A mesterséges intelligencia fejlődése jelentős üzleti lehetőségeket teremt, ugyanakkor a vállalatoknak nemcsak a technológiát kell bevezetniük, hanem az azt támogató szervezeti és működési alapokat is biztosítaniuk kell. Azok a cégek, amelyek kizárólag az új alkalmazások bevezetésére összpontosítanak, mint például egy chatbot indítása, e-mail-asszisztensek vagy dokumentumkészítő megoldások használata, gyakran nem tudják kiaknázni az AI-ban rejlő teljes potenciált.

„A legtöbb hazai cégnél még mindig IT-projektként tekintenek a mesterséges intelligenciára, pedig valójában legalább ennyire emberi és szervezeti kérdésről van szó. Az AI nem kizárólag az informatikai csapatok számára hasznos eszköz. Ahhoz, hogy valódi üzleti értéket teremtsen, a szervezet minden szintjén meg kell jelenniük azoknak a készségeknek, amelyek segítségével a munkatársak megértik a technológia lehetőségeit és korlátait” – mondta Erik Slooten, az EY AI-szolgáltatásait vezető partnere.

Az EY szakértői szerint a sikeres AI-programok jelentős része valójában adatprojektként indul. Bár a figyelem gyakran az új modellekre és alkalmazásokra irányul, az AI-megoldások teljesítménye nagymértékben függ az adatok minőségétől és elérhetőségétől.

„A legtöbb vállalat óriási mennyiségű információval rendelkezik, de ezek sok esetben különböző rendszerekben, eltérő formátumban találhatók meg. Ha az adatok nincsenek megfelelően strukturálva és irányítva, a mesterséges intelligencia sem képes megbízható eredményeket előállítani. Éppen ezért ma az egyik legjobb beruházás sok esetben nem egy új AI-alkalmazás, hanem az adatok rendezése, konszolidálása és megfelelő kezelése” – tette hozzá Erik Slooten.

A generatív AI-eszközök gyors terjedésével párhuzamosan a biztonsági szempontok jelentősége is növekszik. A vállalatoknak egyszerre kell innoválniuk és garantálni az érzékeny adatok és rendszerek védelmét.

„A mesterséges intelligencia új lehetőségeket teremt az üzleti működésben, de új kockázatokat is hoz magával. A generatív AI használatának szabályozása, az adatvédelem, a hozzáférések kezelése és a kiberbiztonság ma már nem különálló feladatok. A biztonság az AI-stratégia szerves részévé vált. A védelemre legalább akkor figyelmet kell fordítani, mint az innovációra” – hangsúlyozta Erik Slooten.

Az EY tapasztalatai alapján a mesterséges intelligencia bevezetésében élen járó szervezetek közös jellemzője, hogy nem kizárólag technológiai beruházásként tekintenek az AI-ra. Az emberek fejlesztése, az adatok tudatos kezelése és a biztonság megerősítése együttesen adja meg azt az alapot, amely a sikeres AI-transzformációhoz szükséges.

Beszélgetésünk elején visszatekintünk a nyárra, amikor a marketingesek kevesebbet pihennek, mint mások, hiszen ilyenkor egymást érik a nagyszabású rendezvények, amelyeken nagyon sok embert lehet elérni jól megfogalmazott üzenetekkel. Az E.ON idén is kitalált valamit újat, arról részletesen beszélünk.

Ezen a nyáron persze nem csak fesztiválok foglalkoztatták az embereket, ott volt Paks és a Duna vízállása, amitől a tízmillió folyamszabályozó országa lettünk. Mit tesz egy energiacég, amikor az ország áramellátása kritikus helyzetbe kerül? És mit tehet a kommunikáció, miközben a cég dolgozik az energiaellátás biztosításán?

Nem vagyunk időjósok, de azt tudjuk, hogy a Duna vízállása jövőre is alacsony lehet. Ezt is érdemes egy szélesebb kontextusban vizsgálni, ez a fenntarthatóság témája. Végül kitérünk arra, amit manapság nem lehet kihagyni egy beszélgetésből: az AI a munkában és a mindennapokban.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A közelmúlt eseményei jól mutatják, milyen gyorsan válhat egy akár évek óta ismert kockázat globális üzleti veszéllyé. A Hormuzi-szoros körüli feszültségek például nemcsak az energiapiacokat, hanem a szállítási útvonalakat, a beszerzési költségeket és az ellátási láncokat is befolyásolhatják. Az EY 1 200 kockázatkezelési vezető bevonásával készült nemzetközi kutatása szerint a vállalatoknak egyre gyakrabban kell olyan helyzetekkel számolniuk, amelyek egyszerre több területen és kontinensen is éreztetik a hatásukat.

A mesterséges intelligencia ebben is segítséget nyújthat. Nagy mennyiségű adat elemzésével hamarabb azonosíthatja a figyelmeztető jeleket, valamint feltárhatja az első látásra nem egyértelmű összefüggéseket a különböző területek között. A cégek többsége ugyanakkor még mindig elsősorban kísérletezik a technológiával, azt főként a hatékonyság növelésére használja, és még nem építette be a döntéshozatalába.

„A vállalatvezetőknek ma már nem elég évente néhányszor áttekinteni a legfontosabb kihívásokat. Folyamatosan változó helyzetekben kell azonosítaniuk a kockázatokat és ennek megfelelően döntéseket hozniuk. A mesterséges intelligencia abban segíthet, hogy korábban felismerjék a figyelmeztető jeleket és jobban megértsék az egymással összefüggő események várható hatásait” – mondta Molnár Péter, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője.

A kutatás szerint jelentősen különböznek azok a szervezetek, amelyek a kockázatkezelést a stratégiai döntések részének tekintik azoktól, amelyek továbbra is hagyományos támogató funkcióként kezelik azt. Az első csoportba tartozó vezetők 70%-a számít arra, hogy az AI alapjaiban alakítja át a kockázatkezelést, míg az utóbbi szemléletet követő társaságoknál ez az arány mindössze 40%.

„Sok vállalat ma még arra használja az AI-t, hogy gyorsabban végezze el ugyanazokat a feladatokat. A legnagyobb érték azonban nem feltétlenül ebben rejlik. Egy vezető európai autógyártó AI-ügynökalapú rendszere például előre jelezte a Hormuzi-szoros lezárása miatt kialakuló héliumhiány várható hatásait. Az ilyen korai előrejelzések milliós veszteségeket előzhetnek meg, miközben jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak a cégek számára” – mondta Erik Slooten,az EY AI Confidence partnere.

Az AI tovább pörgeti a reklámköltéseket

A jelentésben vizsgált 12 E&M-szegmens közül a reklám várhatóan továbbra is a legdinamikusabban bővül, és az iparág legfontosabb növekedési motorja marad. A három fő E&M kategória – konnektivitás, reklám és fogyasztói költés – közül a reklám teljesít a legerősebben, várhatóan 5,6%-os CAGR-t ér el, és már 2026-ban meghaladja a fogyasztói költések 2,5%-os növekedését.

A konnektivitás – vagyis az internetelérésért fizetett szolgáltatások, amelyek jelenleg a legnagyobb bevételt termelő E&M-kategóriát képviselik – ezzel szemben lassabb pályára állhat. A bevételek a 2025-ös 1,3 billió dollárról 2030-ra 1,5 billió dollárra nőhetnek, ami 2,3%-os CAGR-nek felel meg. A reklámköltések 2025-ben átlépték az 1 ezer milliárd dollárt, és az előrejelzések szerint 2030-ra elérik az 1,4 ezer milliárd dollárt. A bővülés egyik kulcsa az AI-alapú, valós idejű hiperperszonalizáció, amely célzottabb, nagyobb értékű és hatékonyabb hirdetési megoldásokat tesz lehetővé.

A perszonalizált, adatalapú internetes reklámok két éllovasa továbbra is a retail média és a CTV (connected TV). Mindkét terület nagy növekedési potenciált hordoz a magyar médiapiacon. A globális internetes reklámpiac – benne a retail média, CTV, közösségi média, videó és egyéb digitális formátumok – 12,2%-kal nőtt 2025-ben.

Madar Norbert, a PwC Magyarország retail és médiaipari szakértője így fogalmaz: „2026-ban a magyar médiapiac számára már nem az a legfontosabb kérdés, hogy nőnek-e a digitális reklámköltések, hanem az, hogy ki tud részesedni ebből a növekedésből. A hirdetési pénzek jelentős része továbbra is a globális platformoknál landol. Ugyanakkor a connected TV (CTV), a videó és az adatalapú vásárlás térnyerése azt jelzi, hogy a magyar prémium média csak akkor tud ezekkel versenyezni, ha az adatokra és a minőségi tartalmakra helyezi a hangsúlyt. A következő növekedési ciklus nyertesei nem a legnagyobb eléréssel rendelkezők lesznek, hanem azok, akik a legjobban ismerik és tudják megszólítani a közönségüket.”

Ázsia ad új lendületet a moziknak

A globális mozibevételek a pandémiát követő helyreállás eredményeként tovább emelkednek, és 2030-ra évi 3,5%-os összetett növekedési ütem mellett elérhetik a 39,5 milliárd dollárt. A bővülés régiónként eltérő ütemű: az ázsiai-csendes-óceáni térség teljesít a legjobban, évi 4,3%-os CAGR-ral, míg az EMEA-régió és Észak-Amerika mérsékeltebb tempót mutat. A bevételnövekedés elsősorban az áremelkedéseknek köszönhető, azonban a mozijegy-eladások világszinten mindössze 1%-os CAGR-ral nőnek.

A magyar mozipiac bővülése mögött egyértelműen árvezérelt dinamika áll: a bevételek nőnek, de a látogatószám stagnál vagy enyhén csökken. Ez a modell rövid távon fenntartható, azonban a csökkenő látogatási gyakoriság idővel korlátot jelenthet.

A streamingben is egyre nagyobb szerepet kap a reklám

Az OTT (Over-The-Top) videós szolgáltatások bevételei várhatóan 6,1%-os CAGR-ral emelkednek, míg a fejlett piacokon az előfizetői fáradtság lassíthatja a bővülést. Ennek következtében felgyorsulhat a konszolidáció, az összekapcsolt szolgáltatáscsomagok kialakítása és a partnerségekre épülő stratégia. A platformok egyre több reklámalapú szolgáltatást és új monetizációs modellt vezetnek be, így a reklám szerepe az OTT-piacon is tovább nő. Az OTT-hirdetések jelenleg a szegmens bevételeinek 19,4%-át adják, és 2030-ra várhatóan 22,6%-ra emelkednek.

A fogyasztók egyre inkább mobil és digitális platformokon, valós időben fogyasztanak tartalmakat, ezért a hagyományos televíziós bevételek 2025-ben 2,7%-kal, 360,5 milliárd dollárra csökkentek.

Az élő élmények reneszánsza folytatódik

A kereslet az élő, közösen átélt tartalomélmények – mint a mozi, élőzene, közterületi reklám (OOH) és szakkiállítások – iránt tovább erősödik. Ezek a szegmensek együttesen 294 milliárd dolláros piacot képviselnek, 5,2%-os éves növekedéssel 2030-ig. A globális zenei, rádiós és podcastpiac bevételei a 2025-ös 125,5 milliárd dollárról 145,1 milliárd dollárra emelkedhetnek 2030-ra. A legnagyobb szegmens továbbra is a streaming marad 56,6 milliárd dolláros bevétellel, míg az élőzene 41,5 milliárd dollár fölé nőhet. A szakkiállítások és az élményközpontú üzleti fesztiválok ma már közel azonos méretű piacot jelentenek, mint a globális élőzenei szektor, ráadásul annál gyorsabban is növekednek. A kiállítói költések 2025-ben 38 milliárd dollárt értek el, és 2030-ra várhatóan 44,6 milliárd dollárra emelkednek.

Ez a trend a magyar piacon is egyértelműen látszik. Ahogy Kerekes Antal, a PwC Magyarország cégtársa fogalmaz: „A nagy fesztiválok, nemzetközi koncertek és kiemelt sportesemények köré szerveződő figyelem egyre értékesebb médiatermékké válik. A magyar élménypiac növekedése 2026-ra már kevésbé volumen-, sokkal inkább ár- és koncentrációvezérelt történet. Csakúgy, mint a moziknál, a bevétel emelkedését már a drágább jegyek húzzák a csökkenő látogatószám mellett, a fesztiváloknál pedig a devizában árazott headlinerek és a forintban fizető közönség közötti olló szűkíti a mozgásteret.”

Miközben az élőzene és a DOOH (Digital Out-of-Home) tovább erősödik, a médiaérték egyre inkább azokban az élményekben koncentrálódik, amelyek mérhetők, szponzorációs lehetőségeket kínálnak, és több bevételi forrást is képesek aktiválni. A versenyelőnyt így már nem a puszta elérés, hanem a figyelem üzleti értékké alakításának képessége jelenti.

Az online fogadás megelőzte a mozit

Az egyik legerősebb szórakoztatóipari trend az online fogadási és szerencsejáték-piac térnyerése, amely már most nagyobb szegmensnek számít, mint a mozi. A jelentés új területként vizsgálja ezt a piacot: a tíz elemzett országban a szabályozott online szerencsejátékok bruttó bevétele (GGR) 2021 és 2025 között több mint kétszeresére nőtt, és az előrejelzések szerint 2030-ra eléri a 119,7 milliárd dollárt.

A 2023 utáni magyar online fogadási piac nem egyszerűen liberalizáltabb lett, hanem médiapiaci értelemben valós idejű monetizációs platformmá vált a sporttartalom körül – mutatnak rá a PwC szakértői. A monopol logikából engedélyalapú ökoszisztéma felé mozduló piacon a mobil és az élő fogadás már nem csupán disztribúciós csatorna, hanem a bevételtermelés helye: a mérkőzés, az odds, a push értesítések, a stream és az app egyetlen folyamatos digitális élménnyé áll össze.

„Az online sportfogadás és a digitális média összefonódásával olyan piac jött létre, ahol a figyelem és az üzleti értékteremtés egyre szorosabban kapcsolódik egymáshoz. Hosszú távon azok lehetnek a nyertesek, akik ezt nem két külön területként, hanem egyetlen integrált ökoszisztémaként kezelik” – hangsúlyozta Madar Norbert.

A szabályozatlan AI növekvő kihívásai

A mesterséges intelligencia (AI) adaptációja az iparágak széles körében gyorsul, átalakítva a vállalatok működését, döntéshozatalát és ügyfélkapcsolatait. Globálisan az AI-ra fordított kiadások 2026-ra várhatóan meghaladják a 2 ezer milliárd dollárt, az IT-befektetések leggyorsabban növekvő szegmensévé válva. A generatív AI (GenAI) kiadások is jelentősen nőnek, és az AI már a teljes globális SaaS kiadások 6%-át teszi ki, példátlan tempóban.

Az AI üzleti folyamatokba való beágyazódásával fokozódik az ellenőrzés a szabályozók, ügyfelek és igazgatóságok részéről. A bizalom hiánya jelentős kihívás, például Kanadában, ahol a lakosság mindössze 31%-a bízik az AI-ban. A bizalom elnyeréséhez és fenntartásához a vállalatoknak az AI-innováció mellett a felelősségvállalást, átláthatóságot és ellenőrzést is demonstrálniuk kell. Ezt segíti elő az ISO/IEC 42001:2023 „Információtechnológia – Mesterséges intelligencia – Irányítási rendszer” (ISO 42001) szabvány.

„A megfelelő irányítási keretrendszer nélkül az AI-rendszerek óriási kockázatot jelenthetnek egy szervezet számára. Az ISO 42001 bevezetése nem csupán egy megfelelőségi feladat, hanem egy stratégiai befektetés a bizalom és a hosszú távú siker építésébe.” – mondta Dr. Barta Gergő, a Deloitte Magyarország Vezető AI szakértője.

ISO 42001: Az átfogó irányítás alapköve

Az ISO 42001 egy nemzetközileg elismert szabvány az AI-irányítás teljes életciklusának operacionalizálására, és követelményeket ír elő a mesterséges intelligencia irányítási rendszer (AIMS – Artificial Intelligence Management System) létrehozására, bevezetésére és fejlesztésére egy szervezeten belül.

Míg más szabványok a jó felügyeletet definiálják, az ISO 42001 a megvalósítás módszerét határozza meg. Nem szabályozási követelmény, de stratégiai referencia a megbízható AI-hoz, erősítve a kockázatkezelést, felkészítve a szabályozási elvárásokra, és bizonyítva a fegyelmezett gyakorlatokat.

Ahogy a Deloitte „Navigating AI Assurance: Spotlight on ISO/IEC 42001 Standard” című kiadványa részletezi, az ISO 42001 több kulcsfontosságú területet fed le:

• Szervezeti kontextus és hatókör: Az AI használatának és szerepének meghatározása, az AI-menedzsment hatókörének és határainak megállapítása.
• Vezetés és irányítás: Az AI-irányítási feladatok kijelölése a vezetőség számára, valamint az értékekkel és célkitűzésekkel összhangban lévő AI-politika kommunikálása.
• AI-kockázatkezelés és ellenőrzés: Az AI-kockázatok felmérése, beleértve az etikai hatásokat is, valamint ellenőrzések bevezetése a biztonságos és átlátható AI érdekében.
• Operatív gyakorlatok: Az AI-életciklus-folyamatainak kezelése, a kiszervezett AI-val kapcsolatos kockázatok kezelése és az incidensekre adott válaszok irányítása.
• Monitoring, értékelés és fejlesztés: Az AI hatékonyságának mérése és auditok végzése a fejlesztés érdekében.
• Támogatás és dokumentáció: Az AI-ban jártas munkatársak kompetenciájának biztosítása és a dokumentáció fenntartása az ellenőrzés és a nyomon követhetőség érdekében.

Az ISO 42001 világos és auditálható alapot kínál az AI üzleti folyamatokba történő beépítéséhez, ismételhető AI-irányítási rendszert biztosítva a teljes életciklusra. Ezáltal a vállalatok biztosítják, hogy az AI-rendszerek a tervek szerint működjenek, összhangban az üzleti célokkal, etikai elvárásokkal és kockázattűrő képességgel.

A felügyelet nélküli AI kockázatai

Az AI-befektetések gyorsulásával nő a szakadék a bevezetés és az irányítás között, ami fragmentált, rosszul dokumentált és nem megfelelően monitorozott AI-használathoz vezet. A gyenge felügyelet, nem kezelt modellek és elégtelen kontrollok növelik a szabályozási ellenőrzés, reputációs károk és pénzügyi kockázatok kitettségét, aláásva a bizalmat.

Milyen kockázatokkal jár a tétlenség?

Azok a szervezetek, amelyek robusztus irányítás nélkül telepítenek AI-t, kézzelfogható és egyre növekvő kockázatokkal néznek szembe:

• Pontatlan vagy torz AI-kimenetek által vezérelt rossz üzleti döntések.
• Audit-, megfelelőségi és szabályozási kitettség a hiányzó dokumentáció, monitoring vagy elszámoltathatóság miatt.
• Reputációs károk és bizalomvesztés a nem kezelt eredmények és a korlátozott átláthatóság miatt.
• „Shadow AI” (árnyék AI) használat, amely következetlen döntésekhez és nem kezelt kockázatokhoz vezet.
• Biztonsági és adatvesztési kockázatok a rosszul ellenőrzött modellekből, adatokból vagy adatcsatornákból.
• Elmaradó bevételi lehetőségek, ahol az ügyfelek igazolást várnak a felelős AI használatára.

„Például, egy pénzügyi audit során egy kritikus ellenőrzési folyamatba beépített AI-megoldás nem volt megfelelően dokumentálva. A technológia jól működött, de a tervezés és döntési logika hiányos dokumentációja súlyos auditálási problémákhoz vezethetett. Ez rávilágít, hogy a governance hiánya aláássa a bizalmat ott, ahol a legnagyobb szükség van rá.” – tette hozzá Dr. Barta Gergő.

A Deloitte megközelítése: bizalom és versenyelőny

A Deloitte AI Controls and Assurance szolgáltatásai segítenek az AI-irányítás operacionalizálásában, a megfelelőséget stratégiai eszközzé alakítva. A Deloitte négy úton támogatja a vállalatokat az ISO 42001-hez való igazodásban:

1. ISO 42001 Készenléti felmérések: Független értékelések az AI-gyakorlatokról az ISO 42001 követelményei szerint, az erősségek és hiányosságok azonosításával.
2. ISO-kompatibilis belső auditok: Tanácsadás a belső auditokhoz, a governance, kockázatkezelési és ellenőrzési keretrendszerek hatékonyságának felülvizsgálatával.
3. Harmadik fél általi assurance szolgáltatás (TPA – Third-Party Assurance): Független validáció az AI szolgáltatók kontrolljairól, az irányítás, biztonság és adatintegritás értékelésével.
4. Irányítási rendszer bevezetése: Támogatás az ISO 42001-nek megfelelő AI irányítási rendszer tervezésében és bevezetésében, beleértve a governance struktúrákat, politikákat, kontrollokat és monitoringot.

Az AI-megvalósítások gyakran elbuknak, ha a kockázati és auditálási követelményeket figyelmen kívül hagyják. Multidiszciplináris csapataink segítenek praktikus, auditálható irányítási struktúrák kialakításában, elkerülve a költséges utólagos módosításokat és lehetővé téve az AI magabiztos skálázását. Az IDC MarketScape által globális vezetőként elismert Deloitte egyedülállóan ötvözi az AI-, kockázat-, kontroll- és biztosítéknyújtási képességeit.

A felelős AI-irányítás stratégiai imperatívusz. Az ISO 42001 egy átfogó keretrendszer, amely lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy innováljanak, miközben felelősségteljesen és fenntarthatóan minimalizálják a kockázatokat, az AI-t a bizalom és a versenyelőny forrásává alakítva.

Az algoritmus nem gép, hanem egy tükör

Az Egyenlítő Alapítvány Etikus AI kezdeményezése a tech-világ egyik legégetőbb tabuját feszegeti: mi történik, ha az algoritmusok „rasszisták”, „szexisták” vagy egyszerűen csak átláthatatlanok? Valós veszély például a digitális diszkrimináció. Vajon érheti hátrány a nőket vagy bizonyos társadalmi csoportokat egy hitelbírálatnál csak azért, mert az AI „rossz” mintákból tanult?

Kié a felelősség? Ha egy gép hibázik és tönkreteszi egy ember karrierjét, ki megy a bíróságra? A programozó? A cégvezető? Vagy senki? S vajon miért engedjük, hogy olyan rendszerek döntsenek az életünkről, amelyeknek a működését még a fejlesztőik sem tudják pontosan megmagyarázni?

Az Egyenlítő Alapítvány Etikus AI kampányának célja, hogy párbeszédet kezdeményezzen ezekről a kérdésekről és közérthető, nem technikai nyelven mutassa be: a mesterséges intelligencia használata etikai, társadalmi és emberi kérdés, nem csupán technológiai. A kampány elindítói nemcsak elméletben beszélnek az etikáról, hanem összekötik a szilícium-völgyi tapasztalatot a magyar valósággal.

„Vezetőként felelősségemnek érzem továbbadni, hogyan alkalmazhatjuk a mesterséges intelligenciát szakszerűen, tudatosan, átlátható módon és emberi értékek mentén.” – mondta el Cseresnyés Dóra, az Etikus AI munkacsoport vezetője. – „Célunk, hogy hidat képezzünk az üzlet, a technológia és az irányítás között. Hiszem, hogy az AI jövője elsősorban emberi és etikai kérdés.”

Az Alapítvány fel kívánja mérni a magyar lakosság attitűdjét és ismereteit a mesterséges intelligencia etikus használata kapcsán, ezért elindították az Etikus AI Tudatossági és hatásvizsgálati kérdőívet, amelynek eredményeit várhatóan ősszel teszik közzé és egy konferenciát szerveznek köré.

Legyünk mi azok, akik meghatározzák a technológia kereteit, és ne hagyjuk, hogy a technológia határozzon meg minket!

Az Alapítvány várja azokat a szakembereket, akik tudásukkal, tapasztalatukkal szeretnének hozzájárulni a projekthez.

Információ: zsofia.lakatos@emeraldpr.hu

A médiában dolgozók többsége nem kifejezetten optimista, ha a saját kiadója, szerkesztősége anyagi helyzetének várható alakulásáról van szó, de a vezető független online médiumok jövőjét már biztosabbnak látja a szakma. A korábbi kormányzathoz kapcsolható sajtótermékek vonatkozásában ugyanakkor az életben maradást is bravúrként értékelné a nagy többség, hiszen valószínűtlen, hogy további finanszírozást biztosítanának számukra a NER-es üzleti körök – egyebek mellett erre is rávilágítanak annak a friss kutatásnak az eredményei, amelyet Magyarország egyik vezető stratégiai kommunikációs tanácsadó vállalata, a Noguchi készített. A hazánk meghatározó médiumainál és kiadóinál dolgozó, mintegy 50 újságíró, szerkesztő, értékesítési és kiadói vezető megkérdezésén alapuló iparági felmérés szerint vegyesek a várakozások annak tekintetében, hogy a saját működést finanszírozó tételek hogyan alakulhatnak a következő egy évben. Bár tízből négyen arra számítanak, hogy az olvasóktól származó bevételek súlya nőhet, egyharmad stagnálást, egynegyed pedig némi csökkenést vár.

Visszatérnek a hirdetők, de még kivárás látszik

Szinte mindenki arra számít, hogy a korábban kormánykritikusként elkönyvelt független médiafelületekhez visszatérnek azok a versenyszférabeli hirdetők, amelyek a közelmúltban a retorzióktól tartva távol maradtak. A megmaradó kormányzati, állami vállalati hirdetések kapcsán mérsékeltebb optimizmus figyelhető meg, de az újságírók, szerkesztők fele így is valószínűnek tartja, hogy ezek elsősorban a független sajtónál landolnak majd. Ha minden jól megy, e döntések alapját nem a politikai irányultság, hanem az elérés határozza majd meg: ezt reméli a megkérdezettek kétharmada.

Nem biztos, hogy csökken a média átpolitizáltsága

A kormányváltás körüli optimizmust jelzi, hogy a megkérdezettek kétharmada arra számít, szerkesztőségének kapcsolata javulni fog az állami, kormányzati szereplőkkel. Többen kiemelték: nem azt várják, hogy a médiát „babusgassa” az új kabinet, hanem hogy az ignorálás vagy éppen megfélemlítés helyett érdemi párbeszédet folytasson a kritikus sajtóval is. A kapcsolatok javulását segítheti, hogy saját szerkesztősége esetében a válaszadók fele az átpolitizáltság csökkenését várja, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy közel ennyien jósolnak szinten maradást vagy kisebb növekedést.

„Az elmúlt másfél évtizedben reflexszé vált, hogy »jobb csendben maradni«, vagy csak udvariasan, halkan, a háttérben jelezni a vállalat számára fontos ügyeket a döntéshozók felé. Minden jel arra mutat, hogy a következő időszakban ez a visszájára fordul. A társadalom jelentős részének megjött a hangja, megtapasztalta, hogy lehet véleménye és szabadon kifejezheti azt, hiszen áprilisban bebizonyosodott, lehet változást, eredményt elérni. A vállalatok számára ugyanakkor továbbra is kockázatos alapos felkészülés és a lehetséges buktatók számbavétele nélkül, hirtelen felindulásból vagy dacból kommunikálni – ahogy azt az elmúlt hetekben már láthattuk is néhány esetben” – mondta Szántó Balázs, a Noguchi ügyvezető partnere.

Jönnek-e új befektetők a médiapiacra?

Rendkívül vegyesek a várakozások annak kapcsán, hogy milyen tulajdonosi átrendeződések várhatók a hazai médiapiacon. Azt a többség nem tartja valószínűnek, hogy egy új, jelentős magyar befektető lépjen színre, viszont külföldi szereplő megjelenését a szűk többség már reálisnak gondolja. A meglévő tulajdonosi kör átrendeződése a független médiumok esetében nem valószínű, viszont a visszajelzések alapján a korábban kormánypárti sajtó ezt biztosan nem tudja elkerülni.

A többség arra számít, hogy növekszik, vagy legalább szinten marad a vezető független médiumok iránti közbizalom, miközben a megkérdezettek háromnegyede ezzel ellentétes folyamatokat jósol az előző kormányhoz kötődő médiumok esetében. A nagy nyertes a közmédia lehet, hiszen a válaszadók kétharmada a bizalom növekedését várja. A magyar média egészét tekintve szintén ugyanennyien vélekednek úgy, hogy nő a hírek iránti általános bizalom. A válaszadók kétharmada azt reméli, hogy az újságírók társadalmi megbecsültsége nőni fog a következő egy évben.

„A média az elmúlt két évben bizonyította, hogy a valódi újságírói munkának hatása és eredménye van, és mivel ezt a közönség is értékeli, jól felfogott érdeke, hogy folytassa a tényfeltáró, oknyomozó, hírmagyarázó munkát” – emelte ki Szántó Balázs.

Tarol az AI, nem olyan veszélyes már a Facebook

Komoly átrendeződés zajlik a hírfogyasztásban meghatározó platformoknál is, a leginkább egyértelmű trend az AI összefoglalók és a print lapok szerepét illetően látszik. Szinte mindenki arra számít, hogy a mesterséges intelligencia által összegyűjtött/generált információk súlya nőni fog, a többség szerint ráadásul jelentős mértékben, miközben a nyomtatott sajtó terén tízből nyolcan további térvesztést várnak.

A korábbi nagy mumusnak számító Facebook súlya várhatóan nem változik, míg a TikTok esetében valamivel többen vannak azok, akik e csatorna szerepének növekedésére tippelnek, mint azok, akik a stabilitásra. A Google és a hagyományos keresők esetében nagyjából ugyanannyian várják a szerepük kisebb-nagyobb erősödését, mint gyengülését, viszont az értékesítési szakemberek egyértelműen az utóbbira szavaznak. Körülbelül ugyanez vonatkozik a hírportálokra is, azzal a különbséggel, hogy esetükben a relatív többség a szerepük stabilitását jósolja. A tévék, rádiók hírfogyasztásban betöltött súlya a relatív többség véleménye alapján kisebb mértékben csökkenhet, míg a podcastoké és a streaming-platformoké növekedhet.

A Noguchi 5+1 tanácsot is megfogalmazott a kommunikációs döntéshozóknak

1. A régi térkép elavult, az újat épp most rajzolják. Légy képben, kövesd az eseményeket – vagy dolgozz olyan tanácsadóval, aki megteszi helyetted!
2. Eddig megszólalni volt kockázat, mostantól csendben maradni lesz az. Aki hallgat, hátrányba kerül, mert más határozza meg a számára fontos témák kereteit.
3. Az elérésért fizetni kell, a figyelmet el kell nyerni, a bizalmat ki kell érdemelni. A három összefügg, de nem ugyanaz, ezért döntsd el, melyiket milyen prioritással kezeled, és hogyan méred!
4. A technológia szolgálja a kommunikációt, nem fordítva. Ne az éppen menő trendre építs, az üzleti és kommunikációs céljaidból indulj ki!
5. A taktikák gyorsan változnak, az elvek nem. A csatornák, formátumok és eszközök évről évre megújulnak, az emberi motivációk viszont évezredek óta változatlanok, ezért a kommunikációs stratégiát a célokra és a közönségre építsd, a taktikát pedig kezeld rugalmasan!

+1   Becsüld meg a független médiát, ne akard megszelídíteni! Mint azt az elmúlt két évben láthattuk, övék a hitelesség, amelyet a közönség, és egyre inkább az AI-rendszerek is díjaznak.

Az ügynökség a kutatás összefoglalóját és legfontosabb javaslatait megosztja a honlapján regisztráló érdeklődőkkel.

Photo by Austin Distel on Unsplash, free license

Világszerte egyre több szervezet vezeti be az AI-t, mert felismerik a benne rejlő lehetőségeket, a széles körű alkalmazás azonban új kiberbiztonsági kihívásokat is teremt. Ugyanazok az AI-képességek, amelyek jelentős üzleti előnyt biztosítanak, új sebezhetőségeket is létrehozhatnak, emellett növelik a kibertámadások sebességét és káros hatását is.

A legégetőbb, AI-hoz kapcsolódó kockázatok jelentős része a szervezeteken belülről ered. Ilyen például a „shadow AI”, az engedély nélkül bevezetett AI-alapú megoldások, ezek súlyos biztonsági, irányítási és átláthatósági kockázatokat okozhatnak. Hasonló kihívást jelenthetnek az érzékeny adatokkal interakcióba lépő autonóm döntéshozatali rendszerek, amik adatvesztéshez, a modellek manipulációjához vagy jogosulatlan hozzáférésekhez vezethetnek, ezért kiemelten fontos a proaktív kockázatkezelés.

A Deloitte Tech Trends 2026 tanulmányban négy olyan kulcsterületet azonosítanak, ahol az AI-hoz kapcsolódó biztonsági kockázatok megjelennek: az adatok, az AI-modellek, az alkalmazások és az infrastruktúra szintjén. Míg a fenyegetések köre folyamatosan bővül, a reaktív védekezésre egyre kevesebb idő áll rendelkezésre. Ezért a hagyományos kiberbiztonsági gyakorlatokat jelentősen módosítani kell ahhoz, hogy hatékonyan kezelni lehessen ezeket az AI-specifikus kihívásokat.

„Igaz, hogy az AI új támadási felületeket hoz létre, és felgyorsítja a fenyegetések megjelenését is, de számos alapvető kiberbiztonsági elv továbbra is kulcsfontosságú marad. A feladatunk, hogy az olyan bevált gyakorlatokat, mint a biztonságos szoftverfejlesztési folyamatok vagy a szigorú hozzáféréskezelés az AI-rendszerek sajátos követelményeihez igazítsuk. Így biztosítható, hogy az innováció fejlődési üteme mögött ne maradjon le a biztonság sem” – mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte Kiberbiztonsági Tanácsadási csapatának közép-európai partnere.

Az AI szerepe a fejlett kibervédelemben 

Bár a mesterséges intelligencia új kockázatokat hoz létre, a védekezésben is jelentős lehetőségeket kínál. Az AI-alapú kiberbiztonsági megoldások képesek gépi sebességgel működni és valós időben alkalmazkodni az új fenyegetésekhez.

Ezek a rendszerek olyan mintázatokat is felismerhetnek, amelyeket az emberi elemzők nehezebben vesznek észre. Segíthetnek a teljes digitális infrastruktúra monitorozásában. Emellett felgyorsíthatják a fenyegetésekre adott válaszokat, előre jelezhetik a támadók lépéseit, és automatizálhatják az ismétlődő feladatokat.

Az élenjáró szervezetek már AI-natív védekezési stratégiákat is alkalmaznak. Ilyen például a „red teaming”, amely során szimulált támadásokkal és stressztesztekkel vizsgálják az AI-rendszerek sebezhetőségeit. Így még azelőtt azonosíthatók a gyenge pontok, hogy azokat rosszindulatú szereplők kihasználnák. Emellett a szándékos megtévesztést, az úgynevezett szimulált ellenséges (adversarial) támadást használják arra, hogy a modellek felismerjék és kivédjék a manipulációs kísérleteket. Ez növeli a rendszerek ellenálló képességét a kifinomult támadásokkal szemben.

Az AI-hoz kapcsolódó irányítási, kockázatkezelési és megfelelőségi (governance, risk, compliance) keretrendszerek szintén gyorsan fejlődnek. Ez különösen igaz a szabályozott iparágakban, például a pénzügyi szektorban. Egyre gyakoribb, hogy az AI-felügyelet a vállalatok audit bizottságainak hatáskörébe kerül. Ezek a testületek rendszeresen értékelik az AI-hoz kapcsolódó tevékenységeket. Az autonóm rendszerek terjedésével az AI-ügynökök irányítása, a dinamikus jogosultságkezelés és a teljes életciklus-menedzsment is kulcsfontosságúvá válik.

„Az AI jelentősen növelheti a kiberbiztonsági védekezés hatékonyságát. Automatizálja az ismétlődő feladatokat, felismeri a rejtett támadási mintákat, és felgyorsítja a reakcióidőt. Ennek köszönhetően a kiberbiztonsági csapatok gyorsabban és megalapozottabban hozhatnak döntéseket, ami alapjaiban alakítja át a kockázatkezelést” – összegezte Szöllősi Zoltán.

A jövő kiberbiztonsága: új technológiai határterületek 

Több új trend is alakíthatja a kiberbiztonságot a jövőben. Ilyen például az AI és a fizikai infrastruktúra egyre szorosabb összekapcsolódása, az autonóm kiberhadviselés megjelenése, valamint az űr- és kvantumbiztonság új kihívásai. Ezek a fejlemények alapjaiban formálhatják a védekezési stratégiákat. Az ezekre való felkészüléshez már ma szükség van rugalmas technológiai architektúrákra és erős irányítási keretrendszerekre.

A jövőben azok a szervezetek lehetnek sikeresek, amelyek rétegzett stratégiai védekezési modellt alakítanak ki. Fontos az is, hogy a biztonság már az AI-kezdeményezések tervezési szakaszában megjelenjen. Azok a vállalatok, amelyek képesek egyensúlyt teremteni az innováció és a biztonság között, nemcsak eszközeiket védhetik meg, hanem versenyelőnyt is szerezhetnek az egyre inkább AI-vezérelt gazdaságban.

A kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról, valamint további technológiai trendekről szóló elemzés itt elérhető.

A szótárakban hiába keressük a Humanody szót, így mindjárt a beszélgetés elején megfejtjük a jelentését. Utána bizonyos alapfogalmak tisztázására teszünk kísérletet. Mi a márka, és mi a márkaépítés? Mióta vannak egyáltalán márkák?

Ezután rátérünk a mai beszélgetés igazi apropójára. Kun Miklós idén is előadott a Márkaépítés konferencián, ahol két fontos kérdés megválaszolását kértük tőle: megváltozik-e a márkaépítés lényege az AI korszakában, és képes-e a technológia átírni az emberi gondolkodást?

Innen értelemszerűen napjaink egyik legizgalmasabb kérdésével, a mesterséges intelligencia szerepének áttekintésével folytatjuk. Mit hozott az életünkbe, a munkánkba és a gondolkodásunkba? Végül, de nem utolsó sorban beszélünk a márkák és a márkaépítés jövőjéről is, és ennek kapcsán megismerkedünk a márkalény fogalmával.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Az AI optimalizálhatja az épületek, a vállalatok, a cégek energiafelhasználását és -igényét, forradalmat hozhat a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az orvoslásban.

A KPMG már a davosi világgazdasági fórumon bemutatott AI’s Dual Promise, azaz a „Mesterséges intelligencia kettős ígérete” című tanulmányában is azt hangsúlyozta, hogy az AI megfelelő felhasználásával sokkal több energiát lehet megtakarítani, mint amennyit igényel, és így jelentősen csökkenteni lehet a környezetszennyezést.

Az AI évente 3,2–5,4 gigatonna CO₂-kibocsátást csökkenthet 2035-re a London School of Economics Nature-ben is publikált kutatása alapján, és ez a kibocsátáscsökkentési potenciál jelentősen meghaladja az AI és az adatközpontok becsült, 0,4–1,6 gigatonna CO₂e nagyságrendű többletkibocsátását. Az AI pozitív hatásai között szerepel a hálózatoptimalizálás, a megújulók integrációja, az intelligens kereslet-előrejelzés, a digitális ikrek használata, a prediktív karbantartás, valamint az AI-alapú gyártás energiaintenzitás-csökkentő hatása. Nem véletlen, hogy az energetikai vezetők 97%-a nettó pozitív hatásúnak tartja az AI-t a net zero célok szempontjából.

A fejlesztések mögötti infrastruktúra is egyre inkább a fenntarthatóság irányába mozdul el: a nagy adat- és AI-üzemeltetők 63%-a tervezi, hogy három éven belül saját, tiszta energiatermelést alakít ki, ami háromszoros növekedést jelentene a jelenlegi 20%-hoz képest. Emellett jelentősen nőhet azoknak a vállalatoknak az aránya is, amelyek működésüket magas megújulóenergia-részarány mellett biztosítják.

Habár az AI-iparág jelenleg a tiszta, zöld, megújuló energiapiac legnagyobb katalizátoraként funkcionál, potenciális pozitív hatása azon is múlik, hogyan használjuk ezt a technológiát és milyen szabályozási környezet veszi körül. A kutatásban megkérdezettek több mint egyharmada a hálózati infrastruktúra-kockázatokat és a finanszírozási akadályokat látja olyan tényezőknek, amelyek nehezíthetik a mesterséges intelligencia tiszta működésének elérését.

„Az AI energiaigényes, de a kibocsátáscsökkentési potenciálja messze meghaladhatja a saját lábnyomát, különösen akkor, ha megújuló energiával működik, és kifejezetten a klímacélok elérését szolgálja” – hangsúlyozta Wieder Gergő, a KPMG kockázatkezelési, szabályozási és ESG tanácsadási szolgáltatások igazgatója.

A tapasztalatok szerint azok a vállalatok tudják sikeresen integrálni az AI-megoldásokat, amelyek pragmatikus megközelítést választanak: egyszerű, jól skálázható technológiákra építenek, megbízható partnerekkel dolgoznak együtt, folyamatosan fejlesztik munkavállalóik digitális kompetenciáit, és rendszeresen felülvizsgálják folyamataikat – az irodáktól egészen a gyártósorokon át a beszállítói láncig.

Torz képet adhat, ha csak az energiaigényre fókuszálunk, és csak a mesterséges intelligencia árnyoldalait emeljük ki. Ugyanis a technológia akkora potenciált rejt magában, melynek megfelelő kiaknázásával akár a globális felmelegedés is mérsékelhető lesz. Ehhez azonban a technológiai döntéshozóknak, a finanszírozási oldalnak és a vállalatoknak is együtt kell működnie, amellyel nemcsak a sokak által prognosztizált „AI-apokalipszis” kerülhető el, de az új technológia a bolygó megmentésének sarokköve is lehet.