A Publicis Groupe Hungary egy korábbi kutatásából, az AI Readiness Indexből már kiderült, hogy az AI-felkészültség évről-évre javul Magyarországon, és a mesterséges intelligencia nem futurisztikus elgondolás, hanem a hétköznapok szerves része. Míg a fehérgalléros, irodai munkát végzők használják leggyakrabban az AI-alapú platformokat, addig a többi demográfiai csoport is nyit a mesterséges intelligencia felé, és szélesebb körben kezdik felfedezni az új technológia adta lehetőségeket. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary médiavezetője kiemeli: „Fontosnak tartjuk, hogy nyomon kövessük az AI kapcsán történő változásokat és ezt már ne csak általánosságban, hanem bizonyos szektorokra vonatkozóan is megvizsgáljuk.”

A Publicis Groupe Hungary mostani felmérése pedig arra kereste a választ, hogy mennyire válik központi szereplővé az AI használata az egészségügyi kérdésekben. A reprezentatív kutatást a digitálisan affinis, online is vásárló magyar lakosság körében végezték a PwC szakértői.

Általános körkép

A mindennapokban már 10-ből 6-an használnak mesterséges intelligenciát, és annak ellenére, hogy a válaszadók több mint fele tavaly ismerkedett meg először az AI-val,  66% azok aránya, akik leggyakrabban a privát életben felmerült kérdésekre keresik a választ a technológia által. Ez alapján kirajzolódik, hogy a mesterséges intelligencia használata egyenesen kilőtt, és a magyarok a személyes adataikat is rábízzák a platformokra. Arra a kérdésre, hogy hogyan értékelnék az AI-források megbízhatóságát egy 1-től 5-ig tartó skálán a válaszok átlaga 2,73 – ugyanakkor a válaszadók 23%-a fordult már egészségügyi kérdésekben a ChatGPT-hez vagy a Copilothoz.

AI doki rendel!

Az AI egyre több háztartásba ér el és bővül a felhasználásának spektruma is. Nem meglepő tehát, hogy a hosszabb és mélyebb kutatómunkát számos területen kiváltották az egy gombnyomással elérhető AI-alapú összefoglalók. A lakossági felhasználók számára a nagy nyelvi modell alapú platformoknak megvan az az előnye, hogy gyors válaszokat kapnak, 0-24-ben elérhetőek és képesek bármilyen szakzsargont számukra érthető szöveggé alakítani.

A kutatási eredmények is ezt támasztják alá. Az egészségügyi témakör kapcsán az Y generációsok 70%-a emelte ki, hogy a mesterséges intelligencia legnagyobb előnye a gyorsaság. Ugyanakkor a digitálisan natív Z generáció az AI-használat egy másik oldalára reflektál: 33% érezte úgy, hogy az orvosa nem adott elég mély tájékoztatást, ezért a mesterséges intelligenciát kérdezte, hogy átfogóbb képet kapjon, vagy jobban megértse a kórképét; 9% pedig szégyellős az orvos előtt, és biztonságosabbnak érezte online megvitatni a kérdéseit. Az AI tehát nem csak pillanatok alatt és könnyen elérhető információkkal szolgál, hanem egy olyan platformot képes teremteni, ahol – főleg a fiatalabb felhasználók – komfortosabban tudnak tájékozódni.

Mire használjuk a perszonalizációt? Generációs különbségek

A válaszadók legnagyobb arányban betegségek kórképének összegzésére, a tüneteik ellenőrzésére, illetve a számukra megfelelő vitaminok és étrendkiegészítők kiválasztására használják az AI-t. Ezenfelül 27% kér segítséget a laborlelet ellenőrzésében, 22% pedig képalkotó diagnosztikai lelet szöveges értékelésének értelmezésében.

Az életmódbeli tanácsadás promptolásában az Y generáció kezd felzárkózni az eggyel fiatalabbak mellé, és hasonló arányban kérnek csak az AI-tól segítséget, mint a Z generációsok. A gyorsan válaszoló AI-felületek által olyan szolgáltatásokat éreznek magukénak, melyekért hosszú várólistákat kellene kivárniuk, vagy borsos árat fizetniük magánellátásban: így aztán személyre szabott étrendet, edzéstervet és alvásminőség elemzést egyeztetnek az eszközökkel.

Összességében, nem meglepő módon, a Z generáció használja a legmagasabb arányban csak az AI-alapú leírásokat, míg a többi vizsgált demográfiai csoport inkább hagyatkozik a Google keresőre, vagy a Google és más AI iránymutatására. Szintén a Z generáció az éllovasa a lehetséges gyógymódok AI általi kiválasztásának.

Viszontagságok

Mindezek ellenére a válaszadók közel fele, 45%-a gondolja úgy, hogy az AI és valós tartalmak összemosódnak, és a jövőben nehéz lesz elkülöníteni a hiteles információt a hallucinációtól. Számos felhasználó támaszkodik az AI iránymutatásaira, de a többség mégsem veszi azt készpénznek: a válaszadók csupán 9%-a nem ellenőrzi a mesterséges intelligencia válaszait, és 7% hozott kizárólagosan az AI-ra alapozva döntést. 32% viszont úgy érzi, hogy összességében, az AI használata által célzottabb kérdéseket tud feltenni az orvosának.

Jövőbeli potenciálok

Míg a lakossági felhasználók számára az AI demokratizálta az információt, addig a cégeknek potenciálisan a technológia nemcsak időt és költséget csökkenthet, hanem a kutatási stratégia új gondolkodásmódját hozza el. Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC vezető menedzsere, a kutatás szakmai felelőse a prezentációban kifejtette: „A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy az AI akkor válik valódi értékké az egészségügyben, ha a technológia és a szakmai hitelesség kéz a kézben jár. A felhasználók már nyitottak, de bizalom csak akkor épül, ha az ajánlások mögött egyértelmű felelősségvállalás és szakmai kontroll áll.”

A válaszadók üdvözlik a praktikus AI-megoldásokat az egészségügyben, és hasznosnak tartanák az orvosok által felülvizsgált alkalmazások bevezetését: ilyenek például az automatikus receptmegújítás, a leletek „emberi” nyelvre való lefordítása, illetve egy közvetlen chat-vonal a háziorvossal vagy egy szakorvossal. Bár az idősebb generációk körében még kevésbé ismertek ezek az opciók, a válaszadók túlnyomó többsége pozitívan áll hozzá a kezdeményezésekhez, és szívesen igénybe vennék azokat.

Major Helga, a Publicis Groupe Hungary médiastratégia igazgatója szerint: „Az AI nem képes önállóan ellenőrizni az általa felhasznált források hitelességét – még olyan érzékeny területeken sem, mint az orvosi tanácsadás. Ezért különösen fontos, hogy a gyógyszeripari szereplők olyan minőségi, strukturált tartalmakkal legyenek jelen a digitális térben, amelyek segítik az LLM-ek pontos tájékozódását. Ebben a hirdetőknek és az ügynökségeknek is kulcsszerepük van: a SEO mellett a GEO-nak is egyre hangsúlyosabb helyet kell kapnia a digitális fogyasztói útvonal tervezésében.”

Jelenleg a budapesti Publicis Performics márkáját irányítja. Mai beszélgetésünk apropója a 2025-ös AI Readiness Index, amit a PwC Magyarország készített a Publicis megbízásából. Mindenekelőtt tisztázzuk az alapokat: milyen céllal készült a kutatás, mekkora mintán, mely csoportra reprezentatív.

Röviden áttekintjük a kutatás főbb megállapításait: mi derült ki a magyarok felkészültségéről, mit tudnak a mesterséges intelligenciáról, mire használjak a munkában és magánéletben, melyek a népszerű programok? Kitérünk a generációs különbségekre, tisztázzuk, mi az az AI hangulatindex, milyen lehetőségeket és veszélyeket vallanak a felhasználók, és milyen félelmeik vannak, ha vannak.

Beszélünk arról is, mit hoz a jövő, merre tartanak a fejlesztések, milyen újdonságok jönnek, tudjuk-e kontrollálni a területet.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A Publicis Groupe Hungary 2024 augusztusában mérte először az AI Readiness Indexet egy tízfokú skálán, amely a hazai lakosság AI-hoz kapcsolódó tudását, mindennapjaikra gyakorolt hatását és használatának mértékét számszerűsíti. A Publicis Groupe Hungary és a PwC tavalyi AI Readiness kutatása megállapította, hogy a magyarok technológiai felkészültsége elmarad a nemzetközi átlagtól: akkor 10-ből mindössze 3,9-et ütött meg a magyarországi index.

Az idei felmérés azonban már más képet fest. A mesterséges intelligencia rohamos térhódításának köszönhetően egy év alatt 4,44-re tornázta fel magát a hazai AI felkészültségi szint, ami számottevő ugrásnak tekinthető.

De mit jelent ez a gyakorlatban?

Idén már a megkérdezett magyar internetezők 83%-a tudta, hogy mi az a mesterséges intelligencia, és tavalyhoz képest kétszer annyian állították, hogy minden nap használnak valamilyen szinten AI-platformokat: 26%-ról 42%-ra emelkedett a rendszeres felhasználók aránya. Érdekes adat, hogy a felmérés alapján a nyugdíjasok, a Baby Boomer és a Veterán generáció tagjai 24%-a használ a mindennapjai során AI-t. A legismertebb eszköz továbbra is a ChatGPT, ezt követi a Gemini, majd a Copilot – tavalyhoz képest a Gemininek erősödött a népszerűsége, hiszen tavaly a harmadik helyet foglalta el.

AI a mindennapjainkban: beszélgetőpartner és fordító

Nem meglepő módon a Z generációs diákok és a szellemi munkát végzők a legaktívabb felhasználók, azonban változás történt abban, hogy mire használják az AI-t. A kutatás szerint 60% használja privát jellegű kérdésekre az eszközöket, majd fordításra, és ezt követi a szövegírás. A rangsorban a negyedik helyet foglalja el a képgenerálás, és hátra sorolódik a munkahelyi kérdések megválaszolása, illetve az iskolai feladatok elkészítése.

Magyar AI hangulatindex

Az idei felmérés újítása, hogy elkezdték mérni a hazai AI hangulatindexet is. A 2000+ fős minta arra kereste a választ, hogy a lakosság mit gondol, mennyire van jó hatással rájuk az AI, érdeklődnek-e a jövőkutatás iránt, és mennyire bíznak meg a technológiában. Összességében elmondható, hogy a magyarok bizakodóak, így 5,41-et mért az index. A válaszok szerint leginkább a jövőkutatás terén látnak az AI-ban potenciált, és a személyes adatok kezelése kapcsán a legbizalmatlanabbak.

A legérdeklődőbbnek a Z generációs fiatalok, illetve a legidősebb, Veterán generáció tagjai bizonyultak. Bár a szellemi munkások számára  a leghozzáférhetőbbek az AI-eszközök, ők mégis kevésbé nyitottabbak a többi csoporthoz képest.

Az AI-technológia gyors fejlődése által felvetett etikai és biztonsági kérdések mára ott tartanak, hogy  a borúlátó kutatók szerint hamarosan nem fogjuk tudni megkülönböztetni a valóságot a generált anyagoktól. Azonban a kutatás válaszadóinak 53%-a állította hogy egyelőre meg tudná mondani egy képről, hogy azon valós ember van-e vagy AI-jal generált.

Greifenstein Jakab performance médiaigazgató, így foglalta össze az idei eredményeket: „Az AI technológia világa mindennél gyorsabban fejlődik, és elképesztő látni, hogy ez a magyar lakosság hozzáállásán is látszik. A 2024-ben futtatáshoz képest mára szignifikánsan nőtt a mindennapi felhasználók száma, ami egyértelműen mutatja, hogy ezek az eszközök szerves részei lettek az életünknek, és nem egy múló trendről beszélünk, mint oly sok korábbi technológiai innováció esetén.”

Kelemen Ákos, a PwC Magyarország szakértője kiemelte: „A kutatás számos pozitív eredményt tárt fel a magyar lakosság AI-felkészültségével kapcsolatban, legyen szó az aktuális mesterséges intelligencia ismeretekről, az AI-technológiák kihasználásáról, a munkára vagy magánéletre gyakorolt átalakító hatások felismeréséről. Ugyanakkor a felhasználási módok elemzése során azt láttuk, hogy a munkahelyi kérdések és feladatok esetében az AI felhasználásának gyakorisága nem növekedett – épp ellenkezőleg. Ez az eredmény komoly evangelizációs feladatokat jelent a munkáltatók számára a jövőre nézve, hogy az AI által kínált lehetőségek valós, kézzelfogható eredményekké váljanak az ő esetükben is.”