A Publicis Groupe Hungary 2024 augusztusában mérte először az AI Readiness Indexet egy tízfokú skálán, amely a hazai lakosság AI-hoz kapcsolódó tudását, mindennapjaikra gyakorolt hatását és használatának mértékét számszerűsíti. A Publicis Groupe Hungary és a PwC tavalyi AI Readiness kutatása megállapította, hogy a magyarok technológiai felkészültsége elmarad a nemzetközi átlagtól: akkor 10-ből mindössze 3,9-et ütött meg a magyarországi index.

Az idei felmérés azonban már más képet fest. A mesterséges intelligencia rohamos térhódításának köszönhetően egy év alatt 4,44-re tornázta fel magát a hazai AI felkészültségi szint, ami számottevő ugrásnak tekinthető.

De mit jelent ez a gyakorlatban?

Idén már a megkérdezett magyar internetezők 83%-a tudta, hogy mi az a mesterséges intelligencia, és tavalyhoz képest kétszer annyian állították, hogy minden nap használnak valamilyen szinten AI-platformokat: 26%-ról 42%-ra emelkedett a rendszeres felhasználók aránya. Érdekes adat, hogy a felmérés alapján a nyugdíjasok, a Baby Boomer és a Veterán generáció tagjai 24%-a használ a mindennapjai során AI-t. A legismertebb eszköz továbbra is a ChatGPT, ezt követi a Gemini, majd a Copilot – tavalyhoz képest a Gemininek erősödött a népszerűsége, hiszen tavaly a harmadik helyet foglalta el.

AI a mindennapjainkban: beszélgetőpartner és fordító

Nem meglepő módon a Z generációs diákok és a szellemi munkát végzők a legaktívabb felhasználók, azonban változás történt abban, hogy mire használják az AI-t. A kutatás szerint 60% használja privát jellegű kérdésekre az eszközöket, majd fordításra, és ezt követi a szövegírás. A rangsorban a negyedik helyet foglalja el a képgenerálás, és hátra sorolódik a munkahelyi kérdések megválaszolása, illetve az iskolai feladatok elkészítése.

Magyar AI hangulatindex

Az idei felmérés újítása, hogy elkezdték mérni a hazai AI hangulatindexet is. A 2000+ fős minta arra kereste a választ, hogy a lakosság mit gondol, mennyire van jó hatással rájuk az AI, érdeklődnek-e a jövőkutatás iránt, és mennyire bíznak meg a technológiában. Összességében elmondható, hogy a magyarok bizakodóak, így 5,41-et mért az index. A válaszok szerint leginkább a jövőkutatás terén látnak az AI-ban potenciált, és a személyes adatok kezelése kapcsán a legbizalmatlanabbak.

A legérdeklődőbbnek a Z generációs fiatalok, illetve a legidősebb, Veterán generáció tagjai bizonyultak. Bár a szellemi munkások számára  a leghozzáférhetőbbek az AI-eszközök, ők mégis kevésbé nyitottabbak a többi csoporthoz képest.

Az AI-technológia gyors fejlődése által felvetett etikai és biztonsági kérdések mára ott tartanak, hogy  a borúlátó kutatók szerint hamarosan nem fogjuk tudni megkülönböztetni a valóságot a generált anyagoktól. Azonban a kutatás válaszadóinak 53%-a állította hogy egyelőre meg tudná mondani egy képről, hogy azon valós ember van-e vagy AI-jal generált.

Greifenstein Jakab performance médiaigazgató, így foglalta össze az idei eredményeket: „Az AI technológia világa mindennél gyorsabban fejlődik, és elképesztő látni, hogy ez a magyar lakosság hozzáállásán is látszik. A 2024-ben futtatáshoz képest mára szignifikánsan nőtt a mindennapi felhasználók száma, ami egyértelműen mutatja, hogy ezek az eszközök szerves részei lettek az életünknek, és nem egy múló trendről beszélünk, mint oly sok korábbi technológiai innováció esetén.”

Kelemen Ákos, a PwC Magyarország szakértője kiemelte: „A kutatás számos pozitív eredményt tárt fel a magyar lakosság AI-felkészültségével kapcsolatban, legyen szó az aktuális mesterséges intelligencia ismeretekről, az AI-technológiák kihasználásáról, a munkára vagy magánéletre gyakorolt átalakító hatások felismeréséről. Ugyanakkor a felhasználási módok elemzése során azt láttuk, hogy a munkahelyi kérdések és feladatok esetében az AI felhasználásának gyakorisága nem növekedett – épp ellenkezőleg. Ez az eredmény komoly evangelizációs feladatokat jelent a munkáltatók számára a jövőre nézve, hogy az AI által kínált lehetőségek valós, kézzelfogható eredményekké váljanak az ő esetükben is.”