A nürnbergi BioFach a biovilág legnagyobb nemzetközi seregszemléje. Hagyományosan itt mutatják be az ökológiai gazdálkodás legfrissebb globális statisztikai adatait, kelet-közép-európai miniszteri konferencia zajlik, és persze több száz kiállító prezentálja újdonságait a szakmai látogatók ezreinek. Magyarországról idén tizenkét kiállító céget ismerhetett meg a nagyvilág, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezésében pedig körképet kaptunk hat kelet-közép-európai ország bio ágazatáról, valamint beharangozták a 2024-ben Budapesten megrendezésre kerülő European Organic Congress nemzetközi eseményt is.

Az ökológiai mezőgazdaság világa – rekordok éve

Idén a svájci ökológiai mezőgazdasági kutatóintézet (FiBL) és az ökogazdálkodók nemzetközi szövetsége (IFOAM) által kiadott statisztikai évkönyv megjelenésének 25. jubileumát ünnepelték. A hagyományokhoz híven a BIOFACH első napján mutatták be a szerzők a legérdekesebb adatokat, következtetéseket.

Az Európai Unióban 2022-ben az előző évhez képest 5,1%-kal nőtt az ökológiai mezőgazdasági területek mérete, így összesen 16,9 millió hektáron folyt biogazdálkodás. Az ökológiai területek aránya ezzel először haladta meg a mezőgazdasági területeket 10%-át az Európai Unióban (10,4%), ami mérföldkő az ambiciózus 25%-os célkitűzés felé, amit 2030-ig irányzott elő az Európai Bizottság. A folyamatos növekedés bizakodásra ad okot, még akkor is, ha az élelmiszerpiacokat súlyosan érintő inflációs és kereskedelmi hatások következtében a biotermékek kiskereskedelmi forgalma most először enyhe csökkenést (-2,8%) mutatott Európában.

Az európai országok közül és globálisan is Liechtensteinben volt a legmagasabb a biogazdálkodással művelt területek aránya, 43%, amelyet Ausztria követett, 27,5%-os aránnyal. Tizenöt európai ország számolt be arról, hogy termőterületének legalább 10%-án ökológiai termesztés folyik, melyek közé most először került be Szlovénia (10,7%). Magyarországon 2022-ben a KSH adatai szerint1 320 517 ha, vagyis a mezőgazdasági területek 6,3% volt ökológiai művelésben.

Bár 2022-ben a biotermékek európai piacán visszaesés mutatkozott, a globális kereskedelmi trendek továbbra is növekedést mutattak. A EU piacain a visszaesés elsődleges okai a kiugróan magas infláció, valamint az Ukrajnában zajló háború kereskedelmi hatásai voltak. Ezzel együtt az előzetes, 2023-ra vonatkozó statisztikai adatok (német, francia és olasz előzetes eredmények) arra engednek következtetni, hogy Európában is újra fellendülőben az öko-piac.

A globális statisztikai adatok alapján világviszonylatban 2022 végére 96,4 millió hektáron folyt biogazdálkodás, ami 26,6%-os, 20,3 millió hektáros növekedést jelent 2021-hez képest. Ausztrália óriási növekedést mutatott (+17,3 millió hektár), és 53 millió hektárral továbbra is a legnagyobb biogazdálkodási területtel rendelkező ország globálisan, amelyet az új második helyezett, India követ (4,7 millió hektár), ahol szintén jelentősen nőtt az ökogazdálkodással művelt terület és százezres nagyságrendben a termelők száma is.

2022-ben a biotermékek piaca közel 135 milliárd eurót ért el. A világ vezető piaca 56,6 milliárd euróval továbbra is az Egyesült Államok, amelyet Németország (15,3 milliárd euró) és az új harmadik helyezett, Kína (12,4 milliárd euró) követ. Míg Európa több országában kereskedelmi szempontból visszaesés volt tapasztalható, addig Kanadában (+9,7%) és az Egyesült Államokban (+4,4%) nőtt a biotermékek kiskereskedelmi forgalma. A svájciak költötték a legtöbbet bioélelmiszerekre (átlagosan 437 eurót fejenként), és továbbra is Dániában volt a legmagasabb a bioélelmiszerek piaci részesedése, a teljes élelmiszerpiac 12 százaléka.

Ökogazdálkodás a kelet-közép-európai térségben

Szintén a Biofach első napján került sor a már hagyományos, a kelet-közép-európaiországok ökogazdálkodási trendjeit és eredményeit bemutató szekcióra, amelyet az ÖMKi ügyvezetője, Dr. Drexler Dóra moderált. Elsőként Anila Denaj, Albánia mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere beszélt arról, hogy leginkább adókedvezményekkel támogatják az ökológiai átállást, a biogazdálkodás azonban jelenleg mindössze 2%-át adja az albán mezőgazdaságnak. Ugyanakkor a kormányzat is komoly potenciált lát abban, hogy célzott programokkal ösztönözzék a gazdálkodókat az öko átállásra. Markiyan Dmytrasevych, Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszterhelyettese beszámolt arról, hogy az orosz-ukrán háború okozta nehézségek ellenére 2023-ban bevezették az EU ökológiai rendeletével egyenértékű ökológiai szabályozási rendszert, így a jövőbeni, az EU-ba irányuló biotermék-kereskedelemnek már nem lesz akadálya. Bár a 2022-es, az EU országaiba irányuló bioélelmiszer export mennyisége és értéke megegyezett a 2021-es adatokkal, 2023-ra a háború nemcsak a belföldi piacon eredményezett mintegy 36%-os csökkenést Ukrajnában, hanem a tanúsított területek, vállalkozások és az export visszaesését is okozta.

Dr. Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a hazai öko statisztika számai mellett bemutatta, hogy a Közös Agrárpolitika stratégiai terve keretében milyen támogatásokkal ösztönzik a gazdálkodókat az ökológiai gazdálkodásra való áttérésre, hogy elérjük a 2027-re kitűzött célt, a biogazdálkodással művelt területek megduplázását, a mezőgazdasági területeink 10%-ának átállítását. Ezt szolgálja a Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai gazdálkodás fejlesztéséért című szakpolitikai anyag végrehajtása, amely több terület fejlesztésén, így a hazai feldolgozóipar, piac, zöld közbeszerzések, és az ökológiai termékek közétkeztetésbe történő bevezetésén keresztül támogatja a kitűzött célok elérését.

A magyar ökológiai gazdálkodási ágazat nemzetközi láthatóságát tovább növelte, hogy az Ökológiai Gazdálkodók Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) – melynek egyik alelnöke Dr. Drexler Dóra – bejelentette, 2024-ben Magyarország ad otthont az Európai Ökogazdálkodási Konferenciának (European Organic Congress), melynek szervezésében az ÖMKi is aktívan közreműködik.

Nagy István leszögezte, bár sok kritika érte – főleg a Balatonnál – a halászati tevékenység több évvel ezelőtti leállítását az ország természetes vizeiben, ma már nem férhet hozzá kétség, hogy jó döntés volt. Ezt a halállományok növekvő mennyisége és minősége, valamint a 800 ezer fősre bővült magyar horgásztársadalom is jól mutatja – tette hozzá.

„Új lehetőség kapujában állunk azzal, hogy sikerült elérnünk, a balatoni hal újra kapható, és ezzel a branddel újra bekerülhet a köztudatba” – fogalmazott a miniszter. Megjegyezte, hogy a tavaly elnyert uniós oltalmat csak a Balatonból, vagy a Balaton vízgyűjtő területén lévő tógazdaságokból származó, kereskedelmi forgalomba kerülő ponty és fogassülő termékek élvezhetik.

Nagy István elmondta, az Agrárminisztériumban régóta dolgoznak azon, ne lehessen többé balatoni halként emlegetni a tóhoz nem köthető halakat, köztük a hekket. „Arra törekszünk minden eszközzel, hogy visszaadjuk a balatoni hal rangját, és felhívjuk a figyelmet arra, kiváló őshonos halaink vannak, amelyek méltóak mindennemű gasztronómiai elismerésre” – fogalmazott. Hozzátette, a Balatoni hal brand a termékek piacra jutását hivatott elősegíteni. Az uniós oltalom szimbóluma, és a most bevezetett brand a fogyasztók számára egyértelművé teszi, hogy kiváló minőségű, ellenőrzött, és szigorú termékleírás szerint előállított hazai terméket vásárolnak, a termelőknek pedig segít a termékük népszerűsítésében és a piaci visszaélések kivédésében.

A Balaton vízgyűjtőjén tógazdaságokkal rendelkező Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) és a Halker Kft. együttműködési megállapodásának köszönhetően mostantól az éttermek és vendéglátóipari egységek kínálatában is megjelenhetnek a Balatoni hal jelzéssel ellátott termékek. A fogyasztói kör bővítése, a lakossági igények kielégítése a következő hónapok feladata. Szári Zsolt, a BHN vezérigazgatója hangsúlyozta, Európa valamennyi édesvizében megszűnt már a halászati tevékenység, és a korlátozás kiterjed a tengerekre, óceánokra is, amelyek 30 százalékán már tilos a halászat. Az asztalra kerülő tengeri állatok 56 százalékát tengeri akvakultúrákban állítják elő a túlhalászások és a halászati technológiák egyéb káros következményei miatt – mondta.

A vezérigazgató felidézte, hogy amikor 2013 végén megszűnt a kereskedelmi célú halászat a Balatonon, két lehetőség maradt, hogy balatoni hal kerülhessen az asztalra. Az egyik a Sió-zsilip angolnacsapdája, ami csak ritkán, vízeresztésekkor működhetett, és főként az angolnák fogására specializálódott. Tavaly óta a zsilip átépítése miatt ez a lehetőség megszűnt – közölte. „A másik lehetőség a Balaton vízgyűjtő területének oltalom alá helyezése volt, ezt az utat jártuk végig” – mondta. Innen kezdve a tó egykori kiöntési területén létesült édesvízi akvakultúrákban megtermelt hal az, amely túlnyomórészt balatoni halként kerül az asztalokra – magyarázta. A horgászati tevékenységgel évi 500-600 tonnányi hal kerül az asztalokra közvetlenül a Balatonból, a halgazdálkodási társaság pedig 150-200 tonnányi halat tud biztosítani a tógazdaságaiból a feldolgozott késztermékekként, előhűtött és mélyhűtött formákban piacra kerülő Balatoni hal-termékek előállításához.

Gödri Zoltán, az oltalmat kapott termékeket előállító Halker Kft. ügyvezető-alapítója elmondta, a 32 éve indult vállalkozásnál folyamatos a fejlesztés, jelenleg egy irodabővítési projekt, és egy 2 ezer négyzetméter alapterületű húsfeldolgozó építése zajlik. Három telephelyen, 540 alkalmazottal és napi több mint száz teherautóval dolgoznak – ismertette. A halfeldolgozót több lépcsőben önerőből fejlesztették – jegyezte meg.

(Forrás: MTI/AM, fotó: Fekete István)

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai termelésből származó sertéshús nemcsak kiváló minőségű, de a szigorú állategészségügyi és higiéniai hatósági ellenőrzések nyomán garantáltan megbízható is. Az Agrárminisztérium és az áruházláncok  közös célja pedig az, hogy a fogyasztók számára mindenkor jó minőségű és megbízható árut biztosítsanak – tette hozzá.

A miniszter kiemelte, felismerve az ellátási láncok stabilitásának fontosságát, a rövidebb ellátási láncok kedvezőbb környezeti hatását, valamint a fogyasztók, a termelés és az értékesítés közös érdekeit, a kereskedelem egyre inkább kiveszi a részét a társadalmi felelősségvállalásból. Nagy István szerint a hazai élelmiszer üzletláncok döntése is ebbe a folyamatba illeszkedik és Európában is hasonló példákat láthatunk. Hangsúlyozta: a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is fontos, hogy a hazai termelők megtalálják a számításaikat. A magyar termékek vásárlásával és fogyasztásával közvetlenül is hozzájárulunk a magyar gazdák boldogulásához, a hazai agrárgazdaság stabilitásának megtartásához.

A miniszter arra is emlékeztetett, hogy a takarmány- és energiaköltségek drasztikus megemelkedése, az afrikai sertéspestis terjedése, valamint a rendkívül alacsony felvásárlási árak történelmi kihívások elé állítják a sertéstartókat. Az agrártárca azonban mindent megtesz a helyzet kezelése érdekében – hangsúlyozta. Nagy István példaként említette, hogy 4 milliárd forint összegű rendkívüli támogatást biztosítanak a sertéstartók számára, akik – az előzetes kalkulációk alapján – kocánként 20 ezer forint egyszeri támogatást kaphatnak. Emellett hazánk az unióban elsőként hozta létre a krízisbiztosítási rendszert, szigorúan ellenőrzi az import malacokat és 100 százalékos kamat- és költségtámogatást nyújt a sertéstartó gazdák hiteleihez – ismertette a miniszter.

Kitért arra is, hogy a minisztérium a magyar sertéshús értékesítési lehetőségeinek bővítése érdekében is tett komoly lépéseket. „Ezért arra ösztönözzük az országban működő összes kiskereskedelemi láncot, hogy törekedjenek rá, hogy a teljes friss sertéshús kínálatukat a hazai termelésből szerezzék be. A fogyasztás növekedése érdekében pedig – ahogy a korábbi években is – az Agrármarketing Centrum valósít meg sertéshús népszerűsítő kampányt, amire idén mintegy 200 millió forintot fordít”  – fogalmazott az agrártárca vezetője a közlemény szerint.

Fotó: Eiliv Sonas Aceron, Unsplash

„Az MMSZ stratégiája a körforgásos gazdaság témakörében a műanyagok szerepének meghatározása, a műanyagok észszerű alkalmazása ezzel összhangban, valamint a műanyagokat ért nemtelen, szakmaiatlan támadások kezelése, higgadt válaszok megfogalmazása” – olvasható a Polimerek.hu-n Dr. Demjén Zoltán alelnök írása. A cikk apropóját az adja, hogy idén nyáron jelentős strukturális változások történtek a Magyar Műanyagipari Szövetségben, létrejött egy munkacsoport Dr. Demjén Zoltán vezetésével, mely most mutatta be az MMSZ körforgásos gazdaság megvalósítására vonatkozó tervezetét.

Körforgásos gazdaság: több kérdést kell egyszerre kezelni

Mint kiderül, a Magyar Műanyagipari Szövetség körforgásos gazdaság megvalósítására kidolgozott fő pillére a következő: a hulladékgazdálkodás, ezenbelül a szelektív hulladékgyűjtés és reciklálás; az egyszer használatos műanyagok (SUP) betiltásával kapcsolatos MMSZ stratégia; és a stratégia a biológiailag lebomló műanyagok használatáról.

Rossza arányban hasznosítunk újra

A hulladékgazdálkodás területén kiemelik, fontos figyelmet fordítani a műanyagok gyűjtésének társadalmi szintű megoldására. Arra, hogy a mechanikai újrahasznosításon keresztül minél nagyobb hányad kerüljön vissza az új termékek gyártásába. Jelenleg ugyanis 350 kilotonna műanyaghulladékból csak mintegy 80 kilotonnát dolgozunk fel (mechanikai újrahasznosítással), kb. 200 kilotonnát deponálunk (szemétlerakóba), ez pedig egy rossz adat. „Az MMSZ célja, hogy ez a mennyiség közelítsen a 0 kg-hoz 2025-ben” – áll a cikkben.

A szövetség írásában jelzi, egyetért minden olyan intézkedéssel és támogat minden olyan tervezetet, mely a lakossági szelektív hulladékgyűjtést mozdítja elő. Továbbá koordináló szerepet vállal a kémiai újrahasznosítás témakörében. Az MMSZ úgy látja, ez az reciklálási mód ígéretesen alakul Magyarországon, ugyanis talán a közép-európai régióban elsőként hazánkban valósul meg ipari méretekben a műanyagok területén is ez az újrahasznosítási technológia.

Ésszel az egyszer használatos műanyagok kidobásával!

A Magyar Műanyagipari Szövetségnek határozott álláspontja van az egyszer használatos műanyagok (SUP) kérdésében. „Az MMSZ határozottan rögzíti, hogy a SUP irányelvek szerinti egyszer használatos műanyag termék kivezetésének csak akkor, és csakis akkor van értelme, ha a helyettesítő anyag gazdaságosság, alkalmazhatóság és az úgynevezett ökológiai lábnyom esetében kedvezőbb.”

Támogatják a háztartási szerves hulladék szelektív gyűjtését is

A szövetség a stratégia a biológiailag lebomló műanyagok témakörében egyértelműen támogatja a háztartási szerves hulladék szelektív gyűjtését. Egyúttal azt javasolja, az eladóterekben lévő fóliákat biológiailag lebontható anyagokból állítsák elő, megkönnyítve a felhasználók dolgát. Ugyanakkor a cikkükben rávilágítanak: „csak akkor van értelme a biológiailag lebomló anyagok alkalmazásának, ha az abból készült termékek életciklusuk végén az ipari komposztáló üzemekbe kerülnek, ahol irányított körülmények között lebomlanak”.

Nagy lehetőség előtt áll a hazai bioműanyagok gyártása

A cikkben továbbá hozzáteszik, az MMSZ támogatja a biológiailag lebomló műanyagok esetleges hazai gyártását. Ennek okaként azt jelölik meg, hogy Magyarország kiváló mezőgazdasági háttérrel, infrastruktúrával és komoly szaktudással rendelkezik, tehát az előfeltételek adottak egy világviszonylatban is jelentős gyártókapacitás kiépítésére.

Negyedik pillérként hozzáteszik: Az MMSZ az eddig felsorolt három pillér szerint a fő irányvonalakban támogatja a jogalkotók törekvéseit. Az MMSZ kommunikációs stratégiája értelmében a szövetség folyamatos párbeszédre törekszik a szakminisztériumokkal is, elsősorban az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, illetve az Agrárminisztériummal.

Július másodikán fordult a Levegő Munkacsoport a levegőminőségért felelős Agrárminisztériumhoz és ugyanezen a napon adott ki közleményt az Európai Bizottság, amelyben felszólította a magyar kormányt az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásának csökkentéséről szóló irányelv (NEC irányelv) összes követelményének teljesítésére.

A NEC irányelv tételesen előírja a tagállamoknak az emberi egészséget veszélyeztető és a természetet károsító öt legfontosabb légszennyező anyag csökkentési arányát 2030-ig A Bizottság szerint Magyarországon nem jók sem az éves kibocsátási nyilvántartások, sem az energia- és fűtési rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos szabályok. Szerintük az OLP-ben előirányzott intézkedések sem követik teljes mértékben az irányelv kötelező előírásait. A magyar kormány három hónapot kapott a hiányosságok pótlására. Ha nem teszi meg, folytatódik a kötelezettségszegési eljárás, ami végződhet az Európai Bíróságon is, amely akár pénzügyi szankciókat is kiszabhat.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke elmondta: „Már az OLP előkészítése során felhívtuk a kormány figyelmét arra, hogy a súlyos légszennyezés egyik fő oka a széles körben elterjedt lakossági hulladékégetés. Azt is elmondtuk, hogy nagymértékben rontja a levegő minőségét az is, hogy évről évre több mint 100 ezer használt, elavult autót hoznak be az országba. Sürgető a lakásállomány energetikai korszerűsítésének jelentős felgyorsítása is. Ugyanakkor ezen problémák megoldására lényegében semmit nem irányoz elő az OLP.”

A NEC irányelv a kén-dioxid (SO₂), a nitrogénoxidok (NO_x), a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC), az ammónia (NH₃) és a finom szálló por (PM2,5) kibocsátásának csökkentésére ír elő kötelezettségeket.

A közösségi bormarketing állami feladatainak hatékony ellátása érdekében Magyarország Kormánya 2020 elejétől a magyar bor eladásösztönzését célzó feladatokat – melyek része többek között a bel- és külföldi kiállításokon való megjelenések szervezése is – az Agrárminisztérium irányítása alatt működő AMC-hez delegálja. Az MTÜ a továbbiakban a magyar bor ernyőmárkájának (MAGYAR BOR – SZEMÉLYESEN) gondozását, valamint a borturizmus fejlesztésének és népszerűsítésének feladatait látja el. Ezzel a lépéssel a magyar borok még erősebb részévé válhatnak Magyarország turisztikai márkájának, és a borturizmus fellendülésével hozzájárulhatnak az országba látogató turisták átlagos tartózkodási idejének meghosszabbodásához, mind a hazai turizmus területi és időbeli eloszlásához.

Az MTÜ 2020-tól a változás eredményeként célzottabban foglalkozik a borturizmus fejlesztésével, az ide kapcsolódó utazások ösztönzésével, a magyar borvidékek ismertségének növelésével itthon és külföldön. Az MTÜ célja mindezek mellett a kialakított eszköztár – több nyelven elkészített kiadványok, térképek, fotó- és videóanyagok, webes felületek stb. – további fejlesztése, hogy ezeket az ágazati szereplők is hasznosíthassák a kommunikációs tevékenységük során.

A döntés értelmében számos bormarketinghez kötődő feladatot a jövőben az AMC lát majd el, a többi között a világ legnagyobb borszakmai vásárán, a 2020. március 15-17. között megrendezendő ProWein Düsseldorf 2020 kiállításon már az AMC valósítja meg és üzemelteti a magyar bor közösségi standját, a tervek szerint összesen 45 magyar pincészet részvételével.

Az idei, immáron 14. alkalommal megrendezett Coop Rallyt a többek között búzaőrléssel és -felvásárlással foglalkozó Szatmári Malom Kft. nyerte, míg az Agrárminisztérium különdíját az idei rendezvényen a verseny egyik állomásaként is résztvevő Márka Üdítőgyártó Kft. kapta meg. A szakmai program alkalmával a több mint 300 résztvevő nyolc állomást látogatott meg, mintegy 650 kilométert megtéve Magyarország keleti felén. A mára már hagyományossá vált rendezvényen élelmiszer-feldolgozó cégeket mutatnak be a résztvevőknek azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a hagyományokra épülő innovatív hazai élelmiszer-előállítás értékeire, és a magyar termékek vásárlásának fontosságára.

Az idei Coop Rally során a résztvevők hús- és tejüzemet, üdítőital-gyártó üzemet, pincészetet, valamint COOP üzletet és frissáru logisztikai központot kerestek fel. A rendezvény ismételten lehetőséget biztosított az üzemlátogatásokra is, így a résztvevők megismerkedhettek az egyes helyszíneken az élelmiszer-előállítás folyamatával, az üzemek mindennapi munkájával is. Az eseményt – ahogy minden évben – részvételével támogatta az Agrárminisztérium is, Nagy István tárcavezető pedig vállalta a rendezvény fővédnöki szerepét.

A kétnapos verseny záróeseményén az eddig elért eredményeket méltatta Pekó László, a CO-OP Hungary Zrt. Igazgatóságának elnöke. „Örülök annak, hogy a 14 éve elindított Coop Rally mára egy óriási értékké, branddé, fontos szakmai eseménnyé vált, amely jelentős segítséget nyújt célunk elérésében, hogy hozzájáruljunk a magyar termékek népszerűsítéséhez. Tizennégy évvel ezelőtt a vásárlók számára az ár mellett nem volt érdekes szempont, hogy az adott termék magyar vagy külföldi áru-e. Ez mára megváltozott, a vásárlókban is tudatosult, hogy magyar termékek vásárlásával a magyar emberek megélhetését segítik elő” – fogalmazott Pekó László. Kiemelte: a COOP üzletlánc által forgalmazott termékek között 80-90 százalékot tesz ki a magyar áruk aránya, a saját márkás termékeknél pedig az arány eléri a 90 százalékot is.

Az Igazgatóság elnöke ezt követően köszönetet mondott a résztvevőknek, a szervezőknek, valamint a média képviselőinek, amiért a maguk eszközeivel támogatják a Coop Rally szervezőinek célkitűzéseit, és a magyar termékek fontosságára hívják fel a figyelmet. Elismeréssel szólt a verseny állomásaiként szolgáló cégek vendéglátásáról is. Pekó László külön megköszönte a kezdetek óta szervezőként együttműködő SKY Csoportnak a rendezvény ismételten sikeres és balesetmentes lebonyolítását. A CO-OP Hungary Zrt. Igazgatóságának elnöke hozzátette: a résztvevők és a COOP Gazdasági Csoport hosszú évekre, esetenként évtizedekre visszatekintő munkája a legjobb bizonyítéka annak, hogy kölcsönösen kedvező kereskedelmi kapcsolatok eredményre vezetnek. Hozzátette: jövőre az ország nyugati felében rendezik meg a szakmai programot.

Nagy István agrárminiszter elmondta: elismerésre, tiszteletre méltó teljesítmény áll a Coop mögött. „A vállalatcsoport a magyar gazdák legkiválóbb partnere, amire a gazdatársadalom mindig számíthat” – tette hozzá. Kiemelte: az agrártárca azon dolgozik, hogy minél több forrás álljon rendelkezésre a magyar gazdák számára az élelmiszer-előállítás és –feldolgozás terén. „Őszintén drukkolunk azért, hogy a Coop minél sikeresebb legyen, mert akkor sikeres a magyar gazdatársadalom is” – mondta. Egyben azt is leszögezte, hogy a szaktárca céljának tekinti annak elősegítését, hogy a legkisebb magyar településeken is nyíljanak magyar boltok, ahol hazai terméket lehet vásárolni.

A Coop Rallyt a COOP üzletlánc 2006-ban rendezte meg első alkalommal. A ma is teljes egészében magyar tulajdonú kereskedelmi lánc hiánypótló és egyedülálló rendezvénysorozata több ízben is kiérdemelte az Érték és Minőség Nagydíjat. A rally az idei programjaival immáron 119 hazánkban működő vállalkozást mutatott be, és szinte a teljes FMCG szektor támogatását tudhatja maga mögött.