A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai termelésből származó sertéshús nemcsak kiváló minőségű, de a szigorú állategészségügyi és higiéniai hatósági ellenőrzések nyomán garantáltan megbízható is. Az Agrárminisztérium és az áruházláncok  közös célja pedig az, hogy a fogyasztók számára mindenkor jó minőségű és megbízható árut biztosítsanak – tette hozzá.

A miniszter kiemelte, felismerve az ellátási láncok stabilitásának fontosságát, a rövidebb ellátási láncok kedvezőbb környezeti hatását, valamint a fogyasztók, a termelés és az értékesítés közös érdekeit, a kereskedelem egyre inkább kiveszi a részét a társadalmi felelősségvállalásból. Nagy István szerint a hazai élelmiszer üzletláncok döntése is ebbe a folyamatba illeszkedik és Európában is hasonló példákat láthatunk. Hangsúlyozta: a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is fontos, hogy a hazai termelők megtalálják a számításaikat. A magyar termékek vásárlásával és fogyasztásával közvetlenül is hozzájárulunk a magyar gazdák boldogulásához, a hazai agrárgazdaság stabilitásának megtartásához.

A miniszter arra is emlékeztetett, hogy a takarmány- és energiaköltségek drasztikus megemelkedése, az afrikai sertéspestis terjedése, valamint a rendkívül alacsony felvásárlási árak történelmi kihívások elé állítják a sertéstartókat. Az agrártárca azonban mindent megtesz a helyzet kezelése érdekében – hangsúlyozta. Nagy István példaként említette, hogy 4 milliárd forint összegű rendkívüli támogatást biztosítanak a sertéstartók számára, akik – az előzetes kalkulációk alapján – kocánként 20 ezer forint egyszeri támogatást kaphatnak. Emellett hazánk az unióban elsőként hozta létre a krízisbiztosítási rendszert, szigorúan ellenőrzi az import malacokat és 100 százalékos kamat- és költségtámogatást nyújt a sertéstartó gazdák hiteleihez – ismertette a miniszter.

Kitért arra is, hogy a minisztérium a magyar sertéshús értékesítési lehetőségeinek bővítése érdekében is tett komoly lépéseket. „Ezért arra ösztönözzük az országban működő összes kiskereskedelemi láncot, hogy törekedjenek rá, hogy a teljes friss sertéshús kínálatukat a hazai termelésből szerezzék be. A fogyasztás növekedése érdekében pedig – ahogy a korábbi években is – az Agrármarketing Centrum valósít meg sertéshús népszerűsítő kampányt, amire idén mintegy 200 millió forintot fordít”  – fogalmazott az agrártárca vezetője a közlemény szerint.

Fotó: Eiliv Sonas Aceron, Unsplash

A díjra pályázott termékeknek és élelmiszereknek a fenntarthatósági szempontokon túl, egyéb szigorú követelményeknek is meg kellett felelniük. Szempont volt a termék dokumentálható történeti múltja, egy adott tájegységhez való kötődése, valamint az előállítási mód hagyományossága. A pályázati kiírás szerint a termékhez kötődő tudásnak innovatív megoldásokra kellett épülnie. Mindemellett csak forgalomban levő termékkel lehetett pályázni. Az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum célja a pályázat kiírásával elsősorban a hagyományos és tájjellegű termékek fogyasztói ismertségének növelése volt. A díjat szakmai zsűri ítélte oda a kategóriában leginnovatívabb magyar agrárfejlesztésnek.

Kéz a kézben a hagyomány és az innováció

A tájfajtákat a természet és gazdálkodó elődeink válogató, szelektáló munkája együttesen hozta létre, adott területen, hosszú idő alatt. Mára a tájfajták az üzemi termelés miatt nagyrészt kiszorultak a köztermesztésből. Nevelésükkel és fogyasztásukkal nemcsak egészségünkért teszünk, de hozzájárulunk agrár-örökségünk életben tartásához és a mezőgazdasági sokszínűség fokozásához. Ezért is szolgálják méltón a tájfajta paradicsompalánták a fenntartható gazdálkodást. Az öko minősítésük pedig garantálja, hogy a palántákat szintetikus növényvédőszerektől és műtrágyáktól mentesen nevelik fel, így ezzel a termesztési módszerrel hosszútávon járulnak hozzá egészségünk és környezetünk védelméhez.

Az ÖMKi öko tájfajta paradicsomai rendkívüli genetikai változatossággal és különleges gasztronómiai értékekkel bírnak, forma- és ízgazdagságuk leképezi Magyarország egyes vidékeinek adottságait, növénytermesztési és étkezési hagyományait, legyen szó a Ceglédi sárga, a Tolna megyei rongyos, a Faddi lila, a Gyöngyösi paprika alakú, a Máriapócsi koktél vagy a Mátrafüredi ökörszív tájfajtáról.

A különböző tájfajták sokszínű felhasználása és ízvilága mellett a magyar gasztronómia jeles képviselői is kiálltak. Az öko paradicsomok három éve, a Bocuse d’Or nyertes séfpárosa, Szulló Szabina és Széll Tamás konyhájában, tavalyelőtt pedig az ország egyik legnépszerűbb gasztrobloggere, Havas Dóra konyhájában bizonyítottak. A Lila Füge márka alapítója az ÖMKi tájfajta paradicsomok nagykövete lett.

Tavaly az őrségi Pajta Bisztró séfje, Farkas Richárd negyven palánta örökbefogadásával vállalta az ÖMKi tájfajta paradicsomok nagykövete címet, hogy ezáltal is népszerűsítse e különleges fajtákat.  Szintén ő jelölte nagykövetként az ÖMKi tájfajta öko paradicsompalánta projektjét a Highlights of Hungary díjra, aminek keretében a projekt idén februárban az 5. helyen került be Magyarország 55 legkiválóbb magyar kreatív teljesítménye közé.

„Nagy öröm átvenni az újabb elismerést, amely kutató és ismeretterjesztő munkánkat dicséri. A program dinamikus fejlődésen ment keresztül azóta, hogy kilenc éve kikértük a vetőmagokat a tápiószelei génbankból és elindítottuk a tájfajta paradicsomok ökológiai termeszthetőségét vizsgáló, On-farm kutatásunkat biogazdák közreműködésével. A hazai gasztronómia elismeréséből, a szakmai díjakból és a fogyasztók pozitív visszajelzéseiből felbecsülhetetlen motivációt nyerünk a projekt folytatásához” – nyilatkozta az OMÉK-on átvett újabb elismerés után Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.

2021-ben a növekvő fogyasztói érdeklődésre adott válaszként, 20 000 palántát szállított az ÖMKi a boltokba és további 1500 palántát értékesített saját webáruházában és átadópontjain keresztül. Idén először a legkisebbek kertjeibe is eljutottak a bio tájfajták: a kutatóintézet az Ovikert program keretében 30 óvodának ajánlott fel paradicsom palántákat, hogy a gyerekek is megtapasztalhassák, milyen finom és egészséges a saját kertben megtermelt, frissen szedett biozöldség.

Az öko tájfajta paradicsompalánta program távlati célja azonban sokkal több, mint értékesítés és szemléletformálás. Az ÖMKi a teljes palántanevelési termékpályát igyekszik fenntartható pályára állítani: aktuális kutatásaiban a körforgásos gazdaság jegyében  tőzegfelhasználást csökkentő bio plántaföldeket fejleszt, ezzel is támogatva az ökológiai termesztés iránt elkötelezett gazdákat és kertművelőket.

Fotó: Waldemar Brandt, Unsplash

A Dubai World Trade Centerben a Kőröstej Csoport a koronavírus járvány ellenére is jelen van Gulfood 2021 kiállításon, mégpedig külön, önálló standdal várja az egyik legnagyobb magyar sajtexportőr a látogatókat. Ezek – szigorú biztonsági előírások betartásával – meg is kóstolhatóak a standján: a Hajdú grillsajtok, a kashkaval, a krémfehér sajtok, a labneh, az ömlesztett sajtok, a kördobozos sajttól a lapka sajtokig.

Mint minden Gulfood kiállításon, most is jelen vannak magyar termékek, az Agrármarketing Centrum (AMC) ezúttal 11 kiállító részvételével, 156 négyzetméteres standdal képviseli Magyarországot, de a Kőröstejnél úgy gondolják, hogy a külön stand egyfelől kiemeli a jelenlétüket, másfelől így a termékkörüknek megfelelő tematikus szekcióban lehetnek jelen a kiállításon.

Az ételkóstolásnak ugyanakkor a koronavírus járvány miatt szigorú szabályai vannak, minden ételt és italt egyszerhasználatos tányéron vagy pohárban szolgálhatnak fel, a kóstolás alkalmával 4 négyzetméternek kell jutnia egy személyre. A Kőröstej standján is egyszerre csak 5 látogató tartózkodhat. A névjegyek átadása is korlátozott, az a jellemző, hogy QR-kódok segítségével töltik le az érdeklődők kedvelt gyártóik elérhetőségét, illetve a céginformációkat.

Mivel a kiállítók tematikus szektorokban kaptak helyet, így könnyen megtalálják kedvenceiket a látogatók. De a standok előtt folyamatosan monitorozzák a befogadó kapacitást, az ott tartózkodóknak a megengedett maximális létszám-előírást be kell tartani.

Mint ismert, február 21 – 25. között Dubajban a járványügyi helyzet kockázati tényezőit maximálisan figyelembe véve rendezik meg idén is “élőben” a nemzetközi élelmiszeripari vásárt, melyen 85 ország 2500 cége mutathatja be termékeit az arab térség importőrei előtt. A kiállításnak azért van külön jelentősége, mert az elmúlt évben a koronavírus járvány miatt szinte minden világszintű szakkiállítást és rendezvényt lemondtak, elhalasztottak, az élelmiszeripari “kiállítóknak” csak az online térben volt lehetőségük termékeik bemutatására és a kapcsolatépítésre.

Az ötnapos Gulfoodon a járványügyi szabályokat egészségügyi és biztonsági útmutatóban írják elő, a jelenlévők közötti két méter távolság betartása és a maszk viselése is kötelező. Az expo teljes területét rendszeresen fertőtlenítik, emellett több helyszínen fertőtlenítő kapukat is kihelyeztek.

A közösségi bormarketing állami feladatainak hatékony ellátása érdekében Magyarország Kormánya 2020 elejétől a magyar bor eladásösztönzését célzó feladatokat – melyek része többek között a bel- és külföldi kiállításokon való megjelenések szervezése is – az Agrárminisztérium irányítása alatt működő AMC-hez delegálja. Az MTÜ a továbbiakban a magyar bor ernyőmárkájának (MAGYAR BOR – SZEMÉLYESEN) gondozását, valamint a borturizmus fejlesztésének és népszerűsítésének feladatait látja el. Ezzel a lépéssel a magyar borok még erősebb részévé válhatnak Magyarország turisztikai márkájának, és a borturizmus fellendülésével hozzájárulhatnak az országba látogató turisták átlagos tartózkodási idejének meghosszabbodásához, mind a hazai turizmus területi és időbeli eloszlásához.

Az MTÜ 2020-tól a változás eredményeként célzottabban foglalkozik a borturizmus fejlesztésével, az ide kapcsolódó utazások ösztönzésével, a magyar borvidékek ismertségének növelésével itthon és külföldön. Az MTÜ célja mindezek mellett a kialakított eszköztár – több nyelven elkészített kiadványok, térképek, fotó- és videóanyagok, webes felületek stb. – további fejlesztése, hogy ezeket az ágazati szereplők is hasznosíthassák a kommunikációs tevékenységük során.

A döntés értelmében számos bormarketinghez kötődő feladatot a jövőben az AMC lát majd el, a többi között a világ legnagyobb borszakmai vásárán, a 2020. március 15-17. között megrendezendő ProWein Düsseldorf 2020 kiállításon már az AMC valósítja meg és üzemelteti a magyar bor közösségi standját, a tervek szerint összesen 45 magyar pincészet részvételével.

Egyedülálló a hazai kereskedelemben a SPAR és az Agrármarketing Centrum (AMC) szakmai együttműködésével zajló, a hazai termékinnovációkat segítő kezdeményezés. A verseny két hónapja során a szervezők kreatív, a fenntarthatóságot is szem előtt tartó, a magyarországi piacon már fellelhető, de széles körben nem elérhető élelmiszereket kerestek. A pályázat útján kiválasztott nyertes termékek 2020-ban a 34 magyarországi INTERSPAR áruház polcaira kerülnek.

A verseny döntőjére a 2019. szeptember 26-29-i Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár szombati napján került sor a HUNGEXPO Budapesti Vásárváros területén. A szeptember 28-i izgalmas véghajrá során a versengő csapatok nyilvános termékbemutatókat és prezentációkat tartottak. Az „A” pavilonban megtalálható SPAR standon pedig az érdeklődők betekintést nyerhettek a vállalat SPAR enjoy. márkájának késztermék-kínálatába, megismerhették a SPAR Életmód program legjobb termékeit és az idén 15 éves Regnum Húsüzem és Oktatóközpont néhány finomságát is.

Az áruházlánc az alapítása óta aktívan segíti a hazai termékek piacra jutását. A vállalat mindig is fontosnak tartotta, hogy a termékkínálata kialakításában kiemelt szerephez jussanak a magyar termelők, gyártók és feldolgozók: a SPAR hazai beszállítóinak aránya 95%-os, egyes termékcsoportok esetében pedig kizárólag Magyarországon előállított árukat forgalmaznak.

A megmérettetést óriási érdeklődés kísérte, a versenyre ugyanis 269 pályázat érkezett Az előzetes várakozásokat felülmúló nagyszámú munkát tapasztalt szakemberekből álló zsűri értékelte, akik többek között az élelmiszer- és ital-előállítás területén éppúgy járatosak, mint a környezetbarát technológiák alkalmazása terén. A zsűri munkájában az AMC részéről Giczi Gergely ügyvezető-helyettes és Szakter Réka kiállítás- és rendezvényszervezési irodavezető vett részt, a SPAR képviseletében pedig Heiszler Gabriella ügyvezető igazgató,  Várkonyi Krisztina beszerzési cégvezető és Bene Nikoletta marketingvezető működött közre.

A versenybíróság a versenyző csapatok projektjeit elsősorban az innovatív jelleg, a csomagolás milyensége és a piacképesség alapján rangsorolta 1-től 5-ig. A döntési szempontrendszerben nagy jelentőséggel bírt, hogy az adott termék mennyire érdekes, különleges és egészséges, előállítása során új technológiai eljárásokat alkalmaznak, vagy összetevőiben egyedi megoldásokat tartalmaz. Sokat számított a csomagolás környezettudatossága, divatossága és felhasználóbarát volta is. A termék piacképességének vizsgálatakor pedig figyelembe vették – a kóstolói és kipróbálói vélemények alapján – a várható vásárlói élményt is.

A kezdeményezést szervező SPAR és AMC elégedett a verseny színvonalával. A fokozott érdeklődés és a változatos termékfejlesztések biztató képet mutatnak a magyarországi élelmiszer-kereskedelem és termékfejlesztés jövőjét illetően. A magyar termelők és gyártók kellően ötletgazdagok, és jó ütemben mozdulnak együtt a változó fogyasztói igényekkel. A vállalat és a szervezet ezért folytatni kívánja a termékinnovációs versenyt, hogy a gyümölcsöző együttműködéssel is hatékonyan segítse a hazai élelmiszeripar fejlődését.

„A minőségi magyar élelmiszerek egyre nagyobb teret nyernek az áruházainkban, ezáltal járulunk hozzá a hazai agrárium és feldolgozóipar fejlődéséhez. Az idei Hungaricool by SPAR innovációs verseny az Agrármarketing Centrum szakmai támogatásával is ezt a célt szolgálja, amelynek köszönhetően jövőre több új és eredeti magyar élelmiszertermékkel találkozhatnak hipermarketeink vásárlói. Nagyszerű eredményként értékelhetjük a közel 300 versenyrésztvevőt, amely arra is garancia, hogy hosszabb távú potenciállal rendelkezik a magyarországi élelmiszer-kereskedelmi ágazat” – mondta Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója.

„Az Agrármarketing Centrum a kezdeményezéssel a hazai élelmiszeripari kis- és középvállalkozói szektor innovációs tevékenységét szeretné ösztönözni, az exportképes élelmiszeráruk körét igyekszik bővíteni, illetve mindezek által a teljes magyar élelmiszeripari kivitelt kívánja támogatni. Sikerként könyvelhetjük el, hogy a termékinnovációs versenyre nagy számban jelentkeztek, és számos egyedi és kiváló terméket láthattunk” – tette hozzá Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese.

Hogyan válj sikeressé? Hogyan kezeld a sikert, vagy éppen hogyan vond le a tanulságokat? Milyen adottságok szükségesek egy cég indításához? Miként lehet karriert építeni egy vállalkozással? Ezekre és még számtalan más kérdésre is választ kaphatnak a vállalkozó kedvű fiatalok Magyarország legnagyobb üzleti show-ján, a Fiatal Vállalkozók Hetén.

A november 14-i Vállalkozz az Életre napon – amely egyébként a szervező Fiatal Vállalkozók Szövetsége mottója is – ismert cégvezetők árulják el legféltettebb titkaikat a jövőre nézve.

A munka csak kevesek privilégiuma lesz

A Világgazdasági Fórum legfrissebb, idén szeptemberben kiadott jelentése szerint az automatizáció a következő évtizedben 2 milliárd munkahelyet alakít át. 75 millió munkahely meg is szűnik, de közben 133 millió új állás is keletkezik. A dokumentum által idézett cégvezetők szerint 2025-re a vállalataiknál elvégezhető munkák több mint felét már gépek fogják elvégezni. Az átmenet viszont közel sem lesz kockázatmentes.

Az előttünk álló száz évben a gépek közreműködésével az eddigi léptékkel mérve várhatóan 20 ezer évnyi fejlődésnek lesznek szemtanúi unokáink. Sokan vélik úgy, hogy a munka csak kevesek privilégiuma lesz, és csak azoknak lesz állása, akiknek erőssége a valós értékteremtés.

Hogy a résztvevők egy kicsit belekóstolhassanak a jövő ízébe, a Fiatal Vállalkozók Hetén még a büfé is digitalizált lesz.

A magyar mezőgazdaság biztos jövőt ígér

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője kerekasztal-beszélgetésen vesz majd részt, ahol többek közt arról is beszél, hogyan találhatják meg számításukat a fiatalok az agráriumban. Elöljáróban annyit elárult, a digitalizáció feltartóztathatatlanul és gyorsuló tempóban hódít teret minden területen és ágazatban, függetlenül attól, hogy élni akarunk-e az általa kínált lehetőségekkel, újdonságokkal vagy sem.

„A jelenleg zajló negyedik ipari forradalom a kutatók szerint mintegy háromezerszer annyi változást hoz az emberiség történetébe, mint az 1 híján 250 évvel ezelőtti, első ipari forradalom. Mára már nem a gépi technológia fejlesztésével, hanem az infokommunikációs eszközök elterjesztésével és a hozzá kapcsolódó tudás termelői szintre történő kijuttatásával érhetjük el a robbanásszerű sikereket” – fogalmazott.

Hozzátette, bár az automatizáció Magyarországon még gyerekcipőben jár, a versenyképesség fenntartása kikényszeríti előrelépésünket.

„A fiatalok számára a magyar mezőgazdaság munkavállalóként és vállalkozóként is biztos jövőt ígér. Az agráriumnak precíz és összetett tudásra, modern eszközhasználatra van szüksége, cserébe olyan jövedelmi viszonyokat kínál, amilyet napjainkban a fiatalok elvárnak. Már nem a sáros gumicsizma sztereotípia, hanem a digitalizálódással terjedő precíziós technológiák roham léptékű terjedése jellemzi a folyamatosan változó mezőgazdaságot, GPS-vezérelt kombájnokkal, sorvezetőkkel, automata vezérlésű drónokkal és robotokkal, automatizált üvegházakkal, mikroklíma mérésre épülő fagyvédelmi rendszerekkel, hozamtérképekkel, számítógépek által vezérelt takarmányozással…, hogy csak párat említsünk a korábbi sci-fi filmeket idéző eszközökből.”

A vállalkozás mindig örök

Palásti József, a Fornetti alapítója a Vállalkozz az Életre napon mutatja be új cégét, a Food Universum ételgyárat, a résztvevők pedig meg is kóstolhatják a gasztrovizionista új alkotásait.

A több mint 40 éves vállalati tapasztalattal rendelkező cégvezető mindig új kihívásokat kereső milliárdosként jut majd szóhoz 18 órától a Bálnában. Palásti József 1979 augusztusában nyitotta meg első látványpékségét, azóta rendszerváltást, káoszt, gazdasági fellendülést is visszaesést megélt, de szerinte a vállalkozás mindig örök, annak alapjai megmásíthatatlanok.

„A vállalkozói élet ma attól izgalmas és fontos, mert van egy nagy átrendeződés. Van egy konjunktúra, ami mellékhatásokkal jár, de a pénz olcsó, ami generálja a vásárlókat. Az igények folyamatosan nőnek, egyre nagyobb a kereslet az egészségtudatos táplálkozás, az okoslakások, az intelligens termékek iránt. Szép kihívások állnak előttünk, amelyek megoldásra várnak, engem is ez motivált abban, hogy nyugdíjasként visszatérjek a pályára” – fogalmazott.

A Fiatal Vállalkozók Hete ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A nagy érdeklődésre való tekintettel és a helyszín befogadó kapacitása miatt érdemes mielőbb bebiztosítani a helyet.

A kormányzat célja az egészségtudatos életmód elősegítése, amelynek egyik fontos eleme a magyar zöldség és gyümölcs fogyasztásának kisgyermekkortól való ösztönzése – mondta el a sajtótájékoztatón Nagy István. Az agrárminiszter hangsúlyozta, kiemelt támogatást kap az iskola gyümölcs program, amelynek legnépszerűbb terméke az alma, az összes kiosztott termék kétharmadát teszi ki. Kézenfekvő, hogy a gyümölcs egészségünkre gyakorolt hatását mind szélesebb körben, roadshow keretében mutassuk be, hozzájárulva az egészséges életmód kialakításához – tette hozzá a miniszter. Arról is szólt, hogy Magyarországon jelenleg a tízéves átlagtermésnél mintegy 25%-kal magasabb, 730 ezer tonna körüli termés várható, ami az időjárás későbbi alakulásának függvényében 700-750 ezer tonna között realizálódhat.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke kiemelte, a kampány egyik legfontosabb üzenete, hogy a termelők és a fogyasztók közvetlenül is találkozhassanak egymással. Győrffy Balázs elmondta még: „A most induló fogyasztásösztönző kampánnyal – ami egyébként jól beleillik az „Európai Friss Kalandok” című többéves programunkba is – az a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet az almafogyasztás előnyeire, és ezáltal növeljük az étkezési alma iránti hazai keresletet. Ez – kedvező egészségügyi hatásai mellett – bővítheti az étkezési alma hazai piacát, és lehetőséget adhat a termelés növelésére”.

Az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója, Ondré Péter kitért arra, hogy az Agrármarketing Centrum fogyasztásösztönző kampányainak minden évben része az alma termékpálya népszerűsítése. Elhangzott: „Kiemelt célunk a kampánnyal, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra és a tudatos táplálkozás fontosságára, hiszen a felmérések szerint a felnőtt lakosság mintegy 30 százaléka nem fogyaszt rendszeresen gyümölcsöt”. Ondré Péter arra is ráirányította a figyelmet, hogy az almavásárokon kívül a decemberig tartó promócióban további akciókat terveznek, amelyeknek során akár Budapesten, akár az ország bármely pontján számíthatnak úgynevezett gerillakóstoltatásra a járókelők.

A FruitVeb Zöldség – Gyümölcs Terméktanács szakmai igazgatója, Hunyadi István kifejtette: „Étkezési almából a jelenlegi egy főre eső éves fogyasztást tekintve egy jó évjáratban – ha az időjárás nem szól közbe -, önellátók tudunk lenni, képesek vagyunk fedezni a mennyiségi igényeket. Arra törekszünk, hogy a most átlagosan 18 kg-os egy főre jutó éves almafogyasztás növekedjen és az elkövetkezendő néhány évben a 20 kg fölötti szintre kerüljön. Ehhez azonban növelni kell az étkezési alma arányát, amellyel párhuzamosan a termelést és a piac biztonságos ellátását lehetővé tévő intézkedéseket kell megvalósítani, amelyekkel hosszú távon fenntarthatóvá és rentábilissá válhat az almatermesztés. Ilyen intézkedések például a modern termesztéstechnológiák terjedésének ösztönzése, az öntözésfejlesztés, a korszerű tárolókapacitások bővítése, valamint a termelői és kereskedelmi szervezettség erősítése.”

A sajtótájékoztató után a járókelők meg is kóstolhatták a friss, termelői almát, amely nagy sikernek örvendett. A vidéki almavásárok pontos állomásairól és helyszíneiről, valamint a további promóciós akciókról hamarosan tájékoztatják a lakosságot a szervezők.