„Az idei évben összesen 28 pályázat érkezett be hozzánk, ebből 13 doktori képzésen résztvevő hallgatóktól, 3 mesterképzésen és 12 alapképzésen tanuló hallgatóktól. A pályázat 11 éve indult útjára. Azóta, az idei díjakkal együtt már több mint 17 millió forinttal támogattuk a tehetséges fiatal mezőgazdasági szakemberek szakmai fejlődését. A K&H Csoport számára, mint felelősen gondolkodó vállalat, a fiatalok oktatása és a környezetvédelem kiemelten fontos, így az ösztöndíjpályázat különösen szívügyünk” – kommentálta az idei eredményeket Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

A K&H Csoport számára az agrárium mindig is kiemelt területnek számított: a bank a kezdetektől fogva stratégiai partnerként támogatja a mezőgazdasági szektort, és ma is meghatározó szerepet tölt be a pénzintézet hosszú távú stratégiájában. 11.000 ágazati ügyféllel (agrár- és élelmiszeripar) és az agrárszektorban 25 százalékos piaci részesedéssel hosszú évek óta a szektor vezető bankja Magyarországon.

„A fenntartható és felelős üzleti működés fenntartása és fejlesztése érdekében kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a bank olyan szakemberek képzését és tanulmányait támogassa, akik az ESG és a zöld átállás lehetőségeit felismerik. A K&H Csoport elkötelezett nem csupán a fiatal generáció szakmai fejlődése mellett, de a hosszú távon fenntartható működés iránt is” – tette hozzá Bodor Tibor, a K&H vállalati divíziójának vezetője.

A pályázat indulása óta az elmúlt 11 év során közel 500 hallgató nyújtott be pályamunkát. A 2025-ös pályázat nyerteseivel együtt 87 hallgató kapott támogatást kutatómunkájuk folytatásához, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a mezőgazdaság valóban fenntartható módon működjön a jövőben.

A pénzintézet a PhD kategóriában három nyertest hirdetett, akik 800 ezer, 400 ezer, valamint 200 ezer forint díjazásban részesültek.  A mesterképzés kategóriában a díjazottak 300 ezer, 200 ezer és 100 ezer forinttal lettek gazdagabbak, az alapképzés kategóriában két nyertes fejenként 200 ezer forint támogatást kapott.

A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyertesei kategóriánként:

Alapképzés kategória:

2. helyezett: Juhász Emese (Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar)

1. helyezett: Kovács Gabriella (Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar)

Mesterképzés kategória:

3. helyezett: Szücs Enikő (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet)

2. helyezett: László Csenge (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet)

1. helyezett: Imre Marcell (Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar)

PhD kategória:

3. helyezett: Dr. Radócz László (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)

2. helyezett: Kovács Flórián (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Kertészettudományi Doktori Iskola)

1. helyezett: Deák Tamás (Miskolci Egyetem, Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar)

„Idén összesen 35 pályázat érkezett be hozzánk, ebből 18 doktori képzéses, 4 mesterképzéses és 13 alapképzéses dolgozat. Az idei díjakkal együtt már több mint 15 millió forinttal járultunk hozzá a tehetséges fiatal mezőgazdasági szakemberek szakmai fejlődéséhez. A pályázó hallgatók olyan előremutató, innovatív ötletekkel állnak elő, amelyek megvalósításával hatékonyabbá tehető a magyar agrárium. Idén például a szennyvíz hasznosítására vagy épp a talaj tápanyagpótlásához használt termékek továbbfejlesztésére is érkezett ötlet” – mondta el Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletágának vezetője.

„A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fenntartható fejlődése érdekében elengedhetetlen, hogy a bank az ágazat jövőbeli lehetőségeit felismerő szakemberek képzésére koncentráljon. A K&H Csoport nemcsak a jövő generáció oktatása mellett, hanem a hosszú távon fenntartható fejlődés is elkötelezett. Ezért hoztuk létre a K&H agrár CO2 kalkulátorunkat is, amelyekkel mezőgazdasági vállalatoknak nyújtunk segítséget, hogy felmérjék működésük karbonlábnyomát, és aztán a kapott adatokból kiindulva tudják optimalizálni működésüket” – tette hozzá Bodor Tibor, a K&H Vállalati divíziójának vezetője.

A pályázaton PhD kategóriában három nyertest hirdetett a pénzintézet, akik 800 ezer, 400 ezer, valamint 200 ezer forintot kaptak. Mesterképzésben a díjazottak 300 ezer, 200 ezer és 100 ezer forinttal lettek gazdagabbak. Alapképzés kategóriában két nyertes kapott díjat, ők fejenként 200 ezer forint támogatásban részesültek.

A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyertesei kategóriánként:

Alapképzés kategória:

Pintér Georgina (Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar)

Zelenka Zsófia (Pannon Egyetem, Mérnöki Kar)

Mesterképzés kategória:

Harmadik helyezett: Nagy Kristóf Bence (Pannon Egyetem, Mérnöki Kar)

Második helyezett: Szabó Bence (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar)

Első helyezett: Madács Ágnes (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyész- és Biomérnöki Kar)

PhD kategória:

Harmadik helyezett: Bana Bernadett (Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar)

Második helyezett: Pető Lilla (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola)

Első helyezett: Tóth Florence Alexandra (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)

A bizonytalanabbá váló tavalyi gazdasági helyzetet jól tükrözi az üzleti szféra finanszírozási helyzete. Magyarországon 2022-ben összesen 8 111 felszámolási eljárás indult, ami majdnem a duplája a 2021-es 4 359 eljárásnak – közölte a Coface, a világ egyik vezető hitelbiztosítója. A számok eltérő időbeli eloszlást mutatnak. Az összes 2022-ben indult eljárás közel hatvan százaléka az év utolsó harmadában kezdődött. Az év első nyolc hónapjában havonta átlagosan 403 eljárás indult, miközben szeptembertől kezdve a több mint kétszeresére emelkedett a felszámolások száma. „Így az idei év egyik nagy kérdése lesz, hogy ez a trend kitart-e és mikorra térhet vissza a korábbi években megszokott havi 400-450 eljárás. A másik fontos kérdés, hogy az új vállalkozások alapítása mennyire tudja kompenzálni a felszámolásokat” – mondta Kiss Henrietta, a Coface Magyarország elemzője.

Rizikós ágazatok

Az elemzés a fizetésképtelenség, ezen keresztül a felszámolás kockázata szempontjából veszi górcső alá a különböző szektorokat. Az ágazatok közül továbbra is az építőipar emelkedik ki a kockázatok szempontjából: messze a legtöbb felszámolást az építőiparban kezdeményezték: ebben a szektorban az elmúlt évben 2 526 eljárás indult szemben az egy évvel korábbi 1 280-nal.

Az autóipari vállalatok körében 795 felszámolást kezdeményeztek 2022-ben, míg 2021-ben csak 324-et. A magyar autóipar nehéz éveken van túl: az ágazatot sújtotta a chiphiány, az beszállítói láncok szakadozása, a beszerzési árak emelkedése és a devizaárfolyamok negatív változása. Az autógyártók a nehézségek miatt kevesebb autót állítottak elő, mint korábban, ám profitjuk jól alakult. Az ágazat igazi vesztesei részben az úgynevezett első körös, általában nemzetközi cégcsoporthoz tartozó, ezáltal védettebb beszállítók, de még inkább a második körös, gyakran önálló alkatrészszállítók – áll a Coface-elemzésben. A háztartások részére végzett szolgáltatások szektorában érdekelt vállalkozások közül 522 cég ellen indult felszámolás 2022-ben, ami 64 százalékos emelkedést jelent. A vegyes termékkörű kereskedelemben 90 százalékkal 485-re, a szállítási szektorban pedig 67 százalékkal 371-re nőtt a felszámolási eljárások száma.

Végletek Magyarországon, egyik oldalon az agráriummal

A legkevésbé veszélyeztetett ágazatok közé tartozik például a bőripar, amelyben tavaly mindössze két felszámolás indult, miközben 2021-ben egyáltalán nem indult eljárás. A bányászatban és az egyéb járműipari szegmensekben érdekelt cégek körében szintén mindössze egy-két felszámolási eljárást kezdeményeztek.

„Szintén kedvező helyzetben van a mezőgazdaság, amely a felszámolási eljárások, így a fizetésképtelenséget tekintve legkevésbé érintett ágazatok közé tartozik. A kockázatok szempontjából az egyik végletet az építőipar jelenti, a másikat pedig az agrárium” – tette hozzá a szakember. Példaként elmondta: A mezőgazdasági termelői árak az elmúlt év első három negyedévében 49 százalékkal nőttek, a költségek 46 százalékkal emelkedtek, főként a folyó kiadások növekedése miatt. Ezek közé tartoztak az ellátási zavarok, az energiaárak emelkedése és a kedvezőtlen időjárás. Ezzel szemben az építőiparban a termelői árak növekedése a 30 százalékot sem érte el, miközben például az ellátási zavarok és az energiaárak kiugró emelkedése ezt az ágazatot is komolyan sújtotta.”

A teljes tanulmány ezen a linken érhető el.