Budapest szempontjából kiemelt jelentőségű az agglomerációban élők és onnan a fővárosba közlekedők közösségi közlekedésének fejlesztése. Ezért a Budapesti Közlekedési Központ februártól még egyszerűbbé teszi számukra az utazást a BudapestGO-ban.

Az alkalmazásban elérhető helyszínek listája további agglomerációs településekkel bővült, így már 192 Budapest vonzáskörzetében lévő településről lehet utazást tervezni. Az alkalmazásban a MÁV-Start, a MÁV-HÉV és a Volánbusz járatai is valós időben megjelennek, továbbá a háztól-házig történő tervezéshez szükséges gyalogos közlekedés útvonalát is pontosan megjeleníti az applikáció.

A fejlesztés a BKK több százezer ügyfele számára jelent napi szinten utazástervezési és valós idejű járatinformációs lehetőséget, így az agglomerációban élők számára is kiszámíthatóbbá válik a közlekedés.

Havi 4 millió megtervezett útvonal

A BudapestGO hónapról hónapra egyre népszerűbb. Az alkalmazást aktívan használók száma átlagban havi 1,2 millió, összesen pedig már 1,8 millióan regisztráltak és több mint 4,4 millióan töltötték le az applikációt. Az alkalmazásban havonta 4 millió, a bevezetése óta pedig összesen 60 millió útvonalat terveztek a közösségi közlekedők. A BKK applikációja idén februárban ünnepli a második születésnapját, a társaság pedig arra is büszke lehet, hogy a BudapestGO 21 pályázat közül elnyerte az „Év applikációja”-díjat a Magyar Marketing Szövetség által hirdetett „Év honlapja” pályázat keretében.

„Nem vezetünk pontos statisztikát arról, hogy vajon az elmúlt évek során a belvárosi lakás-forgalomból hány százalékban volt az eladók értékesítési motivációja a vidékre költözés” – mondja Ben-Ezra Orran. „Egészen biztosan nagyon sokan voltak olyanok, akik a lezárások és a járványhelyzet miatt kezdtek el nagyobb személyes térre vágyni, és szerettek volna kertet, teraszt. Megszoktuk, hogy mostanában mindig a járványra hivatkozunk, de tény, hogy drasztikusan megugrott azoknak a száma, akik ezt érezték kiútnak. Értékesítőink számos eladótól hallották, hogy zöldövezetbe költöznének, ezért szeretnék eladni belvárosi lakásukat.”

Az agglomerációs ingatlanok értékének növekedése a szakértő véleménye szerint egyértelműen arra utal, hogy a kiköltözni vágyók magas száma miatt túlkereslet jött létre a rendelkezésre álló kínálathoz képest. Egyes becslések szerint az agglomeráció több területén 20-30%-nál is nagyobb mértékű áremelkedés volt.

„Az összes tranzakció dinamikáját vizsgálva nem gondoljuk, hogy a belvárosi ingatlanárakat ez a tendencia befolyásolta volna legerősebben” – folytatja Ben-Ezra Orran. „Mi továbbra is úgy véljük, hogy a külföldi vevőelmaradás okozta és okozza jelenleg is a legnagyobb változást a budapesti belvárosban a kereslet-kínálat viszonyát tekintve.”

A szakértő úgy véli, hogy jelenleg annyira magasra emelkedtek az agglomerációs ingatlanárak, hogy ez valószínűleg meg fogja állítani ezt a kiköltözési tendenciát. Nem is szólva arról, hogy a túlzsúfolt területeken a következő évtizedekben számos infrastrukturális probléma is jelentkezhet, állandó zsúfoltság az utakon, közlekedési gondok, óvodai, iskolai férőhelyek hiánya. A Central Home véleménye szerint lassan meg fog állni ez a trend. Befektetési, esetleg lakhatási szándékkal viszont ennek köszönhetően feltehetően ismét többen szeretnének majd értékálló belvárosi ingatlant vásárolni.

Az év eleje mindenesetre még nem ezt igazolta. Januárban, lehet, hogy a járvány újabb hullámának is köszönhetően 5%-kal csökkent a belvárosi kerületekben az ingatlant keresők száma. Pozitívumként lehet értékelni ugyanakkor, hogy lényegesen felgyorsultak a tranzakciók, tehát a vevők tudatosabbak, rövid idő alatt képesek döntéseket hozni. A tavasz és a korlátozások világszerte történő enyhítése viszont minden bizonnyal újabb fordulatokat hoz majd ezen a területen is.

A munkaerő, a humánerőforrás eloszlása országon belül változatlanul rendkívül eltérő. Amíg Nyugat-Magyarországon gyakorlatilag nincs munkanélküliség, addig a keleti országrészben ez elérheti a 8-9 százalékot is. Az az általános nézet viszont változni látszik, hogy nem szívesen költözünk/utazunk egy-egy állás miatt az ország határain belül, még akkor sem, ha egy kifejezetten jó lehetőségről van szó. Ez olvasható ki ugyanis a Profession.hu adatbázisában beadott munkaügyi pályázatokból.

Fejnehéz ország vagyunk, azaz a főváros a legnagyobb „tehetségmágnes”. Határozottan körvonalazódik viszont egy másik irány, mely szerint már nemcsak Budapestre, hanem Budapestről kifelé is áramlik munkaerő. Számukra azért Pest megye a legvonzóbb, alighanem az agglomerációba történő költözés miatt is. A fővárosból távozni kívánó munkaerő esetében Pest megye mellett Fejér megye is egyre gyakrabban szóba jön. Ez azért Budapesthez való közelségével magyarázható. A 3. megye, ahova a legtöbb budapesti jelölt jelentkezik, Győr-Moson-Sopron (Profession.hu adatbázis, 2018). Ez a régió főként Ausztria közelségének és az itt található ipari központoknak köszönheti népszerűségét.

Ha Budapest agglomerációjától és környékétől eltekintünk, akkor a megyék között „vándorlásban” is megfigyelhető élénkülés, főleg a 25–40 év közötti korosztálynál. A legjobban „mozgatható” jelöltek Tolna, Nógrád, Heves és Békés megyében vannak, ők 50 százalékban más megyékbe adják le a pályázataikat. A legtöbben persze az országos tendenciával egybeesően budapesti állásokra jelentkeznek. A legnagyobb mobilitási hajlandóság a szakmunkát (39 százalék) és fizikai segédmunkát (34 százalék), illetve betanított munkát (36 százalék) végzők körében tapasztalható. Az adminisztrációs, asszisztensi irodai munkát (15 százalék), az értékesítés, kereskedelem terén (14 százalék), a gyártásban, termelésben részt vevők (12 százalék) és a szállítás, beszerzés, logisztika (8 százalék) pozíciókra is egyre gyakrabban pályáznak megyéken átívelve.

Ha összességében keresleti piac van a humánerőforrás területén, felmerül a kérdés, hogy milyen lehetőségeik vannak a vállalatoknak a kiválasztás során, mennyire tudnak válogatni a jelöltek között az országban. Az alábbi ábra választ ad erre, miután területi bontásban adja meg az egy hirdetésre jutó jelöltek számát. Ezek alapján jól látszik, hogy Hajdú-Bihar megyében nőtt a leginkább és Budapesten csökkent a legnagyobb mértékben a jelentkezések száma (Profession.hu adatbázis, 2018).

A munkavállalók számára az arány Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Csongrád megyékben a legrosszabb. Munkaerő-kínálat itt tehát lenne, sok esetben azonban a hirdetések és a jelöltek profilja közötti elvárások távol esnek egymástól, azaz hiába van megfelelő számú álláskereső, a tudásuk és bérigényük nem felel meg a munkaadó által megfogalmazottaknak.

A mobilitás nemcsak országon belül, hanem már jó ideje nemzetközi szinten is olyan tényező, amely jelentősen befolyásolja a munkaerőpiacot. Bár egyre kevesebb fiatal döntene az ország elhagyása mellett (35 százalék, 2014-ben a magyar megkérdezetteknek még az 58 százalék mondta azt, hogy szívesen vállalna munkát külföldön (a Profession.hu és a BCG 2018-as közös felmérése a Decoding Global Talent – a magyar munkavállalók mobilitási preferenciáit vizsgálta és összehasonlította az adatokat a négy évvel korábbi eredményekkel). A legfiatalabb, 20 év alatti magyar válaszadók esetében a mobilitási hajlandóság még mindig jóval magasabb, 66 százalék, mint az 57 százalékos globális átlag.