Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2022-es évkönyve. A kiadványban az adóhivatal összefoglalja az előző év ellenőrzési fókuszterületeit és tapasztalatait, amelyeket statisztikákkal is alátámaszt. A NAV által lefolytatott ellenőrzések száma a tavalyi évben több mint 160 ezer volt, ami 6,2%-os növekedés jelent a 2021-es adatokhoz képest, míg a megállapított nettó adókülönbözet majdnem 200 milliárd forintot tett ki, ami 7,8%-os emelkedést eredményezett.

Tovább böngészve a statisztikákat megállapítható, hogy a kiemelt- és legnagyobb adóteljesítményű adózók esetében a lezárt vizsgálatok darabszáma 2021. évhez képest drasztikusan megnőtt: 48%-kal emelkedett tavaly. Körükben az adóhatóság 864 ellenőrzést zárt le, amelynek több mint kétharmadában megállapítást is tett. Ennek eredményeként a NAV 19,5 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel és közel ugyanennyi adóbírságot is kiszabott. Ez az adóhiány egyes ellenőrzésekre lebontva 47-szeresére nőtt a 2021-es évhez képest.

Az Áfa mindent visz

Nem okozott meglepetést az áfa ellenőrzésekben tapasztalt dominancia, ugyanis az összes megállapítás 90,6 százaléka ebben az adónemben született.

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárak ellenőrzésére fektetett hangsúly is a várt eredményeket hozta. 2022-ben ugyanis 349 vizsgálatot folytatott le ezen a területen a NAV, és a lezárt ellenőrzések 77 százalékában összesen 3,5 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg. Kiemelt figyelmet kapott az autóipari szektor, és ez a tendencia várhatóan idén is folytatódik, ahogyan arra az adóhatóság 2023. évi ellenőrzési terve alapján számítani lehet.

Tavaly előtérbe kerültek az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokat, felújításokat szolgáló adókedvezményt igénybe vevő adózók ellenőrzése is. A jogkövetési vizsgálatok célzottan az önellenőrzés felhívására irányultak. A vizsgálatok eredményeként az adózók 226 millió forint kötelezettségnövekedést és csupán 1,1 millió forint kötelezettségcsökkenést vallottak be.

Több pert nyer a NAV, mint amennyit veszít, de még mindig érdemes vitatkozni a hatósággal

Az adóperek vizsgálata során megállapítható, hogy a közigazgatási perekben 640 ítélet született, melyből a törvényszék előtti adóperek 79,8 százalékát nyerte meg az adóhatóság (a Kúrián a NAV pernyertességi aránya 62,2%-os). A perköltség mutató azonban némileg árnyalja a képet. Az adóhatóság javára ugyanis csupán a perköltség 57,7 százalékát ítélték meg a bíróságok. Ez közvetve arra utalhat, hogy bár az adóhatóság valóban több pert nyert, de a magasabb pertárgyértékű ügyekben vélhetően kisebb arányban.

Rohamléptékkel digitalizál az adóhatóság – jönnek az eredmények

A NAV új, adatalapú mesterségesintelligencia-modelleket alakított ki, amelyek a korábbiaknál hatékonyabban képesek az egyes anomáliák felderítésére. Az áfa ellenőrzések hatékonyságát segíti a hatóság legfontosabb digitális ellenőrzési eszköze az Online Számla rendszer is. A lezárt jogkövetési vizsgálat eredményei alapján, az Online Számla rendszer adatainak hasznosításával mintegy 2,2 ezer adóellenőrzést végzett, és 54,3 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel a NAV. Ezen ellentmondások alapját az online számlaadatok és az áfabevallások közötti eltérés, valamint a teljesített számlaadat-szolgáltatások ellenére elmulasztott áfabevallási kötelezettség képezte.

„A NAV 2023. évre vonatkozó ellenőrzési terve alapján megállapítható, hogy továbbra is fókuszban maradnak a kiemelt és a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók, valamint azok, akik a társasági adót érintő adókedvezményt – fejlesztési adókedvezményt, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházást, felújítás adókedvezményt – igénybe veszik” – nyilatkozta dr. Bajusz Dániel, az EY Law adóperes jogásza.

A szakember hozzátette, hogy az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít az olyan „veszélyeztetett” ágazatokra is mint az építőipar, a számítástechnikai termékek kereskedelme, a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelem, a zöldség- és gyümölcskereskedelem, az online értékesítés, valamint az „adózatlan” jövedéki termékek. Fókuszba helyezi továbbá a tüzelőanyagot forgalmazók, a klímát értékesítők és -szerelők, valamint a marketing-, reklám-, médiaszolgáltatás és filmgyártás területén tevékenykedőket is. Egyre kritikusabbá válik, hogy az adózó szakmailag is felkészült legyen egy esetleges adóvitában és a leghatékonyabb segítséget vegye igénybe.

A Varga Mihály pénzügyminiszter által benyújtott törvényjavaslat célja, hogy az adócsökkentésekkel és számos adónem egyszerűsítésével segítsék a gazdaság újraindulását. Az elfogadott jogszabály a lent említett adónemeket és területeket érinti, illetve az alábbiakat foglalja magában.

Átalányadó

Az egyéni vállalkozásoknak az éves minimálbér feléig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, továbbá az érintettek élhetnek a családi adókedvezmény lehetőségével is. Az átalányadóval adózó jövedelem megállapításához alkalmazható költséghányad mértéke a főszabály szerint 40%, néhány kiemelt ágazatnál (pl.: építőipar, személyszállítás, szépségipar) 80%, a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők esetében pedig 90%.

Társasági adó (tao)

A felsőoktatási támogatási megállapodás adóalap-kedvezménye 50%-ról 300%-ra bővül abban az esetben, ha a támogatás kedvezményezettje közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója.

Áfa szabályok

A tervek szerint 2021. július 1-jétől hatályba lépő új áfa szabályok értelmében azoknak a pénzforgalmi szolgáltatóknak, akik negyedévente ugyanazon kedvezményezett részére huszonötnél több határon átnyúló fizetést teljesítettek, negyedévenként elektronikus formában adatot kell szolgáltatniuk a szóban forgó ügyletekkel kapcsolatban. Az adatszolgáltatásra tehát a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója kötelezett, kivéve, ha ezek közül egyik sem a Közösség területén található, ebben az esetben a kötelezettség a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját terheli.

Kriptoeszközök

A kriptodevizák átruházásából származó jövedelem már nem egyéb jövedelemként adózna, így a 15%-os mértékű szja megfizetése mellett 15,5% mértékű szocho fizetési kötelezettség már nem merülne fel. Az eredeti tervek szerint a szabályozás 2022. január 1-től lépett volna életbe, azonban a jogalkotó végső döntésének köszönhetően az új szabályok már a 2021. adóévre is alkalmazhatók.

Helyi adók és vámeljárások

Az idegenforgalmi adómentességben részesülők köre bővül azokkal a magánszemélyekkel, akik az önkormányzat illetékességi területén egészségügyi szolgálati kötelezettség teljesítése miatt töltenek el legalább egy vendégéjszakát. A jogsértést eredményező vámhiány mértékét – a gyorsított eljárás által lefedett esetek számának megnövelése érdekében – 50 000 forintról 100 000 forintra emelik. Mivel a gyorsított eljárás keretében a bírság a helyszínen megfizethető, az adminisztratív terhek csökkennek. A vámhatóság a bírság kiszabása során annak megfizetéséről a váminformatikai rendszerből nyomtatható igazolást állít ki, ezzel kiváltva a manuálisan kitöltendő nyugtát.

Adótartozás behajtása külföldi vagyontárgyak terhére

A nem belföldi illetőségű, vagy az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű adóssal szembeni végrehajtás foganatosítására az adóhatóság a követelés külföldi érvényesítése iránt megkeresheti az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertesét. A végrehajtási intézkedések foganatosításáért a közbeszerzési eljárás nyertesét a külön megállapodásban foglaltak szerint fizetendő ellenérték, de legfeljebb a beszedett tartozás 5%-a illeti meg.

Társaságok ügyvitele

Az aktuális szabályozás szerint belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezőnek számít minden társaság, amelynek eszközei között legalább 75%-os arányban ingatlan található, azonban az arányszámításnál nem kell figyelembe venni, ha a társaság két mérlegkészítés között tesz szert ingatlanra, így akkor sem állapítható meg illetékkötelezettség, ha az az eszközök között az ingatlanok aránya így meghaladná a 75%-ot. A visszaélések megakadályozásának érdekében a meghatározott százalékot elérő ingatlan vásárlásának esetén a megszerzett eszközök értékét is növelni kell, viszont, ha az ingatlanok állománya csökken, az említett eszközök állományát is csökkenteni lehet. A törvényjavaslat pontosítja a késedelmi és önellenőrzési pótlék számítására vonatkozó szabályokat, mely értelmében a napi mértékét három tizedesjegy pontossággal kell megállapítania az adóhatóságnak

„Az érintett magánszemélyeknek és cégeknek már érdemes lesz a nyár során megtervezni az ezzel kapcsolatos adminisztratív teendőket, hogy élni tudjanak a kedvezőbb szabályok által biztosított lehetőségekkel” – nyilatkozta Karácsony Balázs, a BDO Magyarország adóigazgatója.

Kevesebb adó

A 2020-as év minden szempontból rendkívüli volt: korábban sosem tapasztalt egészségügyi és társadalmi válsághelyzettel néztünk szembe. Ez jócskán nyomot hagyott a világgazdaságon és a magyar gazdaság helyzetén is. A hazai adópolitika azonban nem zavartatta magát: kisebb zökkenőkkel, de folytatta az elmúlt években megkezdett trendet, és tovább csökkentette az adófajták számát.

A tavalyi évet 54 darab adóval kezdtük, azonban ez a szám évközben átmenetileg megnőtt. Bevezették ugyanis a kiskereskedelmi különadót, amelyet bár a válság hívott életre, de úgy tűnik, huzamosabban is velünk marad. Ebből már az első évben is 47 milliárd forintot szedett be az állam – ami már súrolja más szektorális adóink nagyságrendjét.

Év végére mégis csupán 52 különféle adónemünk maradt. A jogalkotó ugyanis a pénzbeni- a természetbeni tb-járulék, a munkaerő-piaci járulék továbbá – nagyrészt – a nyugdíjjárulék összevonásával lényegében úgy könnyítette a vállalkozások adminisztratív terheit, hogy ezzel adóbevétel-kiesést nem okozott. Ez az irány mindenképpen üdvözlendő.

Több áfa

Az adóbevételek egyik magyarországi zászlóshajója – az áfa – tavaly is megbízhatóan teljesített. Miközben ez az adónem az elmúlt éveknél tavaly szerényebb, mindössze kb. 3%-os bevételnövekedést produkált, ezt ahhoz mérten érdemes nézni, hogy mindeközben a GDP kb. 5%-kal, a háztartások fogyasztása pedig – az első 9 hónapban – 2,4%-kal csökkent. Ezt az újabb, relatív sikert nagyban támogatja az a folyamat, hogy az egyre kiterjedtebb technológiai megoldásoknak köszönhetően feltételezhetően a tavalyi évben is tovább csökkent a be nem fizetett áfa összege.

KATA, KIVA: húzd meg, ereszd meg

Az egyszerűsített adók korábbi években tapasztalt egyértelmű diadalmenetében kisebb fordulatot hozott a 2020-as év. Míg ugyanis az egyre nagyobb sikersztorivá avanzsáló KIVA kormányzati támogatottsága töretlen, a KATA esetében behúzták a kéziféket. Felismerték, hogy nagyon sok esetben a szürkefoglalkoztatás melegágyává vált, és sajnos fűnyíróelven bár, de meglehetősen hatékony korlátozó szabályokat alkottak. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy több év óta először a KATA-ból származó bevétel 2020-ban egyáltalán nem nőtt. Az adó szinte fillérre ugyanannyi (158 milliárdos) bevételt produkált 2020-ban, mint az azt megelőző évben. Mindemellett fontos látni, hogy e két egyszerűsített adónemből összességében már a társasági adó 60%-ának megfelelő bevétel származik.

Merre tovább?

„Úgy tűnik, a pénzügyi kormányzat továbbra is elkötelezett az adók számának csökkentése mellett. Az azonos adóalapú adók összevonása adja magát és a jelenleg az Országgyűlés előtt lévő adócsomagban már szerepel is a szocho és a szakképzési hozzájárulás összevonása” – mondja Fehér Tamás ügyvéd, adótanácsadó.

„Emellett megfontolandónak tartjuk az olyan adók kivezetését, amelyekből nem, vagy csak alig származik bevétele a költségvetésnek. Ilyen pl. a bevándorlási különadó, amelyből kimutatható bevétel egyáltalán nem származott, miközben az adózás logikájától kifejezetten idegen célokat szolgál. Szintén megszüntetésre érett a háztartási alkalmazottak regisztrációs díja: az eleve nem túl combos, 2019-ben befolyt 23,6 millió forintot 2020-ban sikerült alulmúlni – mindössze 20 millió forintos bevétellel” – zárja a Jalsovszky szakértője.

MI MINŐSÜL ADÓNAK?

A magyarországi adófajták számának felméréséhez természetesen nem mindegy, hogy mit minősítünk adónak.  A mindennapi tapasztalat, továbbá az adózási elmélet szerint sem minden, az állam felé fennálló fizetési kötelezettség tekinthető adónak.

Egyrészt, vannak olyan befizetési kötelezettségek, amelyek közvetlenül meghatározott szolgáltatásokra vagy előnyökre jogosítanak – ezek nem adók. Így például egy eljárási díj nem minősülhet adónak, miként pl. az autópálya-használati díj sem.

Ugyanígy, a klasszikus társadalombiztosítási járulékok szintén nem adók, mert azok tipikusan maximáltak, vagyis mértékük elvben igazodik az értük kapott szolgáltatáshoz. Más kérdés, hogy ma Magyarországon a tb-járulékok már nem így működnek, így ezeket adónak tekintettük.

Végül, a bírságok, pótdíjak és egyéb szankciók szintén nem minősülhetnek adónak, bármennyire is ilyen érzése van az egyszeri befizetőnek.

Másik oldalról ugyanakkor adónak tekintettünk bizonyos olyan befizetéseket, amelyek ugyan nem közvetlenül az államnak fizetendők, de mégis államilag kikényszerített olyan befizetések, melyek ellenszolgáltatásra nem jogosítanak. Ezek tipikus példája jelenleg a kötelező kamarai regisztrációs díj.

A magyar kormány 2020 őszén jelentette be az otthonteremtési kedvezmények újabb elemeit, melyek idén január elsejével váltak hatályossá. Az egyik legjelentősebb enyhítés, hogy aki újépítésű ingatlant vásárol, ami lakás esetén nem haladja meg a 150, háznál a 300 négyzetméteres alapterületet, akkor az eddigi 27 százalékos áfa helyett csak 5 százalékot kell fizetnie.

Vincze Krisztián, a GV Hitelközpont országos hitelközvetítő hálózat ügyvezető tulajdonosa emlékeztetett, az adócsökkentést tulajdonképpen feltámasztották, hiszen korábban már létezett, és ismert előnyei is vannak.

„A keresleti oldalt kevésbé érintette a 27 százalékos áfa tavaly, hiszen voltak még a piacon olyan ingatlanok, amik 5 százalékos áfával épültek. A kínálatban viszont jelentős volt a visszaesés, jóval kevesebb projekt indult. Úgy érezzük, hogy az új intézkedéseknek köszönhetően a kínálat is visszatér majd a korábbi szintre és sikerül ellensúlyozni a válság okozta visszaesést is” – magyarázta a szakember.

Az is kivárt, akire nem is vonatkoznak a kedvezmények

Mint fogalmazott, a másik jelentős enyhítés a családok számára, hogy akik csokkal vásárolnak új építésű ingatlant, januártól az 5 százaléknyi áfatartalmat is visszaigényelhetik. Ez egy 30 milliós lakásnál a 6,5 milliós megtakarításon túl további 1,5 milliós visszaigénylést jelent, az 50 milliósnál pedig a 11 milliós megtakarítás mellett további 2,5 milliót.

Vincze Krisztián szerint ezzel a lehetőséggel sokan szerettek volna élni, ezért a bejelentéseket követő hónapokban, az év utolsó negyedében megállt a piac, mert mindenki kivárt.

„Elég komoly kereslet zúdult most rá a piacra. Tapasztalataink szerint ha valamilyen változást helyeznek kilátásba, engedményeket lebegtetnek be, akkor még azok is megállnak, akik igénybe sem tudják venni azokat, mert szemlélik a hatásokat. Az is kijelenthető, hogy az átlagosnál jóval több előszerződést kötöttek októbertől december végéig, hiszen így az adás-vételre csak januárban kerül sor, és a kedvezményekkel lehet élni” – magyarázta.

Még több szakember kell

A GV Hitelközpont országos hitelközvetítő hálózat ügyvezető tulajdonosa szerint 2021 legnagyobb kérdése az lesz, hogy a támogatások milyen hatással lesznek a munkaerőkínálatra.

„Szakember kell az építkezések mellett a felújításokhoz is, amit szintén pénzel idéntől az állam, de jelenlegi tudásunk szerint a kedvezmények 2022 decemberéig vehetők igénybe, tehát szorít mindenkit a határidő, torlódás alakulhat ki. Ennek részben lehet egy árfelhajtó hatása is a piacra, részben pedig azt is eredményezheti, hogy akik elvesztették a munkájukat, átképzik magukat és az építőiparban próbálnak munkát találni. Persze vannak könnyebben és nehezebben elsajátítható szakmák is, de lehetőséget teremt a családoknak, ez is az átfogó támogatási logika része” – zárta szavait.

Szinte minden céggel előfordult már, hogy a szerződéskötést követően a megbízó nem fizetett. Magyarországon a hagyományos gyakorlat szerint, ha egy vállalat nem tudta behajtani a követelését, nem csak a munkája során keletkezett költségeket veszítette el, de még az áfát is be kellett fizetnie. A gyakorlat először 2019-ben változott, azóta, ha például egy festő cég a megállapodás szerint elvégzi a munkáját, de a megbízója nem egyenlíti ki a számlát, már visszaigényelheti a befizetett áfát, így „csak” a teljesítés során keletkezett költségeivel keletkezik vesztesége. Cégek között tehát lassan két éve lehetőség van a behajthatatlan követelések áfa-visszaigénylésére.

Jövőre tovább változhat a szabályozás

Elsősorban lakossági szolgáltatóknak jelenthet hatalmas segítséget a parlament elé kerülő jogszabálytervezet. Amennyiben ugyanis elfogadják az őszi adótörvény-változások között benyújtott javaslatot, 2021-től már akkor is visszakérhetik a cégek a befizetett áfát, ha azzal magánszemély tartozik nekik.

„Sokaknál ez egy rendszeresen előforduló, napi probléma. Különösen azokra a cégekre jellemző, akik előfizetéses alapon szolgáltatnak, mint például közmű- vagy telekommunikációs vállalatok. Ők a gazdasági lassulás hatására várhatóan romló fizetési fegyelem miatt egyre gyakrabban találkozhatnak befizetetlen számlákkal ­– hívta fel a figyelmet dr. Séra Gergely, az EY adóperes szakértője. – A visszaigénylés kritériumai szigorúak. Ráadásul nagyon sok ilyen eljárás van még folyamatban a magyar és az Európai Unió Bírósága előtt is, amelyek ítéletei befolyásolhatják a feltételrendszert.”

A szakértő szerint érdemes proaktívan készülnie erre a változásra a hazai vállalatoknak, és előre megismerni a lehetőségeiket, hogy a jogszabályok alapján a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a behajthatatlan követelésekből származó veszteségeiket. A szigorú feltételek teljesítéséhez pedig előre fel kell készülni.

A koronavírus-járvány rendkívüli változásokat idézett elő a nemzetközi szállítmányozásban is. Mivel nagyon kevés járat közlekedik a levegőben még most is, a repülős szállítások esetében a díjak két-háromszorosára nőttek a korábbiakhoz képest, és egyelőre nem is mennek lejjebb. Új trend, hogy sok vállalat a vonatos szállítást részesíti előnyben, mert bár kétszer annyiba kerül, mint a hajós megoldás, a termékek így két hét alatt meg is érkeznek.

Sas Gábor, a Rosas Kft. logisztikai igazgatója azt tapasztalta az elmúlt hónapokban, hogy az import mértéke nagyot nőtt, mert a cégek így komolyabb hasznot tudnak realizálni, mintha nagykereskedőktől vennék meg az árukat. Ezzel egy időben viszont partnereik körében jelentősen csökkent az export: az Európai Unión kívülre szállító termelő és gyártó cégek esetében 20-30 százalékos az átlagos visszaesés.

A várakozási idő egyre nőni fog

A 30 éve logisztikai területen dolgozó szakember szerint továbbra is rengeteg orvosi berendezés és egészségügyhöz kapcsolható áru érkezik külföldről Magyarországra.

„Kínából minimum 15-20 százalékkal olcsóbb behozni a termékeket, mintha azok Németországból érkeznének. Bár a minőség nem minden esetben éri el a nyugat-európai szintet, egyes kínai cégek már tényleg elfogadhatóan dolgoznak, és kezdik felvenni a versenyt az itteni piaccal” – magyarázta.

Ami az elkövetkező időszakot illeti, Sas Gábor szerint a karácsony közeledtével természetesen megint felélénkül majd a szállítmányozási forgalom, és folyamatosan növekedni fog a várakozási idő. Már most is előfordul, hogy napokat kell várniuk, mire a termékeket fel tudják tenni a repülőkre, a vonatokra vagy a hajókra.

„Mindenkinek azt tanácsolom, hogy ha az EU-n kívülről, esetleg Kínából szeretne rendelni, akkor november elejéig tegye meg, így lehet esély arra, hogy időben meg is érkezik a szállítmány. Ha a kapacitás eléri a maximumát, akkor a lakossági csomagokat hátrébb fogják helyezni, emiatt lehet, hogy sokan nem tudják majd a fa alá tenni december végén azt, amit eredetileg kigondoltak” – magyarázta.

Az áfát a termék értékesítése után kell befizetni

Sas Gábor elmondta azt is, hogy tapasztalataik szerint egyre több kisebb cég mer belevágni az importálásba. Sok vállalat korábban félt a kínai árubeszerzéstől, mert időigényes és bonyolult procedúrának vélték, valamint aggódtak a pénzük miatt is, de ez a járvány alatt megváltozott. A Rosas Kft. éppen ezért új szolgáltatást indított, és már a külkereskedelmi áruforgalom segítésében is részt vesznek.

A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy csak a vámtételt és a terméket kell kifizetni az Unión kívüli import esetén. Az áfa önadózói vámkezelés lényege, hogy a cégeknek az áfát kizárólag a termék értékesítése után kell az áfabevallásban fizetendő áfaként bevallani.

„Amikor megérkezik az áru az Európai Unión kívülről, mi benyújtjuk a NAV vámhivatali részéhez a szükséges dokumentumokat, ők pedig a tájékoztató sorba írják fel, mennyi lenne az áfa. Ezt mi a soron következő áfabevallásunkban feltüntetjük, ezzel az importáló cégnek semmilyen kötelessége nincs, csak a könyvelésbe kell betennie, hogy miért utalta ki azt a bizonyos összeget” – magyarázta.

A Rosas Kft.-t 1998-ban alapították, a cég havi szinten legkevesebb 300 millió forintnyi, befizetésre nem kerülő áfatartalomtól menti meg megbízóit. A vállalat kétezernél is több partnerrel dolgozik együtt, ez a szám pedig dinamikusan növekszik.

Az ügy háttere, hogy a Krakvet honlapján állateledelt és egyéb kisállatokkal kapcsolatos termékeket kínált eladásra. A vevői számos különböző országból érkeztek, így Magyarországról is kapott megrendeléseket.

A Krakvet a tevékenységét megelőzően egy feltételes adómegállapítási kérelemmel fordult a lengyel hatóságokhoz, akik megerősítették azt, hogy a Krakvet értékesítései után Lengyelországban kell az áfát megfizetni. Ezzel szemben a magyar adóhatóság úgy értékelte, hogy a Krakvet olyan távolsági értékesítést folytat, amelynek a teljesítési helye áfa szempontból Magyarországon van, és ezért itt kell az áfát megfizetni.

A magyar adóhatóság nemcsak, hogy nem értett egyet a lengyel hatóságok álláspontjával, de kifejezetten figyelmen kívül hagyta azt, és a társaságot adókijátszással vádolva, tetemes, 200%-os adóbírságot szabott ki. A Krakvet ezért a magyar bíróságok előtt támadta az adóhatóság határozatát, amely úgy döntött, hogy előzetes döntéshozatali kérelemmel fordul az Európai Unió Bíróságához.

Nem lehet szó adókijátszásról

Az Unió bírósága több mint két év után hozta meg ítéletét, amelynek legfontosabb megállapítása, hogy az adott körülmények között nem lehet szó adókijátszásról.

„Az EUB újfent megerősítette, hogy nem valósít meg adókijátszást önmagában az, ha valaki úgy alakítja a tevékenységét, hogy azzal a javára fordítja a különböző tagállamok adómértékei közötti különbségeket” – mondta el Fehér Tamás, a Jalsovszky partnere. „A magyar adóhatóság még mindig túlzottan könnyen minősít valamit visszaélésszerű magatartásnak. Az EUB egyértelművé tette, hogy ez lényegében csak teljesen mesterséges konstrukciók esetén lehetséges” – tette hozzá.

Figyeljenek a webshop-üzemeltetők

A döntést egyéb okokból is Unió-szerte kiemelt várakozás előzte meg, mivel abban az EUB először fejtette ki a fogyasztókat célzó távolsági értékesítésre vonatkozó szempontokat. E szempontok határozzák meg, hogy az eladó milyen mértékben működik közre a fuvarozásban, és így ezek döntik el azt, hogy az áfát az értékesítő vagy a vevő országában kell-e megfizetni.

Mivel az EUB előtt – kis túlzással – sorban állnak a hasonló ügyek, ezért a mai ítélet ezekre az ügyekre is kihatással lesz. A döntést továbbá mindenkinek érdemes tanulmányoznia, aki webshopokon keresztül folytat kiskereskedelmi tevékenységet. „Az EUB lényegében összefoglalta, hogy milyen esetben kell az értékesítő és milyen esetben a vevő tagállamában megfizetni az áfát. Ez különösen azoknak hasznos, akik jelenleg egy alacsonyabb adómértékű országból folytatnak ilyen tevékenységet” – mondta el Fehér Tamás.

Az Európai Unió Bíróságának az ítéletét követően a per tovább folytatódik a magyar bíróság előtt, amely érdemben is eldönti az ügyet.

„Ez a magyar vállalkozások számára azzal jár, hogy 2020. december 31-ig elméletben követhetnék közvetett adók területén az eddigi gyakorlatokat.

Mindazonáltal, az átmeneti időszakban is kiemelt figyelemmel kell kísérni a jogalkalmazási, hatósági gyakorlatot annak érdekében, hogy a folyamatos működés során ne érjék meglepetések a vállalkozásokat” – mutatott rá dr. Gábor Zoltán, a Deloitte adó- és jogi osztályának szenior menedzsere.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti megállapodás első tervezetének 2018. márciusi megjelenése óta a vámokra és határokra vonatkozó rendelkezések nem változtak jelentősen. Az új fejlemények szerint az átmeneti időszak meghosszabbítható, azonban ez csak egy alkalommal lehetséges, és 2020. július 1-ig dönteni kell róla. Az átmeneti időszak során a vámok, az áfa és a jövedéki adó kezelése lényegében ugyanaz marad, mint most; az Egyesült Királyság továbbra is a Vámunió és a Közös Piac része marad, és hozzáfér a szükséges hálózatokhoz, informatikai rendszerekhez és adatbázisokhoz.

Az adó- és vámügyi adminisztratív együttműködésekről még egyeztetések folynak, de várhatóan a vámrendszer szempontjából az átmeneti időszak alatt a vámáru-nyilatkozatokat továbbra is úgy fogják kezelni, mint most, tehát az EU és az Egyesült Királyság között nem lesz rá szükség. Az átmeneti időszak után, amennyiben azt nem hosszabbítják meg, és nem születik átfogó megállapodás a jövőbeli együttműködésről, akkor a korábbi megegyezés értelmében egy készenléti megoldást alkalmaznak majd, amíg egy újabb megállapodás hatályba nem lép. Az EU és az Egyesült Királyság között már született egy egyezmény Írországról és Észak-Írországról, amely egy „készenléti” megoldást is tartalmaz.

A készenléti terv lehetővé tenné egy Egyesült Királyság – Európai Unió vámterület létrehozását, ami azt jelentené, hogy nem lenne szükség vámilletékekre, kvótákra vagy az eredet ellenőrzésére az EU és a szigetország között. Észak-Írország szorosabban követné az Európai Unió Vámkódexét és a Közös Piachoz jobban igazodna, mint Nagy-Britannia.

„Bár a részletek még nem elérhetők, valószínűnek látszik, hogy az Egyesült Királyság és az EU között szükségesek lesznek behozatali és kiviteli nyilatkozatok, de Észak-Írország és Írország felé nem.

A sajtóban sokan feltételezik, hogy bármely, az Egyesült Királyság és az EU közötti vámunió (akár a készenléti terv részeként, akár új kereskedelmi konstrukció részeként) megszüntetné a behozatali és kiviteli belépési feltételeket. Törökország azonban jelenleg vámuniót alkalmaz az EU-val, mégis fennállnak a behozatali és kiviteli követelmények” – mutatott rá dr. Schütt Attila, a Deloitte adó- és jogi osztályának menedzsere.

Fontos megjegyezni, hogy a fentiek akkor irányadóak, ha az Európai Parlament jóváhagyását követően a megállapodást jóváhagyja az Egyesült Királyság is. Amennyiben ez nem történik meg, az Egyesült Királyság a jelenlegi állás szerint 2019. március 29-én kilép az EU-ból, és ugyanúgy kell kezelni, mint bármely más nem uniós országot.

A jelenleg hatályos szabályozás értelmében termékek Európai Unión belüli kereskedelme során az áfa szempontjából két ügylet valósul meg: egy áfamentes értékesítés a kiindulási tagállamban és egy megadóztatott beszerzés a rendeltetési hely szerinti tagállamban. Az EU-n belüli beszerzés lényege, hogy a beszerzőnek a megvásárolt termékre vonatkozó, a beszerzés tagállama szerinti áfakulcs alapján kell a fizetendő adót felszámítania.

Az Európai Parlament által elfogadott javaslat értelmében az említett tranzakció egy, a rendeltetési hely szerinti tagállam áfa mértékének megfelelően adóztatott értékesítésként lenne kezelhető, vagyis megszűnne a határon átnyúló termékátruházások áfa szempontú kettébontása áfamentes értékesítésre és adóköteles beszerzésre. Főszabályként az áfát az értékesítőnek kellene felszámítani, akinek módjában áll majd egy portálon keresztül ellenőrizni az egyes tagállamokban alkalmazandó áfa mértékét.

„A javaslat fontos eleme a minősített jogalany státuszának létrehozása. Azt, hogy mely vállalkozások élvezhetik a minősített jogalany státusszal járó előnyöket szigorú és valamennyi tagállamban összehangoltan alkalmazott kritériumok alapján kell megállapítani. Ezeket a feltételeket az engedélyezett gazdálkodó uniós vámkódex szerinti kritériumaival szükséges összehangolni” – hangsúlyozta Schütt Attila, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának menedzsere.

Arra vonatkozóan, hogy egy gazdasági szereplő minősített adóalany-e, a VIES rendszer fog tájékoztatást nyújtani. A minősített jogalany státusz alapvető előnye, hogy ilyen félnek történő közösségi értékesítéskor nem kell az értékesítőnek áfát felszámítania, hanem azt a beszerző fél – minősített státuszára tekintettel – maga számítja fel és vonja le az erre irányuló feltételek megléte esetén.

A javaslat szerinti áfarendszer alapját képezi a vállalkozások egységes nyilvántartási rendszere (egyablakos ügyintézés), ami lehetőséget biztosít a fizetendő áfa megfizetésére és levonására is, a várakozások szerint az adminisztratív terhek növekedése nélkül vagy akár azok csökkentésével. Az áfa elszámolásának ez a módja (Mini Egyablakos Rendszer) már ismert azon vállalkozások számára, amelyek az Európai Közösség országaiba teljesítenek távolról is nyújtható szolgáltatást, mint például távközlési, rádió- és televízióműsor-, illetve elektronikus szolgáltatás a nem adóalany fogyasztók, például magánszemélyek részére. A végleges rendszer bevezetését megelőzően az Európai Bizottság négy területen átmeneti jelleggel további módosításokat tervez a hatályos héa-rendszer (hozzáadottérték-adó) tökéletesítése érdekében.

Ezen területek:

A héa-azonosító számnak az Európai Közösségen belüli értékesítések mentességével összefüggésben betöltött szerepe,

a vevői készletekkel kapcsolatos megállapodások, a láncügyletek

és a szállításnak az Európai Közösségen belüli ügyletek mentesítése céljából történő bizonyítása.

„Az átmeneti rendelkezéseket a tervek szerint 2020. január 1-jétől kellene alkalmazni, míg az átfogó reform bevezetésére még mindenképp éveket kell várni, de az elfogadott keretszabályozás jól mutatja a jövőbeni várható változások irányát. Az új áfaszabályozás bizonyos vállalkozásoknak – így különösen a minősített jogalanyoknak – egyszerűsítést fog jelenteni nemzetközi ügyleteik során, ezért mindenképpen érdemes minél előbb átgondolni, hogy milyen változtatásokra van esetleg szükség a társaság jelenlegi működése szempontjából az adott státusz elérése érdekében” – mutatott rá Tancsa Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának partnere.