A bibliotéka kézirattára hazánk legnagyobb kéziratgyűjteménye, amelynek alapját a könyvtár alapítója, Széchényi Ferenc tette le. A tár több mint másfél millió kéziratot őriz: 600 középkori kódexet, több mint 30 000 újkori kötetes kéziratot, 40 000 levelet és több mint 700 személyi hagyatékot. Ez utóbbiak között van Ady Endre első nagy szerelmével, Lédával folytatott levelezése is.

Ady és Léda levelezése – egy viharos kapcsolat lenyomata

Kettejük kapcsolatának dokumentumai több lépésben kerültek a Kézirattár gyűjteményébe. Révész Béla, Ady jó barátja és monográfusa vásárolta meg a „relikviadobozt” Léda húgától, Brüll Bertától. Léda ebben a dobozban tartotta Adyhoz kötődő emlékeit. Révésztől az anyag egy részét a Széchényi-könyvtár vette meg, egy másik részét pedig Révész orvosa, Nádor Henrik, aki maga is Ady-rajongó volt. Később anyagi okok miatt kénytelen volt megválni gyűjteményétől. Az irategyüttes végül Ady titkárának özvegyétől, Steinfeld Nándornétól érkezett a Kézirattár állományába.

A 213 dokumentum túlnyomó része Ady által írt levél. A szerelmesek 1903-ban találkoztak először Nagyváradon, ahová az akkor már Párizsban élő asszony hazalátogatott. Ady nemcsak Lédával, de a férjével, Diósy Ödönnel is baráti viszonyt igyekezett fenntartani. A költő leveleinek jelentős részét Párizsba küldte, kettős címzéssel: azok, amelyek a házaspár mindkét tagjához szóltak, közös lakásuk címére érkeztek, míg a kimondottan szerelmes témájúakat „postán maradó” megjegyzéssel látta el. A levelezés végigkíséri kettejük viharos, ambivalens szerelmét, amely nemcsak heves héja-nászukba, hanem személyiségükbe is betekintést ad. Sok panasz, bántás, mégis szenvedélyes ragaszkodás jellemzi kapcsolatuk kilenc évét.

Ady költészetében is fontos szerepet kap múzsája, Léda. Jellemző szerkesztési elve, hogy ciklusokra bontotta versesköteteit. A kapcsolatuk alatt megjelent kötetek mind tartalmaznak Lédához szóló ciklust. Ady végül 1912-ben a Nyugatban közölt híres szakító vers, az Elbocsátó, szép üzenet soraival zárta le kapcsolatát múzsájával.

Ady és Léda levelezésének digitális megjelenése a Copián

A Copia az MNMKK OSZK kéziratainak digitális tartalomszolgáltatása, amelyen keresztül kultúrtörténeti jelentőségű, illetve a tudományos kutatást segítő dokumentumok kerülnek mindenki által elérhetővé. Eddig hozzáférhetővé tették Babits Mihály levelezésének közkincskörbe tartozó részét, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia kéziratait, Kölcsey Ferenc költeményeinek, leveleinek, kritikai értekezéseinek kéziratait, valamint Keresztury Dezső Egry Józseffel folytatott levelezését. Ebbe a sorba illeszkedik most az Ady–Léda-levelezés.

Fotó: Léda tükör előtt (Forrás: MNMKK OSZK, Kézirattár.)

„Ez a legszebb ajándék, amelyet a Human Telex 30 éves születésnapjára csak kívánhattam magunknak” – mondta Soproni István, a produkcióban kezdetektől fogva teljes körű rendezvényügynökségként részt vevő Human Telex Advertising & Event creative event directora. Aki nem jutott be az arénába, annak sem kell lemondania a Pilvaker-élményről, mert megnézheti az ismert videómegosztón.

Egy év kihagyás után tért vissza a Red Bull Pilvaker, ezúttal a Papp László Budapest Sportarénába, ahova már tavaly októberében – kétórás rekordidő alatt – elfogyott minden jegy. Lelkes közönségre számítottak a rapperek, énekesek és színészek, de még így is meglepte a csapatot az a túláradó szeretet, amivel a rajongók fogadták őket.

„A legelső alkalommal, a Vam Design Centerben is éreztük, hogy itt valami különleges történik, hiszen már akkor a Király utcáig állt a sor. A Szavak Forradalma mint rap- és slam poetry-verseny indult 2012-ben, külön érdekesség, hogy Fura Csé, aki az idei előadás meghatározó szereplője volt, itt mutatkozott be és lett az első helyezett” – emlékszik vissza Soproni István, a Human Telex Advertising & Event creative event directora. A cég mint rendezvényszervező ügynökség végigkísérte a Red Bull Pilvaker útját, amely az Erkel Színházon át egészen a mostani telt házas arénáig vezetett.

Lábas Vikire, aki oszlopos tagnak számít a Pilvaker-családban, az új helyszín energiája és a lelkes tömeg is nagy hatással volt. „Most igazán kiélhettem a hiperaktivitásomat a hatalmas kifutón” – mesélte lelkesen Viki. „Több mint tizenkétezer-ötszáz ember jött el, hogy március 15-ét ünnepelje, mozgásban volt az egész Aréna. Olyan érzelmek tomboltak ebben a nagy térben, hogy most azt érzem, igazán jó magyarnak lenni.”

Ahogy minden évben, most is élőben szólaltak meg a legnagyobb kedvencek és persze az új dalok is, amelyek közül a brutális erővel megdörrenő Márciusi ifjak szólt a legnagyobbat, de tökéletesen illett az arénához a kibővített Akarsz-e játszani és a Magány is. A produkció még egy meglepetéssel készült, Kányádi Sándorra emlékezve feldolgozta a költő Valaki jár a fák hegyén című versét Sub Bass Monsterrel, Wolfie-val, Dipával és Meszivel.

A Pilvaker Ady Endre halálának 100. évfordulójáról is megemlékezett, Trokán Nóra, Pálmai Anna és Kautzky Armand pár percre óriási színházteremmé varázsolták az arénát, lírai pillanatokkal megspékelve az egyébként néha szimplán pörgős, néha kifejezetten érzelmes előadást.

Armand nagyon meghatódott a telt házas Aréna kirobbanó szeretetétől. „A vers egy nagyon kényes műfaj, vannak színészek, akik sohasem szavalnak. Negyvenéves koromig én sem mondtam verset, azóta viszont rendszeresen, de a mai volt a legnagyobb közönség, ami elé valaha kiálltam. Fergeteges élmény volt, csodálatos energiák működtek, és a legfontosabb, hogy ez a rendezvény visszaadta a hitemet a vers erejében” – vallott őszintén Kautzky Armand.

„Ebben a rendezvényben minden benne van, amelyre szervező csak vágyhat. A kultúrától a legutolsó ledig a teljes komplex feladat megvalósítása, egy olyan ügyféllel – Takács Ákossal, a Red Bull marketingmenedzserével, a Pilvaker ötletgazdájával – akivel vállvetve haladtunk előre. Hogy mindezt a helyszínek »királyán«, az Arénában rendezhettük meg, ez egy olyan ajándék számunkra, amelynél nem is kívánhattunk volna szebbet a Human Telex 30. születésnapjára” – tette hozzá Soproni István.

Aki lemaradt az idei előadásról, megnézheti az ismert videómegosztó oldalon. Hogy jövőre mi lesz a Pilvaker sorsa, még nem tudni, de az biztos, hogy a szervezők nagyon magasra tették a mércét. Ahogy a szintén új belépő Bánki Beni mondta: „Kár, hogy Petőfi nem látott minket. Ezt még ő is szerette volna.”

2018 tavaszán indult a Városliget Caféban, a Műjégpálya épületében Budapest új kulturális találkozási pontja, a MiroArt sorozat. MiroArt = művészet mai tükörben. A sorozat harmadik estjére október 30-án kerül sor, ahol a regényeiről, novelláiról híres prózaíró, Szindbád megteremtője, a 140 évvel ezelőtt született Krúdy Gyula lesz a főszereplő.

Tudták, hogy Krúdynak számtalan álneve volt és mennyire szerette a finom ízeket és a bort? Krúdy kalandos életébe hódítások, párbajok és nagy barátságok is belefértek – minderről bővebben hallhatnak a MiroArt októberi, Szindbád útja című Krúdy-estjén, a Városliget Caféban, ahol a Huszárik Zoltán Alapítvány közreműködésével megidézik az 1971-es Szindbád filmet is. A 140 éve született prózaíró saját magát is beleírta leghíresebb szereplője, Szindbád életébe, aki az élet viharában belefeledkezett a gasztronómia és a nagy érzelmek nyújtotta különböző élményekbe, imádott bohémként élni annak minden velejárójával. Kortársa, Kosztolányi Dezső szerint Krúdy mindent másképp látott, mint a többiek, így az élet gazdagsága volt az övé. Az éjszakákat egy-egy étteremben vagy ital mellett rendre Ady Endrével töltötte. Az esemény helyszínéül szolgáló Városliget Café bizonyára elnyerte volna tetszését – a századfordulós romantikát árasztó épület és étterem étlapja, amelyről modern formában köszönnek vissza Krúdy kedvencei, mint mondjuk a Tányérhús.

Krúdy Gyula nagyon termékeny író volt, aki több munkát hagyott hátra, mint például Jókai Mór. A legtöbben a Vörös postakocsit és az Álmoskönyvet (amibe nagymamája meséit írta bele), valamint a Szindbád-írásokat ismerik, de több tucat regénye és novelláskötete jelent meg élete folyamán. A századforduló után a pezsgő kulturális életéről híres Budapesten Krúdy különleges figurának számított: hatalmas erejű, délceg ember lévén tehetsége mellett bárkivel felvette a versenyt evésben, italozásban, duhajkodásban.

Ideje nagy részét kávéházak és kocsmák füstös termeiben töltötte, megpihenni leginkább hotelek magányos szobáiban szeretett, egyedül. Számtalan gasztronómiai leírást köszönhetünk neki. Receptjeit, leírásait később lánya, Krúdy Zsuzsa rendezte könyv formába: ezekből visszaköszönnek a legismertebb fogások, így a főtt marhahúsból, zöldségekből és jóféle húsléből álló Tányérhús, a magyaros töltött káposzta vagy éppen az Újházy Edéről szóló novellában megénekelt tyúkhúsleves. Kevés olyan műve akad, amelyben ne bukkanna fel legalább egy finom vacsora, ahol a szereplők ne élveznék a csodás vendéglők, kocsmák kínálatát.

Október 30-án, a Szindbád útja című Krúdy Gyula-esten autentikus környezetben, a századfordulós kávéházak pezsgő kulturális életét és különleges ízeit megjelenítő Városliget Café étteremben mutatkozik be a prózaíró és világa – beszélgetésben, filmen, felolvasás keretében. A vendégek, Bezeczky Gábor irodalomtörténész, Gelencsér Gábor filmesztéta és Znamenák István színművész idézik fel Krúdy Gyula életét és munkásságát, valamint leghíresebb figuráját, Szindbádot, és a róla készült 1971-es Huszárik Zoltán filmet. Az eseményre regisztrálni a regisztracio@topartbudapest.hu címen lehet.