A legfrissebb kutatások szerint a márkák 55%-a tudatosan használja a YouTube-ot brandépítésére és marketingcélokra. Ez nem is meglepő, hiszen ezen a csatornán keresztül hatalmas potenciális vevőkör érhető el: csak a YouTube-nak több mint 2 milliárd aktív felhasználója van és a YouTube-felhasználók naponta több mint 1 milliárd órát töltenek a különféle videók nézegetésével. Hasonló nagyságrendű nézettséget tudhatnak magukénak a többi közösségi médiacsatornák, így a Facebook, az Instagram, a TikTok vagy a Twitter is.

A brandépítés közkedvelt eszköze az influenszerek igénybevétele, akik a márkákat az online csatornákon keresztül népszerűsítik. Ők a cégektől megbízási díjat, jogdíjat, illetve termékmintákat kapnak, valamint – a feliratkozók és a megtekintések számától függően – a YouTube-tól különböző kategóriájú bevételekhez juthatnak. Ezek a jövedelmek pedig mind adókötelesek.

Az alapeset: megbízási díj egy magyar megrendelőtől

„Ha az influenszer belföldi megrendelőjétől, magánszemélyként díjban vagy termékmintában részesül, úgy ezek alapesetben az Szja törvény szabályai szerint megbízási díjként (önálló tevékenységből származó bevételként) adóznak” – ismerteti Barta Péter ügyvéd. Ezen megbízási díjjal szemben a megbízott influenszer elszámolhatja a bizonylattal igazolt költségeit, ha ilyen költséget nem jelöl meg, akkor a megbízási díj 90%-a után kell adóznia. Ebből a jövedelemből a megbízó vonja le az adóterheket, így a 15%-os szja-t, a 13%-os szociális hozzájárulási adót, valamint a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot. Ez láthatóan egy adózásilag igen költséges megoldás.

Alternatív adózási lehetőségek

A fenti adózási formánál sokkal jobban jár az influenszer, ha egyéni vállalkozást alapít és bejelentkezik a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) alá. Így havi 50 000 Ft-os adófizetéssel szinte minden közterhét letudhatja. Még jobb, ha rendelkezik valahol egy teljes állással, nappali tagozatos egyetemista vagy esetleg nyugdíjas, mert ilyenkor csak havi 25 000 Ft katát kell fizetnie (félkata). Ez azonban csak addig járható út, amíg az influenszer éves nettó bevétele a 12 millió forintot, vagy az ugyanazon megbízótól származó bevétele a 3 millió forintot nem haladja meg. Ha meghaladja, akkor extra 40%-os katát is fizetnie kell a különbözetre.

„A 2022-es adóváltozások eredményeként reális alternatíva lehet az általányadózás választása is, különösen akkor, ha a kata valamilyen oknál fogva már nem éri meg” – jelzi a Jalsovszky szakértője. Ennek feltétele, hogy az influenszer bejelentkezzen egyéni vállalkozónak és éves bevétele ne haladja meg a 24 millió forintot. Ilyen esetben, főszabály szerint, 40%-os költséghányadot lehet alkalmazni, vagyis a bevétel 60%-a után kell csak az adót megfizetni. További kedvezmény, hogy 1,2 millió forintos jövedelemig nem kell szja-t fizetnie. Ha pedig még a 25. életévét sem töltötte be, akkor akár még nagyobb mértékben mentesülhet az szja alól.

Bizonyos tevékenységek végzésekor – így különösen zenészek, előadóművészek esetében – felmerülhet az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) választása is. Más esetekben pedig, komolyabb bevételek esetén, érdemes megfontolni a 10%-os kisvállalati adó (kiva) előnyeit.

És mi van, ha külföldi a kifizető?

Ha a magyar influenszer külföldi személytől (így például a YouTube-tól) díjat kap, úgy a díj után neki kell az adófizetési kötelezettségeket teljesítenie. Az adófizetési kötelezettség elsősorban abban országban merül fel, ahol az influenszer ún. adózási illetőséggel rendelkezik – ha az influenszer Magyarországon él, itt dolgozik, itt van a családja, akkor a jövedelme után a magyar törvények szerint adózik. A digitális nomádoknál azonban a helyzet ennél sokkal bonyolultabb lehet.

Felmerül az a kérdés is, hogy kell a jövedelem után a jövedelem kifizetőjének (avagy az adott csatorna bejegyzésének) országában adózni. A választ több tényező határozza meg, így különösen a jövedelem kategóriája, a kifizető országának a belső adótörvényei és a kifizető ország és Magyarország között hatályban lévő kettős adóztatási egyezmény. „Például, ha valaki a YouTube-tól, az Egyesült Államokból kap megbízási díjat vagy jogdíjat, ezt a jövedelmet az USA-ban nem fogja adóteher sújtani, ha igazolja a magyar adózási illetőségét. De például egy Argentínából kapott jövedelem után felmerülhet helyi adófizetési kötelezettség” – magyarázza az ügyvéd. Ez nem jelenti azonban azt, hogy az influenszernek ismernie kell a kifizető országának adótörvényeit, hiszen a kifizető az adóterhet a jövedelemből le fogja vonni és az influenszer csak a nettó összeget fogja megkapni.

Január elsejével a bruttó minimálbér bruttó 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra növekedett, a gyermekgondozási díj és a nagyszülői gyed értéke szintén eléri a 280 ezer forintos értéket. A felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók gyermekgondozási díja, azaz a diplomás gyed jövő év elejétől 140 ezer forintra emelkedett. A fentiek kompenzálására a kormányzat számos adókedvezményt biztosít a munkáltatóknak jövő évtől: 2,5 százalékkal csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke, eltörlésre került a 1,5 százalék mértékű szakképzési hozzájárulás, a kisvállalati adó mértéke 10 százalékra mérséklődött, a kis- és középvállalkozásoknak pedig továbbra is csak a helyi iparűzési adó felét kell befizetniük az önkormányzatok felé. „A fenti módosításoknak köszönhetően 2022. január 1. óta 100 egység munkabér után már csak 13 egység mértékű élőmunkát terhelő adóbefizetési kötelezettsége áll fenn a munkáltatóknak, ami 4 egység megtakarítást jelent minden egyes munkavállaló után” – ismertette a változásokat Karácsony Balázs, a BDO Magyarország adóigazgatója.

Ezen felül 2022. január 1-től a 25 év alatti magyar polgárok mentesülnek a személyi jövedelemadó kötelezettsége alól. „Ezt a módosítást már korábban elfogadta az országgyűlés, az érintettek a munkaviszonyos jövedelmeik után érvényesíthetik majd az adókedvezményt, az átlagbérre jutó adóteher összegéig” – részletezte Karácsony Balázs. „Ez egy 20 éves pályakezdő esetében alapul véve az átlagbért éves szinten nagyságrendileg 720 000 forint adómegtakarítást jelent, ami kamattal összesen nagyságrendileg 920 000 forintnyi megtakarítás, ha az előrelátó pályakezdő minden hónapban állampapírba fekteti a megtakarított adóforintokat.”

Az új intézkedések meghatározó könnyebbséget jelentenek a családosok számára is: a kormány döntése alapján a családi kedvezményre jogosult gyermekes szülőknek visszajár a 2021-ben megszerzett jövedelmükből levont adó, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, valamint kisadózó vállalkozások esetében az ezen évet érintő tételes adó negyede. Ennek megfelelően az állam legkésőbb 2022. február 15-ig visszatéríti az általuk 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót azon gyermeket nevelő szülők számára, akik 2021. december 31-ig benyújtották az igényléshez kialakított VISSZADO nyomtatványt. „Számszerűsítve a rendelkezés hatásait, egy két keresős család esetén, amennyiben év közben nem éltek a családi adókedvezmény lehetőségével, ez akár 1 440 000 forint adóvisszatérítést is jelenthet.” – fejtette ki Karácsony Balázs. Azon jogosultaknak, akik lekésték a határidőt, leghamarabb a 2021-es SZJA bevallásban nyílik lehetőségük az adó-visszatérítéshez szükséges adatokat megadni a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig, azaz 2022. május 20-ig.

Egy tavaly év végi módosítással a kormányzat lehetővé tette, hogy 2022. február 1. és május 31. között a SZÉP kártyára kapott juttatást élelmiszer vásárlásra is felhasználhassák az érintett munkavállalók. „A módosítás várhatóan kedvezően érinti majd a kiskereskedelmi szektor forgalmát, azonban az itt jelentkező fogyasztási többlet várhatóan kedvezőtlenül fogja érinteni a turisztikai szolgáltatókat, mivel a bérfejlesztések mellett nem várható, hogy a munkáltatók jelentős  többlet forrást biztosítanának a SZÉP kártya keretösszegben”- mondta Karácsony Balázs.

„A megkérdezett pénzügyi vezetők válaszai alapján jelenleg még nagyon kevés hazai cégnél van rendszerszintű, proaktív transzformációs akcióterv. E helyett inkább az egyedi, reaktív megoldások terjedtek el, ezek fejlődéséhez jelentősen hozzájárult a pandémiás helyzet is az elmúlt másfél év során. A felmérésből az is kiolvasható, hogy a CFO-k jelentős része úgy látja, hogy a teljes transzformációs úton nem jutott érdemben előrébb az elmúlt három évben, a még hátralévő út hossza szinte semmit nem csökkent” – mondta Balogh Roland, a PwC Magyarország szenior menedzsere, a felmérés vezetője.

A PwC szakértője szerint a transzformációt még a pénzügyi vezetők is sokszor technológia-túlsúlyos projektként fogják fel a gyakorlatban, pedig ahogy a válaszokból is látszik, a legtöbb esetben az emberi készségek, képességek és a változásmenedzsment határozza meg a sikert.

A CFO csapata: csökkenő létszám az automatizálható területeken

Balázs Gábor, a PwC Magyarország cégtársa szerint a CFO-k felismerték, hogy csak új kompetenciákkal lehet újfajta eredményeket elérni. Ennek tükrében az automatizálható területeken létszámcsökkentésre számítanak – közel 40 százalék várja például azt, hogy a klasszikus számviteli területeken kevesebb kolléga fog dolgozni. Ezzel párhuzamosan többen kisebb mértékű növekedést prognosztizálnak az adózás, tervezés, előrejelzés területeken.

A PwC szakértői szerint a CFO csapatának képességeit nézve látszik, hogy jelenleg a klasszikus számviteli, illetve adózási témák esetén a legnagyobb a tudás és tapasztalat. Ezzel szemben a pénzügyi vezetők jóval alacsonyabbra értékelik a csapattagok jártasságát az informatika, adatelemzés, a változás- és projektmenedzsment, illetve az innováció területén. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi csapattal csak megfelelő képzésekkel, illetve új képességekkel rendelkező kollégák felvételével lesznek képesek a CFO-k hatékonyan válaszolni a megfogalmazott transzformációs, automatizációs kihívásokra.

Lassan ugyan, de itthon is terjednek az innovatív eszközök a pénzügy-számviteli területen

A felmérés szerint a legtöbb pénzügy-számviteli csapat már használ valamilyen modern eszközt, megoldást, de ezek köre még limitált. A válaszok alapján a felhőalapú megoldások már szinte megkerülhetetlenné váltak, így új lehetőségek és szempontok nyíltak meg a cégek előtt. A vizualizációs eszközöket is sokan használják, vagy tervezik használni, de ezt még kevesen támogatják meg külön RPA (robotizált folyamatautomatizálás) vagy low coding eszközökkel. A PwC szakértői szerint ez arra utalhat, hogy még jelentős hatékonysági, és adatminőség javulási potenciál van a folyamatok terén.

A felmérés rámutat: bár a támogató informatikai infrastruktúrát a CFO-k megkerülhetetlennek látják, és úgy gondolják, hogy nagyon jelentősen hozzá tud járulni a pénzügyi terület sikerességéhez, továbbra is alig 50% készített valaha informatikai térképet a pénzügy által használt rendszerekről és riportokról. A javulás hiánya különösen szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy milyen jelentős kihívásnak érzékelik a pénzügyi vezetők az új informatikai rendszerek bevezetését.

Értékteremtés táblázatokra támaszkodva – némi elmozdulás már megfigyelhető

A PwC szakértői aláhúzzák: ha értékteremtésről van szó, akkor egyértelmű a pénzügyi vezető szerepe a megfelelő tervek, előrejelzések készítése kapcsán. A válaszokból kirajzolódik, hogy a többség a mai napig inkább táblázatokat használ erre a célra. Ugyanakkor ezen a területen nagyon jelentős változás történt az elmúlt egy év során, és számos esetben tapasztalható fejlődés, aminek keretében egységesebb, integrált tervezési folyamatot alakítottak ki a cégek.

Balogh Roland szerint a jelen kihívásairól beszélgetve mindenki egyetért abban, hogy bár a megfelelő technológia nagyon fontos, de a nap végén a szervezeten, az emberek képességén, és hozzáállásán múlik a transzformációs projektek sikeressége. Ugyanakkor a technológia továbbra sem egy elszigetelt réteg által működtetett „fekete doboz” kell, hogy legyen. Ehhez elengedhetetlen a munkatársak fejlesztése, képzése, valamint új készségekkel rendelkező kollégák bevonása a meglévő csapatba. A változás legtöbb esetben magával hozza azt az igényt, hogy a szervezet, a csapat felépítése az új folyamatokhoz igazodjon. Ez azt jelenti, hogy a komplex képzési, változásmenedzselési terv, és a felsővezetői elkötelezettség a siker egyik sarokkövévé váltak.

A Varga Mihály pénzügyminiszter által benyújtott törvényjavaslat célja, hogy az adócsökkentésekkel és számos adónem egyszerűsítésével segítsék a gazdaság újraindulását. Az elfogadott jogszabály a lent említett adónemeket és területeket érinti, illetve az alábbiakat foglalja magában.

Átalányadó

Az egyéni vállalkozásoknak az éves minimálbér feléig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, továbbá az érintettek élhetnek a családi adókedvezmény lehetőségével is. Az átalányadóval adózó jövedelem megállapításához alkalmazható költséghányad mértéke a főszabály szerint 40%, néhány kiemelt ágazatnál (pl.: építőipar, személyszállítás, szépségipar) 80%, a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők esetében pedig 90%.

Társasági adó (tao)

A felsőoktatási támogatási megállapodás adóalap-kedvezménye 50%-ról 300%-ra bővül abban az esetben, ha a támogatás kedvezményezettje közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója.

Áfa szabályok

A tervek szerint 2021. július 1-jétől hatályba lépő új áfa szabályok értelmében azoknak a pénzforgalmi szolgáltatóknak, akik negyedévente ugyanazon kedvezményezett részére huszonötnél több határon átnyúló fizetést teljesítettek, negyedévenként elektronikus formában adatot kell szolgáltatniuk a szóban forgó ügyletekkel kapcsolatban. Az adatszolgáltatásra tehát a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója kötelezett, kivéve, ha ezek közül egyik sem a Közösség területén található, ebben az esetben a kötelezettség a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját terheli.

Kriptoeszközök

A kriptodevizák átruházásából származó jövedelem már nem egyéb jövedelemként adózna, így a 15%-os mértékű szja megfizetése mellett 15,5% mértékű szocho fizetési kötelezettség már nem merülne fel. Az eredeti tervek szerint a szabályozás 2022. január 1-től lépett volna életbe, azonban a jogalkotó végső döntésének köszönhetően az új szabályok már a 2021. adóévre is alkalmazhatók.

Helyi adók és vámeljárások

Az idegenforgalmi adómentességben részesülők köre bővül azokkal a magánszemélyekkel, akik az önkormányzat illetékességi területén egészségügyi szolgálati kötelezettség teljesítése miatt töltenek el legalább egy vendégéjszakát. A jogsértést eredményező vámhiány mértékét – a gyorsított eljárás által lefedett esetek számának megnövelése érdekében – 50 000 forintról 100 000 forintra emelik. Mivel a gyorsított eljárás keretében a bírság a helyszínen megfizethető, az adminisztratív terhek csökkennek. A vámhatóság a bírság kiszabása során annak megfizetéséről a váminformatikai rendszerből nyomtatható igazolást állít ki, ezzel kiváltva a manuálisan kitöltendő nyugtát.

Adótartozás behajtása külföldi vagyontárgyak terhére

A nem belföldi illetőségű, vagy az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű adóssal szembeni végrehajtás foganatosítására az adóhatóság a követelés külföldi érvényesítése iránt megkeresheti az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertesét. A végrehajtási intézkedések foganatosításáért a közbeszerzési eljárás nyertesét a külön megállapodásban foglaltak szerint fizetendő ellenérték, de legfeljebb a beszedett tartozás 5%-a illeti meg.

Társaságok ügyvitele

Az aktuális szabályozás szerint belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezőnek számít minden társaság, amelynek eszközei között legalább 75%-os arányban ingatlan található, azonban az arányszámításnál nem kell figyelembe venni, ha a társaság két mérlegkészítés között tesz szert ingatlanra, így akkor sem állapítható meg illetékkötelezettség, ha az az eszközök között az ingatlanok aránya így meghaladná a 75%-ot. A visszaélések megakadályozásának érdekében a meghatározott százalékot elérő ingatlan vásárlásának esetén a megszerzett eszközök értékét is növelni kell, viszont, ha az ingatlanok állománya csökken, az említett eszközök állományát is csökkenteni lehet. A törvényjavaslat pontosítja a késedelmi és önellenőrzési pótlék számítására vonatkozó szabályokat, mely értelmében a napi mértékét három tizedesjegy pontossággal kell megállapítania az adóhatóságnak

„Az érintett magánszemélyeknek és cégeknek már érdemes lesz a nyár során megtervezni az ezzel kapcsolatos adminisztratív teendőket, hogy élni tudjanak a kedvezőbb szabályok által biztosított lehetőségekkel” – nyilatkozta Karácsony Balázs, a BDO Magyarország adóigazgatója.

Az adózási folyamataik digitalizációjára, valamint költségeik mérséklésére fordítanák a legnagyobb figyelmet 2021-ben az EY felmérésében megkérdezett vezetők. Érthetőek ezek a prioritások, hiszen a hazai vállalatok nagy összeget, az éves árbevételük mintegy 1,7 százalékát, összesen 420 milliárd forintot költenek adóadminisztrációra.

„A jelenlegi nehéz helyzet komoly pénzügyi kihívások elé állítja a hazai cégeket is. Ugyanakkor több olyan digitális megoldás elérhető számukra, amelyekkel számottevő mértékben csökkenthetik adminisztrációs terheiket, és minimalizálhatják a hibás vagy hiányos adatszolgáltatás miatti bírságkockázatot – hangsúlyozta Kocsis-Kelemen Zsófia, az EY közvetett adózással foglalkozó szenior menedzsere. – Az egyik online applikációnk például alig néhány perc alatt képes az áfabevallás és belföldi összesítő jelentés egyidejű elkészítésére, ami a tapasztalatok alapján nagy időmegtakarítást jelent a felhasználók számára.”

Az áfa területén a válaszadók fele már alkalmaz valamilyen megbízható digitális megoldást, hogy csökkentse a bevallások kitöltésére fordított időt és minimalizálja az elgépelésből adódó hibák lehetőségét. Egy bizonyítottan jól működő applikáció bevezetése azért is lehet előnyös a hazai cégek számára, mert az EY felmérése szerint a vállalatok több mint harmada problémákkal szembesül az informatikai fejlesztések során.

A COVID-19 betörésével és a világjárvány okozta gazdasági átrendeződéssel a cégeknek alapjaiban kellett átgondolniuk eddigi adózási gyakorlatukat és reagálni az akár naponta gyökeresen megváltozó új helyzetre. A vállalatok többségénél annyi többletmunkát eredményezett a krízis, hogy a korábbi tanácsadási támogatás már közel sem elegendő. Ennek következtében jelentősen növelte adó- és jogi tanácsadással foglalkozó vezetőinek létszámát az EY, amelyben immár tizenketten partnerként és négyen associate partnerként segítik az ügyfeleket.

 „Az év első felében egyértelműen tapasztaltuk, hogy az ügyfeleinknek jelentősen több segítségre van szükségük, mint korábban bármikor. A nagyságrendekkel megnövekedett igényekre válaszolva kibővítettük a partneri csapatunkat, hogy még több szakmai erőforrást tudjunk biztosítani. Nagyon büszke vagyok ezekre a különleges kollégákra, hogy egy ilyen kihívásokkal teli időszakban amellett, hogy teljes szaktudásukkal klienseink mellett állnak, felelősségi körüket is növelik” – nyilatkozta Rencz Botond, az EY Magyarország vezérigazgatója.

Az EY adó- és jogi tanácsadási szolgáltatások területén idén októbertől partneri pozícióból támogatja ügyfeleit Kocsis Zsolt, Nagy Áron és Ruzic Andrea, míg Séra Gergelyt és Várszegi Saroltát associate partnerré léptették elő.

Kocsis Zsolt 2012 óta tagja az EY csapatának. A közvetett adózás terültén kezdte karrierjét. Részt vett az EY saját fejlesztésű online számla szoftverének bevezetésében, dolgozott nagy horderejű adóvitás ügyeken a jogi osztállyal közösen, és foglalkozott ellátási láncok tervezésével is. 2016-ban a cég amszterdami irodájában volt kiküldetésen, majd áttért a közvetlen adózási tanácsadás területére. Jelenleg átfogó projekten dolgozik az ügyféligények teljes körű megvalósítására összpontosítva, elsősorban különféle támogatások és adókedvezmények biztosításával, valamint hatékony üzleti modellek kialakításával.

Dr. Nagy Áron szakmai pályafutása kezdetétől az EY-nál dolgozik, ahol végigjárta a vállalat ranglétráját. 2016-ban egy évet, Németországban az EY düsseldorfi irodájában dolgozott, ahol több olyan globális projektben is részt vett, amelyek a vállalatok üzleti modelljének átalakítására és működésük hatékonyságának növelésére irányultak. Karrierje során a közvetett adók területén szerzett kiemelkedő tapasztalatot (ÁFA, vám, környezetvédelmi termékdíj). Áron elsősorban az említett adónemekhez kapcsolódó üzleti kérdések és kihívások megoldásával, nemzetközi értékesítési láncok menedzselésével és optimalizálásával foglalkozik.

Ruzic Andrea 2018-ban csatlakozott az EY-hoz. A szakértő karrierje kezdetén számos nemzetközi cég magyarországi leányvállalatának számviteli rendszere kialakításáért volt felelős. Majd több, mint hat évig a Sony Ericsson kilenc országot lefedő, régiós ügyekért felelős pénzügyi és értékesítési ellenőrző menedzsereként Horvátországban dolgozott. Ezt követően rész vett a Centralis Csoport megalapításában Magyarországon, amelynek ügyvezető igazgatója is lett. Karrierje során olyan tudásbázist épített fel, amellyel hazai és nemzetközi társaságok, vállalatcsoportok törvényben előírt számviteli feladatait, beszámolási és adóügyi kötelezettségeit hatékonyan tudja támogatni.

Dr. Séra Gergely 2012-ben csatlakozott az EY-hoz, jelenleg bírósági adóügyi vitákban látja el az ügyfelek képviseletét. A szakember a nemzetközi adóügyi szolgáltatások üzletág tagja, amely mindössze öt év alatt a legnagyobb és legelismertebb csoporttá vált a hazai piacon. Az elmúlt időszakban a szektor meghatározó hazai adó-visszaigénylési eljárásait kezelte sikerrel, emellett több ízben képviselte az EY ügyfeleit az Európai Bíróság előtt is.

Dr. Várszegi Sarolta előbb a Clifford Chance majd a White & Case nemzetközi ügyvédi irodánál dolgozott Budapesten. A tőkepiacokra, M&A és vállalati ügyekre szakosodott jogász 2014 óta erősíti az EY jogi tanácsadói üzletágát. A szakember az elmúlt években több jelentős magyar tőkepiaci tranzakció – így az első Szit., valamint a Budapesti Értéktőzsde új kkv-piacán, az Xtenden végrehajtott tranzakciók és NKP kibocsátások – előkészítésében is részt vett. A Budapesti Értéktőzsde Kibocsátói Bizottságának választott tagjaként a tőzsdén jegyzett társaságok szakmai érdekképviseletét támogatja.

Előfordul, hogy egy cég több önkormányzat illetékességi területén végez tevékenységet. Ilyenkor a helyi iparűzési adót meg kell osztani a telephelyek és a székhely önkormányzatai között. A cél, hogy minden fél olyan mértékben részesüljön egy adott cég adóforintjaiból, amilyen mértékben az adott vállalat az önkormányzat területén gazdasági tevékenységet folytat.

„A mostani helyzetben sokan nem számolnak azzal, hogy az otthonról végzett munka bizonyos esetekben telephelyet keletkeztet” – hívta fel a figyelmet dr. Séra Gergely, az EY adóperes szakértője.

Egy konkrét ügyben a Kúria megállapította, hogy az ügyvezető otthonából végzett banki műveletek és a postai levelezés már olyan tevékenységnek minősülnek, amelyek megalapozzák a telephellyé válást. Egy másik esetben kimondta, hogy a külső helyszínen foglalkoztatott egyetlen adminisztrátor munkavégzése is tartós üzleti tevékenységnek minősül, és ezzel adókötelezettséget is jelent.

„Tegyük fel, hogy egy budapesti cég pénzügyi vezetője vidéken lakik és a koronavírus miatt onnan is dolgozik. Elektronikus úton írja alá a szerződéseket, kezeli a cég bankszámláját és minden céges ügyet otthonról intéz. Ebben az esetben már felmerülhet, hogy a vidéki településen vajon van-e telephelye a fővárosi vállalatnak” – mutatott rá dr. Bajusz Dániel, az EY adóperes jogásza.

Ennek azért van jelentősége, mert a telephely árbevétele után a társaságnak HIPA fizetési kötelezettsége van az illetékes önkormányzatnál. Ez azt jelenti, hogy a távmunkában végzett tevékenység után származó árbevételt nem a szokásos helyen kell majd bevallani és befizetni, hanem a home office szerinti önkormányzatnál. Ennek elmaradása esetén az ellenőrzést végző önkormányzat adóhiányt, bírságot és késedelmi pótlékot állapíthat meg. „Ilyen esetben lényegtelen, hogy a vállalkozás Budapesten a teljes bevétele után befizetett-e helyi iparűzési adót, mert a hiányt, a bírságot és a késedelmi pótlékot ettől függetlenül megállapíthatja az adóhatóság” – emelte ki dr. Séra Gergely.

A nemzetközi adózásban már van rá példa, hogy az otthoni munkavégzés anomáliáit felismerve speciális megállapodások születtek a járvány idejére. Franciaország, Németország, Belgium és Svájc például kötött már olyan megállapodást, amelyben a fentihez hasonló problémát nemzetközi szinten rendezik.

Magyarországon egyelőre nem született olyan, áthidaló megoldás a helyzet kezelésére, ami csökkentheti a vállalatok adminisztrációs terheit. A társaságoknak így mindenképpen figyelmet kell fordítaniuk a megváltozott körülményekre. Az otthoni munkavégzést alkalmazó cégeknek érdemes lehet szakemberrel egyeztetni, hogy elkerüljék az esetleges adóellenőrzés során megállapítható adóhiányt, késedelmi pótlékot és bírságot.

A NAV először 2017 tavaszán, a 2016-os adóbevallások kapcsán támogatta az adózókat adóbevallási tervezet elkészítésével, idén pedig már több mint 5 millióan kaphatnak ilyen módon segítséget. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy még mindig vannak félreértések a tervezetek kapcsán. A NAV az egyéni vállalkozók mellett azoknak készít bevallási tervezetet, akikről munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatással rendelkezik. A munkavállalók tervezete május 20-án automatikusan szja-bevallássá válik, amennyiben valamilyen formában nem írják azt felül, például egy külön szja bevallás benyújtásával. Az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági őstermelők, és az áfafizetésre kötelezettek számára a NAV elkészíti a tervezetet, amelyet azonban változatlanul önállóan kell benyújtaniuk a tevékenységből származó jövedelmi, illetve az adóhivatal nyilvántartásában nem szereplő adatokkal kiegészítve.

A családi kedvezmény mellett más jogcímen is igénybe lehet venni adókedvezményt, amely a szja bevallásban érvényesíthető. Ilyen lehet például a jogszabályokban nevesített egészségügyi problémára vonatkozó adókedvezmény is, amely éves szinten meghaladhatja a 80.000 forintot is. „Ezt a lehetőséget évek óta biztosítja az Szja törvény, a gyakorlati tapasztalatok alapján ugyanakkor sokan még mindig nem élnek ezzel a jogukkal. Ennek jellemző oka, hogy az érintettek nem rendelkeznek a szükséges orvosi igazolással, mivel nem ismerik az adókedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályokat és a jogszabály megfogalmazása is félrevezető lehet, mert „súlyos fogyatékosságot” említ. Ugyanakkor, a kedvezményre jogosító egészségügyi problémák között számos olyan is megtalálható, amelyek komoly nehézségeket okozhatnak, de a mindennapos szóhasználatban nem feltétlenül tekintjük azokat „súlyos fogyatékosságnak”, ilyen például a laktózintolerancia” – mutatott rá Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

A nemzetközi társaságoknál dolgozó munkavállalók sokszor elfelejtik azt, hogy globális részvényalapú juttatási rendszerekből külföldről származó jövedelmük egy része is lehet munkaviszonyból származóként adózó jövedelem. Egy ingyenes részvényjuttatás esetében például a részvény piaci értéke munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül a megszerzés időpontjában és azon árfolyamnyereséget (ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet) csak ezt követően lehet realizálni. Részvényopciók esetében az opció lehívásakor („exercise”) szintén munkaviszonyból származó jövedelmet lehet realizálni.

Ha valaki olyan külföldi befektetésekkel is rendelkezik, amelyekből 2018-ban külföldi forrású jövedelmet, például kamatot vagy osztalékot szerzett, érdemes ezek helyes bevallására és a kapcsolódó adófizetési kötelezettségek rendezésére kiemelt figyelmet fordítania. Különös tekintettel arra, hogy a közelmúltban élesedett automatikus információcsere szabályozás alapján a NAV a külföldi adóhatóságoktól közvetlenül is megkapja majd az ilyen jövedelmekre vonatkozó adatokat.

„Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy Ausztria tekintetében az automatikus kamatadó-levonás megszűnt, így az osztrák bankok magyar ügyfelei a betéteik utáni kamatjövedelmüket és az arra jutó adót Magyarországon kötelesek bevallani és megfizetni. Amennyiben valaki nem nyilatkozott a magyar illetőségéről az osztrák bank felé, felmerülhet még a kint esetlegesen levont osztrák adó visszaigénylésének kérdése is” – tette hozzá dr. Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának igazgatója (képünkön).

Az Airbnb-n, illetve hasonló fizető vendéglátóhely szolgáltatáson keresztül kiadott ingatlanok után a szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó szabályok szerint kell adózni. Egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély esetén például a tételes átalányadózás összege szobánként 38.400 forint, melyet akkor is meg kell fizetni negyedéves bontásban, ha a tételes átalányadózást választó adózó a tevékenységet az adott év egészében nem folytatja, csak néhány hónapban fogad vendégeket. Ellenkező esetben tételes nyilvántartási kötelezettség mellett, az általános szabályok szerint, az önálló tevékenységre vonatkozó szabályoknak megfelelően adózik a jövedelem, adóelőleg-fizetési kötelezettség mellett.

A bitcoin és más kriptovaluták, valamint a blockchain technológián alapuló befektetési lehetőségek is tartogatnak adózási kérdéseket. A kriptovaluta bányászat és a kapcsolódó befektetési tevékenységek adókötelezettségére vonatkozó szabályok és gyakorlat még nem kiforrottak. A hatóság, tételes jogszabályi rendelkezések hiányában kialakított álláspontja alapján a kriptovalutákat érintő gazdasági tevékenységek (pl. a kereskedelem vagy bizonyos esetekben a bányászat) jellemzően a legmagasabb adóterhelés alá eshetnek, mint egyéb jövedelmet keletkeztető tevékenységek, közel 30 százalékos összadókötelezettséggel.

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény (Aktv.) két kötelezettséget, a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettséget írja elő a CBCR-rel összefüggésben az érintett magyarországi vállalkozások számára.

A bejelentési kötelezettség keretében az üzleti év végéig értesíteni kell az adóhatóságot a megfelelő nyomtatvány elektronikus benyújtásával arról, hogy a csoporton belül mely tagvállalat készíti el a CBCR-t és nyújtja majd be azt a helyi adóhatósághoz. Az adatszolgáltatási kötelezettség pedig magának a riportnak a benyújtását jelenti a kapcsolódó elektronikus nyomtatványon.

„Az érintett multinacionális vállalatcsoportok magyarországi leányvállalatai akkor is kötelesek lehetnek az adatszolgáltatásra, ha a CBCR-t egyébként a csoport végső anyavállalata az adóügyi illetősége szerinti államban elkészíti és benyújtja. Ez például abban az esetben fordulhat elő, ha az érintett állam és Magyarország között nincs érvényes információcsere-megállapodás az érintett időszakban. Számos magyarországi vállalkozás vált ezért adatszolgáltatásra kötelezetté az Egyesült Államokkal való megállapodás hiánya miatt, ez a kötelezettség azonban most a megállapodás aláírása következtében elhárulni látszik” – mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának partnere.

Az adóhatóság köteles a honlapján nyilvánosságra hozni, hogy Magyarországnak az Európai Unión kívül mely államokkal van hatályos információcsere-megállapodása, illetve esetlegesen mely államokkal áll fenn az információcserét megakadályozó rendszerhiba, utóbbi esetben is adatszolgáltatásra kötelezetté válhat a magyarországi leányvállalat.

„Jelenleg Magyarországnak az adóhatóság nyilvánosan elérhető tájékoztatása szerint az EU-n kívül 28 állammal van érvényben információcsere-megállapodása, várhatóan ez fog kiegészülni hamarosan az Egyesült Államokkal.  Az érintett országok között azonban továbbra sem szerepelnek olyan nagy országok, mint például Kína, ami szintén számos magyarországi vállalkozásnál eredményezhet adatszolgáltatási köztelezettséget” – mondta el Helybély Judit, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója. Az USA és Magyarország közötti információcsere-megállapodás létrejöttével, bár az adatszolgáltatási kötelezettség alól mentesülhetnek az érintett magyarországi vállalkozások, szükséges lehet azonban a korábban tett bejelentéseket felülvizsgálni és a bejelentés tartalmát megfelelően módosítani a változásoknak megfelelően, a kapcsolódó nyomtatvány ismételt benyújtásával.

A bejelentés módosítására azért lehet szükség, mert a 2016. és 2017. évekre vonatkozó nyilatkozatokat már a 2017. üzleti év végéig szükséges volt benyújtani, ebben az időpontban azonban még nem volt ismert az információcsere-megállapodás ténye az USA és Magyarország között. Az Aktv. előírja, hogy a bejelentett adatokban bekövetkező változást 30 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnál. A bejelentési kötelezettség megfelelő teljesítésére azért is érdemes fokozottan ügyelni, mert az Aktv. 20 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabását helyezi kilátásba mind az adatszolgáltatási kötelezettség, mind a bejelentési kötelezettség elmulasztásának, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítésének esetére.

A NAV ezekben a perekben jellemzően a számlázási lánc legvégén álló, valós gazdasági tevékenységet végző, jóhiszemű nagyvállalatokon próbálja behajtani a számlázási lánc megelőző szereplői által elkövetett mulasztásokból (pl. bevallási, adófizetési kötelezettség nem teljesítéséből) eredő áfahiányt. Mindezt teszi úgy, hogy ezen jóhiszemű vállalkozások kellő körültekintésének elmaradására hivatkozással megtagadja adólevonási jogukat.

„Ezen jogvitákban azonban nehézségekbe ütközik az ügyfelek kellő körültekintésének alátámasztása, különösen akkor, ha az ügyfelek elmulasztották az általuk elvégzett partneri ellenőrzések egyes lépéseit dokumentálni. A kellő körültekintés és ezáltal az adólevonás jogosságának bizonyítását nehezíti továbbá, hogy nincs a NAV által készített olyan lista, amely mentén az ügyfelek a partnereik ellenőrzését teljes körűen el tudnák végezni. A vizsgálati szempontokat ugyanis maga a joggyakorlat alakítja és a Kúria, valamint az Európai Unió Bíróságának döntései mentén egyre bővülnek” – mutatott rá dr. Huszl Zsuzsanna, a Deloitte Legal adóperes csapatának szakértője.

Emellett a jelentős számlaforgalmat lebonyolító és számos partnerrel (beszállítóval) együttműködő társaságok, valamennyi partnerük időszakos vizsgálásának csak a kifejezetten erre a célra dedikált személyi állomány felvételével tudnának eleget tenni. Erre azonban sok cégnek nincs kerete, így számos beszállító partnerük megbízhatósági ellenőrzése elmarad, növelve ezzel az adómegállapítás kockázatát és a jogorvoslati eljárások sikertelenségét.

„A Deloitte Legal adóperes ügyvédeiből, valamint a Deloitte áfa- és technológiai szakértőiből álló csapata által kifejlesztett és 2017-es évben piacra dobott megoldás azonban, éppen ezen vállalatoknak nyújt megoldást, azáltal, hogy automatizálta a belső ellenőrzési folyamatot a PartnerScan fantázia névre hallgató szoftver útján. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a szoftvert igénybe vevő társaságok sikeresen veszik az ellenőrzési akadályokat” – emelte ki dr. Huszl Zsuzsanna, a Deloitte Legal adóperes csapatának szakértője.

A mai gazdasági környezetben elengedhetetlen az automatizáció és a technológiai fejlődés, mely az adózást sem kíméli. Az elektronikus kapcsolattartás, az online pénztárgép, online számlázás vagy az EKÁER bevezetése után a következő terület az adóellenőrzés lehet, ahol standardizált zsinórmértékek kidolgozásával már ugyancsak automatizálhatóak egyes folyamatok, így pl. a partnerek megbízhatóságának bizonyítása, mely által az adóelvonási jog biztosítható. Ez a fejlesztés azonban már nem nehezíti, hanem könnyíti az adózók életét.

Egy megfelelően kifejlesztett szoftver nem csupán leveszi a cégek válláról az adminisztrációs terheiket, hanem egyúttal felkészíti őket egy ellenőrzésre, illetve segít a partnerek közötti választásban. Emellett a folyamatos visszaigénylő pozícióban lévő vállalkozások akár versenyelőnyre is szert tehetnek az alkalmazása által, a gyorsabban lezajló kiutalás előtti ellenőrzések okán ugyanis határidőben kaphatják vissza az áfa összegét, így tervezhetővé válik számukra annak ismételt felhasználása.