Az idei évben a bank új elemekkel bővítette karitatív kampányát. A TV2 Mokka stúdiójában az Ökumenikus Segélyszervezet és az MBH Bank különleges karácsonyfát állít, amelyen napról napra nyomon követhető lesz, hogy mennyivel emelkedik a két szervezet által felajánlott összeg az egyes MBH Mastercard kártyás fizetések után. Emellett a város több kiemelt helyszínén – a Vörösmarty téren, a Móricz Zsigmond körtéren és a Nyugati téren – is megjelenik az MBH Bank karácsonyfája, a látványos installáció pedig tovább népszerűsíti a kezdeményezést a nyilvánosság körében. Az országos kampány során TV- és mozi szpotokban, plakátokon, épülethálókon, online felületeken, valamint digitális közterületi megoldásokban, illetve a közösségi médiában is megjelenik a bank ünnepi üzenete.

„Az idei adventi kampányunk szlogenje mentén – „a karácsony annál szebben ragyog, minél több mindenkire gondolunk” – szeretnénk felhívni az emberek figyelmét a hátrányos helyzetben lévők megsegítésére, valamint szeretnénk a társadalom minden rétegében egyre inkább elmélyíteni az adományozási kultúra fontosságát, éppen ezért törekedtünk arra, hogy kezdeményezésünket nagy figyelem övezze. Az Ökumenikus Segélyszervezettel egész évben szorosan együtt dolgozunk, azonban a karácsonyi időszak az, amely során az ügyfeleinket is be tudjuk vonni a közös munkába, bízunk benne, hogy idén is sokak számára tehetjük ezzel szebbé az ünnepi időszakot” – mondta Kutas István, az MBH Bank kommunikációs ügyvezető igazgatója.

„Az MBH Bankkal és az Ökumenikus Segélyszervezettel közös kampányunk emlékeztet arra, hogy mindennapi apró döntéseinkkel is sokat tehetünk másokért. Ezzel a kezdeményezéssel megmutatjuk, hogy a digitális fizetési megoldások nemcsak gyors és kényelmes vásárlási élményt biztosítanak, hanem új lehetőségeket teremtenek a közösségi felelősségvállalásban – akár hosszú távon is. Örömmel tapasztaljuk, hogy a Mastercard kártyabirtokosok évről évre aktívan csatlakoznak ehhez a kezdeményezéshez, így együtt tesszük kézzelfoghatóvá az ünnepek valódi értékeit” – mondta Szalkai Réka, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős marketingigazgatója.

A Napi.hu szerkesztősége az október 8-án megjelent A legjótékonyabb magyarok 2021 című kiadvány elkészítéséhez mintegy 200 magyar üzletembert, vállalkozót, közéleti személyiséget keresett meg, hogy nyilatkozzanak arról, milyen jótékony célokat, milyen eszközökkel támogatnak, valamint bemutassák saját motivációikat is. A téma érzékenysége miatt jó néhányan jelezték, hogy nem szeretnének a nyilvánosság előtt beszélni jótékony tevékenységeikről, ugyanakkor sokan találták fontosnak, hogy a magánadományaikról való beszámolóval másokat is bátorítsanak a civilek és a jó célok támogatására. Mivel nincsenek állami vagy egyéb transzparens adatbázisok, a kiadványban ellenőrzött önbevallásos összesítés szerepel az adakozókról.

Emellett szakcikkek mutatják be, hogyan működik Magyarországon az adakozás, civil szervezetek ismertették tapasztalataikat, továbbá elemzések is szerepelnek a magyar szabályozás hiányosságairól és azokról a külföldi adórendszerekről, amelyek ösztönöznek a jótékonykodásra. A kiadványban összesítés olvasható a világ leggazdagabb magyar származású milliárdosainak adományozási szokásairól, emellett történelmi cikkekből ismerhetik meg az olvasók a jótékonyság múltját és jelenét, az adományozással kapcsolatos problémákat.

„Semmiképpen sem akartuk, hogy a magyarországi magánadakozók összemérésével a lóverseny szintjére degradáljuk a jótékonyságot. A kiadvány célja nem az egyes emberek összemérése, hanem az adományozás népszerűsítése. Bár sokan mondtak nemet a felkérésünkre különböző okokra hivatkozva, bízunk abban, hogy a nyilatkozók vallomásai még több embert bírnak a jótékony célok támogatására”– mondta Domokos László és Szabó Dániel, a kiadvány két szerkesztője.

A legjótékonyabb magyarok 2021 a Napi.hu kiadásában október 8-án jelenik meg országos terjesztésben a nagyobb újságárusoknál, benzinkutakon, a Libri üzleteiben, valamint webshopon keresztül is megvásárolható, ára 1290 forint. A témára való tekintettel kiadványban szándékosan nem szerepelnek fizetett hirdetések.

Ha a tudatos adományozásról beszélünk, a pozitív példák mantrázása sajnos nem elegendő. A kiugró negatív példák említése nélkül – legyenek azok bármennyire is mellbevágók – lehetetlen érzékeltetni, hogy egy közhasznú alapítvány munkatársainak és önkénteseinek mivel kell nap mint nap megbirkózniuk. Életük jelentős részét nélkülözni kénytelen családok támogatásának szentelik, minden idejüket arra fordítják, hogy mosolyt csaljanak az elesettek arcára. Ott és azzal segítenek, ahol és amire csak szükség van.

Azonban most képzeljük el, hogy egy nyitásra váró „szeretetcsomag” nem adományt, hanem valójában hulladékot rejt. Vagy még annál is rosszabbat: penészes kabátot, vibrátort, rohadó bakancsot (talpán száraz kutyagumival) és koszos, vérfoltos fehérneműt. És mindez sajnos többször is megtörtént. Bárcsak túloznánk. Ezeket a csomagokat ráadásul egy olyan civilszervezetnek kell saját költségen szortíroznia, kezelnie, tárolnia és elszállíttatnia, amely minden felajánlott forintot ennél csak jobban tudna felhasználni, és csupán egy alig 40 négyzetméteres raktárhelyiségben, limitált ideig tudja tárolni az adományokat.

„Hajmeresztő, hogy sokan úgy gondolják, jót tesznek, míg tulajdonképpen emberszámba sem veszik a rászorulókat. Az adományozás nem lomtalanítás, a jótékonysági szervezet pedig nem hulladéklerakó! Még akkor sem, ha használt holmit adományozunk. Úgy látjuk, hogy empátia és józan ész területén is van még hova fejlődni, és ennek addig is a rászorulók isszák meg a levét” – hangsúlyozta Szomolányi Tímea, a TündérPakk Közhasznú Alapítvány alapítója.

A legfrissebb KSH-adatok szerint Magyarországon 31.238 egyedülálló nő és 3.552 egyedülálló férfi nevel 3 vagy még annál is több gyereket[1]. A koronavírus a magyar társadalom számos egyéb rétegei mellett a rászoruló egyszülős családokat is minden eddiginél kilátástalanabb helyzetbe sorolta, ezért a TündérPakk Közhasznú Alapítvány is komolyabb figyelmet fordít a támogatásukra és a figyelemfelhívásra.

„Június 1-jéig tart az országos jótékonysági akciónk, amely során szállítási költség nélkül, érintkezésmentesen, csomagautomatákban lehet feladni a rászoruló egyszülős családoknak összeállított Jótett Csomagokat. Az akciót kezdeményező vállalati partnerünkkel alaposan összefoglaltuk a helyes adományozással és a csomagok tartalmával kapcsolatos tudnivalókat is, hogy véletlenül se történhessen meg az a borzalom, amivel nekünk többször is szembesülnünk kellett. Szívből remélem, hogy sok helyesen összeállított csomagot szortírozhatunk június első felében” – tette hozzá Szomolányi Tímea.

A TündérPakk Közhasznú Alapítványt az országos jótékonysági akción túl az adónk 1%-ának felajánlásával is lehet támogatni. A nyilatkozat kitöltésére május 20-a a határidő. Bővebb információ: https://tunderpakk.hu/ado-1-felajanlas/

[1] Forrás: KSH Mikrocenzus 2016 (http://www.ksh.hu/interaktiv/csaladok/index.html)

Az Ingenico Group alapítványok és jótékonysági szervezetek számára fejlesztett megoldásai segítségével készpénzmentes adományok gyűjthetők, akár emberi felügyelet nélkül is.

A készpénzmentes adományok fogadására alkalmas megoldásokat a francia cég magyar leányvállalata, az Ingenico Hungary szakemberei fejlesztették ki és alapvetően két fő típusból állnak: egy érintésmentes fizetést lehetővé tévő rögzített vagy mobil állványon elhelyezhető eszközből, illetve egy mPOS terminálból és egy táblagépből álló eszközből, amelynek létezik asztali állványra szerelhető, illetve kézben hordozható, mobil változata is.

A JCDecaux üzemeltetésében adománygyűjtő citylight is készült. Az eszköz a reklámposzter és a készpénzmentes érintésmentes fizetésre alkalmas fizetési terminál kombinációja, amelyből az elsőt a 4-6-os villamos Wesselényi utcai megállójában helyezték ki november közepén. A plakát a beépített – önkiszolgáló automatákból már megszokott – terminál segítségével, emberi felügyelet nélkül képes adományok fogadására.

A további két megoldás egy-egy Ingenico iCMP mobil POS terminált és egy táblagépet tartalmaz, amelyeket asztali állványon, illetve kézen lehet viselni. Ezek az eszközök például kitelepülések során, irodákban vagy éppen bankfiókokban teszik minden eddiginél egyszerűbbé a készpénzmentes adományok fogadását, mivel képesek minden Magyarországon forgalomban lévő bankkártya és NFC fizetésre képes mobileszközről tranzakciókat fogadni. Az adományokról igény esetén emailben érkezik visszaigazolás az adakozó számára. A terminál biztonságos Bluetooth hálózaton csatlakozik a táblagépen futó applikációhoz, és annak internetelérését használva, titkosított csatornán hajtja végre a tranzakciókat. Az eszközök működtetése csak minimális emberi felügyeletet igényel.

„Az Ingenico Group egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a készpénzmentes tranzakciókat minél egyszerűbbé és biztonságosabbá tegye. Nagy öröm számunkra, hogy saját fejlesztésünkkel a készpénzmentes fizetések világa a jótékonyság számára is megnyílik. Ezt az új termékcsaládot elérhető áron szeretnénk kínálni a jótékonysági szervezetek számára, megkönnyítve számukra az adománygyűjtés új dimenziójához történő csatlakozást” – mondta el a Sármay Bence, az Ingenico Group Magyarországért felelős értékesítési igazgatója.

Az Apró segítség, hatalmas öröm programot október 27-e és december 7-e között rendezték meg. A kezdeményezést bárki támogathatta azzal, hogy a napi bevásárlás során P&G termékeket választott a SPAR üzleteiben: a Magyar Vöröskereszt 1% támogatást kapott minden megvásárolt termék árából.

„A téli időszakban, a karácsony közeledtével háromszorosára nő a Magyar Vöröskereszthez beérkező segélykérő levelek száma. A hátrányos helyzetű családok többségének nehézséget jelent a mindennapi élelem megvásárlása mellett a pelenka, a mosószer és a különböző higiénés szerek beszerzése. Éppen ezért fontos és hiánypótló a P&G adománya, melynek segítségével közel ötezer nehéz helyzetben élőnek tudunk segíteni még karácsony előtt” – mondta el Fodor Antalné dr, a Magyar Vöröskereszt alelnöke.

A Magyar Vöröskereszt önkéntesei és alkalmazottai a kezdeményezés során összegyűlt pénzadományból megvásárolják a legszükségesebb dolgokat, melyek elősegítik egészséges és boldog a növekedést, – mint például a takaró, ágynemű és pizsama – és a termékekkel együtt eljuttatják azokat a leginkább segítségre szoruló családokhoz és intézményekhez.

„Örülünk, hogy rengeteg vásárló döntött a P&G márkái, az Ariel, a Lenor, a Pampers vagy éppen a Gillette termékei mellett és ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy kicsit jobbá tegyük a rászoruló családok életét Magyarországon”– mondta Balogh-Simon Zsófia, a P&G kereskedelmi marketing vezetője.

A szervezők a program keretein belül meghirdetett „Igazi Otthon” rajzpályázat nyerteseit és családtagjaikat meghívták egy évzáró élménynapra. A résztvevők egy teljes napot tölthettek el Budapest egyik legnagyobb játszóházában és találkozhattak Molnár Ferenc Caramellel, a kezdeményezés nagykövetével, aki egy kis karácsonyi ajándékkal is készült számukra.

A Média 2.0 Blog idei utolsó meetupjának témája a non-profit szervezetek kommunikációja volt. A szektor egyre profibban működik, ugyanakkor a társadalomban még számos tabutéma és rossz beidegződés nehezíti a munkájukat.

A rendezvényen Dely Géza, a Nem Adom Fel Alapítvány vezetője, Fodor-Kovács Éva, a Bátor Tábor marketingvezetője, Romet-Balla Ágnes, az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítvány adománygyűjtési és kommunikációs igazgatója, valamint Gusztos Péter, a Suhanj! Alapítvány elnöke beszélgettek a nonprofit szervezetek kommunikációs megoldásairól.

Akár rendelkeztek korábbi céges tapasztalatokkal, akár más pályáról kerültek a civil szférába, abban mindannyian egyetértettek, hogy a non-profit szervezetek nem amatőrök, nagyobb méret esetén ugyanúgy éves és kampánytervezésre van szükségük, mint a vállalatoknak. Akik hobbiból vágtak bele a tevékenységbe, azok is érzik, hogy eljön az a pont, amikor már profivá kell válni. A főbb különbségeket a büdzsék eltérő nagyságrendje, a bizalom kiemelt szerepe, valamint a vásárló és a fogyasztó személyének elkülönülése jelentik. A vásárló ebben az esetben az adományozás élményén túl egyfajta márkaértéket „visz haza”, bár egyes esetekben az önkénteseknek is lehetősége nyílik a bevonódásra, illetve a folyamatos kommunikáció, a nem feltétlenül pénzgyűjtő célú megkeresések is fontosak. További nehézség, hogy a társadalmi célú reklámkampányokat nehéz tervezni, az erre szolgáló felületek rendelkezésre állása gyakran csak az utolsó pillanatban derül ki, ami nagyfokú rugalmasságot követel meg.

A kampányoknál ugyanúgy vannak megalapozó kutatások, kidolgozott üzenet és call to action, mint az egyéb reklámoknál. A cél itt is a tömegből, a zajból történő kiemelkedés, amihez erős nemzetközi háttér és know how hiányában gerillataktikákat lehet bevetni. Mindenkinél van valamilyen „varázslat”, amit be lehet mutatni. Az üzeneteknél különösen vigyázni kell arra, hogy ne legyenek sértőek. A nyugatabbra már elterjedt provokatívabb reklámok nálunk még nem működnek, kerülni kell a túlzó ábrázolásokat, gondosan egyensúlyozva a kreatívokban a „szomorú és éhes, de még nem túl reménytelen helyzetben lévő kisgyerek” megmutatásáért. Bár a Nem Adom Fel és a Suhanj! esetében is kimondott cél a pozitív üzenet, a fogyatékossággal élők értékeinek és lehetőségeinek, a társadalomhoz való hozzájárulásuknak a bemutatása, és ezen a területen sikeresek is, ami elindíthat egyfajta szemléletváltozást.

Azt a beszélgetők is elismerték, hogy létezik egyfajta verseny a szervezetek között a viszonylag limitált, jellemzően AB státuszú városi nőkből álló célcsoportért, egyesek attól sem riadnak vissza, hogy a többiek keresőszavaira ráhirdessenek. Ugyanakkor a versenyt magát építő jellegűnek értékelik, mert hatékonyságra ösztönöz és az egész szegmens láthatóságát, elfogadottságát, társadalmi beágyazottságát is növeli. Amit inkább problémaként érzékelnek, az a 4-5 jelentős háttérrel bíró szervezet, valamint az a tény, hogy sokszor állami intézmények, például kórházak felszerelésében is civil szervezetek vállalnak szerepet, holott ez az állam feladata lenne.

A nagyvállalati szférában már egyre tudatosabb az adományozói tevékenység, azonban sok helyen még mindig úgy gondolják, az önkéntesség a piszkos, kétkezi munka, a plüssjáték-gyűjtés, a sütisütés és a cipősdoboz-ajándékok gyűjtése körében kimerül, holott „elfogytak a lefestendő kerítések”. Az ügynökségek pro bono felajánlásai kapcsán viszont egyöntetűen pozitívak a tapasztalatok.

Ami a lakossági adományozókat illeti, a legegyszerűbb megoldásokat – például televízióban hirdetett mobilos adományozást – érdemes választani, mert az összetettebb modellek, különösen a havi fix adományozás rendszere nálunk még nem terjedt el, nem is beszélve a hagyatéki adományozás roppant kényes terepéről, amelyet egyelőre inkább csak a partvonalról vizsgálnak a szektor szereplői. Szintén ritka még a napi fix időben felajánlott önkéntes szellemi munka, pedig az alapítványoknak is szükségük van pénzügyesekre vagy marketingesekre. Különösen azért, mert hazánkban még nem elfogadott, hogy az egyes szervezetek személyi költségeket vagy reklámköltségeket is elszámolnak, holott ez a napi működésük része. Épp ez az egyik akadálya a valóban transzparens kommunikációnak is, holott a nyíltság és egyenesség a szektor alapvető értékei közé tartoznak.

De mint a lezárásban elhangzott, a hazai non-profit szektor csupán 25 éves, elfogadottságban, a stabilitás érzetében még nem versenyezhet a nagy történelmi intézményekkel. Idővel viszont alakulhat a szemlélet, fokozódhat a profizmus és a tabutémák listája is egyre rövidebb lesz.

(A szervezőknek ezúton is külön gratulálunk a jelnyelvi tolmácsoláshoz. A Média 2.0 oldala itt található.)

2016-ban új lehetőséget keresett a cég, hogy támogathassa és segítse azokat a gyerekjóléti szervezeteket, akik önerőből nehezen boldogulnak. Ennek érdekében pályázatot hirdetett olyan gyerekekkel foglalkozó, Magyarországon működő egyesületek és alapítványok számára, melyek nehezen tudnak láthatóvá válni, támogatót szerezni, viszont társadalmi hasznosságuk megkérdőjelezhetetlen. Az idén útjára indított adományozási program lehetőséget nyújt, hogy akik támogatni szeretnének ilyen szervezeteket, azok könnyen és gyorsan megtehessék; a segítségre szorulóknak pedig, hogy észrevetessék magukat és támogatást kaphassanak.

A Libri várja minden gyermekjóléti szolgálattal foglalkozó egyesület vagy alapítvány pályázati anyagát 2016. február 29-éig. Pályázni a libri.hu/adomanyozas oldalon lehet. A pályázati anyagnak tartalmaznia kell egy rövid szervezeti bemutatkozást, illetve egy kreatív anyagot, ami lehet kép, videó vagy más mozgóképes anyag. A beérkezett pályaművek közül a Libri közönségét bevonva választja ki a félév győztes szervezetét. A kiválasztott szervezetet az oldalra látogatók 2016. március 21-től szeptember 20-ig támogathatják adományjegyek vásárlásával a libri.hu oldalain. Az adományjegyek minimális összege 200 Ft, amely összeg növelhető a vásárlók igénye szerint.

A támogatandó szervezeteknek nehéz kitűnni és eljutni azokhoz az emberekhez, akik szívesen támogatnák őket, ezért biztosít a Libri lehetőséget, hogy a pályázók láthatóvá váljanak, a közvélemény megismerhesse őket. Ennek érdekében a rendelkezésükre bocsájtja minden felületét, hogy a több mint 900.000 regisztrált felhasználójának lehetőséget biztosítson a gyerekjóléti szervezetek támogatására. A Libri a weboldalán összegyűjtött pénzadomány mellett könyvcsomaggal és könyves-kulturális programmal is támogatja a nyertes szervezetet.

2014 júniusától ismét pályázhatnak a hazai vállalatok a Magyar Adományozói Fórum széles körben elismert szakmai megmérettetésére.

A MAF Társadalmi Befektetési Díj pályázatának célja, hogy a szakmailag megalapozott és a hosszú távú fenntarthatóságot is szolgáló stratégiai megoldásokat, példaértékű támogatói tevékenységeket széles körben ismertté tegye és felhívja a figyelmet ezek jelentőségére, ezen keresztül is ösztönözve az üzleti szektor proaktív társadalmi szerepvállalását, a szektorok közötti eredményesebb összefogást, valamint a hazai támogatói kultúra fejlődését. A pályázaton az elmúlt 3 év során már közel 100 hazai kiemelkedő vállalati támogatási program vett részt.

2014. július 11-ig jelentkezhetnek újra a hazai vállalatok támogatási programjaikkal a MAF Társadalmi Befektetési Díj pályázatára. A MAF kezdeményezése a cégek CSR teljesítményét értékelő szakmai díjak között egyedülálló, mivel a felelősségvállalási tevékenységeken belül kifejezetten az egyes támogatói programokra fókuszál, és a hazai vállalatok társadalmi befektetési programjait olyan minőségi szempontok alapján értékeli, mint a partnerség, a hatás és az innováció.

„Az üzleti szektor által nyújtott támogatásokat elemző legújabb hazai és nemzetközi trendkutatások szerint egyre nagyobb szerepet játszik a külső források, partnerek bevonása a közhaszonnal járó vállalati programokba. Így egyre több olyan kezdeményezéssel találkozunk itthon is, amelyek a cég közösségi partnereit, a munkavállalókat, ügyfeleket, vagy akár a helyi, illetve teljes hazai lakosság tagjait is mozgósítják a nemes célok minél eredményesebb elérése érdekében. Ezzel párhuzamosan sokat fejlődtek az intézményes partnerekkel, így például a beszállítókkal, valamint az önkormányzatokkal, közintézményekkel közösen megvalósuló együttműködések is. Ezért fejlesztettük tovább 2014-ben a pályázat szempontrendszerét, és ezentúl a partnerségeket két szinten, az intézményes és a közösségi partnerek körében is külön értékeljük” – mondta el Dr. Molnár Klára, a Magyar Adományozói Fórum igazgatója.

A MAF Társadalmi Befektetések Díj pályázatának eredményhirdetésére 2014 októberében az alábbi kategóriákban kerül sor:

• MAF Leginnovatívabb Támogatói Program Kategória
• MAF Legsikeresebb Intézményi Partnerség Kategória
• MAF Legsikeresebb Közösségi Partnerség Kategória
• MAF Legnagyobb Hatást Elérő Támogatói Program Kategória
• MAF Az Év Legkiemelkedőbb Támogatói Programja Kategória

A Magyar Adományozói Fórum által felkért bíráló bizottság tagjai:

• Erős Antónia – az RTL Híradó műsorvezetője, az Egy Csepp Figyelem Alapítványalapítója
• Füzesy Tamás – az Erőforrás Alapítvány/ United Way Magyarország ügyvezetője
• Hargitai Lilla – a Médiaunió Alapítvány ügyvezető igazgatója
• Jakab Áron – a FRUIT OF CARE Nonprofit Kft. alapító ügyvezetője
• Nagy Bálint – az IBS marketing tanszékének vezetője

A részletes pályázati kiírás és űrlap a MAF weboldalán érhető el.