Mik a teendők 2022. január 31-ig?

A 2022-es adóév indulásával a januári hónap a legnagyobb terhelés a munkaügyi adminisztráción, hiszen ilyenkor kell beállítani azokat a jogosultsági, adózási dolgokat, melyek az egész éves munkaügyi teendőket, bérszámfejtést meghatározzák.

Adókedvezmény nyilatkozatok

2022-ben is élnek tovább azok az adókedvezmények, melyet a munkavállalók a jövedelmük SZJA terheinek csökkentésére havonta igénybe vehetnek, azonban új adóévről lévén szó, új nyilatkoztatásra van ismét szükség.

Az adókedvezmények 2022-ben az alábbiak lehetnek:

• Négy vagy több gyermeket nevelő anyák adókedvezménye
• Személyi kedvezmény
• Első házasok adókedvezmény
• Családi adókedvezmény

2022. január 1-től új kedvezménnyel bővül az SZJA mentességi lehetőség, immáron a 25 év alatti munkavállalók részére is jár adókedvezmény.

Az adókedvezmény nyilatkozatokat a Munkavállalónak és a Munkáltatónak is ellen kell jegyezni, valamint egy esetleges ellenőrzés esetén bármely félnek eredeti aláírású nyilatkozattal kell rendelkeznie, tehát 2-2 eredeti példány kell készüljön ezekből. Az aláírással, átadással járó adminisztrációt érdemes emiatt már január elején megtenni.

A hivatalos, NAV által közzétett nyilatkozatok már 2021. december végétől elérhetőek – a NAV honlapján, illetőleg az Ügyfélkapuval rendelkező munkavállalók elektronikusan is nyilatkozhatnak, itt .

Szabadság nyilatkozatok

Minden naptári év elején újra nyilatkozni kell a pótszabadságra való jogosultságokról. Ez vonatkozhat többek között:

• A munkavállaló saját háztartásban nevelt gyermekére/gyermekeire
• Megváltozott munkaképességű dolgozókra

Adó- és járuléklevonáshoz kapcsolódó nyilatkozatok

Egyes jogviszonyokban külön szükség lehet további adómegállapítási nyilatkozatra, ilyen lehet:

• Magánszemély bérbeadó SZJA nyilatkozata
• Szociális hozzájárulási adó maximumának elérésére vonatkozó nyilatkozat (külön adózó jövedelmekre, pl. osztalék)
• Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKO) nyilatkozata

M30-as adatlapok és járulékigazolások kiadása

2022. január 31-ig minden, SZJA levonást érintő jövedelemről ki kell adni az előző adóévre vonatkozó M30-as adatlapokat, járulékigazolásokat az érintett magánszemélyeknek.

Ezeket a jelenlegi szabályok szerint eredeti aláírással és pecséttel kell ellátni, ezzel igazolva, hogy a Munkaadó kiadta, a Munkavállaló pedig átvette az adatlapot és a dokumentumot.

A nyomtatványok esetleges digitális aláírása kapcsán a NAV (2021 év elején) az alábbi tájékoztatást tette közzé:

„A munkáltató, kifizető által kiadott igazolás adattartalmát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) akkor fogadja el valósnak, ha az igazolás megfelel a magánokirat – törvényben meghatározott – formai és tartalmi követelményeinek, ezért a nem magánszemély munkáltató által kiadott igazolásról nem mellőzhető a cégszerű aláírás.

Az összesített igazolást a természetes személynek személyesen, postán vagy elektronikusan is át lehet adni. Az igazolás átadását a magánszemély aláírásával, postai megküldés esetén a feladást bizonyító szelvénnyel (ajánlott szelvénnyel, tértivevénnyel) igazolhatja a munkáltató.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX törvény (a továbbiakban: Pp.) szerint akkor teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és ha jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el.

Teljes bizonyító erejű magánokirat továbbá, ha az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti. Az összesített igazolás – a Pp. által meghatározott feltételeknek megfelelő – elektronikus formában való előállításához a munkáltatónak olyan informatikai megoldást kell kialakítania, melynek segítségével igazolható, hogy az összesített igazolást a munkáltató 2021. február 1-éig kizárólag az érintett munkavállalónak hozzáférhetővé tette.

Az összesített igazolás elektronikus úton való hozzáférhetővé tételén túl biztosítani kell, hogy azt a munkavállaló – kérésére – papír alapon is megkaphassa. Ilyen esetben egy papíralapú példányt szükséges átadni a munkavállalónak, amelyen a munkáltató cégszerű aláírással igazolja, hogy az igazolás tartalma megegyezik a hiteles, elektronikus formában kiállított okirattal.”

Bérszámfejtési folyamatok felkészítése a 2022-es évre

Bérszámfejtési tapasztalatok átgondolása, programváltás

Érdemes ellenőrizni a tavalyi tapasztalatokat és ha kell felülvizsgálni, hogy jól működnek-e a bérszámfejtési funkciók, feladatok. Mindemellett lehetőség nyílik megszervezni egy esetleges bérszámfejtés kiszervezési folyamatot is, vagy ha szükséges, előkészíteni egy programváltást.

Egy jó bérprogram és egy jól megszervezett outsourcing hatalmas terhet tud levenni a belső erőforrásokról, a naprakész szakmai támogatás pedig folyamatos költséghatékony segítséget tud nyúltani a személyi jellegű költségek tervezésekor.

Fotó: Scott Graham, Unsplash

Adómentesség mint vonzerő

Korábban a kedvező vagy akár adómentes jövedelemszerzési lehetőségeket biztosító adórendszerekről mindenkinek az olyan klasszikus adóparadicsomok ugrottak be, mint a Seychelles-, a Brit Virgin- vagy a Kajmán-szigetek. Az itteni adókedvezmények igénybevételét azonban az EU, az USA, továbbá az adóelkerülés megakadályozásával foglalkozó nemzetközi szervezetek is (mint az OECD) egyre jobban igyekeznek visszaszorítani.

Ezzel párhuzamosan olyan uniós és más fejlett, keleti országok (mint például Izrael), amelyek semmiképpen sem nevezhetők elszegényedett országoknak, elkezdtek rendkívüli adókedvezményeket bevezetni a magánszemélyek részére. Ezek az országok a gazdaságuk fellendítésének egyik eszközeként tekintenek a jómódú, tőkeerős, külföldi magánszemélyek bevonzására. A cél az, hogy a kedvező adórendszer nem csak turistaként, hanem hosszabb távra, akár évekre is ott tartsa ezeket a személyeket a napsütötte országban, hogy ott költsék el a keresetüket, ott fektessenek be, ezzel segítve a helyi gazdaságot.

Spanyolország, Portugália, Izrael: nem csak a tengerpart miatt…

Portugália és Izrael bevezette az ún. „nem állandó lakos” („non-habitual resident”) adózási kategóriáját. „Ezt a kedvezményes adózásra jogosító státuszt azok a személyek szerezhetik meg, akik úgy költöznek az országba és szereznek ott helyi adóügyi illetőséget, hogy a megelőző tíz évben nem rendelkeztek ilyennel – magyarázza Gondi Anilla, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. – A kedvezmény lényege, hogy a nem állandó lakosnak minősülő, portugál, illetve izraeli adóügyi illetőségűvé váló személyeknek a státusz megszerzését követő 10 évig nem kell adót fizetniük a külföldi forrásból származó jövedelmeik, így például a külföldi cégeikből származó osztalék vagy árfolyamnyereség után.”

A Spanyolországban bevezetett rendszer is lényegében a portugál, illetve izraeli mintát követi. Itt a „Beckham-törvény” néven elhíresült szabály az, amely biztosítja a korábban külföldi illetőségű személyek kedvező adózását. Eszerint azoknak, akik munkaszerződés alapján vagy igazgatói pozíció ellátása érdekében költöznek Spanyolországba és lesznek ottani illetőségűek, nem kell a külföldi forrásból származó jövedelmük után adót fizetniük. Így ezek a személyek mentesülnek többek között a Spanyolországon kívüli cégekből kapott osztalék, árfolyamnyereség után fizetendő spanyol adó alól.

A banánhéjak, amelyeken el lehet csúszni

Az adómentességnek azonban van pár feltétele. Egyrészt elengedhetetlen, hogy a magánszemély tényleges adóügyi illetőséget szerezzen a kedvezményt biztosító országok valamelyikében. „Bár alapvetően az adott ország nemzeti jogszabályai, valamint a két ország közötti kettős adóztatási egyezmények határozzák meg, hogy egy személy mikor tekinthető az adott országban adózási illetőségűnek, annyi bizonyos, hogy pár hónapnyi kinn tartózkodás vagy pusztán a lakóhely-nyilvántartási adatok módosítása nem elegendő az illetőség megváltoztatásához” – mondja a Jalsovszky szakértője.

Másrészt a nemzetközi jog szabályai nem csak a magánszemély adóügyi illetősége szerinti országnak, hanem az ún. forrásországoknak is biztosítanak adóztatási jogot (azaz annak az országnak, ahonnan a jövedelmet, osztalékot utalják). „Így például hiába költözik ki egy magyar magánszemély Spanyolországba vagy Portugáliába, a magyar cégéből felvett osztalékjövedelmet továbbra is 15% magyar forrásadó terheli. Ha azonban úgy alakul, hogy honfitársunk megtakarításai egy máltai vagy angol társaságban halmozódtak fel, úgy ez a jövedelem a kiköltözést követően adómentesen kivonható” – zárja Gondi Anilla.

Az ezredforduló óta több mint hatszorosára nőtt idehaza az állami kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások összege. A magyar kormány 2021-ben összesen már 182 milliárd forintot szán hazai forrásból K+F-re, amelyből különböző pályázatokon, programokon és ösztönzőkön keresztül 76 milliárd forint érhető el a vállalati szektor számára.

„Még sosem álltak rendelkezésre olyan nagy mértékű pénzügyi források az innováció fellendítésére Magyarországon, mint amiket a kormányzat jelenleg biztosít a piaci szereplők számára. Eljött az idő, hogy az eddig hezitáló cégek is belekezdjenek a jövőbeni növekedésükhöz nélkülözhetetlen újítások megvalósításába” – hangsúlyozta dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke.

A hazai vállalkozások ugyanakkor még nem veszik teljeskörűen igénybe az elérhető forrásokat. Ennek egyik oka, hogy a magyar cégek sokszor nincsenek is tisztában azzal, hogy tevékenységükre támogatásokat is kaphatnának, illetve nem ismerik a K+F-hez kapcsolódó adókedvezmények kiterjedt rendszerét.

„A cégeknek érdemes felpörgetniük kutatás-fejlesztési tevékenységüket. Ez nemcsak az elérhető pályázatok és adókedvezmények miatt fontos, hanem azért is, mert az ebből származó eredmények már középtávon versenyelőnyt biztosítanak a piacon – mondta Kocsis Zsolt, az EY adótanácsadási partnere. – Az EY-nál segítünk abban, hogy a vállalatok felismerjék lehetőségeiket, a kihasználatlan kedvezményeket ezen a téren. K+F-re specializálódott, mérnöki és tudományos hátterű csapatunk pedig támogatja a projektek menedzsmentjét is.”

A rendelkezésre álló adókedvezmények egy jelentős része az üzemi eredményt növeli. Ide tartoznak a vissza nem térítendő készpénztámogatások vagy a csökkentett személyi jellegű ráfordítások. A kedvezmények másik része csökkenti a fizetendő adókulcsokat, mint a K+F költségek dupla levonásának lehetősége a társasági adóból, illetve az egyszeri levonás a helyi iparűzési adóból és az innovációs járulékból. Ezen kedvezmények akár 2015-től visszamenőleg igénybe vehetőek. A két típus megfelelő kombinálásával a cégek kutatás-fejlesztési költségeiknek több mint 30 százalékát is megtakaríthatják.