Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2022-es évkönyve. A kiadványban az adóhivatal összefoglalja az előző év ellenőrzési fókuszterületeit és tapasztalatait, amelyeket statisztikákkal is alátámaszt. A NAV által lefolytatott ellenőrzések száma a tavalyi évben több mint 160 ezer volt, ami 6,2%-os növekedés jelent a 2021-es adatokhoz képest, míg a megállapított nettó adókülönbözet majdnem 200 milliárd forintot tett ki, ami 7,8%-os emelkedést eredményezett.

Tovább böngészve a statisztikákat megállapítható, hogy a kiemelt- és legnagyobb adóteljesítményű adózók esetében a lezárt vizsgálatok darabszáma 2021. évhez képest drasztikusan megnőtt: 48%-kal emelkedett tavaly. Körükben az adóhatóság 864 ellenőrzést zárt le, amelynek több mint kétharmadában megállapítást is tett. Ennek eredményeként a NAV 19,5 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel és közel ugyanennyi adóbírságot is kiszabott. Ez az adóhiány egyes ellenőrzésekre lebontva 47-szeresére nőtt a 2021-es évhez képest.

Az Áfa mindent visz

Nem okozott meglepetést az áfa ellenőrzésekben tapasztalt dominancia, ugyanis az összes megállapítás 90,6 százaléka ebben az adónemben született.

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárak ellenőrzésére fektetett hangsúly is a várt eredményeket hozta. 2022-ben ugyanis 349 vizsgálatot folytatott le ezen a területen a NAV, és a lezárt ellenőrzések 77 százalékában összesen 3,5 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg. Kiemelt figyelmet kapott az autóipari szektor, és ez a tendencia várhatóan idén is folytatódik, ahogyan arra az adóhatóság 2023. évi ellenőrzési terve alapján számítani lehet.

Tavaly előtérbe kerültek az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokat, felújításokat szolgáló adókedvezményt igénybe vevő adózók ellenőrzése is. A jogkövetési vizsgálatok célzottan az önellenőrzés felhívására irányultak. A vizsgálatok eredményeként az adózók 226 millió forint kötelezettségnövekedést és csupán 1,1 millió forint kötelezettségcsökkenést vallottak be.

Több pert nyer a NAV, mint amennyit veszít, de még mindig érdemes vitatkozni a hatósággal

Az adóperek vizsgálata során megállapítható, hogy a közigazgatási perekben 640 ítélet született, melyből a törvényszék előtti adóperek 79,8 százalékát nyerte meg az adóhatóság (a Kúrián a NAV pernyertességi aránya 62,2%-os). A perköltség mutató azonban némileg árnyalja a képet. Az adóhatóság javára ugyanis csupán a perköltség 57,7 százalékát ítélték meg a bíróságok. Ez közvetve arra utalhat, hogy bár az adóhatóság valóban több pert nyert, de a magasabb pertárgyértékű ügyekben vélhetően kisebb arányban.

Rohamléptékkel digitalizál az adóhatóság – jönnek az eredmények

A NAV új, adatalapú mesterségesintelligencia-modelleket alakított ki, amelyek a korábbiaknál hatékonyabban képesek az egyes anomáliák felderítésére. Az áfa ellenőrzések hatékonyságát segíti a hatóság legfontosabb digitális ellenőrzési eszköze az Online Számla rendszer is. A lezárt jogkövetési vizsgálat eredményei alapján, az Online Számla rendszer adatainak hasznosításával mintegy 2,2 ezer adóellenőrzést végzett, és 54,3 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel a NAV. Ezen ellentmondások alapját az online számlaadatok és az áfabevallások közötti eltérés, valamint a teljesített számlaadat-szolgáltatások ellenére elmulasztott áfabevallási kötelezettség képezte.

„A NAV 2023. évre vonatkozó ellenőrzési terve alapján megállapítható, hogy továbbra is fókuszban maradnak a kiemelt és a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók, valamint azok, akik a társasági adót érintő adókedvezményt – fejlesztési adókedvezményt, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházást, felújítás adókedvezményt – igénybe veszik” – nyilatkozta dr. Bajusz Dániel, az EY Law adóperes jogásza.

A szakember hozzátette, hogy az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít az olyan „veszélyeztetett” ágazatokra is mint az építőipar, a számítástechnikai termékek kereskedelme, a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelem, a zöldség- és gyümölcskereskedelem, az online értékesítés, valamint az „adózatlan” jövedéki termékek. Fókuszba helyezi továbbá a tüzelőanyagot forgalmazók, a klímát értékesítők és -szerelők, valamint a marketing-, reklám-, médiaszolgáltatás és filmgyártás területén tevékenykedőket is. Egyre kritikusabbá válik, hogy az adózó szakmailag is felkészült legyen egy esetleges adóvitában és a leghatékonyabb segítséget vegye igénybe.

„A másodfokú eljárás szerepe egyre inkább formalitássá válik. A cégeknek folyamatosan felkészültnek kell lenniük egy adóellenőrzésre, ellenkező esetben a peres eljárás kockázatával kell számolniuk” – hívta fel rá a figyelmet Heinczinger Róbert, az EY adótanácsadással foglalkozó partnere az EY Agenda podcast legutóbbi adásában. A szakember ezzel utalt arra, hogy a két éve elfogadott adózás rendjéről, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvények hatására jelentősen felgyorsultak a NAV-ellenőrzések és lerövidültek a cégek rendelkezésére álló határidők. „A gyakorlatban ez részben azért is alakult így, mert másodfokon már nincs lehetőség új érvet, bizonyítékot beterjeszteni. Sokkal fontosabbá válik tehát, hogy a NAV ellenőrzés első pillanatától teljes felkészültségben álljanak az adózók, és minden fontos ügyletről rendelkezésre álljanak azok a dokumentációk, amiket szinte azonnal át lehet adni a revizoroknak” – tette hozzá a szakember.

A különböző digitalizációs törekvéseknek köszönhetően, mint például az EKÁER vagy az Online Számla rendszer, a hivatal ráadásul egyre több adathoz fér hozzá, amelyek elemzésével már célzott ellenőrzésekre képes. Ennek eredményeként a NAV többnyire akkor rendel el revíziót, ha valószínűsíthető az adókötelezettség megszegése vagy az adóhiány megállapítása.

Ügyfélbarát NAV? Folyamatosan nő a jogkövetési eljárások szerepe

A NAV fókuszváltásával és a digitalizáció révén felszabaduló erőforrásoknak köszönhetően a hivatal egyre több, úgynevezett jogkövető eljárást indít azzal a céllal, hogy felhívja a cégek figyelmét az adózás során elkövetett hiányosságokra. Amennyiben a vizsgálat végéig javítják ezeket hibákat, abban az esetben a hatóság eltekint az akár súlyos bírsággal is járó adóellenőrzéstől. 

„Fontos tudni, hogy jogkövető eljárás során a problémák javítását vagy a félreértések bizonyítását a cégektől várja el az adóhatóság, ami figyelembe véve a lerövidült határidőket – ebben az esetben általában 30 nap – jelentős nehézséget okozhat azoknak a vállalatoknak, amelyek nem készülnek fel előre egy potenciális vizsgálatra. Mulasztás vagy az együttműködés hiánya esetén ugyanis máris indítják a célzott ellenőrzést a revizorok” – emelte ki Heinczinger Róbert.