Felismerjük és értjük az AI-t?

A tavalyi felméréshez hasonlóan, idén is a magyar válaszadók háromnegyede mondta azt, hogy jól érti, mi az a mesterséges intelligencia – ez magasabb, mint a felmérésben szereplő 30 ország átlaga (67%), és jobb, mint a térségünkből a kutatásba még bekerült Lengyelországnál is. 2024-hez hasonlóan idén is, a hazai lakosság kétötöde úgy nyilatkozott, hogy tudja, mely szolgáltatások használnak AI-t, ám tavalyhoz képest eltérés, hogy a korábbi 41 helyett 45 százalékra emelkedett azok aránya, akik viszont nem tudták megmondani, hogy kik használnak mesterséges intelligenciát. Ezzel olyan országokkal kerültünk a lista végére, mint Hollandia, Nagy-Britannia vagy Németország.

Több előnyt, mint hátrányt látunk benne

A magyarok kétharmada (64%) szerint a mesterséges intelligencia több előnnyel jár, mint hátránnyal – ez szintén az európai átlag fölötti arány. A népesség fele izgatott az AI fejlődése miatt, míg 53% bizonyos aggodalmakkal is tekint a technológia terjedésére, ami kiegyensúlyozott hozzáállást jelez. A magyarok e tekintetben az átlaghoz hasonlóan gondolkodnak (55% aggódik az AI miatt), ez sokkal magasabb arány, mint a tavalyi felmérésben vagy mint a lengyelek esetében (40%), de egy szinten van Kolumbiával, Svédországgal és Malajziával. A megkérdezett magyarok 44 százaléka izgatott, azaz inkább pozitív érzéseket táplál a mesterséges intelligencia térnyerése iránt, ami érzékelhetően elmarad a világátlagtól, és némi csökkenést jelent tavalyhoz képest.

Vadócz Zsolt, a K&H digitalizációs vezetője szerint ez a bizakodó hozzáállás jól tükrözi azt is, ahogyan az ügyfelek a pénzügyi szolgáltatásokban is egyre inkább keresik az AI nyújtotta előnyöket. „A mesterséges intelligencia nemcsak könnyűvé, de gyorsabbá és személyre szabottabbá is teszi a bankolást – a K&H-nál már ma is olyan digitális megoldásokat alkalmazunk, amelyek akár percek alatt végigvezetnek egy hiteligénylésen vagy segítenek a pénzügyeink intézése mellett a parkolásban, jegyvásárlásban, utazásaink megszervezésébe – azaz túllépünk a hagyományos bankoláson. A K&H jövőképe egy digitális ökoszisztéma, ahol Kate, a digitális pénzügyi asszisztens nemcsak tranzakciókat kezel, hanem komplex élethelyzetekre nyújt megoldást.”

Az átlagnál erősebb, de csökkenő a bizalom az adatkezelésben

A magyar válaszadók ugyan még mindig a felmérés átlagánál nagyobb arányban bíznak abban, hogy az AI-t használó vállalatok megfelelően kezelik a személyes adataikat, ám az utóbbi évekhez képest már csak 55% gondolja így. Ez a legmagasabb érték Európában, ahol több országban – különösen Nyugat-Európában – a bizalom inkább kételkedést jelent. A hazai válaszadók tehát az európai válaszadókkal szemben sokkal kevésbé bizalmatlanok az AI adatkezelését illetően, bár az olasz és a lengyel kitöltők többsége még 50 százalék fölé került.

Az államban viszont nem bíznak a magyarok

Abban a kérdésben viszont a hazai válaszadók a sereghajtók közé tartoznak, hogy mennyire bíznak, a kormányuk felelősségteljesen fogja szabályozni a mesterséges intelligenciát. Nemcsak, hogy a 30 ország közül a lista hátulról a harmadik helyére kerültek honfitársaink azzal, hogy mindössze a megkérdezettek harmada bízik ebben (csak Japán és az Egyesült Államok végzett mögöttünk), de a magyar válaszolók mondták a legnagyobb arányban azt is, hogy kifejezetten nem bíznak a kormány felelősségteljes szabályozásában (59%). Ezzel még az Egyesült Államokat is megelőztük, ahol szintén 58 százaléknyian válaszoltak bizalmatlanságukat kifejezve.

A munka világában is készülnek a változásokra

A magyarok kétharmada gondolja úgy, hogy az AI jelentősen átalakítja a munkavégzés módját az elkövetkezendő 5 évben, de csupán 29% tart attól, hogy ez a munkája elvesztését is jelentheti. Ez nagyjából hasonló, mint a nyugat-európai országokban mért arány, ami arra utal, hogy a hazai lakosság inkább lehetőségként, mint fenyegetésként tekint az AI által hozott változásokra.

Nem tesz jót a gazdaságnak?

A gazdaságra gyakorolt hatását inkább negatívan élik meg a magyarok: 28 százalékuk szerint a mesterséges intelligencia inkább ront a gazdaságon, mintsem javítana (23%). Ez jelentősen pesszimistább állaspont, mint a felmérés átlaga (34% szerint javít a gazdaság állapotán, míg 23% szerint rosszabbá teszi), de nem annyira borús attitűd, mint Belgium vagy az USA válaszadóinál (31, illetve 33%). Mi több, tavaly még honfitársainkmajdnem 30 százaléka vélekedett az AI gazdaságra gyakorolt hatásáról pozitívan, így a mostani 23 százalék jelentősen sötétebb képet rajzol elénk.

Pozitív várakozások az AI egészségügyben kifejtett hatásáról

Majdnem tízből négyen (38%) úgy gondolják, hogy a mesterséges intelligencia javítani fogja a személyes egészségünket, szemben azzal a 13 százalékkal, akik szerint az AI rontani fog rajta. Magyarországon viszont alig több mint a válaszadók negyede gondol ennyire optimistán az AI egészségügyben betöltött szerepére.

A kutatásról

Az Ipsos AI Monitor 2025 kutatása 30 országban, több mint 23 000 fő megkérdezésével zajlott, köztük Magyarországon is. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze a mesterséges intelligenciával kapcsolatos lakossági tudást, attitűdöket, bizalmi szinteket és jövőbeli várakozásokat. A felmérést 2025. március 21 és április 4. között végezték, 75 év alatti lakosokkal.

Az LMBTQI jogokat védő Mousse egyesület azért fordult a francia adatvédelmi hatósághoz, mert álláspontjuk szerint sérti az EU adatvédelmi rendeletét, a GDPR-t, az a gyakorlat, hogy a francia vasúttársaság az online jegyvásárlóktól kötelezően elvárja, hogy válasszanak a nemükre utaló női vagy férfi megszólítás között, nem biztosítva megfelelő választási lehetőséget a nem-bináris személyek számára. Az adatvédelmi hatóság elutasítását követően a Mousse a francia Államtanácshoz (Conseil d’Etat) fordult, amely előzetes döntéshozatalra irányuló kérelmet nyújtott be az EUB-hez. Ebben az Államtanács annak tisztását kérte, hogy figyelembe lehet-e venni a polgári, kereskedelmi és közigazgatási kommunikáció terén általánosan elfogadott gyakorlatokat, azaz például az ügyfelek megszólítására vonatkozó szokásokat akkor, amikor az adatkezelés jogszerűségét, illetve azt értékeljük, hogy adott esetben az releváns és szükséges-e. Emellett az előzetes döntéshozatalra irányuló indítvány kifejezetten kitért a nem-bináris személyekre, azaz az adat felhasználásával és megőrzésével szembeni tiltakozáshoz való jogukra.

Az EUB ítéletében hangsúlyozta: a GDPR célja az egyén magánéletének védelméhez és a személyes adatok magas szintű védelméhez fűződő jogának védelme, ezért a személyes adatot – a GDPR 5. cikkével összhangban – csak jogszerűen, tisztességesen és az érintett számára átlátható módon lehet kezelni. Az adattakarékosság elve megkívánja, hogy az adatkezelés a releváns és megfelelő adatokra korlátozódjon. Az EUB elfogadta, hogy vannak helyzetek, amikor a szerződés teljesítéséhez hasznos egy személyes adat kezelése, de ez csak akkor tekinthető szükségesnek, ha az objektíve elengedhetetlen „az érintettnek nyújtott szerződéses szolgáltatás szerves részét képező cél megvalósításához”. A hasznosság nem elegendő annak igazolásához, hogy a szerződés teljesítéséhez – jelen esetben a vasúttársaság szolgáltatásának igénybevételéhez – elengedhetetlen, főleg amennyiben vannak kevésbé beavatkozó jellegű megoldások. Az udvariassági szokásoknak megfelelő üzleti kommunikáció az ügyfél nemi identitására utalás nélkül is személyre szabható, a vasúttársaság választhat általános, inkluzív, a nemre utalást mellőző udvariassági kifejezéseket (és az ítélet szerint néhány ilyen már használatban is van ugyanennél a szolgáltatónál).

A nemre vonatkozó adat kezelésének indokául a vasúttársaság egy másodlagos célt is felhozott: a csak azonos nemű személyek számára elérhető kocsikat az éjszakai vonatokon, illetve a fogyatékos személyek számára biztosított személyes segítőket. Az EUB szerint ezen szolgáltatások biztosítása azonban nem igazolhatja a valamennyi ügyfél megszólítására vonatkozó adatok szisztematikus és általános kezelését, a nemre vonatkozó adat csak az ezen szolgáltatásokat igénybe vevőktől követelhetők meg. Az egyén alapvető jogai és szabadságai – különösen a nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelem – elsőbbséget élvez a vasúttársaság által az adatkezelésre felhozott jogos érdekkel szemben. Önmagában az a tény, hogy az érintett tiltakozhat, nem teszi jogszerűvé az adatkezelést, annak szükségességét ettől függetlenül kell megítélni.

„Az EUB először döntött a GDPR alapján a nemre vonatkozó adatkezeléssel összefüggő gyakorlatról. Bár a magyar vasút esetében az ügyben felvetett probléma nem áll fenn, a gyakorlatban sok helyen találkozunk az ügyfelek nem szerinti megszólításával. Vannak olyan szolgáltatók, amelyek a regisztráció során kötelezően gyűjtenek nemre vonatkozó adatot, holott a szolgáltatás nyújtásához erre nincs feltétlenül szükség, elég csak a bankokra vagy az energiaszolgáltatókra gondolni. Az ilyen joggyakorlattal a szolgáltatóknak az ítélet alapján Magyarországon is fel kell hagyniuk” – kommentálta a döntést Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.

Photo by Leighann Blackwood on Unsplash