<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title></title>
	<atom:link href="https://markamonitor.hu/tag/adatbiztonsag/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://markamonitor.hu</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Fri, 01 Oct 2021 22:09:04 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.1</generator>

<image>
	<url>https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2018/07/cropped-favicon-32x32.png</url>
	<title>Márkamonitor</title>
	<link>https://markamonitor.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>A közösségi média veszélyeire és az internetbiztonság témájára fókuszálnak az idei NetBiztos pályázat nyertes videói</title>
		<link>https://markamonitor.hu/a-kozossegi-media-veszelyeire-es-az-internetbiztonsag-temajara-fokuszalnak-az-idei-netbiztos-palyazat-nyertes-videoi/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Kerti Réka]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 04 Oct 2021 06:35:15 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Egyéb]]></category>
		<category><![CDATA[adatbiztonság]]></category>
		<category><![CDATA[DUE Médiahálózat]]></category>
		<category><![CDATA[DUE Országos Ifjúsági Sajtófesztiválja]]></category>
		<category><![CDATA[NetBiztos]]></category>
		<category><![CDATA[pályázat]]></category>
		<category><![CDATA[telenor]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://markamonitor.hu/?p=38766</guid>

					<description><![CDATA[Az interneten terjedő kihívások akár végzetes veszélyeivel, az adatbiztonsággal és az ellopott adatok témájával foglalkoznak a DUE Médiahálózat és a Telenor Magyarország idei NetBiztos pályázatának nyertes videói. A díjakat a DUE Országos Ifjúsági Sajtófesztiválján adták át. &#160; A NetBiztos pályázatot 2015 óta hirdeti meg a DUE Médiahálózat és a Telenor azzal a céllal, hogy az [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Az interneten terjedő kihívások akár végzetes veszélyeivel, az adatbiztonsággal és az ellopott adatok témájával foglalkoznak a DUE Médiahálózat és a Telenor Magyarország idei NetBiztos pályázatának nyertes videói. A díjakat a DUE Országos Ifjúsági Sajtófesztiválján adták át.</strong></p>
<p>&nbsp;</p>
<p>A NetBiztos pályázatot 2015 óta hirdeti meg a DUE Médiahálózat és a Telenor azzal a céllal, hogy az internet tudatos használatáról olyan videók készüljenek, amelyekkel fiatal készítőik a saját korosztályuk számára adhatnak át hasznos tudást. Idén 12-22 év közötti fiatalok maximum 3 perces videós alkotásait várták két témában: a biztonságos internethasználat, valamint az internet kreatív használata a tanulásban.</p>
<p>A szakmai zsűri idén is három nyertest választott ki, amelyek készítőit a Telenor okoskészülékkel és mobilinternetes előfizetéssel díjazza.<br />
Az első helyezett Márkus Marcell Dávid, a Kaposvári Szakképzési Centrum Nagyatádi Ady Endre Technikum és Gimnázium diákja, akinek P W N E D című kisfilmje egy történeten keresztül mutatja be, hogyan deríthetjük ki, hogy vajon e-mail címünk és a hozzá tartozó jelszó adathalászok birtokába juthatott-e, továbbá hogyan előzhetjük meg, hogy adatainkat ellopják. A zsűri szerint a videó felnőtteknek és fiataloknak is egyaránt hasznos tartalom lehet.<br />
A második helyezést érő videó készítője Nguyen Hédi, a budapesti ELTE Radnóti Miklós Gyakorlógimnázium diákja. TUDTAD? című videója a zsűri szerint a stop-motion technikának köszönhetően ötletes formában, könnyen érthető módon ad tudást és tanácsokat többek között a személyes adatok védelméről, a biztonságos jelszó megválasztásáról.<br />
Körtési András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának hallgatója harmadik helyezést ért el #XYChallenge című kisfilmjével, amely az interneten terjedő, a fiatalok körében népszerű kihívások akár végzetes veszélyeit mutatja be, a zsűri értékelése szerint kiforrott technikával és hatásos módon.</p>
<p>A Telenor régóta dolgozik azért, hogy kiváló minőségű mobilszolgáltatása mellé tudást is adjon az internet tudatos használatáról. Digitális oktatási programjában, a HiperSuliban már az ország 50 iskolájában segíti a pedagógusokat abban, hogy az iskolai tanórákat minél élvezetesebbé és hatékonyabbá tehessék a digitális eszközök és platformok segítségével. TudatosNet nevű kezdeményezésével pedig videók, iskolai foglalkozások és rendezvények formájában diákoknak, pedagógusoknak és szülőknek segít abban, hogy minél többet tudjanak meg a neten leselkedő veszélyekről és arról, hogyan lehet őket kivédeni.</p>
<p>Emellett a Telenor az internetes szexuális ragadozók témájával foglalkozó, Csapda a neten című cseh dokumentumfilm hazai forgalmazásának támogatója. A film két verzióban: 12, illetve 18 éven felülieknek szóló változatban látható a mozikban, az előbbit pedig egyes iskolákban is vetítik.</p>
<p>&nbsp;</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A Tresorittal erősít a Svájci Posta</title>
		<link>https://markamonitor.hu/a-tresorittal-erosit-a-svajci-posta/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tokaji Tamás]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 12 Jul 2021 04:05:19 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[Kiemelt]]></category>
		<category><![CDATA[3TS Capital Partners]]></category>
		<category><![CDATA[adatbiztonság]]></category>
		<category><![CDATA[adatvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[Lám István]]></category>
		<category><![CDATA[PortfoLion Capital Partners]]></category>
		<category><![CDATA[startup]]></category>
		<category><![CDATA[Svájci Posta]]></category>
		<category><![CDATA[Szilágyi György]]></category>
		<category><![CDATA[tresorit]]></category>
		<category><![CDATA[zero knowledge]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://markamonitor.hu/?p=37124</guid>

					<description><![CDATA[Többségi tulajdont szerzett a Svájci Posta kommunikációs szolgáltatásokért felelős üzletága a titkosított, felhőalapú fájlmegosztó és kollaborációs szolgáltatást kínáló svájci-magyar cégben, a Tresoritban. A siker nem a semmiből jött: a 2011-ben alapított hazai startup rendszeresen szerepel a Financial Times 1000 leggyorsabban növekvő európai vállalati listáján, több mint tízezer nagyvállalat és cég használja világszerte technológiáját, és olyan [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Többségi tulajdont szerzett a Svájci Posta kommunikációs szolgáltatásokért felelős üzletága a titkosított, felhőalapú fájlmegosztó és kollaborációs szolgáltatást kínáló svájci-magyar cégben, a Tresoritban. A siker nem a semmiből jött: a 2011-ben alapított hazai startup rendszeresen szerepel a Financial Times 1000 leggyorsabban növekvő európai vállalati listáján, több mint tízezer nagyvállalat és cég használja világszerte technológiáját, és olyan nemzetközi befektetők látták meg benne a fantáziát az elmúlt években, mint a 3TS Capital Partners, a PortfoLion, a DayOne Capital, Anka Márton LogMeIn-alapító, vagy Andreas Kemi és Szőke Márton magánbefektetők.  </strong></p>
<p>&nbsp;</p>
<p>A világ egyik legmegbízhatóbb vállalataként és saját iparágában világszinten is technológiai éllovasként számontartott Svájci Posta többségi tulajdont* szerzett a magyar kötődésű IT-biztonsági startupban, a Tresoritban. A megállapodásnak köszönhetően a Svájci Posta a jövőben a Tresorit technológiájával bővíti portfólióját, amellyel célja, hogy meglévő szolgáltatásait digitalizálja és könnyen használható, biztonságos digitális szolgáltatásokat nyújtson felhasználóinak.</p>
<p>„<em>Az érzékeny információk biztonságos kezelése a Svájci Posta DNS-ében van. Célunk, hogy 170 éves történelmünk során lefektetett minőségi elvárásaink alapján működjünk az online térben is, az emberek, vállalatok és hatóságok közötti digitális interakciók világában. A Tresorit az elmúlt évtizedben forradalmasította a végpontok közötti titkosítás technológiáját a szoftveriparban. A mostani megállapodásnak köszönhetően jelentősen bővülnek digitális adatbiztonsági és adatvédelemi kompetenciáink</em>” &#8211; mondta el Nicole Burth, a Svájci Posta ügyvezető tanácsának tagja és Kommunikációs Szolgáltatások üzletágának vezetője.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>Határokon átívelő magyar sikertörténet</strong></p>
<p>A Tresorit storyja több szempontból is igazi hazai sikertörténet: egyrészt óriási elismerés, hogy egy olyan patinás cég stratégiai céljait erősíti, mint a Svájci Posta, de befektetői oldalról is igazi kuriózumról van szó.</p>
<p>“<em>A Tresorittal nagyon intenzíven dolgoztunk együtt az elmúlt 3 évben, aminek most lett meg a gyümölcse. A managementtel történő kiemelkedően jó együttműködésnek köszönhetően ez a tranzakció tökéletes példája a sikeres scale-up befektetéseknek 2021-ben</em>” &#8211; emelte ki Nieder Jenő, az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion Capital Partners vezérigazgató-helyettese.</p>
<p>“<em>A 3TS Capital Partners cégépítési tapasztalattal és széles nemzetközi szakértői kapcsolatrendszerrel segítette a Tresoritot kiemelkedő technológiai és üzleti eredményei elérésében. Örülünk, hogy részesei lehetünk a sikernek</em>” – tette hozzá Kövér József, az Európa egyik vezető növekedésitőke-befektetőjeként számontartott 3TS Capital Partners partnere.</p>
<p>“<em>Küldetésünk a kezdetektől, hogy segítsünk az embereknek visszaszerezni a kontrollt a digitális értékeik felett és lehetővé tegyük a biztonságos információmegosztást egyéni és üzleti felhasználóink számára. Büszkék vagyunk arra, hogy a Svájci Postával való megállapodás révén egy olyan nemzetközileg elismert partnert találtunk, akivel közösek az alapvető értékeink: az c és adatvédelem számunkra elsődleges fontosságú</em>” &#8211; mondta el Lám István, a Tresorit alapítója, ügyvezető igazgatója.</p>
<p>„<em>Az elmúlt évtized sikeres volt számunkra: ma már több mint 10,000 szervezet és ennél nagyságrendekkel több egyéni felhasználó adatait védjük a Tresorit felhőszolgáltatással. Izgalommal várjuk, hogy a tranzakció révén a Svájci Posta digitális ökoszisztémájának meghatározó tagjaivá váljunk</em>” – tette hozzá Szilágyi György, a Tresorit alapítója és termékfejlesztési igazgatója.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>A technológia</strong></p>
<p>A Tresorit által szabadalmaztatott, végpontok közötti titkosításra épülő szolgáltatás a legmagasabb szintű biztonságot nyújtja vállalati felhasználóinak a felhőalapú fájltároláshoz és megosztáshoz, ami többek között olyan elismeréseket érdemelt ki az elmúlt években, mint a Gartner Peer Insights Customer Choice 2020.  A technológia lényege, hogy még azelőtt titkosítja az adatokat, hogy azok a felhőbe kerülnének, és a “zero knowledge” elvnek köszönhetően a titkosítást feloldó kulcs nem kerül a felhőbe.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>Tresorit-történelem</strong></p>
<p>A Tresoritot 2011-ben alapította Lám István, Szebeni Szilveszter és Szilágyi György. Lám és Szebeni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnök informatikus hallgatóiként a CrySyS Adat- és Rendszerbiztonság Laboratóriumban dolgoztak, a Tresoritot technológiájának alapötlete is az ott folytatott kutatómunka során született. Hozzájuk csatlakozott Szilágyi György, aki a Budapesti Corvinus Egyetem diákjaként a közgazdasági, üzlet- és termékfejlesztési ismereteket hozta. Az első körös tőkebevonásra 2012-ben került sor, amikor nagyságrendileg 1,7 millió dollárt fektetett a cégbe az Euroventures, illetve 9 angyalbefektető, köztük Szőke Márton sorozatvállalkozó, Fejes Balázs, az EPAM akkori alelnöke, valamint a svájci üzletember, Andreas Kemi, és akikhez 2017-ben csatlakozott Anka Márton, a LogMeIn alapítója. A Tresorit legnagyobb befektetési körét 2018-ban zárta: ekkor 11,5 millió euró tőkét vont be a 3TS Capital Partners és a PortfoLion fémjelezte szindikátustól. A Tresorit értékesítésének köszönhetően a PortfoLion fél éven belül a második sikeres nemzetközi exitjét tudhatja magáénak.</p>
<p>&nbsp;</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Nem várt irányból csapnak le a cégekre a kiberbűnözők</title>
		<link>https://markamonitor.hu/nem-vart-iranybol-csapnak-le-a-cegekre-a-kiberbunozok/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tokaji Tamás]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 22 Oct 2019 07:35:48 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[Kiemelt]]></category>
		<category><![CDATA[adatbiztonság]]></category>
		<category><![CDATA[ey]]></category>
		<category><![CDATA[IT-biztonság]]></category>
		<category><![CDATA[Zala Mihály]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://markamonitor.hu/?p=21050</guid>

					<description><![CDATA[A külföldi piacra lépésben és az új technológiák bevezetésében látják a legnagyobb biztonsági veszélyt a vállalatok – állapítja meg a HFS Research és az EY 300 vezető biztonsági szakértő megkérdezésével készült kutatása. A jól bevált üzleti területek és megoldások védelmének elhanyagolása miatt viszont alaptevékenységük válik sérülékennyé. A döntéshozók többsége (63%) kiemelten kezeli az adatbiztonságot. A [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>A külföldi piacra lépésben és az új technológiák bevezetésében látják a legnagyobb biztonsági veszélyt a vállalatok – állapítja meg a HFS Research és az EY 300 vezető biztonsági szakértő megkérdezésével készült </strong><a href="https://www.ey.com/en_in/advisory/how-organizations-are-leaving-their-core-business-open-to-cyber-risks" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><strong>kutatása</strong></a><strong>. A jól bevált üzleti területek és megoldások védelmének elhanyagolása miatt viszont alaptevékenységük válik sérülékennyé. </strong></p>
<p>A döntéshozók többsége (63%) kiemelten kezeli az adatbiztonságot. A válaszadók szerint a legkomolyabb veszélyt a vállalat hírnevére ugyanis az adatszivárgás vagy a szolgáltatásnyújtás szünetelése jelenti. Tízből 6 szakember ráadásul már átélt rendszerbetörést, vagy másfél éven belül számít ilyen incidensre – derül ki az EY és a HFS Research globális tanulmányából.</p>
<p>A megkérdezettek 73 százaléka szerint a földrajzi terjeszkedés, 66 százalékuk szerint az új termékek és szolgáltatások miatt kritikus vagy nagyon fontos az adatvédelem. A cégek ugyanakkor kevésbé törődnek a régóta használatban lévő technológiák biztonsági hiányosságaival. Ennek oka egyrészt az, hogy a szervezetek jellemzően a fejlesztésekre fókuszálnak, és itt hajlandók a költségvetésükből többet áldozni a biztonsággal kapcsolatos szolgáltatásokra. Másrészt az új technológiák veszélyei is közismertebbek, míg az idejét múlt megoldásokkal járó kockázatok sokszor csak az incidensek után kerülnek nyilvánosságra.</p>
<p><em>„A fenyegetések mindig a leggyengébb ellenállás felől érnek célba</em> – hívja fel a figyelmet Zala Mihály, az EY Kibervédelmi üzletágának vezetője.<em> „A legkorszerűbb technológiákat már a kockázatok minimalizálásának figyelembevételével tervezik, a meglévő, örökölt rendszerek sérülékenysége viszont az egész szervezetet veszélyeztetheti”</em> – tette hozzá a szakember. Zala Mihály arra is felhívta a figyelmet, hogy aki most lép a digitalizáció útjára, annak fontos, hogy már a kezdetektől figyeljen az IT-biztonságra, hiszen, ha utólag kényszerül rá – akár támadás, akár egy új szabályozás miatt –, akkor sokkal költségesebben építheti ki a védelmi rendszert, mintha a beruházás tervezésekor integráltan tekintett volna a fejlesztésre.</p>
<p>Ahogy a kormányzati szabályozás és az ügyfelek is egyre többet foglalkoznak az adat- és információbiztonsággal, a társaságoknak is konkrét lépéseket kell tenniük. A tanulmány szerint az üzlet fejlődésével külső szakértőt is érdemes bevonniuk a biztonság-fókuszú üzleti kultúra felépítéséhez, és meg kell teremteniük a végrehajtáshoz szükséges feltételeket a sérülékeny pontok megszüntetéséhez.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
