Az AMCNI CNE streaming szolgáltatása Európában először Magyarországon, a Magyar Telekom 2020 szeptemberi és utáni IPTV és Telekom TV díjcsomaggal rendelkező ügyfelei számára (kivéve Közszolgálati, Alap és S díjcsomag) elérhető. A SELEKT 1800 órányi tartalmával teljeskörű szórakozást nyújt a család minden tagja számára: közkedvelt filmekkel és sorozatokkal, exkluzív sportközvetítésekkel, ismeretterjesztő- és gasztrotartalmakkal, gyermekműsorokkal. A műsorkínálat folyamatosan frissül, így október 27-ig elérhető a Spektrum legújabb saját gyártású műsora, a Minek ment oda első epizódja.

A Minek ment oda arra keresi a választ, mi motiválja a hegymászókat, hogy oxigénpalack nélkül vágjanak neki a nyolcezres csúcsoknak. A műsor betekintést nyújt a „tiszta” – oxigénpalackra nem támaszkodó – expedíciós hegymászás világába, valamint elbeszéli a Himalája koronája magyar teljesítésének történetét hat legendás magyar hegymászó életútján keresztül. A drámai, gyakran szívmelengető, bizonyos esetekben megrázó epizódok főszereplői Ács Zoltán, Erőss Zsolt, Klein Dávid, Nedeczky Júlia, Suhajda Szilárd és Várkonyi László – a hazai expedíciós hegymászás meghatározó alakjai, akik mérföldkőnek számító első magyar csúcsmászásokat hajtottak végre.

A SELEKT streaming szolgáltatás azon Magyar Telekom ügyfelek számára érhető el, akik olyan Telekom TV vagy IPTV díjcsomaggal rendelkeznek, amely 202009-es vagy későbbi portfólióba tartozik (kivéve Közszolgálati, Alap és S díjcsomagok). Az érintett előfizetők számára a szolgáltatás további költséggel nem jár.

A SELEKT Light tartalmai – így a Minek ment oda első része is – regisztráció után bárki számára elérhetők:

Regisztráció: https://hu.selekt.tv/

További részletek: www.telekom.hu/selekt

A sorozat „Minek ment oda” címmel kerül képernyőre, de előzetesen pár szubjektív megjegyzés arról, én minek mentem oda. Kevés megosztóbb téma van, mint a hegymászás. A hegymászók minden bizonnyal sokkal kevesebben vannak, mint mi, a nem-hegymászók, vagy hegy-nemmászók, és az utóbbiak – különösen egy-egy haláleset után – meglehetős értetlenséggel beszélnek arról, mi értelme van meghalni egy jeges hómezőn, nyolcezer méter fölött. A sorozat első része nem adott választ a hegymászást kívülről, messziről, talán nem is mindig kellő jóindulattal szemlélő emberek dilemmáira, egy dolgot azonban nagyon pontosan megmutatott. Ezek az emberek tisztában vannak a kockázattal, amit vállalnak, és egyáltalán nem meghalni mennek a csúcsokra, nagyon is haza akarnak jönni. Megrendítő volt látni Suhajda Szilárd hazaküldött üzeneteit, amelyekben a feleségéhez és a kisfiához beszél.

Nem értjük a hegymászókat? Lehet. Talán a vasútmodellezőket vagy a bélyeggyűjtőket értjük? Vagy saját magunkat mindig, mindenkor?

A vetítést követő, Radnai Péter moderálásával tartott kerekasztal-beszélgetésből kiderült, hogy maguk a hegymászók nem szerették, nem szeretik, rossznak tartják a sorozat címét. Én pont az ellenkezőjét gondolom. A cím tökéletesen fejezi ki a széles közönség értetlenségét, de nincs kérdőjel a végén. Ez egy ígéret nekünk, nézőknek, hogy a sorozat segít megérteni, miért mentek oda ezek az emberek, akikre sokszor csak akkor gondolunk, amikor egyikük belehal a vállalkozásba.

A Spektrum legújabb saját gyártású műsora, a Minek ment oda betekintést nyújt a „tiszta” – oxigénpalackra nem támaszkodó – expedíciós hegymászás világába, valamint elbeszéli a Himalája koronája magyar teljesítésének történetét hat legendás magyar hegymászó életútján keresztül. A drámai, gyakran szívmelengető, bizonyos esetekben megrázó epizódok főszereplői Ács Zoltán, Erőss Zsolt, Klein Dávid, Nedeczky Júlia, Suhajda Szilárd és Várkonyi László – a hazai expedíciós hegymászás meghatározó alakjai, akik mérföldkőnek számító első magyar csúcsmászásokat hajtottak végre. A Minek ment oda epizódjai nemcsak sikeres nyolcezres csúcsmászásokat és három tragédiával végződő expedíciót járnak körbe: a készítők megszólaltatják a hegymászókat, családtagjaikat, barátaikat és alpinista kollégáikat, a hegymászást minél több aspektusból bemutatva. Arra keresik a választ, mi hajtja a magas hegyek megszállottjait, dacolva az élet elvesztésének lehetőségével, hátrahagyva családjukat? A sorozatnak köszönhetően a nézők közelebb kerülhetnek a hegymászók motivációinak megértéséhez, betekintést nyerhetnek a sportolók életébe és többet tudhatnak meg a hegymászás értelméről, alpinistáink rendkívüli eredményeiről.

A grandiózus produkció nemcsak látványvilágában nagyszabású; a forgatás 7 országban 25 helyszínen zajlott Marokkótól Pakisztánon át az olyan közeli hegyekig, mint az osztrák Alpok vagy a szlovák Magas Tátra. A 6 főszereplőről szóló epizódokban összesen 51 szakértő, hegymászó, családtag szólal meg. A hat rész elkészültében Géczy Dávid rendező segítségére voltak az elhunyt sportolók családtagjaitól kapott felvételek, kép- és hanganyagok, naplórészletek.

A Minek ment oda premierje 2024. október 6-án, vasárnap 21.00 órakor lesz a Spektrumon. Az ismétlést csütörtökön 22.00 órakor nézhetjük meg.

A magam részéről biztos vagyok abban, hogy a továbbra is csak a fotelemből fogom nézni a nyolcezres csúcsokat. De már sejtem, minek megyek oda vasárnap esténként hat héten keresztül.

Sz.L.

Átadták a Felelős Fintech Tartalmakért pályázat 2023-as díjait, az elismerésben ezúttal négy újságíró öt cikke részesült. A pályázat 2022-ben a Számlázz.hu kezdeményezéseként indult el. A szakmai zsűri tagjai: Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke (nyitó képünkön), Bombera Krisztina televíziós újságíró, Mérő László matematikus, pszichológus, publicista és Dr. Réti Bálint, a Magyar Fintech Szövetség elnökhelyettese. Az ötödik zsűritag maga a közönség, az olvasók szavazhatnak arról, hogy őket melyik cikk segítette leginkább a fintech világában való eligazodásban.

Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke felvezetőjében elmondta, hogy a legutóbbi felmérés szerint a magyar fintech közösség 175 cégből áll, ennyi vállalkozás foglalkozik a pénzügyi szolgáltatások fejlesztésével, automatizálásával. Számuk folyamatosan és dinamikusan nő. Ezen cégek 570 millió euró nettó árbevételt könyvelhettek el, amelynek 85%-a B2B üzletekből származik, vagyis ügyfeleik bankok, nagyvállalatok és kkv-k.  A magyar fintech piac ezzel a teljesítménnyel a régiós normát hozza.

„A pénzügyi technológia egyre nagyobb szerepet játszik a mindennapi életünkben, és nő a fintech megoldások száma is. Ugyanakkor számos félelem, tévhit is körbelengi a témát. Vezető fintech cégként fontosnak tartjuk az újságírók munkáját, hiszen az ő erőfeszítésük és minőségi tartalmaik szükségesek ahhoz, hogy a közvélemény minél edukáltabb legyen” – mondta el Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője.

A pályázaton induló cikkeket a zsűri a hitelesség, aktualitás, innováció, kreativitás alapján értékeli, és természetesen feltétel az is, hogy az írások megfelelő módon szólítsák meg a célcsoportot. A díjazottak pénzjutalomban részesülnek. A mostani kiírásban négy újságíró öt munkáját díjazták a Felelős Fintech Tartalmakért pályázaton.

A díjazottak:

• Dömös Zsuzsanna: Továbbra is gáncsolják a bankok a fintech-forradalmat (HWSW)
• Fekete Emese: Hogy tűnhet el 800 ezer forint hat perc alatt a Revolutról? (Forbes)
• Siklós Bence: Rálépett a gázra az Apple – kezdhetnek aggódni a bankok és a fintechek? (Index)
• Brückner Gergely: Aggasztóan sok a netes banki csalás, de megúszhatjuk az átverést pár egyszerű szabály betartásával (Telex)
• Siklós Bence: Újabb kapu nyílt a kriptovilágba, egyszerűbben fektethetünk bitcoinba ezután (Fintech.hu)

Az elismeréseket személyesen az újságíróknak adták át a pályázat kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött díjkiosztó eseményén. A Felelős Fintech Tartalmakért pályázat tovább folytatódik, már lehet jelentkezni a következő kiírásra.

A Design Terminál kreatívipari vállalkozások számára azzal a szándékkal hirdetett mentorprogramot, hogy szabadalmi jogi, üzletfejlesztési és márkaépítési területen is felkészülten lépjenek a nemzetközi piacra. A szakmai stáb tagjai többek között: Ács Zoltán, a Design Terminál inkubációs program vezetője; Szegner Balázs, az Equilor Befektetési Zrt.üzletfejlesztési igazgatója; Batta Barnabás és Misetics Mátyás, a Mitte Communicationsstratégiai, illetve kreatív igazgatója; valamit Nemes Attila, a Kitchen Budapest társalapítója.

Összesen 54 pályázat érkezett be, melyből az első zsűrizést követően 14 vállalkozást juttatott tovább a szakmai stáb a második fordulóba, ahol már személyesen prezentálhattak és válaszolhattak a mentorokból álló zsűri kérdéseire. Közülük a The Four-t (divatmárka), az Anna Daubner-t (divatmárka), a Plié by Atelier-t (hajtogatható bútor), a Pos1t1on Collective-ot (bútor) és a Hard Body Hang-et (street workout eszközök) találták érdemesnek a mentorprogramban való részvételre. A kiválasztás szempontjai voltak, hogy az adott vállalkozás termékei mennyire skálázhatóak, milyen vízióik vannak a márka jövőjét illetően, valamint a zsűri azokat a koncepciókat részesítették előnyben, melyek innovatívak, valamilyen szempontból új utakon járnak vagy egy fontos problémát oldanak meg.

„A program abban segít, hogy ezek a csapatok ne vérezzenek el azokon a piacokon, ahol már évtizedek óta erős a verseny. Jól összerakott csapatként, ügyesen pozícionált márkaként, a szükséges sales, jogi és iparjogvédelmi segítséggel felvértezve lépjenek nemzetközi szintre” – mondta Ács Zoltán, a Design Terminál inkubációs program vezetője.

Az elkövetkező időszakban a mentorok felmérik a csapatokat és azt, hogy milyen területen van leginkább szükségük mentorálásra, majd a közösen meghatározott célok mentén elindul a fél éves munkafolyamat.

A mentorprogram mellett a Design Terminál ingyenes konzultációs programmal is segíti a kreatívipari szereplőket, a befektetők számára pedig iparági elemzésekkel népszerűsíti a magyar kreatív vállalkozásokat.

(A Design Terminál fotóján Daubner Anna és Szegner Balázs)