Pedig a számok azt igazolják, hogy ez jelenti a közlekedés jövőjét, legalábbis a nagyvárosokban. Budapesten jelenleg több mint 1000 carsharing autó vehető igénybe, a négy évvel ezelőtti számokhoz képest – amikor a GreenGo a piacon elsőként indította flottáját, akkor 45 elektromos autóval – a fejlődés megkérdőjelezhetetlen. Ám mégis elmaradunk a hasonló méretű Bécstől, ahol nagyjából másfélszer ennyi közösségi autó fut az utakon. Az elmúlt néhány hétben megtörtént Magyarország „digitális átállása”, a lakosság egy része már online intézi ügyeit. A kérdés az, hogy vajon a közlekedés átalakulására is számíthatunk-e a krízis időszaka alatt.

A magyarok negyede nem is ismeri

Ami biztos, hogy sokan még azt sem tudják idehaza, mi fán terem a carsharing. A K&H készített egy 500 fős felmérést, amiből kiderül, hogy a megkérdezettek 26 százaléka nem is érti pontosan, mire való az autómegosztás. Nagyon sokan vannak – messze 30 százalék felett – akik nem tartják reális megoldásnak a saját tulajdonú autó kiváltására, többen pedig úgy vélik, csak múló hóbort az egész. Mindössze 8 százalék volt jelentette ki, hogy feltétel nélkül bízik a carsharingben. Budapesten 30-60.000 főre becsülik a felhasználók számát, ami egyelőre még elmarad a közel azonos méretű Bécstől, ahol ez a szám 100.000 fő körül van. „A fővárosban még bőven van potenciál a fejlődésre.  Eddig a piaci verseny az árban, a területi lefedettségben és az autók számában jelentkezett. Jelenleg mindhárom szolgáltató arra fókuszál, hogy segítse biztonságban közlekedni a járványhelyzetben halaszthatatlan teendőket intézőket. Nálunk a GreenGonál ezt támogatja a szigorított fertőtlenítési protokoll – ami naponta az egész flottát érinti – és az a fejlesztésünk, hogy áprilistól az appban nyomon lehet követni, pontosan mikor fertőtlenítettünk egy adott járművet.  – foglalja össze Michaletzky Bálint, a GreenGo ügyvezetője.

Kivezetik a füstösöket?

Az autómegosztással nem csak a közlekedő nyer, de a környezet is, hiszen egyetlen megosztott kocsi 5-6 saját járművet tud kiváltani. Az igazi környezetkímélés azonban majd az lesz, amikor minden szolgáltató elektromos kocsikat használ a flottájában. Idehaza egyelőre csak a GreenGonak van tisztán elektromos autóparkja.

A villanyautók városi közlekedésben sok szempontból jobbak, mint a belsőégésű motorral hajtott kocsik, noha a magánfelhasználók talán még tartanak tőlük. Pedig valójában még vezetni is egyszerűbb őket, nem kell megvárni, amíg bemelegszik a motor, télen azonnal van bennük fűtés és még sorolni lehetne az előnyöket. Az elektromos autók piaca egyre bővül, habár Kína például visszafogta a rájuk adott támogatás összegét, Európában azonban mindenhol igyekeznek rávenni az autósokat arra, hogy térjenek át áramra. Már csak azért is érdemes ezt megfontolni, mert sok országban már belátható távolságba került a dátum, amikor kivezetik a belsőégésű motorokat. Norvégia lesz az első, ők 2025-től szüntetik be a benzines és dízel autók forgalmazását. Öt évvel később csatlakozik hozzájuk Svédország, Dánia, Hollandia, Szlovénia és Írország is. Nagy-Britannia és Franciaország kicsit nehezebben mozdul, ők 2040-re ígérik a füstmentességet. A Boston Consulting Group legutóbbi előrejelzése szerint az e-autók eladási számai a vártnál gyorsabban fognak emelkedni: ezek az autók a 2025-re a piac 1/3-át, 2030-ra az 51 százalékát birtokolják majd. *

Meddig lesznek “benzines” autók?

Az elektromos autók ellen érvelőknek két fő fegyverük van: a kis hatótáv és a kevés töltőpont. Az elsővel lassan nem érdemes foglalkozni, egy új elektromos autó – legyen az akár egy Hyundai e-Kona vagy Renault Zoé – már gond nélkül meg tud tenni több mint 300 kilométert, ami lassan a belsőégésű motorral hajtott kocsik hatótávjának felel meg. A töltőpontokból valóban többre lenne szükség, a számítások szerint az Unióban 2030-ra 44 millió elektromos autó lesz, amiket 3 millió töltőoszlop tudna kiszolgálni. Jelenleg alig 200 ezer helyen lehet Európában villanyautót tölteni nyilvánosan. A töltők telepítése tehát igazából nem választható opció, hanem elkerülhetetlen következmény. „Szeretnénk elősegíteni, hogy a közösségi autózás beépüljön a budapesti közlekedők mindennapjaiba. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a flotta mellett legyen elegendő töltő is. Ezért támogatjuk a töltők telepítését: 2019-ben átadtunk 12 új töltőpontot, hatot a 7. kerületben a Parkl-lel közösen és szintén ugyanennyit telepítettünk a reptéren is. A másik feltétel, hogy a felhasználóknál a töltés szokássá váljon. Itt lép be a közösség építő ereje, ahol a sofőrök egymást segítik és közben jól is járnak. Ugyanis, aki a 30% alatti töltöttségű GreenGót feltölti, az bónuszepercet kap” – tette hozzá Michaletzky Bálint ügyvezető.

Zöldülnek a rendszámok
Idehaza kicsit talán még mindig tartunk a villanyautóktól, vagy éppen a valóban hiányos infrastruktúrától, ami kell a működtetésükhöz. 2019-ben 6500 autó kapott zöld rendszámot, ezek 43,7 százaléka volt tisztán elektromos. Bár a darabszám nem túl nagy, az előző évhez képest ez mégis több mint 40 százalékos fejlődés, ám úgy tűnik, a tölthető hibrideket még mindig jobban szeretjük – nehezen szabadulunk a benzinmotor előnyeitől, amivel persze együtt jár annak összes nyűgje is. A jövő azonban kétségtelenül az elektromos autóké.

Kapcsolatban a kocsival

A szakértők a jövő emberének közlekedését egy betűszóval írják le: ACES. Az angol rövidítés az automatizált-kapcsolatban lévő-elektromos-megosztott szavak kezdőbetűiből áll össze (automated, connected, electric, shared). Úgy vélik, néhány tíz éven belül elengedhetetlen lesz, hogy az autók képesek legyenek az önvezetésre, folyamatosan interaktív kapcsolatban állva a sofőrrel, tudósítva őt mindenről – nem csak menet közben, de akkor is, ha az ember nem is ül az autóban. Az elektromos hajtás nem is kérdéses, illetve úgy fest, hogy az autómegosztás is a jövő elkerülhetetlen útja.