Márciusban 20,5 százalékkal csökkent az eladás ugyancsak éves összevetésben. A brüsszeli székhelyű szervezet adatai szerint az áprilisban regisztrált autók száma az EU-ban 684 ezer 506 volt, szemben az egy évvel korábbi 862 ezer 443-mal. Az eladásokat nézve ez volt a leggyengébb áprilisi eredmény, az egyetlen kivétel 2020 áprilisa, a járvány csúcspontja volt.

Az EU négy legnagyobb autópiacán jelentős csökkenést jegyeztek fel: Olaszországban 33 százalékkal, Franciaországban 22,6 százalékkal, Németországban 21,5 százalékkal, Spanyolországban pedig 12,1 százalékkal esett az értékesítés.

Az idei év első négy hónapjában 14,4 százalékkal, 2 millió 930 ezer 366-ra csökkent az új autók regisztrációja az Európai Unióban az előző év azonos időszakához képest. Az április végéig tartó négy hónapban Olaszországban 26,5 százalékkal, Franciaországban 18,6 százalékkal, Spanyolországban 11,8 százalékkal, Németországban pedig 9 százalékkal esett az eladás.

Magyarországon áprilisban 9 ezer 90 új személygépkocsit helyeztek forgalomba az ACEA adatai szerint, 13,9 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál, az első négy hónapban pedig 37 ezer 780-at, ami 11,6 százalékkal marad el 2021 azonos időszakához képest.

Fotó: Jose Carbajal/unsplash.com

Sikerrel indult a kormány tisztán elektromos autók vásárlására létrehozott új programja: az összesen 5 milliárd forintos keretösszeg lényegében néhány óra alatt kimerült. Több mint 2 ezer tisztán elektromos autó és segédmotoros kerékpár megvásárlásához érkezett be kérelem. Az autó- és járműfinanszírozásban kulcsszerepet vállaló lízingvállalatokat képviselő Magyar Lízingszövetség üdvözölte az új programot, mivel az elektromobilitás már most és a következő időszakban is az egyik legfontosabb tényező lesz a járműpiacon. E trend elindításához, megerősödéséhez azonban egyelőre elengedhetetlen a hatékony állami támogatás. Az új pályázat sikere jelezte, hogy ezen feltételek mellett a vevők oldaláról is jelentős a kereslet az új, környezetkímélő technológiával működő járművek iránt.

Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) elnöke hozzátette: újra bebizonyosodott, hogy az olyan állami programok tudnak igazán sikeresek lenni, melyek feltételei a szakmai szervezetek bevonásával alakulnak ki, és minden résztvevő támogatását élvezik.

A Magyar Lízingszövetség az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) adatait ismertetve közölte: Az uniós országokban a tisztán elektromos autók részesedése az újonnan forgalomba helyezett személyautóknál az idei első negyedévben 6,8 százalékos volt, szemben az egy évvel korábbi 2,5 százalékkal. Magyarországon a hivatalos ACEA-adatok szerint az év első negyedében 1004 darab új, tisztán elektromos autó került forgalomba, ez 64 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben.

Ez az arány a mostani pályázat keretében eladott autókkal még tovább fog javulni. Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára kiemelte, hogy az állami támogatás mellett mind pénzügyi, mind operatív lízing formában igénybe vehető finanszírozás. A lízingcégek maguk is mindent megtesznek, hogy az elektromos autók minél kedvezőbb feltételekkel legyenek elérhetőek akár a céges, akár a magánszemély ügyfelek számára – hangsúlyozta.

A két szervezet képviselői remélik, hogy az elektromos autók beszerzését támogató programra szánt, új, akár megemelt keretösszeg fogja segíteni a vásárlókat a jövőben és ezzel újabb lendületet kaphat a villanyautók piaca.

Feljövőben az e-autók

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) adatai azt mutatják, hogy míg 1990-ben a dízelautók aránya az újautó-eladásoknál mindössze 13,8 százalékos volt, később már az autóknak akár több mint fele gázolajos motorral fogyott. A csúcsérték 55,7 százalékos dízelaránnyal 2011-ben adódott, sőt, 2008-ban a Franciaországban eladott autók 77,3 százaléka volt gázolajos. 2017-re az arány 44,4 százalékra esett, míg 2018. szeptember végéig az EU-ban 34,7 százalékra zuhant a dízelek aránya, ami azt jelenti, hogy eladásuk az amúgy növekvő piacon is közel ötödével, 18 százalékkal csökkent. Bár a dízelek helyett a legtöbb vevő benzinest vesz, közben 37,4 százalékkal nőtt az elektromos, 37,1-gyel a hibrid, 24,5-tel a konnektoros hibrid modellek eladása.

Itthon is zöldül a közlekedés

A hazai, árérzékenyebb piacon – az új autók körében – sosem érte el az 50 százalékos szintet a dízelek aránya, ám 2010 és 2015 között szerényebb ingadozásokkal 40-46 százalék között mozgott. 2017-ben már csupán 32 százalékos, tavaly pedig 2007 óta nem tapasztalt mértékben szerény arányban, mindössze 24 százalékban keltek el gázolajjal hajtott autók.

Ezzel párhuzamosan a hibridek eladása 61, az elektromos autóké 73,5 százalékkal bővült, és a piaci átlagot meghaladó, 29,5 százalékos növekedést mutattak a benzines autók is, melyekből csaknem 22 ezer példánnyal több fogyott, mint az előző évben.

A használtautó-piacon sem keresik a dízelt

A Használtautó.hu oldalon 2012-ben még az érdeklődők mintegy kétharmada gázolajos autóra szűrt, tavaly már csupán harmaduk volt rájuk kíváncsi, s a gázolajos modellek aránya a külföldről behozott autók körében is csökken. „A dízelek iránti lelkesedés hiánya voltaképp jó hír, hiszen a benzineseknél jellemzően szerényebb fogyasztásuk, és szén-dioxid emissziójuk mellett egyéb káros anyagokból, például nitrogén-oxidokból és szén-hidrogénekből, valamint a 2014-ben bevezetett Euro VI-os norma alatt koromrészecskékből is többet pufognak ki, ami egyértelműen káros a légminőségre, így az egészségünkre is. Lenne persze még hova fejlődni, hiszen a behozott autók több mint fele több mint 10 éves, azoknak is csaknem 50 százaléka gázolajos, épp olyan (legfeljebb Euro 4-es) emissziós normával, amilyennel Hamburg vagy Stuttgart belvárosába már be sem lehet hajtani. Az alacsony fogyasztásra vágyók számára továbbra is ajánlottak a hibrid modellek, melyek piacrésze hazánkban is egyre látványosabban bővül” – mondta Katona Mátyás, a Használtautó.hu autós magazinjának főszerkesztője.