2016. november 5-én mutatták be a Vígszínházban A Pál utcai fiúk című előadást, azóta 1 millió 350 ezer liter vizet töltöttek a Fűvészkert tavát jelképező medencébe, 1000 csomag gittet helyettesítő rágó fogyott, számos üveggolyó elgurult a színpadon, és hamarosan az 500. zászlórudat is eltöri Áts Feri. „A régi történeteket és igazságokat mindig új formákon keresztül kell elmondani a közönségnek, mert akkor érzik az emberek, hogy azok valóban hozzájuk szólnak. Horváth Csaba koreográfussal együtt az elejétől fogva nem egy zenés darab hagyományos mozgásvilágára gondoltunk, hanem valamire, ami drámai, dramatikus, gomolygó formában végigkíséri az egész művet, és az egész előadásnak egy alapvető, korszerű nyelve lesz. Ebből alakult ki aztán a színpadképre – Khell Csörsz munkája – vonatkozó gondolatrendszer is, azaz, hogy mindössze pár elemből kell kibomlania mindennek: az utcának, a grundnak, az osztályteremnek, a felemelkedve üvegházzá váló hídnak.” – emelte ki egy 2017-es interjúban Marton László, az előadás rendezője.

„Nagyon jó és szép alkotói időszaka volt életemnek, amikor ezen a darabon dolgoztunk. Nagyszerű csapat jött össze, Marton László rendező, Radnóti Zsuzsa dramaturg, Grecsó Krisztián szövegkönyvíró és Geszti Péter a dalszövegekkel. Mindig a lakásomon folyt a munka, együtt formáltuk a darabot azzá, amit a nézők a színházban láthatnak. A zeneszerzés viszont magányos tevékenység, azt már egyedül folytattam, négy fal között. Hol otthon, hol a szigligeti alkotóházban. Amikor kész voltam a Mi vagyunk a Grund! demójának feléneklésével, felhívtam három asszonyt a konyháról, hallgassák meg. Mikor lopva rájuk néztem, miközben hallgatták a dalt, láttam, hogy folynak a könnyeik. Akkor lettem biztos abban, hogy jó úton járunk Gesztivel.” – idézi fel Dés László.

Mára közös gondolkodásunk és közbeszédünk része lett a grund, és generációk éneklik közösen az előadás dalait. „Nemrégiben sok száz ember előtt, elénekeltük kettesben Wunderlich Józsival a himnusszá lett nagy dalt. Az esten nem a Pál utcai volt a téma, mégis átsuhant az angyal a terem fölött. Ez a varázslat jut eszembe erről a jubileumról. Egyszerűen a szív, az identitás legmélyére ment ez a darab és ez a zene.” – meséli Grecsó Krisztián, a darab írója. „Büszke vagyok rá, hogy én lehettem az első Rácz tanár úr, aki humorral, szigorral, némi szórakozottsággal és sok-sok szeretettel kíséri és figyeli ennek a fiatal társaságnak a küzdelmeit, a harcait, a felnőtté válását. Sokkal több született, mint egy nagy sikerű, hosszú évekig futó zenés előadás. Pedig az sem lenne kevés! Egy igazi ügy, egy fontos találkozás jött létre a Vígszínház és mindenkori közönsége között.” – teszi hozzá Fesztbaum Béla.

Wunderlich Józsefet is a premier óta láthatjuk Boka szerepében: „Egyáltalán nem számítottam rá, hogy ekkora siker lesz. Nehéz időszak volt az életemben, darabokra voltam szakadva, de a srácokkal egymásba kapaszkodtunk, és mindenünket beletettük. Persze ahhoz, hogy igazán csapatként tudjunk működni Horváth Csaba és Dés Andris munkája elengedhetetlen volt. Az előbemutatón – amikor még nem is volt kész az előadás – a csilláron is lógtak, és az előadás végén szinte felrobbant a nézőtér. Akkor megértettem, hogy milyen nagy szükség van ezekre a történetekre. Hogy mennyire vágyunk Nemecsekké, Bokává, Áts Ferivé válni. Őszintévé, tisztává, erőssé. És hogy mennyire vágyunk tartozni valahová. Egy igazi közösséghez, ahol nap mint nap küzdünk egymásért. Ezt az érzést, a csapatot, a srácokat, a közös élményeket és küzdelmet életem végéig magammal fogom vinni.”

Geszti Péternek a jubileum kapcsán az a kérdés jut először eszébe, hogy Molnár Ferencnek vajon tetszene-e a zenés adaptáció. „Remélem, igen, és jó lenne vele kezet fogni, egy szelfit csinálni, beülni a Víg büféjébe dumálni. Megtiszteltetésnek érzem a mai napig, hogy közöm lehet ennek a halhatatlan műnek az újra gondolásához. A titkai nyilvánosak. Maga az eredeti regény nagyszerűsége, a jól megírt szövegkönyv, az eltalált dalok, a remek koreográfia, a remek szereplők, és az olyan rendezői döntések, mint az, hogy kimaradt a színpadi változatból minden, ami a kisrealizmus felé tolta volna a darabot, így Rácz tanár úron és Janón kívül nem szerepelnek benne felnőttek, ami miatt kizárólag a srácok szinte kortalan történetévé vált az előadás.”

Az 500. előadás különleges mérföldkő a Vígszínház és az alkotók életében, és ünnepe a közönségnek is, akik estéről estére megtöltik a nézőteret. Hiszen a történet mindannyiunkat ugyanarra a fontos kérdésre emlékeztet: „Miért félnénk, miért élnénk, ha nem egy álomért?”

Dés László – Geszti Péter – Grecsó Krisztián

A Pál utcai fiúk

zenés játék két részben

Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán a színpadi változatot készítette: Grecsó Krisztián

Török Sándor feldolgozását felhasználva, a színpadi változat létrehozásában közreműködött: Marton László, Radnóti Zsuzsa

Rácz tanár úr: Fesztbaum Béla | Gados Béla | Seress Zoltán

Boka: Wunderlich József | Medveczky Balázs | Sándor Péter | Ertl Zsombor

Nemecsek: Vecsei H. Miklós | Hajdu Péter István | Dino Benjamin | Kerek Dávid

Áts Feri: Józan László | Ember Márk | Brasch Bence | Horváth Szabolcs

Geréb: Csapó Attila | Juhász Bence

Csónakos: Király Dániel | Darvasi Áron | Gyöngyösi Zoltán | Csiby Gergely | Rábaközi Gergő | Liber Ágoston

Barabás: Zoltán Áron | Krasznai Vilmos

Kolnay: Tóth András | Turi Péter | Molnár András

Az idősebb Pásztor: Ember Márk | Nádas Gábor Dávid | Ertl Zsombor | Bölkény Balázs | Tóth Dominik | Laczkó Bálint

A fiatalabb Pásztor: Nádas Gábor Dávid | Kovács Tamás | Kövesi Zsombor | Tóth Dominik | Bálint Barna

Csele: Medveczky Balázs | Takács Zalán | Reider Péter | Csiby Gergely | Nánási Attila

Weisz: Szántó Balázs | Kurucz Ádám Konrád | Nemes Tibor | Nánási Attila | Varga Szabolcs

Richter: Csiby Gergely | Kurely László | Nánási Attila | Nyomárkay Zsigmond | Steenhuis Raul

Leszik: Kovács Olivér | Takács Zalán | Nánási Attila | Fülöp Kristóf

Szebenics: Tóth Máté | Virág Péter

Janó, a Grund őre: Gados Béla | Borbiczki Ferenc | Kern András

Kiss: Takács Zalán | Darvasi Áron

valamint: Adamovich Ferenc, Ánosi Gábor, Aranyi András Csaba, Bálint Barna, Balogh Csongor, Bárányos Márton, Barna Krisztián, Besenyi Nándor, Besenyi Norbert, Birta Márton, Bodó Zsombor, Buzási Patrik, Deák Gábor, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Fehér Norbert, Forczek Ágoston, György László, Hegedűs Dániel, Hoffmann Zsombor, Horkay Barnabás, Jónás Roland, Károlyi Krisztián, Kenyeres Bendegúz, Kóbor Balázs, Kolozsvári Ádám, Kopácsi Attila, Kovács Mátyás, Kovács Tamás, Kurucz Ádám Konrád, L. Nagy Attila, Leviczky Dávid, Lugosi Fábián, Mákszem Bálint, Mezei Ábel, Mező Máté, Miskolczi Renátó, Mocsár Patrik, Nádas Zalán, Nagy Csaba, Nánási Attila, Orosz Gergő, Ötvös Zsolt, Perger Mátyás, Perjési Patrik, Pupics Levente, Rábavölgyi Tamás, Reiszner Dárió, Sándor Dániel Máté, Szabó András, Szabó Mátyás Péter, Szakács Richárd, Szeifert Máté, Szelle Marcell, Szigethy Norbert, Tóth Arnold, Tóth Keve, Valkó Bence, Viola Péter, Virág Péter, Virtics Norbert

zeneszerző: Dés László

dalszöveg: Geszti Péter

díszlettervező: Khell Csörsz

jelmeztervező: Benedek Mari

szcenikus: Krisztiáni István

dramaturg: Radnóti Zsuzsa

kreatív munkatárs: Dés András

koreográfus: Horváth Csaba

koreográfus munkatárs: Horkay Barnabás

világítástervező: Madarász János

zenei munkatárs: Gebora György | Komlósi Zsuzsa | Mester Dávid | Kovács Adrián | Gellért-Robinik Péter

ügyelő: Kuti László | Wiesmeyer Erik | Csepeli Sándor László | D. Mucsi Zoltán | Schmidt Róbert | Röthler Balázs | Görög Zoltán | Varga Miklós |Kabai Márta | Terjék Attila

súgó: Kertes Zsuzsa | Gál Tünde | Mészáros Csilla | Apjok Rodica | Szarvas Éva | Kéner Gabriella

rendezőasszisztens: Várnai Ildikó | Frigyesi Eszter | Egyed Mónika | Patkós Gergő

rendező: Marton László

Lassan teljessé válik a több mint egy évtizede elindított nagyszabású városrész-megújítási program központi eleme, a Corvin Sétány, hiszen átadták a Sétány mentén épült utolsó lakóépület, a Grand Corvin második ütemét is. Ezzel az összesen 558 lakásból álló épületegyüttessel elnyerte végső arculatát Budapest legszélesebb és egyik leghosszabb sétálóutcája, amely számos nemzetközi díjat is elnyert az elmúlt évek során.

„A Corvin Sétány kialakításának kezdetekor még kevesen hittek abban, hogy a főváros egyik leghátrányosabb helyzetű környékéből egyszer olyan hely válhat, ahol jó élni, dolgozni, vásárolni, sportolni, sétálni, szórakozni. A korábbi, lepusztult házakból álló, sűrűn beépített városrész helyén olyan területet sikerült megalkotnunk, ahol korszerű, igényes, napfényes lakások százait lehetett felépíteni. Büszkék vagyunk rá, hogy nem csak az épületek és terek megformálásával, hanem művészeti alkotásokkal is gazdagítjuk a környéket” – összegzi az elkészült Sétány jelentőségét Kovács Gábor, a Cordia főépítésze.

A több mint egy évtizedet felölelő projekt méltó lezárásaként a Cordia a Grand Corvin 2 melletti ház tűzfalára egy olyan alkotás felfestését tűzte ki célul, ami kulturális szempontból nem csak a VIII. kerület és a környék lakói, de az idelátogatók számára is fontos és meghatározó értéket képvisel. A főváros VIII. kerületének történetéhez számos nagy magyar neve fűződik, így nem volt egyszerű a döntés.  A környékhez kötődő alkotók és művek között keresgélve hosszas mérlegelés után esett a választás Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényére, és az ikonikus üveggolyózás-jelenetre. Ennek helyszíne a regényben a Józsefvároshoz tartozó Múzeumkert, és ennek történetét őrzi a Grand Corvin 2 épületétől nem messze a Práter utcában egy szoborcsoport is.

 „A Grand Corvin mindkét üteme úgy alkalmazkodik az eredeti városszövethez, hogy az épületek karaktere a környéken található bérházakat idézik: a téglaburkolatos homlokzatok a téglából épült házakra utalnak, a mészkő a Sétányon található korábbi épületekre rímel, a speciális fémborítás pedig a Sétány korábbi épületeinek árnyékoló spalettáinak árnyalataira emlékeztetnek. A projektet lezáró falfestmény témájának kiválasztásánál fontos volt számunkra, hogy az alkotás igazodjon ehhez a gondolatisághoz. Bár a belső tűzfalra kerülő festmény egy közismert irodalmi művet elevenít meg, témaválasztásával szintén a környék velünk élő történelmi múltját idézi fel.” – fejti a téma kiválasztásának mozgatórugóit Korsós Ágnes, a Grand Corvin projektigazgatója.

A megvalósítás és a megfelelő pályamunka kiválasztása Magyarország elsőszámú tűzfalfestéssel és köztérszínesítéssel foglalkozó szervezete, a Színes Város Csoport közreműködésével valósult meg.

„Molnár Ferenc az egyik kedvenc íróm volt mindig is, ahogy az a korszak szintén, amelyről írt, viszont a Pál utcai fiúk és a Liliom mellett sok jó, és talán kevésbé ismert elbeszélését szeretem, ilyen az Andor, az Egy pesti leány története, vagy éppen Az éhes város. Ezért is volt igazán szerethető ez a projekt számunkra, mert az ismeretterjesztés is a része.” – avat be a projekthez fűződő személyes motivációjába Flór Péter, a Színes Város Csoport főtitkára.

A pályázat zártkörű volt, amelyre a Csoport által javasolt művészeket kértek fel. A felhívásra az alkotók friss és kreatív pályázatokat adtak be, melyek közül szinte bármelyik remek választás lett volna, mégis Buzás Aliz illusztrációja nyerte el leginkább a megrendelő Cordia tetszését.

Május 1-jén 14 órától változatos programokkal várják az érdeklődőket a Vígszínház előtt, hogy a társulat és a közönség együtt ünnepelhesse meg a Vígszínház 126. születésnapját.  Rudolf Péter igazgató 15.00 órától ismerteti a következő évad bemutatóit, ezt követően pedig részleteket hallhatnak a Víg125 exkluzív koncertből. A műsort követően a társulat tagjai dedikálnak, míg a legkisebbeket izgalmas gyerekprogramokkal várják. A délután folyamán kedvezményes jegy és bérletvásárlásra is lehetőséget biztosítanak.  Azok, akik nem tudnak május 1-jén Budapestre utazni, a Víg hivatalos Facebook-oldalán élőben követhetik a társulat műsorát.

Este pedig a Vígszínház emblematikus szerzeményeiből rendeznek koncertet a nagyszínpadon. Olyan klasszikus előadások népszerű slágerei csendülnek fel, mint a Csókos asszony, a Fekete Péter, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, A padlás vagy A Pál utcai fiúk, megidézve a 125 éves teátrum különböző korszakait a társulat művészeinek előadásában, nagyzenekari kísérettel. Azok a nézők, akik már áprilisban megváltják bérleteiket a következő évadra, a Víg125 koncertet díjmentesen tekinthetik meg.