2011-ben a Frozen Planet példátlan betekintést engedett a sarkkörök élővilágába. Most, 11 évvel később, a Sir David Attenborough által narrált Frozen Planet II visszatér az Északi-sarkvidékre és az Antarktiszra, hogy megfigyelje az ott élő fajokat. A mostani sorozat azonban nem áll meg az első rész helyszíneinél, hanem tovább haladva feltárja a sarkkörökön túli életet is, így a néző tanúja lehet azon vadon élő állatok mindennapjainak, amelyek a világ leghidegebb vidékein küzdenek a túlélésért. A jegesmedvéktől a pingvinekig, a szibériai tigrisektől a hómajmokig minden fajnak egyedi küzdelmet kell folytatnia, hogy a mindennapokban átvészelje szélsőséges környezetét és életben maradjon. Nem is akárhogyan teszik mindezt, íme 5 + 1 fantasztikus példa.

1. A gyilkos bálna hullámmosó technikája

Az Antarktiszt körülvevő vizek talán a leggazdagabbak az összes közül, de itt él a gyilkos bálna is, egy kivételesen kifinomult ragadozó. Ahhoz, hogy levadásszák kedvenc zsákmányukat, a Weddell fókákat, a kardszárnyú bálnák családja megtanulta létrehozni saját hullámait, hogy így mossák le a fókákat jégtábláikról. A „hullámmosás” technikája generációkon át öröklődik, amelyet a 100 évesnél is idősebb családi matriarcha koordinál. Mindössze közel 100 olyan gyilkos bálna él a világon, akik megtanulták ezt a zsákmányszerzési technikát alkalmazni.

2. A szibériai tigris veszélyes célpontja

A Nagy Sztyeppétől északra fekszik a boreális erdő, amelyben az év felében, azaz 6 hónapon át a jég az úr. Ezekben az erdőkben kószál a világ legnagyobb macskája, a szibériai tigris, mely télen a barlangokban hibernált fekete medvékre vadászik, mely egy igen nagy kockázatú túlélési stratégia, amivel csak egy ilyen hatalmas ragadozó macska próbálkozhat.

3. A rétisasok kockázatos vadászata

Az Egyenlítőtől távol, az Európai Alpokban a hosszú hideg tél átadja helyét a rövid, de bőséges nyárnak. A fiókáját nevelő rétisaspár számára az a legfontosabb, hogy elegendő élelmet biztosítsanak utódaiknak, mely arra készteti őket, hogy megküzdjenek a testtömegüknél akár ötször nagyobb prédával is. Mindent megkockáztatnak, hogy elkapjanak egy hatalmas zerge kecskét, a valaha látott egyik legmerészebb és leglélegzetelállítóbb vadászati technikával.

4. A flamingók különös költési helyei

A dél-amerikai Andok, azaz világ teteje egy sor váratlan hideget szerető lény otthona. A flamingók azonban a tengerszint feletti magasságú vulkáni tavakban szaporodnak, hogy életben tartsák utódaikat. Olyan helyek ezek, ahova az ember égési sérülések nélkül be sem tehetné a lábát. Ennek ellenére a flamingók fiókáiknak versenyezniük kell, hogy elkerüljék a téli fagyot, különben fennáll annak a veszélye, hogy a jég fogságába esnek.

5. A kaméleonok megváltozott szaporodási szokásai

Sok kaméleonfaj tojással szaporodik. A Kenya-hegyen azonban túl hideg van ahhoz, hogy a tojás a szabadban fejlődjön ki, ezért a magas hegységben élő kaméleonok élő utódokat hoznak világra, amelyek az anya testében fejlődtek ki. A Frozen Planet II az első természetfilm, ahol egy kaméleon ilyenfajta születését kísérhetik végig a nézők a televízióban.

+1 A lappföldi dongókirálynő versenye az idővel

Minden lappföldi dongókirálynő az egyedüli túlélője a tél hidegében elpusztult kolóniájának. Kilenc hónapot tölt teljesen lefagyva, csak vastag bundája, vérében lévő természetes fagyállója, valamint nagyobb mérete védi a pusztulástól. Amikor beköszönt a tavasz, versenyt kell futnia az idővel, hogy felépítse kolóniáját és szaporodjon, mielőtt visszatér a tél.

A BBC és a The Open University által forgatott természetfilm-sorozat készítői embertelen körülmények között rögzítették mindazt, ami ezeknek az állatoknak a hétköznapjait jelenti. Állandóan alacsony hőmérsékletben, fagyos szélben és olykor életveszélyes helyzetekben vették fel azokat a képkockákat, melyek bemutatják ezeknek a különleges élőlényeknek az alkalmazkodóképességét zord környezetükhöz. Egy környezethez, mely a globális felmelegedés miatt folyamatosan változik és lassacskán eltűnik, még nagyobb áldozatra késztetve ezzel az ott jelenlevő élővilágot.

„Reméljük, hogy meg tudjuk mutatni az embereknek, hogy a fagyott élőhelyek sokfélesége óriási. A Föld minden kontinensén van ilyen hely, és ebben a sorozatban szó szerint az összes kontinenst lefedjük. Remélhetőleg az emberek rájönnek, hogy sokkal közelebb vannak ezekhez a helyekhez, mint gondolnák, és hogy ezekre a fagyott világokra rengeteg állatfaj támaszkodik. Arra szeretnénk ösztönözni az embereket, hogy továbbra is védjék ezeket az állatokat, tegyenek a globális felmelegedés ellen! Az éghajlatváltozás nem csak a sarkokat érinti, hanem a világ összes többi fagyott világát is. Ezek az állatok mindannyian veszélyben vannak” – mondta Alex Lanchester a sorozat első és harmadik részének producere. „A sorozat végén a tudósok nagyon világosan kijelentik, hogy még nem késő. Még van idő, még meg tudjuk védeni ezeket a fagyos régiókat és a bennük lévő csodálatos élővilágot, de változtatnunk kell” – tette hozzá Mark Brownlow, a sorozat Executive Producere.

A fagy birodalma II sorozat október 30-tól vasárnaponként 18 órakor látható a BBC Earth csatornán.

Kutatók szerint a világ óceánjai nagyjából 1970 óta folyamatosan melegszenek, és nem kérdés, hogy ennek a tendenciának az oka az emberi tevékenység. Nagyon sok olyan változásnak lehettünk tanúi, amelyek az elmúlt évszázadokban példa nélküliek voltak: az emberiség technikai civilizációja sosem látott káros hatást fejtett ki a bolygóra. A nehézipar fejlődésének tudható be az a nagyfokú környezetszennyezés, mely üvegházhatást okozó gázokat bocsátott a levegőbe. 1993 óta a hőelnyelés megduplázódott. Az antarktiszi jégolvadás a triplájára nőtt, Grönlandon megkétszereződött az olvadás üteme. Közép-Európa és Észak-Ázsia gleccserei az előrejelzések alapján 2100-ra elveszítik jégmennyiségük 80 százalékát, ha tovább tart a jelenlegi óriási szén-dioxid kibocsátás.

2011-ben a Frozen Planet (magyar címén A fagy birodalma) sosem látott élményt és betekintést mutatott a nézőknek a fagyos tájak életébe. 11 évvel később pedig hat fantasztikus új epizóddal jelentkezik a sorozat, amely ezúttal az első sorozattal ellentétben, nem csupán az Északi-sarkra és az Antarktiszra tért vissza, hanem a bolygó egymástól legtávolabbi pontjaira. A BBC stábja a világ leghidegebb tájain élő állatfajokat is felkutatta: magas hegységekben, fagyos sivatagokban, hófödte erdőkben és jéghideg óceánokban egyaránt forgattak. Bármilyen hihetetlenül hangzik számunkra: mindegyik kontinensen található fagyott élőhely, tehát sokkal közelebb van hozzánk ez a misztikus világ, mint gondolnánk. A különleges forgatási helyszínek között volt többek között Norvégia, Peru, Chile, Kanada, Mongólia, Új-Zéland, sőt meglepő módon Kenya is. A BBC és a The Open University mellett több koprodukciós partner is közreműködött a 4 évig készülő sorozatban, melynek látványa egészen biztosan felejthetetlen élményt nyújt mindenkinek. A bemutatásra kerülő helyszínek az utolsó igazi vadonok a földön, olyan helyek, ahol minden nap igazi kihívás egy szélsőséges környezetben a túléléshez.

A legmodernebb kameratechnológiával, ultra-nagy felbontásban készültek a felvételek, melyek egyszerre mutatnak be drámai pillanatokat és intim történeteket, miközben szenzációs természeti látványban lehet részünk. Amíg még láthatjuk mindezt. Hiszen ahogy a hőmérséklet soha nem látott mértékben emelkedik, úgy tűnnek el szó szerint a fagyott bolygó egyes részei a szemünk elől. A sorozat alkotásában olyan tudósok vettek részt, akik egész életüket annak szentelik, hogy kutassák, mit jelentenek ezek a változások, nem csupán az ott élő állatok és emberek, hanem a bolygó egészének számára is.

A világpremier után október 30-ától a magyar nézők is megtekinthetik ezt a páratlan természetfilm-sorozatot, A fagy birodalma ugyanis vasárnap este indul a BBC Earth magyarországi csatornáján.

A Fagy Birodalma II. sorozat október 30-tól, 18 órai kezdettel látható a BBC Earth csatornán.