Dés László, Geszti Péter és alkotótársaik – Bíró Bence és Horváth Panna – új, műfajokon átívelő, nagyformátumú zenés színdarabja Petőfi Sándor – egyszerre mindenki által ismert és senki által nem ismert – életét dolgozza fel drámaian, líraian, sok humorral és szenvedéllyel. Petőfi alakját kiszabadítják a gránitba faragott pózokból, és egy olyan öntörvényű fiatalember történetét mesélik el, aki akár ma is itt élhetne közöttünk. Petőfi életének utolsó, gyorsan száguldó öt évén keresztül mutatják meg, hogy ki mindenki volt ő. Színész, katona, politikus, forradalmár, férj, családapa… és persze mindenekelőtt a valaha élt legnagyobb magyar költő.  A bemutató Horváth Csaba rendezésében 2027 őszén lesz látható a Vígszínházban, amelyre a bérlettel rendelkező nézők elsőként, kedvezménnyel válthatnak majd jegyet. Az előadást július 9-én, 10-én, 11-én, 16-án és 17-én a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatják be, ahol Wunderlich József lép színre a legendás költő címszerepében.

Hogyan találhatja meg az ember a saját útját egy folyamatosan változó világban? Mit kezdünk azzal, amikor az életünk egyszer csak más irányt vesz, mint ahogy elképzeltük? A Vígszínház 2026/27-es évadának bemutatói ezeket a kérdéseket is érintik.

A Vígszínházban már zajlanak a 4-6 próbái ifj. Vidnyánszky Attila vezetésével. A @LL3t4rgIA alkotóinak új előadása a mai magyar fiatalok világát, az érettségi utáni időszakot és lehetőségeket vizsgálja. A történet a Nagykörút egyik kocsmájában játszódik, és nemzeti, illetve polgári ünnepeinken keresztül kérdez rá többek között arra is, mit jelent ma fiatal felnőttként Magyarországon élni.

A Pesti Színházban október 10-én Arthur Miller Két hétfő emléke című darabját mutatják be Fehér Balázs Benő rendezésében. Miller saját fiatalkori tapasztalataiból írta a történetet: a gazdasági világválság idején egy autóalkatrész-raktárban dolgozott, az ott megismert emberek reményekkel és kudarcokkal teli életéből született később ez a mű, amelyben a hétköznapok eseménytelenségét és kilátástalanságát átszínezi a humor és az emberszeretet. Fehér Balázs Benő és alkotócsapata a történetet az eredeti korából a nézőkhöz közelebb hozza, miközben egy olyan társadalmi réteget mutat be, amely ritkán jelenik meg a magyar színpadokon.

„Csehov utolérhetetlen, Csehov óriási és felfoghatatlan, és a Cseresznyéskert számomra talán a legnagyobb mű a drámairodalom egész történetében” – vallja Alekszandr Bargman rendező, aki decemberben állítja színpadra Csehov klasszikusát a Vígszínházban. A komédia szereplői egy paradigmaváltás tanúi, tudják, hogy az a világ, amelyben addig éltek, nem tartható fenn tovább. Beszélnek róla, terveket szőnek, reménykednek, csak éppen cselekedni képtelenek….

December 11-én a Pesti Színházban mutatják be Henry Murger prózai művei alapján készülő színdarabot Bohémélet címmel Valló Péter rendezésében. A fiatal párizsi művészekről szóló történetekből korábban opera, musical és számos filmes feldolgozás született, a mostani előadás azonban Murger eredeti világához tér vissza. A művészet, a barátság és a szerelem szabadsága mellett a bohém lét kevésbé romantikus oldalát, a nélkülözést, a felelőtlenséget és a fiatalság múlékonyságát is bemutatja.

Woody Allen Blue Jasmine című filmjének színpadi változatában a New York-i elit egy elegáns hölgytagja egyik napról a másikra elveszít mindent, ami kiváltságos helyzetét biztosította, egzisztenciális és érzelmi válságba kerül. Jasmine San Franciscóba, a húgához költözve próbál új életet kezdeni, nehezen adaptálódik a vidéki, számára alantas környezethez, és egyre nehezebben igazodik el a valóság és a saját fantáziavilágának káoszában.  A Kék Jázmin Hegedűs D. Géza rendezésében 2027 márciusától látható a Pesti Színházban.

Kálmán Imre első operettjét, a Tatárjárást 1908-ban a Vígszínházban mutatták be, legismertebb műve, a Csárdáskirálynő azonban eddig kimaradt a teátrum történetéből.  Most Mohácsi János rendezésében érkezik a nagyszínpadra. Dallamait generációk ismerik, de a jól ismert szerelmi történet mögött kirajzolódik 1916 Európája is. Mindenki táncol és pezsgőzik, a csillogás mögött azonban ott húzódik egy széteső világ bizonytalansága.

Déry Tibor Kedves bópeer…! című művének ősbemutatója 1976. október 1-jén volt a Vígszínházban, 50 évvel később Zsótér Sándor rendezésében állítják színpadra a Házi Színpadon.  Flóris, az író, öregszik. Hogy ne csontosodjon be végképp a magányba, hazahívja fiát Svájcból, ahová ő küldte még szinte gyerekkorában. A fiúnak felesége van: fiatal, szép, közvetlen. Flóris ellenségesen fogadja a lányt. De ellenszenve elolvad a lány lefegyverző szeretetétől, és viszontszeretet ébred benne. A Kedves bópeer…! ősi apa-fiú ellentétnek indul, miszerint minden fiú apagyilkos, de nagyon gyorsan letér a klasszikus útról. Kimarad belőle a fiú.

Biró Zsombor Aurél egy csúcsra törő fiatal író, aki a klasszikus férfiszerepekkel és a saját kiválasztottság tudatával küzd egyszerre. Számára minden emberi kapcsolat, családi sérelem és párkapcsolati vita csupán nyersanyag a munkájához. De mi történik akkor, ha a valóság szereplői elutasítják a nekik szánt forgatókönyvet, és visszakövetelik a saját hangjukat? A kíméletlenül őszinte, fanyar humorú, önironikus és megrázó előadást Pelsőczy Réka rendezésben 2026 decemberében mutatják be a Házi Színpadon.

A Vígszínház negyedik játszóhelye, a Víg Szalon, az egyik legfontosabb találkozási pont lett a közönséggel. Ez a kis színpad október 8-án Ujj Mészáros Károly rendezésében A szobatárs című Jen Silverman dráma magyarországi ősbemutatójának helyszíne lesz.  Sharon magányos, egyedül él Iowában, Amerika közepén. Ráadásul úgy érzi, megöregedett. Nemrég elvált, fia pedig New Yorkban építgeti karrierjét. De ma, beköltözik hozzá albérletbe Robyn, egyenesen New Yorkból. Robyn ráadásul szöges ellentéte Sharonnak. Egy ideig… A szobatárs egyszerre lélektani utazás és szellemes vígjáték, ami barátságról, identitásról, szabadságkeresésről szól, és arról, hogy sohasem késő újrakezdeni.

A Vígszínház 130. születésnapján tartott ünnepi előadáson Rudolf Péter bejelentette az új évad tervezett bemutatóit. A @LL3t4rgIA alkotóinak új előadása, a 4-6 a mai magyar fiatalok kilátásait vizsgálja az érettségi utáni időszakban. A produkció nemzeti és polgári ünnepeinken keresztül bontja ki kérdésfelvetéseit, és arra tesz kísérletet, hogy egy mai fiatal felnőtt nézőpontjából értelmezze: mit jelent ma magyarnak lenni. A helyszín a budapesti Nagykörút ikonikus pontja, a 4es6os kocsma, amely egyszerre kiindulópont és érkezési hely – akárcsak a várost átszelő villamos. A 2026 szeptemberi bemutató rendezője ifj. Vidnyánszky Attila, szereplői Kovács Patrícia, Borbiczki Ferenc, Gál Réka Ágota, Kovács Tamás, Majsai-Nyilas Tünde, Medveczky Balázs, Horváth Szabolcs, Telekes Péter, Ertl Zsombor, Zoltán Áron, Márkus Luca, Csapó Attila, László Rebeka, Laczkó Bálint, Pupics Levente, Szabó Sebestyén László, Ötvös András és Szirmai Marcell.

A cseresznyéskert – vagyis eredetileg meggyes – nemcsak egy gyönyörű gyümölcsliget, hanem egy letűnő életforma szimbóluma is, amelyhez gazdái minden erejükkel ragaszkodnak. A birtok azonban eladósodott, és hamarosan árverésre kerül – a megmentés lehetősége adott, de a döntést mindenki halogatja. Közben egy új rend formálódik körülöttük: más gondolkodással, más törvényekkel. Van, aki még hisz a múlt megőrizhetőségében, és van, aki már a jövőt építené… Csehov klasszikusát 2026 decemberében Alekszadr Bargman állítja színpadra Nagy-Kálózy Eszter, Gál Réka Ágota, Varga-Járó Sára, Seress Zoltán, ifj. Vidnyánszky Attila, Horváth Szabolcs, Kőszegi Ákos, Hegyi Barbara, Telekes Péter, Márkus Luca, Lukács Sándor, Kovács Tamás és Csapó Attila szereplésével.

Kálmán Imre zeneszerző a Vígszínházból indult világhódító útjára, első operettjét itt mutatták be. A csárdáskirálynő vígszínházi bemutatója azonban mostanáig váratott magára… A történet kezdetén az orfeum csillaga, Szilvia búcsúelőadását tartja: Amerikába indul. Két férfi is epekedik érte – a bohó, nőfaló Bóni gróf és Edvin, aki herceg lévén nem vehet el egy sanzonettet. 1916-ot írunk: a háttérben háború dúl, miközben a hátországban még mulatnak. A csillogás mögött azonban ott húzódik egy széteső világ bizonytalansága. A nagyoperett Mohácsi János rendezésében, Radnay Csilla, Wunderlich József, Varga-Járó Sára, Márkus Luca, ifj. Vidnyánszky Attila, Rudolf Péter, Fesztbaum Béla, Horváth Szabolcs, Medveczky Balázs, Gados Béla, Zoltán Áron, Ertl Zsombor és Bölkény Balázs előadásban 2027 márciusától lesz látható.

A Pesti Színház első bemutatója 2026 szeptemberében Fehér Balázs Benő rendezésében Arthur Miller Két hétfő emléke című tragikomédiája lesz. A nagy gazdasági világválság idején a fiatal Arthur Miller egy autóalkatrész-raktárban dolgozott – ott, ahol az álmok könnyen elkoszolódnak, de nem tűnnek el. Az itt szerzett élményeiből született a Két hétfő emléke, amelynek fiatal hőse ugyanúgy a kitörés lehetőségét keresi, ahogy korábban maga a szerző. A műhelyben dolgozók álmai, titkos reményei átszövik a szürke hétköznapokat, és a piszkos raktárablakon át néha besüt a nap… Az előadásban Nyomárkay Zsigmond, Rudolf Péter, Wunderlich József, Kern András, Orosz Ákos, Fesztbaum Béla, Karácsonyi Zoltán, Sághy Tamás, Hullan Zsuzsa, Bölkény Balázs, Szántó Balázs és Gados Béla lép színpadra.

Első pillantásra nincs vonzóbb a fiatal művészek, bohémok életénél, de közelebbről megnézve, ennek a világnak is a megvannak a maga árnyoldalai: a szabad élet sokszor együtt jár a nélkülözéssel. A Bohémélet alakjai szeretetreméltó, érzelmes, peches figurák, romlottak és romlatlanok egyszerre, akik az örökös pénztelenség, a mindennapi gondok között is tudnak könnyedek és veszélyesen felelőtlenek lenni. Henry Murger fanyar humorú, személyes hangú írásai – köztük is a legismertebb, Rodolphe, a költő és Mimi esendő szerelmének története – később színpadon, operában, musicalben és filmen is továbbéltek. A Bohémélet Valló Péter rendezésében, Medveczky Balázs, Szász Júlia, Ötvös András, Kovács Patrícia, Halász Judit, Ertl Zsombor, Bölkény Balázs, Hirtling István és Méhes László szereplésével 2026 decemberétől lesz látható.

Jasmine, az elegáns, New York-i társasági hölgy irigylésre méltó élete egyik napról a másikra darabokra hullik. Elveszít mindent: a férjét, a vagyonát, a barátait, még az otthonát is. Hogy a nagy összeomlás után kicsit összeszedje magát, Jasmine San Franciscóba költözik a húgához, aki mindig mindenben az ő ellentéte volt: jelenleg árufeltöltőként dolgozik valami szupermarketben, egy zsúfolt kis lakásban egyedül neveli a két fiát, és kivétel nélkül lúzerekbe szeret bele… Woody Allen nagysikerű filmjéből, a Blue Jasmine-ből készült színpadi változat ősbemutatóját, Kék Jázmin címmel 2027 márciusában Hegedűs D. Géza állítja színpadra, Nagy-Kálózy Eszter, Petrik Andrea, Sághy Tamás, Orosz Ákos, Ötvös András, Karácsonyi Zoltán, Kőszegi Ákos, Seress Zoltán, Balázsovits Edit, Hirtling István, Szántó Balázs, Telekes Péter, Igó Éva, Hullan Zsuzsa és Borbiczki Ferenc előadásában.

Egy nagy volumenű honlapfejlesztés eredményeként elindult a VígSTREAMház, amely új dimenziót nyit a színház online jelenlétében. A felületen a Vígszínház páratlan archívumából tesznek közzé felvételeket, így bárki számára – határon túl és külföldön is – elérhetővé válnak az ikonikus előadások. A folyamatosan bővülő fizetős tartalomkínálatban május 1-jétől A revizor, a Mikve, a Hamlet, a Monokli és A Nyugat császára érhető el, míg a Víg125 négyrészes fikciós dokumentumfilm-sorozat ingyenesen tekinthető meg.

A 130 éves Vígszínház jubileuma alkalmából megjelenő Az öröklét peremén című drámakötetben azok a színdarabok szerepelnek, melyek az elmúlt 5 évben kerültek bemutatásra a Házi Színpadon. A művek – egy kivételével – a színház felkérésére születtek, és a társulat tagjaira íródtak. A kötet tehát a Vígszínházban folyó alkotói műhelymunka lenyomata is, és a színház kortárs magyar drámák iránti elköteleződését tükrözi.

A 2026/27-es évadban is elérhetőek lesznek az általános és középiskolásoknak szóló ifjúsági bérletek, melyekkel olyan nagy sikerű előadásokat nézhetnek meg a fiatalok, mint A Pál utcai fiúk, a Pinokkió, a Liliomfi, a @LL3t4rgIA, az Igazából komédia, valamint a Frankenstein – A modern Prométheusz. A bérletes előadások mellett a Víg+ színházi nevelési foglalkozásokon is részt vehetnek a diákok. A Vígszínház, a Pesti Színház és a Kombinált bérletesek elővásárlási jogot és különleges kedvezményeket kapnak, ezen felül részt vehetnek exkluzív rendezvényeken és a kulisszák mögé betekintést nyújtó programokon is.

VígSTREAMház: https://video.vigszinhaz.hu/hu

Nemzetközi ismertségnek örvendő, kiváló karmester, zeneszerző irányításával készülődik az Ajándékkoncertet követő első Dóm téri produkciójára a Szegedi Szabadtéri Játékok. A Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója, Cser Ádám vezényli majd a Szegedi Szimfonikus Zenekart a Holdvilágos éjszakán című esten, aki különös örömmel fogadta el Barnák László főigazgató felkérését, hiszen a napfény városában töltötte gyermek- és fiatalkora egy részét: „Szegeden nőttem fel, 2012-ig itt is laktam. Nagyon szeretem a várost, oda én mindig hazamegyek. Az élet úgy alakult, hogy máshol dolgozom karmesterként, zenei vezetőként, zeneszerzőként, így nekem nagyon nagy öröm, hogy végre Szegeden, ráadásul ilyen nagy közönség előtt is bemutatkozhatom! Ahogyan az is, hogy hazamehetek, úgyhogy nagyon várom ezt az alkalmat, nagyon fontos nekem.”

A művész a Szegedi Tudományegyetemen kezdte felsőfokú zenei tanulmányait, alapító tagja, vezetője volt a Victoria kamarakórusnak majd a kamarazenekarnak is. A Szegedi Nemzeti Színházban és a Szabadtéri Játékokon korábban karmester-asszisztensként és korrepetitorként működött közre, ám ezúttal vezető alkotóként, karmesterként felügyeli a Holdvilágos éjszakán színpadra állítását. Az est rendezője Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, akinek legutóbbi rendezése, a Hegedűs a háztetőn, a kőszínházi évad egyik legnagyobb közönségsikere volt.

Cser Ádám elárulta, a nagyszabású gála két felvonásának egyike az opera, a másik az operett jegyében telik majd. A produkcióban részt vesz a Szegedi Szimfonikusok mellett a Szegedi Nemzeti Színház népszerű Tánckara, Énekkara, és Operatagozatának kiváló énekesei is, valamint néhány vendégművész, akik közül többen maguk is kötődnek Szeged városához. A szegedi közönség olyan kedvencei, mint Vajda Júlia, Kónya Krisztina, Máthé Beáta, Horák Renáta, Dobrotka Szilvia, Szélpál Szilveszter, Tötös Roland énekművészek mellett így színpadra lép Rácz Rita és Haja Zsolt is. A neves művészházaspár mindkét tagja Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett előadó, a Magyar Állami Operaház magánénekese. A szegedi származású Rácz Rita a Figaro házassága Barbarinájaként mutatkozott be egykor a Szegedi Nemzeti Színház színpadán, azóta pedig a nemzetközi opera-és operettirodalom legkedveltebb szopránszerepeit énekli ország- és világszerte. Férje, a kiváló bariton a 2006-os szegedi Nemzetközi Simándy József Énekverseny győztese, a 2010-es Armel Operaverseny díjazottja, gyakran látható többek között Mozart és az olasz mesterek nagyoperáiban is, de operettek vezető baritonszerepeiben is színre lép.

A Holdvilágos éjszakán szólistái között Ádám Zsuzsanna is visszatér a Szegedi Szabadtéri Játékokra. A fiatal drámai szoprán 2018-ban a Szegedi Nemzeti Színház Ernanijában mutatkozott be, majd a következő évadokban olyan főbb szerepeket alakíthatott a Dóm téren, mint a Rigoletto Maddalenája, majd az Aida címszerepe. A kitűnő operai tehetségekhez végezetül egy elsősorban operettszerepeiről ismert művész, Vadász Zsolt is csatlakozik, aki a Budapesti Operettszínház mellett az ország számos dalszínházában, világszerte jeles zenés színpadokon énekli Strauss, Lehár, Kálmán mellett Puccini, Mascagni, Mozart legnépszerűbb áriáit.

A kiváló művészek gondoskodnak tehát a Holdvilágos éjszakán hangulatáról. A gála műsorával kapcsolatban Cser Ádám karmester elárulta: „Az opera esetében nem igazán a dalok sláger-mivolta fontos a számomra, ellenben az, hogy olyan előadásokat, áriákat, duetteket, részleteket mutassunk be, amelyek nagyon kötődnek az előadóikhoz, és hogy reprezentatív, mutatós, szép és kifejező, erős drámaisággal rendelkező tételek szólaljanak meg. Lesz Parasztbecsület, Verditől a Trubadúr, Puccini-részletek a Bohéméletből és a Turandotból. Egy kis Bizet nem maradhat el, sem Bernstein és Rossini. Minőség szempontjából és lelki értékeiben is nagyon színes, jelentős műsorral készülünk.”

Hozzátette, az operett-felvonásban nagyobb szerepet kap a Tánckar – Hajdu Anita tánckarvezető csodás koreográfiájával – , az Énekkar, és kifejezetten ismert és nagyon kedvelt tételek szerepelnek majd A denevérből, a Maricából, a Csárdáskirálynőből, A víg özvegyből.

A karmester hisz abban, hogy a szakma tapasztalt képviselői által, szívvel-lélekkel összeállított és előadott műsor olyan ízelítőt nyújthat a nagy múltra visszatekintő zenés színpadi műfajokból, amely tartalmas program lehet bárki számára: „A színháznak óriási feladata van a társadalomban, szerepe a zenéével együtt elengedhetetlen. Olyan hangulatok megteremtésére képesek, amelyekre másfajta művészeti ágazatok nem. Azt gondolom, ezeket a pillanatokat nekünk, előadóknak kell átadnunk a közönségnek. És ha mi szakmai értelemben is komoly szenvedéllyel tesszük, akkor megemeljük a pillanatot és olyat tudunk nyújtani a közönségnek, ami képes kizökkenteni a mindennapokból és ad neki valami megfoghatatlan többletet– úgy vélem, ez a legfontosabb!”

A nagyszabású estre jegyek még kaphatók a Szegedi Szabadtéri Játékok Fesztivál Jegyirodájában és online.