A szervezetfejlesztés együtt jár a Yettel portfóliójának bővülésével, amiben egyre meghatározóbb szerepet játszanak a mobilhálózat alapú otthoni és üzleti szolgáltatások.

Szafonov Olga 2013-ban került kapcsolatba a telekommunikációs szektorral, márka- és termékfejlesztési menedzserként dolgozott Magyarországon és Hollandiában. 2017-ben csatlakozott a Yettel Magyarország (akkor Telenor) lakossági marketing csapatához. Hozzá köthető többek között az OtthonNet szolgáltatások, a Yettel márka érkezésével induló Prime tarifaportfólió, valamint a Yettel TV szolgáltatás bevezetése is. Szafonov Olga április 1-től lakossági kereskedelmi igazgatóként a lakossági termék- és szolgáltatásfejlesztésért felel.

Bulla Ákos 2013-ban csatlakozott a vállalathoz. Marketing területen értékesítési csatorna menedzserként, majd szegmens menedzserként tevékenykedett, később a számlás ügyfelek értékmenedzsmentjéért felelt osztályvezetőként. A mostani előléptetéssel Bulla Ákos igazgató szintről irányítja a teljes lakossági szegmens ügyfélérték-management csapatát, ami magában foglalja a feltöltőkártyás, számlás, otthoni internet és TV-szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek igényeihez illeszkedő ajánlatok kidolgozását, bevezetését és teljes körű menedzsmentjét.

Mang Balázs (nyitó képünkön) karrierjét Norvégiában kezdte, ahol közel 4 évet töltött hálózati mérnökként egy műholdas telekommunikációs vállalatnál. 2012-ben csatlakozott a Yettelhez, ahol komoly szerepet vállalt a 4G/5G technológiák és számos, az ügyfelek számára elérhető új szolgáltatás műszaki bevezetésében. Az elmúlt öt éveben már osztályvezetőként felelt a Yettel hálózati és informatikai stratégiájáért. Felelősségi köre most az otthoni internet és a Yettel TV szolgáltatás hátterét kiszolgáló műszaki funkciók biztosításával és fejlesztésével bővült, ezeket a területeket együttesen már igazgatóként irányítja.

„A Yettel márka indulása óta számos új terméket és szolgáltatást vezettünk be, miközben egy komoly hálózatmodernizációs projektet is futtatunk. Hálózatunk erősebbé, szolgáltatás-portfóliónk sokoldalúbbá vált, miközben mindezt könnyen érthetően és egyszerűen elérhetően szeretnénk biztosítani ügyfeleinknek. A most kinevezett kiváló szakemberek segítségével tovább erősödhetünk ennek az ambíciónak az elérésében. A friss igazgatói kinevezések olyan kollégáink előléptetését jelentik, akik szakértelemről, szenvedélyről, elkötelezettségről és vezetői rátermettségről tettek tanúbizonyságot az elmúlt időszakban, valamint az ügyfelek igényeinek megértésével képesek további lépéseket tenni, hogy tovább növeljék ügyfeleink elégedettségét, ezzel segítsék a Yettel növekedését a hazai piacon.” – mondta el a kinevezések kapcsán Peter Gazik, a Yettel Magyarország vezérigazgatója.

Az analóg, 450 MHz-es rádiótelefon szolgáltatást 1990. október 15-én indította el a Westel Rádiótelefon (később Westel 0660) Kft., amely a Magyar Telekom jogelődje, a Matáv és az amerikai US West International vegyesvállalata volt. Ez volt egyben az első kereskedelmi mobilszolgáltatás Közép-Európában is. Ezt követte 1994-ben a Westel 900 (később T-Mobile Magyarország, majd Magyar Telekom) által a 900 MHz-es sávban elindított második generációs (2G), GSM alapú szolgáltatás. A GSM rendszer az analóg szolgáltatással szemben jobb minőségű beszédhangot, nagyobb hálózati kapacitást, hangpostát és roaming lehetőséget, majd később a szöveges üzenetek (SMS) küldésének lehetőségét és az első adatszolgáltatást nyújtotta az ügyfeleknek. A jó minőségű multimédiás alkalmazásokat, a videotelefonálást, a mobiltelevíziózást és a gyors mobilinternetezést lehetővé tevő 3G mobilszolgáltatást szintén a T-Mobile indította el elsőként Magyarországon 2005-ben.

A mobilinternetezés valódi élményét végül a következő, negyedik generációs (4G/LTE) szolgáltatás hozta el, amelyet a Telekom 2012 elejétől kínál az ügyfeleknek. Ez a technológia ma is jelentős szerepet játszik az ügyfelek kiszolgálásában, hiszen az NMHH adatai szerint 2019. negyedik negyedévben már a teljes belföldi mobilinternetforgalom 96,3%-a és a belföldön indított hívásforgalom 25,2%-a zajlott a 4G hálózatokon keresztül. A Telekom csaknem az ország egészén, 3120 településen biztosítja nemzetközi összehasonlításban is kiváló minőségű 4G szolgáltatását, hálózatán a lakosságra vetített kültéri 4G lefedettség meghaladja a 99%-ot, a beltéri 4G lefedettség pedig közel 90%-os.

A Telekom számára mindig fontos volt, hogy ügyfelei számára mielőbb elérhetővé tegye a legújabb technológiákat. Ezért az 5G frekvenciaaukción való sikeres szereplést követően nem sokkal, idén áprilisban elindította kereskedelmi 5G szolgáltatását is, amely mostanra Budapest és Budaörs mellett már 16 Balaton parti településen, valamint 5 megyeszékhelyen (Zalaegerszeg, Debrecen, Szeged, Kecskemét és Szombathely) teszi elérhetővé a gigabites sebességű mobilnetet*. Igénybevételéhez az 5G hálózati lefedettség mellett 5G-képes készülékre és megfelelő mobiladatcsomagra van szükség. A Telekom szeptember 4-től két korlátlan adatcsomagjában alapértelmezetten elérhetővé teszi az 5G szolgáltatást. A Telekom tervei szerint év végéig tovább növeli 5G lefedettségét. Az eddigieknél jóval nagyobb adatátviteli sebességet, alacsony késleltetést, és rengeteg hálózati eszköz csatlakozását lehetővé tevő 5G technológia számos új lehetőséget nyit majd úgy az ipari felhasználásban, mint az emberek mindennapi életében.

A Telekom mobilhálózatán a mai napig növekszik a hangforgalom, az éves beszédforgalom idén várhatóan eléri a 10 milliárd percet, míg 2015-ben kb. 9 milliárd perc volt. Ennél jóval meredekebben növekszik az éves adatforgalom, ami az öt évvel ezelőttihez képest több mint a nyolcszorosára nőtt, a tavalyi második negyedéves adatokhoz képest 60%-kal ugrott meg idén második negyedévben. A Telekom ügyfelei havonta átlagosan 5,5 GB adatot forgalmaztak eddig 2020-ban.

A mobiltelefónia töretlen sikerét mutatja, hogy ma Magyarországon összesen 11,3 millió aktivált SIM-kártya van. A Magyar Telekom a kezdetektől fogva megőrizte piacvezető szerepét, piaci részaránya 2019 végén 44,8% volt. A Telekom hálózatában a SIM kártyák száma közel 5,4 millió (közel 65%-uk szerződéses), a szélessávú mobilelőfizetések száma pedig 3,18 millió.

* Részleges településlefedettség. Az 5G szolgáltatás kínált maximális letöltési sebessége 1 Gbps, ennek elérése függ a megfelelő képességű, az adott technológiát támogató készülék meglététől; attól, hogy az adott ponton támogatja-e a hálózat azt a sebességet, valamint a rádiós- és forgalmi körülményektől.

A Telekom mobilszolgáltatások fontosabb mérföldkövei az utóbbi 25 évben:

1990. október 15.: elindult a Westel Rádiótelefon Kft. analóg mobilszolgáltatása, amely az első kereskedelmi mobilszolgáltatás volt Magyarországon és Közép-Európában is

1994: a Matáv és a US West vegyes vállalata, a Westel 900 (2004-től T-Mobile, 2006-tól Magyar Telekom), valamint a skandináv-magyar tulajdonú Pannon GSM (ma Telenor Magyarország), elindította a GSM rendszerű, digitális szolgáltatását (2G) a 900 MHz-es sávban

1995: elküldték az első magyarországi SMS-t a Westel 900 hálózatán. Az elmúlt 25 évben közel 12 milliárd SMS-t küldtek el a Telekom ügyfelei.

1999: piacra lépett a harmadik mobilszolgáltató, a Vodafone Magyarország

2000: a Westel 900 átlépte az 1 milliós ügyfélszámot

2001: A Westel elindította a mobilinternet elterjedését és a multimédia alkalmazások megjelenését is lehetővé tevő GPRS, azaz csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatást, amely akár 30 Kbit/s sebességet kínált

2002: a mobiltelefon-előfizetők száma először haladta meg a vezetékes telefonvonalak számát a Telekom Csoportnál; a Telekom a világon első szolgáltatóként vezette be a szöveget, képet, hangot és videót egyaránt továbbító multimédiás üzenetküldést (MMS-t)

2003: Megszűnt a 450 MHz-es (0660-as) analóg mobilszolgáltatás, a meglevő ügyfelek előfizetését GSM-re cserélték

2004: A Westel felvette a T-Mobile nevet, a társaság hivatalos neve 2004. május elejétől T-Mobile Magyarország Távközlési Rt. lett.

2005: A T-Mobile elindította a jó minőségű multimédiás alkalmazásokat, a videotelefonálást, a mobiltelevíziózást és a gyors mobilinternetezést lehetővé tevő UMTS rendszerű, harmadik generációs (3G) mobilhálózatot – elsőként Magyarországon

2006: A Magyar Telekom Rt. és a T-Mobile Magyarország Rt. egyesült, 2006. március 1-jétől a T-Mobile Magyarország Rt. jogutódja a Magyar Telekom Nyrt. A T-Mobile a 3G mobilhálózaton elindította a mobilszélessávnak is nevezett, nagysebességű (akár 3 Mb/s letöltési sebesség) csomagkapcsolt letöltést (HSDPA), aminek hatására elkezdődött a mobilinternet-előfizetők számának gyors növekedése.

2008: Az országban elsőként a Magyar Telekom „triple-play” szolgáltatóként vezetékes és mobilhálózaton egyaránt kínált televíziót, internetet és telefont, és elsőként forgalmazott okostelefonokat.

2009: Magyarországon elsőként a Telekom tesztelte az új generációs 4G/LTE technológiát.

2012: A Telekom kereskedelmi 4G szolgáltatásának bevezetése, szintén elsőként a hazai piacon.

2014: A Telekom LTE-Advanced (4G+) teszthálózatával megjelent hazánkban a mobiltechnológia következő lépcsőfoka is; a Telekom országos lakossági 4G lefedettsége meghaladta a 78%-ot.

2015: a Telekom lakossági 4G lefedettsége az év végére elérte a 97%-ot; a Telekom 4G mobilinternet-hálózata érte el a legjobb teszteredményeket független nemzetközi és hazai mérések, tesztek során. 2015 júliusától már tartósan és egyre nagyobb mértékben haladja meg a 4G-s adatforgalom a 3G-s adatforgalmat a Telekom hálózatán.

2016: A Telekom megkezdte a kistelepülések 4G technológiával való lefedését, egy éven belül több mint 2600 db hatezer főnél kisebb lélekszámú településre is eljut a szupergyors mobilinternet. Mindeközben a vállalat 300 Mbps gyorsaságú 4G+ szolgáltatása már több mint 40 településen elérhetővé vált. A Telekom 4G hálózaton végzett teszthívást (VoLTE – Voice-over-LTE technológia). A Telekomnál 2016 végére a mobil adatforgalom 70%-a már 4G hálózaton zajlik.

2017: Elsőként a magyarországi mobilszolgáltatók közül a Telekomnál indult el 4G hálózaton a hangszolgáltatás (VoLTE – Voice-over-LTE technológia). A Magyar Telekom 5G teszthálózat kiépítését kezdte meg a Zalaegerszegen létesülő járműipari tesztpályán. Az Ericsson és a Magyar Telekom bemutatta az első 5G kapcsolatot Magyarországon.

2018: A Telekom a hazai piacon elsőként tette lehetővé az eszközbe épített SIM-kártya (eSIM) használatát hálózatán. Magyarországon elsőként a Telekom kínálatában jelent meg a MultiSIM (egy előfizetés több eszközhöz). Elsőként mutatott be Magyarországon valós körülmények között működő 5G hálózatot a Magyar Telekom budapesti, Krisztina körúti székházában. 2018-ban a Magyar Telekom volt a legnagyobb forgalmú mobiltelefon- és tablet értékesítő a magyar online kiskereskedelmi piacon a GKI Digital piacelemzése alapján.

2019: A Magyar Telekom elindította Magyarország első szabványos 5G tesztállomását Zalaegerszegen. A P3 nemzetközi tanácsadó cég független mérései alapján a Magyar Telekom mobilhálózata ismét, immár negyedszerre érte el a legjobb összesített eredményt a hang- és az adatszolgáltatások terén a hazai mobilszolgáltatók közül. 2019-ben ismét a Magyar Telekom volt a legnagyobb forgalmú mobiltelefon- és tablet értékesítő a magyar online kiskereskedelmi piacon a GKI Digital piacelemzése szerint.

2020: A Magyar Telekom sikeresen szerepelt az 5G frekvenciaárverésen, nem sokkal ezt követően elindította kereskedelmi 5G szolgáltatását.

Az Ericsson széles eszköztárú 5G platformja számos új termékkel bővül, és a már korábban megjelent szolgáltatásokkal – egyebek mellett az Ericsson Spectrum Sharinggel – együtt hatékonyabb, rugalmasabb és zökkenőmentesebb áttérést tesz lehetővé az 5G hálózatokra. Kezdetben az IoT-ra összpontosító Ericsson 5G platform most már a továbbfejlesztett mobil szélessáv (Enhanced Mobile Broadband, eMBB) és a helyhez kötött, vezeték nélküli hozzáférés (Fixed Wirless Access, FWA) szolgáltatásokat is tartalmazza, így az iparág legteljesebb 5G platformját nyújtja.

Fredrik Jejdling, az Ericsson alelnöke és hálózattechnológiáért felelős igazgatója a bejelentés kapcsán elmondta: „Az Ericsson portfóliója már jelenleg is lehetővé teszi a szolgáltatók számára az 5G-re történő átállást, és már zajlik a kereskedelmi 5G hálózatok telepítése az Egyesült Államokban, Európában, Ázsiában és Ausztráliában. Folyamatosan fejlesztjük portfóliónkat, hogy megkönnyítsük ügyfeleink munkáját és lehetővé tegyük számukra az adatforgalom egyre gyorsabb növekedésének kezelését, a működésük egyszerűsítését, és az 5G által kínált üzleti lehetőségek kiaknázását.”

Közös maghálózat a 4G és 5G számára

Az Ericsson hét új termékkel bővíti Cloud Core portfólióját a zökkenőmentes átállás érdekében. Ezek az SA (Standalone) és NSA (Non-Standalone) 5G technológiák mellett támogatják a korábbi generációkat is, biztosítva a szolgáltatások kontinuitását. A Dual-mode 5G Cloud Core felhőmegoldás automatizált kapacitásmenedzsmentet, hatékony és megbízható működést biztosít. Nagy teljesítményű felhasználói síkot kínál, amely megfelel az 5G felhasználási igényeknek, valamint nyílt hozzáférésű API-t is (alkalmazásprogramozási interfész, Application Programming Interfaces) tartalmaz, elősegítve az 5G funkciók, mint például hálózatszeletelés és perem-számítástechnika fejlesztését.

Széles körben elterjedt felhordóhálózat az 5G szolgáltatásokhoz

A sűrűn lakott városi területeken már zajlanak a korai 5G telepítések. A következő lépés a 4G teljesítményének javítása és az 5G lefedettség városokon kívüli kiépítése lesz. Ehhez szükség lesz az üvegszál és mikrohullám alapú felhordóhálózati megoldások kombinációjára.

Az Ericsson ennek támogatására bővíti mikrohullámú portfólióját is az 5G kompatibilis Long Haul megoldások új termékcsaládját, a MINI-LINK 6200-at vezeti be, amely akár 10 Gbps sebességre is képes. Bővíti továbbá router és fronthaul portfólióit, és rugalmas és moduláris megoldásokat kínál a szolgáltatók számára a telepítési igényeiknek megfelelően.

Új rádiók és virtuális rádiós hozzáférési hálózat (vRAN)

Az 5G bevezetéséhez nem csupán új frekvenciasávokra van szükség, de nagyon fontos lesz az optimális állomásépítés, és a rádiókapacitások precíziós bővítése is. Az Ericsson kilenc új kétsávos, háromsávos és nagy teljesítményű Massive MIMO rádióval jelentkezik.

Az Ericsson fontos mérföldkövet ért el az 5G NR szoftver virtualizálásával, amely nagyszámú felhasználó adatforgalmát képes kezelni. Ez az új funkció olyan architektúra bevezetését teszi lehetővé a szolgáltatók számára, ahol az adatforgalom-feldolgozó intelligencia a hálózatban feljebb helyezkedik el, ezzel rugalmasabb hálózatkiépítést biztosítva.

Automatizált szolgáltatások az egyszerűbb működésért

A növekvő hálózati komplexitás szükségessé teszi, hogy a szolgáltatók egyszerűsítsék az üzemeltetést. Az Ericsson Dynamic Orchestration megoldás olyan hálózatszeletelési automatizmust vezet be, amely a hálózati szeletek létrehozását, tesztelését és telepítését is tartalmazza az 5G szolgáltatások gyors bevezethetősége céljából.

Emellett a legjobb végfelhasználói élmény érdekében a megoldás mesterséges intelligencián alapuló, zárt hurkú automatizálást is tartalmaz a hibrid hálózatokhoz (fizikai, virtuális és konténer alapú hálózati funkciókkal), mely több beszállítós környezetben a szolgáltatási hatás azonosítását és a hálózat valós idejű módosítását is lehetővé teszi.