Februári hírsite elemzésünkbe azokat a magukat híroldalként (is) definiáló oldalakat vontuk be, amelyek februári havi átlagos egyedi látogatószáma (real user) meghaladta a 400 ezret. Most is ugyanezt határt tartottuk mérvadónak. Ennek eredményeként ugyanaz kilenc weblap került a körbe, mint egy hónappal ezelőtt, csak az egymáshoz viszonyított sorrendjük változott meg több esetben.

Az egyedi látogatószám alapján felállított listát most is a blikk.hu vezeti egymillió feletti napi látogatóval, amelyet sorban a 24.hu követ ez alkalommal is. Az index.hu és az origo.hu viszont helyet cserélt egymással, most a dobogós helyet az origo.hu foglalta el. A 24.hu, az origo.hu és az index.hu napi látogatószám alapján egyáltalán nincs messze egymástól, átlagosan 860-890 ezer napi látogatóval rendelkeznek – miközben az oldalletöltések számában jelentős eltérések vannak köztük. A Telex megőrizte ötödik helyét közel hatszázezer napi látógatóval. A 444 három helyet javított pozícióján, így most a hírsite-ok listáján a hatodik helyen áll. Ezzel párhuzamosan egy-egy helyet lépett hátrébb a hvg.hu, a borsonline.hu és a ripost.hu.

Az ukrajnai fejlemények és a választási kampány következtében érezhetően nőtt a hírek iránti érdeklődés. Ha a fenti TOP9 híroldal összesített napi oldalletöltésszámát vesszük alapul, akkor a februárra jellemző átlagos 24,5 milliós számhoz képest (amiben már benne van a háború hatása is) márciusban már 26,5 milliós oldalletöltést láthatunk.

A híroldalak áttekintése után nézzük a teljes piaci toplistát, aminek csúcsán hagyományosan a hírsite-ok állnak, tehát nagy az átfedés a két lista között. A napi átlagos egyedi látogatószám (real user) alapján kialakított TOP10-es listát a weboldalak esetében változatlanul a blikk.hu vezeti, amit a második helyezését őrző 24.hu követ. Ahogy korábban láttuk, az Origo és az Index helyet cserélt, most az Index egy helyezéssel hátrébb került. Az ötödik helyen továbbra is a portfolio.hu áll. A napi átlagos látogatószám alapján kialakított toplista hatodik helyén, egyet lépve előre, most a Telex található. Hetedik a 444.hu, egyszerre öt hellyel előrébb ugorva, míg a nyolcadik helyezést most a hvg.hu foglalja el, egy helyezést javítva februárhoz képest. A toplistára még felkerült két női oldal is: a kilencedik helyen márciusban az nlc.hu állt, míg a tízes listát a femina.hu zárta.

Ha nem site, hanem brand alapon állítjuk össze a napi átlagokkal mért toplistát, akkor az első két helyen nem látunk eltérést a honlapok listájához képest, a Blikk és 24 ugyanazt a helyet foglalja el brandként, mint weblapként. Az Index és az Origo viszont brandként helyet cserélt egymással a domain-pozíciójukhoz képest: a harmadik helyen az Index áll. Hasonlóan alakul a Portfolio és a Telex helyzete: weboldalként a Portfolio megelőzte a Telexet, de brandként az utóbbi foglalta el a lista 5. helyét. A brandlista 7. helyén a HVG állt, megelőzve a 444-et, miközben a 444.hu, mint weboldal eggyel előzte a hvg.hu-t. A lista kilencedik helyén, akárhogy nézzük is, az NLC áll. A TOP10 brandlistát népszerű androidos applikációjának is köszönhetően az Időkép zárja.

A havi összesített egyedi látogatószám alapján a toplista első helyét az origo.hu foglalta el márciusban, ezzel 2 helyet javított pozícióján. Második helyen most is a 24.hu áll. A februárban első helyezett blikk.hu most a harmadik helyet foglalhatta el. Az index.hu megőrizte negyedik helyét, míg a femina.hu egy hellyel feljebb lépve most az ötödik a listán. Egy helyet hátrébb lépve márciusban hatodik a portfolio.hu. A hetedik-kilencedik helyen nem történt változás: az nlc.hu-t sorban a ripost.hu majd a borsonline.hu követi, míg a tízes toplistát most a telex.hu zárja két helyet javítva pozícióján.

A brandek havi látogatószám alapján összeállított toplistája általában megfelel a brandekhez tartozó (fő) weblapok listájának. Alapvetően ez jellemző most is, azonban egy eltérés azért akad a két lista között. A havi látogatószám alapján összeállított brandlista első helyén a 24 áll, míg a második a helyet az Origo foglalja el – fordítva, mint a weblapok sorrendjében. A 3-10. brand-helyezések viszont tökéletesen megfelelnek a weblapokon alapuló sorrendnek.

Ami technológiai vonalon a programmatic buying, az a tartalomalapú, tartalomközeli, inkább a márkázáshoz köthető területen a natív hirdetés. Mindenki beszél róla, de csak néhány (jó) megoldást látunk itthon. Így elhatároztuk, hogy ha látunk valami olyan natív megoldást, amiben van fantázia, akkor – az edukáció és a szórakoztatás jegyében – megmutatjuk. Olvasóinkat szintén arra bíztatjuk, hogy ha látnak egy jót, akkor ajánlják nekünk az online[kukac]markamonitor[pont]hu címen.

Ez jött szembe:

És akkor most jöjjenek a kínzó kérdések. A válaszokhoz az inputot Szabó Ákos, az Adaptive Media üzletfejlesztési vezetője szolgáltatta.

Mit látunk a képen?

A Telenor Deezer márkájának natív megjelenését a 444.hu egyik cikkében. A megoldás lényege, hogy egy héten keresztül napi két-három cikkbe a szerkesztők a tartalomhoz illő zenét vagy playlistet tesznek egy a cikk felső részébe ágyazott Deezer widget segítségével.

Ennyi az egész?

Nyilván nem. A Deezer display kampánya számos felületen fut, ennek része a 444.hu-n látható natív megoldás. Maga a megoldás sem csupán annyi, mint amit a fenti képen látunk. A pénteki buliajánlóhoz is kapcsolódik a márka tartalmi elemekkel: az ajánlott programokhoz kapcsolódó számokat widgetben beágyazva jelenítik meg. A programokat és a rákészülést is Deezer-klipekkel illusztrálják. Hétfőn pedig folytatás következik, a hétfői kívánságműsorhoz kapcsolódóan.

Ki csinál mit?

Márkatulajdonos: Telenor

Márka: Deezer

Digitális ügynökség: Carnation

Médiaügynökség: PHD

A „közeg”: 444.hu

A 444.hu sales house partnere: Adaptive Media

Az ötlet a Carnationtől érkezett, ezt követően a PHD kereste meg további ötletelésre az Adaptive Mediát. Aztán több hétig egyeztettek. Szabó Ákos ezt úgy írja le, hogy: „Volt összművészeti találkozó, 444-es belső elmélyülés, utána többkörös pingpong, de összességében azért viszonylag flottul mentek a dolgok ahhoz képest, hogy ilyenkor mindig elég sok szempontot és gondolkodásmódot kell összehangolni. Mi vagyunk ilyenkor a mediátor, aki igyekszik mind a két oldal fejével gondolkodni, és ha kell, tágítja a perspektívát, máskor pedig éppen a túlzó elképzelések visszafogásában segít.”

Mit tesz hozzá a szerkesztőség a kampányhoz?

A natív megoldásoknak éppen az a szépsége és a nehézsége, hogy sokat kell egyeztetni, például nem működik a dolog, ha a szerkesztőség nem akarja, hogy működjön. „A 444-esek részben próbálnak olyan tartalmakat kipörgetni, ahová jól passzol a megoldás, de tegnap azt vettük észre, hogy a lehetőség birtokában, spontán módon is bedobnak zenei illusztrációt. Nincs előre megtervezve, hogy mikkel állnak elő, mi is kíváncsian várjuk a továbbiakat. Lehet, annyira rápörögnek, hogy valami maradandó is kisülhet belőle. Az tényleg érdekes lenne.”

Klasszak az ilyen megoldások, de mégis mire jók? Hol vagyunk a tölcsérben? Márkát építünk, vagy ez csak mellékhatás? (Hiszen egyébként meg nyilván előfizetőket toboroz a Deezer.)

Elvileg ez egy upper funnel megoldás, de az jó kérdés, hogy mi sül ki belőle, és ezzel összefüggésben hogyan hat (vissza) hirdetői, tartalomgyártói és fogyasztói oldalon. Erről Ákos azt mondja, hogy „Megkockáztatom, minden ilyen történetnek edukatív jellege is van. A tartalomgyártók tanulnak a hirdetőkről, a hirdetők, kreatívok, médiások az újságírókról, közbül pedig mi a konfliktuskezelésről, mediációról, érdekképviseletről, általános well-beingről.”

Mi kellemes pénteket kívánunk, és tényleg ne habozzatok, ha szerintetek olyan megoldáson dolgoztatok/olyan megoldást láttatok, amiből tanulhat a szakma. Itt a helye!