A Vodafone rendelkezik jelenleg a legnagyobb részesedéssel az IoT-piacon, és e terület egyik legjelentősebb innovátoraként új adatátviteli technológiát vezet be Magyarországon, a CAT-M hálózatot. A CAT-M hálózat ugyanúgy, ahogy a NarrowBand IoT egy új, modern, alacsony fogyasztású mobil hálózat, melynek előnye NarrowBandhez képest, hogy képes a bázisállomások közötti mozgást megszakítás nélkül kezelni.

Az új technológia számos további előnnyel rendelkezik. A CAT-M áramforrással nem rendelkező helyeken is használható, ugyanis a technológia akár több éves üzemidőt is biztosíthat, így jó megoldás lehet biztonságtechnikai megoldásoknál, távoli kamerarendszereknél. Nagy előnye, hogy mozgó eszközöket is tud követni, például járműveket vagy olyan tárgyakat, melyeknek nincs áramforrása, így nyomon követhetjük, hogy nem mozgatják vagy lopják el az adott eszközt, továbbá a jármű mozgás közbeni adatkommunikációjára is lehetőséget kínál. A CAT-M további előnye, hogy relatív olcsó eszközöket igényel, melyek a 4G alapú eszközökhöz képest jellemzően fele annyiba kerülnek. Szintén jó megoldás lehet azoknak, akik hang alapú adattovábbítási technológiát használnak vagy fontos nekik, hogy alkalmanként telefonálni is tudjanak, ugyanis a CAT-M a hang alapú adatátvitelt is támogatja. A technológia egyik legfontosabb tulajdonsága továbbá, hogy időtálló: nem csak a közelgő 3G kiváltásra alkalmas technológia, hanem mivel LTE alapú, egy későbbi 2G lekapcsolás esetén is megoldás. Előbbiek mellett a CAT-M-mel akár 1Mbit/s adatkapcsolatot is lehet létesíteni.

A CAT-M technológia sok esetben kézenfekvőbb megoldást jelent – az NB IoT-vel szemben is – az elemről működtetett eszköz- és flottakövető alkalmazások esetében, mivel támogatja a cellainformációk adótornyok közti átadását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy távolról figyelemmel követhetővé válnak ezen eszközök és járművek. A CAT-M szenzorok aktuális adatai bármikor lekérdezhetők az NB-IoT szenzorjaival szemben, amelyek előre beállítottan, periodikusan elérhetőek, általában csak pár percig, majd utána több óráig ismét elérhetetlenek, nem közölnek adatot. A CAT-M a konstans elérhetősége miatt alkalmas lehet többek között az elektromos mérőóra tetszőleges időben történő óraállás ellenőrzésre. Hangtovábbítási képessége miatt riasztórendszerek és különböző vész-, illetve segélyhívó alkalmazások használatában is fontos szerepet játszhat, például akkor, ha liftekben ragadt emberek kérnek segítséget. Sőt, az egészségtudatos, fitnesz jellegű eszközök, okosórák, intelligens mérőórák üzemeltetésében is egyre nagyobb teret nyer majd a CAT-M fentebb ismertetett tulajdonságainak köszönhetően.

Dr. Drozdy Győző a Puskás Tivadar-díjat a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) 2019. május 22-i éves közgyűlésén vehette át.

A HTE a díjat a távközlés, műsorszórás, informatika, elektronika és tartalomkezelés fejlesztése terén kimagasló érdemeket szerzett személyek kitüntetésére alapította 1960-ban.

Az egyesület a most odaítélt Puskás Tivadar-díjjal dr. Drozdy Győző eddigi szakmai életútját, a mobil rádiótelefon-rendszerek hazai meghonosításában és felfuttatásában végzett elkötelezett munkáját és magas színvonalú szakmai ismeretterjesztő és tudományos munkáját ismeri el.

A villamosmérnöki és híradástechnikai szakmérnök végzettségű dr. Drozdy Győző tevékenyen hozzájárult a hazánkban ma is működő digitális mobiltelefónia kialakulásában, hiszen több mint negyed évszázada, 1993 szeptembere óta folyamatosan a Telenor Magyarország (korábbi nevén Pannon GSM) felső vezetésének tagja, 2018 augusztusa óta pedig a mobiltársaság vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese. Nevéhez fűződik a Magyarország első kereskedelmi GSM-szolgáltatásának elindítása, majd az országos mobilhálózat kiépítése, de közreműködött a 3G mobilszabványok kialakításában, és évtizedek óta képviseli a Telenort a GSM Szövetség és az Európai Távközlési Szabványosítási Intézeteivel való együttműködésben.

Drozdy Győző 1978-ban szerzett szakmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának híradástechnika szakán, 1981-ben pedig summa cum laude doktorált a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ezt követően 1986-tól hét évig Finnországban dolgozott félvezető-technológiai és távközlési projektek tudományos főmunkatársaként. Napjainkig közel hatvan tudományos és szakmai publikációt írt.

Dr. Drózdy Győző munkáját a szakma 1998-ban Aschner Lipót–díjjal, 1999-ben pedig Gábor Dénes–díjjal ismerte el.