Miért „A teljes kép”?

A világot könnyű félreérteni, ha csak egyetlen részletét látjuk. Egy kép vagy egy mondat önmagában ritkán meséli el mindazt, ami egy történet megértéséhez szükséges. A 24.hu célja, hogy a történéseket összefüggéseikkel együtt mutassa meg, teret adva a különböző nézőpontoknak. Ezt a szemléletet foglalja össze a lap új márkapozicionálása: 24.hu. A teljes kép.

A részletekből áll össze az egész

A kampány vizuális koncepciója ugyanezt a gondolatot fordítja le képekre. A történetben az ország különböző pontjairól, egymástól látszólag függetlenül indulnak útnak emberek egy-egy piros, fehér vagy szürke táblával. Útjaik Budapesten fokozatosan keresztezik egymást, majd a különálló elemek a Hősök terén kerülnek a helyükre: a szereplők és a náluk lévő táblák együtt rajzolják ki a 24.hu jellegzetes logóját. A film így a kampány alapgondolatát teszi láthatóvá: a részletek az összefüggésekkel együtt adják ki a teljes képet.

Közel 10 helyszín, több mint 50 statiszta

A Central Content a kreatív koncepció kidolgozásától a forgatáson át az utómunkáig házon belül valósította meg a produkciót, melyben a Central Médiacsoport több munkatársa is szerepet kapott. A film záróképének elkészítésében a Promptmonsters AI-stúdió működött közre.

„Kis létszámú stábbal dolgoztunk, ezért bár megvoltak a klasszikus filmes szerepkörök, a gyakorlatban ezek sokszor összemosódtak: mindenki ott és abban segített, ahol éppen szükség volt rá. A vidéki és budapesti forgatások után az egyik legösszetettebb feladat a Hősök terén játszódó jelenet megvalósítása volt, ahol a szereplők és a táblák koreográfiájából kellett összeállnia a 24.hu logójának” – foglalta össze Benedikty Marcell, a Central Médiacsoport videó- és fotóstúdiójának vezetője.

Az imázsfilm közel 10 vidéki és fővárosi helyszínen, több mint 50 statiszta bevonásával forgott, a többi között egy kompon, a Balaton-felvidék egy kellemes mellékútján és a Nyugati pályaudvar egyik mellékvágányán, ahol a forgalomból félreállított szerelvényen az 50 fokot nyaldosta a hőmérséklet.

A kampány az RTL Magyarország televíziós csatornáin és az RTL+ streamingszolgáltatáson, illetve az RTL.hu-n, valamint a Central Médiacsoport saját digitális felületein fut, ősszel pedig további print-, online és outdoor-megjelenésekkel egészül ki.

Megbízó: 24.hu (Central Médiacsoport)
Gyártó: Central Content Producer: Kovács Balázs
Marketingmenedzser: Domonkos Szandra
Gyártó stáb: Benedikty Marcell, Kurcz Lőrinc, Praznovszky Dániel, Rengei Máté, Stekovics Kata
Projektmenedzser: Csiffáry Zsófia
Vállalati kommunikációs vezető: Schuch Barnabás
Vezető szerkesztő: Pál Zsombor
Főszerkesztő: Bita Dániel
Digitális és üzletfejlesztési vezető: Petr Bednar

Pető Péter 2026. augusztus 1-jétől  digitális előfizetéses tartalom- és hírigazgatóként folytatja munkáját a Centralnál. Új feladatkörében a vállalat digitális előfizetéses tartalomstratégiájáért, a 24 Extra további fejlesztéséért, valamint a News portfólió tartalmi és üzleti eredményeiért felel majd.

Pető Péter 2019 óta vezeti a 24.hu szerkesztőségét. Főszerkesztői időszaka alatt a lap tovább erősítette piaci pozícióját, 2024-ben pedig elindult a 24 Extra, amely mára a Central előfizetéses stratégiájának egyik meghatározó elemévé vált. Új szerepkörében a különböző márkák és termékek előfizetéses fejlesztéseit hangolja össze, hogy a vállalat egységes szemlélet mentén építse tovább digitális előfizetői közösségét. Pető természetesen továbbra is aktívan részt vesz a 24 Extra tartalmainak készítésében: cikkeket és hírleveleket ír, valamint podcastokban is szerepel.

A 24 Extra a Central digitális előfizetéses ernyőmárkája, amely alatt a vállalat előfizetéses tartalomfejlesztési kezdeményezései futnak. A mostani szervezeti változás is azt a célt szolgálja, hogy az olvasói igényekre építve tovább fejlődjön ez az üzletág, miközben a tartalmi márkák közötti együttműködés is erősödik.

A 24.hu főszerkesztői feladatait augusztus 1-jétől Bita Dániel veszi át. Bita 2019 óta főszerkesztő-helyettesként és a Közélet rovat vezetőjeként dolgozik a szerkesztőségnél, ahol meghatározó szerepet játszott a lap szakmai munkájának és napi működésének irányításában. A 24.hu új főszerkesztő-helyettese Jankovics Márton lesz.

A szervezeti változásokkal a Central Médiacsoport célja, hogy tovább erősítse jelenlétét a digitális médiapiacon, és az előfizetéses modellre építve még közvetlenebb kapcsolatot alakítson ki olvasóival.

2024-ben összesen 72 videós és 11 fotós nevezés érkezett az RTL korábbi szerkesztő-riportere, a 2001-ben elhunyt Hégető Honorka emlékére létrehozott pályázatra. A zsűri hat pályaművet díjazott, amelyek többek között a magyarországi iskolarendszer helyzetét, az önkormányzati korrupciót és a fiatalságkultusz jelenségét járták körbe. Idén a zsűri négy egyenrangú díjat, egy fotós elismerést és a legjobb első pályázó díját osztotta ki, a Yettel Magyarország pedig idén is különdíjjal jutalmazott egy alkotást.

Hégető Honorka Díjat kapott Szilágyi Máté, a Telex videó rovatvezető-helyettese, aki a fiatalságkultusz kultúránkra gyakorolt hatását mutatta be riportjában.

Megkapta az elismerést Zalavári Noémi, az RTL Hírigazgatóságának szerkesztő-riportere, aki hónapokon keresztül foglalkozott egy 9 éves kislány, Emma történetével, akit rendszeresen verbálisan bántalmazott alsós tanítója egy Fejér megyei iskolában.

Hégető Honorka Díjban részesült Báthory Róbert, a magyarországi Szabad Európa szenior oknyomozó újságírója, aki egy mórahalmi víztározó megépítésére elnyert uniós támogatás körüli visszásságokat tárta fel riportjában.

Bihari Ádám, a Szabad Európa budapesti irodájának szerkesztő-riportere is megkapta az elismerést, aki az iskolarendszer problémáival foglalkozott nyertes alkotásában. Három éve vezették be a hatéves korban kötelező beiskolázást, melynek következtében egyre több gyerek érkezik éretlenül az iskolába, illetve egyre több sajátos nevelési igényű gyerek van, derül ki a riportból.

Idén egy új kategória szerint is adott díjat a zsűri: a legjobb első pályázó díját Krajnyik Cintia, a WMN újságírója kapta dr. Karsai Dániel alkotmányjogásszal készített interjújáért.

A fotós díjat Török János fotóriporter kapta, aki másféléves terepmunkája során egy dél-magyarországi asszony sorsát, Káposzta Mária történetét mutatta be.

A Yettel különdíját Nyárai Gerzson, a 24.hu munkatársa és Bicsák Boglárka, a 24.hu korábbi munkatársa kapta. Riportjukban Ittzés Szilvia pedagógus történetét mutatták be, aki egy budapesti elitgimnáziumból egy pilisi általános iskolába ment tanítani. A mobiltársaság a nyertes riportfilm alkotóinak elismerése mellett a pályamű által felszínre hozott ügyet is támogatja, ezzel is felhívva a figyelmet az újságírók pótolhatatlan munkájának fontosságára.

A pályázatokat a zsűritagok, Keleti Éva Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus, Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes művész, Mészáros Antónia, az UNICEF magyarországi ügyvezető igazgatója, valamint Weyer Balázs újságíró, világzenei rendezvények szervezője bírálták el és adták át az RTL Ligetben.

A díj támogatói az RTL Magyarország, a Yettel Magyarország Zrt. és a Hégető-család.

A díjat Szilágyi Erzsébet iparművész tervezte.

A Mérték 8 médium híreit vizsgálta meg, a következő csoportosításban:

• magánkézben lévő kormánypárti médiumok (Magyar Nemzet, TV2 Tények, Origo),
• magánkézben lévő kormánykritikus médiumok (Népszava, RTL Híradó, 24.hu),
• közszolgálat (M1/Duna Híradó, Kossuth Rádió Déli Krónika).

A tartalomelemzést kétszer négyhetes időszakban végezték el, 2023 tavaszán és 2024 tavaszán. Utóbbi választási kampányidőszakra esett. A főbb megállapításokat az eredményeket közlő 100 oldalas tanulmány összefoglalójából idézi a Lakmusz.

Napilapok

A Népszavában leggyakrabban az újságíró (a cikk szerzője), valamint szakértők, ellenzéki politikusok voltak a narratívák – a tanulmány narratíva alatt propagandisztikus üzeneteket ért – elbeszélői, de negyedik helyen a kormánypárti politikusok is megjelentek elbeszélőként.

A Magyar Nemzetben többségében kormánytagok vagy kormánypárti politikusok töltötték be ezt a szerepet, az újságírók és (kormányközeli) szakértők szerepe is említésre méltó, de más szereplők, például ellenzéki politikusok vagy uniós intézmények képviselői lényegében nem kaptak teret, hogy megfogalmazzák saját üzeneteiket.

A Népszavában elhangzó narratívák kimagaslóan nagy arányban a kormánypártokra irányultak, és ezek döntő többsége negatív volt, míg az ellenzéki pártok/politikusok ritkábban kerültek a narratívák célpontjába, és ezek körülbelül fele-fele arányban voltak pozitívak és negatívak.

A Magyar Nemzetben a kormány vagy a kormánypártokhoz köthető szereplők néhány alkalmat leszámítva szinte kizárólag pozitív hangvételű narratívák révén jelentek meg. Nem úgy az ellenzéki pártok és politikusaik, vagy az Európai Unió intézményei és politikusai, akik bár számos esetben voltak célpontjai valamilyen narratívának, azok szinte csak negatív jelentéstartalommal bírtak.

Tévéhíradók

Az RTL Híradóban mindössze két rendszeresen visszatérő narratívakategóriát sikerült azonosítani, ezek a rosszul működő közszolgáltatásokról, illetve a kormány értékeinek/ideológiájának bírálatáról szóltak, ez utóbbi jelentősen nőtt a 2024-es vizsgálatban.

A TV2 Tények műsorában a leggyakrabban a kormány politikai ellenfeleiről szóló narratívák jelentek meg, de gyakran jelent meg Magyarország pozitív külpolitikai szerepe és a gazdaságfejlesztő kormányzat is.

A két csatorna kiegyensúlyozottsága közötti különbséget a narratívák elbeszélői mutatják meg igazán. Az RTL esetében leggyakrabban az újságíró, illetve ellenzéki párt/politikus volt az elbeszélő (59-59 alkalom), ezt követte szintén holtversenyben a kormánypárti politikus és a szakértő (38-38 alkalom). A TV2-n ezzel szemben kiemelkedően sokszor volt kormánypárti politikus a narratívák elbeszélője (217 alkalom), ezen kívül említésre méltó még az újságíró (93 alkalom) és a szakértők (19 alkalom) szerepe. Sem ellenzéki politikus, sem európai uniós politikus, sem más azonosítható szereplő nem jelent meg saját narratíva elbeszélőjeként a vizsgálat idején a TV2 hírműsorában.

Az RTL-en a kormány és a kormánypárti politikusok voltak a narratívák legjellemzőbb célpontjai (123 alkalom), mások ehhez képest csak elenyésző számban jelentek meg. A kormány megjelenése túlnyomórészt negatív volt a róluk szóló narratívákban, de 14 százalékban pozitív attitűddel bíró narratívák is felbukkantak a vizsgált hírelemekben.

Ennél sokkal aránytalanabb volt a TV2 Tények műsora. Az elhangzó narratívák legnépszerűbb célpontja az ellenzék volt (132 alkalom), kivétel nélkül negatív attitűddel. A kormány és kormánypártok szereplői valamivel ritkábban jelentek meg (85 alkalom), kimagaslóan magas arányban, 99 százalékban pozitívan bemutatva. Meglehetősen gyakran (53 alkalom) megjelent az Európai Unió is, kizárólag negatív ábrázolással, az említések harmadában háborúpártisággal vádolva.

Online hírportálok

A 24.hu-n csak a rosszul működő kormányzat/közszolgáltatások narratívakategória jelent meg rendszeresen, ráadásul ez is csökkenést mutatott a 2024-es vizsgálatban az előző évivel összevetve. Az Origón több rendszeresen előforduló narratívakategóriát is sikerült azonosítani, ezek egy kivétellel mind negatívak. Az első helyen a hazai ellenzékről szóló narratívakategória van, de az Európai Unióval és Ukrajnával kapcsolatos kritikák, valamint a hanyatló Nyugat és a háttérhatalmi összeesküvések narratívái is a cikkek nagy százalékában megjelentek. A második leggyakoribb viszont a kormány pozitív külpolitikai szerepéről szóló narratívák kategóriája. Feltűnő, hogy a vizsgált 2023-as és 2024-es időszakot összevetve az Origónál minden narratívakategória említése jelentősen megnőtt.

A 24.hu kiegyensúlyozottságát jól mutatja, hogy a narratívák elbeszélői között gyakorlatilag megegyező az ellenzék (139 alkalom) és kormánypártok (137 alkalom) száma. Harmadik helyre az újságíró került (67 alkalom), de több, általunk vizsgált elbeszélői kategória szerepe is jól kirajzolódott. Az Origón kiemelkedően sok narratíva jelent meg a vizsgált időszakokban, ezek leggyakoribb elbeszélője a kormány volt (1219 alkalom), ezt követte az újságíró (699 alkalom) és a más média (415 alkalom). Az ellenzék viszont alig jelent meg (20 alkalom) valamely narratíva elbeszélőjeként.

A 24.hu narratíváinak leggyakoribb célpontja a kormány és kormánypártok (205 alkalom) voltak, ezek nagyrészt negatív attitűddel, de azért az esetek 24 százalékában pozitív attitűddel jelentek meg. Talán sokak számára meglepő, hogy az ellenzéki pártokkal és politikusokkal szemben is főként negatív hangnemű narratívák fogalmazódtak meg ezen a hírportálon, a 84 alkalomból mindössze 7 százalék volt pozitív.

A közszolgálati média sokkal visszafogottabb volt a kormánypárti narratívák ismétlésével, mint a magántulajdonban lévő kormánypárti médiumok, de az így is jól kirajzolódott, hogy a kormánykritikus narratíváknál sokkal gyakrabban jelentek meg a kormányt támogató üzenetek.

Photo by Unseen Studio on Unsplash

„Régóta készültünk erre, ami izgalmas következő fejezet Magyarország egyik vezető közéleti oldalának építkezésében – mondta az indulásról Szigeti Péter lapigazgató. – Logikus következő lépés a hazai és globális okok miatt is nehéznek számító médiakörnyezetben, és az újságok hagyományos, vegyes bevételi forrásokra építő történeti üzleti modelljéhez is közelítünk vele, hogy hosszútávon is fenntartható alapokon tudhassuk a 24.hu jövőjét.”

Az újság megszokott hírkínálata egészében, védjegyszerű tartalomkínálata legnagyobbrészt ingyenes marad: nevéhez illően a 24 Extra ezeken túlmenően bővíti a lap kínálatát.

„A 24.hu-n továbbra is minden hírhez ingyen, szabadon hozzáférhetnek az emberek. Mindenki értesülhet a Fidesz–Tisza-meccs aktuális eredményeiről éppúgy, mint a Bayern München–Barcelona-futballmérkőzés kimeneteléről. Méghozzá azért, mert ennek az újságnak az alapvető felelőssége és célja, hogy a lehető legtöbb magyarnak garantálja az információkhoz való hozzáférés lehetőségét, egyúttal kikapcsolja, szórakoztassa őket” – részletezte Pető Péter főszerkesztő – „Széles körben elérhetőek maradnak zászlóshajó-podcastjaink, a Della, a Háromharmad és a Ziccer is. A fizetőkapu mögé olyan, az átlagosnál is elkötelezettebb olvasóink által kedvelt, jellemzően hosszabb írásaink kerülnek, amelyek a világ és hazánk köznapi visszásságairól, megszokhatatlan igazságtalanságairól vagy feltáratlan színeiről mesélnek, tudományos, sportbéli vagy kulturális jelenségeket mutatnak be, vagy olyan beszélgetéseket jegyeznek le, amelyekkel hitünk szerint máshol nem vagy nem ilyen megközelítésből találkozhatnak a magyar olvasók. Egyszóval mindannak a krémjével, amitől eddig és ezután is 24.hu a 24.hu.”

A főszerkesztő kiemelte, azért ezt a modellt választották, mert meggyőződésük, hogy amennyiben az újságoknak vásárlói vannak, az segít megőrizni a kiadványok szakmai és üzleti függetlenségét. „Amíg nyereséges egy közéleti lap, addig szerkesztőségen kívüli akaratok megjelenésének a lehetősége sem áll fenn. És amíg vásárlói vannak egy lapnak, addig van ellenállása a szurkolói kultúrával szemben, ami azért fontos, mert érdemes tudni: az igazság, amiért az újságírók dolgoznak, olykor fáj” – mondta Pető Péter főszerkesztő.

Részletek az alábbi linken találhatók.

A Nemzeti Sportról 2022 őszén derült ki, hogy állami tulajdonba kerül. Az állam a lap kiadói jogait a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tulajdonában lévő Mediaworkstől vette meg, a 444.hu szerint 3 milliárd forint közpénzt fizettek az N.S. Média Kft.-ért. Ráadásul az állam nem csupán ennyit áldozott az újságra, hiszen 2023 nyarán kiderült, hogy a kormány a költségvetésben forrást különített el arra, hogy 2024-ben 10 ezer példányra előfizessen. Az indoklásból akkor kiderült, hogy az N.S. Média működésének biztosítására 2024-ben 1 milliárd 338 millió forintot szánnak.

Arról, hogy a cég ismét gazdát cserél, a 24.hu számolt be márciusban a saját információi alapján. Bár az értesülést hivatalosan senki nem erősítette meg, nem sokkal később a parlament elé került a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében szükséges törvények módosítása, amely a médiatörvényen is változtat. Ebbe került be az a passzus, hogy a Nemzeti Sportot és egyéb, a laphoz köthető termékeket kiadó kft. tulajdonosi jogait a jövőben az MTVA gyakorolja – írják.

Fotó: Nemzeti Sport

Már egy évtizede hozza össze a legnagyobb elméket és nem mindennapi vezetőket a European Young Leaders 40 program. A kezdeményezés célja egy haladóbb, előremutató gondolkodású Európát építeni, és válaszokat adni a 21. század legnagyobb kihívásaira; ezt pedig olyan személyek garantálják, akik már bizonyították kiemelkedő kvalitásaikat saját területeiken. A különböző hátterekkel rendelkező, sokszínű társaságba Pető Péter, a 24.hu díjnyertes főszerkesztője, újságíró, író is meghívást kapott, így ő is részt vehet az egy éven át tartó konferenciasorozaton, amely a jelen és a jövő várható problémáira keres megoldásokat.

A kontinens jövőjét jelenleg olyan feladatok és problémakörök határozzák meg, mint a zöld és a digitális átalakulás támogatása, a demokráciák megerősítése, a szomszédos országokkal való kapcsolatok javítása, a hatalommegosztás növelése és egy sokszínűbb Európa építése. A kiválasztott vezetők országaikban meghatározó szerepet töltenek be abban, hogy egy egyenlőbb, befogadóbb és innovatív kontinens épüljön, ahol az emberek aktívabban foglalkoznak a politika égető kérdéseivel.

„A történelem legnagyobb választási éve lesz 2024, amely Európa arculatának jelentős átalakulását eredményezheti. Alig várjuk, hogy üdvözölhessük a fiatal vezetők ezen új osztályát, akik hisznek az együttműködő, multidiszciplináris vezetésben, és akiknek elkötelezettsége a világ formálására és az évszázad kihívásainak megoldására megvilágító erejű” – mondta Geert Cami, a Friends of Europe társalapítója és főtitkára.

„A magyar sajtó legszebb hagyományainak egyike a legjobb fotóriporterek különleges érzékenységének, szemének, merészségének, profizmusának köszönhető, a valóságot leghitelesebben elbeszélő, a szavakon túl mesélő dokumentarista tradíció. Örömünkre szolgál, hogy e kiállításon is megmutathatjuk, nagy tehetségű fotós kollégáink milyen erősen kötődnek e hagyományhoz, s ennek nyomán hogyan válnak méltó követőivé a magyar sajtófotózás legjobbjainak. Így továbbra is mind szemtanúi lehetünk a hazánknak” – fogalmazott a válogatásról Pető Péter, a 24.hu főszerkesztője.

A Szemtanúk kiállítás, a World Press Photo kísérőtárlata egészen november 5-ig ingyenesen megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum kerítésén.

Fotó: Stiller Ákos fotója (Kékvércse program)

Többhónapos programként indul útjára a Digital Revenue Launchpad EMEA 2023. A Financial Times stratégiai tanácsadója, az FT Strategies, valamint a sajtóval szorosan együtt dolgozó Google News Initiative kezdeményezése során mindössze nyolc lapkiadót választottak ki az európai, közel-keleti és afrikai régiókból pályázók közül. A 24.hu pályázata sikeresnek bizonyult: a hírportál csatlakozhat az idei képzési programhoz, egyedüliként Magyarországról, így lehetősége nyílik arra, hogy a munkatársak nemzetközi tudást sajátítsanak el, hiszen a résztvevő kiadványok a hónapok során aktív kapcsolatban lesznek egymással.

„A kiadók közti kapcsolatépítés mellett a program céljai közt szerepel, hogy a résztvevők alapot készítsenek egy megújult, hosszú távon fenntartható bevételi modell implementálásához. Ennek kialakításához szükséges az alapos, stratégiai tervezés, amelynek köszönhetően a modell a bevezetést követően rugalmasan alkalmazkodhat az újabb piaci trendekhez. A projekt keretében a 24.hu-nál, azt is megvizsgáljuk, milyen korszerű módszerek segíthetnek bennünket az olvasói elköteleződés fejlesztésében, és ezt milyen formában lehet bevétellé formálni” – mondta el az együttműködés kapcsán Bognár Bálint digitálisüzletág-igazgató.

A program előkészítői fázisában a 24.hu egy olvasói kérdőívet tett közzé, amely mentén a program koordinátorai megvizsgálhatják többek közt a lap jelenlegi követői bázisának előfizetési hajlandóságát. A továbbiakban interjúkkal, workshopokkal és inspiráló médiapiaci szakértők bevonásával folytatódik a munka, amely várhatóan a nyár végéig tart majd.

A 2020-ban indult bírósági eljárást kétszer is felfüggesztették, a Budapest Környéki Törvényszék azonban az ügy folytatására utasította a járásbíróságot. A magánvádas büntetőeljárást Czeglédy Csaba, a DK politikusa és jogi képviselője, Litresits András kezdeményezte, miután kiderült, hogy Fiák István adott valótlan információkat az Origo újságírójának a Human Operator Zrt. állítólagos ügyeiről.

Az Origo 2017 augusztusban közölt cikkében a többi között azt állította a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Human Operator tevékenységéről, hogy a szerződtetett diákok helyett valójában a szüleik végezték el a kiközvetített megbízásokat, így a cég a kedvezőbb adózási szabályok alkalmazása révén tisztességtelen piaci előnyt szerezett magának. Kovács András újságíró a korábban lezárult perben azt állította, hogy a cikk megírása előtt Fiák Istvánnal konzultált, és mivel tudta, hogy Fiák Kósa Lajos barátja, és tekintélyes ügyvéd, nem kételkedett az információk valóságtartalmában. Ezeket az állításokat a rágalmazásért jogerősen elítélt Kovács a Fiák elleni perben is fenntartotta.

A perben a NAV nyilatkozata alapján kiderült, hogy a Human Operatorral kapcsolatos hatósági vizsgálatok során nem merült fel olyan adat, ami alátámasztotta volna a lap, illetve Fiák állításait.

A bíróság szerint az Origón megjelentek alkalmasak voltak arra, hogy Czeglédy becsületét nagy nyilvánosság előtt csorbítsák. Fiák bejelentette, hogy fellebbez a döntés ellen – írja a 24.hu.

Fotó: MTI/24.hu