Támogatás a szabad alkotásban

Az Alkotótárs ösztöndíjprogram a pályafutása elején járó 2 nyertest 3-3 millió forint támogatásban részesíti, amellyel legfontosabb célja a szabad alkotás lehetőségének biztosítása.

A pályázók 2026-ban is június 30-ig nyújthatják be pályamunkájukat. A jelentkezési időszak utáni előzsűrizést követően, nyár közepén derül ki, kik kerültek shortlistre, a nyerteseket pedig a szeptemberi díjátadón jelentik be.

„Az Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogram hat éve indult azzal a céllal, hogy valódi lehetőséget adjon a fiatal magyar szerzőknek arra, hogy szabadon koncentrálhassanak az alkotásra. Az elmúlt években egyértelművé vált, hogy ez a támogatás kézzelfogható eredményekhez vezet: új kötetek, bemutatkozó hangok és erősebb jelenlét a kortárs irodalomban. A Mastercard számára ezért különösen fontos, hogy ezt a folyamatot továbbra is következetesen támogassuk, és évről évre teret adjunk az új történeteknek, alkotásoknak” – mondta Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere.

Pályázni szabad!

Az első alkalommal 2021-ben meghirdetett, tehetséges fiatal írókat és költőket támogató kezdeményezés azoknak a 40. életévüket még be nem töltött alkotóknak szól, akik legalább egy, de legfeljebb két önálló kötettel rendelkeznek.

A hazai irodalmi és zenei élet kiválóságaiból álló zsűri idei tagjai Fekete Giorgio, Szabó T. Anna, Szendrői Csaba, Ott Anna, Zilahi Anna. Az általuk legjobbnak ítélt pályázók számára az elismerés így egyben fontos szakmai visszajelzés is.

Az előző 5 év eredményei 

“Az Alkotótárs-díjat idén hatodik alkalommal adjuk át: története, nyertesei és elkészült kötetei lettek a Mastercarddal indított ösztöndíjprogramnak. A kezdetektől az írói munka támogatását, új művek elkészültét helyezte a középpontba az ösztöndíjprogram, ami megerősítette, hogy hosszútávon érdemes gondolkodni az érdemi hatásban” – mondta Valuska László, a Könyves Magazin lapigazgatója. 

A díjat eddig tíz fiatal szerző vehette át: az első évben André Ferenc és Czakó Zsófia, a másodikban Vajna Ádám és Vonnák Diána, a harmadikban Kerber Balázs és Zilahi Anna, a negyedikben Mohácsi Balázs és Puskás Panni, tavaly pedig Harag Anita és Biró Zsombor Aurél lett a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíjasa.

Az előző évek nyerteseivel kiemelten foglalkozik a konyvesmagazin.hu: interjúk, pályaképek, podcastsorozatok formájában. Az idei nyertesek a pénzdíj és a szakmai elismerés mellett szintén számíthatnak a program segítségére ismertségük növelésében és munkásságuk népszerűsítésében.

Az idei pályázati kiírás és minden további információ elérhető az ösztöndíjprogram oldalán.

A zsűri gondolatai alkotásról és pályakezdésről 

Szabó T Anna költő, író, műfordító.

„Az első könyv az persze bátorság, öröm. A második könyv nagyon nehéz, és utána talán a negyediktől már az ember kezdi biztonságban érezni magát, de az írás az olyan, hogy a papír fölött az ember nagyon egyedül van. Az életben lehetnek alkotótársai, munkatársai, harcostársai, mellette ülők. …Az én alkotótársam házi íróm is egyben. Nagy szerencsém volt, hogy kiskamasz koromtól tulajdonképpen egy íróval élek. De az, hogyha van az embernek egy bizalmasa, egy alkotótársa, egy olvasója, az nagyon-nagyon fontos. Tulajdonképpen mindennél fontosabb.”

Fekete Giorgo a Carson Coma zenekar frontembere, dalszerzője és szövegírója.

„Azt hiszem, hogy az alkotásban az önbizalom a legnehezebb kérdés, az hogy kellően jó-e az amit most én megírtam, ahhoz hogy másoknak is tetszen – például a mi esetünkben az, hogy szívesen énekelnék-e emberek a koncertjeinken. „

Szendrői Csaba  költő, dalszerző, az Elefánt zenekar frontembere és énekese.

„Az alapélményem az írással kapcsolatban az, hogy milyen jó érzés, hogy ezt a fehér színt a papíron eltüntetem, és miközben eltüntetem a fehért a papírról, aközben megszületik valami, ami az én gondolatom, és ezt mások elolvassák, és jobb esetben azt mondják, hogy hm.”

Ott Anna a Hadik Kávéház művészeti vezetője, irodalom népszerűsítő, aki könyvklubjai mellett frissen végzett irodalomterapeutáként, és irodalmi podcastot vezet a 444-en.

„Az alkotásnak nagyon kevés kritériuma van: valaki az alkotást használja arra, hogy kifejezze önmagát, vagy elmélyüljön, vagy megnyugodjon, vagy kicsekkoljon a valóságból, és azt támogatni kell.”

Zilahi Anna költő, képzőművész és a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj korábbi nyertese.

„Amikor megnyertem a Mastercard Alkotótársat 2023-ban, akkor már pont több éve nagyon küszködtem alkotói blokkal is, időhiánnyal is, és hát azzal a meggyőződéssel is természetesen, hogy egyáltalán író-költő vagyok-e még, hogyha négy éve nem jelent meg kötetem. Azt hiszem, hogy talán ez utóbbi volt a legnehezebb, és erre egy nagyon jó visszajelzést jelentett az, hogy megkaptam ezt az ösztöndíjat. Önmagában ez is nagyon sokat segített, de aztán az, hogy feljogosítva érezhettem magam arra, hogy ténylegesen írok Arra, hogy ténylegesen írással foglalkozzak a mindennapjaimban, és hogy ezt munkaként észlelhessem, munkaként könyvelhessem el. Ez nekem egy nagyon meghatározó élmény volt, és ebből egyébként azóta is tudok meríteni, úgyhogy ez a fajta dedikált idő az írásra, és ez a fajta szakmai visszacsatolás együtt nagyon inspiráló kombináció.”

Az MRSZ állásfoglalása leszögezi az egyesület teljes mértékű egyetértését azzal, hogy a városkép védelme, a közterületek rendezettebb használata, esztétikussá tétele, a jogszerű és átlátható működés közös érdek.

A szervezet szerint Budapest érdeke nem a működő, bevételt termelő, közérdekű kommunikációra is alkalmas és jogszerűen létrehozott közterületi médiafelületek általános felszámolása, hanem azok átlátható, arányos, szakmailag megalapozott, versenysemleges és városképi szempontból is vállalható szabályozása. A szakmai szervezet ezért azt kéri, hogy a Fővárosi Önkormányzat a rendelettervezetet jelenlegi formájában ne fogadja el, hanem a döntést megelőzően készíttessen részletes, számszerű és nyilvános hatástanulmányt, valamint folytasson érdemi szakmai egyeztetést az érintett piaci, kerületi és közlekedési szereplőkkel.

Az állásfoglalás kitér arra is, hogy a tervezet olyan mértékű változásokat eredményezhet a fővárosi közterületi reklámpiacon, a fővárosi és kerületi önkormányzati bevételekben, valamint a közlekedési vállalatok reklámhasznosítási lehetőségeiben, amelyek részletesebb szakmai, gazdasági, versenyjogi és alkotmányossági vizsgálatot indokolnak.

A Magyar Reklámszövetség felhívja a figyelmet arra, – tekintve, hogy Budapest Főváros Önkormányzata jelenleg jelentős, mintegy 110 milliárd forintos finanszírozási hiánnyal küzd,  – minden olyan szabályozási döntés, amely a főváros érdekkörébe tartozó közlekedési vállalatok, önkormányzati szereplők vagy kerületi partnerek éves bevételi lehetőségeit csökkentheti, ebben a helyzetben csak részletes gazdasági számítások alapján hozható meg felelősen.

Az OOH tagozat szakértői számításai szerint a reklámfelületekhez kapcsolódó árbevétel a közlekedési vállalatok, a közterület-hasznosítási rendszerek és a kerületi együttműködések esetében évente összességében sok száz millió forintos nagyságrendet is elérhet. A jelenlegi előterjesztésből ugyanakkor nem látható részletesen, hogy a javasolt tilalmak és korlátozások milyen bevételkiesést okozhatnak a fővárosnak, a BKV-nak, a BKK-nak, a kerületi önkormányzatoknak, illetve az érintett közszolgáltatási és piaci szereplőknek.

Az állásfoglalás kiemeli azt is, hogy az utcabútor nem azonos kizárólag az utasváróval. A jogszabályi fogalom az utasváró mellett a kioszkot, a közművelődési célú hirdetőoszlopot, valamint az információs vagy más célú berendezést is magában foglalja. Ezért az utcabútorok reklámelhelyezési és hasznosítási lehetőségeinek túl széles körű korlátozása nemcsak reklámpiaci kérdés, hanem a kerületi önkormányzatok fejlesztési, közterület-hasznosítási és lakossági tájékoztatási mozgásterét is érintheti.

A szakmai szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendelettervezet versenysemlegességi és piacra jutási szempontból is részletes vizsgálatot igényel. A tervezet jelenlegi formájában a közterületi reklámeszközök jelentős részének elhelyezését kizárhatja vagy érdemben korlátozhatja, miközben a megmaradó lehetőségek köre a gyakorlatban szűk felülettípusokra koncentrálódhat. Az MRSZ szerint ezért szükséges vizsgálni, hogy a szabályozás nem eredményez-e indokolatlan piaci koncentrációt, illetve nem korlátozza-e aránytalanul a piacra jutást.

A Magyar Reklámszövetség álláspontja szerint a fővárosnak nem általános tiltásokban, hanem differenciált, arányos, eszköz- és szolgáltatósemleges szabályozásban kellene gondolkodnia. Ilyen szabályozás különbséget tehetne az egyes reklámeszköz-típusok, a közterülethez vagy utcabútorhoz kapcsolódó felületek, a kizárólag reklámcélú és közérdekű funkciókat is ellátó eszközök, valamint az újonnan létesítendő és a már jogszerűen működő felületek között.

Az MRSZ és OOH Tagozata ezért a rendelet elfogadása előtt az alábbi cselekvési tervet javasolja a Fővárosi Önkormányzatnak:

– készüljön részletes, számszerű, nyilvános hatástanulmány a tervezet gazdasági, önkormányzati, közlekedési vállalati, kerületi, jogi, versenyjogi és piaci következményeiről;

– legyen bemutatva a várható bevételkiesés a főváros, a BKV, a BKK, a kerületek és az érintett közszolgáltatási szereplők szintjén;

– vizsgálják meg a kerületi önkormányzatok fejlesztési és közterület-hasznosítási mozgásterére gyakorolt hatásokat;

– készüljön jogi kockázati elemzés a tervezet versenysemlegességi, piacra jutási, alkotmányossági és uniós jogi veszélyeiről;

– induljon érdemi szakmai egyeztetés az érintett piaci szereplőkkel, kerületi önkormányzatokkal és közlekedési szereplőkkel;

– a főváros dolgozzon ki differenciált, arányos, eszköz- és szolgáltatósemleges szabályozási alternatívát az általános tiltások helyett.

Photo by Tingey Injury Law Firm on Unsplash, free license

A SPAR Magyarország folyamatosan fejleszti üzlethálózatát annak érdekében, hogy korszerű, jól átlátható üzletekkel, magas színvonalú kiszolgálással és a vásárlói igényekhez igazodó megoldásokkal álljon a vevők rendelkezésére. A két budapesti fejlesztés összértéke meghaladja az 1,2 milliárd forintot, a beruházások során megújultak az üzletterek, korszerű berendezések és modern technológiák kerültek bevezetésre.

„A SPAR számára kiemelten fontos a folyamatos innováció és az üzlethálózat következetes fejlesztése. Beruházásainkkal azt a célt szolgáljuk, hogy vásárlóink minden üzletünkben korszerű környezetben, modern technológiai megoldásokkal, széles választékkal és magas színvonalú kiszolgálással találkozzanak. A mostani budapesti fejlesztések is azt mutatják, hogy hosszú távon gondolkodunk, beruházunk, és folyamatosan törekszünk a vásárlói élmény továbbfejlesztésére és a kiszolgálás színvonalának emelésére” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Megújult SPAR szupermarket az Örs Vezér téri SUGÁR üzletközpontban

A SPAR Magyarország 2026. június 18-án újranyitotta budapesti szupermarketét a SUGÁR üzletközpontban (1148 Budapest, Örs vezér tere 24.). A 988 négyzetméteres eladóterű üzlet több mint 890 millió forintos beruházással újult meg. A korszerűsítés során modernizálták az üzlet belső kialakítását és berendezését. Új hűtők, korszerű állványrendszerek, modern pékáru bútorok és zöldség-gyümölcs kihelyezések kerültek az eladótérbe, miközben az üzletközpont felőli homlokzat is friss megjelenést kapott.

A megújult üzletben a vásárlókat a bejáratnál friss árukínálat fogadja: a zöldség-gyümölcs részleg, a kényelmi termékek, valamint a helyben sütött pékáruk hangsúlyos szerepet kaptak az üzlettér kialakításában. A kiszolgálópulttal szemben elhelyezett csomagolt friss hús- és csemegetermékek gyors és kényelmes alternatívát kínálnak azok számára, akik nem ragaszkodnak a személyes kiszolgáláshoz a frisstermékek vásárlásakor. Az üzlet további részeibe a tejtermékek választéka vezeti tovább a vásárlókat, biztosítva az átlátható és logikus bevásárlási útvonalat. Kiemelt, jól látható helyen külön akciós zóna segíti az aktuális ajánlatok gyors áttekintését.

Teljesen megújult az üzlet külön bejárattal rendelkező SPAR toGo egysége is: a modern koncepció szerint kialakított, fiatalos megjelenésű egység frissen készített szendvicsekkel, helyben sütött pékárukkal, készételekkel, snackekkel, kávéval és egyéb italokkal várja a vásárlókat. A gyors, kényelmes étkezési megoldásokat kínáló egység ideális választás lehet azok számára, akik útközben, munkába menet vagy egy rövid bevásárlás során szeretnének gyorsan minőségi, azonnal fogyasztható termékekhez jutni.

A gyors és kényelmes fizetést három hagyományos szalagos kassza és kilenc önkiszolgáló kassza támogatja az üzlettérben, valamint két kassza a SPAR toGo területén. Az italcsomagolások visszaváltását az utcáról közvetlenül megközelíthető REpont segíti. Az autóval érkező vásárlók a bevásárlóközpont parkolóját használhatják, míg a kerékpárral érkezők számára a SUGÁR üzletközpont kerékpártárolója áll rendelkezésre. A beruházás során energiahatékony LED világítás, környezetkímélő, szén-dioxid alapú hűtéstechnológia és ajtózott hűtőberendezések kerültek telepítésre. Az áruházban 45 munkatárs dolgozik.

Megújult SPAR szupermarket az Irinyi József utcában

Június 25-én újranyitotta kapuit a SPAR Magyarország budapesti szupermarkete az Irinyi József utcában (1117 Budapest, Irinyi József utca 34.). A 368 négyzetméteres üzlet 370 millió forintos fejlesztéssel újult meg. A modernizáció célja az volt, hogy a kisebb alapterület ellenére is még komfortosabb, jól áttekinthető és a friss kínálat erősségeire építő bevásárlási környezet jöjjön létre. A beruházás során megújult az épület homlokzata és vásárlói bejárata, miközben korszerű hűtőberendezések és új állványrendszerek kerültek az üzletbe.

A bejáratnál kialakított zöldség-gyümölcs részleg közvetlen közelében kapott helyet a kényelmi termékek kínálata, valamint a pékáru terület, amelyet önkiszolgáló grill melegentartó egészít ki. A grillkínálat új elemként jelent meg az üzlet választékában, tovább bővítve a gyors és praktikus étkezési lehetőségeket. Az üzlet kompakt kialakítása ellenére jól szervezett, könnyen bejárható vásárlási útvonalat kínál, amely egyszerre támogatja a hatékony bevásárlást és a széles kínálat áttekinthetőségét. A gyors fizetést egy hagyományos szalagos kassza és négy önkiszolgáló kassza biztosítja. Az autóval érkezők számára utcai parkolási lehetőség áll rendelkezésre, míg a kerékpárral közlekedők számára biciklitároló is elérhető. A beruházás részeként itt is energiahatékony LED világítás, környezetbarát, szén-dioxid alapú hűtéstechnológia, valamint ajtózott hűtőberendezések támogatják a fenntarthatóbb működést. Az üzlet mindennapi működéséről és a vásárlók szakszerű kiszolgálásáról 14 munkatárs gondoskodik.

Az üzletek elérhetősége és nyitvatartása:

1148 Budapest, Örs vezér tere 24., SUGÁR üzletközpont

Hétfő-péntek: 06:30-21:00

Szombat: 07:00-19:00

Vasárnap: 08:00-19:00

SPAR toGo egység:

Hétfő-péntek: 07:00-18:00

Szombat: 08:00-16:00

Vasárnap: 08:00-15:00

1117 Budapest, Irinyi József utca 34.

Hétfő-péntek: 07:00-20:30

Szombat: 07:00-17:00

Vasárnap: 08:00-14:00

Dorosz Dávid volt politikus, parlamenti képviselő, budapesti főpolgármester-helyettes,
könyvet írt a klímaváltozásról, tavaly pedig megjelent az első regénye, a Mindenki lelép.
A mai műsorban a második, idén februárban megjelent thrilleréről beszélgetünk.
 
Először a tavalyi, „Mindenki lelép” című regényéről váltunk pár szót, melynek alcíme:
Thriller a mai Magyarországról. Megbeszéljük, hogy született az első regénye, mi motiválta a
megírására.
Utána rátérünk a második regényére. „A hatalom árvái” alcíme szerint „Politikai thriller a
rendszerek árnyékában.” A könyvben viszontlátjuk Ferit, a nyomozót, aki már az előző
regényben is szerepelt. A könyv helyszíne egy képzeletbeli bakonyi kisváros, Árokvár, ahol
az orosz elnök látogatását várják. Eltűnik egy intézeti fiú. A nyomozás váratlan fordulatokat
hoz, amelynek során újra összefonódik három egykori jóbarát, Feri, Lili és András sorsa.
Vidéki Magyarország, táskás emberek, kiskirályok, orosz befolyás… Rengeteg motívum
ismerős lehet azoknak, akik az elmúlt évtizedeket Magyarországon élték át.
A hatalom árvái februári megjelenése és a mai beszélgetés között volt egy választás, ami –
nagyon úgy tűnik – elsöpörte a NER-t. Beszélgetünk a thriller geneziséről: titkos
informátorok, rejtélyes találkozók, tipikus sorsok és viselkedési minták a szereplőkben…
Rendszerváltás vagy gengszterváltás?
Hogyan állt össze ez a fordulatos történet? Hogyan fogadta a két regényt a kritika és az
olvasók? Lesz-e folytatás?

A médiában dolgozók többsége nem kifejezetten optimista, ha a saját kiadója, szerkesztősége anyagi helyzetének várható alakulásáról van szó, de a vezető független online médiumok jövőjét már biztosabbnak látja a szakma. A korábbi kormányzathoz kapcsolható sajtótermékek vonatkozásában ugyanakkor az életben maradást is bravúrként értékelné a nagy többség, hiszen valószínűtlen, hogy további finanszírozást biztosítanának számukra a NER-es üzleti körök – egyebek mellett erre is rávilágítanak annak a friss kutatásnak az eredményei, amelyet Magyarország egyik vezető stratégiai kommunikációs tanácsadó vállalata, a Noguchi készített. A hazánk meghatározó médiumainál és kiadóinál dolgozó, mintegy 50 újságíró, szerkesztő, értékesítési és kiadói vezető megkérdezésén alapuló iparági felmérés szerint vegyesek a várakozások annak tekintetében, hogy a saját működést finanszírozó tételek hogyan alakulhatnak a következő egy évben. Bár tízből négyen arra számítanak, hogy az olvasóktól származó bevételek súlya nőhet, egyharmad stagnálást, egynegyed pedig némi csökkenést vár.

Visszatérnek a hirdetők, de még kivárás látszik

Szinte mindenki arra számít, hogy a korábban kormánykritikusként elkönyvelt független médiafelületekhez visszatérnek azok a versenyszférabeli hirdetők, amelyek a közelmúltban a retorzióktól tartva távol maradtak. A megmaradó kormányzati, állami vállalati hirdetések kapcsán mérsékeltebb optimizmus figyelhető meg, de az újságírók, szerkesztők fele így is valószínűnek tartja, hogy ezek elsősorban a független sajtónál landolnak majd. Ha minden jól megy, e döntések alapját nem a politikai irányultság, hanem az elérés határozza majd meg: ezt reméli a megkérdezettek kétharmada.

Nem biztos, hogy csökken a média átpolitizáltsága

A kormányváltás körüli optimizmust jelzi, hogy a megkérdezettek kétharmada arra számít, szerkesztőségének kapcsolata javulni fog az állami, kormányzati szereplőkkel. Többen kiemelték: nem azt várják, hogy a médiát „babusgassa” az új kabinet, hanem hogy az ignorálás vagy éppen megfélemlítés helyett érdemi párbeszédet folytasson a kritikus sajtóval is. A kapcsolatok javulását segítheti, hogy saját szerkesztősége esetében a válaszadók fele az átpolitizáltság csökkenését várja, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy közel ennyien jósolnak szinten maradást vagy kisebb növekedést.

„Az elmúlt másfél évtizedben reflexszé vált, hogy »jobb csendben maradni«, vagy csak udvariasan, halkan, a háttérben jelezni a vállalat számára fontos ügyeket a döntéshozók felé. Minden jel arra mutat, hogy a következő időszakban ez a visszájára fordul. A társadalom jelentős részének megjött a hangja, megtapasztalta, hogy lehet véleménye és szabadon kifejezheti azt, hiszen áprilisban bebizonyosodott, lehet változást, eredményt elérni. A vállalatok számára ugyanakkor továbbra is kockázatos alapos felkészülés és a lehetséges buktatók számbavétele nélkül, hirtelen felindulásból vagy dacból kommunikálni – ahogy azt az elmúlt hetekben már láthattuk is néhány esetben” – mondta Szántó Balázs, a Noguchi ügyvezető partnere.

Jönnek-e új befektetők a médiapiacra?

Rendkívül vegyesek a várakozások annak kapcsán, hogy milyen tulajdonosi átrendeződések várhatók a hazai médiapiacon. Azt a többség nem tartja valószínűnek, hogy egy új, jelentős magyar befektető lépjen színre, viszont külföldi szereplő megjelenését a szűk többség már reálisnak gondolja. A meglévő tulajdonosi kör átrendeződése a független médiumok esetében nem valószínű, viszont a visszajelzések alapján a korábban kormánypárti sajtó ezt biztosan nem tudja elkerülni.

A többség arra számít, hogy növekszik, vagy legalább szinten marad a vezető független médiumok iránti közbizalom, miközben a megkérdezettek háromnegyede ezzel ellentétes folyamatokat jósol az előző kormányhoz kötődő médiumok esetében. A nagy nyertes a közmédia lehet, hiszen a válaszadók kétharmada a bizalom növekedését várja. A magyar média egészét tekintve szintén ugyanennyien vélekednek úgy, hogy nő a hírek iránti általános bizalom. A válaszadók kétharmada azt reméli, hogy az újságírók társadalmi megbecsültsége nőni fog a következő egy évben.

„A média az elmúlt két évben bizonyította, hogy a valódi újságírói munkának hatása és eredménye van, és mivel ezt a közönség is értékeli, jól felfogott érdeke, hogy folytassa a tényfeltáró, oknyomozó, hírmagyarázó munkát” – emelte ki Szántó Balázs.

Tarol az AI, nem olyan veszélyes már a Facebook

Komoly átrendeződés zajlik a hírfogyasztásban meghatározó platformoknál is, a leginkább egyértelmű trend az AI összefoglalók és a print lapok szerepét illetően látszik. Szinte mindenki arra számít, hogy a mesterséges intelligencia által összegyűjtött/generált információk súlya nőni fog, a többség szerint ráadásul jelentős mértékben, miközben a nyomtatott sajtó terén tízből nyolcan további térvesztést várnak.

A korábbi nagy mumusnak számító Facebook súlya várhatóan nem változik, míg a TikTok esetében valamivel többen vannak azok, akik e csatorna szerepének növekedésére tippelnek, mint azok, akik a stabilitásra. A Google és a hagyományos keresők esetében nagyjából ugyanannyian várják a szerepük kisebb-nagyobb erősödését, mint gyengülését, viszont az értékesítési szakemberek egyértelműen az utóbbira szavaznak. Körülbelül ugyanez vonatkozik a hírportálokra is, azzal a különbséggel, hogy esetükben a relatív többség a szerepük stabilitását jósolja. A tévék, rádiók hírfogyasztásban betöltött súlya a relatív többség véleménye alapján kisebb mértékben csökkenhet, míg a podcastoké és a streaming-platformoké növekedhet.

A Noguchi 5+1 tanácsot is megfogalmazott a kommunikációs döntéshozóknak

1. A régi térkép elavult, az újat épp most rajzolják. Légy képben, kövesd az eseményeket – vagy dolgozz olyan tanácsadóval, aki megteszi helyetted!
2. Eddig megszólalni volt kockázat, mostantól csendben maradni lesz az. Aki hallgat, hátrányba kerül, mert más határozza meg a számára fontos témák kereteit.
3. Az elérésért fizetni kell, a figyelmet el kell nyerni, a bizalmat ki kell érdemelni. A három összefügg, de nem ugyanaz, ezért döntsd el, melyiket milyen prioritással kezeled, és hogyan méred!
4. A technológia szolgálja a kommunikációt, nem fordítva. Ne az éppen menő trendre építs, az üzleti és kommunikációs céljaidból indulj ki!
5. A taktikák gyorsan változnak, az elvek nem. A csatornák, formátumok és eszközök évről évre megújulnak, az emberi motivációk viszont évezredek óta változatlanok, ezért a kommunikációs stratégiát a célokra és a közönségre építsd, a taktikát pedig kezeld rugalmasan!

+1   Becsüld meg a független médiát, ne akard megszelídíteni! Mint azt az elmúlt két évben láthattuk, övék a hitelesség, amelyet a közönség, és egyre inkább az AI-rendszerek is díjaznak.

Az ügynökség a kutatás összefoglalóját és legfontosabb javaslatait megosztja a honlapján regisztráló érdeklődőkkel.

Photo by Austin Distel on Unsplash, free license

Először a tavalyi, „Mindenki lelép” című regényéről váltunk pár szót, melynek alcíme: Thriller a mai Magyarországról. Megbeszéljük, hogy született az első regénye, mi motiválta a megírására.

Utána rátérünk a második regényére. „A hatalom árvái” alcíme szerint „Politikai thriller a rendszerek árnyékában.” A könyvben viszontlátjuk Ferit, a nyomozót, aki már az előző regényben is szerepelt. A könyv helyszíne egy képzeletbeli bakonyi kisváros, Árokvár, ahol az orosz elnök látogatását várják. Eltűnik egy intézeti fiú. A nyomozás váratlan fordulatokat hoz, amelynek során újra összefonódik három egykori jóbarát, Feri, Lili és András sorsa. Vidéki Magyarország, táskás emberek, kiskirályok, orosz befolyás… Rengeteg motívum ismerős lehet azoknak, akik az elmúlt évtizedeket Magyarországon élték át.

A hatalom árvái februári megjelenése és a mai beszélgetés között volt egy választás, ami – nagyon úgy tűnik – elsöpörte a NER-t. Beszélgetünk a thriller geneziséről: titkos informátorok, rejtélyes találkozók, tipikus sorsok és viselkedési minták a szereplőkben… Rendszerváltás vagy gengszterváltás?

Hogyan állt össze ez a fordulatos történet? Hogyan fogadta a két regényt a kritika és az olvasók? Lesz-e folytatás?

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Egy új, az egész EU-ra kiterjedő felmérés eredményei azt mutatják, hogy az európai fogyasztók 72%-a fontosnak tartja a termékdizájnt annak eldöntésekor, hogy mit vásároljon. A válaszadók körülbelül egyharmada (31%) szerint egy termék megvásárlásakor nagyon vagy rendkívül fontos annak kialakítása. Az uniós fogyasztók fele ráadásul nagyra értékeli a jó formatervezést, közel négyből három (73%) hajlandó többet fizetni egy jobban megtervezett termékért.

A dizájn különösen fontos a fiatalabb fogyasztók számára: a 18–24 évesek 80%-a szerint fontos tényező a vásárlási döntéseikben. A fiatalok magasabb árat is inkább hajlandók fizetni a jobban megtervezett termékekért, és a dizájnt pozitív érzelmekkel társítják.

Az egyes ágazatokat tekintve az adatokból az derül ki, hogy a formatervezés különösen nagy jelentőséggel bír a bútor- és divatiparban: az uniós fogyasztók 76%-a tartja nagyon fontosnak a bútorvásárlás során, míg a ruházati cikkek és kiegészítők vásárlásakor ez az arány 66%.

Bár a minőség és az ár továbbra is a legfontosabb vásárlási szempont, a formatervezés is szerepet játszik a fogyasztói preferenciák alakulásában, különösen a fiatalabb generációk esetében.

A formatervezés értéke azonban sebezhetővé is teszi azt a hamisítással és a jogosulatlan másolással szemben, ami továbbra is széles körben elterjedt olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a divat-, a bútoripar, az elektronika és egyéb fogyasztási cikkek.

Az EUIPO ügyvezető igazgatója, João Negrão így fogalmazott: „Az európai formatervezés az egyik legnagyobb versenyelőnyünk. Ez határozza meg azokat a termékeket, amelyekben megbízunk, amelyeket nagyra értékelünk és nap mint nap használunk, miközben segít a vállalkozásoknak kiemelkedniük a nemzetközi piacon. Kutatások igazolják, hogy a fogyasztók – különösen a fiatalabb generációk – elismerik a jó formatervezés értékét. A formatervezési minták védelme biztonságot nyújt, hogy megéri az alkotóknak az innovációra törekedni, a vállalkozásoknak pedig versenyelőnyt biztosít – megteremtve azt a növekedést és versenyképességet, amelyre Európa gazdasága támaszkodik.”

Hamisítás: veszély az európai formatervezésre

Az eredeti termékek megjelenését utánzó hamisítványok terjedése az e-kereskedelem térnyerésének és a közösségi média befolyásának köszönhetően egyre nagyobb méreteket ölt. Az európaiak mintegy 13%-a állítja, hogy vásárolt már szándékosan hamisított terméket; ez az arány a 15–24 éves fiatalabb fogyasztók körében pedig 26%-ra emelkedik.

Az EUIPO adatai szerint a formatervezéssel szorosan összefüggő divat- és ruházati ipar becslések szerint évente 12 milliárd eurós veszteséget szenved el, míg a hamisított kézitáskák, ékszerek és órák EU-szerte évente mintegy 2,7 milliárd eurós elmaradt árbevételt jelentenek az eredeti gyártók számára. Magyarországon a hamisítás évente 126 millió euró veszteséget okoz a ruházati iparágban, és 43 millió euró veszteséget a kézitáskák, ékszerek és órák ágazatában.

A kkv-k különösen ki vannak téve az ilyen típusú jogsértéseknek, mivel gyakran csak minimális megkülönböztethető termékdizájnnal rendelkeznek, és korlátozott kapacitásuk van formatervezésiminta-oltalmaik nyomon követésére és érvényesítésére.

A gazdasági hatáson túl a hamisított termékek súlyos egészségügyi és biztonsági kockázatokat is jelenthetnek a fogyasztók és a környezet számára, mivel sokszor nem felelnek meg a biztonsági és minőségi előírásoknak. Arra is utalnak kutatások, hogy kapcsolat áll fenn a hamisított áruk kereskedelme és a szervezett bűnözői hálózatok, egyes esetekben pedig a munkaerő-kizsákmányolás között.

A formatervezés mint stratégiai üzleti erőforrás

A formatervezés-orientált iparágak jelentős részét adják az EU gazdaságának és foglalkoztatásának. Mintegy 28 millió embert foglalkoztatnak, ami az EU teljes foglalkoztatásának körülbelül 13%-át teszi ki, és az EU GDP-jének több mint 16%-át állítják elő.

Az EUIPO tanulmányai azt mutatják továbbá, hogy a formatervezési mintákat lajstromba vetető kisvállalkozások csaknem 30%-kal több bevételt generálnak egy munkavállalóra vetítve, és majdnem 25%-kal magasabb béreket fizetnek, mint azok, amelyek nem rendelkeznek bejegyzett szellemitulajdon-jogokkal. Ezen előnyök ellenére azonban az EU-ban a kkv-knak csak mintegy 1%-a rendelkezik lajstromozott formatervezésiminta-oltalommal.

Az EUIPO aktívan támogatja a formatervezési minták védelmét és érvényesítését, különösen a kkv-k esetében. Ennek részét képezik pénzügyi támogatási programok, például a Kkv-alap, tanácsadási szolgáltatások, többek között az IP Scan szolgáltatás, valamint olyan jogérvényesítési eszközök, mint a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére szolgáló IP Enforcement portál. Az EUIPO ezenkívül a tagállamok bűnüldöző hatóságai mellett szorosan együttműködik más szervezetekkel, például az Europollal és a Frontex-szel, hogy fellépjen az EU-ban a szellemitulajdon-jogokat érintő bűncselekményekkel szemben, például a hamisított termékek elleni nagyszabású, összehangolt intézkedésekkel.

Az EUIPO DesignEuropa Awards néven uniós formatervezési díjpályázatot is szervez, amelyen kiemelkedő formatervezési alkotások és azok alkotói – a már befutott úttörőktől a feltörekvő innovátorokig – részesülnek elismerésben, miközben kiemelt figyelmet kap a formatervezési minták védelmének a fontossága. A 2026-ban 10. évfordulóját ünneplő díjátadó Európa gazdag formatervezési örökségére, valamint a kultúrához, a kreativitáshoz és a mindennapi élethez való jelentős hozzájárulására is rávilágít.

A formatervezési mintákra vonatkozó uniós jogot korszerűsítő közelmúltbeli jogalkotási reform egyszerűsítette az eljárásokat, csökkentette a költségeket és hozzáférhetőbbé tette a formatervezési minták oltalmát, ideértve az innovatív és animációs formatervezési minták új megjelenítési módjait is.

Az európai uniós formatervezési minták lajstromozása az EUIPO-hoz online benyújtott egyetlen bejelentés révén gyors és költséghatékony védelmet biztosít a vállalkozások számára az EU teljes piacán. A bejelentés díja 350 eurónál kezdődik. A lajstromozott európai uniós formatervezési minták mind a 27 uniós tagállamban érvényesíthetők, és ötévente legfeljebb 25 évre megújíthatók.

A 2024–2026 közötti vezetés mandátumának lejártával az egyesület közgyűlésének feladata az volt, hogy kijelölje a következő két éves időszak (2026–2028) irányító testületeit. Az új elnökség döntése értelmében a 2026/2028-as ciklusban nem egyetlen cég látja el az elnöki teendőket. A tisztséget egy rotációs rendszer keretében, 6 havonta váltakozva négy vállalat tölti be, az alábbi sorrendben:

1. WPP Media Hungary Kft.
2. Sales Contact Kft.
3. Central Médiacsoport Zrt.
4. M-RTL Zrt.

„Az EDME elnöksége a 2024-2026-os ciklusban a korábbi éveknek megfelelően képviselte a tagság érdekeit és felügyelte a közönségmérés közös vásárlását. Rendezvényeket tartottunk a DKT közösségnek és display médiapiaci kutatással segíthettük a marketingesek, a médiatervezők és a kiadók munkáját. A hazai kiadók hosszabb figyelmet tudnak biztosítani a hirdetéseknek kisebb reklámzaj mellett és összességében lényegesen több embert érnek el, mint a globális platformok.” – nyilatkozta Sopov István, az EDME leköszönő elnöke, a Sales Contact Kft. képviselője.

A megválasztott EDME Elnökség tagjai (kategóriánként):

Média kategória:

Central Médiacsoport Zrt.  (képviseli: Vági Róbert)

Indamedia Sales Kft.  (képviseli: Földi Kata)

M-RTL Zrt.  (képviseli: Dudás Gergely)

Mediaworks Hungary Zrt.  (képviseli: Pónácz Zoltán)

Sales House kategória:

atmedia Kft.  (képviseli: Laczkó Endre)

Infinety Invest Kft. (képviseli: Ablonczy Ákos)

Sales Contact Kft. (képviseli: Sopov István)

Médiaügynökség kategória:

Dentsu Hungary Kft. (képviseli: Zsigri Anikó)

OMG Hungary Kft.  (képviseli: Szabó Edina)

WPP Media Hungary Kft. (képviseli: Molnár Henriett)

A közgyűlés során döntés született az EDME Felügyelőbizottságának új összetételéről is. A testület munkáját a következő két évben az alábbi szakemberek látják el:

Guttengéber Csaba (atmedia Kft.)

Pajor Attila (WPP Media Hungary Kft.)

Miklósi Zoltán (HVG Kiadó Zrt.)

Az újonnan felálló vezetés a rotációs elnöki struktúrával és a széleskörű iparági képviselettel a következő két évben is a hazai digitális piac átláthatóságának és fejlődésének támogatásán dolgozik.

Az Európai Bizottság 2026-os State of the Digital Decade (A digitális évtized helyzete) jelentése szerint az Európai Unió legnagyobb elmaradása a technológiai önállóság és a kritikus infrastruktúra terén mutatkozik meg. Bár az 5G mobilhálózatok kiépítése a tagállamokban jól halad, a vezetékes optikai hálózatok és a nagykapacitású internet elterjedése jócskán elmarad a várttól.

Európa nem elég szuverén a technológiában

Ennél is kritikusabb a helyzet a globális félvezetőpiacon, ahol az EU jelenleg mindössze 9%-os részesedéssel bír a 2030-ra kitűzött 20%-os célhoz képest. Ez a külső piacoktól való kitettség a felhőszolgáltatások és a kiberbiztonság területén is súlyos függőséget eredményez, amit a mesterséges intelligencia rohamos térnyerése és az azzal járó számítási kapacitásigény csak tovább fokoz.

A másik kritikus terület a humán tőke és a vállalkozások felkészültsége, ahol a digitális készségek hiánya jelenti a fő szűk keresztmetszetet. Az IKT-szakemberek aránya a munkaerőpiacon még mindig csak 5% körül mozog, ami fele a 2030-as célnak, és különösen alacsony a nők jelenléte ezen a pályán. Mindez közvetlenül hátráltatja a kis- és középvállalkozások digitalizációját, amelyek komoly forráshiánnyal is küzdenek.

Hálózatok terén és e-ügyintézésben jól állunk

Magyarország az idei jelentés eredményei szerint továbbra is kiválóan teljesít a távközlési hálózatok kiépítettségében, különösképp a nagykapacitású és az optikai összeköttetések lefedettségében, amelyek jelentősen meghaladják az uniós átlagot.

Tavalyhoz hasonlóan idén is kiemelkedő terület a digitális közszolgáltatások köre, azon belül is az állampolgároknak nyújtott e-kormányzati funkciók, illetve a digitális egészségügyi szolgáltatások (amilyen például az EESZT), amelyek lehetővé teszik a magyarok számára, hogy transzparens módon, digitálisan érhessék el a teljes egészségügyi kórtörténetüket és leleteiket.

Sem magánszemélyként, sem cégként nem használjuk ki a digitalizációt

A fent említett fejlett távközlési infrastruktúra stabil alapot biztosíthat a jövő digitális gazdasága számára, ám megléte ellenére a magyar gazdaság nem képes teljeskörűen kiaknázni a digitalizáció előnyeit.  A legkritikusabb elmaradás a vállalkozások digitalizációjában, különösen a kkv-szektorban tapasztalható. A felhőalapú szolgáltatások, a fejlett adatelemzési eszközök és a mesterséges intelligencia üzleti célú integrációja terén Magyarország elmarad az uniós versenytársak mögött.

Ezt a technológiai lemaradást súlyosbítja a lakosság digitális készségeinek alacsony szintje: csupán a magyarok 57,3 százaléka rendelkezik alapvető készségekkel, ami elmarad a 60,4 százalékos uniós átlagtól, és rendkívül távol esik a 2030-ra elérni kívánt 80 százalékos céltól. A hazai kkv-k 59,8 százaléka rendelkezik ilyen ismeretekkel, ami jóval alatta van a 71,4 százalékos uniós átlagnak, és jelentősen alulmúlja a 2030-ra kitűzött 90 százalékos célt. Hasonlóan jelentős a lemaradás a komplex digitális tudású kkv-k terén is: itthon ezek aránya 5,5 százalék az EU-s 9 százalékhoz képest.

Az alapvető digitális írástudás hiánya komoly gátat szab mind a digitális közszolgáltatások még szélesebb körű lakossági kihasználtságának, mind a munkaerőpiac modernizációjának, fenntartva a digitális szakadékot az idősebb generációk és a vidéken élő lakosság körében.

„A jelentés világosan mutatja: a vállalkozások és az emberek jelentős része még nem tudja teljes mértékben kihasználni a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket. Az IVSZ szakmai állásfoglalása is arra hívta fel a figyelmet, hogy a 21. századi versenyképesség alapja a technológia mellett a tudás: olyan humán tőkére van szükség, amelyben az alapvető digitális és MI-készségek, a STEM- és IKT-kompetenciák, valamint az egész életen át tartó tanulás szemlélete széles körben jelen van. A kkv-k digitális felzárkóztatása, az alapvető digitális készségek fejlesztése és az IKT-szakemberhiány enyhítése nem halogatható tovább, mert ezek nélkül a magyar gazdaság versenyképessége is sérül. Éppen ezért hívtuk össze újra az IVSZ által létrehozott »Koalíció a digitális készségekért és munkahelyekért« tagjait: a szakmai szervezetek, vállalatok, kormányzat és az akadémiai szféra közös gondolkodására, összehangolt cselekvésre és olyan programokra van szükség, amelyek valódi segítséget adnak a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak a digitális átállásban” – mondta Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

Pedig a 2026-os speciális Eurobarométer felmérés adatai alapján a magyarok rendkívül elkötelezettek a digitális fejlesztések iránt, és határozott elvárásokat támasztanak mind a nemzeti, mind az uniós döntéshozókkal szemben. 85%-uk gondolja úgy, hogy a digitális szakpolitikának kiemelten magas vagy magas prioritást kellene élveznie az Európai Unió jövőjében. Ez az arány lényegesen felülmúlja a 79%-os uniós átlagot, jelezve a hazai társadalom nyitottságát.

Meg kell menteni a kkv-k felzárkóztatásának költségvetését

A Digitális Évtized céljainak elérése érdekében kidolgozott magyar nemzeti stratégiai ütemterv végrehajtása intenzív szakaszban van, de komoly fenntarthatósági kérdéseket vet fel a finanszírozási ciklusok szempontjából. A magyar nemzeti ütemterv 44 intézkedést tartalmaz, amelyeket összesen 2,489 milliárd eurós költségvetés támogat, az intézkedésekhez kapcsolódó teljes állami költségvetés 575 millió euró.

Tekintettel arra, hogy az intézkedések 48%-a 2026 végével kifut, Magyarországnak sürgősen gondoskodnia kell a finanszírozási folyamatosság biztosításáról. A források hirtelen elapadása komolyan veszélyezteti az eddig elért eredmények fenntartását és a hazai kkv-szektor digitális felzárkóztatását.

A három nap során előadások, kerekasztal-beszélgetések, kulturális programok és közösségi találkozások várják az érdeklődőket a Tapolcai-medence gyöngyszemének számító Szent György-hegyen. Az érdeklődők a 10 millió Fa honlapján tájékozódhatnak a részletekről, illetve az esemény Facebook-oldalán.

A rendezvény központi kérdése: hogyan lehet új alapokra helyezni a természetvédelem társadalmi szerepét egy olyan korszakban, amikor az ökológiai válság, a klímaváltozás és a biodiverzitás csökkenése egyre sürgetőbb válaszokat követel.

A program „Régi elvek, új megoldások” mottóval olyan szakembereket és közéleti szereplőket szólít meg, akik különböző nézőpontokból keresik a természet és az ember kapcsolatának újragondolási lehetőségeit.

A beszélgetések résztvevői többek között:

• Ürge-Vorsatz Diána
• Bajor Zoltán
• Dezsényi Péter
• Gálhidy László
• Csépányi Péter
• Éger Ákos
• Réthy Katalin
• Szendőfi Balázs

A szervezők célja, hogy a természetvédelem ne csupán szakpolitikai vagy tudományos kérdésként jelenjen meg, hanem társadalmi, kulturális és közösségi ügyként is.

A RESTART egyszerre nyári együttlét és közös gondolkodás: komoly témák kerülnek terítékre nyaralás közben, régi barátok és új szövetségesek ülnek egy asztalhoz, miközben a diófák árnyékában arról beszélgethetünk, hogyan képzeljük el a természetvédelem következő évtizedét, és milyen társadalmi, kulturális és közösségi változások tehetik lehetővé a valódi megújulást.

Az esemény egyik kiindulópontja, hogy a zöld gondolkodás nem egyszerűen egy tudományos látásmód vagy természetvédelmi program. Egy új civilizáció körvonalait rajzolja fel, amely szükségszerűen megjelenik a filozófiában, az irodalomban, a zenében, a közösségi életben és végső soron abban is, ahogyan önmagunkat és a természethez fűződő viszonyunkat értelmezzük. A kulturális programok szintén ezt a szemléletet erősítik.

Egy kis ízelítő a kulturális programkavalkádból:

• Kemény Zsófi
• Varga Helena koncert
• Romani Design kiállítás és vásár
• Prieger Zsolt és Magyar Bori
• Röhrig Géza
• Bárth János koncert
• Weiner Sennyey Tibor méhész-költő
• Kállai Márton “Matuzsálemek” fotókiállítás
• Pajtamozi Gauder Áronnal és Szendőfi Balázzsal

A rendezvényt a 10 Millió Fa közössége szervezi, amely az elmúlt években Magyarország egyik legjelentősebb zöld civil mozgalmává vált. A szervezők szerint a természetvédelem előtt álló kihívások új gondolkodást, új együttműködéseket és új társadalmi szövetségeket igényelnek – ezt a közös újrakezdést jelképezi a RESTART. 

Helyszín: Vulkán Kert, Kisapáti

Időpont: 2026. július 3–5.

Szervező: 10 Millió Fa