A konferencia egyik alapvető kérdése az volt, hogy milyen szerepet tölt be a reklám a mai társadalomban. A reklám nem csupán termékekről és szolgáltatásokról ad információt, hanem befolyásolja azt is, hogyan tájékozódunk, milyen értékekhez kapcsolódunk, mit vásárlunk, mennyit fogyasztunk, és hogyan viszonyulunk a fenntarthatóság kérdéséhez. A felelős reklámozás ezért egyszerre gazdasági, társadalmi és etikai kérdés, amelynek alakításában a szakma, a tudomány és a közérdekű feladatokat ellátó intézmények együttműködése egyaránt fontos.

A résztvevőket Szabó Zsolt László, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság médiapiaci együttműködési és kutatási igazgatója köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy a médiatudatosság, a fenntarthatósági kommunikáció és a felelős reklámozás olyan aktuális témák, amelyekről szükség van a szakmai párbeszédre. Az ilyen rendezvények hozzájárulnak a médiapiaci helyzettel és szabályozással továbbá a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tájékozottság növeléséhez, valamint a piaci gyakorlatok egységesebb értelmezéséhez.

A konferencia szakmai programját Stephan Loerke, a World Federation of Advertisers (WFA) vezérigazgatójának videóüzenete nyitotta meg. Előadásában a felelős reklámozás jövőjéről, valamint a reklámszakma társadalmi felelősségéről beszélt, hangsúlyozva, hogy a reklámokkal szembeni elvárások folyamatosan változnak, ezért a piac szereplőinek is alkalmazkodniuk kell az új kihívásokhoz.

Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója „Alice Csodaországban” című előadásában a felelős kommunikáció gyakorlati dilemmáit mutatta be. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogyasztók egyre összetettebb információs környezetben próbálnak eligazodni, miközben a reklámoknak egyszerre kell megfelelniük a fogyasztói elvárásoknak, a fenntarthatósági szempontoknak, a tudományos eredményeknek és a szabályozási követelményeknek. Előadásának egyik központi üzenete az volt, hogy a fogyasztók edukálása fontos feladat, ugyanakkor nem jelentheti a vállalati felelősség áthárítását, és a reklámokba vetett bizalom megőrzése továbbra is kulcsfontosságú.

A tudományos nézőpontot Dr. Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense képviselte. Előadásában a fenntarthatósági fordulat társadalmi korlátairól és a reklám szerepéről beszélt. Rámutatott, hogy a fenntarthatósági átállás nem csupán technológiai vagy környezetvédelmi kérdés, hanem a fogyasztási szokások, az igények és a gazdasági működés újragondolását is megköveteli. Kiemelte, hogy a reklám jelentős szerepet játszik abban, hogyan különítjük el egymástól a valós szükségleteket és a folyamatosan növekvő fogyasztói igényeket, ezért a reklámok felelőssége a fenntarthatósági átmenet szempontjából sem elhanyagolható.

Dr. Aczél Petra professzor, kommunikációkutató a reklámokban megjelenő világnézetek és a mentális fenntarthatóság kapcsolatát elemezte. Előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a reklámok nemcsak termékeket mutatnak be, hanem a világról alkotott képünkre, értékrendünkre és önmagunkról alkotott elképzeléseinkre is hatással vannak.

Fenyvesi Anikó, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézetének vezető kutatója azt mutatta be, hogyan lehet tudományos módszerekkel mérni és értékelni a reklámüzenetek felelősségét, valamint milyen kutatási eszközök állnak rendelkezésre a reklámok társadalmi hatásainak vizsgálatára.

Stephen Woodford, az Advertising Association UK vezérigazgatója a fogyasztói bizalom jelentőségét emelte ki online előadásában. A reklámokba vetett közbizalom alakulását bemutató kutatási eredmények alapján rámutatott, hogy a bizalom a reklámipar egyik legfontosabb erőforrása. Előadásában hangsúlyozta, hogy a bizalom nemcsak a reklámok hatékonyságát és a márkák üzleti eredményességét befolyásolja, hanem a szabályozási környezetre és az iparág társadalmi megítélésére is közvetlen hatással van. A reklámok információs, edukációs és társadalmi szerepe ezért kulcsfontosságú a fogyasztói bizalom fenntartásában.

Mező László, az ÖRT alelnöke „Az irányítás illúziója a figyelemgazdaságban” című előadásában azt vizsgálta, hogy a digitális médiakörnyezetben ki és milyen mértékben tehető felelőssé a reklámok hatásaiért. Előadása rámutatott arra, hogy a felelős reklámozás kérdése ma már nem választható el a platformoktól, az algoritmusoktól és a figyelemért folytatott versenytől.

A szakmai program egyik kiemelt eleme volt a panelbeszélgetés, amelyet Fazekas Ildikó moderált. A beszélgetésben dr. Pulay Brigitta és Fenyvesi Anikó, a PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézetének képviselői, dr. Molnár Kálmán, az Unilever regionális jogi igazgatója, Kovács András Péter, az Artificial Group hatástanulmányi igazgatója, valamint Galavics András, az Atmedia rádió stratégiai és üzletfejlesztési vezetője vett részt. A résztvevők a tudomány, a kutatás és a reklámszakma eltérő nézőpontjait ütköztetve vitatták meg a reklámozás társadalmi szerepét, a felelős reklámozás jelentőségét és a fogyasztói bizalom jövőjét.

„Az ÖRT számára fontos, hogy a reklám tartalmi kérdéseit érintő kihívásokról széles körű szakmai egyeztetés valósuljon meg, és legyen lehetőség az egyes nézőpontok bemutatására, azok kifejtésére és megvitatására is. Meggyőződésünk, hogy a reklám jövőjét érintő kérdésekben csak nyílt szakmai párbeszéddel lehet előre lépni, ezt szolgálta ez a konferencia is melyre közel 90 szakember regisztrált” – fogalmazott Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

A június 2-i ÖRT Minikonferencia megerősítette, hogy a felelős reklámozás és a reklámba vetett fogyasztói bizalom kérdése egyre fontosabbá válik. Miközben a reklámozással szembeni társadalmi, technológiai és fenntarthatósági elvárások folyamatosan változnak, az ezekre adható válaszok kialakítása csak közös gondolkodással lehetséges. A szakma, a tudományos élet és a társadalomkutatás képviselőinek együtt kell keresniük azokat a megoldásokat, amelyek hosszú távon is biztosíthatják a reklám hitelességét, társadalmi elfogadottságát és a fogyasztói bizalom fennmaradását.

Az Aposztróf – Esterházy Irodalmi Versenyt az Esterházy Magyarország Alapítvány a Nyugat Társaság támogatásával első alkalommal hirdeti meg az Esterházy Irodalmi Díj kísérőprogramjaként. A verseny a díj szellemiségéhez kapcsolódva arra vállalkozik, hogy az olvasást ne pusztán iskolai feladatként, hanem személyes és közösségi tapasztalatként tegye átélhetővé a diákok számára. A kezdeményezés fókuszában az irodalmi szövegek szoros és elmélyült olvasása, a szövegekről folytatott diskurzus, valamint a személyes kapcsolatteremtés és a közösségépítés áll. A verseny döntőjében kiemelt szerepet kap a személyes jelenléten alapuló feladatmegoldás.

Jelentkezés, versenyfordulók

A jelentkezők az online nevezési lap kitöltésével és egy pályamunkával jelezhetik részvételi szándékukat a megmérettetésre. Az első fordulós pályamunkát az Esterházy Irodalmi Díj 2026 shortlistjére jutott könyvek, vagy a kiírásban megjelölt további művek közül kiválasztott kötet alapján kell elkészíteni a versenykiírásban szereplő módon. A jelentkezés csak a pályamunka beérkezésével együtt válik érvényessé. A benyújtás végső határideje 2026. augusztus 16.

A beérkezett pályázatokat szakmai zsűri értékeli. Az első forduló jutalma a döntőben való részvétel – a rigóci kastélyban eltöltött három nap szállással, étkezéssel. A rigóci kastély (a Dráva Völgye Technikum és Gimnázium középrigóci kollégiuma) és környezete, a szabadtéri helyszínek és az erdei tantermek az erdélyi gyökerű verseny alapszemléletét idézik meg: az olvasás során a természet harmóniájában elmélyülő, önmagára figyelő ember eszményét.

A döntőbe jutott versenyzők háromnapos verseny formájában mutathatják meg irodalomszeretetüket és jártasságukat a kortárs szövegek értelmezésében. Az október 16-18. között megrendezendő döntőben a versenyzőkre egyéni (esszéírás) és csoportos kreatív feladatok egyaránt várnak. Az egyéni esszéfeladat kidolgozását mentorok előadásai és szakirodalmi segítség támogatja, míg a kreatív megközelítést igénylő csoportos feladatokat a diákok a helyszínen kisorsolt csapatokban oldják meg. A döntő versenytémáinak meghirdetése augusztus végére várható.

A versenyre nevezési díj nincs. A döntőn való részvétel költségeit a szervezők biztosítják. Az utazás költségeiről azonban a jelentkezőknek kell gondoskodniuk.

A diákokat a versenyfeladatok mellett színvonalas szakmai programokkal (műelemző szemináriumok, író-olvasó találkozó), közösségépítő lehetőségekkel várják, a kísérő tanárok számára pedig további hasznos szakmai programokkal készülnek a szervezők.

Értékelés, díjazás

A kiemelkedő teljesítményeket a zárónap délelőttjén díjazzák; az értékelés során nemcsak az egyéni feladatok színvonalát, hanem a közös munkában, a szemináriumi alkalmakon és a csoportos folyamatokban való aktív részvételt is figyelembe veszik. A legjobb, díjazott munkák a verseny közöségi felületein is elérhetővé válnak.

A zsűri a döntőn részt vevő diákok közül évfolyamonként az 1–3. helyezetteket, valamint a különdíjasokat értékes ajándékokkal jutalmazza.

A verseny támogatója a Nyugat Társaság Alapítvány, mely egy tanulmányi és ösztöndíj program. Célja közgondolkodók nevelése, akik hosszú távon képesek átlátni egy ország fejlődési folyamatait. A Nyugat Társaság évente a 10-12 legkiválóbb alapszakos egyetemistát támogatja oktatáson, személyes tutoráláson és ösztöndíjon keresztül. A program azoknak ajánlott, akiknek fontos, hogy hatással legyenek szélesebb közösségükre és ezt az olvasás és a tanulás szeretetére, a nyitott gondolkodásra és a széles látókör építésére alapozva kívánják elérni.

A versenyt szervező pedagógusok mellett a budapesti Eötvös József Gimnázium tanárai működnek közre. A verseny szakmai partnere a Magyartanárok Egyesülete.

Az Aposztróf – Esterházy Irodalmi Versenyre 2026. június 2 – augusztus 16. között az online jelentkezési lap kitöltésével, valamint az első fordulós pályamunka megírásával és beküldésével együttesen lehet jelentkezni. Az űrlap alja

További információ a versenyről és a jelentkezésről az Esterházy Magyarország Alapítvány weboldalán, Instagram oldalán és a verseny Facebook oldalán érhető el.

Mai beszélgetésünk apropója egy idén tavasszal indult kezdeményezés, az Együtt a jövőért. Bevezetésképpen megbeszéljük, mit jelent számukra a CSR, hogyan jelenik meg aktivitásaikban a felelősségtudatosság, a példamutatás. Miután röviden érintjük az ide tartozó akciókat, rátérünk az Együtt a jövőért kezdeményezésre. Miben más ez, mint a korábbi akciók? Annyit előre elárulhatunk, hogy ennek nemzetközi háttere van, 12 dm-országban indult el, nálunk 50 millió Ft-ra lehet pályázni.

Beszélünk a nagyszabású program előkészítéséről és meghirdetéséről. Ki kaphat támogatást, és milyen célok megvalósítására? A zsűriben a dm szakemberei mellett ott van a Civil Impact Nonprofit Kft., illetve Vecsei H. Miklós színész, Al Ghaoui Hesna író, újságíró és Litkai Gergely humorista. Vendégem a pályázatok kapcsán beszél néhány inspiráló példáról is.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Megjelent a Krasznahorkai – út a Nobel-díjig könyv, amely az író életművét járja körül, és fél év kutatómunkájának eredményét mutatja be eddig soha nem látott fotókon, esszéken, interjúkon, háttértörténeteken és friss nézőpontokon keresztül.

A 200 oldalas kiadványban írók, irodalomtörténészek, kritikusok, Krasznahorkai László barátai, fordítói vezetik be az olvasót az író univerzumába. Nyáry Krisztián, Szegő János, Fiala Borcsa, Bakó Sára, Balajthy Ágnes, Szabó Gábor, Vágvölgyi B. András és még számos szerző szegődik mellénk útitársnak, hogy Gyuláról indulva Berlinen és New Yorkon át egészen Tokióig bejárjuk Krasznahorkai László életének és regényeinek legfontosabb állomásait.

Ismerjük őt annyira, mint Szoboszlait?

Mióta 2025-ben Krasznahorkai László átvette az irodalmi Nobel-díjat, rá irányul a nemzetközi figyelem, ahogy a kiadványban írják: „A fél világ Krasznahorkai nevének kiejtését tanulta – a New York Times fonetikusan le is írta, hogy CRAS-now-hoar-kay – és ismerkedett az író hosszú mondataival, különös, apokaliptikus világával.” Kertész Imre után ő a második magyar író, aki elnyerte az elismerést, de vajon ismerjük-e az irodalmi “világválogatottunkat” annyira, mint Szoboszlai Dominikot?

“A Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig nem irodalomtörténeti összefoglaló, hanem egy intenzív, többdimenziós kulturális és irodalmi felfedezőmunka. Az író Nobel-díja nem nemzeti, hanem egyéni teljesítmény, közös, nemzeti üggyé az olvasó teheti. A Könyves Magazin ezzel a kiadvánnyal ehhez a közös munkához szeretne hozzájárulni” – mondta Valuska László, a Könyves Magazin lapigazgatója.

A Nobel-díj a lehető legszélesebb közönség számára nyitotta meg az életművet, amely évtizedek óta meghatározó része a magyar és a nemzetközi irodalomnak. A kiadvány célja, hogy közelebb hozza az író életművét a magyar olvasókhoz, függetlenül attól, hogy régi Krasznahorkai-rajongókról vagy a művekkel most ismerkedőkről van szó.

Krasznahorkai és a Nobel-díj

„A Nobel-díj nem úgy működik, hogy a svédek körbenéznek és kiválasztják a >>világ legjobb íróját<<” – jelenti ki Nyáry Krisztián a kiadványban. „A Nobel nem egy világverseny döntője, inkább egy zárt körű klub döntése arról, hogy az adott évben kit érdemes a világ figyelmébe ajánlani. Nem az számít kit tartunk mi nagynak, hanem hogy kit olvasnak ott, ahol dönteni kell.”

Arról, hogy szerinte miért Krasznahorkainak ítélték tavaly a Nobel-díjat, azt mondja: „Kertész Imre esetében a holokauszt tapasztalatának egyetemes nyelve, a már létező fordítások és a történelmi kontextus találkozott. Krasznahorkai László esetében pedig egy markáns, világszerte olvasható prózanyelv, az erős nemzetközi jelenlét és egy hosszabb ideje érlelődő szakmai konszenzus.”

Krasznahorkai egy univerzális, kultúraformáló alkotó: „Nem csupán arról van szó, hogy a témák nagy része egyetemes érvényű; a széttöredező közegben élő, kirekesztett emberek valósága manapság sajnos inkább elkerülhetetlen, mint ritka jelenség” – nyilatkozza Ottilie Mulzet a kiadványban, aki évek óta fordítja Krasznahorkai műveit angolra.

Eredeti Sátántangó-kézirat, exkluzív fotók, titkos levelek – irodalmi nyomozás az osztrákoknál

„1985-ben, több mint negyven évvel ezelőtt jelent meg Krasznahorkai László első és egyben legmeghatározóbb műve, a Sátántangó. Már megjelenésekor is nagy port kavart a debütregény, de az évek alatt szinte kultikus státuszba emelkedett, amelyet a szerző 2025-ös irodalmi Nobel-díja csak megkoronázott” – olvasható a most megjelenő kötetben. “A szerző úgy nyilatkozott erről később a Guardian podcastjében, hogy a kommunista rendszer egyik hibája volt, hogy napvilágot láthatott a Sátántangó. Ez a kis »hiba« pedig eljutatta a szerzőt egészen az irodalmi Nobel-díjig. Az elkövetkező években több híres íróval is felvette a kapcsolatot, a hagyatékban több levelet és képeslapot is találni a nyolcvanas évek elejéről, amelyekben Parti Nagy Lajos, Esterházy Péter és Spiró György is kifejezi elismerését a készülő regénnyel kapcsolatban.”

Az író hagyatéka még 2024-ben került Ausztriába, és ezzel együtt nemcsak a Sátántangó eredeti kézirata, korabeli szerződések és feljegyzések, hanem az író összes fényképe, több évtizeden át írt naplói, kiadatlan szövegei és az összes, a nyolcvanas évektől 23 nemzet több mint 700 partnerével folytatott levelezése is. Az Osztrák Nemzeti Könyvtárban kutatható hagyaték rengeteg titkot rejt, amelyekből jópárat ez a kiadvány is láthatóvá tesz.

A könyv megtanít úszni Krasznahorkai hosszúmondat-tengerében

A kiadvány nemcsak Krasznahorkai életművével ismerteti meg az olvasót, hanem fontos kapaszkodót is ad ahhoz, hogyan érdemes a regényeit olvasni. Az író híres végtelennek tűnő mondatairól, sűrű szövegvilágáról és apokaliptikus vízióiról, amelyek elsőre akár ijesztőnek is tűnhetnek. Ebben talán éppen Krasznahorkai műfordítói tudják a leginkább támogatni az olvasót: George Szirtes, Ottilie Mulzet, Cristina Viragh és Heike Flemming műfordítók mesélnek arról, hogyan működnek a magyar mondatok több mint 30 nyelven.

„Kinyitunk egy Krasznahorkai-könyvet, első pillantásra tényleg ijesztőnek tűnik” – ismeri el George Szirtes angol költő és műfordító, aki 2012-ben fordította le a Sátántangót. „Fárasztja a szemet, és könnyű elveszíteni a fonalat. De miután belekezdünk, rájövünk, hogy egy különleges világba léptünk be, és ez a világ él.”

„Én az olvasást mindig az úszáshoz szoktam hasonlítani. Nem tudunk úszni, ha félünk, ha kontrollálni szeretnénk a folyamatot. Csak akkor sikerül, ha a lábunkkal elrúgjuk magunkat, és bízunk a vízben – a szövegben –, hogy elvisz minket valahova. Nem fontos az irány vagy a cél” – adott tanácsot Heike Flemming az olvasóknak.

Tisztelt Miniszter Úr!

Ön egy hónappal ezelőtt, bizottsági meghallgatásán nyilvánvalóvá tette, hogy minisztériumának egyik első és kiemelt törvényjavaslata az úgynevezett vizuális környezetszennyezés és gyűlöletpropaganda elleni fellépés lesz. 2026. június 2-án minisztériumának parlamenti államtitkára, Tárkányi Zsolt, két képviselőtársával – Bódis Krisztával és Csontos Bencével – közösen benyújtotta A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a jövőben szabályozná a közterületi plakátok elérhetőségét és megjeleníthetőségét is.

Habár a jogszabálytervezet – az Ön nyilatkozatai alapján – minden valószínűség szerint a minisztérium szakembereinek munkáját tükrözi, azt végül egyéni képviselői indítvány formájában nyújtották be, így formálisan nem kötelező lefolytatni a törvény előkészítéséhez egyébként jogszabályban előírt társadalmi egyeztetést. Sajnáljuk, hogy ahogy az elmúlt 16 évben, ismét az érintettek maradtak ki az egyeztetésből.

Elismerjük a magyar társadalom és a jogalkotó igényét arra, hogy az elmúlt évek közterületi kommunikációját – tartalmában, vizuális megjelenésében és elhelyezésében egyaránt – átfogóbban szabályozzák. Értjük és osztjuk azt a törekvést, hogy a közterek rendezettebbek, a politikai kommunikáció kulturáltabb legyen, ám aggodalmunkat fejezzük ki amiatt, hogy egy ilyen jelentős – a közterületi reklámpiacon működő számos vállalkozást és a hazai reklámipart érintő – törvényjavaslat előkészítése során a Kormány nem egyeztetett az érintett szakmai szervezetekkel.

Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Reklámszövetség OOH-tagozata nevében – amely a magyarországi közterületi reklámszolgáltatók meghatározó részét képviseli – tisztelettel, kérjük, hogy a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása előtt folytasson érdemi egyeztetést szervezetünk képviselőivel. Nem az ellen emeljük fel szavunkat, hogy e területet szabályozzák, hanem azért szólalunk meg, hogy a szabályozás megalapozott és végrehajtható legyen. Úgy véljük, ehhez a mi tapasztalatunk, piacismeretünk és együttműködési szándékunk nélkülözhetetlen.

Hisszük, hogy a kormányzat és a szakma párbeszéde nem gyengíti, nem lassítja a folyamatokat, hanem hosszú távon támogatja az ország érdekeit.

Tisztelettel,

Az MRSZ OOH tagozat elnöksége

Photo by Conny Schneider on Unsplash, free license

A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) csatlakozik a SPUR Koalícióhoz (Standards for Publisher Usage Rights), ahhoz a nemzetközi kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy a sajtókiadók közösen alakítsák ki a generatív mesterséges intelligencia rendszerek tartalomfelhasználásának átlátható, méltányos és fenntartható kereteit.

A SPUR Koalíció a globális médiapiac meghatározó szereplőit tömöríti, alapító tagjai között található többek között a BBC, a Financial Times, a Guardian Media Group, a Sky News, a Telegraph Media Group és a Mediahuis. A koalíció célja olyan technikai és piaci standardok kialakítása, amelyek biztosítják, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztői és platformjai a jövőben átlátható módon, megfelelő jogosítás mellett használják fel a sajtótartalmakat.

Az MLE szerint a mesterséges intelligencia térnyerése új korszakot nyit a médiában, amely egyszerre jelent lehetőséget és komoly kihívást a független újságírás, a szerzői jogok és a fenntartható üzleti modellek szempontjából.

A MLE társult tagként csatlakozik a szervezethez, amelyet a SPUR kifejezetten szakmai szövetségek számára hozott létre. A csatlakozás lehetővé teszi, hogy a hazai lapkiadók tapasztalatai és érdekei megjelenhessenek a nemzetközi szabványalkotási folyamatokban, és hogy a magyar kiadói szektor a globális kiadói közösség egységes hangjaként szólaljon meg az AI-platformokkal és a szabványügyi testületekkel folytatott tárgyalásokon.

„A mesterséges intelligencia rohamos terjedése alapjaiban rendíti meg azt az egyensúlyt, amely eddig a kiadói tartalmak előállítása és felhasználása között fennállt. Az AI-rendszerek ma már tömegesen fogyasztják az újságírói munkát anélkül, hogy azért bármilyen ellentételezés jutna az alkotóknak és a kiadóknak. A SPUR-koalícióhoz való csatlakozás azt jelenti, hogy a Magyar Lapkiadók Egyesülete aktívan részt vesz abban a globális összefogásban, amely ezt az egyensúlyt kívánja helyreállítani – közös technikai szabványok és piaci normák felállításával” – mondta Lipták Tímea, az MLE elnöke (nyitó képünkön). 

A csatlakozás különös jelentőséggel bír a magyar kiadói szektor számára: a hazai sajtópiac szereplői ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek, mint a világ vezető médiavállalatai. Az AI-rendszerek a magyar nyelvű újságírói tartalmakat is engedély és díjazás nélkül használják fel. A SPUR keretein belül kidolgozandó telemetriai szabványok lehetővé teszik majd, hogy a kiadók valós időben lássák, mikor és hogyan használják fel tartalmaikat az AI-platformok – ez az átláthatóság az érdemi licencmegállapodások alapfeltétele.

Az MLE csatlakozása egyben azt is jelzi, hogy a magyar médiapiac aktív szerepet kíván vállalni a mesterséges intelligencia használatának nemzetközi szabályozási és technológiai párbeszédében. A szervezet támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek elősegítik az átláthatóságot, a tartalomfelhasználás nyomon követhetőségét és a tisztességes piaci együttműködést a kiadók és az AI-fejlesztők között. A SPUR koalíció jelenleg olyan technológiai megoldásokon is dolgozik, amelyek lehetővé teszik a kiadók számára, hogy valós időben követhessék nyomon, miként használják fel tartalmaikat a mesterséges intelligencia rendszerek.

2025-ben összesen 12 új franchise egység csatlakozott a SPAR hálózatához. Ezek közül öt teljesen újonnan megnyitó üzlet volt, egy magántulajdonban lévő egység franchise-csatlakozással erősítette a rendszert, míg hat SPAR-üzlet saját üzemeltetésből franchise működtetésbe került át. Az új egységek eloszlása kiegyensúlyozott: két üzlet nyílt Kelet-Magyarországon, kettő nyugaton, valamint kettő Budapesten, ami jól mutatja a modell országos vonzerejét. A franchise hálózat fontos mérföldkőhöz érkezett 2025-ben: a kasszaforgalom elérte a 203,5 milliárd forintot, a foglalkoztatottak száma pedig meghaladta a 4100 főt. A franchise üzletek a SPAR Magyarország teljes kasszaforgalmának több mint 17 százalékát adták, ezzel továbbra is meghatározó pillérét jelentik a vállalat működésének.

„A franchise hálózat a SPAR Magyarország stabil és értékes lába. 2025-ben is azon dolgoztunk, hogy partnereink a kihívásokkal teli gazdasági környezetben is rentábilisan, biztonságosan tudjanak működni. A 203,5 milliárd forintos kasszaforgalom egyértelmű visszaigazolása annak, hogy a közös munka, a kölcsönös bizalom és a hosszú távú gondolkodás működik” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A hálózat fejlesztése 2025-ben sem állt meg: hat franchise üzlet jelentős átépítésen, kettő pedig teljes körű felújításon esett át. A modernizációk során kiemelt figyelmet kapott a pékáru-kínálat fejlesztése, az új pékbútorok és sütési technológiák bevezetése, valamint az energiahatékonyság és a digitalizáció: több üzletben digitális árjelzők támogatott beszerzését tette lehetővé partnereinek a SPAR. A franchise üzletek választéka folyamatosan igazodik a vásárlói igényekhez. Egy SPAR partner üzletben átlagosan 7-10 ezer termék érhető el, míg a market formátumban 4-6 ezer, a töltőállomásokon működő egységekben pedig 1 500-1 900 termékből válogathatnak a vásárlók. A legkeresettebb kategóriák 2025-ben is a zöldség-gyümölcs, a tejtermékek, a csemegeáruk, a pékáruk és az édességek voltak. A friss termékkategóriák a franchise boltok forgalmának több mint 50 százalékát adták.

A SPAR franchise partnerei számára továbbra is teljes körű központi támogatás áll rendelkezésre. Az országos marketingkampányok, az akciók, a MySPAR és a SuperShop program, az IT-rendszerek, valamint az értékesítési és frissáru-tanácsadók napi szintű jelenléte mind hozzájárulnak a hatékony működéshez. A vállalat nagy hangsúlyt fektet a munkaerő képzésére és megtartására is, külön zöldség-gyümölcs és hús szakmai képzésekkel támogatva a franchise üzletek dolgozóit.

Stratégiai szempontból a SPAR Magyarország a franchise modellt a jövőben is kiemelt jelentőségű növekedési területnek tekinti. A vállalat elsősorban olyan családi vállalkozásokat keres partnerként, ahol az üzlet mögött elkötelezett, hosszú távon gondolkodó emberek állnak, lakóhelytől függetlenül.

A PwC legfrissebb jelentése (Electric Vehicle Sales Review Q1 2026) szerint Európa öt legnagyobb autópiacán a tisztán elektromos gépkocsik (BEV) eladása több mint harmadával nőtt, és részesedésük minden korábbi első negyedéves szintet felülmúlt. Ugyanakkor a kínai és amerikai piac visszaesése világosan mutatja, hogy az elektrifikáció ütemét jelenleg erősen befolyásolják az ösztönzők, a szabályozás és a kínálati verseny rövid távú változásai.

A riport legfontosabb megállapításai:

• Európa öt legnagyobb piacán (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság) 2026 első negyedéve kiemelkedő BEV-eladási számokat hozott:
  • 36%-os növekedés éves összevetésben, és
  • 19%-os piaci részesedés, ami minden idők legmagasabb első negyedéves értéke.
• Franciaország és Németország vezette az ugrást 50%-os, illetve 41%-os növekedéssel, amelyet a megújított, illetve meghosszabbított kormányzati vásárlási ösztönzők is támogattak.
• A plug-in hibridek (PHEV) is látványosan bővültek: az öt legnagyobb európai piacon 42%-os növekedés mellett az Egyesült Királyság 47%-os emelkedéssel Európa legnagyobb PHEV-piacává vált.
• A kínai piac visszaesése miatt a globális EV-eladás 10%-kal csökkent, és 3,5 millió darabra mérséklődött. Kínában a BEV-eladások 20%-kal, a PHEV-eladások pedig 31%-kal estek éves összevetésben.

Az EU5 dominál, eltérő érettségű piacokkal

2026 első negyedévében a globális színtér összes vizsgált piacán a BEV-eladások enyhe, 1%-os éves visszaesést mutattak. A piaci helyzet viszont egyáltalán nem egységes, az 1%-os átlagot kibontva egy rendkívül széleskörű kép tárul elénk.

Európa jelenleg öt legmeghatározóbb piacán (EU5: Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság), 2025 első negyedévéhez képest a BEV-értékesítések 36%-kal ugrottak meg. Emellett a darabszámuk a valaha mért legmagasabb negyedéves szintre emelkedett, és az összesített volumen már a félmilliót közelíti. Franciaország és Németország voltak ennek a folyamatnak az éllovasai, náluk kiemelendő az ösztönzők szerepe: a vásárlási támogatások meghosszabbítása vagy újbóli bevezetése ugyanis látványosan fokozta a keresletet.

Spanyolország és Olaszország BEV-piacai évek óta jelentősen elmaradnak a top öt többi országától, azonban az elmúlt időszakban mindkét piac meredek növekedési pályára állt. 2026 első negyedévében rendre 42%-os és 66%-os bővülést értek el 2025 azonos időszakához képest. Bár a BEV-piaci részesedésük továbbra is alacsonyabb volt a többi vezető piachoz képest (9%, illetve 8%), ezek az arányok 2023 első negyedéve óta megduplázódtak.

A BEV-ek részesedése a teljes járműeladásokból 2026 első negyedévében (EU5+Magyarország)

Ezen az öt európai piacon a Plug-in hibrid (PHEV) értékesítések is jelentősen gyarapodtak az utóbbi évben, kiemelkedő, 42%-os növekedést produkálva 2025 első negyedévéhez képest. Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Királyságban regisztrálták a legtöbb PHEV-eladást: a piac 47%-kal bővült éves összevetésben, és Németországot megelőzve Európa legnagyobb plug-in hibrid piacává vált. Eközben az értékesített hibridek száma (MHEV) az EU5 országokban először átlépte az egymilliós darabszámot egy negyedév során, és rekordszintű, 42%-os piaci részesedést ért el.

Átállás az európai piacokon

Európát (EU27+UK+EFTA) bővebben elemezve a kép még összetettebbé válik. A legnagyobb BEV éves eladás-növekedés Lengyelországban látható (73%-os), mely ugyan alacsony szintről produkált ilyen eredményt, de piacának gyarapodása illusztrálja, hogy a régiós piacok érezhetően reagálnak a kínálat bővülésére és a költségszintek változására. Kiemelendő emellett Dániának a 43%-os növekedése is, itt pedig az igazán figyelemre méltó, hogy a BEV-eknek 79%-os piaci részesedésük van, amelynél Európában csak Norvégia 98%-os, kimagasló adata magasabb.

Ezzel szemben a közép-kelet-európai régióban továbbra is alacsonyabb a penetráció: a tisztán elektromos járművek piaci részesedése 2025-ös adatok alapján például Csehországban 5,6%, Romániában 5,6%, Szlovákiában 4,7%, illetve még ennél is sokkal alacsonyabb Horvátországban (1,8%), ami jól mutatja a régión belüli felzárkózási potenciált. Mindezek mellett az alternatív meghajtású járművek iránti keresletet tovább erősítik a hagyományos üzemanyagokat érintő, geopolitikai eredetű bizonytalanságok. Ezek a lokális piacokra is közvetlenül hatnak, ugyanis növelik a fogyasztók ár- és ellátásbiztonsági kockázatokkal kapcsolatos érzékenységét.

Magyarországon folytatódik az egyenletes növekedés

2026-ban az elektromos járművek térnyerése tovább folytatódik Magyarországon, a tisztán elektromos modellek piaci részesedése elérte a 8,9%-ot márciusban, vagyis 0,2 százalékponttal növekedett egy év alatt. Már az első negyedév elején a számuk meghaladta a 100 ezer darabot, míg az összes zöld rendszámmal rendelkező jármű a 150 ezres küszöböt. A plug-in hibridek (PHEV) 5,9%-os részesedést értek el a magyar piacon és így a BEV-ek meg a PHEV-ek együttesen a Magyarországon értékesített új személygépkocsik 14,8%-át teszik már ki.

 „Míg az EU vezető piacain a BEV-részesedés szembetűnően magasabb szinteket ér el és dinamikusabb növekedést mutat, a magyar piac kiegyensúlyozottabb, mérsékeltebb ütemű bővülést követ, ami jobban illeszkedik a közép-kelet-európai átmenet strukturális sajátosságaihoz. Ugyanakkor régiós kontextusban Magyarország továbbra is az élmezőnybe tartozik az elektromos járművek elterjedtsége és növekedési pályája alapján, így a lassabb felzárkózás ellenére is stabilan erős pozíciót foglal el a CEE-piacon” – hangsúlyozta Szoboszlai Bea, a PwC Magyarország energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadási csapatának igazgatója.

Visszaesés Kínában és az USA-ban

Abban, hogy az eladott elektromos autók száma az összes vizsgált piacon együttesen továbbra is kevesebb mint egy éve ilyenkor, nagymértékben közrejátszik az, hogy a világ két legnagyobb gazdaságában jelentős visszaesés tapasztalható az EV-piacon 2025 első negyedévéhez képest.

Kínában a BEV-eladások 20%-kal csökkentek, a PHEV-ek pedig 31%-kal estek éves összevetésben. A visszaesés elsősorban a támogatások csökkentésének tudható be, amely a változást megelőző hónapokban előrehozott vásárlási hullámot indított el. Most a kínai piac ennek a jelenségnek az utószelét érzi, bár a negyedév végére, 2026 márciusában már 1%-kal több BEV-járműt adtak el, mint 2025 márciusában.

Az amerikai EV-piac hasonló pályát követett. A 2025 szeptemberében megszüntetett adókedvezmények következtében a BEV- és PHEV-értékesítések az első negyedévben 23%, illetve 53%-os visszaesést mutattak. Ugyanakkor mindkét kategóriában enyhe növekedés volt megfigyelhető 2025 utolsó negyedévéhez képest, ami a fokozatos kilábalás első jele lehet.

Ezzel szemben a hibridpiac stabilan nőtt: 8%-os éves bővülés mellett a hibridek részesedése 14%-ra emelkedett, ami azzal magyarázható, hogy sokan a hibrideket a közlekedés elektrifikációjának praktikus első lépéseként kezelik.

Verseny és megfizethetőség dilemmája

A döntéshozók számára mindez egy kényes választást jelent. Ahogy Kína és az USA példájából láthatjuk, az ösztönzők visszavonása azonnali hatással jelentkezik a keresleti oldalon, ami a fogyasztói árak emelkedéséhez és az elektromos autókra való átállás lassulásához is vezethet. Kína fokozatosan visszavágja az ösztönzőket, az Egyesült Államok megszünteti a szövetségi adókedvezményeket, és enyhíti az üzemanyag‑fogyasztási előírásokhoz kapcsolódó szankciókat. Európa ezzel ellentétben újfent támogatásokat vezet be, miközben szigorítja a kibocsátási szabályokat.

A geopolitikai feszültségekből fakadó energiaár-volatilitás, különösen az üzemanyagárak ingadozása is egyre érzékelhetőbb hatást gyakorol az autópiacra. A magasabb üzemanyagköltségek számos piacon felerősítik az elektromos járművek iránti érdeklődést, mivel a fogyasztók egyre inkább az alacsonyabb üzemeltetési költségek felé fordulnak. Ugyanakkor a kereslet alakulása továbbra is többtényezős, ahol a szabályozási környezet és az ösztönzők szerepe meghatározó marad.

„2026 vízválasztónak tűnik az elektromos járművek piacán. Ott, ahol továbbra is erős a szakpolitikai támogatás, növekedés, míg ahol ezt visszafogták, ott egyelőre mérséklődés tapasztalható. A legizgalmasabb kérdés, hogy a támogatások fokozatos kivezetésével érintett piacok képesek-e önerőből is fenntartani a felzárkózást, vagy a kereslet tartósan érzékeny marad a szakpolitikai környezet alakulására. Ennek kimenetele meghatározó lehet az e-mobilitás következő fejlődési szakasza szempontjából” – mutatott rá Szoboszlai Bea.

A Havas Village jelenlegi struktúrája 2018-ban alakult ki, amikor a Havas Creative és a Havas Media a nemzetközi trendekre reagálva szorosabb együttműködésben kezdett dolgozni, közös back office funkciókkal és összehangolt folyamatokkal. Az integráció most új szakaszba lép: a cél egy még egységesebben működő kommunikációs csoport kialakítása.

„Az elmúlt években egyre világosabbá vált számomra, hogy a Havas Village következő fejlődési szintjéhez még szorosabb integrációra és egységes vezetésre van szükség. Az új működési modell kialakítását magam kezdeményeztem és aktívan támogatom. Több mint két évtized után ugyanakkor személyesen is úgy éreztem, eljött az idő, hogy új fejezetet nyissak és új kihívásokat keressek.” – mondta Csurgó Balázs, akinek pályafutása szorosan összefonódott a Havas magyarországi történetével. 2003 óta meghatározó tagja volt a szervezetnek, irányítása alatt pedig a Havas Creative szakmailag elismert és stabil piaci szereplővé vált. A vállalat vezetése mellett Balázs aktívan részt vállal a hazai reklámszakma alakításában is: 2008 óta az Önszabályzó Reklám Testület választmányának tagja, 2023 óta pedig a MAKSZ elnökségében dolgozik a szakma fejlődéséért.

A szervezeti átalakulásról a regionális vezetés bevonásával született döntés, amelynek eredményeként a cégcsoport 2026. augusztus 1-től Faludi Péter vezetésével működik tovább. Péter 2017 óta irányítja a Havas Media magyarországi működését, új szerepkörében pedig a teljes Havas Village Magyarország CEO-jaként folytatja munkáját. A Havas Creative és a Havas Media továbbra is önálló márkaként működik tovább, ugyanakkor az eddiginél szorosabb, integrált szervezetben. Az új struktúrában a média üzletágat Csibi Bea vezeti, míg a kreatív üzletág élére új vezetőt keresnek. A kiválasztási folyamat már megkezdődött.

Csurgó Balázs a következő hónapokban aktívan részt vesz az átmeneti időszak támogatásában annak érdekében, hogy az ügyfelek és a  csapatok számára a változás zökkenőmentes, a működés pedig zavartalan maradjon. A vállalat hangsúlyozta: az átalakulás nem jár létszámcsökkentéssel, célja  a hatékonyabb együttműködés és a szinergiák további erősítése.

Faludi Péter hozzátette: „Balázs több mint két évtizeden keresztül meghatározó szerepet játszott a Havas Creative magyarországi fejlődésében és a Village struktúra kialakításában. Munkáját és elkötelezettségét ezúton is köszönjük. A változást követően a célunk, hogy a Havas Village a jövőben is stabil, erős és még integráltabb kommunikációs csoportként működjön tovább, amely komplexebb és hatékonyabb megoldásokat kínál ügyfelei számára.”