Vida Ferenc neve jól ismert a hazai magazinpiacon. Az elmúlt közel öt évben az ELLE magazin főszerkesztő-helyetteseként dolgozott, korábban pedig a Marquard Groupnál is fontos szerepet töltött be: a Playboy magazin főszerkesztő-helyettese, valamint az APA magazin alapító főszerkesztője volt. Most több év után tér vissza a kiadóhoz, ezúttal két meghatározó magazin vezetőjeként.

A Marquard Group célja, hogy az InStyle és az InStyle MEN a jövőben még markánsabb, innovatívabb és a közönségük számára relevánsabb prémium médiamárkákként működjenek. A két szerkesztőség egységes szakmai vezetése lehetőséget teremt a márkák közötti szinergiák erősítésére, miközben mindkét magazin megőrzi karakterét és célcsoportjának megfelelő hangvételét.

„Kevés olyan szakember van a magyar médiapiacon, aki a női és a férfimagazinok világát egyaránt ennyire jól ismeri. Feri érkezésével ráadásul nemcsak egy kiváló főszerkesztőt nyerünk, hanem egy régi kollégát is visszakapunk, akit emberileg is nagyon szeretünk és nagyra tartunk. Számomra különösen fontos, hogy olyan emberekkel dolgozzunk együtt, akik nemcsak szakmailag kiválóak, hanem emberileg is sokat adnak a csapathoz. Ferivel most egy nagyon fontos darab kerül a helyére, és teljessé válik a csapatunk. Nagy terveink vannak mindkét magazinnal, és nagyon várom, hogy közösen dolgozhassunk rajtuk” – mondta Birta Brigitta, a Marquard Group portfólióigazgatója.

Vida Ferenc számára az új feladat egyben visszatérést is jelent egy ismerős közegbe.

„Inspiráló és szakmailag gyümölcsöző évek fűztek a Marquard Grouphoz, amely nem csupán a tartalomfejlesztői kibontakozásnak adott teret, de máig tartó barátságok is születtek ott. Éveken át dolgoztunk az InStyle szerkesztősége mellett, így különösen izgalmas érzés lesz átülni a másik szobába. Nemzetközi márkát vezetni a hazai piacon mindig nagy felelősség, a 2009 óta jelen lévő InStyle azonban jól beágyazódott a piacon, az InStyle MEN pedig ma az egyetlen nemzetközi férfimagazin Magyarországon. Print magazint készíteni ma ritka privilégium, emellett azonban fontos, hogy ugyanolyan izgalmas, egyedi és minőségi legyen minden, amihez az InStyle és az InStyle MEN márkanév kapcsolódik: a weboldalaktól kezdve a közösségimédia-tartalmakon át az eseményekig. Izgalmas időszak következik, egyben pedig jó érzés lesz visszatérni” – mondta Vida Ferenc.

A kinevezés 2027. január 1-jén lép életbe.

A kiadó életében az idei ősz egy másik fontos változást is hozott: Szarka-Alberti Petra 16 év után, októberben távozott a Marquard Grouptól.

„Alberti Petra az utóbbi években tartalomigazgatóként és az InStyle magazin főszerkesztőjeként fontos szerepet töltött be a cég életében. Több sikeres projekt megálmodójaként a Marquard Média folyamatainak szerves része volt. Ezúton is köszönjük neki az elmúlt másfél évtizedben végzett munkáját, elkötelezettségét és mindazt, amivel hozzájárult a magazinjaink fejlődéséhez, sok sikert kívánunk neki a továbbiakban” – nyilatkozta Fenyővári Szilvia, a cég ügyvezető igazgatója.

Az AI munkahelyi használatának szabályozása sok esetben nem tartott lépést azzal, ahogyan a munkavállalók már használják a technológiát. Sok cégnél hiányoznak az egyértelmű szabályok, a szervezett tudásmegosztás és a gyakorlati képzések. A PwC kutatása arra is rámutat, hogy az AI produktivitási előnyei ösztönzik a használatot, ennek egy része azonban a vállalat által nem ellenőrzött, privát eszközökön történik. A munkavállalók egyéni döntései és óvintézkedései önmagukban nem nyújtanak teljes védelmet az üzleti kockázatokkal szemben. A megoldás ezért nem az AI használatának visszaszorítása, hanem olyan vállalati környezet kialakítása, amely jóváhagyott eszközökkel, egyértelmű szabályokkal és folyamatos, munkakörre szabott képzéssel támogatja a biztonságos használatot.

Az AI kézzelfogható időmegtakarítást hoz a munkában

A digitálisan affinis internetezők körében végzett felmérés válaszadóinak 47%-a használ valamilyen mesterségesintelligencia-alkalmazást a mindennapokban, de jelentős generációs különbségekkel: a Z és az Y generációban ez az arány 56–57%, a baby boomereknél 35%. Az AI-t használók 42%-a személyes célokra és munkavégzésre egyaránt alkalmazza a technológiát, a felsőfokú végzettségűek körében pedig ez az arány 52%. Az AI gyakorlati hasznát az érzékelt időmegtakarítás is jelzi: a munkájukhoz AI-t használók több mint 78%-a legalább 10%-os időnyereségről számolt be a releváns feladatokban; 38%-uk 30%-os vagy annál nagyobb, további 40%-uk 10–30% közötti megtakarítást tapasztalt. Az így felszabaduló idő az összetettebb, nagyobb hozzáadott értékű feladatokra fordítható.

Az információkeresés dominál, a szervezett használat még ritka

Az AI-t használók 78%-a kérdésfeltevésre és gyors információkeresésre alkalmazza a technológiát, ezzel ez a leggyakoribb felhasználási terület. A fordítás 47%-kal a második helyen áll, ezt követi a képgenerálás 35%-kal, a szövegírás 34%-kal és az adatelemzés 31%-kal. A munkavégzésben ugyancsak az információkeresés áll az első helyen, amelyet a válaszadók 73%-a említett, és 35%-uk ezt az egyetlen AI-funkciót tartaná meg, ha a következő hat hónapban választania kellene. Az AI-t jelenleg elsősorban gyors, közvetlen támogatást igénylő feladatokra használják, míg az összetettebb, munkafolyamatokba mélyebben beépülő alkalmazások még kevésbé elterjedtek.

A munkájukhoz AI-t használók 70%-a mindig az aktuális feladathoz igazítja a technológia alkalmazását, bevált promptok, sablonok vagy standard munkafolyamatok nélkül. Mindössze 12% használ visszatérő feladatokhoz kialakított promptokat vagy sablonokat, 10%-nál az AI már részben beépült a sztenderd munkafolyamatokba, csapatszintű szervezett használatról pedig csupán 3% számolt be. Az egyéni használatot az is jelzi, hogy a nem vállalati AI-eszközöket használók 32%-a megszokásból, 23%-a a gyorsabb vagy kényelmesebb használat miatt választ saját megoldást, és csak 22%-uk ismeri jól a szervezet vonatkozó irányelvét. Az AI tehát sok munkavállaló napi munkájának már szerves része, de szervezeti szinten még ritkán épül be a kialakított munkamódszerekbe. A vállalati megoldásokhoz ezért világos kommunikációra, releváns felhasználási példákra és gyakorlati támogatásra is szükség van.

„Számos vállalatnál az AI használata már mindennapos, miközben hiányzik a megfelelő szabályozási, oktatási és kontrollkörnyezet. A munkavállalók tehát gyakran saját belátásuk szerint döntenek arról, milyen adatokat, milyen célból és milyen eszközök segítségével osztanak meg” – mutat rá dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.

Az AI-tudás önértékelése szintén jelentős bizonytalanságot mutat. Az 1–10-es skálán adott válaszok nagy szórása és a középső értékek gyakori választása arra utal, hogy sok felhasználó nem tudja biztosan megítélni saját AI-ismereteinek szintjét. Ez megnehezíti annak felismerését is, hogy egy-egy bevett gyakorlat – például az anonimizálás – milyen kockázatokat kezel, és melyeket hagy érintetlenül. Egy előzetes tudásszintfelmérés ezért nemcsak a képzések pontosabb kialakítását segítheti, hanem reálisabb képet nyújthat a szervezetben meglévő készségekről és kritikus tudáshiányokról.

Az anonimizálás önmagában nem szünteti meg az üzleti kockázatot

Ha a munkavállalók nem biztosak abban, hogy egy tartalom megosztható-e egy AI-eszközzel, 32%-uk anonimizál, 30%-uk fiktív példát használ, 25%-uk pedig mellőzi az AI-t; jóváhagyott vállalati eszközt csak 9% választ. Az anonimizálás ugyan csökkentheti a személyes adatok kitettségét, de nem akadályozza meg, hogy üzleti tervek, pénzügyi adatok vagy más bizalmas információk a vállalat által nem ellenőrzött rendszerbe kerüljenek. Bizonytalan helyzetben a felsővezetők mindössze 3%-a kér segítséget vezetőtől vagy illetékes szakértőtől, miközben 23%-uk saját megítélése alapján dönt a megosztható információkról. Egyértelmű útmutatás és könnyen elérhető szakértői támogatás nélkül így eltérő, nehezen ellenőrizhető gyakorlatok alakulhatnak ki.

„A shadow AI használatával kapcsolatos legnagyobb kockázat nem feltétlenül egyetlen adatvédelmi incidens vagy egy hibás AI-válasz megjelenése a vállalati működésben, hanem az a fokozatos folyamat, amelynek során a munkáltató elveszíti az ellenőrzést a szervezetben keletkező információk, döntések és munkafolyamatok felett” – hívja fel a figyelmet a szakember.

Az irányítás célja nem a tiltás, hanem a biztonságos AI-használat

Egységes irányítás nélkül az elszigetelten vagy vállalati jóváhagyás nélkül használt AI-megoldások jogszabályi, pénzügyi és reputációs kockázatokat hordoznak. A hatékony AI-irányításnak ezért a szervezet teljes AI-portfóliójára kell kiterjednie, beleértve a munkavállalók által önállóan használt alkalmazásokat is, és össze kell hangolnia az adatkezelési, biztonsági és compliance szempontokat. Az AI-irányítás akkor támogatja valóban az innovációt, ha a szervezet működéséhez, kultúrájához és konkrét felhasználási eseteihez igazodik.

„A shadow AI használata megfelelőségi szempontból is egyre nagyobb jelentőségű” – érvel dr. Szűcs László. „Az Európai Unió MI-rendelete abból indul ki, hogy a szervezeteknek ismerniük kell az általuk alkalmazott AI-rendszereket, megfelelő irányítási és kockázatkezelési mechanizmusokat kell működtetniük, valamint szükség esetén dokumentálniuk kell az AI használatát. Ha a munkavállalók tömegesen használnak olyan eszközöket, amelyekről a munkáltatónak nincs tudomása, akkor ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítése jelentősen megnehezülhet. A szervezet könnyen olyan helyzetbe kerülhet, hogy papíron rendelkezik AI-szabályzattal, a gyakorlatban azonban nem képes ellenőrizni, milyen mesterségesintelligencia-rendszerekkel dolgoznak a munkatársai. Ez különösen problémás lehet olyan iparágakban, ahol szigorú adatkezelési vagy megfelelőségi követelmények érvényesülnek” – teszi hozzá.

Az AI-képzések még nem igazodnak a valós igényekhez

Az AI-t használók 86%-a az adatfelvételt megelőző évben nem vett részt kapcsolódó képzésben. Az AI-képzésen részt vevők 93%-a ugyanakkor hasznosnak találta a programot, 24%-uk pedig azonnal alkalmazta is a tanultakat. A résztvevők 65%-a alapozó, 11%-uk haladó képzést végzett el. A válaszadók leginkább a gyakorlati feladatokat (47%), a munkakörre szabott példákat (40%), a napi eszközökkel való integrációt (37%), valamint a haladó tippeket és promptmintákat (36%) hiányolták. A vállalati AI-eszközökhöz való hozzáférés szintén korlátozott: mindössze 27%-nak biztosít ilyen eszközt a munkáltatója, 54% pedig úgy használhat AI-t, hogy ehhez nem kap szervezeti iránymutatást. 12%-nak saját vagy ingyenesen elérhető megoldások használatát ösztönzi a cége, és 7%-nál egyértelműen tiltott a technológia használata. A tanulni szándékozók 38%-a rövid, önállóan elvégezhető mikrotananyagot választana, ami jól mutatja, hogy a szervezeteknek folyamatos, munkakörre szabott képzést, jóváhagyott eszközöket és világos kereteket kell biztosítaniuk.

„A képzés akkor hoz valódi változást, ha a munkavállalók a megszerzett tudást a mindennapi feladataikban is alkalmazhatják. Ehhez nemcsak munkakörre szabott, gyakorlati programokra, hanem jóváhagyott eszközökre és világos használati keretekre is szükség van. Ha ezek hiányoznak, a dolgozók saját megoldásokat keresnek, a tanultak nehezebben épülnek be a munkafolyamatokba, az AI nyújtotta előnyöket pedig csak a szervezet egy szűkebb köre tudja kihasználni” – mutatott rá Cserjes-Kopándi Ildikó, a PwC szakértője.

A válaszadók azt is eltérően értékelik, hogy az AI miként alakítja át a munkájukat. A változással szemben szkeptikus, valamint a mérsékelt és az erőteljes átalakulást váró csoportok aránya közel azonos (11-13%), de a legnagyobb csoport (14%) mondta azt, hogy nem tudja megítélni, milyen hatása lesz az AI-nak a munkájára. Ez a bizonytalanság is azt erősíti, hogy a szervezeteknek az AI bevezetését nem egyszeri technológiai projektként, hanem folyamatos tanulást és irányítást igénylő szervezeti feladatként érdemes kezelniük. Ehhez mérni kell a kiinduló tudásszintet, rendszeresen frissíteni a gyakorlati útmutatókat, és megmutatni, hogyan válhat az AI a napi munkában biztonságosan alkalmazható, produktivitást növelő eszközzé.

„Az AI már ma is érdemi időt szabadít fel, de a használata többnyire egyéni kezdeményezésekre és egyszerűbb feladatokra korlátozódik. A vállalatok számára most az a feladat, hogy megtalálják azokat a területeket, ahol a technológia a munkafolyamatok szerves részeként valódi üzleti értéket teremthet, majd a jól működő megoldásokat szélesebb körben is bevezessék. Így az egyéni hatékonyságjavulásból szervezeti szintű előny válhat” – mondta Kelemen Ákos, a PwC Magyarország szakértője, a kutatás vezetője.

A Dunántúl, Pest megye és Budapest áramhálózatát üzemeltető energiacég negyedik éve futó Föld bajnokai pályázatán idén rekordszámú, 18 nyertes projekt, 9 óvodai, 6 általános iskolai, 3 középiskolai pályázat részesült elismerésben és egyenként legfeljebb 2,5 millió forintos támogatásban. Velük együtt négy év alatt már 60, együttműködésre és aktív részvételre épülő óvodai-iskolai „bolygómentő közösség” kapott támogatást. Az előző három év 42 nyertes projektje már megvalósult, az idei díjazottak most kezdenek hozzá terveik valóra váltásához.

Az eddig odaítélt támogatások összege meghaladta a 100 millió forintot. A gyermekek és a pedagógusok által közösen, sokszor a szülők és a települések közreműködésével valóra váltott ötletek lokálisak, de a hatásuk – a szemléletformálást és a pozitív környezeti következményeket tekintve is – időben és térben is sokkal messzebbre mutat.

„A jövőnk azon múlik, mit teszünk ma a környezetünkért. Az E.ON-nál a beruházásainkkal, a fejlesztéseinkkel és a szemléletformálással is ezt az elvet követjük. Ezért indítottuk el a Föld bajnokai pályázatot is, hogy megmutassuk: minden közösség tehet a fenntarthatóbb jövőért. Az elmúlt négy évben óvodák és iskolák sokasága bizonyította, hogy a környezetért érzett felelősségből kézzelfogható eredmények születhetnek, ha összefogunk és cselekszünk” – mondta Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója.

Árnyékerdő, úszóláp, mini-Tisza

A már klasszikusnak mondható madár-, rovar- vagy élőhelyvédelmi programok mellett a zsűrit idén is sikerült meglepni innovatív elgondolásokkal.  Feltűnő volt, hogy számos nyertes projekt milyen érzékenyen reagál arra, ami most a világban a gyerekek körül történik. A budapesti Kolozsvár Utcai Óvoda Árnyékmentő Erdejében az óvodások Miyawaki-minierdőt kialakítására készülnek, egy olyan mikrokörnyezetet létrehozva, ahol az árnyékok együtt nőnek a gyerekekkel. „A fa nemcsak árnyékol, de az egyik leghatékonyabb légkondicionáló is. Az egyetlen természetes megoldás a települések hűtésére, és ezt már az óvodások is tudják” – hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, az IPCC alelnöke, maga is zsűritag.

A szigetszentmiklósi gimnazisták több éve futó projektjük folytatásaként úszólápszigetekkel, vízminőség-méréssel és drónos megfigyeléssel segítenék a 2020-as olajszennyezés által megsebzett Ráckevei-Duna-ág újjászületését.  Záhonyban a Tisza-folyó kavicsos medrét és magát a folyót is kicsiben az iskolába költöztetik, és alapos vizsgálatnak vetik alá. Penészleken az Andokban élő őslakók tudását használnák saját környezeti problémáik megoldására: földbe süllyesztett, ún. walipini üvegházuk nyáron hűt, télen fűt, az ovisok pedig a szüleikkel és az idősek klubjával együtt hasznos konyhakerti növényeket termesztenek majd benne.

Kulcson az ország első közüzemi szélturbinája mellől indul az óvodások új, természetismereti tanösvénye, Vácott pedig egy Zöld Manó varázsol oázist a panelházak közé. A tótkomlósi Farmer-Suliban szlovák motívumokkal díszített táska és tolltartó lesz a kinőtt farmerekből a körforgásos gazdaság jegyében, a székesfehérvári Tóparti Gimnázium diákjai pedig a büfékukák tartalmát elemezve terveznek hulladékcsökkentő programot. A kert befogadni és fejleszteni is tud: a budapesti Szőlőszem Óvoda szenzoros kertje az autizmussal élő gyerekek igényeire hangolódik, a Vakok Intézetének Braille-feliratos magaságyásaiban pedig a növények tapintással, illattal és ízekkel válaszolnak a diákoknak. 

„Sokan hiszik azt, hogy a hajó már elment, a klímaváltozás megállíthatatlan. Abban, hogy ne így legyen, nekünk is van felelősségünk: olyan narratívákat kell építenünk, amelyekben nem a kétségbeesés, hanem az aktív fellépés van a középpontban” – fogalmazott Nagy Réka újságíró, éghajlati kommunikációs szakértő, a Föld bajnokai pályázat zsűritagja.

„Korábban úgy éreztem, hogy a klímaszorongás lebénít. Nekem a 10 millió fa mozgalom jelentette a kiutat ebből a bénult állapotból. Azóta tudom, hogy nincs hatékonyabb módszer a szorongás feloldására, mint maga a cselekvés” – hangsúlyozza Pokorny Lia színésznő, környezetvédelmi aktivista, aki kezdetektől részt vesz a Föld bajnokai zsűri munkájában. Kollégája, Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ Network ügyvezetője hasonlóan látja: „Vállalati szinten is fontosnak tartom, hogy a saját tevékenységünkkel lendületet adjunk a fenntarthatóságnak. Ennél csak az ér többet, ha már gyerekkorunkban megtanuljuk, hogy ezért milyen sokat tehetünk.”

Hosszú távra szóló megoldások

A Föld bajnokai nem csupán egy egyszeri terv megvalósítására szóló támogatás, hanem – a korábban megvalósított projektek tanúsága szerint – egyben egy generációról generációra továbbadható gondolkodásmód is. A 2025-ös nyertesek munkája nyomán Vácon elkészült az ország első iskolai szivacskertje, Decsen ovis tyúkfarm, Visegrádon denevérmonitorozó állomás működik, Kunpeszéren 800 fás klímaerdő és lepkekert vált valóra, a Budapest School pedig permakultúrás zöld oázist teremtett a főváros aszfaltján.

Aki már gyermekként megtapasztalja a részvétel erejét a környezeti problémák megoldásában, annak a válság nem ijesztő veszélyt jelent, hanem kihívást és cselekvési, együttműködési alkalmat. Az intézmények többségébe beépül, a tanmenet részévé válik a zöld gondolkodás, a projektek évfolyamonként öröklődnek. A 2024-ben Föld bajnokai díjat kapott Jelky András Művészeti Szakgimnázium „Lassíts” projektjének fenntartható technikái – az ecoprint, a kézi fonás és fonalfestés, a szőnyegbelövés – például ma már az iskolai tananyag részei, a rájuk épülő diákcég pedig azóta országos díjat is nyert. A Föld bajnokai díjazottak kapcsán ráadásul az sem ritka, hogy  aki egyszer már sikerrel pályázott, új ötletekkel tér vissza.

Az E.ON Föld bajnokai pályázatának 2026-os díjazott projektjei a következők:

Győztes óvodák

• Enyingi Szirombontogató Óvoda, Rákóczi utcai telephely, Liget kincsei – komplex öko-tér
• Budapesti Podmaniczky János Evangélikus Óvoda, Biodiverz kert – Neurodiverz közösség
• Penészleki Micimackó Óvoda, Közösségi óvodakert és intergenerációs tanulás
• Váci Deákvári Óvoda, Sirály Utcai Tagintézmény, Zöld Manó oázis a panelek között
• Kulcsi Százholdas Pagony Óvoda, Tanösvény az erdőtől a szélenergiáig
• Tabdi Napköziotthonos Óvoda, Élő óvodakert és fenntartható közösség
• Fóti Apponyi Franciska Központi Tagóvoda, Az erdő titkos nyomozói
• Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat, Kolozsvár Utcai Óvoda, Árnyékmentő Ovis Erdő

Győztes Általános Iskolák

• Budapesti Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola, Iskolai Klímalabor
• Budapesti Vakok Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye,
  Vakiskert – a kézzelfogható kert
• Jászárokszállási Széchenyi István Általános Iskola, Madár-és rovarbarát iskola
• Vértessomlói Német Nemzetiségi Általános Iskola, Kattanj a Természetre!
• Tótkomlósi Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Farmer-Suli
• Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola, Mini Tisza – a Tisza beköltözik az iskolába

Győztes Gimnáziumok

• Székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium,
  A láthatatlan energia
• Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium, „Teremtsük újra!” – úszóláp rehabilitációs projekt
• Zirci III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium, Körforgás a Bakony szívében – Iskolai komposztálási program

Közönségdíjas

• Gávavencsellői Csicsergő Óvoda, Kis kutatók zöld laborja

Az RTL Magyarország a vállalati megújulás következő lépéseként egységes marketing- és kommunikációs működést alakít ki. Az új igazgatóság feladata, hogy erősítse az RTL lineáris televíziós csatornáinak és RTL+ streamingplatformjának márkáit, támogassa a műsorok és tartalmak piaci sikerét, valamint egységes szakmai szemlélettel kezelje a vállalat kommunikációját és reputációját. A korábban különböző szervezeti egységekben működő szakterületek közös vezetése lehetőséget teremt a fogyasztói marketing, a PR és a vállalati kommunikáció szorosabb összehangolására, valamint a szakmai tudás és az erőforrások hatékonyabb felhasználására.

Az integrációval az RTL a marketing és a vállalati kommunikáció stratégiai szerepét is erősíti.   Az egységes szakmai irányítás célja, hogy a különböző platformokhoz, márkákhoz és tartalmakhoz kapcsolódó marketing- és kommunikációs tevékenységek egymást erősítve támogassák a vállalat üzleti céljait.

Az új igazgatóság kiemelt fejlesztési célja az egységes PR-szakmai képesség kialakítása, amely a műsorokhoz és a vállalathoz kapcsolódó sajtókommunikációt, médiakapcsolatokat és reputációmenedzsmentet összehangoltan kezeli. Emellett a szervezet proaktív B2B marketingképességet épít, amely az RTL teljes lineáris, digitális és integrált kereskedelmi kínálatának piaci pozicionálását támogatja, összhangban a vállalat bevételi stratégiájával. A belső kommunikáció megerősítése pedig a vállalati stratégia jobb megértését, a munkatársak tájékozottságának és bevonásának erősítését szolgálja.

Az új Marketing és Kommunikációs Igazgatóságot Baráth Péter vezeti, aki 2023-ban csatlakozott az RTL Magyarországhoz marketingkommunikációs igazgatóként. Vezetésével az idei évben megújult a marketingkommunikáció működése, nagyobb hangsúlyt kapott az adatvezérelt, szegmensalapú és platformintegrált megközelítés. A mostani integráció ennek a megújulásnak a következő lépése, ami új szintre emeli az RTL marketing- és kommunikációs területeinek együttműködését és szakmai irányítását. Az új igazgatóság létrehozásával Baráth Péter vezetői felelőssége a teljes marketing- és kommunikációs területre kiterjed, beleértve a korábbi vállalati kommunikációs igazgató feladatait is. Az igazgatóság a Corporate szervezet részeként, Gonda Gáspár Chief Corporate Affairs Officer irányítása alatt működik.

A november 1-jei változás első lépésként az egységes szervezeti és vezetői felelősséget teremti meg. Az RTL a következő hónapokban alakítja ki az integrált igazgatóság új működési modelljét, szakmai kompetenciáit és szervezeti struktúráját.

Fotó: Szabó Réka

A Jófogás Magyarország egyik legismertebb online apróhirdetési platformja, amely széles termék- és szolgáltatáskínálatával évek óta meghatározó szereplője a hazai online kereskedelemnek. A felület nap mint nap több mint 100 000 felhasználót kapcsol össze, legyen szó használt vagy új termékek értékesítéséről, ingatlanról, járművekről vagy szolgáltatásokról. A Vatera a hazai e-kereskedelem egyik legrégibb online piactere, ahol magánszemélyek és kereskedők egyaránt kínálhatják termékeiket, a klasszikus aukciós megoldások mellett fix áras értékesítési lehetőségekkel is.

A megállapodással az Atmedia digitális portfóliója immár 53 portált foglal magában, ezzel elérés (RU) alapján továbbra is stabilan a piac második legnagyobb szereplője. Prémium hazai tartalmi környezetet kínáló portfóliójában a piacvezető jogtiszta videókínálat mellett sport- és podcasttartalmak, valamint egyre bővülő Connected TV-s hirdetési lehetőségek is elérhetők.

„Az együttműködéstől azt várjuk, hogy az Atmedia kapcsolatrendszerére és értékesítési tapasztalatára építve több hirdetőt érünk el, ezáltal jobban kihasználjuk a Jófogás és a Vatera hirdetési lehetőségeit. Hosszabb távon pedig a megszokott online hirdetési megoldások mellett új irányokat is szeretnénk közösen feltérképezni, ilyen lehet például a Connected TV-s hirdetések és az online piactereink összekapcsolása” – nyilatkozta Kelemen Gyula, a Jófogás és a Vatera ügyvezető tulajdonosa.

„A Jófogás és a Vatera csatlakozásával két ismert online piactérrel bővül a kínálatunk, így a vásárlást fontolgató felhasználókat is új környezetben érhetik el a hirdetőink. Az együttműködés hosszabb távon arra is lehetőséget adhat, hogy a prémium videós és Connected TV-s hirdetéseket összekapcsoljuk a piactereken elérhető termékekkel és ajánlatokkal, ezzel a videós hirdetésben felkeltett érdeklődést közelebb vihetjük a vásárláshoz” – tette hozzá Erdélyi Eszter, az Atmedia Csoport digitális vezetője.

Az Atmedia Csoport multimédiás portfólióját így 2027-ben 47 televíziós csatorna, több mint 80 rádió és több mint 50 weboldal alkotja majd.

A Libri-Bookline az elmúlt időszakban jelentős szervezeti átalakuláson ment keresztül, amelynek részeként a marketingterület felelősségi köre kereskedelmi feladatokkal is bővült. Az új Marketing & Growth szervezet célja, hogy a márkaépítés, a vásárlói igényekre épülő fejlesztések és az értékesítési célok egységes szemlélet mentén valósuljanak meg. A terület vezetését 2026 októberétől Fehér Renáta látja el.

„A könyvkereskedelemben is egyre fontosabb, hogy ne különálló területként tekintsünk a marketingre, hanem az üzleti növekedés egyik meghatározó, stratégiai fontosságú motorjaként. Nagyon vártuk Reni érkezését, és hiszem, hogy lendületével, vásárlóközpontú és digitális szemléletével már rövid távon is jelentős hatást gyakorol majd a fejlesztéseinkre, a márkáinkra és az online árbevételünk növelésére. Határozott célunk, hogy bővítsük vásárlóink körét, és sokkal kereskedelmibb fókuszú és hatékonyabb marketing aktivitásokkal szólítsuk meg vásárlóinkat, amiben Reninek és csapatának óriási szerepe lesz.” – mondta Metykó Tibor, a Libri-Bookline kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

Fehér Renáta közel egy évtizedet töltött a Vodafone magyarországi és írországi szervezeteinél, az elmúlt két évben pedig az RTL+ streamingplatform marketing- és üzleti fejlesztésében vállalt vezető szerepet. Pályafutása során elsősorban adatvezérelt, ügyfélközpontú üzleti megoldások kialakításával, szegmentált ajánlatok fejlesztésével, márkakommunikációval és digitális termékfejlesztéssel foglalkozott.

„Pályafutásom során mindig arra törekedtem, hogy a márkaépítést és az üzleti célokat egységes, adatvezérelt stratégia mentén kapcsoljam össze, a vásárlói igények mély megértésére építve. A könyvkereskedelemben különösen izgalmas lehetőséget látok abban, hogy a könyvek kulturális értékét korszerű marketingmegoldásokkal és releváns digitális vásárlói élménnyel kapcsoljuk össze. Hiszem, hogy a vásárlói igényekre épülő, személyre szabott megoldások egyszerre teremthetnek valódi értéket az olvasók számára, erősíthetik a Libri és a Bookline márkáit, és járulhatnak hozzá a fenntartható üzleti növekedéshez. Külön öröm számomra, hogy a szezon kezdete előtt csatlakoztam a csapathoz, számos izgalmas aktivitással készülünk a közeledő ünnepekre” – mondta Fehér Renáta.

Az új igazgató felelősségi körébe tartozik a csoport marketingstratégiájának meghatározása, a vásárlói igényekre épülő termékfejlesztési prioritások kijelölése, valamint az online értékesítés árbevétele és a digitális vásárlói élmény fejlesztése.

A dunaharaszti gyártóközpont idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Az elmúlt három évtizedben a Coca-Cola HBC Magyarország hazánk legnagyobb üdítőipari vállalatává fejlődött: két gyártóüzemmel és nyolc logisztikai elosztóközponttal mintegy 50 000 kiskereskedelmi és vendéglátóipari partnert szolgál ki, miközben termékeit 17 exportpiacon is értékesíti. Ez idő alatt a vállalat mintegy 140 milliárd forint értékű beruházást valósított meg az országban, és mintegy 830 Magyarországon működő beszállítóból álló partnerhálózatot épített ki, ami a teljes beszállítói költés mintegy kétharmadát teszik ki.

A magyarországi Coca-Cola rendszer, amely a Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft-ből és a Coca-Cola HBC Magyarország Kft-ből áll, 2024-ben értékláncán keresztül 286,1 milliárd forinttal járult hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez, ami a GDP 0,4%-át jelentette. A rendszer teljes értékláncán keresztül keletkező 154,7 milliárd forintnyi adóbefizetés az állam teljes adóbevételének mintegy 0,5%-át tette ki. Mindezeken túl a vállalat a teljes értékláncán keresztül több mint 15 100 közvetlen és közvetett munkahely megteremtéséhez és fenntartásához járult hozzá, ami a teljes magyarországi foglalkoztatás 0,3%-a.[1]

A beruházás mellett a Coca-Cola HBC Magyarország a 30. évfordulót az ország közösségeit támogató kezdeményezésekkel is ünnepli. A vállalat #ÉnJövőm programjának indulása óta mintegy 17 000 magyarországi fiatal szerzett a munkaerőpiaci érvényesüléshez szükséges magabiztosságot és készségeket. A kezdeményezés ezzel a jövő tehetségeit támogatja, és hozzájárul a hosszú távú gazdasági növekedéshez is. A fiatalokat célzó program mellett a Coca-Cola HBC Alapítvány 100 000 euró adománya egy, a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel közösen megvalósuló országos kezdeményezést finanszíroz, amely 30 helyi karitatív szervezeten keresztül jut el a rászorulókhoz.

A vállalat széles, 24/7 italportfóliója a reggeli kávétól a napközbeni felfrissülésen át az esti kikapcsolódásig a hét minden napján, valamennyi italfogyasztási alkalomra megfelelő választékot biztosít.

„Dunaharaszti központunk immár 30 éve bizonyítja Magyarország erejét gyártóbázisként, valamint azt, hogy a tehetség, az elkötelezettség és a partneri együttműködések milyen meghatározó szerepet játszanak sikereinkben. Köszönöm kollégáink, ügyfeleink és partnereink generációinak, hogy hozzájárultak e fontos mérföldkő eléréséhez. Ez a rekordösszegű beruházás az ország iránti töretlen bizalmunkat tükrözi, és hozzájárul ahhoz, hogy kereskedelmi partnereinket és fogyasztóinkat még hatékonyabban szolgáljuk ki, fejlesszük működésünket és támogassuk a jövőbeli növekedést.” – mondta Zoran Bogdanovic, a Coca-Cola HBC Csoport vezérigazgatója.

Kovács Ágnes, a Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta: „Harminc évvel ezelőtt nyitottuk meg a dunaharaszti gyártóüzemünket. Azóta a Coca-Cola HBC Magyarország az ország legnagyobb üdítőipari vállalatává vált, nap mint nap több ezer ügyfelet szolgál ki, és több száz Magyarországon működő beszállítóval dolgozik együtt. Büszkék vagyunk arra a szerepre, amelyet hazánk gazdaságában és az ország közösségeinek életében betöltünk. Ez az évforduló alkalmat ad arra, hogy elismerjük mindazok munkáját és hozzájárulását, akik formálták vállalatunkat, és hogy a következő évtizedekben is folytassuk értékteremtő munkánkat Magyarországon.”

[1] Forrás: Steward Redqueen – The Economic Impact of the Coca-Cola System in Hungary

A Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ), a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ), a Magyar Reklámszövetség (MRSZ), a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége (MaReSz), a Piackutatók Magyarországi Szövetsége (PMSZ), az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ), az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) és az IAB Hungary  egyetért az NKOH október 16-án kiadott sajtóközleményének alapvetésével: a korábbi, egyetlen nyertesre szabott keretmegállapodások helyett minél szélesebb piaci versenyre és a közpénzek hatékonyabb felhasználására van szükség. A szövetségek külön üdvözlik, hogy a rendezvényszervezési feladatok önálló kiírásba kerültek.

A szakmai szövetségek az NKOH által előzetes piaci konzultációra bocsátott rendezvényszervezési (EKR002180942026), valamint kommunikációs és médiabeszerzési (EKR002181112026) dokumentációk véleményezésére biztosított 5 munkanapos határidőt azonban kritikusan kevés rövidnek tartják. Különösen, mivel a két kiírás precedensként szolgálhat a későbbi közbeszerzési eljárásokhoz, és a szövetségek több területen pontosítást javasolnak, a „legfeljebb tíz ajánlattevő” számától és a pool struktúrától, az elvárt referenciák szakmai tartalmán át, a kitöltendő táblázatok tartalmáig, az ajánlati egységárakig és az értékelési/kiválasztási szempontrendszerig. 

A nyolc szövetség hétfőn közös levélben jelezte álláspontját, és részletes konzultációt kezdeményezett a közbeszerzéseket kiíró NRÜ-vel és az eljárásokat lebonyolító NKOH-val. A szervezetek vállalták, hogy munkacsoportot állítanak fel és egységes szakmai álláspontot dolgoznak ki, így a kiíró és a lebonyolító világos folyamatban, egyetlen, az érintett szakterületeket együttesen képviselő delegációval tárgyalhat. Az NRÜ kedden jelezte: nyitott a párbeszédre, hivatalos meghívót küldött két, a jövő hét elejére szervezett személyes egyeztetésre. 

A szövetségek a MAKSZ vezetésével, jogi szakértők bevonásával hónapok óta szorosan együtt dolgoznak a „Fair Kommunikációs Közbeszerzés – Tiszta tenderezés” című, európai jogszabályi kereteken és jógyakorlatokon alapuló szakmai javaslatcsomagjukon. A kezdeményezés célja, hogy piaci tapasztalatokra építve támogassa a kommunikációs célú közbeszerzések rendszerének megújítását, ezáltal az átláthatósági és versenyjogi szabályok a szakma szempontjait is figyelembe véve, a lehető legjobban érvényesülhessenek. A szervezetek fontosnak tartják, hogy a novemberben véglegesítendő munkaanyag alapelvei beépülhessenek a jövő közbeszerzési eljárásaiba.

„Másfél évtized strukturális károkozását, a piac kivéreztetését és a bizalomvesztést nem lehet néhány nap alatt, rohamtempóban orvosolni. Két ekkora volumenű, az iparágunk jövőjét legalább 30 hónapra meghatározó tenderdokumentáció érdemi, szakértői munkacsoportok bevonásával történő átvizsgálása gyakorlatilag lehetetlen ilyen szűk határidővel. Valódi, konstruktív partnerséget ajánlunk az új kormányzatnak, szakmai párbeszédet szeretnénk folytatni annak érdekében, hogy a kiírások minél inkább egyenlő esélyeket, valós piaci versenykörülményeket teremtsenek” – hangsúlyozták a szakmai szövetségek.

Javaslatok a két kiíráshoz 

A szövetségek az NKOH-nak és az NRÜ-nek címzett levelükben jelezték: megítélésük szerint a dokumentációk több feltétele jelenlegi formájában nem támogatja maradéktalanul a kiíró deklarált céljait és a piaci versenykörülmények visszaállítását. Egyebek mellett az alábbi kérdések közös átgondolását javasolják:

1. Külön pályázhatóság: a rendezvényszervezés önálló kiírásához hasonlóan a kreatív/kommunikációs és a médiaügynökségi feladatok is legyenek külön pályázhatók, az adott szakterülethez illeszkedő alkalmassági és értékelési feltételekkel.
2. Gazdaságilag fenntartható árazás: reális felhasználási mennyiségekkel súlyozott árkosár, egyszerűbb és szakmailag pontos ártábla, valamint – a 30 hónapos szerződéses időszakra tekintettel – éves árkorrekció. Az óradíjak bekérése önmagában nem biztosítja, hogy a kiíró valóban költséghatékony ajánlatokat kapjon.
3. Pontosabb médiaspecifikáció: a kedvezményszintek mellett a formátumok és a vásárlási módszertan meghatározása, hogy az ajánlatok összehasonlíthatók legyenek; print és digital display esetén konkrét médiumok helyett sales house-ok, kiadók megadása.
4. Átlátható verseny: nyilvános kritériumrendszer, részletes értékelési indoklás, a tényleges megbízások és kifizetések nyertesenkénti megoszlásának éves közzététele, valamint a médiaellenőrzési és összeférhetetlenségi szabályok betartásának igazolása.
5. Rendezvényszervezés: a MaReSz szerint a nemzetközi sportesemények, illetve a nemzeti ünnepek, ceremóniák és protokollrendezvények eltérő szakmai tudást, költségszerkezetet és referenciákat igényelnek, ezért indokolt a közbeszerzés részekre bontása. Pontosítást igényel a komplex rendezvényszervezői képesség értékelése, a párhuzamos rendezvények miatti kapacitásütközések kezelése, az ajánlattételi és előkészítési idő, valamint a kulcsszakemberek bevonásának és helyettesítésének szabályai.

Irányelvek a készülő ajánlásból 

A szakmai szövetségek idén novemberben véglegesítik Fair Közbeszerzési ajánlásukat, melynek legfontosabb elemei várhatóan az alábbiak lesznek:

1. Kétkörös tenderfolyamat, szűkített shortlist a kreatív tendereknél: Az RFI (előminősítési) szakasz legyen nyitott mindenki számára, de a konkrét feladatot kidolgozó RFQ szakaszba, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, szűkített területspecifikus pl. 5 fős shortlist kerüljön be.
2. A szakmaiság primátusa (pl. min 60/40 arány): Az értékelési rendszerben a szakmai minőség, a stratégiai megközelítés, a márkának és a briefnek megfelelő magas színvonalú kreatív legalább 60%-os súllyal szerepeljen az árral (40%) szemben, elkerülve a kizárólag ár-alapú, minőségromboló árversenyt.
3. Az elvégzett szakmai munka megfizetése (vázlatdíj): A shortlistre került, a tender során komplex stratégiai, kreatív vagy médiatervezési munkát végző ügynökségek közvetlen költségeinek részleges kompenzálására vázlatdíj (pitch fee) bevezetését javasolják.
4. Évi Tender Transzparencia Riport: Évente készüljön nyilvános jelentés a hazai kommunikációs közbeszerzések állapotáról. A riport tartalmazza a legfontosabb statisztikákat: a résztvevők számát, az átlagos vázlatdíjakat, valamint a nyertes cégenként/konzorciumonként elnyert megbízások és a végső megbízások tényleges összegét

A kommunikációs szakma történelmi esélyt lát a közbeszerzések megtisztítására és készen áll a közös munkára a jogszabályok által lehetővé tett kereteken belül. A nyolc szövetség arra kérte az NKOH-t, üljenek tárgyalóasztalhoz, és a novemberre elkészülő iparági javaslatcsomag alapján, közösen alakítsák ki az új, valóban fair, a piaci versenyt maximálisan támogató közbeszerzési modellt a kommunikációs szakma számára.

A szakmai szervezeti összefogás résztvevői:

Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége

Magyar Public Relations Szövetség

Magyar Reklámszövetség

Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége

Önszabályozó Reklámtestület

DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség

Piackutatók Magyarországi Szövetsége

IAB Hungary

Photo by Austris Augusts on Unsplash, free license

Új vezetővel erősíti rendezvényes üzletágát az ACG: októbertől Tamás Krisztina tölti be a Head of Events pozíciót. A szakember több mint két évtizedes nemzetközi gyakorlatot hoz az ügynökséghez, amelyet nagyszabású sportesemények, kiemelt vállalati projektek és globális márkaaktivációk megvalósításával szerzett.

Pályafutása során Krisztina több évig dolgozott Belgrádban a Djokovic család által szervezett ATP 250-es és WTA-tenisztornák versenyigazgatójaként, ahol a teljes körű operatív lebonyolításért és stratégiáért felelt. Később a dubaji BLINK Experience Senior Project Managereként olyan nemzetközi produkciókat vezetett a Közel-Keleten, mint a Red Bull Tetris World Final, a Longines Global Champions Tour Final, az ENSZ Turisztikai Világszervezetének rijádi közgyűlése, valamint a FIFA-klubvilágbajnokság egyes eseményei.

Új pozíciójában a szakmai irányítás, a kreatív koncepciók és a precíz logisztikai megvalósítás összehangolása mellett a komplex, élményalapú márkaesemények koordinálása, valamint a divízió bővítése lesz a fő feladata.

„Számomra egy esemény akkor sikeres, ha nemcsak a szervezés működik gördülékenyen, hanem ha maradandó benyomást is tesz a közönségre. Ehhez a kreatív gondolkodás mellett stratégiai szemléletre, szoros csapatmunkára és a részletek iránti figyelemre is szükség van. Az ACG-nél szeretném ezt a tapasztalatot olyan projektekben kamatoztatni, amelyek valódi értéket teremtenek a márkák és a közönségük számára” – emelte ki Tamás Krisztina.

„Az ACG-t az elmúlt 22 évben minden piaci változás csak erősebbé tette. Erre az alapra építünk most is, és azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy a következő években nemzetközi ismertségben és elismertségben is a legjobbak közé tartozzunk. Ehhez a rendezvényes üzletágban is olyan vezetőre van szükségünk, aki a kreatív koncepciókat nemzetközi színvonalú megvalósítással tudja összekapcsolni. Kriszta ezt a tapasztalatot hozza magával, ami a divíziónak és az ügyfeleinknek is jelentős erősítést jelent” – tette hozzá Varga Gábor, az ACG Chief Operating Officere.

A dentsu nyerte el a DOUGLAS Group jövőbeli médiaügynökségi partneri megbízását egy rendkívül kiélezett nemzetközi tenderen. A döntés értelmében a DACH-régióban (vagyis Németországban, Ausztriában és Svájcban) már sikeresen működő partnerség Európa valamennyi piacára, köztük Magyarországra is, kiterjed. Az új együttműködés és annak fokozatos bevezetése 2027. január 1-jén veszi kezdetét.

A megbízás keretében a dentsu 20 európai piacon* nyújt majd stratégiai és operatív médiatanácsadási szolgáltatásokat. Az együttműködés célja a DOUGLAS nemzetközi médiairányításának továbbfejlesztése, az egységes nemzetközi márka és a helyi piaci relevanciák közötti egyensúly erősítése, valamint a médiaköltések átláthatóságának és hatékonyságának és eredményességénen növelése az egyes piacokon.

A kiválasztási folyamat során a dentsu egy olyan integrált növekedési szemlélettel tűnt ki, amely ötvözi a márkastratégiát, a médiát, az adatokat, a kereskedelmet, mindezt egy jövőbe mutató működési modellel kiegészítve. A javaslat középpontjában egy világos elképzelés állt arról, hogyan érhető el fenntartható növekedés szerte az európai piacokon, miközben messzemenően alkalmazkodnak a helyi üzleti és fogyasztói igényekhez is. A fenti stratégiai megközelítés mellett a DOUGLAS nagyra értékelte az ügynökség márkával kapcsolatos mélyreható ismereteit, nemzetközi hálózatának erejét, valamint a partnerségre vonatkozó hosszú távú vízióját.

„Rendkívül izgatottak vagyunk ezzel az új nemzetközi partnerséggel kapcsolatban, amely a DOUGLAS történetének első ilyen léptékű együttműködése. A dentsu erős stratégiai gondolkodást és üzleti teljesítményt ötvöz márkánk és a média jövőjére vonatkozó ambícióink mélyreható megértésével. Együtt szeretnénk tovább növelni médiabefektetéseink eredményességét, és még relevánsabb, inspirálóbb élményeket nyújtani a fogyasztók számára.” – mondta Rik Strubel, a DOUGLAS Group marketingigazgatója.

„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a DOUGLAS nemzetközi szinten is bizalmat szavazott nekünk. Ez a tender azért volt különleges, mert alapvetően a márkára épült, miközben egyértelmű víziót fogalmazott meg a transzformáció és a médiapartnerségek jövője kapcsán is. Integrált megközelítésünknek, valamint csapataink erejének és elkötelezettségének köszönhetően tudtunk igazán meggyőző ajánlatot bemutatni. Várjuk, hogy a sikeres DACH-régiós együttműködést a nemzetközi piacokra is kiterjesszük, és támogathassuk a DOUGLAS további növekedési törekvéseit” – mondta Katja Brandt, a dentsu Germany vezérigazgatója és a dentsu közép-európai médiaterületének elnöke.

„Ez a pályázat valóban egy nemzetközi csapatmunka volt, amelyben számos ország és szakértői csapat dolgozott együtt egy közös cél érdekében – hangsúlyozta Bacsa Gábor, a dentsu ügyfélkapcsolati igazgatója. – Helyi szempontból különösen értékes tapasztalat volt számunkra, milyen szorosan tudtak együtt dolgozni a cseh, a szlovák és a magyar csapatok a régión belül. Eltérő piacok tudását és tapasztalatát kellett egy közös feladatban, egy közös büdzsé mentén összehangolnunk, miközben minden ország hozzátette a saját helyi nézőpontját. Nagy öröm számunkra, hogy 2027-től Magyarországon is hozzájárulhatunk a DOUGLAS további növekedéséhez és ahhoz, hogy a márka még relevánsabb, inspirálóbb kapcsolatot alakítson ki a hazai beauty közönséggel.”

A 20 piacot felölelő nemzetközi tender során a stratégia, a média, az adat, a kereskedelem és a transzformáció területének szakértői dolgoztak együtt a közös megoldás kialakításán. A dentsu olyan integrált megközelítést mutatott be, amely a márkaépítés, az adatvezérelt döntéshozatal és a médiahatékonyság összehangolásán keresztül támogatja a fenntartható növekedést.

A megbízás a DACH-régióban már sikeresen működő partnerségre épül, és fontos mérföldkövet jelent a két vállalat nemzetközi együttműködésében. A jövőben a dentsu abban támogatja a DOUGLAS-t, hogy tovább erősítse pozícióját Európa vezető prémium szépségápolási kiskereskedőjeként.

__________

*A megbízás az alábbi piacokat érinti: Németország, Ausztria, Svájc, Franciaország, Hollandia, Belgium, Lengyelország, Olaszország, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Portugália, Litvánia, Lettország, Észtország, Bulgária, Románia, Horvátország, Szlovénia és Spanyolország.