A Magyar Lapkiadók Egyesülete sajnálattal értesült róla, hogy az ALDI Magyarország üzleti döntése nyomán hamarosan valamennyi magyarországi üzletében megszünteti a nyomtatott sajtótermékek árusítását. A nyomtatott sajtótermékek értékesítése a magyar médiapiac számára továbbra is jelentős bevételi forrást jelent, ezért az újságárusítás megszüntetése egy újabb olyan lépés, amely tovább szűkíti a független és sokszínű tájékoztatás gazdasági hátterét – írja közleményében a sajtószakmai szervezet.

Álláspontjuk szerint, ez nem kedvező irány sem a sajtószabadság, sem a tájékozott polgárokon nyugvó, egészséges piaci környezet szempontjából. A kereskedelmi láncoknak is elemi érdekük, hogy vásárlóik hiteles forrásokból, a sokszínű médiából tájékozódjanak a gazdasági, társadalmi és fogyasztóvédelmi kérdésekről – így például termékvisszahívásokról, élelmiszerbiztonsági ügyekről vagy fenntarthatósági szempontokról.

„A tájékozott fogyasztó a gazdaság és a kereskedelem közös érdeke, amelyben a média meghatározó szerepet tölt be. A kereskedelemnek és a médiának nem egymástól független, hanem egymást erősítő szerepe van” – mondta Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke.

A nyomtatott lapok jelenléte az élelmiszerláncok üzleteiben nem pusztán kényelmi szolgáltatás, hiszen a sajtó nem egyszerűen egy, a polcokon sorakozó termékek közül. A sajtótermékek a közvélemény tájékozottságát erősítő, a demokratikus nyilvánosságot támogató szerepet is betöltenek. A sajtótermékek fokozatos kiszorulása a nagy forgalmú értékesítési pontokról hosszabb távon gyengíti a független szerkesztőségek gazdasági alapjait, és szűkíti az olvasók választási lehetőségeit.

Sajnáljuk, hogy az ALDI ebben az ügyben nem a tájékozott vásárlók, a felelős fogyasztói döntések és a sokszínű médiakörnyezet erősítése felé tett lépést, hanem egy olyan megoldást választott, amely véleményünk szerint rossz példa a hazai piacon.

Meggyőződésünk, hogy a magyar gazdaságnak és kereskedelemnek hosszú távon is érdeke a jól informált, kritikus gondolkodású olvasó- és vásárlóközönség, amelyhez a nyomtatott sajtó is nélkülözhetetlen.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete sajnálatosnak tartja a döntést, és bízik abban, hogy a piaci szereplők a jövőben a gazdasági szempontok mellett a tájékozott olvasói és vásárlói közösség hosszú távú értékét is figyelembe veszik.

A hétvégi gyűjtéshez országszerte számos állatbarát csatlakozott: a vevők a bevásárlás során kiválasztott állateledeleket és más, az állatgondozásban hasznos termékeket adományként adhattak át az áruházakban jelen lévő szervezetek önkénteseinek. Az összegyűlt adományok közvetlenül az állatvédő szervezetekhez kerültek, ahol fontos segítséget jelentenek a mindennapi ellátás biztosításában. Az ilyen összefogások kulcsfontosságúak: a beérkező eledel gyakran hosszabb időre fedezi az állatok napi szükségleteit, így a szervezetek több figyelmet és erőforrást fordíthatnak az állatok egészségügyi ellátására vagy a menhelyek fejlesztésére.

Az idei „Mancs a bajban!” állateledel-gyűjtési hétvégén az INTERSPAR áruházak vásárlói jelentős mennyiségű adománnyal segítették az állatvédő szervezetek gondozásában élő állatokat: a kutyák számára több mint 9 tonna száraztáp, 5530 darab konzerv és alutasakos eledel, valamint 382 db kutyaszalámi érkezett, míg a macskák számára közel 2,5 tonna száraztápot, 11.100 darab konzervet és alutasakos eledelt, valamint közel 1,1 tonna macskaalmot ajánlottak fel. Emellett nagy mennyiségű tisztítószer is összegyűlt.

„A vásárlók részvétele ismét bebizonyította, hogy az állatvédelem ügye sok ember számára fontos hazánkban. A SPAR Magyarországnak nagy érték, hogy a közösség ilyen aktívan támogatja az állatvédő szervezetek munkáját. Az összegyűjtött adományok valódi segítséget jelentenek a szervezetek mindennapi tevékenységében” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Idén több mint 30 civil állatvédő szervezet fogadta a vásárlói felajánlásokat az INTERSPAR áruházakban.

„Egy ilyen gyűjtés számunkra sokkal többet jelent egyszerű adománynál. Az állatvédő szervezetek gyakran nagyon szűkös erőforrásokból dolgoznak, ezért minden egyes zsák táp vagy konzerv valódi segítséget jelent az állatok ellátásában. Hálásak vagyunk mindazoknak, akik időt és figyelmet szántak arra, hogy hozzájáruljanak a mentett kutyák és macskák jobb életkörülményeihez” – hangsúlyozta Schreiter Katalin, az Országos Állatvédőrség Alapítvány szóvivője.

A SPAR és INTERSPAR üzletek vásárlói a mostani akció mellett egész évben, hónapról hónapra találkozhatnak a civil állatvédő szervezetekkel, és munkájukat adományokkal támogathatják. A gyűjtések helyszínéről és időpontjáról a SPAR erre a célra létrehozott online felületén lehet tájékozódni: www.sparafenntarthatojovoert.hu/mancsabajban

A három alverseny – a JCDecaux Innovate Awards (közterület), a Sláger FM – Sound Stage Awards (rádió) és az idén új Central Médiacsoport – Native Impact Award – mind külön kiírás szerint, ingyenes nevezéssel várja a pályamunkákat. A nevezési határidő mindhárom alverseny esetében 2026. június 15. A díjak átadására a 2026-os Arany Penge Kreatív Díjátadón kerül sor.

JCDecaux Innovate Awards – a közterület újragondolása

A JCDecaux Hungary Zrt. és a MAKSZ közös alversenye évek óta az outdoor megjelenések hagyományos szerepének kreatív, rendhagyó újragondolására hívja a szakmát. A pályázat két alkategóriában – hagyományos és digitális citylight – várja a kifejezetten önálló kültéri felületre tervezett, vagy az integrált kampányokat innovatív out-of-home megjelenéssel kiegészítő ötleteket.

Sláger FM – Sound Stage Awards: a rádiózás kreatív ereje

Budapest és Pest megye egyik meghatározó kereskedelmi rádiója, a Sláger FM immáron 3. alkalommal hirdeti meg a Sound Stage Awards-ot. A pályázat középpontjában a rádióreklám-megjelenések kreatív, rendhagyó megvalósítása áll. A kiírók kreatív szövegjavaslatokat vagy kész rádiószpot hanganyagokat egyaránt várnak, kereskedelmi és társadalmi célú kategóriában.

Central Médiacsoport – Native Impact Award – ÚJDONSÁG: a Central Médiacsoport és a MAKSZ közös alversenye

Az idei év legjelentősebb újdonsága a Central Médiacsoport – Native Impact Award, amelyet a Central Médiacsoport Zrt. és a MAKSZ közösen ír ki.

Az alverseny azokat a munkákat keresi és díjazza, ahol a kreativitás és a médiakörnyezet nem egymás mellett, hanem egymással dolgozik. A versenybe kifejezetten együttműködésre tervezett, még meg nem valósított koncepciókkal lehet nevezni: olyan ötletekkel, amelyek nem „rákerülnek” egy felületre, hanem abból születnek meg – ahol a médium nem csupán csatorna, hanem az ötlet szerves része.

Miért most, és miért a hazai média?

A Native Impact Award kiemelt küldetése, hogy ráirányítsa a szakma figyelmét a hazai médiában rejlő tartalmi lehetőségekre a globális platformok dominanciájával szemben. A márkák kommunikációs költésének egyre nagyobb hányada áramlik át a határokon, néhány globális szereplő algoritmusain keresztül, sztenderdizált formátumokba kényszerítve a magyar üzeneteket. A díj azt üzeni: a hazai médiapiac több ennél – és sok olyan értéket képvisel, amelyet a globális platformok sem most, sem belátható időn belül nem tudnak helyettesíteni.

A hazai média értékajánlata számos ponton kézzelfogható – és pontosan ezeket az erősségeket teszi láthatóvá a Native Impact Award:

• Kulturális relevancia és nyelvi mélység – egy magyar szerkesztőséggel közösen kitalált tartalom olyan rétegeket, utalásokat, humort és érzelmi pontokat tud megszólaltatni, amelyeket egy globális template soha nem képes.
• Valódi partnerség, nem csak felületvásárlás – a hazai médiumokkal közösen tervezett megoldásokban a szerkesztőség, az újságírók, a műsorvezetők és a tartalomgyártók aktív szereplővé válnak, nem csupán a hirdetés keretét adják.
• Bizalom és kontextus – egy szerkesztett magyar médiakörnyezet brandsafe, ellenőrzött, kontextusban megjelenő üzenetet kínál, szemben az algoritmizált, kiszámíthatatlan globális feed-ekkel, ahol a márka kontrollja minimális.
• Helyi gazdaság és szakmai utánpótlás – a hazai média felületein elköltött minden forint a magyar újságírást, a hazai tartalomgyártást és a kreatív iparág utánpótlását erősíti.
• Mérhetőség és felelős adatkezelés – a hazai médiatulajdonosok átlátható, GDPR-konform mérési és adatkezelési környezetben dolgoznak, ahol a hirdető partnerként, nem pedig számként van jelen.

A Central Médiacsoport – Native Impact Award kettő nevezési kategóriában várja a koncepciókat: tartalmi integráció (natív, szerkesztett vagy branded content alapú együttműködések) és platform-specifikus megoldások (egy adott médiaplatform egyedi formátumára épülő kampányok, a médium arcainak bevonásával)- A zsűri a kreatív ötletet (40%), a márka–média integráció mélységét (30%) és a médium-specifikusságot (30%) értékeli.

A hazai kreatív szakma elismerése kulcsfontosságú, mert a minőségi tartalom és a hatékony márkakommunikáció alapja az erős, helyben születő ötlet. A globális platformok térnyerésével szemben szeretnénk megmutatni, hogy a magyar tartalomgyártás jelentősége és felelőssége a kezünkben van, és ebben a médiumok, ügynökségek és márkák közös munkája meghatározó. A Native Impact Award célja, hogy ezt az együttműködésre épülő szemléletet erősítse, és hosszú távon a hazai médiára szabott, integrált megoldásokat emelje iparági standarddá.”- nyilatkozta Pácsonyi Daniella a Central Médiacsoport kereskedelmi igazgatója.

Minden további információ és nevezés itt.

Május 18-tól az RTL-hez Fischer Kristóf érkezik a digitális termékcsapat élére. A korábban bejelentett értékesítési terület átalakítási folyamat részeként újonnan létrejövő egység feladata: a digitális platformok és hirdetési megoldások fejlesztése és operatív működtetése. A területen összehangoltan dolgoznak majd azok a kulcskompetenciák – többek között a streaming technologóia, az adtech és martech megoldások, a CRM, valamint az adat-és automatizációs rendszerek -, amelyek biztosítják a vállalat digitális ökoszisztémájának további fejlődését és hatékony működését. Mindemellett támogatja a hirdetők üzleti céljainak elérését, egy egységes, adatvezérelt és jól átlátható digitális termék- és szolgáltatáskínálaton keresztül.

Fischer Kristóf több, mint két évtizedes digitális és telekommunikációs tapasztalatot hoz magával az RTL-hez. Pályája a Vodafone-nál kezdődött, ahol Head of Digital, majd Head of Customer Experience szerepkörökben dolgozott, ezt követően a Deutsche Telekomnál a 12 európai leányvállalat digitális transzformációjáért felelt Vice President pozícióban. Saját tanácsadó cégének, a Pattern Digital Consultingnak megalapítása után tért vissza az iparágba, legutóbb a One Magyarországnál töltött be board szintű szerepet digitális igazgatóként, ahol a digitális csatornák fejlesztése, az ügyfélélmény javítása és a digitális transzformációs stratégia megvalósítása tartozott a felelősségei közé.

„Ez a szerepkör pontosan az a találkozási pont, ahol a technológia, az adat és az üzleti eredmény összeér. Az RTL digitális platformjainak fejlesztésében olyan lehetőséget látok, amelyet egy erős csapattal együtt szeretnék megragadni. Együtt olyat alkothatunk, ami nem csak a vállalat, hanem a teljes hazai médiapiaci ökoszisztéma szempontjából is meghatározó lehet az elkövetkező években” – értékelte a feladatot Fischer Kristóf.

Fischer Kristóf érkezése illeszkedik az RTL Magyarország digitális transzformációjának következő szakaszához. Az RTL a lineáris televízió stabil alapjaira építve erősíti digitális és streaming pozícióit: a lineáris szolgáltatás biztosítja az elérést és a tartalmi erőt, a növekedés lehetősége pedig egyértelműen a streaming és a digitális platformok irányából jön. A Digital Products terület ennek az építkezésnek a technológiai alapját teremti meg.

„A célunk egy olyan működés, amely egyszerre épít a lineáris erőre, kiaknázza a digitális és streaming lehetőségeket, és új ügyfélkörök felé is nyit. Ezt a partnereinkkel együtt szeretnénk elérni több belépési ponton, célzottabb megoldásokkal, és egyre nagyobb fókusszal a mérhető üzleti eredményeken. Fischer Kristóf és csapata pontosan azt a technológiai és szemléletbeli alapot teremti meg, amelyre a megújult értékesítési terület épül” – mondta Dudás Gergely, az RTL Magyarország Chief Revenue Officere.

A displaymegoldás az elmúlt években a hazai és a nemzetközi mezőnyben is többször bizonyított. 2023-ban első helyet nyert a POPAI magyar versenyen, 2024-ben a SHOP! Global Awards nemzetközi megmérettetésen végzett az élen Digital, Mobile, Inter­active Media & Technology kategóriában, 2025-ben pedig Magyarországon a POPAI „Fenntarthatóság” kategóriájában ért el első helyezést. Az idei eredmény tovább erősíti ezt a szakmai elismeréssorozatot: a „Coca-Cola Sustainable Experience Hub” nevezés a legjobbnak bizonyult a fenntarthatósági kategóriában versenyző pályaművek között az Egyesült Államokban május elején megrendezett SHOP! Global Awardson.

A beépített LCD TV-vel ellátott displayt eredetileg a Coke Creations kampányhoz tervezték, majd később több kampány támogatásában is szerepet kapott. Értékét éppen az adja, hogy nem egyszeri aktivációra készült, hanem hosszabb távon is alkalmazható megoldásként működik: ugyanaz az eszköz folyamatosan változó kommunikációs helyzetekben, az aktuális kampányüzenethez adaptálhatóan használható, miközben moduláris megoldásai csökkentik az újragyártás igényét, és tudatosabb erőforrás-felhasználást tesznek lehetővé az értékesítéshelyi megjelenésekben. A megoldás jól példázza, hogy a kreatív, látványos márkamegjelenés és a hosszabb távra tervezett, rugalmas felhasználhatóság nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő szempontok lehetnek.

„Számunkra ez az újabb nemzetközi díj azt jelzi, hogy a bolti aktivitásokban egyre nagyobb értéke van a jól továbbgondolható, alakítható eszközöknek. Hiszünk abban, hogy az igazán erős márkamegjelenés nemcsak látványos, hanem következetes és felelős tervezésre is épül” – mondta Harmati Tamás, a Coca-Cola HBC Magyarország kereskedelmi marketing vezetője.

A pályamű a Coca-Cola HBC Magyarország és a Trusted Implementation Kft. együttműködésében készült. A közös siker jól mutatja, hogy az innovatív, ugyanakkor több életcikluson át használható displaymegoldások egyre fontosabb szerepet kapnak abban, hogy a vállalatok fenntarthatósági törekvései az értékesítéshelyi megjelenésekben is kézzelfogható formát öltsenek.

A díjjal az IVSZ és a WiTH célja, hogy bemutassa és elismerje azokat a digitális gazdaságban dolgozó női szakembereket, akik szakmai munkájukkal hozzájárultak a technológiai és informatikai területek fejlődéséhez, amelyeken továbbra is alacsony a női munkavállalók jelenléte, ráadásul továbbra is uniós átlag alatti a munkaerőpiacra frissen belépő női digitális szakemberek aránya.

Kiberbiztonsági szakember a fődíjas példakép

Idén összesen 35 női szakembert jelöltek vállalkozások, akik közül a szakmai zsűri Biró Gabriella kiberbiztonsági szakértőnek ítélte oda az idei fődíjat, amelyet az IVSZ SMART konferencián a zsűri nevében Papp-Gerlei Gyöngyvér, a 2Connect vezérigazgatója adott át.

Biró Gabriella közel két évtizedes pályafutása során a magyar kiberbiztonsági és pénzügyi informatikai szektor egyik meghatározó szakértőjévé és vezetőjévé vált. Jelenleg szabadúszó szakértőként, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójaként és doktoranduszaként a tudományos életben is aktív, kutatási területei a kiberbiztonság, a digitalizáció és a pénzügyi stabilitás határterületeit érintik.

Az idei különdíjas digitális példaképek

A WiTH különdíját a jövő generációjának mentorálásáért ítélte oda Kulcsár Alexandrának, aki 29 éves tanácsadói múlttal és 150 sikeres projekttel a háta mögött a NOREX ERP Consulting alapító ügyvezetője. Szakterülete az ERP-bevezetések és a digitális transzformáció, saját vállalkozása előtt multinacionális és BIG4 cégeknél dolgozott. A Magyar DigiLean Egyesület alapítójaként és elnökségi tagjaként a hazai gyártóvállalatok digitalizációs edukációjáért és szemléletváltásáért tevékenykedik, címzetes egyetemi docensként és mentorként pedig évtizedek óta támogatja a jövő szakembereit és a női vállalkozókat.

“Az idei WiTH különdíjjal olyan női szakemberekre kívántuk ráirányítani a figyelmet, akik nemcsak tanítanak, motiválnak, hanem a jövőt is formálják. Figyelik a technológiai trendeket, a munkaerőpiac változó igényeit és az új fejlesztéseket – majd mindezt képesek összhangba hozni a diákok, munkavállalók egyéni adottságaival és képességeivel. Kulcsár Alexandra olyan díjazott, akinek munkájában a tudásmegosztás és az együttműködés alapérték” – mondta el Flakstad Emőke, a WiTH elnöke a különdíj odaítéléséről.

Az IVSZ Híd a technológia, az üzlet és az ember között című különdíjával Földesi-Badó Gabriella pályáját ismerték el, aki gazdaságinformatikusként először alkalmazástámogatással és IT-audittal foglalkozott, majd a SimplePaynél üzleti elemzőből vált terméktulajdonossá és több százezer felhasználót kiszolgáló online fizetési rendszerek fejlesztésében és működtetésében vállal kulcsszerepet. Kiemelt figyelmet fordít a transzparens kommunikációra, a női szerepvállalás támogatására és a junior kollégák szakmai mentorálására.

A Női példaképek a digitális gazdaságban pályázat idei zsűrijének tagjai:

• Csömör Magdolna, az IVSZ elnökségi tanácsadója, a HÉT elnöke, a 4iG Csoport Szabályozási Igazgató-helyettese
• Papp-Gerlei Gyöngyvér, a 2Connect Távközlési Infrastruktúra és Hálózati Szolgáltatások Kft. vezérigazgatója
• Kudari Nóra, a WiTH alelnöke
• Branyiczki Imre,az EPAM Systems HR igazgatója
• Kovács Zoltán, a HungaroControl technológiai vezérigazgató-helyettese

A díjátadót indító kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy Magyarország közepesen teljesít a nők digitális jelenlétében, és az uniós átlag alatt marad a pályakezdő női szakemberek aránya. Különösen a magas képzettségű és vezetői pozíciókban kevés a nő, így a szektor számára továbbra is komoly kihívás a női tehetségek megtartása és támogatása.

“A díjjal nem csupán kiemelkedő egyéni teljesítményekre, hanem a női szakemberek digitális gazdaságban betöltött, nélkülözhetetlen szerepére is szeretnénk rávilágítani a figyelmet. A jelölésekben megismert inspiráló karrierutak világosan megmutatják, hogy a digitális gazdaság sikere ma már nem csupán a technológiai fejlettségen, hanem a szakemberek sokszínűségén is múlik. A technológiai szektor kapui nyitva állnak azoknak a nőknek, akik ma még csak fontolgatják a digitális karriert. A női szakemberek aktívabb jelenléte nemcsak esélyegyenlőségi kérdés, hanem a magyar versenyképesség egyik legfontosabb tartaléka” – kommentálta az idei díjakat Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

Bár még mindig a tényadathoz képest jóval magasabb inflációt érzékelnek a 30-59 évesek, a helyzet javult a korábbi helyzethez képest a K&H biztos jövő kutatása szerint.

Lassulás, különbségekkel

Az első negyedéves eredmények szerint az érzékelt éves infláció átlaga 2026. februárjában 18 százalék volt, ami érdemi csökkenést jelent a korábbi mérésekhez képest, hiszen tavaly ugyanebben az időszakban 22 százalékos volt az átlag. A részletes adatokból kiderül, hogy míg 2023 elején még a 40 százalék feletti inflációérzet is sokaknál megjelent, 2024-ben és 2025-ben pedig a 20–24 százalékos sáv számított jellemzőnek, addig 2026-ra már az alacsonyabb kategóriák felé tolódtak a válaszok. A mediánérték immár a 15–19 százalékos sávban van, a leggyakrabban megjelölt kategória pedig az 5–10 százalékos tartomány lett.

A középkorúak inflációérzete tehát továbbra is erős, de már nem annyira szélsőséges, mint a korábbi években. Ez arra utal, hogy a válaszadók a mindennapokban is érzékelik az infláció lassulását, még ha annak mértékét továbbra is a hivatalosnál jóval magasabbnak becsülik. A kutatás szerint a nők átlagosan 19 százalékos, a férfiak 17 százalékos inflációt érzékeltek. A kor emelkedésével nőtt az érzékelt infláció: az idősebb válaszadók magasabb drágulást tapasztaltak, mint a fiatalabbak. A falvakban élők körében az átlagos érzékelt infláció 20 százalék volt, ami meghaladja az egyéb településtípusokban, és így a teljes mintában mért átlagot is. Emellett az alacsonyabb végzettségű és alacsonyabb jövedelmű csoportokban is az átlagosnál erősebb inflációs nyomásérzet jelent meg.

Javulást várnak

A jövőre vonatkozó várakozások szintén kedvezőbb képet mutatnak, mint egy évvel korábban. A 2026. februári adatok alapján a 30–59 évesek átlagosan 7 százalékos áremelkedéssel számolnak a következő egy évben, miközben 2025. februárjában még 11 százalékos drágulást vártak. Ez azt jelzi, hogy a háztartások inflációs várakozásai érezhetően csillapodtak.

A részletes adatok szerint a megkérdezettek 11 százaléka arra számít, hogy egy év múlva alacsonyabbak lesznek az árak, mint most, 19 százalék a jelenlegihez hasonló árszintet valószínűsít, 70 százalék pedig további emelkedést vár. Bár tehát a többség továbbra is drágulásra számít, annak várt üteme már sokkal visszafogottabb, mint a korábbi mérésekben. Ez azért fontos változás, mert az inflációs várakozások erősen befolyásolják a háztartások pénzügyi döntéseit, a fogyasztási hajlandóságot és a biztonságérzetet is.

A kutatásból az is látszik, hogy a derűlátás nem minden társadalmi csoportban azonos mértékű. A falvakban élők és az alacsonyabb jövedelműek továbbra is az átlagosnál erősebben számolnak a drágulással, és ezekben a csoportokban még mindig viszonylag magas azok aránya, akik 20 százalékot meghaladó áremelkedést tartanak elképzelhetőnek a következő egy évben. Vagyis miközben az összkép javul, a lakosság egy része továbbra is jelentős inflációs kockázatot érzékel.

Összességében a K&H biztos jövő kutatás eredményei azt mutatják, hogy a 30–59 évesek inflációs érzékelése és jövőre vonatkozó árnövekedés-várakozása egyaránt mérséklődött. Az érzékelt éves infláció 18 százalékra csökkent, a következő 12 hónapra várt áremelkedés pedig 7 százalékra enyhült. A lakosság tehát továbbra is drágulással számol, de a korábbinál jóval kisebb mértékben. Ez arra utal, hogy miközben az inflációs sokk legerősebb időszaka már a hátunk mögött van, a pénzromlás emléke és érzete továbbra is erősen él a háztartásokban.

Hogyan segítsünk jól? Miért fontos ez? Kötelező feladat vagy valódi hasznosság? – Elsőként ezekre a kérdésekre keressük a választ a vendégeimmel. Mi a CSR szerepe a vállalatok, a márkák életében?

Részletesen beszélünk egy nemrégiben lezajlott kampányukról, amelyben egyebek között szobrok faragására is sor került. Milyen társadalmi üzenetek vannak a Waberer’s és Müpa együttműködések mögött?

Kitérünk egy aktuális projektjükre is. Elindult egy olvasásnépszerűsítő program a Libri támogatásával, avagy minden gyerek hallgasson mesét!

Végül, de nem utolsó sorban beszélünk a közeljövő terveiről is: segítő emberek klubja, workshopok és más közös projektek a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Sooda közreműködésével.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A TISZA-kormány tagjai:

Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, Gajdos László élő környezetért felelős miniszter, Görög Márta igazságügyi miniszter, Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, Kármán András pénzügyminiszter, Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter, Lannert Judit pedig gyermek- és oktatásügyi miniszter, Lőrincz Viktória terület- és vidékfejlesztési miniszter, Orbán Anita külügyminiszter, Pósfai Gábor belügyminiszter, Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter, Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.

Az alaptörvény értelmében a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a kabinet a tárcavezetők kinevezésével alakul meg. A miniszterelnök már hétfőn felszólította Sulyok Tamást, hogy ne akarjon közös képen szerepelni a miniszterekkel, kedden pedig azt írta a Facebookon, hogy a Tisza-kormány tagjai „sem a kinevezésük átvételekor, sem az eskütételüket követően nem kérnek a báb köztársasági elnök gratulációjából és a közös fotó lehetőségéből”.

A kormány tagjai délután a Parlamentben tették le a miniszteri esküt. Az ünnepélyes ülésen Magyar Péter miniszterelnök valamennyiüket bemutatta, és  munkájukhoz sok sikert kívánt.

A miniszterelnök záró beszédében történelmi léptékűnek nevezte a kormánya előtt álló munkát, mert két évtized rombolását, megosztását, lemaradását és bizalomvesztését kell helyrehozniuk úgy, hogy közben Magyarországot újra működő, élhető és önmagában bízó országgá teszik. „Nem állítjuk, hogy nem fogunk hibázni, fogunk, és ha hibázunk, el fogjuk ismerni” – fogalmazott, arra kérve a képviselőket, javaslataikkal, kritikáikkal és a valós problémák felmutatásával segítsék a kabinet munkáját. Közölte, lesznek vitáik, de meghallgatják egymást, a magyar embereket, a szakmát.

Magyar Péter arra kért minden magyar embert, bármely pártra szavazott, hogy kísérje figyelemmel a kabinet munkáját, kérje számon, vitatkozzon vele, és szóljon, ha letér arról az útról, amelyen most közösen elindulnak. „Magyarország minden magyar ember közös otthona, a most megalakuló kormány pedig minden magyar ember kormánya lesz” – mondta.

Forrás: MTI

Az Esterházy Irodalmi Díjat minden évben az az író vagy költő nyerheti el, aki az előző naptári évben magyar nyelven a legkiemelkedőbb művet – regényt vagy versgyűjteményt, nyomtatott könyv és/vagy e-könyv formában – jelentette meg.

A 2026. évi shortlistre került művek:

Barnás Ferenc: Most és halála óráján (Jelenkor Kiadó)
Bognár Péter: Elmész, visszajössz, sose halsz meg (Magvető Kiadó)
Fancsali Kinga: Nem a haláltól (Erdélyi Híradó Kiadó – Fiatal Írók Szövetsége)
Kollár Árpád: Nád (Kalligram Könyvkiadó)
Szálinger Balázs: Mintha repülnék (Petőfi nyomán a Felföldön) (magánkiadás)
Takács Zsuzsa: A maradás szégyene (Magvető Kiadó)
Tóth Krisztina: Szeleknek fordít (Magvető Kiadó)

A díjat alapító Esterházy Magyarország Alapítvány célja az, hogy a minőségi kortárs magyar irodalom alkotóit ismerje el egy politikamentes, szakmai szempontokra épülő díjjal. Olyan művek nyerhetik el Esterházy Irodalmi Díjat, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország, Európa és a világ jobb hellyé váljon. Az elismerést 2025-ben adták át első alkalommal.

Az aktuális díjat 2026 szeptemberében veheti át az az alkotó, akinek művét a zsűri a shortlistre került kötetek közül egyhangú döntéssel választja ki. A zsűri tagjai idén: dr. Margócsy István irodalomtörténész; Terézia Mora magyar származású német író és műfordító, Esterházy Péter, Tompa Andrea és Danyi Zoltán fordítója; Mácsai Pál színművész, rendező, az Örkény Színház alapító igazgatója; D. Tóth Krisztina író, újságíró, a WMN online magazin alapító-főszerkesztője; valamint Dejcsics Konrád bencés szerzetes, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanára. Az elismeréssel Kelemen Zénó szobrászművész Aposztróf/Idézőjel című kisplasztikája, valamint 10 000 euró pénzjutalom jár.

A díj független, politikamentes és értékelvű kezdeményezés. Széles körű társadalmi beágyazottságát erősíti, hogy az Esterházy Magyarország Alapítvány konzorciális partnerként a Líra Könyv Zrt.-vel és az Örkény Színházzal működik együtt a projektben.

„Az Esterházy Irodalmi Díj alapításakor az volt a célunk, hogy magas szakmai színvonalat képviselő, örökérvényű emberi értékeket kifejező kortárs műveket díjazzunk, és ezáltal alkotóiknak is erkölcsi és anyagi támogatást nyújtsunk. A shortlist bejelentése ezért minden évben fontos pillanat: nemcsak kiemelkedő művekre irányítja rá a figyelmet, hanem arra is emlékeztet, hogy a kortárs irodalom ma is élő, alakító erejű része közös gondolkodásunknak” – mondta Czigány Balázs, az Esterházy Magyarország Alapítvány kulturális igazgatója.

Kolosi Beáta, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: „A Líra Csoport számára fontos küldetés, hogy a kortárs magyar irodalom minél szélesebb közönséghez jusson el. Az Esterházy Irodalmi Díj ebben a törekvésben is osztozik, és azért különösen jelentős kezdeményezés, mert nemcsak írókat és műveket ismer el, hanem olvasóközönséget is épít: ráirányítja a figyelmet a kiemelkedő alkotásokra, és segít abban, hogy ezek a könyvek valóban belépjenek a kulturális nyilvánosságba.”

Gáspár Máté, az Örkény Színház igazgatója kiemelte: „Az Örkény Színház mindig kereste a kapcsolódást a kortárs irodalommal. Az utóbbi években amellett, hogy időről-időre műsorára tűz friss szövegeket, maga is mind gyakrabban kér fel szerzőket az alkotásra. Azt tapasztaljuk, hogy minden gesztus számít, ami a mai tematikák feldolgozását és az új hangok megszólalását segíti elő. Ezért kapcsolódunk természetes módon és nagy lelkesedéssel az Esterházy Irodalmi Díjhoz. Olyan kezdeményezés partnerei lehetünk, amely a kortárs magyar irodalom értékeit nemcsak kiemeli és elismeri, hanem közösségi élménnyé is teszi.”

Az eseményen az Örkény Színház pódiumműsorában a színház művészei – Bíró Kriszta és Friedenthal Zoltán előadásában részletek hangzottak el a shortlistre került művekből.

Az eseményen az Alapítvány bejelentette a középiskolások számára meghirdetett Aposztróf – Esterházy Irodalmi Verseny indulását is. A kezdeményezés elsődleges célja, hogy minél szélesebb körben ösztönözze a fiatalokat irodalmi művek olvasására, és értő, gondolkodó befogadóként közelebb vigye őket a kortárs magyar irodalomhoz. Emellett célja az is, hogy kortárs és klasszikus műveken keresztül mutassa meg az irodalom intertextuális működésmódját, vagyis azt, miként lépnek párbeszédbe egymással különböző szövegek és hagyományok. A versenyre kiírása itt olvasható, a jelentkezés 2026. június 1-jén indul.

Az Esterházy Magyarország Alapítvány a közelmúltban Esterházy Vibe címmel új kulturális podcastot is indított. A sorozat következő epizódjában, május 13-án, Winkler Nóra, a podcast házigazdája az Esterházy Irodalmi Díj két zsűritagjával, dr. Margócsy István irodalomtörténésszel és Dejcsics Konrád bencés szerzetessel, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatójával beszélget az irodalmi díjról és a kortárs magyar irodalom aktuális kérdéseiről. A podcast adásai a fenti linken érhetők el.

A shortlistre jutott művekkel kapcsolatos további információk pedig ezen a linken olvashatók.

Az Esterházy Magyarország Alapítvány a történelmi Esterházy család kulturális örökségét ápolja, és elkötelezett a kortárs magyar kultúra és irodalom támogatása mellett. A díjjal, a hozzá kapcsolódó közösségi, olvasásnépszerűsítő és oktatási kezdeményezésekkel, valamint új kulturális platformok elindításával egyszerre kívánja erősíteni a kortárs magyar irodalom láthatóságát, társadalmi megbecsülését és a következő olvasógenerációk felnövekedését.

Az Esterházy Magyarország további projektjei, tartalmai elérhetők az alapítvány social média felületein, a Facebookon, az Instagramon, a YouTube-on és a Spotify-on, valamint a SoundCloud-on és az Apple Podcast oldalakon.