A Vígszínház 130. születésnapján tartott ünnepi előadáson Rudolf Péter bejelentette az új évad tervezett bemutatóit. A @LL3t4rgIA alkotóinak új előadása, a 4-6 a mai magyar fiatalok kilátásait vizsgálja az érettségi utáni időszakban. A produkció nemzeti és polgári ünnepeinken keresztül bontja ki kérdésfelvetéseit, és arra tesz kísérletet, hogy egy mai fiatal felnőtt nézőpontjából értelmezze: mit jelent ma magyarnak lenni. A helyszín a budapesti Nagykörút ikonikus pontja, a 4es6os kocsma, amely egyszerre kiindulópont és érkezési hely – akárcsak a várost átszelő villamos. A 2026 szeptemberi bemutató rendezője ifj. Vidnyánszky Attila, szereplői Kovács Patrícia, Borbiczki Ferenc, Gál Réka Ágota, Kovács Tamás, Majsai-Nyilas Tünde, Medveczky Balázs, Horváth Szabolcs, Telekes Péter, Ertl Zsombor, Zoltán Áron, Márkus Luca, Csapó Attila, László Rebeka, Laczkó Bálint, Pupics Levente, Szabó Sebestyén László, Ötvös András és Szirmai Marcell.

A cseresznyéskert – vagyis eredetileg meggyes – nemcsak egy gyönyörű gyümölcsliget, hanem egy letűnő életforma szimbóluma is, amelyhez gazdái minden erejükkel ragaszkodnak. A birtok azonban eladósodott, és hamarosan árverésre kerül – a megmentés lehetősége adott, de a döntést mindenki halogatja. Közben egy új rend formálódik körülöttük: más gondolkodással, más törvényekkel. Van, aki még hisz a múlt megőrizhetőségében, és van, aki már a jövőt építené… Csehov klasszikusát 2026 decemberében Alekszadr Bargman állítja színpadra Nagy-Kálózy Eszter, Gál Réka Ágota, Varga-Járó Sára, Seress Zoltán, ifj. Vidnyánszky Attila, Horváth Szabolcs, Kőszegi Ákos, Hegyi Barbara, Telekes Péter, Márkus Luca, Lukács Sándor, Kovács Tamás és Csapó Attila szereplésével.

Kálmán Imre zeneszerző a Vígszínházból indult világhódító útjára, első operettjét itt mutatták be. A csárdáskirálynő vígszínházi bemutatója azonban mostanáig váratott magára… A történet kezdetén az orfeum csillaga, Szilvia búcsúelőadását tartja: Amerikába indul. Két férfi is epekedik érte – a bohó, nőfaló Bóni gróf és Edvin, aki herceg lévén nem vehet el egy sanzonettet. 1916-ot írunk: a háttérben háború dúl, miközben a hátországban még mulatnak. A csillogás mögött azonban ott húzódik egy széteső világ bizonytalansága. A nagyoperett Mohácsi János rendezésében, Radnay Csilla, Wunderlich József, Varga-Járó Sára, Márkus Luca, ifj. Vidnyánszky Attila, Rudolf Péter, Fesztbaum Béla, Horváth Szabolcs, Medveczky Balázs, Gados Béla, Zoltán Áron, Ertl Zsombor és Bölkény Balázs előadásban 2027 márciusától lesz látható.

A Pesti Színház első bemutatója 2026 szeptemberében Fehér Balázs Benő rendezésében Arthur Miller Két hétfő emléke című tragikomédiája lesz. A nagy gazdasági világválság idején a fiatal Arthur Miller egy autóalkatrész-raktárban dolgozott – ott, ahol az álmok könnyen elkoszolódnak, de nem tűnnek el. Az itt szerzett élményeiből született a Két hétfő emléke, amelynek fiatal hőse ugyanúgy a kitörés lehetőségét keresi, ahogy korábban maga a szerző. A műhelyben dolgozók álmai, titkos reményei átszövik a szürke hétköznapokat, és a piszkos raktárablakon át néha besüt a nap… Az előadásban Nyomárkay Zsigmond, Rudolf Péter, Wunderlich József, Kern András, Orosz Ákos, Fesztbaum Béla, Karácsonyi Zoltán, Sághy Tamás, Hullan Zsuzsa, Bölkény Balázs, Szántó Balázs és Gados Béla lép színpadra.

Első pillantásra nincs vonzóbb a fiatal művészek, bohémok életénél, de közelebbről megnézve, ennek a világnak is a megvannak a maga árnyoldalai: a szabad élet sokszor együtt jár a nélkülözéssel. A Bohémélet alakjai szeretetreméltó, érzelmes, peches figurák, romlottak és romlatlanok egyszerre, akik az örökös pénztelenség, a mindennapi gondok között is tudnak könnyedek és veszélyesen felelőtlenek lenni. Henry Murger fanyar humorú, személyes hangú írásai – köztük is a legismertebb, Rodolphe, a költő és Mimi esendő szerelmének története – később színpadon, operában, musicalben és filmen is továbbéltek. A Bohémélet Valló Péter rendezésében, Medveczky Balázs, Szász Júlia, Ötvös András, Kovács Patrícia, Halász Judit, Ertl Zsombor, Bölkény Balázs, Hirtling István és Méhes László szereplésével 2026 decemberétől lesz látható.

Jasmine, az elegáns, New York-i társasági hölgy irigylésre méltó élete egyik napról a másikra darabokra hullik. Elveszít mindent: a férjét, a vagyonát, a barátait, még az otthonát is. Hogy a nagy összeomlás után kicsit összeszedje magát, Jasmine San Franciscóba költözik a húgához, aki mindig mindenben az ő ellentéte volt: jelenleg árufeltöltőként dolgozik valami szupermarketben, egy zsúfolt kis lakásban egyedül neveli a két fiát, és kivétel nélkül lúzerekbe szeret bele… Woody Allen nagysikerű filmjéből, a Blue Jasmine-ből készült színpadi változat ősbemutatóját, Kék Jázmin címmel 2027 márciusában Hegedűs D. Géza állítja színpadra, Nagy-Kálózy Eszter, Petrik Andrea, Sághy Tamás, Orosz Ákos, Ötvös András, Karácsonyi Zoltán, Kőszegi Ákos, Seress Zoltán, Balázsovits Edit, Hirtling István, Szántó Balázs, Telekes Péter, Igó Éva, Hullan Zsuzsa és Borbiczki Ferenc előadásában.

Egy nagy volumenű honlapfejlesztés eredményeként elindult a VígSTREAMház, amely új dimenziót nyit a színház online jelenlétében. A felületen a Vígszínház páratlan archívumából tesznek közzé felvételeket, így bárki számára – határon túl és külföldön is – elérhetővé válnak az ikonikus előadások. A folyamatosan bővülő fizetős tartalomkínálatban május 1-jétől A revizor, a Mikve, a Hamlet, a Monokli és A Nyugat császára érhető el, míg a Víg125 négyrészes fikciós dokumentumfilm-sorozat ingyenesen tekinthető meg.

A 130 éves Vígszínház jubileuma alkalmából megjelenő Az öröklét peremén című drámakötetben azok a színdarabok szerepelnek, melyek az elmúlt 5 évben kerültek bemutatásra a Házi Színpadon. A művek – egy kivételével – a színház felkérésére születtek, és a társulat tagjaira íródtak. A kötet tehát a Vígszínházban folyó alkotói műhelymunka lenyomata is, és a színház kortárs magyar drámák iránti elköteleződését tükrözi.

A 2026/27-es évadban is elérhetőek lesznek az általános és középiskolásoknak szóló ifjúsági bérletek, melyekkel olyan nagy sikerű előadásokat nézhetnek meg a fiatalok, mint A Pál utcai fiúk, a Pinokkió, a Liliomfi, a @LL3t4rgIA, az Igazából komédia, valamint a Frankenstein – A modern Prométheusz. A bérletes előadások mellett a Víg+ színházi nevelési foglalkozásokon is részt vehetnek a diákok. A Vígszínház, a Pesti Színház és a Kombinált bérletesek elővásárlási jogot és különleges kedvezményeket kapnak, ezen felül részt vehetnek exkluzív rendezvényeken és a kulisszák mögé betekintést nyújtó programokon is.

VígSTREAMház: https://video.vigszinhaz.hu/hu

Anyajegy. Vajon miért hívjuk így a bőrünkön megjelenő foltokat? Az elnevezés valószínűleg abból a népi hiedelemből ered, amely szerint ha az anyára a várandóssága alatt ráesett valami – pl. gyümölcs – vagy hozzádobtak valamit, és az ijedség miatt megérintette az adott testrészt, a magzatnak ugyanezen testtájékán kialakult egy folt. Emellett a babona szerint a megkívánt, de meg nem kapott gyümölcs és egy ijesztő tárgy, állat, de akár tűz látványa is nyomott hagyott. Ezért nevezték el az anya jegyének, mint a magzaton maradt anyai behatás nyomát.

Ma már tudjuk, hogy ezeknek a hiedelmeknek nincs alapja, az elnevezés miatt azonban anyák napján is könnyen eszünkbe juthat anyukánk mellett anyajegyünk is. Ráadásul májusban nemcsak az anyákat és a gyermekeket ünnepeljük, hanem ez a hónap a melanóma hónapja is világszerte. A bőrrák egyik legveszélyesebb típusa gyakran észrevétlenül, egy meglévő anyajegy elváltozásával vagy egy új, gyanús folt megjelenésével veszi kezdetét. Mivel korai stádiumban diagnosztizálva az esetek többsége gyógyítható, a rendszeres önvizsgálat és a szakorvosi kontroll akár életmentő is lehet. Erre hívja fel a figyelmet a Melanoma Monday apropóján már második éve a Hello Szülő, a Telekom családokat segítő platformja is.

Digitális segítség a megelőzésben 

A technológia sokat segíthet az egészségmegőrzésben és a prevencióban is, hiszen okostelefonunk is rengeteg lehetőséget kínál az öngondoskodásra. A Telekom digitális megoldásokkal támogatja a tudatos életmódot: a Telekom Egészség alkalmazás orvostechnikai eszköz minősítéssel rendelkező tünetelemzője az első jelek értelmezésében segíti az ügyfeleket, az orvosi chaten szakértői tanács kérhetnek, bőrgyógyászati szűrésre pedig 15% kedvezménnyel foglalhatnak időpontot. Ráadásul aki május első vasárnapján intézi ügyeit a Telekom kiemelt üzleteiben, egy szál virágot és a szűrésre buzdító üdvözlőkártyát is kaphat ajándékba, amivel anyukájának kedveskedhet. „A melanoma elleni küzdelemben az idő a legfontosabb tényező: minél hamarabb ismerjük fel az elváltozást, annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra. A rendszeres bőrgyógyászati szűrés célja, hogy még azelőtt azonosítsuk a kockázatos anyajegyeket, mielőtt azok komolyabb problémát okoznának. A szakszerű vizsgálat során olyan apró jeleket is észreveszünk, amelyek felett az otthoni önvizsgálatkor még átsiklana a szem” – hangsúlyozza Dr. Vitális Gyöngyi, a Telekom Egészség bőrgyógyász szakorvosa, a Teladoc Hungary Kft. szolgáltató partnere.

Mire figyeljünk? Az ABCDE-szabály 

A szakember szerint az évenkénti szűrés mellett az otthoni rendszeres önvizsgálat is elengedhetetlen. Ha az alábbi változásokat tapasztaljuk, azonnal forduljunk orvoshoz:

• A (Aszimmetria): Az anyajegy alakja nem szabályos, a két oldala nem tükörképe egymásnak.
• B (Border – Határ): A szélek elmosódottak, csipkézettek, vagy nem különülnek el élesen a bőrtől.
• C (Color – Szín): A folt színe nem egységes barna, fekete, szürke, vörös vagy fehéres pontok jelennek meg benne.
• D (Diameter – Átmérő): Figyelmeztető jel a 6 milliméternél nagyobb méret vagy a hirtelen növekedés.
• E (Evolution – Fejlődés): Bármilyen változás – viszketés, vérzés, vagy ha az anyajegy kiemelkedik a bőr felszínéből.

A 2026-os Milánói Dizájnhéten bemutatott installációk mögött húzódó gondolkodásmód mélyebb megértéséhez a Lexus európai vezetőjével, André Schmidt ad támpontokat.

Két évtized egy közös gondolkodás mentén

André Schmidt 2005 óta a Toyota‑csoport tagja, és az elmúlt több mint két évtizedben kiterjedt nemzetközi tapasztalatot szerzett a vállalat európai és globális szervezetén belül. Pályafutását a Toyota Motor Europe (TME) brüsszeli központjában kezdte, majd 2008-ban a Toyota Deutschland GmbH marketingigazgatója lett.

2012 és 2015 között a Toyota Sweden AB elnök‑vezérigazgatójaként irányította a svéd piacot, ahol a Toyota és a Lexus márkákért egyaránt felelt. Ezt követően visszatért a TME központjába, ahol marketing- és LCV üzletágfejlesztési területen végzett igazgatói munkája során több stratégiai jelentőségű mérföldkő fűződött a nevéhez, köztük a kishaszongépjármű-üzletág európai újraindítása, illetve a TOYOTA GAZOO Racing márka európai bevezetése.

2018-ban a Toyota Motor North America csapatához csatlakozott, ahol a Toyota globális olimpiai és paralimpiai marketingtevékenységeit vezette. 2021 és 2025 között a Toyota Deutschland GmbH elnök‑vezérigazgatójaként teljes körű felelősséggel irányította a Toyota és a Lexus üzletágat Európa egyik legnagyobb piacán.

2025 januárja óta a TME szervezetén belül a Lexus európai üzletágát vezeti, így az 53 piacon működő márka stratégiai és ügyfélélmény‑fókuszú fejlesztéseiért felel.

Miért különleges a Milánói Dizájnhét a Lexus számára?

André Schmidt szerint a Milánói Dizájnhét jelentősége abban rejlik, hogy messze túlmutat egy regionális eseményen. Itt találkozik a globális design világ, a média és azok az alkotók, akik a jövő formálásában meghatározó szerepet töltenek be. A Lexus számára ez ideális tér arra, hogy hosszú távú koncepciókat mutasson be – nem termékeket, hanem gondolatokat és érzelmeket.

A márka célja nem csupán az inspiráció begyűjtése, hanem a párbeszéd: visszajelzések a közönségtől, eszmecsere más kreatív iparágakkal, és annak feltérképezése, hogyan kapcsolható össze a design az érzelmi márkaélménnyel. Schmidt szerint mindez nagyon koncentráltan tud megvalósulni Milánóban, így nem kérdés, hogy a Lexus szeretne mindennek a szerves részévé válni.

SPACE – amikor az utazás élménnyé válik

Az idei kiállítás központi eleme a „SPACE” installáció, amelyet az új Lexus LS Concept inspirált. Ez a magával ragadó, 360 fokos immerzív élmény azt mutatja be, miként alakul át a mobilitás jelentése: az autó már nem pusztán közlekedési eszköz, hanem olyan tér, amely az utazást önmagában is értékes élménnyé teszi.

André Schmidt kiemelte, hogy az LS Concept tervezésekor a Lexus teljes mértékben az „inside-out” szemléletet követte. A koncepció nem egy meglévő platformból indult ki, hanem abból a kérdésből, hogyan lehet egy valóban prémium, sofőrös használatra tervezett teret létrehozni. Ennek eredményeként születtek meg az olyan szokatlan megoldások, mint az alacsonyabb, sík padlókialakítás, a széles ajtónyílások és a két tengelyen elhelyezett hátsó kerekek – mind a kényelem, a hozzáférhetőség és a tágas tér szolgálatában.

A műszaki innováció azonban csak az egyik oldala a koncepciónak. Legalább ilyen fontos a belső tér atmoszférájának megalkotása: az anyaghasználat, a fények, a hangulat és az érzelmi hatás. A „SPACE” installáció így teszi átélhetővé, hogy a jövő mobilitása a szabadságról, az idő minőségéről és az utazás élményéről szól – nem csupán a célállomás eléréséről, hanem arról, hogyan tesszük meg az odavezető utat.

Discover Together 2026 – a tér négy különböző olvasata

A központi installáció gondolatmenetét egészíti ki a Discover Together projekt, amely a tavalyi debütálása után idén is részét képezi a Lexus immerzív kiállításának. A Lexus ebben a programban feltörekvő nemzetközi alkotókat kér fel, hogy saját olvasatuk szerint gondolják tovább az adott év központi témáját, hiszen – ahogy Schmidt fogalmaz – a design valódi fejlődése csak akkor lehetséges, ha különböző nézőpontok szabadon kapcsolódhatnak egymáshoz.

A négy installáció eltérő nézőpontból közelít a központi téma, a „tér” felé:

Kyotaro Hayashi és Yumi Kurotani japán alkotópáros a fény, a hang és az idő kapcsolatán keresztül egy meditatív térélményt hoz létre, amely a teaházak filozófiájából merít inspirációt.

Az olasz Guardini Ciuffreda Studio „Wearable Space” projektje – André Schmidt személyes kedvence – a teret viselhető formában jeleníti meg, láthatóvá téve az ember személyes, láthatatlan határait, és összekapcsolva azokat az érzelmekkel és az élet különböző szakaszaival.

A holland Random Studio interaktív installációja az autót egyfajta mozgó szentélyként értelmezi újra, ahol a látogató jelenléte és légzése alakítja a környezet hangulatát, ezáltal egy igazán nyugodt és harmonikus teret képezve.

A negyedik alkotás a Lexus házon belüli tervezőinek és japán kézműves mestereinek együttműködéséből született, bemutatva, hogyan élhetünk meg egy pillanatnyi beteljesülésérzést egy harmonikus térben. Azt installáción keresztül megtapasztalhatjuk hogyan kapcsolódik össze a hosszú hagyományokra és precizitásra épülő kézművesség a jövő technológiájával.

Jövőkép, örökség és újradefiniálás

A Lexus globális „Discover” víziója Japánból indul, és világszerte irányt mutat, ugyanakkor Európában sajátos hangsúlyokat kap. Schmidt szerint a fenntarthatóság itt kiemelkedően fontos dimenzió, különösen a fiatalabb generációk szemében. A cél azonban minden régióban azonos: egy olyan luxus életstílus‑ökoszisztéma megteremtése, amely túlmutat az autón, mint terméken.

Ez a gondolkodás jelenik meg a Lexus mikromobilitási koncepciójában is, amely a „last mile” közlekedés újragondolására kínál prémium megoldást. Bár a mobilitás ezen formájának elterjedése városonként és régiónként eltérő lesz, a Lexus hosszú távon, tudatosan vizsgálja ezeket az irányokat.

A márka ikonikus modellje és zászlóshajója, az LS, évtizedeken át a Lexus szimbóluma volt, mely tulajdonképpen a márkát a kezdetekben a térképre helyezte. Ma azonban – Schmidt gondolatmenetét követve – a luxust már nem egyetlen karosszériatípus határozza meg, hanem az az élmény, amelyet a tér és a mobilitás együttese nyújt. Az örökség tisztelete és az innováció nem egymás ellentétei: a Lexus célja változatlanul az, hogy csendes magabiztossággal, magas minőségben és mély érzelmi kapcsolódással szolgálja ügyfeleit.

A Milánói Dizájnhét látogatói számára a Lexus üzenete egyértelmű: a márka nem csupán autókat készít, hanem élményeket teremt. Olyan mélyebb kapcsolatot keres a közönséggel, amely a japán kézművességből, a gondoskodás kultúrájából és a csendes magabiztosságból táplálkozik. Ez az a gazdagság és mélység, amelyet a Lexus a jövőben is meg szeretne mutatni – Milánóban és azon túl is.

Fotó: Radisics Milán  

Látványos bővülés egy japán márkánál

Erősödött a magyar személyautó piac az év első negyedévében: 4775 darabbal több, összesen 36 455 autó talált gazdára, ami 10,8%-os növekedésnek felel meg az előző év azonos időszakához képest. A piac élére a Toyota állt, amely 4447 személyautót értékesített, 971 darabbal többet, mint tavaly ilyenkor. Ilyen mértékű, közel 28 százalékos bővülésre eddig nem volt példa a márka hazai történetében.

A második helyet a Nissan szerezte meg, amely 252-vel több, összesen 4435 személyautót adott el itthon az előző év első negyedévéhez képest. Ez mintegy 132 százalékos bővülést jelent a japán márka számára. A dobogó harmadik fokára a Škoda „állhatott fel” 3421 eladott autóval, ami 14,8 százalékos növekedésnek felel meg. A negyedik helyet a Suzuki (3219 darab), az ötödiket pedig a Volkswagen (2104 darab) szerezte meg.

Gyengélkedő kishaszonjármű piac

A hazai kishaszonjármű-piacon ezzel ellentétes folyamatok zajlottak: a szegmens összességében 10 százalékkal zsugorodott. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy 2026 első három hónapjában 604 darabbal kevesebb, mindössze 5413 könnyű teherbírású áruszállító talált gazdára. „A visszaesés a magyar gazdaság helyzetébe vetett bizalommal magyarázható. A vállalkozások visszafogták beruházásaikat, egyértelműen kevesebb új kishaszonjárműre volt szükségük az év első negyedévében, mint korábban, ugyanakkor évek óta csökken az összehasonlításunk bázisa, vagyis a kishaszonjárművek iránti kereslet” – hangsúlyozta Schiller Márk.

A csökkenés egyik vesztese a Ford, ugyanakkor a márka továbbra is fölényesen vezeti a hazai piacot 1678 eladott járművel. A második helyet a Toyota szerezte meg 743 darab kishaszonjárművel. „Érdekes trend ugyanakkor, hogy mind a harmadik helyre befutó Renault, mind pedig a negyedik pozíciót megszerző Mercedes-Benz növelni tudta az eladásait a tavalyi év hasonló időszakához képest” – tette hozzá a szakember.

A Renault 186-tal több, összesen 717 kishaszonjárművet értékesített, míg a Mercedes-Benz 238 darabbal növelte eladásait, így 611 járművet adott el idehaza.

Erősödő kínai márkák

A friss adatokból egyértelműen látszik, hogy a kínai márkák folyamatosan növelik jelenlétüket idehaza. Míg a tavalyi év első negyedévében 5 százalékos piaci részesedéssel bírtak, addig az idei év első negyedévében ez az arány már 9 százalékra emelkedett. Az év első három hónapjában összesen 15 kínai márka (számos közülük még hivatalos márkakereskedés és -szerviz nélkül) volt jelen a magyar piacon, köztük négy teljesen új belépővel (Chery, Farizon, Xpeng, Leapmotor). A piaci elsőséget a Chery szerezte meg 820 eladott személyautóval, szorosan mögötte a BYD végzett 818 darabbal, a harmadik helyre pedig a Volvo ért fel 597 autóval.

„Fontos megjegyezni, hogy a BYD 195 példánnyal több személyautót adott el idehaza, amiben a mi értékesítőink sikere is benne van, hiszen a Schiller Autó Családnál is elérhető ez a márka. Április 1-jén pedig elindult egy új kínai márka, a Geely értékesítése nálunk, ami azt jelenti, hogy immár 16 kínai márka közül választhatnak a hazai vásárlók. A Geely egy plug-in hibrid és egy tisztán elektromos modellel kezdte meg a hódítását a magyar személyautópiacon” – emelte ki a Schiller Autó Család schtratégiai és marketingigazgatója.

A kínai márkák lendületét jól mutatja, hogy az év első negyedévében összesen 3679 járművet értékesítettek (személyautó és kishaszonjármű együtt), ami 1683 darabbal több, mint az előző év azonos időszakában.

Európai trendek

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) adatai szerint 2026 első két hónapjában látványos átrendeződés indult el az európai autópiacon: a vásárlók egyre inkább az elektromosított hajtásláncok felé fordulnak, miközben a benzines és dízel modellek gyorsan veszítik piaci súlyukat. „Bár rövid távon nem várható teljes átállás a 100%-ban elektromos autókra, az elektromos rásegítésű modellek – a hibridek, a plug-in hibridek és a tisztán elektromos járművek – egyre nagyobb teret nyernek” – emelte ki Schiller Márk.

A tisztán elektromos autók részesedése 18,8%-ra nőtt a tavalyi 15,2%-ról, főként a francia és német piac erősödésének köszönhetően. A hibridek még nagyobb arányban bővültek, 38,7%-ra emelkedve, amit elsősorban az olasz és spanyol kereslet húzott. Ezzel párhuzamosan a hagyományos benzines és dízel modellek részesedése 38,7%-ról 30,6%-ra esett vissza, ami jól mutatja a belső égésű motorok folyamatos térvesztését.

Mindezek ellenére az EU újautó-piaca összességében enyhén zsugorodott: 2026 január–februárban 1,2%-kal kevesebb autó talált gazdára, mint egy évvel korábban. Ez ráadásul egy már meglévő negatív trend „továbbélése”, hiszen 2025 elején is 3,4%-os visszaesést mértek 2024-hez képest. A darabszámok tehát csökkennek, miközben a hajtásláncok közötti erőviszonyok látványosan átrendeződnek az elektromosított megoldások javára

A hűségprogram nem csak a kedvezményről szól

A növekvő tagsági számok ellenére a hűségprogramok többsége még mindig nem váltja be a benne rejlő üzleti potenciált és várt – margin eróziótól mentes – ügyfélmegtartó hatást. A PwC Fogyasztói Hűség Körképe azt mutatja, hogy a valódi értékteremtés nem az újabb kedvezményeken, hanem az élményszerű, adatvezérelt és technológiailag jól működő megoldásokon múlik.

A tizenegy szektort vizsgáló Körkép egyik legfontosabb üzenete, hogy a hűségprogram globálisan is jelentős átalakuláson ment keresztül. A korábbi tranzakcionális jutalmazási eszközből mára ügyfélértékre épülő üzleti infrastruktúrává vált, amelyet omnichannel működés, AI-alapú perszonalizáció és ökoszisztéma-szintű partnerségek határoznak meg. A változás üzleti relevanciáját jelzi, hogy a hűségprogram-menedzsmentben dolgozó csapatok létszáma 2023-ról 2025-re mintegy 35%-kal nőtt globálisan.

A PwC szakértői szerint a sikeres hűségprogramok négy alappilléren nyugszanak:

1. zökkenőmentesen működő csatornák
2. a jutalomgyűjtés módja
3. értékes jutalmazás
4. megfelelő adatfelhasználás.

Mindezek csak együtt, egymásra épülve hoznak üzleti eredményt.

Magas ismertség, korlátozott aktivitás 

A magyar piac képe ennek fényében felemás. Az online vásárlók 38%-a aktívan részt vesz egy vagy több hűségprogramban, ugyanakkor közel minden negyedik vásárló nyitott lenne a belépésre. Hasonló arányban vannak azok is, akik viszont tudatosan elutasítják a hűségprogramokat. A már tagok nagyjából fele vonódik be aktívan az előnyök kihasználásába, vagyis a hűségprogramok ismertsége ellenére a valódi aktivitás és elköteleződés egyelőre a fogyasztók kisebb részére jellemző, a további növekedés pedig elsősorban a passzív és a nyitott csoportok aktiválásán múlik.

A csatlakozási hajlandóság emellett erősen szektorfüggő. A legnagyobb nyitottság az élelmiszerüzletek (41%) és a drogériák (30%) hűségprogramjai iránt mutatkozik, míg az elektronika és a bankok területén a vásárlók lényegesen kevésbé fogékonyak. A hűségprogramok elsődleges csatornája ma már egyértelműen a mobilalkalmazás, amelyet a tagok közel kétharmada használ. A csatlakozás mozgatórugói között a rendszeres kedvezmények, a kosárértékhez kötött előnyök és a születésnapi jutalmak állnak az élen. Az elutasítás leggyakoribb oka, hogy a fogyasztó nem lát kézzelfogható előnyt a programban, nem szeretne több marketingüzenetet kapni, vagy újabb alkalmazást letölteni.

Hol vérzik el a hűség a gyakorlatban? 

A Körkép részletesen vizsgálja a hűségprogramok leggyakoribb kiábrándító tényezőit is. A tagok több mint fele (53%) számára a technikai hibák, például a nem működő alkalmazás jelentik a legnagyobb súrlódási pontot, és hasonlóan magas arányban említik a hosszadalmas regisztrációt, a nem vonzó jutalmakat vagy a kedvezmények hiányát. Ezek az eredmények egyértelműen jelzik, hogy a technikai működés és a könnyű használhatóság ma már nem versenyelőny, hanem alapfeltétel, és a bonyolult vagy hibás programok a kitűzött hűségépítési cél ellen dolgoznak.

Az sem egyértelmű, mit tekintünk sikernek, hogyan mérjük a program eredményességét: „Már induláskor el kell dönteni, mit akarunk növelni: megtartást, vásárlási gyakoriságot, kosárértéket vagy ügyfélélettartamot. Teljesítménymutatók nélkül a hűségprogram könnyen »jó fej marketingeszközzé« válik, valódi üzleti hatás nélkül” – hívja fel a figyelmet Timár Szabolcs, a lakossági felmérés vezető elemzője.

Nincs univerzális recept 

A kutatás emellett rávilágít arra is, hogy nem létezik minden helyzetre alkalmazható sikerrecept. Az „earn & burn”, a szintezett, az előfizetéses és az egyéb modellek eltérő vásárlási gyakoriságokra és motivációkra adnak optimalizált választ. Ezek kombinálása tudatos üzleti döntés, és nem az aktuális trendek határozzák meg. Mindezt a szektoronkénti elemzés is alátámasztja.

Az élelmiszerüzletekben a hűségprogram a mindennapi rutin részévé válik, a drogériákban a személyre szabás és a gamifikáció dominál, a patikákban a megbízhatóság és az árstabilitás, a ruházat és sport szektorban a lifestyle-élmény, a bankoknál a kapcsolati mélység, a telekommunikációban pedig a márkaélmény-menedzsment adja a hűség alapját. A generációk közötti különbségek is markánsak. A Z generáció számára a hűségprogram elsősorban aktiválható ösztönző, az Y generációnak hasznos kiegészítő, az X generáció funkcionális előnyként tekint rá, míg a baby boomerek esetében csak korlátozott relevanciával bír.

„Gyakran kérdezik tőlünk, hogy melyik a legjobb hűségprogram és mik a követendő gyakorlatok. Ennek most alaposan utánajártunk és arra jutottunk, hogy hűségprogramok esetében nincs ilyen sikerrecept, mindenkinek a saját céljaira és ügyfelei viselkedésére kell azt szabnia. A világ egyik legjobb hűségprogramjának a Starbucks Rewards-ot tartják, de ugyanezt nem lehet egy az egyben átültetni az elektronikai vagy bankszektorba. A Fogyasztói Hűség Körkép nem mások jó gyakorlatainak követését javasolja, hanem abban támogatja a márkákat, hogy saját, egyedi programot alakíthassanak ki” – mondta Kiss Virág, a PwC Magyarország menedzsere, a kutatás vezetője.

A hűség építése ugyanakkor nem csak stratégiai keret kérdése, hanem szemléletmódé is.„Funkcionális megközelítés helyett érdemes mindig azokra az eseményekre és élethelyzetekre gondolni, melyek a vásárlói döntéseket vezérlik. A fogyasztó akkor vesz péksüteményt, amikor éhes, hitelterméket pedig amikor otthont épít. Így döntése nem egy termék vagy szolgáltatás körül forog, hanem egy ökoszisztémán belül történik. A márkáknak azt kell felismerniük, hogy adott döntési helyzetben milyen releváns megoldást kínáljanak” – fogalmazott Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország digitális kereskedelmi csapatának vezető menedzsere.

Éppen ezért a tanulmány nem egyetlen bevált modellt kínál, hanem olyan eszközöket, amelyekkel minden vállalat a saját kontextusában tudja végig gondolni a hűségprogramját.

Értékeld a hűségprogramod

A riportot egy Excel-alapú PwC Loyalty Program Érettségi Önértékelő egészíti ki, amely 15 dimenzió mentén segít azonosítani a program erősségeit és a legkritikusabb fejlesztési pontokat. Emellett a PwC lakossági kutatás eredménytáblája az összesített adatokon túl több demográfiai bontásban is elérhetővé teszi a válaszokat, így a vállalatok közvetlenül a saját célcsoportjukra szabva tudják értelmezni a felmérés megállapításait. A riport egyes témáit szakértői tippek kísérik, amelyek segítenek az eredmények üzleti kontextusba helyezésében, a hűségprogramok költségstruktúrájának feltérképezésétől egészen a megtérülés értelmezéséig.

A lojalitás új, adatvezérelt korszaka újraszabja a versenyfeltételeket: azok a vállalatok, amelyek most hoznak megalapozott döntéseket, évekre meghatározhatják piaci pozíciójukat. A kimaradás viszont költséges, hiszen a vásárlói szokások ismeretének hiányában a marketingköltségek jelentős része hatékonyság nélkül vész el. A Fogyasztói Hűség Körkép abban nyújt segítséget, hogy ezek a döntések ne feltételezéseken, hanem mérhető adatokon és a fogyasztói viselkedés valódi mintázatain alapuljanak.

Photo by Joshua Rawson-Harris on Unsplash, free license

A Corvinus részéről Baranyi Péter professzor vezetésével zajló projekt célja a mesterséges intelligencia (MI) architektúrák megbízhatóságának növelése a valós alkalmazásokhoz való alkalmazkodás érdekében. A projekt partneregyeteme, a Kínai Hongkongi Egyetem a világ egyetemi rangsorában a 32. helyet foglalja el a QS felsőoktatási szervezet minősítése szerint. A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a Hu-rizont programban 370 millió forinttal támogatja.

A megállapodást a Corvinus képviseletében Baranyi Péter professzor, a CUHK Érzékelési és Interaktív Intelligencia Központja (CPII) részéről Helen Meng Mei-ling professzor, a CPII igazgatója írta alá március közepén Hongkongban, az egyetemi CPII épületben. Az aláírási ünnepségen a magyar delegáció tagjaiként továbbá részt vettek a Corvinus Egyetem részéről Bartus Tamás kutatási rektorhelyettes, Szántó Zoltán Oszkár, a Corvinus CIAS kutatóközpontjának vezetője, Deutsch Nikolett, a Corvinus Vállalkozás és Innováció Intézetének vezetője, Pintér Éva, az egyetem Innováció és Üzleti Inkubáció Tanszékének docense és Csák János, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára, az egyetem CIAS kutatóintézetének tanácsadója, korábbi magyar kulturális és innovációs miniszter is.

Baranyi Péter professzor, a Budapesti Corvinus Egyetem CIAS Kognitív Infokommunikációs Kutatóközpontjának vezetője elmondta, hogy nagy megtiszteltetés számára részt venni az ünnepségen, amely az ezen projekt vezető kutatói között 30 éve virágzó együttműködést ünnepelte, mind kollégákként, mind barátokként. Megjegyezte, hogy az új MI-paradigma bevezetésével a kutatócsoportok az egyszerű, adatszempontú megközelítésen túl a MI információreprezentációjának mélyreható megértéséhez jutnak el. Továbbá hangsúlyozta, hogy ez az együttműködés kritikus fontosságú annak biztosításához, hogy a jövő MI-rendszerei ne csak jól tanuljanak, hanem bizonyíthatóan stabilak, átláthatóak és megbízhatóak is legyenek.

Helen Meng Mei-ling professzor, a CPII igazgatója elmondta, hogy bár a mesterséges intelligencia jelentősen fejlődött, értelmezhetőségének és kiszámíthatóságának hiányosságai gyakran korlátozzák megbízhatóságát kritikus területeken. Elmondta, hogy az együttműködés közvetlenül ezeket a kihívásokat kívánja kezelni azáltal, hogy nyelvészeti alapú kutatásokat használ egy új gépi tanulási algoritmus validálására. A projekt célja olyan mesterséges intelligencia architektúrák létrehozása, amelyek pontosabbak, döntéshozatalukban átláthatóbbak, így új globális szabványokat állíthatnak fel a mesterséges intelligencia biztonságos használatára és megbízható gyakorlati alkalmazásaira.

A projektben a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi partnerei között szerepel még a világ élvonalába tartozó Washingtoni Egyetem is. A kutatásban olyan világszinten elismert tudósok vesznek részt, mint a matematikai Nobel-díjként is számon tartott World Laureate Association-díjas, a Corvinus emeritusaként dolgozó Nesterov professzor.

A kézzelfogható előnyök miatt terjed a használat

A felhasználók nem azért fordulnak a mesterséges intelligenciához, mert le akarnak mondani az irányításról, hanem mert az valós értéket teremt. Az EY globális felmérésében megkérdezettek több mint fele a gyorsabb kiszolgálást és az alacsonyabb költségeket említi fő előnyként. A válaszadók egyre nyitottabbak arra, hogy az MI-re hagyják a választást: 36% rábízná a kedvezmények automatikus érvényesítését, 34% pedig az ügyfélszolgálati ügyek intézését is. A technológia terjedését tehát elsősorban az magyarázza, hogy egyre megbízhatóbban működik, és érzékelhetően megkönnyíti a mindennapokat.

Az egyszerű feladatoktól a komoly döntésekig

A válaszadók több mint egynegyede már most is használja az MI-t például a tünetek értelmezésére – szemben az egy évvel korábbi 19 százalékkal –, és ugyanennyien fordulnak hozzá az egészségügyi információért orvosi konzultáció nélkül. Ez alátámasztja az elmozdulást: a mesterséges intelligencia nemcsak kényelmi eszköz, hanem egyre gyakrabban az elsődleges tájékozódási pont olyan helyzetekben is, amelyeknek valós következményei lehetnek.

„Az MI-t eszközként aktívan használó emberek kevésbé tartanak a mesterséges intelligenciától, mert visszavonhatatlanul látják az értékét. A vállalatoknak is be kell építeniük a működésükbe, mert azok a cégek, ahol nem adják meg a lehetőséget a technológia biztonságos, szabályozott keretek közötti alkalmazására, nemcsak lemaradnak, de hatalmas kockázatot is vállalnak. A kollégáik ugyanis kreatív, de láthatatlan megoldást fognak keresni a munkájuk megkönnyítésére” – hangsúlyozta Dr. Tilesch György, az EY AI Confidence vezető AI szakértője.

A bizalom kérdése egyre összetettebbé válik

A használat gyors és megalapozott bővülése mellett a bizalom továbbra is törékeny az MI társadalmi hatásai tekintetében. A válaszadók mintegy kétharmada aggódik az adatbiztonság és a kibertámadások miatt, és hasonló arány tartja elengedhetetlennek az emberi felügyeletet. A megkérdezettek közel háromnegyede attól tart, hogy egyre nehezebb lesz megkülönböztetni a valós és az MI által generált tartalmakat. Emellett sokan megkérdőjelezik, hogy az MI-t fejlesztőszervezetek vállalják-e a felelősséget, illetve betartják-e saját szabályaikat. Ezek az aggályok nem állítják meg a terjedést, ugyanakkor jelentősen befolyásolják, hogy a felhasználók meddig hajlandók átengedni a döntéseket a technológiának.

„Az MI terjedését nem lehet megállítani, de alkalmazását tudatosan kell irányítani. Azok a cégek, amelyek képesek bizalmat építeni a kollégáikban a technológia iránt, és támogatni a hatékony, etikus alkalmazást, hatalmas versenyelőnyre, akár exponenciális növekedésre is szert tehetnek, mi ezt látjuk ügyfeleinknél” – mondta Erik Slooten, az EY AI Confidence partnere.

Mit tehetnek a vállalatok? A bizalmat nem elég kommunikálni, meg is kell tervezni

A technológiába vetett bizalom akkor nőhet, ha az kézzelfogható, mindennapi segítséget nyújt a cégnek működésük hatékonyabbá tételében, miközben átlátható módon lehet ellenőrizni és felülbírálni a működését. A világos felelősségi keretek, az adatvédelem és az emberi kontroll mára alapkövetelménnyé vált. A vezetőknek ezt meg kell teremteniük. Azok, akik tudatosan tervezik meg az autonómia határait, nemcsak nem csak felkészítik a szervezetüket az MI megfelelő használatára, hanem hosszú távon is megalapozzák hitelességüket és erősítik piaci pozíciójukat.

Eltérő tempóban haladnak a piacok

Az úgynevezett élenjáró („Pioneer”) piacokon (pl.: Dél-Korea, India, Kína) a válaszadók 94%-a használ mesterséges intelligenciát, és közel minden negyedik már autonóm megoldásokat is kipróbált. Ezek a piacok előre jelezhetik a globális trendek alakulását, ami pedig az MI még jelentősebb elterjedése lehet.

Photo by Steve A Johnson on Unsplash, free license

Az RTL Magyarország számára a lineáris televízió továbbra is a működés alapja, amely biztosítja az elérést és a tartalmi erőt, a reklámpiaci növekedés azonban egyre inkább a streaming és a digitális platformok felől érkezik, ahol a médiavállalat már nemcsak hazai szereplőkkel, hanem globális platformokkal is versenyez. Velük szemben a versenyelőny a lokális, saját gyártású tartalom, valamint az a képesség, hogy ezt a tartalmat több platformon tudja eljuttatni a közönséghez.

A most bejelentett átalakítás egy olyan működési modell kialakítását célozza, amely egyszerre épít a lineáris televízió erejére és a digitális és streaming piac növekedési lehetőségeire.

A médiapiac és hirdetői környezet az elmúlt években jelentősen átalakult: a költéseknek egyre nagyobb része az online térbe vándorol, a fogyasztói figyelem a streaming felé tolódik, miközben a hirdetők egyre inkább integrált, mérhető és üzleti eredményeket támogató megoldásokat keresnek. Az RTL Magyarország erre a változásra nemcsak reagál, hanem olyan működést épít, amely képes ezeken a versenypályákon egyszerre sikeres lenni.

Az átalakítás jelenlegi eleme, hogy Dudás Gergely Chief Revenue Officer irányítása alatt létrejön két új terület: egy digitális bevételek növekedését támogató egység, valamint egy digitális terméket fejlesztő és működtető terület, amelyek munkája szorosan összekapcsolódik, így támogatva az RTL Magyarország bevételi céljait. Ez szorosan összefügg a korábban bejelentett Marketing Kommunikációs terület átalakításával Baráth Péter vezetése alatt, és a Content Univerzumokat fejlesztő és értékesítő terület kialakításával Fazekas Kira vezetésével.

A digitális bevételekért felelős terület feladata a platformok és hirdetési megoldások hatékonyabb monetizációja, valamint az új, skálázható értékesítési modellek kiépítése lesz. A területen belül két dedikált hirdetésértékesítési csapat jön létre, amelyek olyan potenciális ügyfelek felé nyitnak, akik eddig nem, vagy kisebb értékben hirdettek az RTL felületein. A vállalat célja ezen a területen az, hogy a következő években jelentősen növelje részesedését a hazai digitális reklámpiacon. Az új modell alacsonyabb belépési küszöböt, célzottabb ajánlatokat és személyesebb támogatást kínál. A terület irányítására a Head of Digital Monetization pozícióba hamarosan új vezető érkezik.

Önálló területként megalakul a Digital Products osztály, amelynek a digitális platformok és hirdetési megoldások fejlesztése és üzemeltetése a feladata. Ebben a csapatban egyesül mindaz a technológiai tudás, ami ahhoz szükséges, hogy a digitális platformok és hirdetési megoldások még hatékonyabban működjenek és fejlődjenek. Ők foglalkoznak többek között a streaming tech, adtech, martech, CRM, adat és automatizáció területeivel is. A terület élére Fischer Kristóf érkezik, mint Head of Digital Products, aki korábban a One Magyarország digitális igazgatója volt, ahol digitális csatornák fejlesztéséért, az ügyfélélmény javításáért és a digitális transzformációs stratégia megvalósításáért felelt.

Ezzel párhuzamosan teljesen megújul a hirdetésértékesítési terület is. Demeter Zsófia Ad Sales Director vezetésével a korábbi, alapvetően lineáris logikára épülő működés helyett szegmentáltabb modell jön létre, amelyben nagyobb hangsúlyt kap az ügyfélkapcsolat, miközben az árazás, a kampánymenedzsment és az elemzési támogatás világosabban elkülönülő szakmai felelősségek mentén működik.

Az új modell középpontjában az újonnan létrejövő Partnership Manager szerepkörök állnak. A Partnership Managerek már stratégiai támogatást is nyújtanak az ügyfeleknek. Feladatuk, hogy mélyebben értsék a partnerek üzleti céljait, és a teljes portfólióra építve olyan megoldásokat alakítsanak ki, amelyek ténylegesen mérhető üzleti értéket teremtenek.

Az RTL+ növekedésért felelős területen is változás történik, a terület jelenlegi vezetője, Farkas Mira anyai örömök elé néz. A termék mostani életciklusában a terület is átalakul. Az RTL Magyarország célja, hogy a teljes streaming szolgáltatás minden tierjének és üzleti modelljének (AVOD, BVOD, ASVOD, SVOD) megfelelő növekedési útja legyen, és az ügyfél életciklus minden szakaszát tudatosan irányítsa. A terület vezetője, mint Head of Streaming Growth, Szafonov Olga lesz. Az új vezető a Yettel Magyarország kereskedelmi lakossági igazgatói pozíciójából érkezik az RTL Magyarországhoz, ahol a lakossági termék- és szolgáltatásfejlesztésért felelt. A streaming mint üzletág stratégiai vezetője, ahogy eddig is, Szabó Balázs Chief Streaming Officer, Luxembourgban.

A változások a disztribúciós területet is érintik. A terület kompetenciája tovább bővül Kovács Krisztián Head of Platform Distribution vezetése alatt: a klasszikus lineáris csatornaterjesztés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a platformszintű együttműködések, valamint az új partnerségek kiépítése a streaming világában.

„Ez a változás túlmutat a szervezeti kereteken, és alapjaiban transzformálja a partnerkiszolgálás módját és szemléletét is” – mondta Dudás Gergely, az RTL Magyarország Chief Revenue Officere. Hozzátette: „Az új működéssel reagálunk a piaci átrendeződésekre, a hirdetők változó elvárásaira és a marketingkommunikációban megjelenő egyedi igényekre. Partnereink számára a transzformáció azt jelenti, hogy az RTL-hez több, célzott belépési ponton keresztül kapcsolódhatnak, miközben még nagyobb hangsúlyt kap az üzleti eredmények támogatása.”

Tovább erősít az AutoWallis Csoport Ausztriában és a kínai márkák terén, miután megállapodott a Geely Grouppal, a világ nyolcadik legnagyobb járműgyártójával a Geely márka kizárólagos importőri jogainak megszerzéséről. A kapcsolat nem újkeletű, hiszen a Budapesti Értéktőzsde autós vállalata 2024-ben megszerezte a gyártó Farizon márkájú elektromos kishaszonjárműveinek kizárólagos forgalmazási jogát nyolc közép-kelet-európai országban, közöttük Ausztriában is. A mostani lépéssel az AutoWallis tovább bővíti portfólióját a kínai márkák terén, és a gyártóval is kiterjeszti meglévő együttműködését. Emellett fokozza jelenlétét Ausztriában, ahol négyre bővíti a képviselt márkák számát. A most kötött megállapodás alapján az AutoWallis első lépésben várhatóan 2026 második félévében kezdi forgalmazni Ausztriában a Geely népszerű, teljesen elektromos E2 és EX5 meghajtású modelljeit, illetve Starray EM-i elnevezésű plug-in hibrid modelljét.

A Zhejiang Geely Holding Group 2025-ben a világ nyolcadik legnagyobb autógyártójává vált, Kínában jelenleg a harmadik, részvényeit a hongkongi tőzsdén jegyzik. A gyártó számos márkával van jelen különböző piacokon: a Geely mellett ilyen többek között az Európában is ismert Volvo, a Polestar, a Lotus, a Zeekr, a Proton, a Farizon, és a Lynk & Co. A Geely élen jár az autóipari innovációban, beleértve az önvezető technológiákat, elektromos- és hibrid járműveket, valamint más fejlett mobilitási megoldásokat. Az elmúlt években a vállalat a szektorban betöltött pozíciójával és széleskörű tevékenységével az autóipar globális térképén is jelentős kínai szereplővé vált. A Geely márkájú járművek értékesítése 2025-ben 39 százalékkal 3 millió darabot meghaladó mennyiségre bővült, amelyek közül csaknem 1,7 millió darab elektromos vagy hibrid volt.

Ormosy Gábor, az AutoWallis Csoport vezérigazgatója a megállapodás kapcsán elmondta, hogy az üzleti mellett stratégiai jelentősége is van a Geely-vel kötött megállapodásnak. Az AutoWallis amellett, hogy ezzel a lépéssel tovább diverzifikálja az általa képviselt kínai márkák számát, fokozza jelenlétét Ausztriában is, ahova 2023-ban lépett be, így a Geely-vel együtt már négy márkát képvisel. Az üzletfejlesztés rámutat, hogy a legnagyobb kínai gyártók is egyre több országban és márka esetében tekintenek az AutoWallisra fontos és megbízható partnerként. Ebben komoly szerepe van annak is, hogy a magyar Csoport ma már a régió meghatározó integrált autókereskedelmi és mobilitási szolgáltatója.

Bihari Pál, az AutoWallis Nagykereskedelmi üzletágának igazgatója kiemelte, hogy Ausztria a közép-kelet-európai régió második legnagyobb járműértékesítési piaca, amely stabilan növekszik, és ahol az elektromos autók népszerűsége jelentősen erősödik. Az Ausztriában értékesített autók többsége ma már rendelkezik valamilyen elektromos hajtással, így az AutoWallis várakozásai szerint a Geely modelljei kiemelt érdeklődésre számíthatnak az osztrák vásárlók körében.

A szótárakban hiába keressük a Humanody szót, így mindjárt a beszélgetés elején megfejtjük a jelentését. Utána bizonyos alapfogalmak tisztázására teszünk kísérletet. Mi a márka, és mi a márkaépítés? Mióta vannak egyáltalán márkák?

Ezután rátérünk a mai beszélgetés igazi apropójára. Kun Miklós idén is előadott a Márkaépítés konferencián, ahol két fontos kérdés megválaszolását kértük tőle: megváltozik-e a márkaépítés lényege az AI korszakában, és képes-e a technológia átírni az emberi gondolkodást?

Innen értelemszerűen napjaink egyik legizgalmasabb kérdésével, a mesterséges intelligencia szerepének áttekintésével folytatjuk. Mit hozott az életünkbe, a munkánkba és a gondolkodásunkba? Végül, de nem utolsó sorban beszélünk a márkák és a márkaépítés jövőjéről is, és ennek kapcsán megismerkedünk a márkalény fogalmával.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.