Rujder Vivien, Tasnádi Bence és Elek Ferenc a Telekom MOM Parkban található üzletében keltik életre ismert színházi karaktereiket. A hétköznapi ügyintézés váratlan fordulatot vesz, amikor a különböző előadásokból érkező szereplők birtokba veszik a teret. Az abszurd helyzetekből kibontakozó jelenet a Telekom és a Katona József Színház most induló stratégiai partnerségének nyitánya, amelyben a két fél a saját területéről kilépve, egymást inspirálva vesz részt és teremti meg a közös alkotói munka alaphangját.

A Telekom x Katona együttműködés középpontjában a közös alkotás és kísérletezés áll; a színház progresszív művészeti szemlélete a nagyvállalat digitális megoldásaival és technológiai kompetenciáival találkozik. A két fél olyan produkciók fejlesztésén dolgozik, amelyekben a hálózati technológiák és a mesterséges intelligencia akár a dramaturgia részévé is válhatnak, új lehetőségeket teremtve a történetmesélésben és a nézők bevonásában.

 „Egy márka kulturális szerepvállalásának akkor van értelme, ha nyomot hagy maga után. Ha valami olyan jön létre általa, ami nélküle nem született volna meg. A Katonával ebben látjuk a lehetőséget: két erős, önálló alkotói világ találkozik, amelyek képesek egymást is új gondolatokra inspirálni. Szeretnénk, ha ebből a kapcsolatból olyan produkciók és élmények születnének, amelyek túlmutatnak az egyszeri figyelmen, és valódi hatást gyakorolnak a közönségükre” – mondta Szabó Béla, a Magyar Telekom márkakommunikációs igazgatója.

A partnerség első lépéseként november 12-én indul a Katona Kettőig elektronikus zenei programsorozat a Telekom Electronic Beats gondozásában, amely a kortárs klubkultúrát emeli be a színház falai közé, rendhagyó közösségi és kulturális élményt kínálva.

Székely Kriszta, a Katona ügyvezető igazgatója elmondta: „Színházunk számára fontos, hogy együtt változzon a világgal, új utakat keressen, és olyan formákkal kísérletezzen, amelyekkel változatos nyelveken, kreatívan tud megszólítani közönségeket. Ehhez nyitottságra, kíváncsiságra és olyan partnerekre van szükség, akik felismerik a kultúra társadalmi jelentőségét, és fontosnak tartják annak támogatását. Különösen értékes számunkra, amikor egy nagyvállalat felelősséget vállal a minőségi művészet fennmaradásáért és fejlődéséért. A Telekommal való együttműködés alapja ez az elköteleződés, amelyen túl keressük azokat a találkozási pontokat is, ahol a technológia és a színház világa új lehetőségeket nyithat meg.”

Az együttműködés kiemelt célja a társadalmi párbeszéd ösztönzése. A kezdeményezések aktuális, sokakat érintő kérdéseket helyeznek fókuszba, teret adva az eltérő nézőpontok találkozásának és a megszokott gondolkodási minták újragondolásának.

A 2026/27-es évadban további közös produkciók, kulturális programok és fejlesztések következnek. A szereposztás megvan. A közös alkotás most kezdődik.

A PRO PR Globe People Achievement Awards a kommunikációs szakemberek egyéni teljesítményét ismeri el. A díjazottakról korábbi díjazottakból és a szervezőbizottság tagjaiból álló bizottság dönt a jelöltek szakmai életútja, médiamegjelenései, nyilvánosan elérhető információi és szakmai hitelességét alátámasztó források alapján. A program 2019 óta globális keretek között működik, a jelölési folyamatban nemzetközi kommunikációs szakmai szervezetek képviselői és korábbi díjazottak is részt vesznek.

Horváth-Magyary Voljč Nóra pályafutását magyar és nemzetközi kommunikációs ügynökségeknél kezdte, majd hat éven keresztül a The Coca-Cola Company magyarországi public affairs és kommunikációs igazgatójaként dolgozott. 2002-ben csatlakozott a K&H-hoz, ahol a marketingkommunikációtól a belső és külső PR kommunikáción, a közösségi médián és a szponzoráción át a fenntarthatósági kommunikációig terjedő integrált kommunikációs tevékenységet irányítja.

„A kommunikációban és a vezetésben mindig hittem abban, hogy a fejlődéshez szükség van arra, hogy időről időre új területekre merészkedjünk, miközben következetesen megtartjuk alapvető értékeinket. A K&H-nál eltöltött 24 év alatt a kommunikáció szerepe, eszközei és az előttünk álló piaci kihívások is rengeteget változtak, ezért különösen sokat jelent számomra, hogy ezt a szakmai utat most nemzetközi szinten is elismerik. Van egy gondolat, amely régóta közel áll hozzám: ha a kapitány legfőbb célja az lenne, hogy megóvja a hajóját, soha nem hagyná el a kikötőt. Ez számomra azt jelenti, hogy fejlődni és eredményt elérni csak akkor lehet, ha merünk új utakra lépni” – mondta Horváth-Magyary Voljč Nóra, a K&H kommunikációs ügyvezető igazgatója.

Szakmai munkáját az elmúlt években több hazai és nemzetközi elismeréssel díjazták. 2017-ben és 2018-ban Magyarország legsikeresebb marketingvezetőjeként, 2025-ben pedig a legsikeresebb PR-szakemberként ismerték el. Pályafutása során többek között EFFIE, Kreatív B2B és Prizma díjakat, Sándor Imre PR Nagydíjat, valamint IPRA Golden World Award nemzetközi elismerést is kapott. Rendszeres konferencia-előadó és egyetemi vendégelőadó, szakmai versenyek zsűritagja, valamint fiatal szakemberek és pályakezdők mentora.

Nyitó képünk a Jazzy rádióban készült, ahol Nóra már több alkalommal a vendégünk volt. 

„Zsófi 22 éve csatlakozott az RTL-hez, és ez alatt az idő alatt hosszú szakmai utat járt be velünk. Köszönöm neki az RTL-nél végzett munkáját, az elkötelezettségét és mindazt, amit az elmúlt több mint két évtizedben a csapathoz és a partnereinkkel kialakított kapcsolatainkhoz hozzátett. Sok sikert kívánok neki a következő időszakhoz” – emelte ki a vezetői változás kapcsán Dudás Gergely, az RTL Magyarország Chief Revenue Officere.

Az RTL bevételi területén az elmúlt hónapokban átfogó megújulás zajlott: új vezetői csapat és új működési modell állt fel, amely az ügyfél- és ügynökségi kapcsolatok mellett kiemelt fókuszt helyez a digitális növekedésre és monetizációra. Az öt Partnership Managerből álló csapat mellett Török Judit Head of Digital Monetizationként kifejezetten a digitális értékesítés és növekedés fejlesztéséért felel.

„Felkészülten indulunk neki a következő tárgyalási időszaknak. Az elmúlt hónapokban tudatosan alakítottuk át és erősítettük meg a kereskedelmi működésünket: új vezetői csapatot építettünk, megerősítettük az ügyfél- és ügynökségi kapcsolatainkat, és külön vezetői fókuszt kapott a digitális növekedés és monetizáció. Erős, felkészült csapattal és kibővült portfólióval ülünk tárgyalóasztalhoz, egyértelmű céllal: partnereink számára az RTL teljes portfóliójában több és jobb üzleti lehetőséget teremteni” – mondta Dudás Gergely, az RTL Magyarország Chief Revenue Officere.

Több panasz, gyors ügyintézés

Az EASA 26 európai ország 28 önszabályozó szervezetének adatai alapján készítette el éves jelentését. A 2025-ben kezelt 55 737 panasz 5,7%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A panaszok 90%-át közvetlenül a fogyasztók nyújtották be, ami jól mutatja, hogy a reklámok társadalmi megítélésében és ellenőrzésében továbbra is meghatározó a fogyasztói aktivitás. 10% pedig versenytársi panasz volt. Az önszabályozó szervezetek gyorsan reagáltak a kifogásokra és kezelték a panaszokat: az ügyek 57%-át egy héten, 77%-át két héten, 90%-át pedig egy hónapon belül lezárták. A panaszok földrajzi eloszlása jelentős különbségeket mutat. Az összes bejelentés mintegy 91%-a három országhoz, az Egyesült Királysághoz, Hollandiához és Németországhoz kapcsolódott.

Nem csak a megtévesztés számít!

A megtévesztő reklámok továbbra is a panaszok legnagyobb csoportját jelentik, arányuk azonban a 2024-es 66%-ról 2025-ben 46%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan az ízléssel és társadalmi normákkal kapcsolatos kifogások aránya 8%-ról 28%-ra emelkedett, míg a társadalmi felelősség kérdései a panaszok 11%-ában jelentek meg. Az ízléssel, tisztességességgel és társadalmi felelősséggel kapcsolatos részletesebb adatok szerint a kifogások 38%-a a nemi szerepekkel, sztereotípiákkal, a testábrázolással és a nemi alapú diszkriminációval függött össze. További 27% a sértőnek tartott reklámtartalmakat, 12% pedig a gyermekek számára nem megfelelő kommunikációt érintette. A megtévesztéssel kapcsolatos kifogásokon belül a legnagyobb problémát a hiányos vagy nem megfelelően közölt információk jelentették (42%). A termékek és szolgáltatások tulajdonságaira vonatkozó állítások 15%-ot, az árkommunikáció 13%-ot, az egészségre vonatkozó állítások 8%-ot, míg a környezeti állítások 4%-ot képviseltek.

Az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a reklámok értékelésénél nem elegendő kizárólag az állítások valóságtartalmát vizsgálni: a megjelenítés módja, a társadalmi érzékenység és a reklám összhatása is egyre fontosabb szempont.

Honnan érkezik a legtöbb panasz?

A médiatípusok között továbbra is az online reklámok vezetik a panaszlistát 49%-os részesedéssel, ugyanakkor a televíziós reklámok aránya jelentősen, 33%-ról 40%-ra emelkedett. Az online reklámokon belül a legtöbb kifogás a vállalkozások saját weboldalaihoz kapcsolódott (34%). A fizetett közösségimédia-hirdetések 20%-ot, az influenszermarketing 19%-ot, a vállalkozások saját közösségi oldalain megjelenő kommunikáció pedig 15%-ot képviselt. A termék- és szolgáltatáskategóriák közül az egészségügyi és szépségápolási termékek, valamint szolgáltatások reklámjai generálták a legtöbb panaszt (30%). Ezt a kiskereskedelem (18%), a szabadidős szolgáltatások (11%) és az élelmiszerek (6%) követték. A számok jól mutatják, hogy az önszabályozásnak a hagyományos reklámfelületek mellett a digitális kommunikáció különböző formáira is folyamatos figyelmet kell fordítania.

Rekordszintű igény az előzetes véleményezésre

Az európai reklám önszabályozás egyik legfontosabb szolgáltatása a reklámok előzetes véleményezése (copy advice), amelynek során a vállalkozások még a reklám közzététele előtt kérhetnek szakmai állásfoglalást a tervezett kommunikáció megfelelőségéről.

2025-ben az európai szervezetek 126 735 előzetes véleményezési kérelmet kezeltek, szemben a 2024-es 98 209-cel. Ez közel 29%-os növekedést jelent. A szolgáltatás gyorsaságát mutatja, hogy a kérelmek mintegy 96%-át 72 órán belül feldolgozták. Az előzetes véleményezés mellett egyes országokban kötelező közzététel előtti kötelező ellenőrzés (pre-clearance) is működik. Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Portugáliában 2025 során összesen 49 478 reklám esett át ilyen ellenőrzésen.

Magyarország: kevés panasz, erős előzetes megfelelés igény

Az európai összehasonlításban Magyarország sajátos képet mutat. Az Önszabályozó Reklám Testülethez 2025-ben mindössze 15 fogyasztói panasz érkezett, ugyanannyi, mint az előző évben. Ezzel párhuzamosan az ÖRT 629 előzetes véleményezési kérelmet kezelt, ami közel 1100 reklámváltozatot jelent és amellyel az európai országok között a negyedik helyen szerepel, az Egyesült Királyság, Spanyolország és Franciaország mögött.

A magyar adatok jól mutatják az előzetes megfelelés támogatásának jelentőségét. A reklámok közzététel előtti szakmai vizsgálata lehetőséget teremt arra, hogy a vállalkozások még időben felismerjék és korrigálják az esetleges reklám tartalmához kapcsolódó problémákat. Bár az alacsony panaszszám önmagában nem bizonyítja az előzetes véleményezés közvetlen hatását, a két adat együttesen jól szemlélteti a magyar önszabályozási modell megelőzésre épülő működését.

Az ÖRT célja, hogy a reklámozók, ügynökségek és médiaszereplők számára nyújtott szakmai támogatással már a reklámok elkészítésekor segítse a jogszerű és etikus kommunikációt. Ez nemcsak a fogyasztói panaszok, hanem a súlyosabb reklámozási jogsértések és az azokból eredő gazdasági következmények kockázatának csökkentéséhez is hozzájárulhat.

„A számokból is jól látszik, hogy az európai reklám önszabályozásnak bőven van feladata. Az önszabályozás mára elfogadott a reklámszakmában, jól működő rendszer, amelyben a nemzeti önszabályozó szervezetek, a reklámiparági szakmai szövetségek és a digitális platformszolgáltatók közösen dolgoznak a felelős reklámozásért. A reklámpiac folyamatosan változik. Új technológiák, új kommunikációs formák és új társadalmi elvárások jelennek meg, amelyekre fel kell készülnünk, vagy gyors és megfelelő válaszokat kell adnunk. Gondoljunk csak a mesterséges intelligencia alkalmazására, az influenszermarketingre, a fenntarthatósági állításokra vagy a gyermekek védelmére.” – hangsúlyozta Gerendi Zsolt, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára, az EASA alelnöke.

„A reklámokba vetett bizalom erősítése mindannyiunk közös érdeke. Fontos a reklámipar számára, mert a hiteles kommunikáció a márkák értékét és a reklám hatékonyságát is erősíti. Fontos a fogyasztóknak, mert megbízható információkra van szükségük a döntéseikhez. És fontos a hatóságok, valamint a jogalkotók számára is, mert a hatékony önszabályozás a jogszabályi kereteket kiegészítve képes megelőzni és kezelni a problémákat. Az önszabályozás ereje éppen abban rejlik, hogy nemcsak a már megjelent problémákra reagál, hanem a szakmai együttműködés és az előzetes véleményezés révén azok megelőzésében is aktív szerepet vállal” – emelte ki dr. Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója.

A mesterséges intelligencia fejlődése jelentős üzleti lehetőségeket teremt, ugyanakkor a vállalatoknak nemcsak a technológiát kell bevezetniük, hanem az azt támogató szervezeti és működési alapokat is biztosítaniuk kell. Azok a cégek, amelyek kizárólag az új alkalmazások bevezetésére összpontosítanak, mint például egy chatbot indítása, e-mail-asszisztensek vagy dokumentumkészítő megoldások használata, gyakran nem tudják kiaknázni az AI-ban rejlő teljes potenciált.

„A legtöbb hazai cégnél még mindig IT-projektként tekintenek a mesterséges intelligenciára, pedig valójában legalább ennyire emberi és szervezeti kérdésről van szó. Az AI nem kizárólag az informatikai csapatok számára hasznos eszköz. Ahhoz, hogy valódi üzleti értéket teremtsen, a szervezet minden szintjén meg kell jelenniük azoknak a készségeknek, amelyek segítségével a munkatársak megértik a technológia lehetőségeit és korlátait” – mondta Erik Slooten, az EY AI-szolgáltatásait vezető partnere.

Az EY szakértői szerint a sikeres AI-programok jelentős része valójában adatprojektként indul. Bár a figyelem gyakran az új modellekre és alkalmazásokra irányul, az AI-megoldások teljesítménye nagymértékben függ az adatok minőségétől és elérhetőségétől.

„A legtöbb vállalat óriási mennyiségű információval rendelkezik, de ezek sok esetben különböző rendszerekben, eltérő formátumban találhatók meg. Ha az adatok nincsenek megfelelően strukturálva és irányítva, a mesterséges intelligencia sem képes megbízható eredményeket előállítani. Éppen ezért ma az egyik legjobb beruházás sok esetben nem egy új AI-alkalmazás, hanem az adatok rendezése, konszolidálása és megfelelő kezelése” – tette hozzá Erik Slooten.

A generatív AI-eszközök gyors terjedésével párhuzamosan a biztonsági szempontok jelentősége is növekszik. A vállalatoknak egyszerre kell innoválniuk és garantálni az érzékeny adatok és rendszerek védelmét.

„A mesterséges intelligencia új lehetőségeket teremt az üzleti működésben, de új kockázatokat is hoz magával. A generatív AI használatának szabályozása, az adatvédelem, a hozzáférések kezelése és a kiberbiztonság ma már nem különálló feladatok. A biztonság az AI-stratégia szerves részévé vált. A védelemre legalább akkor figyelmet kell fordítani, mint az innovációra” – hangsúlyozta Erik Slooten.

Az EY tapasztalatai alapján a mesterséges intelligencia bevezetésében élen járó szervezetek közös jellemzője, hogy nem kizárólag technológiai beruházásként tekintenek az AI-ra. Az emberek fejlesztése, az adatok tudatos kezelése és a biztonság megerősítése együttesen adja meg azt az alapot, amely a sikeres AI-transzformációhoz szükséges.

Beszélgetésünk elején visszatekintünk a nyárra, amikor a marketingesek kevesebbet pihennek, mint mások, hiszen ilyenkor egymást érik a nagyszabású rendezvények, amelyeken nagyon sok embert lehet elérni jól megfogalmazott üzenetekkel. Az E.ON idén is kitalált valamit újat, arról részletesen beszélünk.

Ezen a nyáron persze nem csak fesztiválok foglalkoztatták az embereket, ott volt Paks és a Duna vízállása, amitől a tízmillió folyamszabályozó országa lettünk. Mit tesz egy energiacég, amikor az ország áramellátása kritikus helyzetbe kerül? És mit tehet a kommunikáció, miközben a cég dolgozik az energiaellátás biztosításán?

Nem vagyunk időjósok, de azt tudjuk, hogy a Duna vízállása jövőre is alacsony lehet. Ezt is érdemes egy szélesebb kontextusban vizsgálni, ez a fenntarthatóság témája. Végül kitérünk arra, amit manapság nem lehet kihagyni egy beszélgetésből: az AI a munkában és a mindennapokban.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A koraszülött intenzív osztálytól a tűzoltó bevetéseken át a kutató-mentő akciókig az Az élet a tét azoknak az embereknek a mindennapjait mutatja be, akik mások biztonságáért dolgoznak. Lovász László mentősök, tűzoltók, rendőrök, orvosok, vízirendészek, légimentők és kutató-mentők munkáját követi nyomon, hogy a nézők közelebbről is megismerhessék azt a világot, amely többnyire rejtve marad a nyilvánosság előtt.

A sorozat a bevetések mellett a szolgálatok közötti időszakokra is fókuszál. Megmutatja, hogyan készülnek ezek a szakemberek a munkájukra, hogyan dolgoznak együtt a mindennapokban, és milyen hatással van rájuk az a hivatás, amelyet választottak. Nemcsak a munkájukat ismerjük meg, hanem azt is, hogyan formálja őket mindaz, amivel szolgálatuk során szembesülnek.

A szegedi traumatológiától és a koraszülött-intenzív osztálytól a mentőkön, tűzoltókon és légimentőkön át a balatoni vízirendészetig, az ukrajnai orvosmissziótól a határvédelemig, valamint a Mátrában dolgozó önkéntes kutató-mentőktől a földrengések után bevetett mentőcsapatokig a sorozat az életmentés számos területét mutatja be. A történetek, a helyszínek és a kihívások eltérőek, a szereplőket azonban ugyanaz köti össze: a hivatásuk iránti elkötelezettség és a másokért vállalt felelősség.

„A magyar piac harmadik legnagyobb kereskedelmi tévétársaságaként[1] felelősségünk, hogy a szórakoztatáson túl értéket is közvetítsünk saját gyártású tartalmainkkal. Helyi és regionális produkciónkban is fontosnak tartjuk, hogy olyan történeteket mutassunk be, amelyek egyszerre hitelesek, emberközeliek és társadalmi szempontból is relevánsak. Az élet a tét olyan emberek történetét mutatja be, akik a legnehezebb helyzetekben segítenek másoknak, akár saját életük kockáztatása árán is.” – mondta Málnay B. Levente, az AMC Global Media Central Europe ügyvezető alelnöke.

„Voltak forgatások, helyszínek, amik napokkal, hetekkel később sem engedtek csak úgy tovább… Ilyen volt a szegedi koraszülött osztály, a tűzoltólaktanya vagy éppen Ukrajna. Ezekben a hónapokban nem csak azt ismertem meg, hogyan dolgoznak a sorozatban bemutatott szakemberek, hanem azt is, hogy ezek a hivatások milyen nagy erőt… lelkierőt igényelnek” – mondta Lovász László.

Az élet a tét – premier október 12-én, 21:00 órakor a Spektrumon. Az epizódok a premierek utáni napon az AMC Global Media Central Europe saját streamingplatformján, a SELEKT-en is elérhetők.[2]

[1] Nielsen Közönségmérés, A18-59, 2026. január-szeptember

[2] A SELEKT streaming szolgáltatás azon Magyar Telekom ügyfelek számára érhető el, akik olyan Telekom TV vagy IPTV díjcsomaggal rendelkeznek, amely 202009-es vagy későbbi portfólióba tartozik (kivéve Közszolgálati, Alap és S díjcsomagok). Az érintett előfizetők egyszerű regisztrációt követően jogosultak a SELEKT használatára, további költségek nélkül. További részletek. www.telekom.hu/selekt

A brüsszeli közlemény szerint a polgári kezdeményezés szervezői arra kérik az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan uniós keret létrehozására, amely előmozdítja az etikus mesterséges intelligencia „nagy megbízhatóságú digitális tereit” és tesztelési környezeteit az Európai Unióban.

Tárgyalásokat sürgetnek a Nemzetközi Szabványügyi Szervezettel (ISO) és a doménnevek rendszerének kezelésére és szabályozására szakosodott ICANN szervezettel az európai digitális szuverenitás fenntartása, védelme és kiosztása céljából, valamint annak biztosítására, hogy a .IA domain regisztrációja magában foglalja a szuverén digitális személyazonosságot (eIDAS 2.0), az átlátható algoritmikus ellenőrzést (MI-jogszabály) és a személyes adatok védelmét (GDPR).

Mivel a kezdeményezés megfelel a vonatkozó jogszabályokban meghatározott formai feltételeknek, az uniós bizottság az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet értelmében jogilag elfogadhatónak tartja.

A javaslatok tartalmát az Európai Bizottság ebben a szakaszban még nem vizsgálta. A részleges nyilvántartásba vétel kétlépcsős eljárás keretében történik, amelynek első lépésében az Európai Bizottság arra kérte a szervezőket, hogy az előzetes értékelést figyelembe véve módosítsák eredeti kezdeményezésüket – tájékoztattak.

Az európai polgári kezdeményezés nem eshet a bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet ellentétes az Európai Unió értékeivel.

A keddi nyilvántartásba vételtől számítva a szervezőknek hat hónap áll rendelkezésére, hogy megkezdjék az aláírásgyűjtést. Amennyiben az európai polgári kezdeményezés egy év alatt egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, az Európai Bizottságnak reagálnia kell. A brüsszeli testület dönt arról, hogy a kezdeményezésre válaszul hoz-e intézkedéseket vagy sem, és a döntését meg kell indokolnia.

Forrás: MTI

A műsorban elhangzott, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kérdőíves felmérést indított a kulturális támogatási rendszer átalakításáról, a cél a nyitottabb, átláthatóbb, a mai igényekhez jobban igazodó kultúrafinanszírozás.

Mattyasovszky-Zsolnay Bence elmondta: jelenleg mintegy ötmilliárd forint áll az NKA rendelkezésére a visszafizetéseknek és a közös jogkezelőktől kapott támogatásoknak köszönhetően. A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) munkatársaival azon dolgoznak, hogy ez mihamarabb a kulturális életet gazdagíthassa, és reményeik szerint heteken belül megjelennek pályázatok két ideiglenes kollégiumukban és az összes állandó kollégiumukban. „A cél az, hogy a jelentősen forráshiányos kulturális terület egy kicsit fellélegezhessen” – fogalmazott.

Felidézte:az állandó kollégiumok működése megakadt, de július második felében ez is újraindulhatott, így az elmúlt időszakban már számos kollégiumi döntés született, és több mint kétezer támogatási okiratot bocsátott ki az NKA október elejéig. Ezek a támogatások jellemzően már állandó kollégiumi döntések folytán kerültek a pályázókhoz – tette hozzá.

A 17 milliárd forintot meghaladó összegű NKA-támogatások ügyében folyó büntetőeljárásról szólva a műsorban felidézték, hogy 1079 támogatási esetet érintő nyomozásról beszél az ügyészség, miközben 806 pályázótól az NKA is részletes beszámolót kér.

Az NKA alelnöke elmondta: számos hatósági vizsgálat zajlik ezekben az ügyekben, az NKA-nak nem feladata, hogy ezeket az ügyeket úgy vizsgálja, ahogy a nyomozóhatóság vagy a NAV. Az NKA-nál egy öttagú testület feladata az, hogy az 1079 pályázatból beérkezett beszámolókat ellenőrizze, elfogadja vagy elutasítsa.

Hozzátette: az NKTK kapacitását a közérdekű adatigénylések foglalják le jelentősen, ezeket igyekeznek a lehető leggyorsabban és legteljeskörűbben teljesíteni.

Mint mondta, az NKA működését ahhoz a gondolathoz szeretné visszavezetni, hogy a kulturális élet szereplői a kulturális élet javára döntenek a különböző bizottságokban. Kiemelte az állandó kollégiumok szerepének visszaállítását, emlékeztetve arra, hogy a korábbi átalakítások miatt az állandó kollégiumokra kevesebb anyagi forrás jutott.

A feladata az, hogy megerősítse a szakmaiságot, és ezáltal igyekezzen az NKA reputációját és a társadalom NKA-ba vetett bizalmát visszaállítani – mutatott rá Mattyasovszky-Zsolnay Bence.

A műsorban felidézték, hogy a Magyar Színházi Társaság (MSZT) több mint 200 szakember bevonásával készült koncepciója az NKA teljes megújítását és a korábbi TAO-tapasztalatokra alapuló új finanszírozás bevezetését javasolja.

Mattyasovszky-Zsolnay Bence elmondta: az online kérdőívben a pályázókat is megkérdezik a pályázati rendszer megújításáról, a szakmai napon pedig a szakmai szervezetekkel való párbeszédet is be kívánják indítani. Hozzátette: fontosnak tartja a párbeszédet és a szakmaiság jelenlétét és megerősödését az NKA-ban. Azt mondta: fontos, hogy a döntések, döntési folyamatok transzparensek legyenek, és hogy adott esetben a döntéshozók kiléte is nyilvánosságra kerüljön.

Forrás: MTI 

Néhány év alatt alapvetően átalakult a SPAR üzleteinek tojáskínálata. A nem ketreces tyúktojások együttes aránya 2023 végén 37 százalék volt, 2026 augusztusára pedig 90 százalékra emelkedett. A változás nagyságrendjét jól mutatja a ketreces termékek számának alakulása is. 2024-ben és 2025-ben még 19 különböző ketreces tyúktojás cikkelem is megfordult a választékban, 2025 végéig pedig átlagosan 12–14 ilyen termék volt elérhető. Számuk 2026 második negyedévére hatra, augusztusra kettőre csökkent, októberben pedig már egyetlen ilyen termék sem maradt a saját üzemeltetésű üzletek polcain. A tojáskategória jelentőségét jól mutatja, hogy a SPAR 2025-ben Magyarországon több mint 12 millió doboz, összesen több mint 122 millió darab tojást értékesített.

„Egy ekkora kategória átalakítását nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. Fontos volt, hogy a változás tervezhető legyen a beszállítók számára, miközben a vásárlók is fokozatosan egy egyre szélesebb alternatív kínálattal találkozhattak az üzletekben. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy ahogy bővült a mélyalmos, a szabadtartású és a bio tojások választéka, úgy erősödött irántuk a vásárlói kereslet is. Szeptemberben ennek a többéves folyamatnak érkezett el egy fontos mérföldköve: a saját üzemeltetésű üzletek tyúktojáskínálata teljes egészében ketrecmentessé vált” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Hat magyar beszállítóval valósította meg az átállást a SPAR

A változás hat magyar beszállítót érintett, új partnerek bevonására azonban nem volt szükség: a SPAR a meglévő beszállítói körével valósította meg a választék átalakítását. A vállalat a tojáskategóriában 100%-ban magyar beszállítókkal dolgozik, amelyek jellemzően saját állományból, illetve többségében magyar gazdaságokból szerzik be a tojást.

Az átállás előkészítése során kiemelt szempont volt, hogy a változás a beszállítók számára is tervezhető legyen. A vállalat időben jelezte partnereinek a választék átalakítását, és olyan tesztüzleteket is kijelölt, amelyekben már kizárólag mélyalmos, szabadtartású és bio tojások kerültek a polcokra. Az itt szerzett kereskedelmi és vásárlói tapasztalatok is hozzájárultak a teljes átállás előkészítéséhez.

Egyre többen választják a nem ketreces tyúktojást

A többéves folyamat egyik fontos tapasztalata, hogy a vásárlói szokások és a bolti választék egymásra is hatnak. Amíg a ketreces tyúktojások széles körben elérhetők voltak, keresletük is stabil maradt. Ahogy azonban egyre több mélyalmos, szabadtartású és bio termék jelent meg a polcokon, a vásárlók is egyre nagyobb arányban választották ezeket. A legnagyobb súlyt mára a mélyalmos tojások képviselik: arányuk a választékban a 2023. decemberi 30 százalékról 2026 augusztusára 76 százalékra nőtt. Ugyanebben az időszakban a szabadtartású és bio tojások együttes részesedése a tojásválasztékban 7%-ról 14%-ra emelkedett.

A ketrecmentes tartási rendszerek állatjóléti szempontból is eltérnek a ketreces tartástól. A mélyalmos rendszerek nagyobb mozgásteret biztosítanak a tojótyúkok számára, és lehetőséget adnak olyan természetes viselkedési formákra, mint a kapirgálás, a porfürdőzés, a fészek- vagy az ülőrúdhasználat. A szabadtartású rendszerekben ezen felül kültéri terület is rendelkezésre áll.

A SPAR saját üzemeltetésű üzleteiben októberben lezárult átállás így nem egyetlen termék lecserélését jelenti, hanem egy teljes, nagy forgalmú élelmiszer-kategória több éven át tartó átalakításának utolsó lépése. A folyamat során a ketreces tyúktojások korábbi, közel kétharmados választékon belüli aránya nullára csökkent, miközben a mélyalmos, szabadtartású és bio termékek vették át a helyüket.

A franchise rendszerben működő SPAR üzletek független vállalkozások, ezért esetükben az átállás nem írható elő kötelezően. A SPAR ugyanakkor versenyképes választékkal ösztönzi franchise partnereit arra, hogy minél nagyobb arányban kínáljanak nem ketreces tartásból származó tyúktojásokat.