A dm és a Maratonman együttműködésében megvalósult eseményen minden résztvevő megtalálhatta a számára megfelelő kihívást. Életkortól, edzettségi szinttől és felkészültségtől függően a Kölyök Körök, a nordic walking, a Start Futam, valamint az 5,25, 10,5 és 21,1 kilométeres futótávok közül választhattak, a kerékpárosokat pedig bringatúra várta. A dm és beszállító partnerei értékes rajtcsomaggal és színes programokkal készültek a nevezőknek. A résztvevők között ott volt Debreczeni Dóra futóedző is, aki családjával együtt teljesítette a versenyt.

Újdonságok az egészség jegyében

Az 5 kilométeres nordic walking szám idén a Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület „Séta az orvossal” programjával bővült. A távot képzett életmódorvosok vezették, akik a közös gyaloglás előtt hiteles információkat osztottak meg az egészséges életmódról. Az egyesület képviselői a verseny teljes ideje alatt külön standon beszélgettek az érdeklődőkkel, ahol lehetőség nyílt a személyes, életmóddal kapcsolatos kérdések megvitatására is.

Programok és élmények minden korosztálynak

A gyerekeket csillámtetoválás, dmBio-kóstoló és ügyességi játékok várták. A dm Élménytérben a szerencsés futók kávét, fehérjeitalt vagy matcha teát fogyaszthattak, amelyet egyedi grafikákkal díszített, újrahasználható pohárban kaptak. A verseny előtt és után hajfonásra és sminkelésre is lehetőség nyílt, a karkötőkészítés és a táskadíszítés pedig teret adott a kreativitásnak. A befutóbox-ban a versenyzők közösen örökíthették meg élményeiket.

A dm Balaton RUN a kezdetektől több egy futóversenynél: a mozgás öröme mellett az összefogás és a segítségnyújtás is fontos része az eseménynek. A dm ezért idén is egy jó ügy mellé állt: minden induló után egy saját márkás termékkel támogatta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fejlesztő-Nevelés-Oktatást Végző Iskola és Óvoda siófoki telephelyét. Az intézmény gondozottjai közül többen is részt vettek a futóversenyen. A rendezvény látogatói személyesen találkozhattak az intézmény munkatársaival, akik érzékenyítő játékokkal várták az érdeklődőket. A programok játékos formában segítették a résztvevőket abban, hogy közelebb kerüljenek a sérült gyermekek és családjaik mindennapjaihoz.

„A dm számára kiemelten fontos az egészséges életmód támogatása, valamint az, hogy mindenkit segítsen saját céljai megvalósításában. Hiszünk a közösség erejében: együtt messzebbre jutunk, és olyan célokat is elérhetünk, amelyek egyedül talán elérhetetlennek tűnnek. Ezért is vagyunk különösen büszkék arra, hogy több mint 150 kollégánk állt rajthoz az idei Balaton RUN-on” – nyilatkozta Kanyó Roland, a dm marketing- és PR-menedzsere.

Polyák Gábor médiajogászt, kutatót, egyetemi oktatót 132 igen, 52 nem szavazattal, tartózkodás nélkül választották meg a képviselők.

A médiatanács tagjának választották a Tisza Párt által jelölt Bencsik Márta jogászt, újságírót, Bodrogi Bea Judit médiajogászt, emberi jogi ügyvédet és Nagy Krisztina jogászt, médiapedagógust, valamint a Mi Hazánk jelöltjét, Tóth Máté energiajogászt. Elutasították ugyanakkor a Fidesz jelöltjének, Szabó László kommunikációs szakembernek és a KDNP által javasolt Pindroch Ferenc televíziós, rádiós és kommunikációs szakembernek a megválasztását.

Bencsik Márta megválasztásáról 186 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett döntöttek, Bodrogi Bea Juditra és Nagy Krisztinára pedig 187 igen szavazatot adtak le ellenszavazat és tartózkodás nélkül. Tóth Máté megválasztását 171-en támogatták, 9-en mondtak nemet, míg 7 képviselő tartózkodott.

A Fidesz által delegált Szabó László 72 támogató, 95 ellenszavazatot kapott 16 tartózkodás mellett, a KDNP jelöltje Pindroch Ferenc esetében pedig 78 voksoltak igennel, 84 nemmel, míg 18-an tartózkodtak. A szavazás után a Fidesz és a KDNP képviselői kivonultak az ülésteremből.

Annak ellenére, hogy a parlament nem választotta meg az összes tagot, a médiatanács megalakult – jelentette be Forsthoffer Ágnes házelnök. Hozzátette, azon jelöltekről, akiket nem választottak meg, de bírják a képviselők harmadának támogatását, ismételten meg kell kísérelni a szavazást. Az új voksolás időpontját a későbbiekben határozzák meg – közölte.

A tanács elnöke és a megválasztott négy tagja ezt követően esküt tett.

A törvényhozás művelődési bizottsága hétfőn döntött arról, hogy Polyák Gábort jelöli a médiatanács elnöki tisztségére. Ugyanekkor határoztak arról, hogy támogatják a kormánypárti és ellenzéki frakciók által a testületbe javasolt személyek megválasztását.

Forrás: MTI 

Fotó: A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának elnökévé megválasztott Polyák Gábor médiajogász (j), valamint a testület tagjává megválasztott Tóth Máté energiajogász, Bodrogi Bea Judit médiajogász, Nagy Krisztina jogász, médiapedagógus és Bencsik Márta jogász, újságíró (b-j) leteszi esküjét az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. szeptember 22-én. MTI/Hegedüs Róbert

„Azért, hogy ezt az elismerést megkaptam, nagyon sokat tettek azok az itt ülő hallgatóim is, akik a munkájukkal, szakértelmükkel, szorgalmukkal a szakmát előre vitték. Köszönöm nekik, ők legalább annyira részesei ennek a díjnak, mint én” – fogalmazott köszönőbeszédében Dr. Totth Gedeon. „Ez nem könnyű, de nagyon szép szakma: kiváló emberekkel dolgozhattam együtt, rengeteg szakembertől tanulhattam, és ettől lett igazán kerek ez az egész pálya”  – tette hozzá.

Dr. Totth Gedeon okleveles kertészmérnök, marketing-szakközgazdász, egyetemi oktató és az agrármarketing meghatározó hazai szakembere. Pályáját a Kertészeti Egyetemen kezdte, majd 2000 és 2014 között az Agrármarketing Centrum különböző vezetői pozícióiban dolgozott. Itt marketingstratégiák kidolgozásáért, szakmai programok irányításáért, valamint a magyar élelmiszeripar nemzetközi megjelenésének erősítéséért felelt. Számos felsőoktatási intézményben oktatott, 2000 óta a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem tanára. Az intézményben korábban a Marketingkommunikáció Tanszéket, majd 2006 és 2018 között a Kereskedelem és Marketing Intézetet vezette. Közel három évtizede segíti a Magyar Marketing Szövetség elnökségének munkáját, és meghatározó szerepet vállal annak Agrár- és Élelmiszer Tagozatában.

„A Tonk Emil Életműdíj a hazai marketingszakma egyik legfontosabb elismerése. Célja, hogy egy eredményes szakmai életút méltó jutalmazásán túl példát és inspirációt adjon a szakma minden szereplője számára” – fogalmazott Hinora Ferenc, a díjat alapító Magyar Marketing Szövetség elnöke.

A Magyar Marketing Szövetség által alapított életműdíjat 2015 óta, a szervezet Elnökségének döntése alapján ítélik oda. Az elismerés 2021-ben, a névadó halálának évében vette fel Tonk Emil nevét. Tonk Emil Magyarország első marketingvezetőinek egyike, nagy hatású tréner, előadó és felsőoktatási oktató volt, aki az üzleti kommunikáció, az értékesítés és a marketing gyakorlati tudását szakemberek generációinak adta tovább. A szakember a Magyar Marketing Szövetség alapító és örökös tagja, valamint 12 éven át ügyvezető alelnöke volt.

A Green Pledge-et az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT), a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) hozta létre 2022-ben azzal a céllal, hogy bemutassa és elismerje a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjából felelős marketinggyakorlatokat. A programhoz később a DIMSZ és az MPRSZ szakmai szervezetei is csatlakoztak.

A program negyedik évében a korábbiaknál kevesebb, ugyanakkor a Green Pledge céljaihoz szorosan kapcsolódó, releváns pályázat érkezett. Az idei mezőny egyúttal jól megmutatta azt is, hogy a fenntarthatósági kommunikáció nem egy-egy környezeti vagy „zöld” állítás használatára szűkíthető, sokrétűbb megközelítést kell alkalmazni.

A Green Pledge pályázati szempontrendszere kezdettől fogva széles megközelítést alkalmaz: a teljes marketingtevékenységhez kapcsolódó fenntarthatósági és környezetvédelmi programokat, azok hitelességét, következetességét, kommunikációját és tényleges hatását vizsgálja. Ennek megfelelően a független szakértőkből álló zsűri számára nem pusztán az a kérdés, hogy egy vállalat mit állít saját környezeti teljesítményéről, hanem az is, hogy milyen valós program áll a kommunikáció mögött, és miként képes bevonni, edukálni vagy akár cselekvésre ösztönözni a fogyasztókat.

Ez az idei pályázatokban különösen erősen jelent meg: a fogyasztói edukáció és a szemléletformálás több programban is központi szerepet kapott.

2026-ban három program részesült Green Pledge elismerésben. Az Auchan Retail Magyarország Kft. Műanyagmentes július 2025 programja a műanyaghasználattal kapcsolatos tudatosság növelésére és a fogyasztói szemléletformálásra épített, a környezetvédelmi célokat a vállalat mindennapi kommunikációjával és fogyasztói kapcsolataival összekapcsolva. A METRO Kereskedelmi Kft. Zöldebb jövő felé programja komplex módon kapcsolta össze a fenntarthatósági szempontokat a vállalat működésével és kommunikációjával, hangsúlyt helyezve arra is, hogy a környezeti felelősségvállalás a partnerek és a fogyasztók számára egyaránt érthető és követhető legyen. A Paksi Önkormányzat Nem zavar az avar! című, a TelePaks Médiacentrum közreműködésével megvalósított helyi szemléletformáló projekt pedig arra mutatott jó példát, hogy a fenntarthatósági kommunikáció nem kizárólag vállalati környezetben lehet eredményes: a program egy konkrét környezetvédelmi kérdést helyezett középpontba, és helyi kommunikációval ösztönözte a lakosság szemléletének és mindennapi gyakorlatának változását.

A díjátadásban Prof. Dr. Bándi Gyula távollétében, Dr. Megyer Örs mellett Szlávik Péter, a Philip Morris Magyarország külkapcsolati igazgatója is részt vett, a Marketing Summit egyik támogatója képviseletében.

„Az idei pályázatok ismét azt mutatták meg, hogy a fenntarthatóság hiteles kommunikációjához mindenekelőtt valódi tartalom szükséges. Különösen értékesnek tartom, hogy több program nem egyszerűen saját teljesítményéről kívánt beszélni, hanem tudatosan a szemléletformálást és a fogyasztók bevonását helyezte előtérbe. Ez az a megközelítés, amely hosszabb távon valódi környezeti hatást is képes elérni” – mondta Prof. Emeritus Dr. Bándi Gyula, a Green Pledge zsűrijének elnöke, zöld ombudsman.

„A Green Pledge-ben soha nem önmagában egy jól megfogalmazott zöld üzenetet kerestünk. Azt vizsgáljuk, van-e mögötte valós vállalás, következetes program és olyan kommunikáció, amely hiteles kapcsolatot teremt a szervezet tevékenysége és a fenntarthatósági cél között. Az idei pályázatok között különösen örömteli volt látni azokat a kezdeményezéseket, amelyek a közönséget nemcsak megszólítani, hanem bevonni és gondolkodásra késztetni is szeretnék” – emelte ki Dr. Megyer Örs, a zsűri társelnöke, az ÖRT tiszteletbeli elnöke.

„Négy év tapasztalata alapján jól látható, hogy a Green Pledge szerepe túlmutat a díjazáson. Jó példákat szeretnénk megmutatni a szakmának arról, hogyan tud a marketing a fenntarthatósági célok valódi támogatójává válni. Idén kevesebb pályázat érkezett, de a beérkezett munkák nagyon pontosan visszaigazolták ezt az irányt: a kommunikáció mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap maga a program, annak hatása és a fogyasztók szemléletformálása. Jövőre pedig már az ötödik Green Pledge-évet indítjuk, ami jó alkalom lesz arra is, hogy visszatekintsünk, mennyit változott ezen a területen a marketing szakma” – mondta Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

A Green Pledge 2026-ban negyedik alkalommal mutatta meg a marketing szakma fenntarthatósági jó gyakorlatait. 2027-ben a program az ötödik pályázati évéhez érkezik. A program részletei a www.greenpledge.hu oldalon érhetőek el.

Az európai nemzeti marketingszövetségeket összefogó, így 100 ezer szakembert képviselő European Marketing Confederation (EMC) minden évben kiválasztja Európa legnagyobb szakmai és üzleti hatást elérő marketingvezetőjét. A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) 2026-ban negyedik alkalommal választotta ki azt a nemzetközi tapasztalattal rendelkező magyar marketingvezetőt, aki a hazai szakmát képviseli az európai megmérettetésen.

Szak Zsuzsanna több mint húszéves nemzetközi marketing- és üzleti vezetői tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során hat országban élt és dolgozott. Öt éven át vezette a Henkel Consumer Brands magyarországi üzletágát. Csapatával európai szinten is kiemelkedő üzleti eredményeket ért el, amelyek elismeréseként 2025 áprilisában a vállalat düsseldorfi központjában kapott kinevezést. 2026 áprilisa óta a Laundry & Home Care üzletág európai innovációs és kommunikációs területét irányítja, emellett olyan transzformációs projekteket vezet, amelyek a Henkel marketingtechnológiai és digitális fejlődését is meghatározzák.

A European Marketer of the Year – Nominee of Hungary cím további három döntőse Balogh Barbara, a VELUX globális márkaalelnöke, Repka Eszter, a Lidl Magyarország marketingvezetője, valamint Tóth Szabolcs Attila, a BioTechUSA marketing- és e-kereskedelmi igazgatója volt.

Balogh Barbara több mint egy évtizedes nemzetközi tapasztalatot szerzett a marketing, a trade marketing, az innováció és a termékfejlesztés területén. A VELUX kelet-közép-európai marketingigazgatói pozíciója után 2025-ben nevezték ki globális márkaalelnökké, jelenleg a vállalat nemzetközi márkaépítési és pozicionálási tevékenységét irányítja.

Repka Eszter több mint tizenöt éves szakmai tapasztalattal vezeti a Lidl Magyarország közel harmincfős marketingosztályát, szorosan együttműködve a vállalat nemzetközi központjával. Munkájában a kreatív márkaépítést és az adatvezérelt döntéshozatalt kapcsolja össze az üzleti növekedés támogatásával.

Tóth Szabolcs Attila a BioTechUSA globális márkastratégiája mellett a teljes e-kereskedelmi területért és az online értékesítési platformok üzleti eredményességéért felel. Közel húszéves pályafutása során a márkaépítés, a digitális innováció és az e-kereskedelem területén szerzett tapasztalatot; irányítása alatt a vállalat digitális kereskedelmi jelenléte nemzetközileg is elismert, díjnyertes e-commerce márkává fejlődött.

A kiválasztás folyamán a szakmai testület személyes interjúk alapján is értékelte a jelöltek teljesítményét és szakmai hatását. A zsűriben a korábbi hazai díjazottak, Bánhegyi Zsófia (MMSZ, European Marketer of the Year 2025), Szabó Béla (Magyar Telekom, 2024) és Mérő Ádám (The Coca-Cola Company, 2026), valamint Dr. Papp-Váry Árpád, az MMSZ nemzetközi kapcsolatokért és edukációért felelős alelnöke vett részt.

Magyarország az eddigi nemzetközi versenyeken is eredményesen szerepelt: az MMSZ által delegált Szabó Béla és Mérő Ádám jutott a döntőbe, 2025-ben pedig Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték Zrt. akkori kereskedelmi igazgatójaként nyerte el a European Marketer of the Year címet.

A European Marketer of the Year – Nominee of Hungary 2026 elismerést a Marketing Summit díjátadó estjén, a Campaign CEE által szervezett Campaign Signature Awards Night keretében adták át. Az esten a hazai marketing- és kommunikációs szakma kiemelkedő teljesítményeit ismerték el a Signature díjcsalád díjaival.

Giovanni Pintaude Brazíliából indult, és gyakorlatilag beleszületett a szakmába: reklámügynökséget vezető, szövegíró édesapja mellett már gyerekként illusztrátorok, szövegírók és designerek között töltötte az iskolai szüneteket. Az első headline-ját 11 évesen írta. Az azóta eltelt több mint húsz évben négy országban nyolc ügynökségnél dolgozott: São Paulo után Budapesten, Düsseldorfban, Berlinben és Prágában, olyan hálózatoknál, mint a DDB, a Saatchi & Saatchi, a JWT, a TBWA, a Possible és a VML. Az ACG-hez a VML prágai irodájának Global Creative Director pozíciójából érkezett. Pályafutása során olyan világmárkákkal dolgozott, mint az adidas, a Danone, a P&G vagy a McDonald’s. Munkáit eddig több mint húsz nemzetközi díjjal ismerték el, és rendszeresen zsűrizik rangos nemzetközi versenyeken.

Az ACG-nél Giovanni Pintaude a teljes kreatív terület vezetéséért felel. Feladata, hogy a nemzetközi és a hazai ügyfeleknél egyaránt emelje a kreatív munka színvonalát, nemzetközi perspektívát és benchmarkot hozzon az ügynökség mindennapjaiba, és a kreatív igazgatókkal együtt fejlessze a kreatív csapatot és kultúrát. Emellett a nemzetközi új üzleti lehetőségek feltérképezésében és az új formátumok, köztük az AI-alapú tartalomgyártás fejlesztésében is vezető szerepet vállal. A kreatív vonal erősítésével az ACG célja, hogy a következő években a nemzetközi piacon és az ügyfélszerzésben is szintet lépjen.

„Az ACG-t az elmúlt 22 évben minden nagy piaci változás erősebbé tette, és most egy minden eddiginél gyorsabb technológiai átalakulás közepén vagyunk. Mi ebben nem kivárni akarunk, hanem nagyobbat álmodni: az ACG-t nemzetközi ismertségben és elismertségben is a legjobbak közé vinni, és a régiós léptéket meghaladva jelentős globális megbízásokon dolgozni. Giovanni személyében azt a szakembert találtuk meg, aki nemzetközi tapasztalata mellett a személyiségével és a vezetői hozzáállásával is illeszkedik hozzénk és céljainkhoz. Abban hisz, hogy bárhol is vagyunk a világon, csak rajtunk múlik, hova jutunk el, egyénként és csapatként egyaránt. Pontosan erre a gondolkodásra van most szükségünk” – mondta Blaskó Nikolett, az ACG alapító-ügyvezetője.

„Az ACG-ben egy olyan csapatot ismertem meg, amelynek nem csak múltja, hanem jövőképe és nemzetközi ambíciója is. Számomra a kreatív munka receptje országhatároktól vagy felületektől függetlenül ugyanaz: kell hozzá egy valódi emberi insight és egy egyszerű, erős ötlet. Ezt szeretném a csapattal együtt még következetesebben és nagyobb léptékben megvalósítani, hogy az ACG munkái a régión túl is visszhangot keltsenek” – tette hozzá Giovanni Pintaude, az ACG Chief Creative Officere.

A Magyar Reklámszövetség Közterületi (OOH) Tagozata szerint a tervezet káros hatásai mellett érthetetlen, hogy alternatív szabályozási megoldásokat meg sem vizsgáltak, ezért a szervezet azt kéri a kormánytól, hogy a tervezetet jelenlegi formájában ne terjessze döntésre: hosszabbítsa meg a véleményezési határidőt, készíttessen kiegészítő hatásvizsgálatot alternatív megoldásokkal összehasonlítva, és vonja be az iparágat az egyeztetésbe. A Tagozat egyúttal továbbra is felajánlja szakmai erőforrásait egy szakmailag megalapozott, a magyar gazdaságot előbbre vivő szabályozás megalkotásához.

A reklám és a reklámeszköz elhelyezésének szabályairól szóló kormányrendelet káros hatásait maga az előterjesztő igazolja vissza: saját bevallása szerint is 1140 munkahely megszűnésével, 3,4 milliárd forint adóbevétel-kieséssel, több mint 20.700 fő érintettségével, ingatlantulajdonosok és beszállítók bevételkiesésével, valamint kártérítési perek kockázatával jár.

A Magyar Reklámszövetség Közterületi (OOH) Tagozata felhívja a hirdetési piac valamennyi érintettjét – hirdetőket, ügynökségeket, kis- és középvállalkozásokat egyaránt -, hogy a társadalmi egyeztetésre rendelkezésre álló időben, szeptember 26-a éjfélig aktívan vegyenek részt a folyamatban, és mondják el véleményüket: a tervezet jelenlegi formájában történő elfogadása súlyosan károsítja a magyar kkv-kat, és egy fontos, hatékony hirdetési eszközt vesz el az üzleti szereplőktől. (A társadalmi egyeztetésre itt lehet beküldeni az észrevételeket.)

A Tagozat szerint a szabályozás legsúlyosabb, eddig kevés figyelmet kapott hatása, hogy gyakorlatilag megszünteti az egyik legszélesebb tömegelérést biztosító hirdetési eszközt, az óriásplakátot – a plakátok 90 százaléka tűnik el anélkül, hogy érdemi alternatíva állna a hirdető vállalkozások rendelkezésére. Ez közvetlenül korlátozza a magyar üzleti szféra hatékony, nagy tömegeket elérő hirdetési lehetőségeit, különösen azokban az iparágakban és azoknál a kkv-knál, amelyek számára az online, célzott hirdetési csatornák nem jelentenek reális alternatívát.

Az óriásplakátok nagy részének eltűnése mellett a megjelent rendelettervezet érthetetlen módon egy másik, az elmúlt 16 év kormányzati kommunikációjában és politikai kampányaiban is jelentős szerepet játszó közterületi eszköztípus, nevezetten a megállókban vagy utasvárókban elhelyezett citylight pozícióját érdemben erősíti.

A Tagozat megítélése szerint összességében a szabályozás gyakorlatilag két piaci szereplőnek kedvez: az egyik multinacionális háttérrel rendelkezik és az elmúlt 16 évben is kiemelkedő szereplője volt a közterületi reklámfelületek piacának, a másik pedig egy jól ismert, NER-közeli tulajdonosi körhöz köthető. Ők jelentős megállókban és utasvárókban elhelyezett citylight állománnyal rendelkeznek, amelyek továbbra is az utcákon maradnak, miközben magyar KKV-k százával mennek majd tönkre, akiknek az óriásplakáton kívül más eszközük nincsen. Ez a piaci verseny szempontjából elfogadhatatlan, versenysemlegességet sértő helyzetet teremt.

A Tagozat különösen károsnak tartja, hogy a tervezet előkészítése során iparági konzultáció nem, csak egyoldalú tájékoztatás történt, a szakmai szervezet korábban proaktív módon megfogalmazott álláspontját a jogalkotó egyáltalán nem vette figyelembe.

„Nem a piac tisztításával van bajunk, sőt: partnerek vagyunk egy olyan szabályozás kialakításában, amely jó a nemzetgazdaságnak, és tisztességes versenyt biztosít minden szereplőnek. Abban is egyetértünk, hogy politikai reklámok, erőszakot sugárzó hirdetések legyenek betiltva ezeken a felületeken, gyermekek fejlődésére káros hirdetéseket pedig tűzzel-vassal írtsuk. De ez a tervezet nem erről szól, sokkal inkább néhány szereplőnek kedvez, miközben durván sérti magyar kisvállalkozások érdekeit, akik évtizedek óta tisztességesen építették fel ezt a piacot. Nehéz szabadulni attól a benyomástól, hogy a szabályozás mögött az elmúlt másfél évtized közterületi politikai hirdetéseivel szembeni indulat is ott van, és hogy ennek az árát most az egész iparág fizeti meg. De azt látni kell, hogy nem minden szereplő, sőt, tulajdonképpen alig pár cég az, aki felületein hirdette a korábbi kormányzat hirdetéseit. Közöttük lesznek az új szabályozás túlélői, miközben tisztességes magyar kisvállalkozások garmadája húzhatja le a rolót. Miért öntjük ki a gyereket a fürdővízzel együtt? A tervezetből az is kitűnik, hogy a kormány téves adatok alapján készítette el a tervezetet. A tisztességes magyar kkv-k, akik engedélyek birtokában befektettek ebbe a piacba, kártérítési perek tömegeit indíthatják el az állam ellen, amit az adófizetők pénzéből kell majd kifizetni” – mondta Bauer Tamás, az MRSZ Közterület Tagozatának elnöke.

A szakmai szervezet arra hívja fel a kormány és a közvélemény figyelmét, hogy a hatásvizsgálat dokumentuma önmagával is ellentmondásba kerül: egyik pontja szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképessége „nem változik érdemben”, ugyanez az anyag azonban 20 700 érintett főről, 1140 megszűnő munkahelyről és 3,4 milliárd forintos adóbevétel-kiesésről ad számot. A tervezet költségvetési hatása négy év alatt összesen mintegy 2,2 milliárd forinttal rontja az egyenleget – az egyenlegjavító oldalon pedig 1,2 milliárd forintnyi, „az elbontás elmaradása miatti bírságbevétel” is szerepel, vagyis a jogalkotó maga sem számol azzal, hogy az érintett eszközök ténylegesen eltűnnek a közterületekről, hiszen fizikailag is lehetetlen ezt a megadott határidőre teljesíteni. Tehát amellett, hogy sok magyar KKV csődbe megy, a nulla árbevétel mellett még milliókat ki is kell adjanak a felületek bontása miatt, amit ráadásul a lehetetlen határidő miatt nem fognak tudni tartani és ezért plusz bírságot kapnak.

A tervezet abból indul ki, hogy a közterületi reklámok zavarják az embereket: a sebtében összerakott hatásvizsgálati lap egyetlen megnevezett előnye az, hogy „a csökkentett mennyiségű reklámeszközzel a települések élhetősége növekszik”, és a dokumentum a lakosságot kifejezetten a nyertesek közé sorolja. Az MRSZ felkérésére a Závecz Research friss, augusztusi kutatása szerint azonban a magyar lakosság négyötöde nem tartja zavarónak a gazdasági és társadalmi célú közterületi hirdetések jelenlétét. Vagyis az az egyetlen előny, amelyre a szabályozás az indokát alapozza, a lakosság megítélésében nem jelenik meg.

A hatásvizsgálati lap egy eddig alig tárgyalt következményt is rögzít: a reklámeszközök elbontásának kötelezettsége a reklámeszközöknek helyet adó magánterületek tulajdonosaira hárul, és ez összesen 19 ezer ingatlantulajdonost érint. Közöttük nagy számban vannak magánszemélyek, társasházak és mezőgazdasági gazdálkodók, akik nem reklámpiaci szereplők, és sok esetben nem ők telepítették az érintett szerkezetet.

A tervezet az önkormányzatok mozgásterét is jelentősen szűkíti. Egyrészt a településeknek a saját közigazgatási területük mindössze mintegy tíz százalékán marad érdemi joguk a reklámok elhelyezésének helyi szabályozására, vagyis éppen a településkép alakításának eszköze kerül ki a kezükből. Másrészt a tervezett területi korlátozások miatt a közterületek jelentős részéről eltűnnek azok a felületek, amelyek után a települési önkormányzatok ma közterület-használati és bérleti díjbevételhez jutnak. Mindezt úgy, hogy az előterjesztő saját hatásvizsgálati lapja az érintett 587 önkormányzatot az intézkedés nyertesei között sorolja fel.

A Magyar Reklámszövetség Közterületi (OOH) Tagozata ezért arra kéri a Kormányt, hogy a rendelettervezetet jelenlegi formájában ne terjessze döntésre. Kérjük a véleményezési határidő meghosszabbítását, kiegészítő hatásvizsgálat elkészítését – amelyhez a Tagozat a saját, teljes körű piaci felmérésének adatait térítésmentesen rendelkezésre bocsátja -, valamint érdemi szakmai egyeztetést a piaci szereplők tényleges bevonásával, egy arányos és versenysemleges szabályozás kialakítása érdekében.

Az EPAM Systems a világ egyik legnagyobb szoftverfejlesztő cége, amelynek  elnök-vezérigazgatói tisztségét 2025 őszén vette át Fejes Balázs, aki saját vállalkozása, a Fathom Technology szoftverfejlesztő felvásárlása révén csatlakozott az előbbi céghez. Több mint két évtizedes pályája során számos különböző vezetői pozícióban kulcsszerepet játszott az EPAM Systems európai és svájci operációjának kiépítésében, stabil alapot teremtve a cég globális piacokon való terjeszkedéséhez. Emellett kulcsszerepet játszott abban, hogy a társaság regionális cégből globális nagyvállalattá váljon.

Fejes Balázs irányítása alatt az EPAM sikeresen integrálta a generatív mesterséges intelligenciát nem csak a globális szolgáltatási portfóliójába, hanem a saját működésébe is. Vezetésével a vállalat olyan innovatív ökoszisztémákat skálázott fel, amelyek felgyorsítják a partnerek digitális és AI transzformációját. Kiemelkedő vezetői eredménye, hogy a változékony makrogazdasági környezet ellenére stabilizálta az üzletágak növekedését, optimalizálta a globális működési modellt, és új, kiemelten magas értékű stratégiai partnerségeket alakított ki.

Elindította a fejlesztői állomány kiterjedt átképzési programjait, létrehozva többek között az új „AI engineer” munkakört és az autonóm, ágens alapú rendszerekhez (agentic workflows) szükséges mérnöki kompetenciákat. Mindezek az AI-korszakban való hatékonyságnövelést célző stratégiai lépések az IVSZ szakmai zsűrijének döntésében is jelentős szerepet játszottak a 2026-os Gyurós Tibor-díj odaítélésekor.

Fejes Balázs a díjátadón arról beszélt, hogy az AI munkaerőpiaci hatásaira való felkészülés nem halogatható: vállalati és országos szinten is foglalkozni kell azokkal, akiknek a munkáját a technológiai változás érdemben átalakíthatja vagy megszüntetheti. Kiemelt vezetői feladatnak tartja azt is, hogy a vállalatok tudatosítsák munkatársaikban a folyamatos tanulás és az AI-készségek elsajátításának fontosságát, és aktívan segítsék őket az alkalmazkodásban.

A díjat 2026. szeptember 17-én, az IVSZ Menta ‘26 konferencián ünnepélyes keretek közt Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke adta át Fejes Balázsnak a Central European University épületében. Az idei díjazott a vándordíjat Egerszegi Krisztiántól, a MiniCRM igazgatósági tagjától vette át, akinek cégépítő munkáját  2025-ben ismerték el a Gyurós Tibor-díjjal.

Az elmúlt években többek között Kő Róbert (Dorsum Zrt.), Patay Szabolcs (Commsignia), Csorba Gyula (Dorsum Zrt.), Birmacher Barnabás (Bitrise), Csillag Péter (Starschema), valamint Kádár Tamás (SEON) munkáját ismerték el a Gyurós Tibor-díjjal. A korábbi díjazottakkal készült beszélgetések  itt tekinthetők meg.

„Természetesen a profi olvasó gazdagabban, árnyaltabban közelebbről tud megnézni egy szöveget, de az átlagos olvasó olvasata pontosan ilyen, abban is benne van, hogy igazából többet tud a műről, mint a szerző, szerintem.” – mondta el Bognár Péter a díj átvételekor.

Az 1982-ben született Bognár Péter Békés Pál-, Petri György- és Artisjus-díjas költő, regényíró 2003 óta publikál verseket. Első kötete Sajna-sebaj címmel 2005-ben jelent meg, ezt követte 2012-ben a Bulvár című verseskötet, hogy aztán 2015-ben egy áltudományról készítsen áltanulmány-kötetet A rodológia rövid története címmel. A többféle műfajjal kísérletező alkotó 2017-ben újabb verseket publikált A fényes rend címen majd ismét új terület felé fordulva 2022-ben megjelentette a Hajózni kell, élni nem kell című regényét, mely a detektív trilógia első kötete volt. A sorozat második könyve a 2023-ban megjelent Minél kevesebb karácsonyt című polgárőrkrimi volt, a harmadik darabja pedig a most díjnyertes alkotás, az Elmész, visszajössz, sose halsz meg.

A díjazottról a szakmai zsűri döntött. Dr. Margócsy István méltatásában egyrészt kiemelte a szerző regényének alapgesztusát – a kétértelműséget, másrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy „Bognár parodisztikus hajlama nagyszabású, karneváli panorámát fog át: nem lineáris áttekintést ad egy nyomozás lefolytáról, hanem egyrészt folyondáros töredékességgé oldja az események egységességét, másrészt a pikareszk jellegű kalandozásokat klasszikus értelemben vett párhuzamos történetekként mutatja be; harmadrészt pedig mindvégig szentimentális és önironikus kommentárokkal kíséri nyomozásának és önmegismerésének, személyes szenvedéstörténetének és kudarcának ismertetését (s regényét teleszórja az elbeszélés irodalmi háttéranyagának szelíd megidézésével, hol Beckettre, hol Sterne-re, hol Plutarkhoszra hivatkozván). S mindezt egybefogja Bognár antikizáló, azt hiszem, legerősebben az epikuroszi hagyományra visszavezethető humora, amely mindent egyben lát, s egyaránt humorosként tünteti fel a jónak és rossznak a világban betöltött szerepét, valamint annak megítélését.”

A rövidlistán Barnás Ferenc Most és halála óráján, Bognár Péter Elmész, visszajössz, sose halsz meg, Fancsali Kinga Nem a haláltól, Kollár Árpád Nád, Szálinger Balázs Mintha repülnék (Petőfi nyomán a Felföldön), Takács Zsuzsa A maradás szégyene és Tóth Krisztina Szeleknek fordít című kötete szerepelt.

Az Esterházy Irodalmi Díj második évében a szakmai zsűri összetétele megújult. D. Tóth Kriszta író, újságíró és Dejcsics Konrád bencés szerzetes, gimnáziumi tanár idén csatlakozott Mácsai Pál színművész rendezőhöz, dr. Margócsy István irodalomtörténészhez és Terézia Mora író, műfordítóhoz. A zsűri tavasszal a több mint harminc szerkesztőség, irodalmi műhely és egyetemi intézet által jelölt összesen 61 mű közül választotta ki azt a hét alkotást, amely felkerült az idei shortlistre.

„Az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem az egyik legfontosabb eszközünk arra is, hogy jobban értsük a körülöttünk lévő világot és egymást. Az Esterházy Irodalmi Díjjal ezért nemcsak a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotóit szeretnénk elismerni, hanem ahhoz is hozzá szeretnénk járulni, hogy minél többen váljanak a kortárs irodalom aktív olvasóivá. – mondta el Czigány Balázs, az Esterházy Magyarország Alapítvány kulturális igazgatója, az Esterházy Irodalmi Díj alapítója és vezetője.

Az idei díjátadó helyszíne az Esterházy Irodalmi Díj konzorciális partnere, az Örkény Színház volt. Az esten Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is köszöntőt mondott.

A díjátadó ugyanakkor nemcsak a nyertes kihirdetéséről szólt. Az Út és utazás című irodalmi-zenei est az idei shortlist hét alkotását közös színpadi térbe helyezte: az Örkény Színház művészei a jelölt művekből olvastak fel, az amerikai Poiesis Quartet zenészei pedig kortárs zenei művekkel kapcsolódtak a szövegekhez. A külső és belső utak, bolyongások, menekülések és visszatérések motívuma mentén létrejött előadás így a díjazott mellett az idei év teljes irodalmi mezőnyére is ráirányította a figyelmet.

Az Esterházy Irodalmi Díj második évada a díj köré épülő programokkal is tovább bővült. Idén indult el az Aposztróf – Esterházy Irodalmi Verseny, amely magyarországi és határon túli, 9–12. osztályos középiskolásokat hív közös gondolkodásra és vitára a kortárs irodalomról. A diákok az első fordulóban az idei Esterházy Irodalmi Díj longlistjéről és shortlistjéről választhattak művet, majd személyes hangvételű érvelő szövegben fogalmazhatták meg, miért ajánlanák – vagy éppen miért nem ajánlanák – az adott könyvet egy kortárs könyves közösségnek. A legjobb pályázók októberben egy háromnapos szakmai és közösségi döntőn vesznek részt. A kezdeményezés célja, hogy a kortárs irodalom ne kizárólag szakmai diskurzus tárgya legyen, hanem személyes olvasmányélményként is közelebb kerüljön a fiatalabb generációkhoz.

Az Esterházy Magyarország Alapítvány 2025-ben alapította az Esterházy Irodalmi Díjat a magyar nyelven kiemelkedő értéket alkotó kortárs szerzők elismerésére. A kezdeményezés célja a kortárs irodalom társadalmi megbecsülésének növelése, valamint egy olyan kulturális közeg és párbeszéd megteremtése, amelyben az irodalom és az olvasás minél szélesebb közönséget érhet el. A díjat első alkalommal Darvasi László vehette át Neandervölgyiek című háromkötetes nagyregényéért. A díjazott az elismeréssel és a tízezer eurós pénzjutalommal együtt Kelemen Zénó Aposztróf/Idézőjel című kisplasztikáját vehette át. Az Esterházy Irodalmi Díj konzorciális partnerei a Líra Könyv Zrt. és az Örkény Színház.

Nyitó kép: Bognár Péter átveszi a díjat dr. Ottrubay Istvántól.