A humanoid robotok fejlődése az elmúlt években látványosan felgyorsult, miközben a technológia egyre közelebb kerül a mindennapi felhasználáshoz. Ebbe a trendbe illeszkedik a Unitree R1 is, amely a fejlett mozgásvezérlést és érzékelést egy könnyű, mobil és sokoldalú platformban egyesíti. A robot 121 centiméter magas, körülbelül 29 kilogramm tömegű, és felszereltségtől függően 20 vagy 26 szabadsági fokkal rendelkezik a robot testében, ami az opcinális ügyeskezekkel és megfogókkal akár 40 szabadságfokig bővíthető.

Szélesebb kör számára nyílhat meg a humanoid robotika

Az R1 egyik legfontosabb újdonsága nem kizárólag a technológiai képességeiben rejlik. A Unitree célja, hogy a humanoid robotika ne csak a legnagyobb kutatóintézetek és technológiai vállalatok számára legyen elérhető. Az R1 olyan árszintet képvisel, amely a korábbiaknál jóval szélesebb kör számára teszi lehetővé a humanoid robotok alkalmazását és kipróbálását.

„Ezzel a humanoid robottal jóval szélesebbre nyílik a hozzáférhetőség. Ilyen árszinten korábban nem volt elérhető humanoid robot a piacon, így ma már sokkal többen engedhetik meg maguknak – legyen szó oktatási, kutatási vagy szórakoztatási célról. Nagy lépés ez az egész iparág számára, és örülünk, hogy Magyarországon az első példányok már használatba kerültek. A következő hónapokban az R1-es robotokkal számos konferencián és rendezvényen lehet majd személyesen is találkozni” – mondta Körömi János, az INFUZE Robotics ügyvezetője.

Akár 40 szabadságfok, binokuláris kamera és körülbelül egyórás üzemidő

A Unitree R1-et úgy tervezték, hogy a fejlesztők és felhasználók számára rugalmas robotikai platformot biztosítson. A robot felszereltségtől függően 20 és 40 közötti szabadságfokkal rendelkezik, binokuláris kamerával és mikrofonrendszerrel érzékeli környezetét, kapcsolódását pedig többek között Wi-Fi 6 és Bluetooth 5.2 biztosítja. Az OTA-frissítéseknek köszönhetően a rendszer folyamatosan naprakészen tartható. A fejlesztői (EDU) változatok akár 100 Tops számítási kapatású NVIDIA Jetson AI chipekkel érkeznek, amiket kifejezetten a roboton belüli mesterséges intelligencia és gépi látási algoritmusok futtatására optimalizált a gyártó.

A körülbelül egyórás üzemidőt gyorsan cserélhető akkumulátor egészíti ki, ami különösen rendezvényeken, bemutatókon vagy hosszabb fejlesztési munkamenetek során lehet praktikus. A robot magasabb felszereltségei külső áramforrásról is üzemeltethetők, így működésüket nem korlátozza az akkumulátor kapacitása.

Egy robot, többféle szerepben

Az R1 felhasználási lehetőségei túlmutatnak a klasszikus robotikai fejlesztéseken. Egyetemek, kutatóhelyek, fejlesztők és innovatív vállalkozások számára egyaránt érdekes platform lehet oktatási, kutatási és fejlesztési projektekben. Közben a robot fizikai jelenléte és mozgásképessége miatt olyan területeken is szerepet kaphat, ahol a technológia bemutatása önmagában is élményt jelent.

Az INFUZE Robotics ezért nemcsak értékesíti, hanem rendezvényekre és kiállításokra bérbe is adja a Unitree R1-et. Így a humanoid robot azok számára is elérhető, akik egy saját robot beszerzése nélkül szeretnék testközelből megmutatni közönségüknek, ügyfeleiknek vagy munkatársaiknak, milyen irányba tart a robotika.

„Az R1-nél éppen az a különleges, hogy nem kell feltétlenül robotikai laboratóriumban találkozni vele. El lehet vinni egy rendezvényre, kiállításra vagy bemutatóra, és a látogatók saját szemükkel láthatják, hogyan mozog egy modern humanoid robot. Ez egészen más élményt ad, mint egy videó vagy egy képernyőn látott demonstráció” – tette hozzá Körömi János.

Az első magyarországi Unitree R1-ek már megtekinthetők az INFUZE Robotics-nál, ahol a robot megvásárolható, illetve rendezvényekre és kiállításokra bérelhető.

A Unitree R1 hivatalos magyarországi indulóára: bruttó 3.990.00,- (nettó: 3.141.732,-)

Az AI Readiness Index 2024-ben mérte fel először a magyarok mesterséges intelligenciához kapcsolódó felkészültségét; az eredeti metódust alkalmazva, idén is egy tízfokú skálán számszerűsíti a lakosság aktuális tudását, valamint azt, hogy mennyire használja ki az AI-technológiákban rejlő lehetőségeket. Idén a két előadó, Greifenstein Jakab és Kelemen Ákos, nemcsak az idei eredményeket elemezték, hanem a három év távlatából kirajzolódó tendenciákra is felhívták a figyelmet.

2024-ben az első mérés során 3,9 pontot ért el a hazai index, amely 2025-re 4,44-re emelkedett. Az idei eredmény már 5,13 pont, vagyis a magyar internetezők AI-felkészültsége harmadik éve folyamatosan javul. A növekedés ezúttal az aktuális tudás és a technológia gyakorlati kihasználása terén is megfigyelhető. A kutatás a mintegy 6,5 millió magyar internetező AI-hoz kapcsolódó hozzáállásáról, ismereteiről és felhasználói szokásairól ad átfogó képet.

Idén kiderült, hogy a magyar internetezők már 71 százaléka használ mesterséges intelligenciát a mindennapokban (tavaly ez 42 százalék volt), az idősebb korosztályok (X, Baby Boomer és Veterán generációk) pedig idén először mutattak jelentős felzárkózást. A Publicis Groupe Hungary megbízásából készült legfrissebb AI Readiness Index szerint a hazai AI-felkészültség egy év alatt 4,44-ről 5,13-ra emelkedett. Bár a magyarok továbbra is bizakodóak a technológia jövőbeli hatásaival kapcsolatban, tízből négy internetezőnek vannak fenntartásai az AI használatával szemben.

Az AI már nem csak a fiatalok technológiája

Összességében elmondható, hogy az új technológia továbbra is a Z generáció körében a legelterjedtebb, amelynek tagjai közül 81 százalék él az AI nyújtotta lehetőségekkel. Az idei kutatás egyik legfontosabb eredménye ugyanakkor az idősebb korosztályok felzárkózása: az X generációtól (1965-1980) egészen a Veterán generációig (1928-1945) minden vizsgált csoportban jelentősen nőtt a használat mértéke.

A Veterán generáció tagjainak már az 50 százaléka használ AI-alapú megoldásokat, ami azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia fokozatosan kilép a fiatal, digitálisan magabiztos felhasználók köréből. A technológia egyre több korosztály számára válik a hétköznapi információszerzés és problémamegoldás eszközévé.

Foglalkozás szerint a tanulók járnak az élen, körükben 91 százalékos az AI használata. Őket az egyéni vállalkozók követik 85 százalékkal, akiknek a technológia gyorsan és rugalmasan elérhető támogatást jelenthet a mindennapi feladatok során. Érdekesség, hogy már a nyugdíjasok 55 százaléka is használ mesterséges intelligenciát.

Magánéleti kérdésektől az egészségügyi leletekig

Bár az AI az élet egyre több területen jelen van, a magyarok továbbra is elsősorban a privát életben felmerülő kérdésekkel kapcsolatban fordulnak a mesterséges intelligenciához. A megkérdezettek válasza alapján második leggyakrabban fordításra használja a lakosság az AI-t, míg harmadik helyen az egészségügyi leletek értelmezése végzett. A top lista másik két helyén a képgenerálás, illetve a munkahelyi, szakmai kérdések megválaszolása szerepel 31 százalékos eredménnyel.

A sorrend alapján a mesterséges intelligencia egyelőre személyes asszisztensként épül be a magyarok életébe. Miközben a privát felhasználás fokozatosan sokszínűbbé válik, a munkahelyi alkalmazás továbbra sem használja ki teljes mértékben a technológiában rejlő lehetőségeket.

A generációk között nemcsak az AI használatának mértékében, hanem annak céljában is jelentős különbségek vannak. A fiatalok leginkább képgenerálásra használják a technológiát, ami jól mutatja, hogy számukra az AI a kreatív önkifejezés és a vizuális tartalomkészítés természetes eszközévé vált; a nyugdíjasok ezzel szemben leggyakrabban a magánéletükben felmerülő kérdésekre keresnek választ, ezt pedig az egészségügyi adatok és leletek értelmezése követi.

A ChatGPT vezet, a Gemini nagyot ugrott

A spontán ismertségben továbbra is a ChatGPT a legismertebb mesterségesintelligencia-platform Magyarországon. Az előző évben a Geminit és a Copilotot is hasonlóan erős ismertség jellemezte (6,2 és 4,0 százalék), idén azonban tovább nőtt a szakadék a szolgáltatások között.

Miközben a ChatGPT megőrizte vezető pozícióját, a Gemini ismertsége jelentősen nőtt, 24,1 százalékra; a Copilot ezzel szemben lemaradt a két vezető platformtól, 6,3 százalékos a spontán ismertsége. Az eredmények arra utalnak, hogy a magyar felhasználók számára az AI egyre inkább néhány széles körben ismert, általános célú platformmal válik azonossá.

Bizakodó hangulat, óvatosabb felhasználók

A megkérdezettek válasza alapján a többség továbbra is pozitívan áll ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia milyen hatással lehet a jövőre és a munka világára. A válaszadók 44 százaléka ugyanakkor úgy gondolja, hogy az AI jelenleg nincs érdemi hatással a munkahelyi mindennapjaira.

A generációs eredmények ezen a területen is érdekes változást mutatnak. A tanulók körében megjelent egyfajta kiábrándulás, és az előző időszakhoz képest kevésbé érzik úgy, hogy az AI alapjaiban alakítaná át az életüket. Ez arra utalhat, hogy a technológia az intenzív használat miatt fokozatosan elveszíti újdonságértékét, és rendkívüli innováció helyett hétköznapi eszközzé válik számukra.

Ezzel párhuzamosan a Baby Boomer generáció (1945-1964) körében jelentősen erősödött az AI jövőbeli hatásába vetett bizalom. Miközben tehát a fiatalok egyre realistábban ítélik meg a technológia átalakító erejét, az idősebb korosztályok most kezdik szélesebb körben felfedezni annak gyakorlati lehetőségeit.

„A felmérés egyik legfontosabb, első pillantásra rejtett tanulsága, hogy az AI ott aratott áttörést a felhasználási esetek tekintetében (privát kérdések: 60%, fordítás: 41%), ahol bevált, jól működő alternatívák voltak már versenyben. Ez valódi, tudatos felhasználói váltást tükröz egy jobb megoldás felé. Ezzel szemben a munkahelyi felhasználás mindössze 31%-on áll, holott itt nem is volt „bevált ellenfél”, amit le kellett volna győznie. A lemaradás tehát nem technológiai korlát, hanem adaptációs hiányosság: hiányzik a konkrét use case, a célzott képzés és a mintaadás. A technológia készen áll, az emberek nyitottak – a hiányzó láncszem a tudatos bevezetés és támogatás” – fogalmazott Kelemen Ákos, a PwC Magyarország menedzsere.

Meggyőző tévedések és az elbutulástól való félelem

A növekvő használat nem jelenti azt, hogy eltűntek volna a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kételyek. A válaszadók 40 százalékának vannak fenntartásai a technológiával szemben.

A bizalmatlanság legfontosabb oka, hogy az AI meggyőző módon képes hibás vagy valótlan információkat közölni – ezt a fenntartásokkal rendelkezők 60 százaléka emelte ki. Szinte ugyanennyien, 59 százalék tart attól, hogy a technológia rendszeres használata, a teljes ráutaltság hosszabb távon az emberi készségek gyengüléséhez, egyfajta elbutuláshoz vezethet.

Az idei eredmények összességében egy érettebb AI-használói kultúra kialakulását mutatják. A magyar internetezők egyre nagyobb arányban és egyre több élethelyzetben fordulnak a technológiához, miközben pontosabban érzékelik annak korlátait és kockázatait is. Az AI Readiness Index növekedése így nemcsak az eszközök terjedését jelzi, hanem azt is, hogy a mesterséges intelligencia lassan minden generáció számára a hétköznapok részévé válik. A következő kihívást már nem pusztán a további felhasználók bevonása jelenti, hanem a tudatos, kritikus és értékteremtő használat megerősítése.

Greifenstein Jakab, a Publicis Groupe Hungary Data & Technology igazgatója így vélekedik az idei kutatásról: „Idén is nagy izgalommal vártam a kutatás eredményeinek megérkezését. Nagyon gyorsan fejlődik ez az iparág, sokat lehet hallani arról, hogy mennyire beleszövi magát a mindennapjainkba, de nem könnyű átérezni, hogy a híreken túl, az általános köztudatban mégis hogyan él ez a technológia. Mivel már harmadik éve végezzük ezt a kutatást, mostanra jól láthatóak a trendek alakulásai, az egyes új eszközök vagy bizonyos cégek marketing tevékenységei, hogyan hatottak a lakossági felhasználásra. Idén már tisztán látszik, hogy nem egy múló trendről beszélünk, még a legidősebbek életének is szerves részévé vált az AI.”

Az Esterházy Magyarország Alapítvány által 2025-ben létrehozott irodalmi elismerést idén második alkalommal ítélik oda. A zsűri hét, rövidlistára került kötet közül választja ki egyhangú döntéssel az idei nyertest. Tavaly Darvasi László Neandervölgyiek című háromkötetes regénye kapta az Esterházy Irodalmi Díjat.

Az elismerés célja, hogy rangos, független és értékelvű díjként hívja fel a figyelmet a kortárs magyar irodalom kiemelkedő műveire és alkotóira. A díjat minden évben olyan író vagy költő nyerheti el, aki az előző naptári évben magyar nyelven kiemelkedő regényt vagy verseskötetet jelentetett meg.

A 2026-os Esterházy Irodalmi Díj rövidlistáján hét kötet szerepel:

Barnás Ferenc: Most és halála óráján (Jelenkor Kiadó)
Bognár Péter: Elmész, visszajössz, sose halsz meg (Magvető Kiadó)
Fancsali Kinga: Nem a haláltól (Erdélyi Híradó Kiadó – Fiatal Írók Szövetsége)
Kollár Árpád: Nád (Kalligram Könyvkiadó)
Szálinger Balázs: Mintha repülnék. (Petőfi nyomán a Felföldön) (magánkiadás)
Takács Zsuzsa: A maradás szégyene (Magvető Kiadó)
Tóth Krisztina: Szeleknek fordít (Magvető Kiadó)

A nyertesről dr. Margócsy István irodalomtörténész, Terézia Mora író és műfordító, Mácsai Pál színművész és rendező, D. Tóth Krisztina író és újságíró, valamint Dejcsics Konrád bencés szerzetes, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója dönt. A díjazott Kelemen Zénó szobrászművész Aposztróf/Idézőjel című kisplasztikáját, valamint 10 000 euró pénzjutalmat kap.

A díjátadó ugyanakkor nem csupán az idei nyertes kihirdetéséről szól: az esemény egy önálló irodalmi-zenei estként is megszólal. Az Út és utazás című műsor a rövidlistás kötetek szövegeiből építkezik, és a külső vagy belső utazás, a bolyongás, a tévelygés, a menekülés és a visszatérés különböző formáit állítja középpontba.

A művekből Bíró Krisztina szerkesztésében Szandtner Anna, Kókai Tünde és Friedenthal Zoltán, az Örkény Színház művészei olvasnak fel. A szöveges részletekhez az Alapítvány meghívására Budapestre érkező amerikai Poiesis Quartet kapcsol zenei reflexiókat.

A többszörösen díjazott, fiatal nemzetközi zenészekből álló vonósnégyes a klasszikus repertoár mellett előszeretettel mutat be kortárs kompozíciókat is. A szeptemberi esten több olyan zenemű is felcsendül, amelyet kifejezetten a kvartett számára komponáltak, így az irodalmi szövegek és a kortárs zene egymásra reagálva alakítják a díjátadó műsorát.

Az Esterházy Irodalmi Díj díjátadója és az Út és utazás című est 2026. szeptember 17-én 19 órakor kezdődik az Örkény Színházban. Az eseményre még kaphatók jegyek.

A Mastercard kutatásaira, valamint az Egyesült Államokban, Európában és Ázsiában dolgozó négy vezető jövőkutató meglátásaira épülő jelentés azt vizsgálja, hogyan nézhet ki a mindennapi élet a fizetések szemszögéből az évtized végére.

A jelentés megállapításai szerint a jövőben mindennapjaink részévé válhatnak az olyan AI-alapú ügynökök, amelyek képesek lealkudni az árat; az olyan okosórák és okosgyűrűk, amelyek megmutatják, hogyan teljesítenek a megvásárolt termékek az értékesítés után.

„A Mastercard hatvan éve biztosítja az egyszerű és biztonságos fizetési megoldásokat, és ez a küldetésünk a vásárlás történetének egyik legnagyobb átalakulása idején is folytatódik” – mondta Márkus Gergely, a Mastercard country managere. „Az AI egyre többször segít az embereknek eldönteni, mit vásároljanak, a jövőben pedig már magát a vásárlást is elvégzi helyettük. Az olyan megoldások, mint az Agent Pay, olyan jövőt tesznek lehetővé, amelyben a technológiára bízzuk, hogy a nevünkben bonyolítsa le a tranzakciókat. A jelentés arra hívja fel a fogyasztók és a vállalkozások figyelmét, hogy már ma tegyenek kisebb, gyakorlati lépéseket annak érdekében, hogy közösen felkészüljenek erre a jövőre.”

Az AI-ügynökök általánossá válnak

A világ négy vezető, az AI és a kereskedelem jövőjével foglalkozó szakértőjével – Magnus Lindkvisttel, Patrick Dixonnal, Katja Forbes-szal és Theodora Lauval – közösen megfogalmazott előrejelzések feltárják azokat a változásokat, amelyekre mindenkinek fel kell készülnie. Várhatóan a mindennapi vásárlások – mint például az élelmiszerek, a gyógyszerek vagy az előfizetések – lesznek az első olyan területek, amelyeket a fogyasztók AI-ügynökökre bíznak.

„2030-ra a vásárlás már nem ugyanazt fogja jelenteni” – mondta Magnus Lindkvist, a jelentés vezető jövőkutatója. „Az AI-ügynökök intézik majd a rutinszerű beszerzéseket, miközben a shopping olyasmivé válik, amit felfedezés, inspiráció és élményszerzés céljából végzünk.”

A fiatal fogyasztók már most használják az AI-t

A jelentés előrejelzéseit a Mastercard legfrissebb kutatása is alátámasztja, amely szerint már most változás zajlik a fogyasztói hozzáállásban és viselkedésben.

A 13 országban 26 ezer szülő és (13-18 éves) tinédzser körében végzett felmérés szerint a mai tizenévesek körülbelül kétszer olyan gyakran használják az AI-t vásárlási döntéseik támogatására, mint szüleik, és gyorsabban veszik használatba az AI-alapú vásárlási eszközöket is.

A fiatalok több mint hatvan százaléka (62%) úgy véli, hogy az AI jelentősen megváltoztatja majd azt, ahogyan generációjuk a jövőben vásárol.

Az eredmények arra utalnak, hogy az AI-alapú kereskedelem feltörekvő technológiából egyre inkább mindennapi gyakorlattá válik, ahogy a fiatalabb generációk egyre nagyobb bizalommal ruházzák át a felfedezés, az ajánlások és a döntéshozatal egy részét az AI-ra:

• Minden negyedik (27%) tinédzser valószínűnek tartja, hogy használna egy teljes egészében AI által működtetett vásárlási asszisztenst – amely termékeket ajánl, választ az egyes lehetőségek között, és a felhasználó által meghatározott szabályok alapján le is bonyolítja a vásárlást. A szülők körében ez az arány 16%.
• A tinédzserek kétszer nagyobb valószínűséggel használnak hetente AI-t a legjobb ár vagy kedvezmény megtalálására, mint szüleik (18% illetve 10%).
• A bizalom is változik: a tinédzserek egyharmada (31%) inkább megbízna az AI termékajánlásában, mint egy barátjáéban, és minden negyedik (23%) válaszadó már az AI tanácsát választaná a saját szülei véleményével szemben.
• A szülők 67%-a szerint az AI-alapú vásárlás meghatározó lesz gyermekük generációjában, miközben mindössze 5%-uk gondolja úgy, hogy saját generációjában is meghatározó szerephez jut majd.
• A változás nem csupán a nemzedékek között zajlik: a 18-34 év közötti fiatalabb szülők hetente gyakrabban használják az AI-t termékkutatásra, mint az 55 év felettiek (14% illetve 10%).

A kereskedőknek az AI-ügynököket és az embereket is ki kell szolgálniuk

A jelentésben szereplő előrejelzések szerint a kereskedők számára egy újfajta vásárló jelenik meg: egy olyan AI-ügynök, amely másodpercek alatt hatalmas mennyiségű adatot képes feldolgozni, ellenőrzi a vállalatok állításait, átnézi a vásárlói értékeléseket és visszajelzéseket, majd ezek alapján döntést hoz, és lebonyolítja a vásárlást.

Ennek következtében a kereskedőknek hozzá kell igazítaniuk a hűségprogramokat, az ügyfélkapcsolatokat és a digitális felületeket az AI-ügynökök igényeihez is. Ez azt jelenti, hogy a termékinformációkat, állításokat és szabályzatokat gépek által olvashatóvá kell tenni. Egy fenntarthatósági állításnak például olyan tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, amelyet egy AI-ügynök megtalálhat, elolvashat és ellenőrizhet.

A bizalom lesz a meghatározó versenyelőny

A jelentés szerint a bizalom kulcsszerepet játszik az ügynöki kereskedelemre való átállásban. Magnus Lindkvist úgy véli: „A kereskedelem minden nagy átalakulása a bizalom változásáról szólt. A piactértől a bevásárlóközpontokon át a katalógusig és az egyetlen kattintással történő vásárlásig a kereskedelem minden történelmi fejlődési szakasza arra kérte az embereket, hogy valami újba helyezzék a bizalmukat.”

Az AI-ügynökök által vezérelt kereskedelem ebben a folyamatban az eddigi legmélyrehatóbb változás lehet: az emberek ugyanis már nem csupán abban bíznak, hogy a technológia segít nekik tájékozódni és dönteni, hanem a technológiára bízzák magát a döntést is.

Theodora Lau szerint a kereskedőknek és pénzügyi intézményeknek egyértelmű szabályozási és működési keretekkel kell elnyerniük ezt a bizalmat, különösen az identitás, a hozzájárulás, a felhatalmazás és a felelősség területén. Előrejelzése szerint 2030-ig legalább három G20-ország szabályozó hatósága adhat ki hivatalos iránymutatást az AI-ügynökök nyilvántartásba vételéről és ellenőrzéséről. A fizetési szándék pedig ugyanolyan értékessé válhat, mint maga a fizetés, mivel a fogyasztók által az AI-ügynöknek adott, a nevükben történő vásárlásra vonatkozó felhatalmazás már a vásárlás megtörténte előtt is üzletileg értelmezhetővé válhat.

Az AI-ügynöki kereskedelem már Magyarországon is megjelenik

Bár a jelentés 2030-ra tekint előre, az AI-ügynöki kereskedelem korai példái már ma is megjelennek. Az év elején a Mastercard és partnerei Európa első éles, teljes körű ügynöki fizetési tranzakcióját hajtották végre, bemutatva, hogyan képesek az AI-ügynökök biztonságosan támogatni a vásárlási és fizetési folyamatokat, miközben érvényben maradnak a megfelelő biztonsági, átláthatósági és fogyasztói kontroll-garanciák. A Mastercard az OTP Bank közreműködésével nemrég megvalósította Magyarország első éles, hitelesített AI-ügynök által végrehajtott tranzakcióját. A Gránit Bank, az MBH Bank és a K&H Bank csatlakozásával a kezdeményezés tovább erősödött, bizonyítva, hogy az AI-alapú kereskedelem már nem csupán jövőbeli lehetőség, hanem fokozatosan elméleti koncepcióból kézzelfogható valósággá válik.

A teljes jelentés, további eredményekkel és elemzésekkel, itt érhető el.

A 2026. augusztus 31. és szeptember 6. közötti héten az RTL 47,0 százalékos heti elérést ért el a 18–59 éves korcsoportban lineáris televízión. Ez azt jelenti, hogy a célcsoport közel fele kapcsolt az RTL-re a hét során. A 47 százalékos érték az idei év egyik legmagasabb heti csatornaelérése: ennél magasabb eredményt csak három, rendkívüli érdeklődést kiváltó időszakban – az újévi héten, a választások hetében és a Bajnokok Ligája döntőjének hetében – ért el televíziócsatorna.

Az eredmény különösen erős szezonkezdést jelez, és jól mutatja, hogy az RTL meghatározó tartalmai rövid idő alatt széles közönséget képesek megszólítani. Összehasonlításként a TV2 heti elérése ugyanebben a célcsoportban 42,5 százalék volt.

Az X-Faktor és a Most Wanted – A hajsza mozgatta meg a közönséget

A szeptemberi műsorkínálat egyik legerősebb közönségmágnesének ismét az X-Faktor bizonyult. A műsor szombaton 30,5 százalékos közönségarányt ért el az egynapos TSV-adatok alapján, vasárnap pedig 25,5 százalékot hozott a 18–59 évesek körében. A két adás átlagos közönségaránya így 28,2 százalék volt.

Erősen indult a Most Wanted – A hajsza új évada is, amelynek első heti átlagos közönségaránya 25,4 százalékot ért el a kiemelt kereskedelmi célcsoportban. A műsor iránti érdeklődés ugyanakkor nem ér véget a lineáris adással. A Most Wanted – A hajsza új évadából az RTL+ felhasználói eddig már 400 ezer órányi tartalmat néztek meg, az RTL+ különböző hozzáférési szintjein – AVOD, BVOD, ASVOD és SVOD – összesítve.

Egyre fontosabb a teljes közönségelérés

Az RTL szeptemberi szezonkezdésének eredményei azt mutatják, hogy egy műsor sikerét egyre kevésbé érdemes kizárólag egyetlen adás vagy platform teljesítményén keresztül vizsgálni. A közönség ma már többféle módon és eltérő időpontokban kapcsolódik az RTL tartalmaihoz: a lineáris premier mellett visszanézéssel, streaminggel és az RTL+ különböző szolgáltatási szintjein keresztül is.

Ebben a környezetben az RTL célja, hogy minél több nézőhöz, minél több releváns felületen juttassa el a legerősebb hazai szórakoztató tartalmakat. Szeptember első hetének kiemelkedő elérése, az X-Faktor és a Most Wanted – A hajsza eredményei, valamint a Most Wanted – A hajsza RTL+-on elért 400 ezer megtekintett órája együttesen jelzik az RTL tartalmi ökoszisztémájának erejét.

A lineáris csatorna eközben továbbra is erős alapja ennek az elérésnek: az RTL 21,4 százalékos közönségaránnyal zárta a hetet a 18–59 évesek körében főműsoridőben, és ezzel az első helyen végzett.

Forrás: Nielsen Közönségmérés, 18-59-es célcsoport, Lineáris shr% (a Nielsen „Other” csatornacsoportja nélkül kalkulált közönségarány), illetve Heti átlagos Elérés (Weekly Reach – legalább egy perces nézést figyelembe véve), live+kumulált TSV + Vendég adatokkal. Az adatok az időeltolásos televíziónézés (TSV) adatait tartalmazzák, de még nem végleges eredményekkel, 2026. szeptember 7-én lekért adatok alapján. rtl+, web+app, total videoview  

A tudományos alapokon nyugvó párkereső reality olyan sikeres, hogy idén már a 4. évad van adásban. A Házasság első látásra egy-egy részének átlagos nézőszáma 293 ezer fő volt az első héten a fő kereskedelmi korcsoportban (18-59 évesek), amihez 23,4%-os lineáris nézői részesedés társult, hétköznap esténként ráadásul epizódról epizódra növekvő teljesítménnyel. A növekvő trendnek köszönhetően napi bontásban vizsgálva szerdától kezdve már a konkurens csatornán hasonló időpontban futó Most wanted – a hajsza idősávjában is a TV2 győzedelmeskedett a 18-59 évesek körében. A műsor a teljes lakosság körében is kiválóan indított, heti átlagban 732 ezer fő volt a nézőszám 24,8%-os lineáris közönségarány mellett. Ez azt jelenti, hogy múlt héten közel minden 4. tévénéző a TV2-t választotta a műsor ideje alatt. Ezzel a kiemelkedő teljesítménnyel a Házasság első látásra mindkét kiemelt korcsoportban toronymagasan nyerte az idősávját heti átlagban. A teljes lakosság körében ráadásul a múlt heti (2026.08.31-2026.09.06.) műsortoplista legnézettebb műsora is a Házasság első látásra lett. A műsor nemcsak a képernyőn, az online térben is hódít. A Házasság első látásra Facebook oldala az augusztus 17-i sajtótájékoztató óta 28 milliós oldalmegtekintéssel a TV2 egyik legnépszerűbb közösségimédiás oldala volt. *

A Farm VIP szintén új évaddal jelentkezik augusztus 31-től, a nézők így újra izgulhatnak kedvenceikért a Sárga és Piros csapatban. A Farm VIP epizódjait az első héten átlagosan 179 ezren nézték a fő kereskedelmi korcsoportban, melyhez 18,0%-os lineáris közönségarány társult, míg a teljes lakosság körében 450 ezres nézőszámot hozott 20,0%-os közönségaránnyal. A reality szintén hatalmas előnnyel lett idősávja legnézettebb műsora heti átlagban, mindkét kiemelt korcsoportban. Bár a verseny nagyon szoros volt, a saját gyártású reality-k sikerének köszönhetően hétköznap főműsoridőben a TV2 nyerte a nézettségi versenyt a fő kereskedelmi korcsoportban az őszi főszezon első hetében.

Szeptember első hétvégéjén visszatért a képernyőre a Megasztár is, mely a szezonnyitó hétvégén az erős verseny ellenére még a tavalyi évad eredményeit is felülmúlva teljesített nézettségben. A tehetségkutató a 18-59 évesek körében 20,0%-os, a teljes lakosság körében pedig 20,8%-os lineáris nézői részesedéssel indult hétvégi átlagban. A műsor ráadásul mindkét kiemelt korcsoportban bekerült a hét TOP5 legnézettebb műsora közé a teljes piacot magában foglaló heti műsortoplistában.

Az ősz tehát megállíthatatlanul berobbant a TV2-n is, az eredmények pedig több, mint biztatóak, hiszen a saját gyártású műsorok kezdetével az őszi szezon első hetében a TV2 főműsoridős lineáris nézői részesedése több, mint 52%-kal haladta meg a csatorna nyári átlagát (jún.1.-aug.30.) a fő kereskedelmi korcsoportban. A különböző social platformokon is hatalmas az érdeklődés a műsorok iránt: az elmúlt 28 napban a TV2 oldalai (Facebook, Instagram és TikTok), több, mint 100 milliós oldalmegtekintést produkáltak. *

Lineáris nézettségi adatok:

Live+as Live adatok vendég nézőkkel

A toplista (duplikációmentes) a 10 percnél hosszabb műsorokat tartalmazza

Forrás: Nielsen Közönségmérés/TV2 Kutatás

*Forrás: Meta Business Suite és TikTok Business

A Nestlé és a SPAR közös reprezentatív kutatása szerint[1] a magyarok 57 százaléka szokott sportolni. A rendszeres mozgás sokaknak egyszerűen a mindennapi jóllét, a mentális feltöltődés vagy az egészségmegőrzés része. A nyári szabadságok és a nagy meleg ugyanakkor könnyen felboríthatják az év közben kialakított rutint, ilyenkor a rendszeres mozgás is háttérbe szorulhat. Szerencsére vannak olyan mozgásformák, amelyeket könnyebb visszahozni a napirendbe. Ilyen például a futás, amit a válaszadók 65 százaléka éppen azért tart vonzónak, mert könnyen beilleszthető a hétköznapokba.

A nyári lazább napok az étkezési szokásokat is felboríthatják, pedig a kutatás szerint az étkezési szokások terén is bőven van még mit tudatosítani. A kutatás szerint a 18-65 évesek mindössze 5 százaléka étkezik valóban tudatosan, 10 százalékuk egy átlagos napon nem fogyaszt zöldséget, 14 százalékuk pedig gyümölcsöt sem eszik. A legtöbbeknek ugyan naponta egy-két alkalommal kerül ezekből a tányérjára, de a nassolás, a cukros és zsíros ételek, valamint a rendszertelen étkezés mégis gyakori buktató.

Ha szeptemberi újrakezdésről van szó, bárhol is indulunk el, jó úton járunk. A mozgás és a tudatos táplálkozás szorosan összefügg, így az egyik területen tett első lépések a másikban is lendületet adhatnak. Akkor is érdemes belevágni, ha nem érezzük magunkat teljesen magabiztosnak abban, hogyan érdemes változtatni – nem vagyunk egyedül. A kutatás szerint a rendszeresen mozgók körében erősebb az a meggyőződés, hogy a kettő kéz a kézben jár, ugyanakkor még közülük is minden harmadik úgy érzi, lenne mit tanulnia az egészséges táplálkozásról. A válaszok alapján a magyaroknak mindössze a fele érzi magát tájékozottnak abban, hogyan érdemes a sportot megfelelő táplálkozással támogatni, 37 százalékuk viszont kifejezetten bizonytalan.

A futás egyszerű belépő lehet az újrakezdéshez

Az adatokból az is látszik, hogy sokak számára fontos szempont, hogy a választott mozgásforma könnyen beilleszthető legyen a mindennapokba. Nem véletlen, hogy a gyaloglás, a kerékpározás és az otthoni edzés mellett a futás is az egyik legnépszerűbb sport, ami elsősorban a 18–39 évesek körében hódít. A legalább heti háromszor sportolók között különösen erős a futás népszerűsége: közel harmaduk fut, és ugyanennyien vettek már részt életük során legalább egy futóversenyen.

Ha valaki a nyár után újra beépítené a sportot a mindennapokba, futás vagy kocogás esetén sem kell rögtön nagy célt kitűznie: a fokozatos terhelés jó alapot adhat egy későbbi nagyobb távhoz, egy jól felépített edzésterv pedig abban segít, hogy lépésről lépésre jusson el odáig. Sőt, nem is kell órákat kiszakítani minden egyes napból, már a kisebb, rendszeresen beiktatott mozgás is jó kiindulópont lehet. A WHO ajánlása szerint a felnőtteknek hetente 150-300 perc közepes vagy 75-150 perc intenzív mozgás javasolt, ezt pedig érdemes fokozatosan elérni. A közös mozgás ráadásul abban is segíthet, hogy az első lépésekből idővel valódi szokás legyen: a kutatás szerint a válaszadók 39 százaléka a barátokat és a közösséget tartja a sport egyik legfontosabb motiváló erejének.

Ha a mozgás már megvan, az étkezés is könnyebben követi

Ha a nyár után sikerül visszahozni a rendszeres mozgást a hétköznapokba, az az étkezési szokások újragondolásához is lendületet adhat. A kialakított rutin része lehet az előre megtervezett étkezés, a közös főzés vagy az is, hogy tudatosabban választunk a sportolást támogató ételek közül. Illetve szakértői tanácsokra is támaszkodhatunk, amik a kiegyensúlyozott étrendtől és a megfelelő folyadékbeviteltől egészen a regenerációt támogató táplálkozásig terjednek.

„A nyár utáni visszatérésnél érdemes lépésről lépésre felépíteni a rendszeres mozgást, és közben arra is figyelni, hogy a táplálkozás igazodjon a megnövekedett aktivitáshoz. A megfelelő tápanyagbevitel fontos a sportteljesítményhez, a regenerációhoz és ahhoz is, hogy hosszú távon fenntartható legyen az új életmód. A tanévkezdés jó alkalom lehet arra, hogy a családok fokozatosan újrarendezzék a napi rutint: néhány tudatos döntéssel, például a mozgás rendszeressé tételével, az étkezések megtervezésével vagy a közös főzéssel sokat tehetnek az egészségesebb hétköznapokért” – mondta Fülöp Lili, a Nestlé dietetikusa. Hozzátette: ahogy a sportban, úgy az étkezésben sem a tökéletesség a cél, hanem olyan egyszerű, a hétköznapokban is tartható szokások kialakítása, amelyek hosszabb távon is segítik az aktívabb életmódot.

Ha a döntés már megszületett, itt az ideje visszatérni a rendszeres mozgáshoz, amihez konkrét kapaszkodót is ad a Nestlé és a SPAR Fussunk neki együtt! programja. A kampányhoz készült kiadványban kezdők és haladók egyaránt megtalálhatják a számukra megfelelő célt: 5 és 10 kilométeres edzéstervek, kondicionáló edzések, bemelegítési és nyújtási tanácsok, valamint a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz és hidratáláshoz kapcsolódó szakértői tippek segítik a felkészülést. A kampány ráadásul közösségi élményt is ad: a résztvevők a 41. SPAR Budapest Maraton® Fesztivál napjáig egy Strava-klubban gyűjthetik a kilométereket. A cél, hogy együtt „körbefussák” Magyarországot. Az októberi maraton rajtjáig minél többször szeretnék teljesíteni a közel 2246 kilométeres távot.

[1] Mozgás, Étkezés 2026 – a Nestlé Hungária megbízásából készített, 1000 fős, 18–65 éves magyar internetezőkre reprezentatív online felmérés, 2026. február

A rendezvény alapgondolata szerint a márkák nem légüres térben működnek. A branding ezért ma már jóval túlmutat a marketingen és a kommunikáción: egy vállalat döntéseinek, működésének, értékeinek és a környezetéhez való alkalmazkodásának lenyomata.

„Amikor a márka a döntéseink eredménye, akkor a branding maga a business. A kérdés ma már nem egyszerűen az, hogyan kommunikálunk egy márkáról, hanem az, hogy értjük-e azt a világot, amelyben a vállalatunk működik, és képesek vagyunk-e ennek megfelelő döntéseket hozni” – fogalmaz Kőszegi András márkatanácsadó, az EZ A BRANDING – CHANGE THE GAME márka szakmai nap szervezője.

Hat különböző nézőpont – egyetlen összefüggő kép 

A szakmai nap első felében hat különböző terület szakértői vizsgálják a változásokat. A környezeti dimenziót Tomaj Zsófi fenntarthatósági tanácsadó, a társadalmi változásokat Antalffy Péter történész, a gazdasági környezetet Balásy Zsolt közgazdász, a technológiai átalakulást Frankó Csuba Dea jövőkutató, a geopolitikai és biztonságpolitikai folyamatokat Horváth-Sántha Hanga, az érzelmi és emberi alkalmazkodás kérdéseit pedig F. Takács István pszichológus helyezi fókuszba.

A program tudatosan nem különálló trendeket kíván felsorolni. A cél annak megértése, hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a folyamatok, és milyen hatással vannak a vállalatok stratégiájára, versenyképességére, döntéseire és márkáira.

Fenntarthatóság: gázpedál vagy padlófék? 

A délutáni program két üzleti kerekasztalnál fordítja át a hat dimenzió kérdéseit vállalati döntési helyzetekké.

A „Gázpedál vagy padlófék? – Fenntarthatóság az állandó változás korszakában” című beszélgetés többek között azt vizsgálja, hogy a fenntarthatóság ma szabályozási és kommunikációs kényszer, fogyasztói elvárás vagy valódi üzleti fordulópont. A résztvevők arra is választ keresnek, lehet-e hosszú távon versenyképes egy vállalat anélkül, hogy a fenntarthatósági szempontokat ténylegesen beépítené működésébe.

A második, „Márka vagy túlélés? – Márka business az állandó változás korszakában” című kerekasztal azt járja körül, hogy a jelenlegi változások közül melyek jelentik a legnagyobb üzleti kockázatot, hol születik ma valójában a márka egy szervezetben, mi jelent valódi versenyelőnyt, illetve hogyan lehet egy vállalat egyszerre stabil és alkalmazkodóképes.

„A magyar üzleti szférának sürgős paradigmaváltásra van szüksége. A márka ma már egy cég legfontosabb üzleti értéke, a működés alapfeltétele. A környezeti, társadalmi, gazdasági, technológiai, geopolitikai és érzelmi dimenziók jelentős befolyással vannak, de a működést az tarthatja jó irányban, ha erős misszióval, vízióval és értékekkel rendelkezünk!” – mondja Kőszegi András márkatanácsadó

A márkák és vállalatok társadalmi szerepe nem ér véget a kommunikációnál

A rendezvény helyszínén az Autistic Art művészeti programjában született alkotásokból is látható lesz válogatás. Az Autistic Art művészeti programja az autizmus spektrumon élő alkotók számára biztosít lehetőséget az önkifejezésre és arra, hogy egyedi vizuális világuk a szélesebb közönség számára is láthatóvá váljon.

Ez jól példázza a szakmai nap egyik alapgondolatát is: a márkák és vállalatok társadalmi szerepe nem ér véget a kommunikációnál, az általuk képviselt értékeknek a döntésekben és a cselekvésben is meg kell jelenniük.

Egy nap. Egy terem. Egy fókusz.

Miközben a konferenciapiacon egyre több rendezvény a résztvevők, előadók, párhuzamos programok és helyszínek számával versenyez, a CHANGE THE GAME tudatosan más formátumot választ.

Egy nap, egy terem és egyetlen gondolkodási ív mentén épül fel a program. A cél nem minél több információ átadása, hanem az összefüggések felismerése:látni a teljes képet, érteni a változásokat és ezek alapján jobb döntéseket hozni.

A rendezvény cégvezetőket, kis- és nagyvállalkozások vezetőit, marketing és brand döntéshozókat, kommunikációs szakembereket, valamint a stratégia, a vállalati kultúra és a jövő kérdéseivel foglalkozó szakembereket vár.

„Lesznek, akik értik, mi történik körülöttük, és ennek megfelelően döntenek. És lesznek, akik csak azon tűnődnek, hogy mi történik és lemaradnak. A CHANGE THE GAME célja, hogy ne még több információt adjunk, hanem segítsünk összerakni a képet” – teszi hozzá Kőszegi András.

Az EZ A BRANDING 2026 – CHANGE THE GAME szakmai napot 2026. szeptember 16-án rendezik meg Budapesten, az Expo Tower Hotel by Mellow Mood Hotels Sky termében és Sky Bárjában. A részvételi díj 39 000 forint + áfa, több résztvevő együttes jelentkezése esetén kedvezmény vehető igénybe.

Miért „A teljes kép”?

A világot könnyű félreérteni, ha csak egyetlen részletét látjuk. Egy kép vagy egy mondat önmagában ritkán meséli el mindazt, ami egy történet megértéséhez szükséges. A 24.hu célja, hogy a történéseket összefüggéseikkel együtt mutassa meg, teret adva a különböző nézőpontoknak. Ezt a szemléletet foglalja össze a lap új márkapozicionálása: 24.hu. A teljes kép.

A részletekből áll össze az egész

A kampány vizuális koncepciója ugyanezt a gondolatot fordítja le képekre. A történetben az ország különböző pontjairól, egymástól látszólag függetlenül indulnak útnak emberek egy-egy piros, fehér vagy szürke táblával. Útjaik Budapesten fokozatosan keresztezik egymást, majd a különálló elemek a Hősök terén kerülnek a helyükre: a szereplők és a náluk lévő táblák együtt rajzolják ki a 24.hu jellegzetes logóját. A film így a kampány alapgondolatát teszi láthatóvá: a részletek az összefüggésekkel együtt adják ki a teljes képet.

Közel 10 helyszín, több mint 50 statiszta

A Central Content a kreatív koncepció kidolgozásától a forgatáson át az utómunkáig házon belül valósította meg a produkciót, melyben a Central Médiacsoport több munkatársa is szerepet kapott. A film záróképének elkészítésében a Promptmonsters AI-stúdió működött közre.

„Kis létszámú stábbal dolgoztunk, ezért bár megvoltak a klasszikus filmes szerepkörök, a gyakorlatban ezek sokszor összemosódtak: mindenki ott és abban segített, ahol éppen szükség volt rá. A vidéki és budapesti forgatások után az egyik legösszetettebb feladat a Hősök terén játszódó jelenet megvalósítása volt, ahol a szereplők és a táblák koreográfiájából kellett összeállnia a 24.hu logójának” – foglalta össze Benedikty Marcell, a Central Médiacsoport videó- és fotóstúdiójának vezetője.

Az imázsfilm közel 10 vidéki és fővárosi helyszínen, több mint 50 statiszta bevonásával forgott, a többi között egy kompon, a Balaton-felvidék egy kellemes mellékútján és a Nyugati pályaudvar egyik mellékvágányán, ahol a forgalomból félreállított szerelvényen az 50 fokot nyaldosta a hőmérséklet.

A kampány az RTL Magyarország televíziós csatornáin és az RTL+ streamingszolgáltatáson, illetve az RTL.hu-n, valamint a Central Médiacsoport saját digitális felületein fut, ősszel pedig további print-, online és outdoor-megjelenésekkel egészül ki.

Megbízó: 24.hu (Central Médiacsoport)
Gyártó: Central Content Producer: Kovács Balázs
Marketingmenedzser: Domonkos Szandra
Gyártó stáb: Benedikty Marcell, Kurcz Lőrinc, Praznovszky Dániel, Rengei Máté, Stekovics Kata
Projektmenedzser: Csiffáry Zsófia
Vállalati kommunikációs vezető: Schuch Barnabás
Vezető szerkesztő: Pál Zsombor
Főszerkesztő: Bita Dániel
Digitális és üzletfejlesztési vezető: Petr Bednar

A közelmúlt eseményei jól mutatják, milyen gyorsan válhat egy akár évek óta ismert kockázat globális üzleti veszéllyé. A Hormuzi-szoros körüli feszültségek például nemcsak az energiapiacokat, hanem a szállítási útvonalakat, a beszerzési költségeket és az ellátási láncokat is befolyásolhatják. Az EY 1 200 kockázatkezelési vezető bevonásával készült nemzetközi kutatása szerint a vállalatoknak egyre gyakrabban kell olyan helyzetekkel számolniuk, amelyek egyszerre több területen és kontinensen is éreztetik a hatásukat.

A mesterséges intelligencia ebben is segítséget nyújthat. Nagy mennyiségű adat elemzésével hamarabb azonosíthatja a figyelmeztető jeleket, valamint feltárhatja az első látásra nem egyértelmű összefüggéseket a különböző területek között. A cégek többsége ugyanakkor még mindig elsősorban kísérletezik a technológiával, azt főként a hatékonyság növelésére használja, és még nem építette be a döntéshozatalába.

„A vállalatvezetőknek ma már nem elég évente néhányszor áttekinteni a legfontosabb kihívásokat. Folyamatosan változó helyzetekben kell azonosítaniuk a kockázatokat és ennek megfelelően döntéseket hozniuk. A mesterséges intelligencia abban segíthet, hogy korábban felismerjék a figyelmeztető jeleket és jobban megértsék az egymással összefüggő események várható hatásait” – mondta Molnár Péter, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője.

A kutatás szerint jelentősen különböznek azok a szervezetek, amelyek a kockázatkezelést a stratégiai döntések részének tekintik azoktól, amelyek továbbra is hagyományos támogató funkcióként kezelik azt. Az első csoportba tartozó vezetők 70%-a számít arra, hogy az AI alapjaiban alakítja át a kockázatkezelést, míg az utóbbi szemléletet követő társaságoknál ez az arány mindössze 40%.

„Sok vállalat ma még arra használja az AI-t, hogy gyorsabban végezze el ugyanazokat a feladatokat. A legnagyobb érték azonban nem feltétlenül ebben rejlik. Egy vezető európai autógyártó AI-ügynökalapú rendszere például előre jelezte a Hormuzi-szoros lezárása miatt kialakuló héliumhiány várható hatásait. Az ilyen korai előrejelzések milliós veszteségeket előzhetnek meg, miközben jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak a cégek számára” – mondta Erik Slooten,az EY AI Confidence partnere.