A klímaátállás évtizedeken keresztül jelentős beruházási igénnyel jár, miközben a költségvetési prioritások és a rendelkezésre álló források évről évre változhatnak. Ezért önmagában kevés lehet meghatározni, hogy Magyarország mikorra és mennyivel csökkentse a kibocsátását: azt is biztosítani kell, hogy a szükséges pénzügyi források tartósan rendelkezésre álljanak.

„Egy klímatörvény akkor tud valódi hatást gyakorolni a gazdaságra, ha nemcsak célokat fogalmaz meg, hanem azok finanszírozásának kereteit is beépíti az államháztartás, illetve a pénzügyi rendszer működésébe” – írja Gyura Gábor a Másfélfokon megjelent cikkében.

A klímaköltéseket is védené a törvény

A civil klímatörvény-tervezet egyik javaslata szerint a klímasemlegesség eléréséig az éghajlatpolitikai kiadások összege nem csökkenhetne az előző évben erre fordított összeg reálértéke alá. A cél, hogy egy-egy sürgetőbbnek látszó költségvetési igény miatt ne lehessen könnyen visszavágni a hosszú távú klímavédelmi kiadásokat.

Hasonló, hosszú távú gazdaságpolitikai célokat védő szabályok már ma is léteznek: ilyen például az államadósság túlzott növekedését meggátoló alkotmányos korlát. Gyura Gábor szerint a klímapolitikában is szükség lehet olyan szabályokra, amelyek kiszámíthatóvá teszik a finanszírozást.

A civil tervezet emellett Nemzeti Éghajlatvédelmi Alapot is létrehozna. Ez nem új adókból teremtene új forrásokat, hanem egy helyre terelné a már jelenleg is klímacélokra fordítandó bevételek egy részét, például a kibocsátási egységek árveréséből származó pénzeket. Így átláthatóbbá válhatna, mennyit és mire költ az ország, és a többéves árvízvédelmi, vízmegtartási, energiahatékonysági vagy természet-helyreállítási beruházások finanszírozása sem függne kizárólag az éves költségvetési ciklustól.

Az állami pénznek magántőkét is kell mozgósítania

Az állami költségvetés azonban önmagában nem elegendő. A bankok, befektetési alapok, nyugdíjpénztárak és más pénzügyi intézmények hatalmas forrásokat kezelnek, ezért a klímaátálláshoz megfelelő ösztönzőkkel ezek egy jelentős részét is zöld beruházásokra lehetne mobilizálni.

A civil javaslat egyrészt arra ösztönözné a pénzügyi intézményeket, hogy mérjék fel finanszírozásuk éghajlati hatásait és kockázatait, részesítsék előnyben a környezeti szempontból fenntartható beruházásokat, és tegyék átláthatóbbá zöld finanszírozási tevékenységüket. Gyura Gábor szerint ugyanakkor a részletszabályokat körültekintően kell kialakítani, mert uniós előírások és a Magyar Nemzeti Bank Zöld Programja révén már ma is számos hasonló követelmény létezik – ezekre építve érdemes továbblépni.

Kiemelt szerepet kaphatnának az állami pénzügyi intézmények is. Az MFB, az Eximbank és a garanciaszervezetek kedvezményes hitelekkel, garanciákkal vagy más eszközökkel olyan beruházások kockázatának egy részét vállalhatnák át, amelyek tisztán piaci alapon még nem, vagy túl drágán jutnának pénzhez. Az állam feladata ebben a modellben nem a magántőke kiváltása lenne, hanem annak bevonzása.

A klímacélokból beruházási terveknek kell születniük

Hiába áll rendelkezésre több zöld finanszírozás, ha nincsen megfelelő beruházási szándék. A kibocsátások jelentős része a vállalatok és a háztartások energiahasználatához kapcsolódik, ezért az átálláshoz technológiacserére, energiahatékonysági fejlesztésekre, elektrifikációra és például az épületek szigetelésére van szükség.

A civil tervezet ezért a nagyobb vállalatok számára átállási tervek készítését írná elő. Ezekben a cégeknek nemcsak klímacélokat kellene megfogalmazniuk, hanem azt is bemutatniuk, milyen konkrét beruházásokkal érik el őket, és ezekhez milyen finanszírozás szükséges. Egy ilyen terv a bankok és befektetők számára is jóval használhatóbb alap lehet, mint egy általános, távoli klímasemlegességi vállalás.

A rendszer működését egy új Klímafinanszírozási Tanács segíthetné, amelyben a pénzügyi és klímapolitikáért felelős állami szereplők, a Magyar Nemzeti Bank, a pénzügyi szektor és más érintett szereplők képviselői egyeztetnének. A testület azt követné nyomon, hogy rendelkezésre állnak-e a klímacélok megvalósításához szükséges pénzügyi források, megfelelően működnek-e a finanszírozási piacok, és szükség esetén milyen szabályozási vagy szakpolitikai változtatásokra lenne szükség.

Az új klímatörvény pénzügyi tétje így jóval nagyobb annál, hogy mennyi közpénzt nevezünk klímavédelmi kiadásnak. A kérdés az, sikerül-e olyan szabályokat kialakítani, amelyek a költségvetést, az állami pénzügyi intézményeket, a bankokat és a vállalatokat is ugyanabba az irányba terelik – és ezzel a klímacélokat ténylegesen finanszírozható beruházásokká alakítják.

Forrás: Másfélfok.hu

Photo by Chamika Jayasri on Unsplash, free license

„Egy sikeres tanév sokszor már az első tanítási nap előtt eldől. Ha egy gyermek megfelelő felszereléssel érkezik az iskolába, magabiztosabban tud bekapcsolódni a közösségbe és a tanulásba. Ezért különösen fontos számunkra, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal immár hatodik éve közösen lehetőséget teremtsünk vásárlóinknak arra, hogy egyszerűen és közvetlenül segítsenek. Bízunk benne, hogy idén is sokan csatlakoznak a kezdeményezéshez” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Romhányi Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője hozzátette: „A kormány által nyújtott iskolakezdési támogatás jelentős intézkedés, de nem váltja ki a karitatív szervezetek egész éven át tartó gondoskodását. A rászoruló családok idén nagyobb lehetőséget kapnak, hogy gyermekeik új eszközökkel ülhessenek be az iskolapadba, ehhez azonban továbbra is kérjük az adományozók felajánlásait – egy füzetcsomag, egy tolltartó, vagy rajzcsomag ajándékozása változatlanul nagy segítséget jelent.”

A személyes gyűjtés során, 2026. augusztus 13. és 16. között 10 órától 18 óráig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat önkéntesei az ország valamennyi INTERSPAR áruházában fogadják az adományokat. A vásárlók az áruházban megvásárolt új füzeteket, írószereket, rajzeszközöket, iskolatáskákat és egyéb, az iskolakezdéshez szükséges termékeket ajánlhatják fel, amelyeket a kasszazóna után adhatnak át az önkénteseknek. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat országos hálózatának segítségével az adományok célzottan jutnak el a rászoruló gyermekekhez.

Azok számára, akik más módon szeretnének segíteni, továbbra is rendelkezésre áll az adománykártyás támogatás lehetősége. Az 500, 1 500, 3 000, 5 000 és 10 000 forint értékű adománykártyák 2026. augusztus 31-ig vásárolhatóak meg az INTERSPAR áruházakban. A befolyt összeget a Magyar Máltai Szeretetszolgálat teljes egészében új tanszerek beszerzésére fordítja.

Az adománygyűjtés részletei és az INTERSPAR áruházak elérhetőségei a www.adniorom.hu weboldalon tekinthetők meg.

Kis Ervin Egon a Binx, Magyarország első vállalati fókuszú neobankjának társalapítója és stratégiai igazgatója volt. Kis Ervin Egon halálával komoly veszteség érte a hazai digitális gazdaságot. Neve az elmúlt negyedszázadban összeforrt az elektronikus kereskedelem hazai fejlődésével és a Számlázz.hu-val, az utóbbi években pedig a pénzügyi technológiai (fintech) szektorban is meghatározó befolyásra tett szert.

Kiemelkedő szakmai életút

Kis Ervin Egon karrierje a kilencvenes évek közepén gazdasági újságíróként indult, azonban figyelme hamar az akkor formálódó digitális üzleti megoldások felé fordult. Pályafutásának főbb állomásai hűen lekövetik a magyar online gazdaság evolúcióját:

• 1999: Megalapította és vezette a NetPiac.hu-t, az ország egyik legelső webáruházát, amellyel lerakta a hazai online kiskereskedelem alapjait.
• 2008 – 2014: Az iparági érdekképviselet élére állt. A Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért (SzEK.org, mai nevén Ecommerce Hungary) elnökeként éveken át formálta a szektor szabályozási, logisztikai és üzleti környezetét.
• 2010-2025: A Számlázz.hu első átfogó üzleti stratégiájának megalkotójaként növekedési pályára állította a vállalkozást, majd másfél évtizeden át stratégiai gondolkodásával formálta annak fejlődését. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a Számlázz.hu a hazai digitális gazdaság egyik sikertörténetévé válhatott.
• 2014 után: A SmartCommerce Consulting vezetőjeként, valamint üzletfejlesztési és stratégiai tanácsadóként támogatta a hazai vállalatok digitális transzformációját és e-kereskedelmi stratégiáját.
• 2020: Társalapítóként és stratégiai igazgatóként belépett a fintech piacra a Binx neobankkal.

A szektor fejlesztése és edukációja érdekében végzett több évtizedes, iránymutató munkásságát a hazai e-kereskedelmi szakma 2024-ben a legmagasabb szinten, életműdíjjal ismerte el.

“Egon nélkül a Számlázz.hu ma nem lehetne Magyarország piacvezető fintech cége. Személye elválaszthatatlan cégünktől, mindig tisztelettel és csodálattal hallgattuk fantasztikus gondolatait, figyeltük formabontó innovációit, őszinteségét, stratégiai éleslátását. Örökségét büszkén visszük tovább. Imádta Rejtő Jenő könyveit. Ő értené, és tudná, hogy a legnagyobb dicséret részünkről, ha azt mondjuk: „Velünk volt”. – Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezető igazgatója.

“Vannak, akik felismerik a jövőt, és vannak, akik közelebb is hozzák azt mások számára. Egon az utóbbiak közé tartozott: mindig évekkel, nemegyszer évtizedekkel előrébb gondolkodott nálunk. Ha Steve Jobs a technológiai világban tette kézzelfoghatóvá a jövőt, akkor Egon ugyanezt tette a magyar e-kereskedelemben. A Netpiac, a SzEK.org megalapítása, a szakmai konferenciák megszervezése, hatéves elnöki munkája, valamint több évtizedes tanácsadói és edukációs tevékenysége mind ugyanazt a célt szolgálta: hogy a magyar kereskedők megértsék, elfogadják és sikeresen használják a digitalizáció lehetőségeit. Közvetlenül számtalan vállalkozást segített, az általa létrehozott tudás és szakmai közösség pedig közvetve magyar cégek ezreire hatott. Egon hatását nem lehet egyetlen vállalkozással vagy tisztséggel leírni. Mindig évekkel, nemegyszer évtizedekkel megelőzte a korát. Személyes példaképemet és a magyar digitális gazdaság egyik legnagyobb formátumú gondolkodóját veszítettük el.” – Zabari István, az Ecommerce Hungary elnöke 

“Egon számunkra nemcsak alapító és stratégiai vezető volt, hanem iránytű is. Kivételes képessége volt arra, hogy jóval mások előtt lássa, merre tart a világ, és olyan lehetőségeket is felismerjen, amelyekben mások még csak a problémákat látták. Vizionárius gondolkodása, a lehetetlen megkérdőjelezése és a tisztességes vállalkozásba vetett mély hite alapjaiban formálta a Binxet. Hatalmas űrt hagy maga után, de az az alap, amit velünk együtt felépített, szilárd. Az ő vízióját és szellemiségét visszük tovább.” – Demeter Ákos, a Binx ügyvezető igazgatója

A Binx vezetősége – amelyet egy évvel ezelőtt neveztek ki, és amely Kis Ervin Egon iránymutatása mentén építette fel jelenlegi stratégiáját – változatlan formában folytatja a cég vezetését. A Binx működése, valamint ügyfelei és partnerei felé vállalt kötelezettségei nem változnak.

A hazai elektronikus kereskedelmi szektor és a Binx munkatársai, tulajdonosai és partnerei megrendülten búcsúznak Egontól, és osztoznak a gyászban családjával és párjával.

A magyarok 50 százaléka ritkán, évente egy-két alkalommal látogat el fesztiválokra, 24 százaléka pedig ennél gyakrabban hódol ennek a kikapcsolódási formának – mutat rá a Csodásmagyarország.hu 2026 júliusában készült online felmérése. A megkérdezettek 6 százaléka rendszeresen, egész évben fesztiválozik, 3 százalék csak nyáron, de akkor több alkalommal, míg 17 százalék egyáltalán nem él ezzel a lehetőséggel. A kitöltők 66 százaléka több órát is szívesen utazik belföldön egy jó fesztiválért, 30 százalék legfeljebb egy órát, míg 4 százalék kizárólag a lakóhelye közelében veszt részt ilyen programokon.

A könnyűzenei fesztiválok a legkeresettebbek

A magyarok körében a könnyűzenei fesztiválok a legnépszerűbbek: a válaszadók 20 százaléka ezt rangsorolta az első helyre, míg 15 százalék a gasztrofesztiválokat részesítette előnyben. A bor- és sörfesztiválokat, valamint a kulturális rendezvényeket egyaránt a megkérdezettek 12-12 százaléka választotta. A kisebb helyi események mellett 9 százalék tette le a voksát, a kézműves, népművészeti fesztiválokat és a többnapos nagyrendezvényeket pedig egyaránt 7-7 százalék jelölte meg. A családi és az összművészeti fesztiválokra egyformán 6-6 százalék szavazott, míg a különleges tematikájú rendezvényeket 4, a fenntartható, zöld fesztiválokat pedig 2 százalék nevezte meg kedvenceként.

A fellépők listája, a jegyár és a helyszín a döntő

A fesztivál kiválasztásakor a fellépők listája és a programkínálat a legfontosabb szempont: erre a megkérdezettek 24 százaléka szavazott. A kitöltők 16 százaléka a jegyárak, 15 százaléka a helyszín alapján dönt, míg 14 százalék számára az időpont a meghatározó. A válaszadók 7 százaléka figyelembe veszi az elérhető szálláslehetőségeket, 6 százalék a megközelíthetőséget, míg 5-5 százalék az ismerősök ajánlását és a kísérőprogramokat is mérlegeli. A biztonságot és a szervezettséget a kitöltők 4 százaléka tartja kiemelten fontosnak, 3 százalék számára pedig az infrastruktúra is befolyásoló tényező.

A többség városnézéssel teszi teljessé a fesztiválélményt

A megkérdezettek 21 százaléka városnézéssel kapcsolja össze a fesztiválozást, 19 százalék pedig a helyi látnivalók felfedezésével gazdagítja az élményt. A válaszadók 18 százaléka strandolással és fürdőzéssel köti össze a fesztiválprogramokat, 15 százalék kirándulással és természetjárással egészíti ki azt. További 14 százalék a helyi gasztronómiai kínálatot is szívesen felfedezi, 10 százalék wellness-szolgáltatásokat is igénybe vesz, míg mindössze 3 százalék azok aránya, akik nem szoktak más programot kapcsolni a fesztiválokhoz.

A vállalati zöldhitelek növekedése továbbra is jelentősen meghaladja a teljes hitelpiac bővülését. Miközben a teljes vállalati és önkormányzati hitelállomány 2026 első negyedévében mindössze mintegy 0,3 százalékkal emelkedett, a zöld hitelállomány több mint 110 milliárd forinttal nőtt, ami 11 százalékos növekedésnek felel meg. Ez azt mutatja, hogy a fenntartható beruházások finanszírozása a vállalati hitelpiac egyik legdinamikusabban fejlődő területe.

A negyedéves növekedés döntő részét az ingatlanfinanszírozás adta: az ehhez kapcsolódó zöld hitelállomány három hónap alatt több mint 80 milliárd forinttal bővült. A negyedév egyik legfontosabb újdonsága ugyanakkor az energiatárolási projektek előretörése volt. Az ilyen célú zöld hitelek állománya egyetlen negyedév alatt közel 22 milliárd forinttal emelkedett, és már majdnem elérte a 23 milliárd forintot. Miközben a megújulóenergia-fejlesztések továbbra is a legnagyobb zöldfinanszírozási szegmenst jelentik, az adatok azt mutatják, hogy a piac szerkezete egyre sokszínűbbé válik.

„A zöld finanszírozás fejlődése új szakaszba lépett. A megújulóenergia-beruházások mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a fejlesztések is, amelyek az energiarendszer rugalmasságát és hosszú távú fenntarthatóságát támogatják. Az energiatárolási projektek erősödése azt jelzi, hogy a vállalatok már nemcsak a zöldenergia-termelésben, hanem annak hatékony felhasználásában és kiegyensúlyozásában is egyre nagyobb üzleti lehetőséget látnak. A fenntartható működés ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem az alkalmazkodás és a hosszú távú versenyképesség egyik feltétele is.- A most bejelentett beruházásösztönző intézkedések is azt erősítik, hogy a következő időszakban a vállalati alkalmazkodóképesség és a versenyképesség meghatározó kérdés lesz. Ebben a finanszírozásnak is fontos szerepe van: a bankrendszer képes felgyorsítani azokat a beruházásokat, amelyek egyszerre javítják a vállalkozások energiahatékonyságát, ellenálló képességét és hosszú távú versenyképességét.” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A lakossági zöld lakáshitelezés hosszabb távon szintén növekedési pályán maradt. A zöld lakáshitel-állomány 2026 első negyedévének végén 417,5 milliárd forintot tett ki, ami közel 19 százalékos éves növekedést jelent. Az előző negyedévhez képest ugyanakkor mérsékelt, mintegy 2 százalékos visszaesés volt tapasztalható. A két időtáv eltérő dinamikája arra utal, hogy a lakossági zöldhitelezés hosszabb távon bővül, rövid távon azonban érzékenyebben reagál a lakáspiaci és finanszírozási környezet változásaira.

A lakáshitelek mögé újonnan bevont fedezetek között 2026 első negyedévében már jóval több A vagy annál magasabb energetikai besorolású ingatlan jelent meg, mint egy évvel korábban. A lakásoknál és a családi házaknál egyaránt erős növekedés látható, ugyanakkor az összehasonlítást módszertani változás is befolyásolja. 2026-tól ugyanis a korábbi szabályok alapján kiállított energetikai tanúsítványok is bekerültek a részletes kategóriákba. Az adatok ezért elsősorban azt jelzik, hogy az energiahatékony ingatlanok láthatósága és szerepe erősödik a lakásfinanszírozásban. Az A vagy annál magasabb besorolású ingatlanok ugyanakkor továbbra is alacsony bázist képviselnek, így ezen a területen még jelentős fejlődési lehetőség van.

A vállalati és lakossági adatok egyaránt azt mutatják, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre szorosabban kapcsolódnak a gazdasági teljesítményhez és a versenyképességhez. A vállalati és lakossági adatok egyaránt azt mutatják, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre szorosabban kapcsolódnak a gazdasági teljesítményhez és a versenyképességhez. A zöld átállás finanszírozása ezért egyre inkább olyan hosszú távú befektetésnek tekinthető, amely egyszerre erősítheti a vállalkozások alkalmazkodóképességét, az energiahatékonyságot és a magyar gazdaság versenyképességét.

Az elmúlt időszak szélsőséges időjárási eseményei jól mutatják, hogy a klímaváltozás hatásai már érezhetők a gazdaságban. A tartós hőség, a csapadékhiány és az alacsony dunai vízállás nemcsak környezeti problémát jelent, hanem egyre inkább hatással van Magyarország energiaellátására és a vállalatok működésére is. Erről szól a 2026. augusztus 1-jén kihirdetett kormányrendelet[1] is, amely a villamosenergia-ellátási válsághelyzet kezelésének szabályait módosítja és gyorsabb és kiszámíthatóbb reagálást tesz lehetővé az energiaellátást veszélyeztető helyzetekben.

A most elfogadott szabályozás azt jelzi, hogy a döntéshozók is számolnak azzal, hogy a jövőben gyakrabban fordulhatnak elő olyan helyzetek, amikor az energiaellátás biztonsága rendkívüli intézkedéseket igényel. A rendelet megszületése megmutatja azt is, hogy a klímaváltozás következményei olyan mértékben vannak jelen, hogy már a gazdasági és szabályozási környezetet is aktívan alakítják.

„A fizikai klímakockázat ma már nem fenntarthatósági melléktéma, hanem pénzügyi és működési kockázat, amelyet a felelős vállalatirányításnak ugyanolyan komolysággal kell kezelnie, mint egy hitelkockázatot vagy egy geopolitikai ellátási zavart. Hatással lehet a működési költségekre, az ellátási láncokra, az eszközállomány értékére és végső soron a vállalat pénzügyi teljesítményére is. Azok a vállalatok, amelyek eddig csak a szabályozói megfelelés szempontjából foglalkoztak ezekkel a kockázatokkal, most azt tapasztalják, hogy a változásokra hetek, sőt akár napok alatt kell reagálniuk” – hangsúlyozza Wieder Gergő, a KPMG kockázatkezelési, szabályozási és ESG tanácsadási szolgáltatások igazgatója.

A szélsőséges időjárási hatások ráadásul ritkán jelentkeznek önmagukban. A tartós hőség és a csapadékhiány egyszerre csökkentheti a rendelkezésre álló vízkészleteket, növelheti az energiaigényt és terhelheti az energiaellátási rendszereket, miközben a mezőgazdasági termelésre és az ellátási láncokra is hatással van. Ezek a folyamatok egymást erősítve jelenhetnek meg, ezért a vállalatoknak ma már nem elszigetelt kockázatokban, hanem összetett forgatókönyvekben érdemes gondolkodniuk, amelyekben egy hőhullám, vízhiány vagy energiaellátási zavar egyszerre is jelentkezhet.

A kockázatok időtávja is jelentősen átalakult az elmúlt években. A Copernicus Climate Change Service és a Meteorológiai Világszervezet adatai szerint Európa ma a világ leggyorsabban melegedő kontinense, a felmelegedés üteme az elmúlt három évtizedben megközelítőleg kétszerese volt a globális átlagnak. Ennek következtében azok a fizikai klímakockázatok, amelyek korábban távoli, hosszú távú forgatókönyvként szerepeltek a vállalati tervezésben, ma már akut és krónikus formában egyaránt megjelennek a mindennapi működésben. Ezek következtében a termeléskiesés, az ellátási láncok zavarai, a magasabb energiaköltségek vagy akár a működést érintő hatósági beavatkozások már rövid távon is valós üzleti kockázatot jelenthetnek, amely tényezők stratégiai figyelmet igényelnek.

A vállalatok számára ezért egyre kevésbé az a kérdés, hogy érintheti-e őket a klímaváltozás, hanem az, hogy mennyire felkészülten reagálnak rá.

Forrás: KPMG (kép és szöveg) 

[1] A villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló kormányrendelet, 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet.

Kórházak és beteg gyermekek támogatásáért

Az „Egy szív a gyermekekért” Alapítvány a beérkező adományokat beteg gyermekeket nevelő családok és egészségügyi intézmények támogatására fordítja. Elsősorban a külföldi gyógykezelésekhez kapcsolódó kint tartózkodás költségeihez nyújt segítséget a családoknak, emellett rendszeresen támogatja a hazai egészségügyi intézményeket orvostechnikai műszerek és egyéb egészségügyi eszközök beszerzésével. Az alapítvány fennállása óta több mint 400 családot támogatott, összesen 110 millió forintot meghaladó összeggel, miközben a hazai egészségügyi intézmények számára több mint 100 millió forint értékben biztosított műszereket és egyéb egészségügyi eszközöket. A szervezet csak 2025-ben több mint 13 millió forinttal segítette a családokat és a kórházakat.

„A beteg gyermekek gyógyítása közös felelősség. Minden gyermek mögött ott áll egy közösség: a család, az orvosok, az ápolók, az alapítvány, a támogatók és a vásárlók. Büszkék vagyunk arra, hogy a SPAR immár több mint egy évtizede ennek az összefogásnak a részese és vásárlóinkkal együtt hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több gyermek kapjon esélyt a gyógyulásra” – mondta Dr. Kelenhegyi Judith, az „Egy szív a gyermekekért” Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Egyre többen segítenek

A SPAR Magyarország és az alapítvány együttműködése több mint egy évtizedes múltra tekint vissza, és azóta folyamatosan fejlődik. Míg 2025 végén 40 üzletben volt elérhető az adományozás lehetősége, addig mára már 82 helyszínen várják a vásárlók felajánlásait. Az új helyszíneknek és az önkéntesek munkájának köszönhetően egyre többen csatlakozhatnak a kezdeményezéshez.

A vásárlók adományai évről évre kézzelfogható segítséget jelentenek: 2025-ben a SPAR üzleteiben kihelyezett adománygyűjtő gömbökből közel 3,7 millió forint, 2026-ban pedig eddig több mint 1,4 millió forint jutott el az alapítványon keresztül a rászoruló betegekhez. A szervezet idei céljait pedig a SPAR további 1 millió forinttal támogatja.

„A SPAR számára mindig fontos volt, hogy a vásárlókkal együtt olyan kezdeményezések mellé álljon, amelyek valódi segítséget jelentenek. Az „Egy szív a gyermekekért” Alapítvánnyal több mint egy évtizede dolgozunk közös célokért, és külön öröm látni, hogy a vásárlók nap mint nap bizonyítják: egy-egy apró adomány is jelentős támogatássá válhat. Köszönjük minden vásárlónknak és áruházi munkatársunknak, hogy részesei ennek a közös összefogásnak” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Az „Egy szív a gyermekekért” Alapítvány a SPAR üzleteiben kihelyezett adománygyűjtő gömbök mellett banki átutalással, online adományozási lehetőségekkel, vállalati támogatásokkal, valamint a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásával is támogatható. Az alapítvány munkájáról és az adományozási lehetőségekről további információ a www.egysziv.hu oldalon található.

Az ikonikus, országos és nemzetközi porondon is ismert FC Portóval kötött együttműködés révén az XTB célja, hogy a befektetést még szélesebb közönség számára tegye elérhetővé. A portugál klub a magyar futballszurkolók számára sem ismeretlen, hiszen korábban olyan kiváló magyar játékosok is viselték a kék-fehér mezt, mint Lipcsei Péter, Fehér Miklós és Siska Mihály. A megállapodás egyúttal jól mutatja, hogy az FC Porto egyre vonzóbb az innovatív márkák számára, és megerősíti a klub pozícióját mint olyan partnerét, amely saját szektorukban vezető szerepet betöltő vállalatokkal tud kialakítani stratégiai együttműködéseket.

Az új partnerség keretében az XTB márkajelzése a 2026/2027-es szezon kezdetétől a férfi első csapat mezének ujján lesz látható a hazai versenyeken. A márka így Európa egyik legkiemelkedőbb futballklubja által biztosított, több millió szurkolót elérő megjelenési lehetőségekből tud majd profitálni.

„Ez a partnerség lehetővé teszi számunkra, hogy jelentősen növeljük láthatóságunkat kulcsfontosságú európai piacokon, miközben tovább erősítjük kapcsolatunkat a futballszurkolókkal. Együttműködésünk messze túlmutat a márkamegjelenésen: elkötelezettek vagyunk a közösség pénzügyi edukációjának és pénzügyi tudatosságának erősítése mellett. Célunk, hogy érdemi változást indítsunk el abban, ahogyan a szurkolók a személyes pénzügyeikhez viszonyulnak, és olyan tudással, bizalommal és magabiztossággal vértezzük fel őket, amelynek segítségével hatékonyabban dolgoztathatják a pénzüket” – mondta Vladimír Holovka, az XTB magyar, cseh és szlovák piacokért felelős régiós vezetője

Az együttműködésnek köszönhetően az XTB számos promóciós felületen növelheti márkája láthatóságát, többek között a pálya melletti LED-falakon és a lelátókon elhelyezett LED-kijelzőkön, a külső videófalakon, valamint az Estádio do Dragão sajtótermében. A két márka emellett olyan figyelemfelkeltő digitális kommunikációs tartalmak és játékosok közreműködésével készülő anyagok létrehozása mellett is elkötelezte magát, amelyek valódi hatást gyakorolnak a közönségre.

„Nagy örömmel üdvözöljük az XTB-t az FC Porto partnerei között. Ez a hároméves megállapodás egy ambiciózus és nemzetközileg elismert szervezettel köti össze klubunkat. A partnerség lehetővé teszi számunkra, hogy meghatározó élményeket teremtsünk tagjaink és szurkolóink számára, tovább erősítsük az FC Porto nemzetközi jelenlétét, és hosszú távú értéket teremtsünk a klub számára. Tagjainkra épülő klubként felelősségünk, hogy olyan partnereket válasszunk, akik értik identitásunkat, tiszteletben tartják történelmünket, és osztoznak a jövőre vonatkozó ambícióinkban. Az FC Portót és az XTB-t egyaránt a teljesítmény, az innováció és a kiválóság kultúrája, valamint a győzni akarás köti össze. Az XTB érkezése újabb egyértelmű bizonyítéka az FC Porto erejének, hitelességének és nemzetközi elismertségének. Bízunk benne, hogy ez a három év egy sikeres és hosszú távú partnerség kezdetét jelenti majd” – mondta André Villas-Boas, az FC Porto elnöke.

Az XTB elkötelezett amellett, hogy a befektetést mindenki számára elérhetővé tegye, aki hatékonyan szeretné gyarapítani a pénzét. Ennek jegyében a vállalat a partnerség keretében számos aktivációs lehetőséggel és digitális kommunikációs joggal rendelkezik majd.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője az adatokat kommentálva azt mondta: „A piac 1,5 százalékos emelkedést várt, így a tényadat jókora meglepetést jelent. Gyakorlatilag tavaly június óta folyamatosan lassul az áremelkedés üteme. Az előző hónapoknak megfelelően most az élelmiszerek, valamint a tartós és nem tartós fogyasztási cikkek húzták lefelé az árindexet. Ugyancsak kedvező hatással volt az inflációra az üzemanyagok, illetve más energiahordozók árának havi csökkenése.”

Hozzátette ugyanakkor, hogy a szolgáltatásoknál ismét gyorsul inflációt láthattuk júliusban. A piaci szolgáltatások ugyanis havi szinten 1,2 százalékkal kerültek többe. Néhány esetben kiugró volt az áremelkedés, ilyen volt például a belföldi üdülés, amely több mint 6 százalékkal drágult, de a sportrendezvények és múzeumi belépők ára is 3,6 százalékkal nőtt. A pénzügyi szolgáltatások díja pedig 4,5 százalékkal emelkedett júniushoz képest. Németh Dávid elmondta, hogy a szolgáltatásoknál számítani lehetett az árnyomásra a bérdinamika miatt, hiszen a bruttó keresetek a magánszférában több mint 8 százalékkal nőttek az év első öt hónapjában.

A szakember arra számít, hogy augusztusban a júliushoz hasonlóan alakulhat az éves infláció, azaz 1,2 százalék körül lehet. „Azt követően némi gyorsulás jöhet, ám a korábbi várakozásainkhoz képest alacsonyabb lehet a decemberi éves mutató. A jelenlegi kilátások alapján kismértékben meghaladhatja a 2 százalékos szintet. Ugyanakkor az éves átlagos infláció 1,8 százalék körül alakulhat” – fogalmazott Németh Dávid.

Szerinte jövőre magasabb infláció várható, 3 százalék körüli árindexre lehet számítani. A gyorsulásban szerepet játszhatnak az élelmiszerárak, ám egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy az idei aszály milyen mértékű drágulást eredményezhet. „A gáz és az olaj ára az elmúlt hónapokban jelentősen meghaladta az egy évvel korábbi szintet, ezek a többletköltségek is idővel beépülhetnek a fogyasztói árakba. Az elemző közölte: „Emellett fontos, hogy az utóbbi tizenkét hónapban látott forinterősödés nagymértékben segítette a dezinflációs folyamatot, viszont a jövőben nem várható a magyar devizától hasonló mértékű erősödés, így ez az árcsökkentő hatás kiesik a bázisból. Másik oldalról lényeges, hogy nemzetközi szinten az olcsó kínai dömpingtermelés tartósan velünk maradhat, ez pedig lefelé húzhatja az iparcikkek inflációját.”