A kézzelfogható előnyök miatt terjed a használat

A felhasználók nem azért fordulnak a mesterséges intelligenciához, mert le akarnak mondani az irányításról, hanem mert az valós értéket teremt. Az EY globális felmérésében megkérdezettek több mint fele a gyorsabb kiszolgálást és az alacsonyabb költségeket említi fő előnyként. A válaszadók egyre nyitottabbak arra, hogy az MI-re hagyják a választást: 36% rábízná a kedvezmények automatikus érvényesítését, 34% pedig az ügyfélszolgálati ügyek intézését is. A technológia terjedését tehát elsősorban az magyarázza, hogy egyre megbízhatóbban működik, és érzékelhetően megkönnyíti a mindennapokat.

Az egyszerű feladatoktól a komoly döntésekig

A válaszadók több mint egynegyede már most is használja az MI-t például a tünetek értelmezésére – szemben az egy évvel korábbi 19 százalékkal –, és ugyanennyien fordulnak hozzá az egészségügyi információért orvosi konzultáció nélkül. Ez alátámasztja az elmozdulást: a mesterséges intelligencia nemcsak kényelmi eszköz, hanem egyre gyakrabban az elsődleges tájékozódási pont olyan helyzetekben is, amelyeknek valós következményei lehetnek.

„Az MI-t eszközként aktívan használó emberek kevésbé tartanak a mesterséges intelligenciától, mert visszavonhatatlanul látják az értékét. A vállalatoknak is be kell építeniük a működésükbe, mert azok a cégek, ahol nem adják meg a lehetőséget a technológia biztonságos, szabályozott keretek közötti alkalmazására, nemcsak lemaradnak, de hatalmas kockázatot is vállalnak. A kollégáik ugyanis kreatív, de láthatatlan megoldást fognak keresni a munkájuk megkönnyítésére” – hangsúlyozta Dr. Tilesch György, az EY AI Confidence vezető AI szakértője.

A bizalom kérdése egyre összetettebbé válik

A használat gyors és megalapozott bővülése mellett a bizalom továbbra is törékeny az MI társadalmi hatásai tekintetében. A válaszadók mintegy kétharmada aggódik az adatbiztonság és a kibertámadások miatt, és hasonló arány tartja elengedhetetlennek az emberi felügyeletet. A megkérdezettek közel háromnegyede attól tart, hogy egyre nehezebb lesz megkülönböztetni a valós és az MI által generált tartalmakat. Emellett sokan megkérdőjelezik, hogy az MI-t fejlesztőszervezetek vállalják-e a felelősséget, illetve betartják-e saját szabályaikat. Ezek az aggályok nem állítják meg a terjedést, ugyanakkor jelentősen befolyásolják, hogy a felhasználók meddig hajlandók átengedni a döntéseket a technológiának.

„Az MI terjedését nem lehet megállítani, de alkalmazását tudatosan kell irányítani. Azok a cégek, amelyek képesek bizalmat építeni a kollégáikban a technológia iránt, és támogatni a hatékony, etikus alkalmazást, hatalmas versenyelőnyre, akár exponenciális növekedésre is szert tehetnek, mi ezt látjuk ügyfeleinknél” – mondta Erik Slooten, az EY AI Confidence partnere.

Mit tehetnek a vállalatok? A bizalmat nem elég kommunikálni, meg is kell tervezni

A technológiába vetett bizalom akkor nőhet, ha az kézzelfogható, mindennapi segítséget nyújt a cégnek működésük hatékonyabbá tételében, miközben átlátható módon lehet ellenőrizni és felülbírálni a működését. A világos felelősségi keretek, az adatvédelem és az emberi kontroll mára alapkövetelménnyé vált. A vezetőknek ezt meg kell teremteniük. Azok, akik tudatosan tervezik meg az autonómia határait, nemcsak nem csak felkészítik a szervezetüket az MI megfelelő használatára, hanem hosszú távon is megalapozzák hitelességüket és erősítik piaci pozíciójukat.

Eltérő tempóban haladnak a piacok

Az úgynevezett élenjáró („Pioneer”) piacokon (pl.: Dél-Korea, India, Kína) a válaszadók 94%-a használ mesterséges intelligenciát, és közel minden negyedik már autonóm megoldásokat is kipróbált. Ezek a piacok előre jelezhetik a globális trendek alakulását, ami pedig az MI még jelentősebb elterjedése lehet.

Photo by Steve A Johnson on Unsplash, free license

Tovább erősít az AutoWallis Csoport Ausztriában és a kínai márkák terén, miután megállapodott a Geely Grouppal, a világ nyolcadik legnagyobb járműgyártójával a Geely márka kizárólagos importőri jogainak megszerzéséről. A kapcsolat nem újkeletű, hiszen a Budapesti Értéktőzsde autós vállalata 2024-ben megszerezte a gyártó Farizon márkájú elektromos kishaszonjárműveinek kizárólagos forgalmazási jogát nyolc közép-kelet-európai országban, közöttük Ausztriában is. A mostani lépéssel az AutoWallis tovább bővíti portfólióját a kínai márkák terén, és a gyártóval is kiterjeszti meglévő együttműködését. Emellett fokozza jelenlétét Ausztriában, ahol négyre bővíti a képviselt márkák számát. A most kötött megállapodás alapján az AutoWallis első lépésben várhatóan 2026 második félévében kezdi forgalmazni Ausztriában a Geely népszerű, teljesen elektromos E2 és EX5 meghajtású modelljeit, illetve Starray EM-i elnevezésű plug-in hibrid modelljét.

A Zhejiang Geely Holding Group 2025-ben a világ nyolcadik legnagyobb autógyártójává vált, Kínában jelenleg a harmadik, részvényeit a hongkongi tőzsdén jegyzik. A gyártó számos márkával van jelen különböző piacokon: a Geely mellett ilyen többek között az Európában is ismert Volvo, a Polestar, a Lotus, a Zeekr, a Proton, a Farizon, és a Lynk & Co. A Geely élen jár az autóipari innovációban, beleértve az önvezető technológiákat, elektromos- és hibrid járműveket, valamint más fejlett mobilitási megoldásokat. Az elmúlt években a vállalat a szektorban betöltött pozíciójával és széleskörű tevékenységével az autóipar globális térképén is jelentős kínai szereplővé vált. A Geely márkájú járművek értékesítése 2025-ben 39 százalékkal 3 millió darabot meghaladó mennyiségre bővült, amelyek közül csaknem 1,7 millió darab elektromos vagy hibrid volt.

Ormosy Gábor, az AutoWallis Csoport vezérigazgatója a megállapodás kapcsán elmondta, hogy az üzleti mellett stratégiai jelentősége is van a Geely-vel kötött megállapodásnak. Az AutoWallis amellett, hogy ezzel a lépéssel tovább diverzifikálja az általa képviselt kínai márkák számát, fokozza jelenlétét Ausztriában is, ahova 2023-ban lépett be, így a Geely-vel együtt már négy márkát képvisel. Az üzletfejlesztés rámutat, hogy a legnagyobb kínai gyártók is egyre több országban és márka esetében tekintenek az AutoWallisra fontos és megbízható partnerként. Ebben komoly szerepe van annak is, hogy a magyar Csoport ma már a régió meghatározó integrált autókereskedelmi és mobilitási szolgáltatója.

Bihari Pál, az AutoWallis Nagykereskedelmi üzletágának igazgatója kiemelte, hogy Ausztria a közép-kelet-európai régió második legnagyobb járműértékesítési piaca, amely stabilan növekszik, és ahol az elektromos autók népszerűsége jelentősen erősödik. Az Ausztriában értékesített autók többsége ma már rendelkezik valamilyen elektromos hajtással, így az AutoWallis várakozásai szerint a Geely modelljei kiemelt érdeklődésre számíthatnak az osztrák vásárlók körében.

A szótárakban hiába keressük a Humanody szót, így mindjárt a beszélgetés elején megfejtjük a jelentését. Utána bizonyos alapfogalmak tisztázására teszünk kísérletet. Mi a márka, és mi a márkaépítés? Mióta vannak egyáltalán márkák?

Ezután rátérünk a mai beszélgetés igazi apropójára. Kun Miklós idén is előadott a Márkaépítés konferencián, ahol két fontos kérdés megválaszolását kértük tőle: megváltozik-e a márkaépítés lényege az AI korszakában, és képes-e a technológia átírni az emberi gondolkodást?

Innen értelemszerűen napjaink egyik legizgalmasabb kérdésével, a mesterséges intelligencia szerepének áttekintésével folytatjuk. Mit hozott az életünkbe, a munkánkba és a gondolkodásunkba? Végül, de nem utolsó sorban beszélünk a márkák és a márkaépítés jövőjéről is, és ennek kapcsán megismerkedünk a márkalény fogalmával.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Míg az élmezőny skáláz és automatizál, addig a többség még mindig csak pilotol. Mindez egyre élesebb szakadékot jelez az AI‑ban vezető vállalatok szűk köre és azon cégek többsége között, amelyek még mindig kísérleti (pilot) fázisban alkalmazzák a technológiát. A kutatás szerint a legjobban teljesítő vállalatok nem pusztán több AI‑eszközt vezetnek be, hanem a technológiát a növekedés és az üzleti megújulás katalizátoraként használják, és mellette erős adat-, irányítási és bizalmi alapokat is kiépítenek.

Joe Atkinson, a PwC globális mesterségesintelligencia‑vezetője (Global Chief AI Officer) így fogalmazott: „Sok vállalat eljut az AI‑pilot projekteket, de csak kevesen képesek ezt mérhető pénzügyi eredménnyé alakítani. Az élenjárók azért emelkednek ki, mert az AI‑t nemcsak költségcsökkentésre, hanem növekedésre is használják, és mindezt skálázható, megbízható alapokra építik.”

Az AI-éllovasok nem csak hatékonyabbak, de gyorsabban is nőnek

A legerősebb AI‑teljesítményt nyújtó szervezetek az AI-t üzleti modelljük átalakítására használják, és túllépnek a hagyományos iparági határokon. Ezek a vállalatok 2,6‑szor gyakrabban válaszolták azt, hogy az AI támogatja ezt az átalakulást, és kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel használják a technológiát az iparági konvergenciából fakadó növekedési lehetőségek azonosítására és kiaknázására – például az alaptevékenységen túli partnerségek révén.

A PwC elemzése szerint az AI‑vezérelt pénzügyi teljesítmény legfőbb mozgatója az iparági konvergencia adta növekedési pályák kihasználása, és nem önmagában a hatékonyságjavulás.

Amikor az AI már dönt is

A kutatás jelentős különbségekre mutat rá abban is, hogy miként alkalmazzák az AI‑t a vezető vállalatok a szervezeten belül. A legjobb AI‑vezérelt pénzügyi eredményeket elérő cégek közel kétszer akkora valószínűséggel számolnak be arról, hogy az AI‑t fejlett módon használják: például több feladat végrehajtására előre meghatározott keretek (guardrails) mellett (1,8‑szoros arány), illetve autonóm, önoptimalizáló működésre (1,9‑szeres arány).

Emellett az AI‑ban élenjárók közel háromszor (2,8‑szor) gyorsabb ütemben növelik az emberi beavatkozás nélkül meghozott döntések számát, mint versenytársaik.

Az automatizáció hátterében a „skálázható bizalom” tudatos építése áll. Az AI‑éllovasok körében gyakoribbak a felelős AI‑keretrendszerek (1,7‑szeres arány), valamint a több szakterületet összefogó AI‑irányító testületek (1,5‑szeres arány). Ennek eredményeként a dolgozók körében is erősebb a bizalom: kétszer akkora valószínűséggel fogadják el az AI által generált eredményeket.

„Az AI körüli félelmek kezelése, a munkakörök átalakulása és az innovációra nyitott vállalati kultúra megteremtése egyértelművé teszi: az AI bevezetését szervezeti szintű transzformációként kell kezelni, nem pusztán technológiai projektként” – emelte ki Oltyán Gábor, a PwC Magyarország Data & AI implementációs tevékenységét irányító szenior menedzsere.

Az AI-szakadék egyre szélesedik

Ha nem változik a megközelítés, az AI‑éllovasok és a lemaradók közti különbség tovább nő. A PwC idei Globális Vezérigazgató Felmérése is arra hívta fel a figyelmet, hogy 2026 kulcsév lehet a mesterséges intelligencia szempontjából. Míg egy szűk vállalati kör már most kézzelfogható pénzügyi eredményekké váltja az AI‑t, addig sokan továbbra is nehezen lépnek túl a pilotprojektek szintjén.

A különbség már ma is megmutatkozik a bizalomban és a versenyképességben, és gyorsan tovább nő azoknál, akik nem váltanak szemléletet. Az élenjárók gyorsabban tanulnak, a bevált megoldásokat gyorsabban kiterjesztik, és biztonságosan, nagy léptékben automatizálják a döntéseket.

„Ha Magyarországot nézzük, technológiailag mindig egy jól érzékelhető késéssel követjük a nyugati trendeket, ez most is így van. Másféle AI-projekteket csinálunk még itthon, mint amilyeneket szintén itthonról például az egyesült államokbeli vagy németországi ügyfeleinknek végzünk. Viszont a késésnek előnyei is lehetnek, ha okosan importáljuk a tapasztalatokat, működő megoldásokat, ami által itthon könnyen éllovassá válhat bárki – hangsúlyozta Lajtai Péter, a PwC Magyarország Data & AI területéért felelős cégtársa.

Photo by Steve A Johnson on Unsplash, free license

Az AI optimalizálhatja az épületek, a vállalatok, a cégek energiafelhasználását és -igényét, forradalmat hozhat a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az orvoslásban.

A KPMG már a davosi világgazdasági fórumon bemutatott AI’s Dual Promise, azaz a „Mesterséges intelligencia kettős ígérete” című tanulmányában is azt hangsúlyozta, hogy az AI megfelelő felhasználásával sokkal több energiát lehet megtakarítani, mint amennyit igényel, és így jelentősen csökkenteni lehet a környezetszennyezést.

Az AI évente 3,2–5,4 gigatonna CO₂-kibocsátást csökkenthet 2035-re a London School of Economics Nature-ben is publikált kutatása alapján, és ez a kibocsátáscsökkentési potenciál jelentősen meghaladja az AI és az adatközpontok becsült, 0,4–1,6 gigatonna CO₂e nagyságrendű többletkibocsátását. Az AI pozitív hatásai között szerepel a hálózatoptimalizálás, a megújulók integrációja, az intelligens kereslet-előrejelzés, a digitális ikrek használata, a prediktív karbantartás, valamint az AI-alapú gyártás energiaintenzitás-csökkentő hatása. Nem véletlen, hogy az energetikai vezetők 97%-a nettó pozitív hatásúnak tartja az AI-t a net zero célok szempontjából.

A fejlesztések mögötti infrastruktúra is egyre inkább a fenntarthatóság irányába mozdul el: a nagy adat- és AI-üzemeltetők 63%-a tervezi, hogy három éven belül saját, tiszta energiatermelést alakít ki, ami háromszoros növekedést jelentene a jelenlegi 20%-hoz képest. Emellett jelentősen nőhet azoknak a vállalatoknak az aránya is, amelyek működésüket magas megújulóenergia-részarány mellett biztosítják.

Habár az AI-iparág jelenleg a tiszta, zöld, megújuló energiapiac legnagyobb katalizátoraként funkcionál, potenciális pozitív hatása azon is múlik, hogyan használjuk ezt a technológiát és milyen szabályozási környezet veszi körül. A kutatásban megkérdezettek több mint egyharmada a hálózati infrastruktúra-kockázatokat és a finanszírozási akadályokat látja olyan tényezőknek, amelyek nehezíthetik a mesterséges intelligencia tiszta működésének elérését.

„Az AI energiaigényes, de a kibocsátáscsökkentési potenciálja messze meghaladhatja a saját lábnyomát, különösen akkor, ha megújuló energiával működik, és kifejezetten a klímacélok elérését szolgálja” – hangsúlyozta Wieder Gergő, a KPMG kockázatkezelési, szabályozási és ESG tanácsadási szolgáltatások igazgatója.

A tapasztalatok szerint azok a vállalatok tudják sikeresen integrálni az AI-megoldásokat, amelyek pragmatikus megközelítést választanak: egyszerű, jól skálázható technológiákra építenek, megbízható partnerekkel dolgoznak együtt, folyamatosan fejlesztik munkavállalóik digitális kompetenciáit, és rendszeresen felülvizsgálják folyamataikat – az irodáktól egészen a gyártósorokon át a beszállítói láncig.

Torz képet adhat, ha csak az energiaigényre fókuszálunk, és csak a mesterséges intelligencia árnyoldalait emeljük ki. Ugyanis a technológia akkora potenciált rejt magában, melynek megfelelő kiaknázásával akár a globális felmelegedés is mérsékelhető lesz. Ehhez azonban a technológiai döntéshozóknak, a finanszírozási oldalnak és a vállalatoknak is együtt kell működnie, amellyel nemcsak a sokak által prognosztizált „AI-apokalipszis” kerülhető el, de az új technológia a bolygó megmentésének sarokköve is lehet.

A K&H tapasztalata szerint a klímaváltozás hatásai ma már nemcsak környezeti, hanem közvetlen gazdasági és pénzügyi kérdésekként is megjelennek. A vállalatok és a háztartások számára egyaránt felértékelődnek azok a megoldások, amelyek egyszerre csökkentik a környezeti terhelést és hosszú távon pénzügyi előnyt is jelenthetnek.

A fenntartható beruházások – például az energiahatékonysági fejlesztések vagy a megújulóenergia-projektek – nemcsak a kibocsátás mérsékléséhez járulhatnak hozzá, hanem kiszámíthatóbb működést és költségmegtakarítást is eredményezhetnek. A bank célja, hogy ügyfeleit finanszírozási megoldásokkal és szakértői szemléletformálással támogassa abban, hogy a fenntarthatósági szempontok a mindennapi pénzügyi döntések részévé váljanak.

„A fenntarthatóság ma már nemcsak értékválasztás, hanem egyre inkább gazdasági racionalitás is. A bizonytalan gazdasági környezetben különösen felértékelődnek azok a beruházások, amelyek hosszú távon is stabilitást és kiszámíthatóságot biztosítanak. Miközben a globális felmelegedés megközelíti az 1,5 Celsius-fokot, a világ évente több mint 2 billió dollárt fektet tiszta energiába, szemben a mintegy 1 billió dollárnyi fosszilis beruházással. Ugyanakkor a fenntartható befektetések globális állománya 2020 és 2022 között 35,3 ezermilliárd dollárról 30,3 ezermilliárd dollárra csökkent. Ebben a helyzetben a pénzügyi alkalmazkodás szerepe felértékelődik: a K&H-nál már több mint 120 ezer ügyfél választott felelős befektetést, amelyek állománya 2025-ben elérte az 1160 milliárd forintot.” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A hitelezésben is erősödik ez a trend: a K&H MNB zöld tőkekövetelménynek megfelelő hitelkitettsége 2025-ben meghaladta a 200 milliárd forintot, ami több mint 20 százalékos piaci részesedést jelent. A finanszírozott beruházások között kiemelt szerepet kapnak a megújulóenergia-projektek és a fenntartható ingatlanfejlesztések, amelyek az elmúlt időszakban a zöldhitelezés bővülésének fő hajtóerejét jelentették.

A K&H szerint a fenntarthatóság a mindennapi pénzügyi döntésekben is megjelenik: egy energiahatékony beruházás, egy tudatos befektetés vagy egy jól megválasztott finanszírozási forma nemcsak a környezetre, hanem a hosszú távú pénzügyi stabilitásra is hatással lehet. A közelmúlt geopolitikai feszültségei és az energiaárak ingadozása is rámutat arra, hogy az energiarendszerek sérülékenyek lehetnek, míg a megújuló energiaforrások nagyobb mértékben függetlenek az ilyen típusú kockázatoktól.

A Föld napja üzenete ma már a hosszú távú felelősségről is szól: a pénzügyi rendszer szerepe meghatározó abban, hogy milyen gazdasági és környezeti örökséget hagyunk a következő generációkra. A K&H célja, hogy finanszírozási döntésein keresztül ehhez a hosszú távon fenntartható pályához járuljon hozzá, még egy lazuló szabályozási környezetben is, ahol a világpolitikai események hatására a gazdaság sok területen túlélő üzemmódba kapcsolt.

Felelős vállalatként a Lidl nemzetközi CSR- és klímastratégiájának részeként 2050-re nettó zéró kibocsátást szeretne elérni. Ez azt jelenti, hogy a vállalat a nullához lehető legközelebbi értékre kívánja csökkenteni üvegházhatású gázkibocsátását, a célkitűzés pedig magában foglalja a Scope 3, azaz az ellátási lánchoz tartozó kibocsátások mérséklését is.

Jelentősen nőtt az alternatív flotta

Az áruszállítás jelentős hatással van a környezetre, ezért az ebből származó környezetterhelés csökkentése kiemelt cél a Lidl számára. Ennek érdekében a Lidl Magyarország a partnereivel együttműködésben évek óta azon dolgozik, hogy növelje az alternatív meghajtású járművek arányát a bolti áruszállításához használt flottában. Ennek átalakítását a vállalat 2023-ban kezdte el: az első ütemben 4 elektromos és 6 LNG-meghajtású (cseppfolyósított földgázzal működő) jármű állt forgalomba.

Azóta az alternatív meghajtású flotta mérete 160 százalékkal nőtt, így mára összesen 26 jármű – 15 LNG-meghajtású és 5 elektromos nyergesvontató, valamint 6 kisebb, városi kiszállításra alkalmas elektromos jármű – segíti az áruszállítást.  A 18 tonnás elektromos gépjárművek a vállalat ecseri logisztikai központjából a budapesti Lidl áruházakba, az elektromos nyergesvontatók Budapesten, valamint Pest vármegyében található boltokba szállítanak ki, míg az LNG-kamionok a szigetszentmiklósi és székesfehérvári raktárból juttatják el a friss árut az ország különböző pontjain található Lidl üzletekbe.

„Büszkék vagyunk rá, hogy már 26 alternatív hajtású gépjárművet alkalmazunk bolti áruszállításunkhoz, mellyel a hazai vállalatoknak is szeretnénk példát mutatni. Ezen flottánk bővítése jól illeszkedik törekvéseinkhez, miszerint 2034-ig 35%-kal csökkentjük Scope 3 kibocsátásainkat az energia- és ipari szektorban, valamint 42,4%-kal a mezőgazdasághoz, erdészethez és földhasználathoz kapcsolódó területeken. Bízunk benne, hogy ezen az úton az élelmiszer kiskereskedelmi piac többi szereplője is követ majd minket” – mondta Nardai Balázs, a Lidl Magyarország központi logisztikai vezetője.

Úton a nettó zéró felé

A 2050-ig tartó célok felé vezető úton a Lidl már több jelentős eredményt ért el globális és lokális szinten is. Nemzetközi szinten 41,3 százalékkal csökkentette (az eredmény a 2024-es üzleti év végéig értendő a 2019-es évhez viszonyítva.)  működéséhez kapcsolódó CO₂-kibocsátását (Scope 1 & 2)^[1]. A magyarországi Lidl jelenlegi üzleteinek 80%-a rendelkezik EDGE tanúsítással. A fenntarthatóbb beszerzés érdekében a Lidl 2023-tól kizárta a légi szállítást a zöldség-gyümölcs beszerzéséből. A vállalat azon dolgozik továbbá, hogy olyan termékeket kínáljon a vásárlóinak, amelyek megfizethetőek és összhangban vannak a klímacélokkal. Ezért többek között arra törekszik, hogy a saját márkás Vemondo márkanév alá tartozó vegán élelmiszereket az állati eredetű termékek árához hasonló áron kínálja a vásárlóknak.

^[1]  Forrás: Schwarz Csoport vállalatainak fenntarthatósági jelentése a 2024-es gazdasági évre vonatkozóan

Új korszak kezdődik a Master Good cégcsoportnál: a nyár végén megkezdődik az átköltözés a sárvári új húskészítmény-üzembe, miközben a vállalat egy öt évre ütemezett, 350 milliárd forintot meghaladó beruházási programot készít elő. A fejlesztési csomag új vágóüzemet, panírozógyárat, melléktermék-feldolgozót, agrárkapacitás-bővítést és jelentős infrastrukturális beruházásokat is magában foglal.

Bárány László, a Master Good ügyvezető-tulajdonosa szerint a cél nem pusztán a növekedés, hanem a versenyképesség megőrzése egy gyorsan változó, globális piacon. „Ez egy versenyalapú világ. Aki most lassít, az lemarad. Aki lemarad, az előbb-utóbb kiszorul. A folyamatos fejlesztés nem ambíció kérdése, hanem versenyképességi kényszer” – fogalmazott.

Négyszeres kapacitás, robotika és mesterséges intelligencia Sárváron

Hamarosan befejeződik a sárvári új húskészítmény-üzem építése. A kivitelezés kisebb csúszással halad, ezért a régi gyár teljes leállítása és az új üzembe történő átköltözés várhatóan a nyár végén valósul meg. Az új létesítmény a vállalat tervei szerint Európa – sőt a világ – egyik leghatékonyabb és technológiailag legfejlettebb húskészítmény-üzeme lesz. Az üzem kibocsátási kapacitása a jelenlegi négyszerese, miközben mindössze másfélszer akkora alapterületen működik. A beruházás során a legmodernebb automatizációs, robotikai és mesterséges intelligencia alapú megoldásokat integrálták.

„Világszerte felkutattuk a legfejlettebb technológiákat, és ezekből – mintegy legoelemekből – állítottunk össze egy olyan rendszert, amely egyszerre növeli a hatékonyságot, az energiaoptimalizálást és az élelmiszerbiztonság szintjét” – mondta Bárány László. A technológiai előny ugyanakkor csak magas kihasználtság mellett válik valódi versenyelőnnyé. A következő időszak egyik legfontosabb feladata az értékesítési volumen jelentős bővítése lesz, különösen az exportpiacokon.

Új vágóüzem, panírozó és teljes agrár bővítés: 350 milliárd feletti csomag

A húskészítmény-üzem mellett a Master Good előkészíti második vágóüzemének megvalósítását is. Ez a tervek szerint a világ legmodernebb – kapacitásában mindenképpen a legnagyobbak közé tartozó – technológiailag kiemelkedően fejlett csirkefeldolgozó üzeme lesz. Az új csirkefeldolgozó üzem kapacitása várhatóan eléri az évi 100 millió darabot, amivel a világ legnagyobb és technológiailag is kiemelkedő létesítményei közé tartozhat. A feldolgozóipari fejlesztésekkel párhuzamosan az agrár oldalon is jelentős bővítésre készül a cégcsoport: mintegy 31 új nevelő- és hizlalótelep létesítése, új keltető, valamint a takarmánygyártási kapacitás bővítése szerepel a programban.

A víz lesz az egyik kulcskérdés: Tiszából érkező víz, milliárdos infrastruktúra

A teljes, öt évre tervezett beruházási csomag meghaladja a 350 milliárd forintot. Része az új panírozógyár, melléktermék-feldolgozó üzem, valamint a működéshez szükséges infrastruktúra kiépítése is. A megnövekedett kapacitás jelentős vízigénnyel jár. Saját kút fúrására nincs lehetőség, ezért a vízellátást a Tiszából kell biztosítani. A Tiszától az üzemig történő vízbevezetés önmagában mintegy 8 milliárd forintos beruházást igényel.

„Egy ilyen volumenű ipari fejlesztésnél az infrastruktúra költségei is rendkívül jelentősek. Ezeket ugyanúgy meg kell építeni, mint magát az üzemet” – hangsúlyozta Bárány.

Finanszírozás: döntően saját forrásból és piaci alapon

A beruházási program finanszírozása döntően saját forrásból, banki finanszírozással és kötvénykibocsátással történik. A rendelkezésre álló állami támogatások aránya a teljes volumenhez képest alacsony, ráadásul utófinanszírozott konstrukcióban érhetők el.

„A támogatási intenzitás és a maximális elérhető összeg jogszabályban rögzített. A beruházás döntő részét ezért már saját erőből és piaci finanszírozással valósítjuk meg”  – mondta Bárány László, majd hozzátette: “Ha Magyarországra települő külföldi tulajdonú vállalatok – például nagy, ipari beruházók vagy akkumulátorgyárak – jelentős állami támogatásban részesülhetnek hasonló nagyságrendű fejlesztések esetén, akkor indokolt a kérdés: egy magyar tulajdonú, hazai központú vállalat miért ne részesülhetne azonos feltételek mellett hasonló mértékű támogatásban?”

A BioFer a körforgásos modellt erősíti

A fejlesztési program része a BioFer új üzeme is, amely a vertikális integráció és a körforgásos gazdálkodás fontos eleme. A szervestrágya-feldolgozó kapacitás bővítése a talajminőség javítását és a hosszú távú agrárfenntarthatóságot szolgálja. A vállalat szerint a keresleti oldal folyamatosan erősödik, ami megalapozza a beruházás indokoltságát. Európa legnagyobb szerves-trágya gyárát is átadják majd belátható időn belül.

Háttér

A Master Good csoport Magyarország és Közép-Európa egyik legnagyobb baromfiipari vállalata. Központja Kisvárdán található, éves árbevétele 2025-ben meghaladja a 360 milliárd forintot, az export aránya 75 százalék körül van. A vállalat a McDonald’s egyik legfontosabb közép-európai beszállítója, és több mint 40 országba exportál világszerte. A családi vállalkozást ma operatív szinten Bárány László és testvére, Bárány Péter vezetik.

„Felhasználóink visszajelzései szerint a Claude egyre inkább nélkülözhetetlenné válik a mindennapi munkában. Az Amazonnal való együttműködés lehetővé teszi számunkra, hogy tovább gyorsítsuk az AI-kutatást és világszerte elérhetővé tegyük megoldásainkat a több mint 100 000 AWS-en fejlesztő vállalat számára.” – mondta Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója és társalapítója.

Az Amazon egyúttal viszontbefektetője is lesz az Anthropicnak. 5 milliárdot invesztálnak a cégbe, amelyet a jövőben további akár 20 milliárd dollár követhet, az előre meghatározott üzleti mérföldkövek teljesítésétől függően.

„Az Anthropic hosszú távú elköteleződése az AWS Trainium platform mellett jól mutatja, milyen előrelépést értünk el ezen a területen.” – emelte ki Andy Jassy, az Amazon vezérigazgatója. Hozzátette, hogy immár több mint 100 000 ügyfél használja az Anthropic Claude modelljeit az Amazon Bedrock platformon, amely így az egyik legnépszerűbb AI-megoldássá vált az AWS ökoszisztémában.

A technológiájuk gyakorlati hatása pedig már most is mérhető. A Lyft az Amazon Bedrockon keresztül építette be a Claude-ot ügyfélszolgálati rendszerébe, amellyel 87 százalékkal csökkentette a megkeresések átlagos megoldási idejét. A Pfizer pedig a Claude és az Amazon Bedrock segítségével évente mintegy 20 000 kutatási dokumentumot dolgoz fel, amivel 16 000 munkaórát takarít meg és az infrastruktúra költségeit is 55 százalékkal csökkenti.

A két cég még sok közös programot tervez. Köztük a közel félmillió Trainium2 chipből álló Project Rainier már el is indult, mint a világ egyik legnagyobb AI számítási klasztere.

A CALL-Action projekt 2022 februárjában indult azzal a céllal, hogy a kárpátaljai hulladékgazdálkodás fejlesztésén, valamint szemléletformáló iskolai programokon és folyótisztító akciókon keresztül valódi hatást, mérhető eredményeket érjen el. A program tehát egyszerre szól környezeti beavatkozásról, infrastruktúra-fejlesztésről és közösségépítésről.

A projekt kezdete egybeesett az orosz-ukrán háború kitörésével. A környezeti hasznon túl fontos volt az is, hogy anyagi biztonságot és jövőképet adott a helyi partnereknek, amire óriási szükségük volt/van ezekben a nehéz időkben.

A körülmények ismeretében még nagyobb eredménynek számít az a 2500 tonnányi hulladék, amit – eddig – sikerült eltéríteni a folyótól, megóvva ezzel a helyi vízi ökoszisztémát és megakadályozva a hulladék Magyarországra érkezését. Az eredmények a PET Kupa szakembereit is meglepték. A projekt első, kétéves fázisában “csupán” 690 tonna hulladék körforgásban tartását vállalták helyi partnerek bevonásával, azonban már akkor több mint a dupláját sikerült begyűjteni.

Miként sikerült mindezt elérni?

Két hulladékkezelő telep infrastrukturális fejlesztésén túl két hulladékszállító teherautó állt a lakosság szolgálatába az anyagi támogatásnak köszönhetően. Az első Ruslan Shvarts ungvári hulladékkezelő üzemébe érkezett, a második pedig 2026-tól Buchynskyy Viktor beregszászi telephelyén segíti a begyűjtés volumenének növelését.

A beregszászi „Kolorovi Baky”, azaz Színes Tartályok szelektív hulladékgyűjtő telephelyet Buchynskyy Viktor alapította és működteti. Habár 2025 elején Viktort besorozták, édesapja átvette tőle a telep irányítását, így a munka a nehéz körülmények ellenére sem állt meg: 95 tonna újrahasznosítható anyagot gyűjtöttek össze és adtak át feldolgozásra.

Ungváron Ruslan Shvarts jelentős logisztikai fejlesztésekkel erősítette meg a városi hulladékgyűjtési kapacitásokat. Stratégiájának egyik kulcseleme az Ecobus, ami egy menetrendszerűen közlekedő, lakossági hulladékgyűjtő jármű, amely a város csomópontjain áll meg, és közvetlenül a lakosságtól veszi át az otthon szelektált PET-palackot, papírt és üveget.

Az új jármű beállításával az Ecobus rendszer hatékonysága 150-200%-kal nőtt, amit a gyűjtőpontok bővülése és az összegyűjtött hulladék mennyiségének emelkedése is igazol.

A CALL-Action projekt ungvári oktatási és szemléletformáló pillérét Anna Sabadosh vezeti. A Green Varosh csapata 2025-ben egész éven át környezeti nevelési foglalkozásokat tartott óvodások, általános és középiskolások, valamint egyetemi hallgatók számára. A tantermi öko-órák, egyetemi fenntarthatósági workshopok és folyóparti takarítások közös célt szolgáltak: Ungváron egyre több fiatal számára váljon természetessé a felelős hulladékkezelés mindennapi gyakorlata.

A CALL-Action projekt jó példája annak, hogy szektorok közötti összefogással, célzott támogatásokkal, helyi partnerek bevonásával a vártnál is jobb eredmények érhetők el.

A projekt folytatása iránt minden érintett elkötelezett, és bíznak abban, hogy a 2500 tonna csak egy pillanatnyi állapotot jelöl és a következő években ez a szám tovább nőhet.

Danube Riversaver Declaration

A PET Kupa Egyesület nemcsak a forrásvidéken dolgozik a hulladékszennyezés megszüntetésén, hanem a Duna teljes vízgyűjtő területén. Teszi ezt egy már több mint 100 fős nemzetközi folyómentő közösség kiépítésével, amelynek tagjai 9 Duna országban alkalmazzák a PET Kupa módszertanát és szerveznek helyi akciókat. A közösség életében mérföldkő volt a 2025 őszén elkészült Danube Riversaver Declaration (Dunai Folyómentő Nyilatkozat), amelyhez várják magánszemélyek, civil és forprofit szervezetek csatlakozását. Az aláírók kinyilvánítják elköteleződésüket a Dunai Folyómentő Hálózat alapelvei és céljai iránt. Felismerve az élővizek műanyag szennyezésének súlyosságát vállalják, hogy közösen lépnek fel folyóink védelme és a műanyagszennyezés csökkentése érdekében. Aláírásukkal jelzik, hogy létfontosságúnak tartják a határokon, szektorokon és szakterületeken átívelő együttműködést a tisztább és egészségesebb vizek megőrzése érdekében.

A Danube Riversaver Declaration elérhetősége: http://bit.ly/4ttYSq3