Szeptemberben mutatták be a 2026-os AI Readiness Indexet, amit a PwC Magyarország készített. Először megbeszéljük, mit kell tudni a kutatásról, mikor, mekkora mintán készült, mi a célja. áttekintjük a legfontosabb eredményeket: mi derült ki a magyarok felkészültségéről, mit tudnak az AI-ról, mire használják, melyek a népszerű programok.

Mi a helyzet a különböző generációk AI-használatával? Kitérünk arra is, mit hozhat a jövő.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Az állami társaság két ügynökséget keres a következő 1+1 évre, egy stratégiai és egy taktikai kreatív partnert, a pályázatok a Társaság honlapján érhetők el. A tenderek célja, hogy olyan ügynökségi működés jöjjön létre, amely lefedi az éves marketing terveket kreatív fejlesztési és produkciós oldalról egyaránt.

Mindkét tenderben kreatív tervezési és gyártási feladatok ellátására pályázhatnak az ügynökségek, a sorsjegyek, számsorsjátékok, a márkastratégia és általános marketing feladatok ellátására vonatkozóan. A leendő partnerrel előre meghatározott éves terv alapján dolgoznának, mely a Stratégiai tender esetében lefedi a stratégiai- és a kreatív tervezést, illetve a reklámfilm gyártást, míg a Taktikai tendernél a kampány stratégia, illetve a kapcsolódó kreatív tervezést, valamint a reklámfilmgyártást.

A jelentkezési határidő: 2026. október 7. 12:00

Kevesebb a külső bizonytalanság

A PwC 2026 nyarán több mint 100 magyarországi pénzügyi vezetőt kérdezett meg 14 iparágból. Válaszaik alapján jelentősen javultak a külső üzleti környezettel szembeni várakozások, a vállalatokon belüli feladatok azonban összetettek maradtak. A kedvezőtlen gazdasági környezetet kockázatként értékelők aránya 83%-ról 56%-ra, a túlszabályozottságtól tartóké 72%-ról 45%-ra csökkent. A geopolitikai kockázatok és a protekcionizmus a válaszadók 76%-át, a képzett szakemberek hiánya 67%-át aggasztja. A megkérdezettek 70%-a a szervezet változásokra adott reakcióját, 58%-uk pedig az informatikai rendszerek állapotát és a folyamatok csökkenő átláthatóságát látja akadálynak. Az ötfokú skálán a szabályozási változások közül a digitális adatszolgáltatási és e-számlázási kötelezettségek gyakorolják a legnagyobb hatást a pénzügyi területre, 3,44 ponttal. A napi működésben jelenleg a tervezés és előrejelzés okozza a legtöbb kihívást (3,94); ezt a költségcsökkentési nyomás követi (3,90), majd az automatizációval elérhető hatékonyságnövelés (3,83). A válaszadók úgy vélik, hogy a következő 1–3 évben a költségcsökkentési nyomás lesz az elsőszámú kihívás 4,09 ponttal, a felmérés történetében először került ez a téma az első helyre.

A belső működés modernizációja is előtérbe került

A megkérdezett CFO-k 42%-a számolt be a saját területét érintő jelentős változásról. A válaszadók 51%-a AI-hoz, automatizációhoz vagy digitalizációhoz kapcsolódó átfogó projektben vett részt az elmúlt egy évben, 24%-uk pedig ERP-bevezetési vagy -átállási folyamat részese is volt. A cégfelvásárlási vagy értékesítési tranzakcióhoz kapcsolódó változást említők aránya 37%-ról 10%-ra csökkent. A növekvő belső fókusznak is köszönhetően a pénzügyi folyamatok megítélése minden vizsgált területen javult: a legnagyobb előrelépés a tervezés és előrejelzés terén történt, amely 5,85-ről 6,63 pontra emelkedett a tízfokú skálán, bár még mindig a gyengébben értékelt folyamatok közé tartozik. A legjobb értékelést a pénzeszköz- és likviditásmenedzsment, valamint a számviteli zárás és beszámolókészítés kapta, egyaránt 7,55 ponttal.

„A pénzügyi területek fókusza látványosan elmozdult az egyszeri transzformációs projektektől az átfogó belső működésfejlesztési, illetve átalakítási programok felé. Amellett, hogy a CFO-k egyik feladata továbbra is a költségek kontrollja, új működési modellt építenek, amelyben a technológia, az adatok és az emberek képességei egyszerre válnak meghatározóvá” – mondta Balogh Roland, a PwC Magyarország igazgatója, a kutatás vezetője, a felmérést bemutató szakmai konferencián a PwC budapesti székházában.

Az AI használata gyorsan terjed, de még nem hozott nagy áttörést

A generatív AI-t már használó pénzügyi csapatok aránya egy év alatt 50%-ról 89%-ra emelkedett. A technológia alkalmazása a menedzsmentriportingban 34%-ról 51%-ra, az előrejelzésben és költségvetés-készítésben 24%-ról 30%-ra nőtt. A fejlesztési szándék is erős: a válaszadók 63%-a generatív AI-alapú megoldás, 62%-a elemzési vagy tervezési folyamatot támogató AI-megoldás fejlesztését tervezi. Az üzleti hatást azonban egyelőre inkább konzervatívan látják: 45% 5–15% közötti, 30% pedig 5% alatti hatékonyságjavulást vagy költségcsökkenést vár a következő három évben.

„Az AI már jelen van a pénzügyi csapatok munkájában, a kézzelfogható üzleti eredményhez azonban több kell a technológia kipróbálásánál. Jó minőségű adatokra, átgondolt folyamatokra és olyan munkatársakra van szükség, akik a megfelelő feladatokra tudják használni az új eszközöket. A következő időszakban ezen múlik, hogy a növekvő használatból mérhető hatékonyságjavulás lesz-e” – mondta Lőrincz Barbara, a PwC szakértője.

A projekteknél jelentkezik kapacitáshiány

A kapacitáshiány főként a fejlesztési és projektszerű feladatokat érinti. A CFO-k 69%-a az informatikai projektek gazdasági támogatásánál, 60%-a az ad hoc projektekben, 54%-a az üzleti területek rendszeres támogatásánál, 52%-a pedig a tervezés, előrejelzés és elemzés során tapasztal erőforráshiányt. A számviteli zárásnál ez az arány 34%, a tranzakciós pénzügyi és számviteli feladatoknál 25%. A fejlesztési tervek ezt a helyzetet jól illusztrálják: ha 100 egységnyi szabadon felhasználható fejlesztési kerettel rendelkeznének, a pénzügyi vezetők 26 egységet AI-, BI-, adat- és automatizációs megoldásokra, 24-et a hagyományos számviteli tudáson túlmutató képességek fejlesztésére fordítanának. A konkrét tervek között a csapat képességeinek erősítése vezet 72%-kal, ezt a generatív AI-alapú megoldások 63%-kal, az elemzési és tervezési folyamatot támogató AI-megoldások pedig 62%-kal követik.

A számviteli tudás mellé más képességek is kellenek

A pénzügyi csapatok erőssége a számviteli szakmai tudás, amely 8,03 pontot kapott a tízfokú skálán. A legalacsonyabb értékelést a projektmenedzsment (5,52 pont), az innováció és alkalmazkodóképesség (5,55 pont), valamint a treasury és kockázatkezelés (6,22 pont) kapta. Ugyanakkor a képzési kínálat sok esetben nem követi ezeket az igényeket. A kapacitáshiány és az új kompetenciák iránti elvárások ezért rugalmasabb működés – például külső szakértők bevonása – felé tereli a pénzügyi szervezeteket. Az egyszerű automatizációk kialakításához külső segítséget kérők aránya 18%-ról 35%-ra, az automatizálási lehetőségek azonosításához támogatást igénylőké 12%-ról 27%-ra emelkedett. A válaszadók 37%-a arra számít, hogy a jövőben nő az SSC-k szerepe, és több feladat kerül hozzájuk.

„Az SSC-k az AI és az automatizáció révén a rutinfeladatok helyett nagyobb hozzáadott értékű tevékenységeket végezhetnek. Ehhez megfelelő technológiai háttérre, egységes minőségi követelményekre, valamint erős adatkezelési, és elemzési kompetenciákra van szükség” – mutatott rá Lajtai Péter, a PwC Magyarország Data & AI területét vezető cégtársa.

„A pénzügyi csapatoknak továbbra is stabil szakmai alapokra van szükségük, a hagyományos pénzügyi tudást azonban technológiai és adatkezelési ismeretekkel, üzleti partneri szemlélettel, alkalmazkodóképességgel és projektmenedzsment-tudással kell kiegészíteniük. Ma már nem elegendő pontos beszámolókat készíteni és biztosítani a megfelelést: a pénzügyi területtől egyre inkább azt várják a szervezetek, hogy aktívan támogassa az üzleti döntéseket, vezesse a változásokat és segítsen kiaknázni az új technológiákban rejlő lehetőségeket. A jövő pénzügyi szervezetei ezért nemcsak tudásukban, hanem működésükben és szemléletükben is átalakulnak” – összegezte a felmérés tanulságait Halmosi Gábor, a PwC Magyarország cégtársa.

Az Allee Corner közös területei 2025 év végén teljeskörűen megújultak: a földszinti és emeleti lobbyk új, kortárs arculatot kaptak, amelyben a természetes anyagok, a növények és festőművész által készített, egyedi falfestmény egyaránt megjelennek. A megújítás során olyan nívós és inspiráló környezet került kialakításra, amely a modern munkavégzés igényeihez igazodva a munkatársak mindennapi komfortját és jóllétét is támogatja. Az irodaház közvetlenül kapcsolódik az Allee bevásárlóközponthoz, így az dolgozók számára az üzletek, éttermek, kávézók, fitneszterem és egyéb szolgáltatások könnyen elérhetők. Az iroda kiválóan megközelíthető mind közösségi közlekedéssel, mind kerékpárral, miközben a gépjárművel érkezők számára több mint ezer férőhelyes mélygarázs biztosít kényelmes parkolási lehetőséget. A fejlesztések során a közös területek esztétikai megújítása mellett a fenntartható működés is kiemelt szempont volt. Az Allee közös területein kizárólag LED-világítás működik, az épület 100%-ban megújuló forrásból származó villamos energiát használ. A természetes fényben gazdag munkaterek hozzájárulnak a mesterséges világítás energiaigényének csökkentéséhez, miközben a munkatársak komfortérzetét is növelik. Az Allee fenntarthatósági teljesítményét több nemzetközi értékelés is visszaigazolta: BREEAM In-Use Asset Performance kategóriában Excellent, a Building Management kategóriában Outstanding minősítést ért el, míg a 2025-ös GRESB értékelésben 100-ból 94 pontot és ötcsillagos minősítést kapott, amellyel a közép-európai retail kategóriában az első helyen végzett.

„Az új, közös irodánk számára olyan helyszínt kerestünk, amely megfelelő környezetet biztosít a mindennapi munkavégzéshez, kollégáink számára könnyen elérhető és sokféle szolgáltatást kínál. Az Allee-t jól ismerjük, hiszen két üzletünk is itt található, így külön öröm számunkra, hogy mostantól az irodánk is itt kap helyet. A lokáció és a műszaki paraméterek mellett fontos volt számunkra, hogy milyen minőségben működik az épület a mindennapokban, milyen környezetet biztosít a munkatársaink számára, mennyire tud alkalmazkodni a változó igényekhez. Az Allee Corner adottságai és a bevásárlóközpont által biztosított szolgáltatási környezet egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkatársaink számára egy jól működő, kényelmes és inspiráló munkakörnyezetet biztosítsunk.” – mondta Kovács Apolló András, a GrandVision Hungary Kft. képviselője.

„Nagy elismerés számunkra, hogy a GrandVision és az EssilorLuxottica vállalatok integrációjukat követően  a vállalatcsoport magyarországi központjául az Allee Cornert választotta. Különösen fontos visszajelzés ez számunkra, hiszen a vállalat két kiskereskedelmi márkával – a Vision Expresszel és az Ofotérttel – már jelen van az Allee bevásárlóközpontban, és most a vállalati központ számára is ezt a helyszínt találta megfelelőnek. Számunkra azt is megerősíti, hogy az Allee Corner megújításával olyan minőségi környezetet hoztunk létre, amely hosszú távon is versenyképes alternatívát kínál a nagyvállalati központok számára. Örömmel tekintünk a közös munka elé, és hosszú távú, sikeres és gyümölcsöző együttműködésre számítunk a GrandVision csapatával.” – mondta Dr. Szilágyi Melinda, a Multi Hungary Management Kft. magyarországi operációért felelős vezetője.

A GrandVision és az EssilorLuxottica integrációjával létrejött vállalatcsoport érkezése az Allee számára annak elismerése is, hogy a folyamatos fejlesztések révén az Allee Corner megújult közös tereivel, magas műszaki színvonalával, kiváló elérhetőségével és az Allee által biztosított széles körű szolgáltatási környezetével vezető nemzetközi vállalat modern központjának igényeit kielégíti. Az Allee bevásárlóközpont és az irodaház szoros kapcsolata, a széles körű szolgáltatások, a jó elérhetőség és a megújult munkakörnyezet együttesen olyan értéket képviselnek, amely hosszú távon is vonzóvá teszi az Allee Cornert a nagyvállalati bérlők számára.

Összeállt az idei verseny zsűrije. A zsűri elnöke Holló Márta, a Telekom Corporate Communications Directora.

Ismét külön előzsűri és zsűri díjazza a pályamunkákat.

Minden fontos részlet elérhető a www.employerbrandingaward.hu oldalon.

Az előzsűri tagjai:

• Krigel Tamás, Richter Gedeon, belső kommunikáció és employer branding vezető
• Angoujard Klaudia, Bonafarm Zrt., belső kommunikációs vezető
• Winkler Csilla, MOGYI, HR vezető
• Lennert Dániel, Noguchi, Senior Consultant & Head of Digital
• Szörcsök Szilvia, Brandfizz Employer Branding, Chief Strategy Director
• Turmezey Luca, NN Insurance Co. Ltd., Chief HR Officer
• Czine Tamás, T5 Media Agency, ügyvezető
• Szőke Ágnes, Open Communications Kft., ügyvezető és üzletfejlesztési igazgató
• Tóth-Szabó Szilvia, eSense Human Resources Szolgáltató Nyrt., kommunikációs vezető
• Karádi Kitti, Syngenta, Budapest Centre HR Lead & Global HR Business Partner
• Szatmári Péter, FleishmanHillard, szakmai igazgató, vállalati kommunikációs vezető
• Tüske Gabriella, Well PR, client service director
• Bedy Krisztina, Avantgard PR, ügyvezető igazgató

A zsűri tagjai:

• Sarkadi Lívia, PPF Partner in Pet Food, Chief HR and Legal Officer
• Lőrincz-Pogács Edit, 4iG Nyrt., Group HR Learning and Development Lead
• Poórné Fejes Marianna, Bonafarm Zrt., csoport HR-igazgató
• Panulin Ildikó, Szerencsejáték Zrt., Head of Corporate Communications
• Kaszás Helga, Innio, Senior HR Manager
• Liptay Gabriella, KPMG Hungary, marketing- és kommunikációs igazgató
• Varga-Nagy Eszter, Sanofi, Hub Communications & Engagement Partner
• Tischler Márk, Universum 8, Chief Executive Officer
• Horváth Ádám, Brandfizz Employer Branding, Chief Sparkle Officer
• Zubán Zoltán, Ferling, ügyvezető, stratégiai tanácsadó
• Salgó András, BMW Group Magyarország, vállalati kommunikációs vezető
• Gál Judit, Auchan Retail Magyarország, kommunikációs vezető

Fénytörésben a cégek munkáltatói brandje

„Munkáltatói márkaépítésben a szándék a legtöbb cégnél tiszta: vonzóbb munkahellyé válni, és erre az employer branding jó keretrendszer lehet. A szervezeti valóság viszont gyakran megtöri ezt a fénysugarat. Szétszóródnak a büdzsésorok a silós működésben, külön utat járnak a HR és a marketing céljai, a global és a local egymás mellett dolgozik. Különösen nagyvállalati környezetben égnek el így komoly erőforrások alacsony hatékonysággal. A jól teljesítő cégeknél az employer branding gyűjtőlencse, ami fókuszálja a ráfordításokat, nem prizma, ami szétszórja őket. Ez pedig nem szakmai kérdés, hanem egyértelműen felsővezetői felelősség: célt kijelölni, komplexitást csökkenteni, felgyorsítani a döntéseket és a kommunikáció-HR közötti belpolitikai csatákat lezárni.” – mondta Horváth Ádám, az MPRSZ Employer Branding Tagozatának vezetője.

„A globális funkciók szívóereje érezhetően megnőtt, sok helyen a helyi szakember 2026-ban már kevesebb beleszólást és kisebb büdzsét kapott, mert azt elvitte a HQ. Néhol pozíciókat vontak össze klaszter szintre, ebből is ritkán jönnek ki jól a magyar szakemberek. Az a hazai cégvezető, aki nem elég éber, könnyen úgy jár, hogy kiénekelték a szájából a sajtot más országok. A probléma ott marad nála, helyben: kulcsembert megtartani, toborozni, növekedni, üzleti célt teljesíteni. Csak éppen helyi szakember és helyi erőforrás nélkül, egy pl. Indiából koordinált, Budapestre célzott sablonkampánnyal social mediában. A lokális szakmai tudás helyben tartása mindannyiunk érdeke, mert az üzenet ettől lesz releváns. A lokális funkciók megtartása pedig közös felelősségünk, erre az elkövetkezendő időkben egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk.”

„Egy dolgot érdemes egyértelműen kimondani a menedzsment meetingeken: a kompenzáció hiányát nem lehet kultúrával kompenzálni. Az employer branding nem varázspálca, amivel olcsón megtarthatók a kollégák akkor is, ha alulfizetjük őket. Egyre több cég ébred rá, hogy valóban jó munkahelyet kell építeni, és az employer branding funkció ennek a hírvivője kifelé, katalizátora befelé.”

„Az AI közben már nem a jövő, hanem a jelen, csak nem úgy, ahogy sokan remélték. A magyar cégek 59 százaléka használja munkáltatói márkaépítésre, többségében szövegírásra: 57 százalék álláshirdetéshez, 47 százalék belső kommunikációhoz (Forrás: Compass Országos Employer Branding Felmérés 2025). Az AI lett az új szövegíró gyakornok. A hatékonyság viszont romlott: nagymintás teszteken bizonyult be, hogy 19 százalékkal több tartalomra 15 százalékkal kevesebb felvett ember jut, a karrieroldalak forgalmát pedig elkezdte felfalni az AI krokodil. Az élenjárók ezért nem promptokkal kezdik, hanem HR adatstratégiával: szétszórt riportok és manuális Excelek helyett dinamikus dashboardokkal. Aki elvégzi az adatrendszerek kevésbé csillámporos részét, az nyer az AI-ban is: jobb adat, jobb válasz, prediktív HR analitika.” – zárta a szakember. 

„A PR egy igazán stratégiai funkció egy vállalat életében. Feladata, hogy folyamatosan pásztázza a szervezet összes külső és belső érintettjét, és a vállalat értékeinek és érdekeinek a közvetítője legyen. Ebben az egyik legfontosabb stakeholder a munkavállaló, akinek toborzása, megtartása és motiválása is folyamatos feladat. Ahogy sok más részterület, az Employer Branding is önálló »iparággá« nőtte ki magát, és mi nagyon örülünk, hogy a Magyar PR Szövetség keretein belül tudjuk segíteni a szakembereket. Egy szakmai szervezet számára egy díj szervezése messze nem csak a csillogásról és a profitról szól – legalább annyira a tanulásról és a példamutatásról. Az Employer Branding Tagozat segítségével olyan díjat tudunk szervezni, amely jól átlátható szempontrendszer mentén mutatja be a jó példákat, és közben lehetőséget ad az egymástól való tanulásra. Bízom benne, hogy idén még több sikeres kampány és program lesz látható a pályamunkák között.” – mondta Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke.

Fontos határidők

Szoros határidőket szabtak idén az Employer Branding Award-ra, érdemes mielőbb leadni a nevezéseket.

Late entry: 2026. szeptember 22 – október 2.
Shortlist eredmény: 2026. október 22.
Shortlistes pályázatok élő prezentációja: 2026. november 12., csütörtök – egész nap (Budapesten)
Eredményhirdetés: 2026. november 24., 19:00

Pályázható kategóriák

Az MPRSZ 2026-ban 15 iparágból és 9 kategóriában várja a nevezéseket:

Ezen kívül kiosztják az év employer branding megbízója díjat, az év employer branding ügynöksége díjat, az év fiatal employer branding szakembere díjat, az év oktatója díjat, az év employer branding szakdolgozata díjat és a legjobb employer branding prezentáció díját is.

A pályázattal, a kategóriákkal és díjakkal kapcsolatos részletek elérhetők az EBA weboldalán: www.employerbrandingaward.hu

Útközben elmeséled 3. évad – október 12., 19:00

Sváby András ismét útra kel, hiszen harmadik évadával folytatódik a díjnyertes Útközben elmeséled. Az UFA Magyarország gyártásában készülő talkshow most is őszinte vallomásokkal, váratlan fordulatokkal és megható pillanatokkal enged közelebb kerülni kedvenc hírességeinkhez.

Borbás Marcsi gyerekkori otthona, Görög Zita egykori óvodája és Kapu Tibor régi gimnáziuma is meghatározó helyszín az új szezonban, de Lovas Rozi versenysportolói éveiről, Steigervald Krisztián szülei házasságának nehézségeiről és Vujity Tvrtko újságírói pályáját megelőző álmairól is szó esik. Molnár Áronnal minden eddiginél messzebbre vezet az út, Tóth Vera pedig húga, Tóth Gabi után – aki szintén a műsor vendége volt – más szemszögből mesél családjának múltjáról és a gyerekkoráról.

Kutyával vagyok 1. évad – október 13., 19:00

A Show&Game által készített nyolcrészes dokureality-sorozat megmutatja, milyen sokféleképpen lehet része egy kutya a mindennapjainknak. Ismert hazai személyiségek beszámolóin keresztül megtudhatjuk, mit taníthatnak nekünk kiskedvenceik, milyen helyzetekkel jár együtt a felelős állattartás és miként éljük meg egy szeretett kutya elvesztését.

Alföldi Róbert, saját tapasztalataira is támaszkodva, kíváncsisággal fordul vendégeihez, miközben pszichológusok, kutyaviselkedés-kutatók, trénerek, állatorvosok, állatvédők és további szakemberek segítségével minden epizódban más-más kérdést helyez a középpontba. Olyan témák is terítékre kerülnek, mint a gyerekek és a négylábúak kapcsolata, a felelős fajtaválasztás szempontjai, valamint a szaporítók és tenyésztők közötti különbségek. Szó esik még arról, miben segíthet egy négylábú társ, amikor úrrá lesz rajtunk a magány, de a veszteség feldolgozása, az elengedést követő újrakezdés, a mentett ebek sorsa és az örökbefogadás jelentősége is helyet kap a műsorban.

„Akármi baj van, ha egy másik lényre fókuszálunk a saját bajunk, fájdalmunk helyett, akkor az az első lépés a gyógyulás felé. És a kutya addig nem nyugszik, amig inkább ráfigyelsz, mint a saját belső bajodra. És ezt csak érted csinálják, hogy te kigyere magadból. Csodálatos lények. A világot várom ettől a sorozattól, vagy hogy legalább a kutyás világ szebb legyen akkor, ha ez lemegy” – mondta a műsor kapcsán Alföldi Róbert.

Balsai Móni, Barabás Éva, Dés László, Erős Antónia, Hernádi Judit, Pindroch Csaba, Sárközi Ákos és Éva, Sváby András, Szily Nóra és Tarján Zsófi mellett Gajdos László élő környezetért felelős miniszter is személyes történettel gazdagítja majd az adásokat.

Vészhelyzet az állatkórházban 2. évad – október 14., 19:00

Második évadával jelentkezik az IKO Műsorgyártó közkedvelt produkciója, amely első kézből mutatja meg, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük az állatorvosoknak az egyszerűbbnek tűnő vizsgálatoktól a sürgősségi eseteken át a bonyolult műtétekig. A sorozatban a házi kedvencek mellett egzotikus állatok, valamint állatkerti lakók is ellátásra szorulnak.

Az új részekben életmentő beavatkozásokat és különleges diagnosztikai, sebészeti eseteket is láthatunk. Szemtanúi lehetünk többek között egy életveszélyes állapotban érkező németjuhász gyomorműtétének és egy sérült vörös panda altatásának is, ami nem megy zökkenőmentesen, de azt is végigkövethetjük, hogyan készül fel egy ötéves elefánt a költözésre, miként rehabilitálnak sünöket, illetve milyen összetett folyamat egy ló műtőbe emelése.

Egy asztalnál 1. évad – október 15., 22:00

Másképp gondolkodnak, másképp élnek, mégis egy asztalhoz ülnek: a Kráss Kontent vitaműsorában különböző hátterű emberek találkoznak, hogy őszintén kifejtsék véleményüket olyan témákról, amelyekben gyakran nehéz közös nevezőre jutni. A beszélgetések során eltérő nézetek kerülnek előtérbe, miközben a szereplők nemcsak saját álláspontjukat osztják meg, hanem egymás gondolataival is szembesülnek.

Milyen ellentétpárokkal találkozhatnak majd a nézők? A vegán és a vadász, a korlátozó és a megengedő anyuka, a biciklis és az autós futár, a mának élő és a tudatos tervező csak néhány példa a műsor 14 epizódjában megjelenő izgalmas találkozások közül.

A különleges formátum olyan párbeszédeket mutat be, amelyeknél nem feltétlenül az egyetértés a cél, hanem az, hogy a szereplők valóban meghallgassák egymást.

Dumaszínház 4. évad új epizódok – október 16., 19:00

A legújabb részekben Kőhalmi Zoltán a középkorúság buktatóit járja körül, Csenki Attila a családról és a figyelemzavarról, míg Kovács András Péter az idő múlásáról, az élet fordulatairól és a velük járó tanulságokról mesél önálló estjében. Noé Bex és Török Ádám közös műsorukban utazásokkal tűzdelt eredettörténeteikbe avatják be a közönséget, a Szomszédnéni Produkciós Iroda klasszikus kabaréjelenetekre épülő előadásában a hétköznapi küzdelmeink kerülnek terítékre, Fülöp Viktor pedig tanári pályájának legendás történeteit osztja meg a nézőkkel.

Fotó: Kutyával vagyok 1. évad: VIASAT3 / Fábián Bori

Az elemzés költsége a használattal együtt növekedhet

A hagyományos üzleti intelligencia jelentős kezdeti beruházást igényel. Ki kell alakítani az adatkapcsolatokat, a számítási logikát és a riportokat, majd gondoskodni kell azok karbantartásáról. A hagyományos dashboardok költsége jellemzően előre jobban tervezhető, és egy további megtekintés marginális költsége rendszerint alacsonyabb, mint egy új, többlépéses AI-elemzésé.

Az Agentic BI alatt olyan analitikai megoldást értünk, amely egy üzleti kérdést több lépésre bont, vállalati adatforrásokat és elemzési eszközöket használ, ellenőrzi a köztes eredményeket, majd bizonyítékokkal alátámasztott választ vagy javasolt intézkedést állít elő. Az erőforrásigényt elsősorban az elemzési folyamat összetettsége, valamint a szükséges lépések, adatlekérdezések, modellhívások, ellenőrzések és újrapróbálkozások száma határozza meg.

Az Agentic BI ezért nem egyszerűen olcsóbb vagy drágább a hagyományos riportálásnál. Kevesebb előre rögzített és több, közvetlenül a használathoz kapcsolódó ráfordítást eredményezhet.

Nem minden kérdéshez érdemes ügynököt használni

Tipikus vállalati környezetben egy új, több lépésből álló ügynöki vizsgálat marginális költsége magasabb lehet, mint egy már rendelkezésre álló dashboard megtekintésének vonzata. Ez azonban önmagában nem jelent gazdaságtalan működést. Egy szokatlan árrésromlás, váratlan ügyfélvesztés vagy ellátási probléma feltárása jelentős elemzői munkát igényelhet. Ha az Agentic BI gyorsabban azonosítja a kiváltó okot, és ezzel támogat egy pénzügyileg jelentős döntést, a magasabb költség indokolható.

Az ismétlődő kérdéseknél más megközelítés lehet célszerű. Ha a felhasználók naponta ugyanarra a mutatóra kérdeznek rá, gazdaságosabb megoldást jelenthet egy előre elkészített riport, automatikus értesítés vagy vezetői dashboard.

A napi árrés KPI megfigyelésére dashboard alkalmas. Ha azonban az árrés egy régióban hirtelen romlik, az analitikai ügynök megvizsgálhatja, hogy az eltérést árengedmény, a termékmix változása, a beszerzési ár emelkedése, devizahatás vagy rendkívüli tranzakció okozza-e. A végső árazási intézkedés magas pénzügyi hatás esetén emberi jóváhagyást igényel.

„Tapasztalatunk szerint a legtöbb vállalat számára a hibrid modell kínálja a legjobb kiindulópontot: dashboardok a rendszeres megfigyeléshez, analitikai ügynökök a kivételek és összetett vizsgálatok kezeléséhez.” – mondta Fejes Péter, a Deloitte Magyarország Data & AI csapatának szenior tanácsadója.

A dashboardok és az analitikai ügynökök eltérő szerepet tölthetnek be, ezért az üzleti célokhoz igazított alkalmazásuk teremti a legtöbb értéket.

A támogatott döntések gazdaságossága teremti az üzleti értéket

A technológiai aktivitás könnyen mérhető. Nyomon követhető a feltett kérdések, az elkészített válaszok és a felhasznált számítási kapacitás mennyisége. Ezek azonban elsősorban használati mutatók. Egy alacsony költséggel elkészített válasz is lehet hibás, felesleges vagy késedelmes. Egy költségesebb vizsgálat ezzel szemben jelentős veszteséget előzhet meg, felgyorsíthat egy korrekciós döntést, vagy javíthatja az árazást és a készletgazdálkodást.

A beszélgetésalapú hozzáférés növelheti az elemzési igényt, és olyan munkatársakat is bevonhat, akik korábban ritkábban használtak BI-megoldásokat. A magas használat azonban önmagában még nem jelent üzleti értéket. Az aktivitás akkor teremt valódi eredményt, ha a válaszok ténylegesen támogatják a döntéshozatalt, intézkedésekhez vezetnek, és mérhető pénzügyi vagy működési hatást eredményeznek.

A kérdésenkénti költségnél ezért fontosabb lehet mérni:

• a sikeresen lezárt vizsgálatok számát;
• a döntésekhez ténylegesen felhasznált válaszok arányát;
• az elemzések alapján elindított és végrehajtott intézkedések számát;
• a létrehozott pénzügyi értéket;
• az elkerült veszteséget és kockázatot.

Az Agentic BI megtérülésének értékeléséhez a döntéstámogatás teljes ráfordítását és üzleti hatását együttesen szükséges figyelembe venni.

A technológiai díj csak a teljes költség egyik eleme

Az Agentic BI üzleti esete félrevezető lehet, ha kizárólag az AI-modellek használati díjára épül. A válasz elkészítéséhez szükség lehet adatbázisok lekérdezésére, dokumentumok keresésére, rendszerek összekapcsolására és az eredmények ellenőrzésére. Ehhez társul az adatmodellek karbantartásának, a biztonságnak, a felügyeletnek, a felhasználói támogatásnak és az emberi jóváhagyásnak a költsége.

Egy jelentős pénzügyi vagy szabályozási kérdés ellenőrzése akár több erőforrást is igényelhet, mint az első válasz előállítása. Ez nem feltétlenül hatékonysági probléma, mivel egy hibás, nagy hatású üzleti döntés költsége jelentősen meghaladhatja az elemzés és az ellenőrzés ráfordítását.

A megfelelő kontroll ezért kockázatcsökkentő befektetés. A gazdaságos rendszernek azokat az eseteket kell emberi felülvizsgálatra továbbítania, amelyeknél hiányosak a bizonyítékok, ellentmondanak a definíciók, vagy magas a döntés pénzügyi kitettsége.

A megtakarított munkaóra még nem pénzügyi eredmény

A megtakarított munkaóra önmagában kapacitásmutató, és nem automatikusan realizált pénzügyi megtakarítás. Pénzügyi vagy működési értékké akkor válik, ha a felszabaduló kapacitás ténylegesen csökkenti a költséget, növeli az elvégzett munka volumenét, lerövidíti a döntési időt, vagy magasabb értékű feladatokra csoportosítható át.

Számos döntésnél ennél is fontosabb lehet a gyorsabb beavatkozás, az ügyfélvesztés csökkentése, a jobb árazás, az alacsonyabb készletszint vagy a pontosabb előrejelzés. Az üzleti értéket ezért a működési hatékonyság, a döntési eredményesség, a pénzügyi hatás és a kockázatcsökkentés alapján egyaránt értékelni kell.

Az üzleti érték a döntések szintjén születik

A Chief Data Officerek (CDO-k) számára a gazdaságosság nem választható el az adatok és az üzleti definíciók fenntartásának költségétől. Számukra a válaszok minősége, a hibák, az ismételt próbálkozások és a kiugróan költséges esetek jelenthetik a legfontosabb működési mutatókat.

A pénzügyi vezetők (CFO-k) feladata lehet az alapértékek, a költségtulajdonosok és a pénzügyileg ellenőrizhető eredmények meghatározása. Számukra az a döntő kérdés, hogy a megoldás által javított döntések értéke meghaladja-e a bevezetés, az üzemeltetés, az ellenőrzés és a hibák teljes, kockázatokkal korrigált költségét.

„Az Agentic BI nem attól teremt értéket, hogy minden kérdésre azonnali választ ad. Egy dashboardnál összetettebb, önálló ügynöki elemzés is indokolt lehet, ha fontos és időérzékeny döntést támogat. A valódi veszteséget azok a válaszok jelentik, amelyeket a vállalat nem használ fel, amelyek nem megbízhatók, vagy nem vezetnek érdemi üzleti intézkedéshez.” – mondta Takács István, a Deloitte Magyarország Data & AI csapatának szenior menedzsere.

Photo by Steve A Johnson on Unsplash, free license

A Network4 Media Group fejlődésének új mérföldkövéhez érkezett. A médiavállalat idén ősszel saját gyártású tartalmakkal bővíti kínálatát, amelyek kifejezetten a cégcsoport számára készülnek. Az új műsorok között olyan ismert televíziós személyiségek produkciói is helyet kapnak, mint Borbás Marcsi és Papp Gergő, akik újonnan csatlakoznak a csatornacsaládhoz. A saját gyártású produkciók elindítása, a közelmúltban megvalósult teljes körű arculatváltás, valamint a dinamikusan bővülő tartalomportfólió egyaránt indokolttá tette, hogy a kommunikációs feladatok az ügynökségi modell helyett szervezeten belül, dedikált vezetői irányítás mellett működjenek.

Ennek a stratégiai lépésnek a részeként csatlakozott a Network4-hez Solymosi Eszter, aki több mint két évtizedes televíziós tapasztalattal rendelkezik a kommunikáció, marketing és márkaépítés területén.

A szakember az elmúlt öt évben az RTL-nél dolgozott senior kommunikációs menedzserként, majd marketingkampány-csapatvezetőként. Ebben az időszakban a vállalat televíziós csatornáihoz és digitális szolgáltatásaihoz kapcsolódó marketingkampányok stratégiai tervezésében és megvalósításának irányításában vállalt kulcsszerepet. Nevéhez számos sikeres műsorkampány kapcsolódik, csapatával többek között a Nyerő Páros, A renitens és a Határtalan szerelem kommunikációján, valamint az Exek csatája bevezető kampányán dolgozott.

Ezt megelőzően hosszú éveken át a VIASAT3 és VIASAT6 csatornák PR menedzsereként felelt a két televíziós brand teljes körű kommunikációjáért. Feladatai közé tartozott a csatornák saját gyártású műsoraihoz és akvizíciós tartalmaihoz kapcsolódó kommunikációs kampányok stratégiai tervezése, valamint a kampányok megvalósításának szakmai irányítása.

Új pozíciójában Solymosi Eszter felel a Network4 PR- és belső kommunikációs stratégiájának kialakításáért és megvalósításáért. Feladata a médiavállalat és márkáinak kommunikációs támogatása, a saját gyártású műsorok marketingtevékenységének támogatása, valamint a vállalat belső kommunikációjának összehangolása és a vállalati kultúra fejlesztése. A szakember a marketing, értékesítési és digitális területeket felügyelő Lennert Márton kereskedelmi igazgató csapatába érkezik.

„A Network4 Media Group fejlődésének új szakaszába lépett. Saját gyártású tartalmaink indulásával, folyamatosan bővülő portfóliónkkal és megújuló márkáinkkal a kommunikáció szerepe is felértékelődik. Az elmúlt időszakban streamingplatformunk is jelentős fejlesztésen ment keresztül: a prémium sportközvetítések mellett már több ezer órányi minőségi szórakoztató tartalom érhető el előfizetőink számára. Ezek a változások tudatos és összehangolt kommunikációt igényelnek. Esztert örömmel üdvözöljük csapatunkban, és biztosak vagyunk abban, hogy szakértelmével jelentősen hozzájárul majd céljaink megvalósításához” – mondta Lennert Márton, a Network4 kereskedelmi igazgatója.

Fotókredit: Network4 Media Group

Október 12-én immár harmadik évadával tér vissza Kasza Tibor műsorvezetésével a Thaiföldön forgatott párkapcsolati reality, A Kísértés. Idén is négy pár teszi próbára szerelmét, miközben tizenhat kísértő – nyolc nő és nyolc férfi – mindent megtesz azért, hogy elcsábítsa őket. A szerelmesek nem sokkal az érkezésük után különválnak, és az ellenkező nemű kísértőkkel két mesés villába költöznek. Innentől kezdve nincs közvetlen kapcsolat köztük – csak a kiválasztott csábítókkal mehetnek romantikus randevúkra. A luxusvillákban vad bulik, látványos feladatok és érzelmi hullámvasút várja őket. A műsor egyik legfeszültebb pontja a tábortűz ceremónia, ahol a párok tagjai videórészleteket látnak arról, hogyan viselkedik szerelmük a másik oldalon. A felvételek bizalmat és megnyugvást, de éppúgy gyanakvást, haragot vagy csalódást is kelthetnek. A műsor új évada is ugyanarra a kérdésekre keresi a választ: a szerelem bizonyul erősebbnek – vagy a kísértés? A pároknak most sincs könnyű dolga, hiszen egy olyan környezetben kell bizonyítani hűségüket és elkötelezettségüket, ahol minden pillanat új kihívást tartogat.

Sári és Zsombor, azért érkezik a kísértés szigetére, hogy bebizonyítsa, van igaz szerelem és egymás iránt érzett bizalmuk akkor is töretlen marad, amikor igazán próbára van téve. Petra és Máté kapcsolata egy kísértéssel kezdődött, ugyanis úgy ismerkedtek meg, hogy mindkettőjüknek volt valakije. Most kiderül, hogy kibírja-e a párosuk, ha nem ők kísértik meg egymást, hanem őket kísértik meg. Bogi és Sanya egy félrelépést már túlélt, de Bogi még nem felejtett. Sanya most bizonyítani szeretné, hogy újra bízhat benne szerelme. Niki és Milán mindketten szeretik, ha rájuk irányul a figyelem. Niki próbára szeretné tenni Milán hűségét, most a kísértés szigete megadhatja számukra a választ arra, hogy együtt vagy egymás nélkül folytassák életüket. Négy pár, négy történet, egy kérdés: megállják a helyüket a kísértéssel szemben, vagy darabokra hullik a kapcsolatuk?

A délután másik kiemelt produkciója az Ázsia Expressz volt, ahol ebben az évben Bolíviában és Brazíliában folytatódik a párosok küzdelme. Gombos Edina és férje, Alberto Costafreda; Deák Rebeka és Kabai Andris, a Házasság első látásra szerelmespárja; Tischler Petra és Vomberg Frigyes, a Séfek Séfe séfjei; a Kincsvadászok kereskedője, Molnár Viktor és fia, Molnár Titusz; Deutsch Anita és Csomor Csilla színésznők; Balogh Eleni és vőlegénye, Soós Dávid; a két reality-királynő: Kiara Lord és Dávid Petra; valamint Sipos Tomi és Papp Feri, az Irigy Hónaljmirigy tagjai vállalkoztak életük egyik legnagyobb kalandjára.

Ők küzdenek heteken át a maximum 20 millió forintos fődíjért, miközben Latin-Amerika lüktető városain, érintetlen területein és lélegzetelállító hegyvidékein át kalandozva. Bolíviában már a verseny kezdetén olyan szélsőséges körülményekkel találják szembe magukat, mint a négyezer méteres tengerszint feletti magassággal együtt járó fogcsikorgató hideg, vagy a jelentős oxigénhiány, amely igencsak próbára teszi a szervezetet.

A fődíjat megszerezni most sem lesz könnyű feladat: a korábbiakhoz hasonlóan készpénz, bankkártya és telefon nélkül, az otthon kényelmét hátrahagyva kell megküzdeniük a legbátrabbaknak. A megszokott nehézségek mellett az idei évad is tartogat váratlan fordulatokat és új helyzeteket, amelyek nemcsak a versenyzők kitartását, hanem a párosok közötti kapcsolatot is próbára teszik.

A heti epizódok után, péntekenként jön a kaland-reality háttérműsora, az Ázsia Expressz Kibeszélő, szintén Ördög Nóra vezetésével. A stúdióban a párosok az adásban látott események kulisszatitkairól, a konfliktusokról, valamint a verseny legviccesebb, legdrámaibb és legemlékezetesebb pillanatiról mesélnek.

A The Future Shopper 2026, immár tizedik alkalommal közzétett jelentés, 17 országban, 28 000 fogyasztó bevonásával készült kutatásra épül, és a vásárlási szokások változásait vizsgálja. A jelentés a gazdasági bizonytalanságot és a megélhetési költségek okozta nyomást emeli ki a fogyasztói prioritások átrendeződésének hátterében. A kutatás az AI használata és az iránta tanúsított bizalom közötti különbségre is rámutat. A megkérdezettek jelentős része használt már mesterséges intelligenciát, a jellemző felhasználási módok között azonban továbbra is olyan hétköznapi feladatok szerepelnek, mint az általános információkeresés és a fordítás.

PÉNZÜGYI NYOMÁS ÉS A MEGŐRZÖTT HÉTKÖZNAPI ÖRÖMÖK

A pénzügyi aggodalmak átrendezik a fogyasztók költési prioritásait. A globális vásárlók 59%-a minden korábbinál jobban aggódik pénzügyi helyzete miatt, 60%-uk pedig pénzügyi megfontolásból már aktívan vissza is fogta a nem alapvető kiadásait.

A takarékosság ugyanakkor nem jelenti a hétköznapi örömökről való teljes teljes lemondást. A ruházat, a kávé és a meleg italok, valamint a bőrápolási és szépségápolási termékek azok közé a kategóriák közé tartoznak, amelyekre sokan akkor is költenének, ha más területeken megtakarításra kényszerülnének. A jelentés ezt a kisebb, örömet és komfortérzetet adó vásárlásokhoz való ragaszkodással kapcsolja össze: a gazdasági nyomás mellett is megmarad az igény a mindennapokat kellemesebbé tevő élményekre.

AI-HASZNÁLAT, ELLENŐRZÉS ÉS BIZALOM

A mesterséges intelligencia széles körű használata nem jelent feltétlen bizalmat. Bár a megkérdezettek 82%-a használt már AI-t, a válaszadók 58%-a vásárlás előtt más forrásokból is ellenőrzi az általa ajánlott termékeket. A döntés átadásával szemben is vannak fenntartások: a kutatásban résztvevő válaszadók egyharmada nem engedné, hogy a mesterséges intelligencia a nevükben vásároljon.

A bizalom kérdése a márkakommunikációban is megjelenik. A kutatásból kiderül, hogy az AI-generált termékképek csökkentik a márkába vetett bizalmat. Ez az eredmény a hiteles termékbemutatás és az átlátható kommunikáció jelentőségére hívja fel a figyelmet.

„A tavalyi Future Shopper egyik fontos tanulsága az volt, hogy a vásárlók számára az online és a bolti élmény nem két különálló világ: a teljes vásárlói journey számít. Az idei eredmények az AI terjedése mellett is világossá teszik, hogy a technológia önmagában nem elégíti ki a vásárlók igényeit. Üzleti értéket akkor tud egy márka teremteni, ha kézzelfoghatóan egyszerűbbé és megbízhatóbbá teszi a vásárlást, miközben nem szorítja háttérbe az olyan alapokat, mint a láthatóság, a termékek elérhetősége és az információ átadás. A márkáknak ezért az innovációt a vásárlási élmény valódi súrlódási pontjainak csökkentésére kell használniuk.” – mondta Simon Illés, a VML Hungary üzletfejlesztési igazgatója.

A VÁSÁRLÁSI ÉLMÉNY KÉZZELFOGHATÓ KÖVETKEZMÉNYEI

A kutatásban mért fogyasztói költések több mint fele (51%) online történik, a digitális vásárlási élmény hiányosságai azonban a vásárlás megszakításához vezethetnek. A válaszadók 41%-a arról számolt be, hogy rendszeresen félbehagyja a vásárlást a frusztráló online élmény miatt. Emellett 48% szerint a vállalatok látványos funkciókra költenek, miközben olyan alapvető megoldásokat hanyagolnak el, mint a megfelelően működő keresés.

A fizikai üzletek ugyanakkor továbbra is fontos szerepet töltenek be a vásárlási folyamatban. A jelentés különösen a termékek kipróbálását, a megfelelő méret kiválasztását és a személyes tanácsadást emeli ki azok közül a szempontok közül, amelyekben a fogyasztók előnyben részesítik a bolti vásárlást.

„A mai fogyasztók tájékozottabbak, igényesebbek és körültekintőbben választanak, mint valaha. A legjobb technológia és az adatalapú döntések ezért önmagukban már nem elegendőek. A következő korszak nyertesei azok a márkák lesznek, amelyek ezen felül elnyerik és hosszú távon meg is őrzik a fogyasztók bizalmát.” – mondta Balog Tamás, a VML Hungary vezérigazgatója.

A VML The Future Shopper 2026 jelentése rámutat, hogy a technológiai fejlesztések mellett az ár-érték arány, a hitelesség és a vásárlási élmény is meghatározó a márkák megítélésében. Ezek alapján a hazai márkáknak és a Magyarországon működő nagyvállalatoknak is érdemes megvizsgálniuk, hogy fejlesztéseik mennyire szolgálják a vásárlók mindennapi igényeit: ezek következetes teljesítése hozzájárulhat a fogyasztói bizalom erősítéséhez és a versenyképesség megőrzéséhez.