Az ipari és energetikai infrastruktúrák elleni kibertámadások száma tovább emelkedik világszerte. Az IBM X-Force 2025 Threat Intelligence Index jelentése szerint a gyártóipar immár negyedik éve a világ leginkább célzott iparága a kibertámadások szempontjából, miközben a kritikus infrastruktúrákat érintő zsarolóvírus-támadások volumene 2025-ben is tovább nőtt.

Mindez ráirányította a figyelmet az OT-rendszerekre (Operational Technology), vagyis az ipari működést irányító technológiákra. Miközben a kiberbiztonságot sokáig elsősorban az IT-feladatok közé sorolták, ma már az ipari vezérlőrendszerek is elsődleges célponttá váltak. A támadók számára különösen vonzóak az elavult vagy már nem támogatott rendszerek, amelyek sok esetben a termelés legkritikusabb pontjain működnek.

Az elavult rendszerek jelentik a legnagyobb kockázatot

A modern ipari működés elképzelhetetlen vezérlőrendszerek nélkül. Ezek szabályozzák az erőművek, vegyipari üzemek, olaj- és gázipari létesítmények vagy akár villamosenergia-hálózatok működését. Éppen ezért egy sikeres kibertámadás nemcsak termeléskiesést okozhat, hanem ellátási zavarokat, komoly gazdasági károkat és társadalmi problémákat is előidézhet.

A veszélyt tovább növeli, hogy sok vállalat még mindig régi, nem támogatott operációs rendszereken futtatja ipari irányítórendszereit. Jó példa erre a Windows 10 támogatásának megszűnése, amely számos régebbi DCS-rendszert tesz sérülékennyé. Ezzel szemben a korszerű vezérlőrendszerek már hosszú távú támogatással rendelkező vállalati operációs rendszereket használnak, amelyek rendszeres biztonsági frissítéseket kapnak.

A probléma nem csupán technológiai kérdés. Míg az IT-területen általában magas szintű kiberbiztonsági kompetencia áll rendelkezésre, az OT-környezetekben gyakran a vezérléstechnikai szakemberek felelőssége marad a rendszerek védelme. Az ő szakterületük azonban elsősorban nem a kibervédelem, így a régi rendszerek sokszor hosszú ideig változatlanul működnek tovább.

Az „air gap” már nem jelent valódi védelmet

Sok ipari szereplő továbbra is úgy gondolja, hogy rendszerei biztonságban vannak, mert fizikailag elszigetelt, külső hálózatoktól leválasztott hálózaton működnek. Az úgynevezett „air-gapped” környezetek korábban valóban erős védelmet jelentettek, ma azonban ez önmagában már nem elegendő. A támadók számos alternatív belépési pontot használnak: terepi eszközöket, nyomtatókat, karbantartási kapcsolódási pontokat vagy akár helyszíni hozzáféréseket. Az elmúlt években ráadásul a támadások jellege is megváltozott: a kizárólag távoli behatolások mellett egyre gyakoribbá váltak a helyszíni, nehezebben észlelhető támadási módszerek.

Egy sikeres fertőzés következménye sokszor nem áll meg egyetlen rendszer leállásánál. Egyes rosszindulatú kódok az egész hálózati infrastruktúrát érinthetik, ami teljes IT- és OT-környezetek újjáépítését teheti szükségessé.

A leállások ára messze túlmutat az IT-költségeken

Az ipari kibertámadások legnagyobb költsége gyakran nem maga a váltságdíj vagy az incidenskezelés, hanem a leállás következménye. Az ausztrál Ausgrid energiahálózati szolgáltató számításai szerint infrastruktúrájának teljes leállása akár napi 2,9 milliárd ausztrál dolláros gazdasági kárt is okozhatna. A vállalat több mint négymillió embert, 105 kórházat, három nagy kikötőt és az ország pénzügyi szolgáltatási szektorának jelentős részét látja el energiával.

Az offshore és vegyipari létesítmények esetében a helyzet még összetettebb. Az ilyen környezetekben a nem tervezett leállások költsége akár háromszorosa is lehet az átlagos ipari benchmarkoknak. A szélsőséges körülmények, a speciális anyagok és a bonyolult logisztika jelentősen megdrágítják a helyreállítást. Emellett az álló rendszerekben lévő agresszív vagy korrozív anyagok gyorsan károsíthatják a csővezetékeket és a berendezéseket is.

A Colonial Pipeline 2021-es incidense korán megmutatta, hogy egyetlen sikeres kibertámadás is képes kritikus infrastruktúrák működését és teljes ellátási láncokat megbénítani.

Az IBM 2025-ös Cost of a Data Breach jelentése szerint azok a szervezetek, amelyek széles körben alkalmaznak AI-alapú biztonsági automatizációt, átlagosan közel 2 millió dollárral alacsonyabb veszteséget szenvednek el egy incidens során, miközben a támadások azonosítási és elhárítási ideje is jelentősen csökken.

A modernizáció nem egyszeri projekt

A szakértők szerint az egyik legnagyobb hiba, amikor a vállalatok a modernizációra egyszeri beruházásként tekintenek. Az OT-környezetek védelme ma már folyamatos feladat: rendszeres frissítéseket, javítócsomagokat és naprakész szoftververziókat igényel. A teljes „rip-and-replace”, vagyis a teljes rendszer egyidejű lecserélése ráadásul sok esetben nem is reális vagy célszerű megoldás. Egy ilyen projekt jelentős leállási kockázatot és magas költségeket hordozhat, miközben az átállás idején újabb sérülékenységek jelenhetnek meg.

Ehelyett egyre több vállalat választja a fokozatos, rétegről rétegre történő modernizációt. Ez lehetővé teszi, hogy a meglévő infrastruktúrára építve, folyamatos működés mellett erősítsék a rendszerek védelmét és ellenálló képességét. Az ABB szakértői szerint ez a megközelítés különösen fontos az OT-környezetekben, ahol ritkán léteznek „dobozos”, minden helyzetre alkalmazható megoldások. Az egyes iparágak, létesítmények és fenyegetettségi szintek jelentősen eltérnek egymástól.

Hosszú távú partnerségre és folyamatos fejlesztésre van szükség

A modernizáció sikerének egyik kulcsa a tapasztalt technológiai partner és a hosszú távú együttműködés. Erre jó példa az ENGIE dél-ausztráliai Pelican Point erőműve, ahol az ABB már 2000-ben részt vett a vezérlőrendszer kialakításában.

A több évtizedes együttműködésre építve a vállalat később fokozatos modernizációs program keretében frissítette a DCS-rendszert a legújabb verziókra, valamint bevezette a Cyber Security Workplace megoldást is. A cél nemcsak a kibervédelmi szint növelése volt, hanem a működésbiztonság és a kritikus infrastruktúra hosszú távú védelme is.

Az ilyen projektek hátterében általában ugyanaz a felismerés áll: a kibertámadások költsége ma már nagyságrendekkel magasabb lehet, mint a megelőző modernizációé.

A kérdés már nem az, hogy lesz-e támadás

A szakértők hangsúlyozzák: százszázalékos védelem nem létezik. A korszerűsítés önmagában sem garantálja, hogy minden támadás meghiúsul. Ugyanakkor jelentősen csökkenti a sérülékenységet, növeli az üzembiztonságot és javítja a rendszerek ellenálló képességét.

A vállalatok számára ezért a legnagyobb kockázat ma már sokszor nem maga a technológia, hanem a halogatás. Azok a szervezetek, amelyek csak egy sikeres támadás után kezdenek el foglalkozni az OT-rendszerek korszerűsítésével, gyakran már jóval magasabb árat fizetnek érte – pénzügyi, működési és reputációs értelemben egyaránt.

A modernizáció így ma már nem pusztán technológiai fejlesztés, hanem az üzletmenet-folytonosság és a kritikus infrastruktúrák védelmének egyik alapfeltétele.

A magyar iparban is egyre sürgetőbb a modernizáció

A magyar ipari szereplők számára a kérdés különösen aktuális, hiszen az energetikai, vegyipari, gyógyszeripari és olajipari létesítményekben ma is nagy számban működnek 15-25 éve telepített irányítórendszerek. Ezeket a rendszereket eredetileg stabil és hosszú távú működésre tervezték, azonban a mai, erősen összekapcsolt digitális környezetben már egészen más kibervédelmi kihívásoknak kell megfelelniük. Közben a hazai vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik az energiahatékonyság javítása, az üzembiztonság növelése és a termeléskiesések minimalizálása terén is.

Az ABB tapasztalatai szerint Magyarországon ezért egyre inkább előtérbe kerülnek azok a fokozatos, úgynevezett brownfield modernizációs projektek, amelyek lehetővé teszik a vezérlőrendszerek korszerűsítését akár teljes üzemleállás nélkül. Ez különösen fontos olyan folyamatos működésű iparágakban, ahol néhány órás kiesés is jelentős termelési és ellátási kockázatot okozhat.

Illusztráció forrása: Momentumcomms

Somos András az ATV egyik meghatározó arca, jelenleg a Fórum, valamint a Somos a pályán házigazdája. Az elmúlt években szakmai felkészültségével, és egyéni és közvetlen műsorvezetői stílusával vívta ki a nézők szeretetét. A nyári feladatkörében az ATV két kiemelt közéleti műsorában, az Egyenes beszédben és a Startban is fontos szerepet kap.

Az ATV közéleti kínálatának további erősítését szolgálja, hogy az Aktuál főszerkesztői és műsorvezetői feladatait Boros Tamás veszi át. Az elismert szakember jelenleg a Csatt és a Csatt.2 főszerkesztője, valamint a Spirit FM-en hallható Provokatőr című műsor egyik állandó műsorvezetője és szerkesztője. Több mint egy évtizedes újságírói és szerkesztői tapasztalattal rendelkezik.
Az Aktuál továbbra is három műsorvezetővel jelentkezik: Boros Tamás mellett Szlazsánszky Ferenc és Papp Réka Kinga várja a nézőket a hétköznap esti műsorban.

Az ATV Start júliusi adásaiban Rónai Egon mellett Somos András, Szlazsánszky Ferenc és Vogyerák Anikó köszönti majd a nézőket. A csatorna célja, hogy a megszokott szakmai színvonal mellett továbbra is sokszínű és hiteles közéleti tartalmat kínáljon közönségének.

Bodacz Balázs július 2-től távozik a csatornától, máshol folytatja a pályafutását. Az ATV ezúton is köszöni az elmúlt években végzett munkáját, amely során műsorvezetőként és főszerkesztőként is fontos szerepet vállalt a csatorna közéleti műsoraiban. „Sok sikert kívánunk neki az új szakmai kihívásaihoz” – kommentálta Bodacz távozását a csatorna.

Az ATV az őszi műsorstruktúráról és a műsorvezetői feladatokat érintő további terveiről a következő hónapokban tájékoztatja nézőit.

A két évvel ezelőtti, szlovéniai Európa-bajnokság után idén nyáron Románia ad otthont az európai utánpótláskorú kézilabdázás legfontosabb eseményének. Két város (Kolozsvár, Torda) három csarnoka készül a világbajnokság lebonyolítására július második hetében. Kolozsváron az ország legnagyobb fedett csarnokában, az akár 10 ezer néző befogadására alkalmas BT Arénában is rendeznek találkozókat, míg a másik ottani helyszín a 2500 férőhelyes Horia Demian Sportcsarnok lesz. A Kolozsvártól mintegy 35 kilométerre található Torda sportcsarnoka a Turda Aréna, ahol 3000-en szurkolhatnak a kedvenceiknek az Eb alatt.

Az Európai Kézilabda Szövetség február végén sorsolta ki a csoportbeosztásokat, ahol magyar válogatott az első kalapból várta az ellenfeleit. Az egykori 190-szeres válogatott Sótonyi László irányítja a fiatalokat, akik végül az F-csoportba kerültek, ahol Szlovénia, Csehország és Lengyelország ellen kell megküzdeniük a továbbjutásért. A csehek és a szlovének ellen Tordán, a lengyelek ellen Kolozsváron kell majd bizonyítani, és a négyesből az első két helyezett megy tovább. Ez a magyar generáció a tavalyi U19-es világbajnokságon 7. helyen végzett, míg két éve az U18-as Eb-n bronzérmet szerzett. Ezek alapján bizakodóak lehetünk, és ha összejönne az érem, 1998 után sikerülne ismét ez a bravúr. Az akkori harmadik hely ugyanis a legjobb magyar eredmény a torna történetében. Ezen kívül egy negyedik helye van Magyarországnak 2004-ből.

Ez lesz a második olyan U20-as Eb, amelyen már 24 csapat vesz részt, a kétszerese címvédő Spanyolország zsinórban harmadszor is nyerne. A korosztály 2019-es vb-jén a spanyolok ezüstérmesek lettek Németország mögött, míg a 2024-es U18-as tornát Svédország nyerte a Dánia elleni fináléban. Utóbbin lett bronzérmes Magyarország, miután hosszabbításban legyőzte Izlandot a bronzmérkőzésen.

A Sport TV a magyarok összes mérkőzését élőben közvetíti, és a torna szinte minden találkozója képernyőre kerül a Sport1-en, a Sport2-n vagy a SELEKT felületén elérhető Sport3-on.

A magyar csoportmeccsek pontos menetrendje:

Magyarország – Csehország: július 8. szerda, 18:15, Sport1 (élő); kommentátor: Petur András

Magyarország – Szlovénia: július 9. csütörtök, 18:15, Sport1 (élő); kommentátor: Méhes Gábor

Magyarország – Lengyelország: július 11., szombat 18:15, Sport1 (élő); Ágai Kis András

Illusztráció: photo by Pascal Swier on Unsplash

Dr. Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója, valamint a bournemouth-i Ryan Perry sörszakértő július 3-án sikeresen teljesítették a céh szigorú vizsgáját, amely a világ több mint 60 különböző sörstílusával kapcsolatos átfogó tudásukat mérte fel.

A céh nemzetközi Sörsommelier minősítése elismeri a sörstílusok, a sörfőzési folyamatok, az érzékszervi értékelés, sörbírálás, az ételpárosítás és a vendéglátás terén szerzett magas szintű szakértelmet.

A vizsgázóknak 16 kifogástalan és 5 szándékosan elrontott, jelöletlen minta alapján kellett érzékszervileg meghatározni az adott sör stílusát, pontosan azonosítani a hibákat, majd megfelelő ételpárosításokat ajánlani az egyes sörökhöz.

„A Sörsommelier minősítés megszerzése szenvedélyt és fegyelmet egyaránt igényel” – mondta Alex Barlow, a Sörsommelier Céh vezető vizsgáztatója. „Gratulálunk a két új Sörsommelier-nknek ehhez a teljesítményhez, és nagy várakozással tekintünk előre, szakértelmükkel milyen értéket teremtenek majd a sörágazatban és helyi közösségükben. A vizsga sikeres teljesítése mély elköteleződést tükröz a szakmai fejlődés és a sörkultúra iránti kiválóság iránt.”

„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a brit Sörsommelier Céh tagjai közé fogadtak – ez nemcsak személyes mérföldkő, hanem egyben a magyar sörkultúra elismerése is. Meggyőződésem, hogy a magyar sör világszinten is kiemelkedő minőséget képvisel, és méltó helyet foglal el a nemzetközi gasztronómiai színtéren. A jövőben azon fogok dolgozni, hogy tovább erősítsük a magyar sör nemzetközi elismertségét, miközben megőrizzük és továbbadjuk a magyar sörmesterek gazdag hagyományait a következő generációk számára.”

A Céh tagjai közé kerülés végső megmérettetésének feltételeként a jelölteknek előzetesen számos szakvizsgát kellett letenniük. Elsőként a Borok és más Alkoholtartalmú Italok Oktatási Szervezetének (WSET) emelt szintű sörszakértői minősítését, majd a Cask Marque szervezet sörpince és vendéglátóhely üzemeltetési szakvizsgáját. Ezeket követően kerülhetett sor a brit Sörsommelier Céh két további képzésén tett vizsgákra, az ízhibák azonosítása, okainak megértése és a helyes sörbírálat, valamint a sör és étel párosítása területén.

„A Céhet azért hoztuk létre, hogy támogatást nyújtson, lehetőségeket kínáljon és elősegítse az egyének szakmai fejlődését a sörös közösségen belül” – mondta Paul Nunny, a Cask Marque igazgatója. „Meghívtuk az összes korábban a BACA által akkreditált Sörsommelier-t, hogy csatlakozzon a Céhhez, és gratulálok két újonnan minősített sommelierünknek a sikerükhöz.”

A mesterséges intelligenciára épülő digitális asszisztensek egyre több feladatot képesek elvégezni a felhasználók helyett. A jövőben lehetővé válhat, hogy egy AI-asszisztens ne csak termékeket keressen vagy ajánlatokat hasonlítson össze, hanem a felhasználó kérésére megszervezzen egy utazást, kiválassza a legkedvezőbb ajánlatot, majd a jóváhagyást követően a fizetést is lebonyolítsa.

Az ilyen úgynevezett AI-asszisztált fizetések elterjedésének egyik alapfeltétele, hogy a pénzügyi rendszer képes legyen felismerni és megfelelően kezelni azokat a tranzakciókat, amelyeket nem közvetlenül az ügyfél, hanem egy általa felhatalmazott digitális asszisztens kezdeményez. A Mastercard ezért olyan technológiai fejlesztést vezetett be, a Mastercard Agent Pay-t, amely lehetővé teszi az ilyen tranzakciók azonosítását. A K&H rendszerei már felkészültek ezek fogadására és kezelésére.

A fejlesztés nem azt jelenti, hogy az AI-asszisztensek már ma tömegesen vásárolnak a felhasználók helyett, ugyanakkor megteremti az ehhez szükséges technológiai alapokat. A cél, hogy az ügyfelek a jövőben könnyebben és gyorsabban intézhessék online vásárlásaikat, miközben a döntés és az ellenőrzés továbbra is náluk marad.

„Az AI-alapú digitális asszisztensek fejlődésével a pénzügyi szolgáltatásoknak is alkalmazkodniuk kell az ügyfelek új és jövőbeni igényeihez egyaránt. Nemsokára egyre természetesebb lehet, hogy valaki egy AI-asszisztenst kér meg egy utazás megszervezésére, egy termék felkutatására vagy akár egy rendszeres beszerzés lebonyolítására. Az ilyen megoldások egyik legnagyobb előnye, hogy könnyebbé és gyorsabbá teszik a mindennapi ügyintézést és vásárlást. Az ügyfél továbbra is kontroll alatt tartja a döntést, miközben az AI leveszi a válláról az időigényes keresés és szervezés jelentős részét. A K&H-nak, mint innovativ, a jövőre időben készenálló banknak, célja, hogy ezekben az új élethelyzetekben is biztonságos, kényelmes és megbízható fizetési megoldásokat biztosítson ügyfeleinek. A mostani fejlesztés fontos technológiai alapot teremt ahhoz, hogy az AI által kezdeményezett fizetések a jövőben zökkenőmentesen működhessenek” – mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

A technológia biztonságos működését többek között olyan megoldások támogatják, amelyek lehetővé teszik az AI által kezdeményezett tranzakciók egyértelmű azonosítását, miközben a felhasználók továbbra is meghatározhatják a jóváhagyási feltételeket és a költési korlátokat. Igy az AI-asszisztensek a jövőben ugyanúgy megbízható segítői lehetnek a vásárlásoknak, mint ahogyan ma az információkeresésben vagy a tartalomkészítésben segítik a felhasználókat.

A K&H fejlesztése lehetővé teszi, hogy ügyfelei biztonságosan használhassák a digitális kereskedelem következő generációs megoldásait, amikor az AI-asszisztensek a vásárlási folyamat természetes részévé válnak.

Kávé és alkohol találkozása elsőre szokatlan párosításnak tűnhet, pedig a legalább havonta alkoholt fogyasztók életében a kávé gyakori választás: tízből kilencen szoktak kávézni, 60 százalékuk hetente többször is. A kávéalapú koktélok éppen ezért lehetnek vonzóak számukra: egy ismerős, kedvelt íz jelenik meg más formában. A koktélfogyasztóknak az ízvilág elsődleges szempont: több mint kétharmaduknak fontos, milyen karakterű az alkoholos ital, de a látvány sem mellékes, hiszen 55 százalékuknak az is számít, mennyire mutatós a koktél.

A kávés koktéloknál ugyanakkor generációnként más szempont kerül előtérbe: míg a fiatal felnőtteknél inkább a vodka márkája, addig a 40 év felettiek számára a kávé jellege és minősége meghatározóbb. Alapanyag tekintetében a vodkaalapú koktélok vezetik a rangsort, különösen a nők és a 40 év alattiak körében számítanak kedvelt választásnak.

„A vodkaalapú kávés koktélok ma már nem egy-egy alkalomhoz kötődnek: megjelennek az esti bárokban, a vasárnapi brunchokon, de akár az ünnepi asztalon is. A kutatásból az is kiderül, hogy a fogyasztók szeretik, ha egy vendéglátóhely különleges italokkal készül. És ez nemcsak a hangulatról szól: egy jól összerakott koktélmenü akár azt is eldöntheti, hogy visszatérnek-e az adott helyre” – mondta Balogh Elemér, a Coca-Cola HBC Magyarország prémium alkoholok és kávé igazgatója.

Kávé új szerepben

A kávés koktélok közül kiemelkedik az Espresso Martini, amely mára a kategória egyik top szereplője. A kutatásban részt vevők szerint az ital látványos és egyedülálló, sokan a stílus és elegancia megjelenítőjeként tekintenek rá. A kávé, mint alapíz régóta meghatározó eleme a hétköznapoknak, az Espresso Martini ezt az élményt egészíti ki a koktélkultúra kreativitásával.

„Az Espresso Martini iránt az elmúlt években Magyarországon is egyre nagyobb az érdeklődés. Sikerének egyik kulcsa, hogy két, önmagában is népszerű italkategóriát kapcsol össze: a minőségi kávét és a koktélt. Egy jól elkészített Espresso Martini egyszerre épít a karakteres kávéízre és a prémium alapanyagokra, így olyan élményt kínál, amely új szerepben mutatja meg a kávét a fogyasztóknak” – hangsúlyozta Balogh Elemér.

Mivel hódít az Espresso Martini?

A kutatás adatai szerint jelenleg a 18–59 éves alkoholfogyasztó magyarok harmada hallott már a koktélról. Ők leggyakrabban vendéglátóhelyeken találkoztak vele, de a személyes ajánlásoknak is fontos szerep jut: 32 százalékuknak barátok, ismerősök meséltek róla. A digitális csatornák szintén részesei az ital ismertségének: a kutatásban megkérdezettek 16 százaléka influencereknél figyelt fel az Espresso Martinire. Az ismertség tehát mind az online, mind az offline térben növekszik, ami jól mutatja, hogy a kávés koktélok a nemzetközi trendekhez hasonlóan egyre nagyobb szerepet töltenek be a magyar italkultúrában is.

[1] Forrás: https://drinksint.com/news/fullstory.php/aid/12283/The_2026_Cocktail_Report_launches.html

A csokoládé többszáz éve része az európai gasztronómiának, július 7-én pedig világszerte ezt az ikonikus édességet ünnepeljük. Ez jó alkalom arra, hogy megnézzük, vajon a folyamatosan változó gasztrotrendek hogyan alakították a magyarok ízlését. A TV Paprika reprezentatív felmérése* alapján úgy tűnik, hogy az újdonságokra ugyan nyitottak vagyunk, de a klasszikus kedvencekhez továbbra is ragaszkodunk.

Mogyoró mindenek felett

Bár időről időre új ízek és különleges kombinációk jelennek meg a boltok polcain, a magyarok összességében továbbra is inkább a jól ismert klasszikusokat választják. Ezt jól mutatja, hogy például a chilis vagy baconös ízű csokik csak kevesek kedvencei közé kerültek be.

Az ízesítések között toronymagasan a mogyoró a győztes: a magyarok harmada ezt választja legszívesebben, ráadásul ez minden korosztály abszolút favoritja. A dobogó második fokán holtversenyben a sós karamella és a marcipán áll, de a különböző gyümölcsös változatok, a kókuszos, valamint a kekszes, ropogós csokoládék is sokak kedvencei. A pisztácia is népszerű, de messze nem uralja a mezőnyt. A TV Paprika felmérésének eredményei alapján a nők szívesebben esznek sós karamellás és marcipános csokit, míg a férfiak inkább választanak kókuszosat.

A kutatásból az is kiderült, hogy az életkor előrehaladtával az ízesítések terén változik az ízlés. Míg a fiatalabbak körében kiemelkedően népszerűek a kekszes, ropogós csokoládék, addig az idősebb korosztály inkább a marcipános és a gyümölcsös ízeket részesíti előnyben.

A tejcsokitól az étcsokiig, sütiben, ebéd után

A magyarok 95 százaléka szereti a csokoládét. Kétharmaduk kedveli a tejcsokoládét, minden második az étcsokit, a fehér csokoládét pedig a felmérésben részt vevők 38 százaléka választja szívesen. A 60 év alattiak körében a tejcsokoládé a legnépszerűbb, az idősebbek körében pedig már az étcsokoládé vezet. Sőt, a 60 év felettiek 14 százaléka szinte kizárólag magas kakaótartalmú csokoládét fogyaszt.

A csokoládé élvezet – vallja minden második magyar. Sokan nemcsak önmagában fogyasztják, hanem sütemények alapanyagaként is rendszeresen használják. Minden tizedik magyar számára pedig egy kis falat csokoládé elmaradhatatlan része az ebéd lezárásának.

*A kutatásról: A felmérés az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével, 1586 fő megkérdezésével készült 2026 márciusában, és reprezentatív a magyarországi 16 év feletti lakosságra nézve kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely típusa és földrajzi elhelyezkedése szerint. A felmérés statisztikai hibahatára 2,3%, azaz a fent bemutatott %-os eloszlások maximum ennyivel térhetnek el attól, amit a teljes felnőttkorú magyar lakosság lekérdezése eredményezett volna. A kutatást az AMC Networks Central Europe Kft. megbízásából az Opinio Institute Kft. készítette. 

Pécsi Norbert Sándor közel húsz éve dolgozik a kommunikációs szakmában. Pályafutását a debreceni Alföld Televíziónál kezdte riporterként és szerkesztő-munkatársként, majd az RTL Magyarországnál folytatta, ahol két időszakban összesen több mint három éven át dolgozott sajtóreferensként, később pedig sajtókapcsolati csoportvezetőként.

A közlekedési ágazathoz legszorosabban a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél végzett, több mint 13 éves munkája köti, ahol éveken át kommunikációs osztályvezetőként és szóvivőként dolgozott. Ebben az időszakban az ország egyik legnagyobb állami vállalatának külső és belső kommunikációjáért, médiakapcsolataiért, közösségi média felületeiért, valamint a közlekedéssel kapcsolatos lakossági tájékoztatásért felelt.

Szakmai pályafutása során a nagyvállalati és médiapiaci oldalon, valamint a 2023-ban alapított kommunikációs ügynökségén keresztül egyaránt jelentős tapasztalatot szerzett marketingkommunikációs területen. Munkája során különös hangsúlyt fektetett a közlekedési szektor kommunikációjának megújítására, közlekedésbiztonsági kampányok megvalósítására, valamint a sajtókapcsolatok építésére. Az elmúlt években a hagyományos kommunikációs és PR feladatok mellett kiemelten foglalkozott közösségi média stratégiaalkotással és menedzsmenttel is.

Pécsi Norbert Sándor sajtófőnökként a Közlekedési és Beruházási Minisztérium sajtókapcsolatainak irányításáért és fejlesztéséért felel.

Az RTL főcsatorna 14,6%-os, az RTL Magyarország csoportszinten 29,5%-os főműsoridős közönségaránnyal zárta az első félévet a 18-59 éves célcsoportban. 2026 első félévében az RTL főcsatorna heti átlagos elérése 2 millió 29 ezer fő volt ebben a korcsoportban, ezzel az RTL-t többen nézték heti átlagban, mint a TV2-t.

A médiafogyasztás eközben folyamatos átalakulásban van. A 18-59 éves célcsoportban az egyéb képernyőhasználat már 27,5%-os közönségarányt ér el egész napra vetítve, vagyis minden negyedik nagyképernyő előtt eltöltött perc már nem lineáris tévézés, jóval inkább streaming. Ez a tendencia évről évre erősödik, és az RTL stratégiája pont erre épül.

A streaming az RTL motorja: RTL+ 

Az RTL+ előfizetői bázisa 2026 első félév végére 29%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az első félév egyik kiemelkedő sikere a saját gyártású fikciós drámasorozat, a Birodalom volt, amely már a premierje után rövid idővel az előfizetők egyik kedvencévé vált. Több sikeres cím is az RTL+-on indult el, pl. a Budapest Luxe, de A renitens új évada és a Határtalan szerelem is kiemelkedően futott. Ezek mellett a Heti Hetes, A mi kis falunk és a Friderikusz Talkshow is a platform legnézettebb műsorai között szerepeltek, míg a legtöbb videóindítást a Pokoli rokonok és a Határtalan szerelem második évada érte el.

A Bajnokok Ligája tovább erősítette a platform növekedését: a nézettsége az előző szezonhoz képest is emelkedett, és idén is ez a tartalom generálta a legtöbb új előfizetőt. A szezon legfontosabb mérkőzései közül a legtöbb kizárólag az RTL+-on volt elérhető. Az elődöntők hetén rekordnézettséget ért el a platform, a döntőt pedig több, mint kétszer annyian követték streamingen, mint az előző szezon fináléját. A számok azt mutatják, hogy az RTL+ teljesítményét a változatos tartalomkínálat – a prémium sorozatoktól a szórakoztató műsorokon át a realitykig – alapozta meg.

Az első félév három legnézettebb műsora közül kettő az RTL-en futott

A Bajnokok Ligája döntője az elmúlt 19 év legnézettebb BL-döntője volt a 18–59-es célcsoportban. A mérkőzés 53,3%-os közönségarányt ért el, minden második tévénéző az RTL közvetítését választotta. A félév másik kiemelkedő eseménye a választási este, benne pedig a Heti Hetes újraindulása volt. Az RTL választási műsora kiugróan magas elérést hozott, megmutatva, hogy rendkívüli pillanatokban a lineáris televízió továbbra is tömegeket mozgat meg.

Hírműsorok a csúcson

A 18:00-ás RTL Híradó 23,6%-os féléves zárást hozott a 18-59-es célcsoportban. Ilyen magas közönségarány átlagot 2017 óta nem láttunk egyetlen esti hírműsornál sem. Esténként átlagosan 626 ezer néző követi végig az RTL Híradót. A Fókusz 15,8%-os féléves átlaggal csatornaátlag feletti teljesítményt nyújtott. A Házon kívül 18,0%-os átlaggal zárt, ami növekedés a tavalyi első félévi induláshoz képest. A megújult Reggeli 7,9%-os átlaggal az elmúlt öt év legnézettebb félévét zárta.

A saját gyártású műsorok sikere

A mi kis falunk 10. évada 19,5%-os átlaggal továbbra is Magyarország kedvenc sorozata. De az RTL nem csak szombatonként erős a fikcióban: a Pokoli rokonok napi sorozat és A renitens 3. évada egyaránt 14,8%-os átlagot hozott. A Friderikusz Talkshow 16,6%-os átlaggal zárta a tavaszi szezont, megmutatva, hogy ez a formátum lineárisan is versenyképes.

Kábelportfólió

Az RTL kábelportfólió 14,9%-os egész napos és 14,8%-os főműsoridős közönségarányt ért el az első félévben. Az átalakuló tévénézési szokások és a hírtartalmak felértékelődése mellett a portfólió 2026 első félévében is stabil eredményeket ért el. Sokszínű kínálata továbbra is erős és kiegyensúlyozott közönségelérést biztosít a lineáris televíziós piacon. A kábelcsatornák tízes toplistáján egész napon és főműsoridőben egyaránt négy RTL csatorna szerepel: a Film+, a Cool, az RTL GOLD és a Sorozat+.

Forrás: Nielsen Közönségmérés, 18-59, illetve 4+ célcsoport, Súlyozott nézőszám (AMR) és Lineáris shr% (a Nielsen „Other” csatornacsoportja nélkül kalkulált közönségarány), live+kumulált TSV + Vendég adatokkal, főműsoridő (18:00-22:59) illetve Elérés (Reach – legalább egy perces nézést figyelembe véve). Az adatok az időeltolásos televíziónézés (TSV) adatait tartalmazzák, a hónap utolsó hét napján még nem végleges eredményekkel, 2026. július 1-jén lekért adatok alapján. rtl+, web+app, total videoview

Júliusban visszatér a Property Brothers a képernyőkre, hogy ismét bebizonyítsa: az otthonteremtés nem a négy falról, hanem sokkal inkább az azok között meghozott döntésekről szól. Legyen szó az első otthon megtalálásáról, egy szeretett lakótér újragondolásáról vagy éppen a mai ingatlanpiac kihívásai közepette meghozott kompromisszumokról, a Scott testvérek szerint minden házban ott rejlik egy új történet.

Van, amikor új otthon vár a horizonton, máskor pedig nem költözni kell, hanem új szemmel tekinteni arra a helyre, amelyet már otthonunknak érzünk. Az Álomház epizódjaiban a testvérpár újra és újra bebizonyítja, hogy egy ingatlanban sokkal több lehetőség rejlik, mint amit első pillantásra gondolnánk. Olyan családoknak segítenek, akik álmaik otthonát keresik, új életet lehelnének meglévő otthonukba, vagy éppen nagy felújításba, átalakításba vágnák a fejszéjüket. Drew és Jonathan szakértelmükkel, átgondolt tervezéssel és kreatív megoldásokkal újra és újra bebizonyítják, hogy a tökéletes otthon sokszor nem készen vár ránk, hanem közösen kell megteremteni.

Az álomotthon megtalálása azonban ma összetettebb feladat, mint valaha: nemcsak ízlés kérdése, hanem az élet egyik legfontosabb stratégiai döntése is. Az Álomház – Nyomás alatt olyan vásárlók történetét mutatja be, akik a pezsgő ingatlanpiacon próbálnak eligazodni, ahol minden ajánlat, minden kompromisszum és minden határidő komoly téttel bír. Miközben a költségvetés szűk kereteket szab, saját elképzeléseik, elvárásaik és a piaci lehetőségek között is meg kell találniuk az egyensúlyt.

Bár minden történet más, egy dolog közös bennük: az otthon sosem csupán egy ingatlan. Sokkal inkább azoknak a döntéseknek az összessége, amelyeket útközben meghozunk. A Property Brothers újra és újra emlékeztet: egy ingatlant meg lehet vásárolni, az otthont azonban meg kell teremteni. Nem véletlen, hogy a Scott ikrek másfél évtized után is a világ legismertebb lakásfelújító párosának számítanak: történeteik nem pusztán házak átalakításáról szólnak, hanem álmokról, újrakezdésekről és az otthonteremtés emberi oldaláról is.

Spektrum Home – júliusi Property Brothers műsorok:

• Álomház korábbi évadok: 2026.07.01-től hétköznaponként 06:55-től, 22:20-tól, hétvégén 12:00-tól
• Premier! Álomház – Nyomás alatt: 07.18-tól 12:00-tól hétvégenként, dupla epizóddal