Grósz Judit, RTL Magyarország: A márka kötelez

Kiemelt Márkák

A digitális szolgáltatások már a nemzetközi mezőnnyel versenyeznek. Mennyit ér a helyi tartalom? Működik-e szinergia a lineáris televízió és a streaming között? Hol tart a piacunk nemzetközi összehasonlításban? Grósz Judittal, az RTL Magyarország digitális és fejlesztési igazgatójával beszélgettünk.

(Az interjú eredetileg a Márkamonitor 2021/4. számában jelent meg – a szerk.)

 

Az RTL Klub 25 évvel ezelőtt magyar televízióként indult, az RTL Most és az RTL Most+ viszont – tetszik, nem tetszik – egy olyan hazai piacon játszik, ahol a versenytársak nagy nemzetközi szereplők is. Hogyan lehet versenyképes egy helyi szolgáltató a nagy globális játékosokkal szemben?

Régen azt mondták, a név kötelez. Ma talán úgy mondanánk, a márka kötelez. A nézőink azt várják, hogy streamingben is olyan szolgáltatást nyújtsunk, amilyet a hagyományos médiafogyasztás keretében már megszoktak. A piac ugyanis gyökeresen megváltozott az elmúlt néhány évben. A digitalizáció révén ma már nemzetközi nagy streamingszolgáltatók is jelen vannak minden országban. Így egy olyan piacvezető médiacégnek, mint az RTL Magyarország, már velük is, nemcsak a helyi kereskedelmi televíziókkal kell versenyeznie. Globálisak lettek a versenytársak, miközben – ettől korántsem függetlenül – felértékelődött a helyi tartalom. Nekünk kell a legerősebb helyi szereplőnek, afféle nemzeti bajnoknak lennünk.

 

A felületes szemlélők szerint a streaming megöli a lineáris tévét, az RTL praxisában viszont sokkal inkább azt látjuk, hogy a szinergiákat keresitek a platformok között. Hogyan működik az elv a gyakorlatban? Új nézőket találtok a streamingszolgáltatásra, vagy a meglévők fogyasztanak tartalmakat itt is, ott is?

Egyelőre igazi win-win szituációt látunk. A streamingplatformjaink fejlesztése révén megjelentek új nézők, miközben változatlan lojalitással követnek minket a „régiek”, akik elkezdték új módon, streamingelve is fogyasztani a tartalmainkat. Egyelőre tehát nincs jele annak, amire sokan számítottak, tudniillik hogy a streaming a nemlineáris média fogyasztása, majd a hagyományos tévé rovására megy. Az RTL Magyarország esetében legalábbis nem gyengítették, inkább kölcsönösen erősítették egymást, amiben természetesen közrejátszik az is, hogy a csatornaalapú tervezés helyett jó ideje tartalomközpontú működésre váltottunk.

A járvány hosszú hónapjai alatt a szokásosnál is több kutatás készült. Ezek nemcsak az említett kedvező trendek létét erősítették meg, hanem azt is, hogy nem csupán egy rövid ideig tartó, a lezárások hatására átmenetileg felpörgő „mindenevő” médiafogyasztásról van szó. A tendenciák ugyanis két hullám között, az élet nagyjából rendes kerékvágásában sem törtek meg. A lineáris televízió tehát nem veszített az erejéből, egyre több olyan néző van viszont, aki az ott kínált tartalmakhoz bárhol, bármikor hozzá szeretne férni. Sőt, megnőtt az étvágya a csak streamingplatformon elérhető, exkluzív tartalmakra és szolgáltatásokra is. Az RTL Most+ már több mint 2,3 millió háztartásban férhető hozzá, és nagyon magas a felhasználás aránya, vagyis a lineáris televízió mellett használják.

 

A lekérhető szolgáltatások részaránya folyamatosan növekszik a teljes médiafogyasztáson belül. Hol tart a magyar piac a meghatározó amerikai és nyugat-európai piacokhoz képest?

A szakmában sokféle számmal lehet találkozni, ami ezekben közös, az a trend. A magyar piac felzárkózása nagyon ütemes, ezt a világjárvány csak tovább gyorsította. A saját adataink, illetve a számunkra mérvadó kutatások alapján ma a magyar internetes háztartásoknak nagyjából a negyedében van valamilyen lekérhető szolgáltatás. Ez egyelőre elmarad a nyugat-európai átlagtól, ennek megfelelően azonban a növekedés üteme nagyobb itt, mint a fejlettebb, telítettebb piacokon.

A következő nagy kérdés az lesz, hogy maximum hány darab ilyen szolgáltatást „bír el” egy-egy háztartás. A piac fejlődése jól jelzi, hogy ezt a számot évről évre egy kicsit nagyobbra becsüljük, de a külföldi példák alapján azért nyilvánvaló, hogy a keresletnek ezen a téren is lesz egy havidíjban vagy szolgáltatásszámban kifejezhető felső határa. A verseny tétje ma az, hogy e korlátozott számú szolgáltatás között – magyar szereplőként – az RTL Magyarország is ott lesz-e. Ezért olyan fontosak és biztatóak azok az eredmények, amiket az ingyenes RTL Most, illetve a csak bizonyos tévé-előfizetői csomag birtokában használható RTL Most+ produkál.

 

Milyen szerepet szántok az átalakuló rtl.hu-nak a magyar digitális ökoszisztémában?

Magyarországon egyre nagyobb igény van arra a fajta hiteles hírszolgáltatásra, amit az RTL Híradó, illetve a mögötte álló szerkesztőség fémjelez. Ezt az igényt igyekszünk kielégíteni az új videós hírportállal. Az rtl.hu nemcsak azokat a tartalmakat teszi majd bárhonnan és bármikor hozzáférhetővé, amiket a többi felületünkön – elsősorban a lineáris tévécsatornáink hír- és magazinműsoraiban – láthatnak a nézők, hanem rengeteg exkluzív hír és infotainmenttartalmat is kínál majd. Ha lehet egy kicsit „szakmázni”, akkor egy úgynevezett short form site-ból, ahol a rövid, leginkább kedvcsináló videók voltak a jellemzők, most egy multimédiás híroldalt fejlesztünk, amelyen minden tartalmat a hozzá leginkább illő formátumban dolgozunk fel. Így nemcsak hosszabb és rövidebb videós feldolgozások, de írott elemző anyagok is lesznek a portálon. Erről természetesen az rtl.hu újságírói és szerkesztői részletesebben tudnának beszélni, de abban nekünk, a digitális terület munkatársainak is meglesz a magunk feladata, hogy az rtl.hu belátható időn belül a vezető hírsite-ok közé emelkedjen, ezen belül pedig az első számú videós hírportállá váljon.

 

A streaming fejlődésével várható, hogy a programmatic teret nyer ezen a platformon is?

Ez már nem jövő, hanem jelen idő: a térnyerés már zajlik. Éppen ezért fejlesztjük az ad tech csapatot: az a célunk, hogy ebben a szegmensben folyamatosan és dinamikusan növekedhessünk, hiszen az RTL Magyarország mindig együtt fejlődik a piaccal, alkalmazkodik az új hirdetői, ügynökségi vagy éppen nézői igényekhez.

 

 

SOCIAL MEDIA