A dizájnvédelem – az EU formatervezési mintaoltalom előnyei

Inspiráció Kiemelt

Az alábbiakban egy, a dizájnvédelemmel kapcsolatos igazán tanulságos esetet szeretnék bemutatni, amely egyik ügyfelünk tevékenységéhez kötődik.

 

 

Az ügyfelünk tulajdonában lévő cég arra specializálódott, hogy játszóterek, sportpályák, garázsbejárók talajának fedésére készít olyan négyzetes padlóelemeket, amelyek egyenletes eloszlásban hatszögletes nyílásokkal vannak ellátva. A rések előnye, hogy a talaj tulajdonságaihoz idomulnak – például a fű is kinő rajtuk keresztül –, ennek eredményeképp járható füves padlózat rakható ki az elemekből, amelyet fűrácsnak is neveznek. A fűrács anyaga préselt és ragasztóval összefogott gumiőrlemény, a felülete viszonylag puha, ezért hatékonyan véd az esetleges esésekből eredő sérülésektől, ami miatt játszóterek kedvelt talaját képezi.

A fűrácselemek széle sajátos mintázattal rendelkezik, aminek révén az elemek minden irányból összekapcsolhatók egymással. Az összeillesztés után a kirakott felületen nem látszanak az elemek határai, egyenletes hatszögletes lyukakkal ellátott felület hozható létre. Az igényektől függően a fűrácsot tégla-, zöld és szürke színben gyártják, főleg exportra.

A fűrács alakjára a gyártó 2014-ben európai formatervezési mintaoltalmat szerzett, mert az EU hatályos szabályai szerint új formai kialakítású termékekre úgynevezett közösségi dizájn már egyetlen bejelentéssel szerezhető. Ezen oltalom öt évre ad kizárólagos használati jogot a tulajdonosának, és az oltalom négy alkalommal öt-öt évre meghosszabbítható, a teljes oltalmi idő tehát 25 év.

Dániában a termékek igencsak sikeresek voltak, és a cég több nagykereskedő értékesítő partnerre tett szert. Az egyik közülük gazdasági előny megszerzése céljából a fűrácsok távol-keleti beszerzésébe kezdett, nagyobb hasznot realizálva ezáltal, mintha azokat a magyar jogos tulajdonostól vásárolta volna meg. Az egykori partner kereskedelmi gyakorlata a jogos értékesítő cégnek és a magyar gyártónak komoly veszteségeket okozott, ami ellen az ilyen esetekre szakosodott ügyvéd segítségével felléptünk, és kértük a hamis termékek értékesítésének azonnali abbahagyását. A pert megelőző levelezésben a hamisító a minta megsemmisítésével fenyegetett, mondván, hogy ehhez hasonló termékek már korábban is léteztek, és a kereskedelem szabadságára hivatkozva megtagadta a kérést és az együttműködést.

Az illetékes dán bíróságon kénytelenek voltunk a bitorló ellen pert indítani, amelynek során a jogosultság alátámasztására egy neves formatervezőtől szakvéleményt kértünk. A szakvélemény kifejtette a termék egyedi jellegét és megkülönböztető előnyös formai elemeit, továbbá alátámasztotta, hogy a bejelentés időpontjában komoly előrelépést jelentett – mint ahogy még jelent most is – az érintett funkciót betöltő korábbi termékekhez képest. Erre azért volt szükség, hogy egy esetleges viszontkereseti támadás ellen kellő védelemmel rendelkezzünk.

A kereset benyújtása után rövid idővel az alperes magatartása megváltozott, egyezségi ajánlatot tett, amiben elismerte a jogsértését, megígérte raktárkészlete megsemmisítését, és vállalta, hogy viseli a felperes oldalán felmerült eljárási költségeket. Bár a nyilatkozata nem tartalmazta a bitorlás által okozott kár megtérítését, de az egyezséggel, amit a bíróság ítéletbe foglalt, mintegy másfél-két évet nyert az ügyfelünk, mert jogerős döntés csak ennyi idő eltelte után született volna, addig is változatlanul hagyva a kialakult piaci versenyhelyzetet. Ideiglenes intézkedés keretében ugyanakkor el lehetett volna érni gyorsabb döntést, de az ügyvéd jelezte, hogy a költségi vonzatát tekintve érdemes inkább az egyezségi ajánlatot elfogadni, és így is történt.

 

A mintaoltalom-vitával járó további érdekességek

A mintaoltalom birtokában lehetőségünk volt európai vámintézkedést kérni, amelyet meg is kaptunk, ennek köszönhetően a bitorló termékeket, amennyiben azok az EU területén kívülről érkeznének, már a határon (itt az EU határai értendők) lefoglalnák a hatóságok.

A másik érdekesség, hogy egy német cégnek négyzetes nyílásokkal ellátott fűrács terméke volt forgalomban, amelynek kialakítást szintén európai szabadalom védte. A német áru esetében az elemek széle teljesen eltérő kiképzésű volt, és az összeillesztés is másképpen történt. A német jogosult a szabadalmára hivatkozással megpróbálta telefonon és e-mailben lebeszélni a német nagykereskedőit a magyar hatszögletes fűrács forgalmazásáról, és szabadalombitorlással fenyegette őket. Nyilvánvalóan ezen magatartás ellen is felléptünk, és két hét lefolyása alatt sikerült a német bíróság által meghozott ideiglenes intézkedés keretében eltiltani a német felet a versenytársat fenyegető tevékenységétől.

Továbbá a német fél által kialakított helyzetre tekintettel külön nemleges megállapítási eljárást indítottunk annak érdekében, hogy a bíróság határozzon abban a kérdésben, hogy a német szabadalom nem vonatkozik a fűrács termékre. Ez a harc is sikerre vezetett, végül a német Legfelsőbb Bíróság hagyta helyben a másodfokú bíróság által kihirdetett nemleges döntést.

Az eljárások eredményeképp átrendezett német jogi helyzet már lényegesen megerősítette az ügyfél helyzetét az európai piacon, nem voltak tehát feleslegesek az általunk tett erőfeszítések, különösen hogy az eljárás jelentős költségeit a német vesztes félnek kellett viselnie.

 

Szerző: Lantos Mihály | ügyvezető-helyettes, európai és magyar szabadalmi ügyvivő, partner, okl. villamosmérnök, mérnök-közgazdász | DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft.

E-mail: lantos@danubia.hu

 

 

 

 

 

 

Ez az írás eredetileg a Márkamonitor 2021/2. számában jelent meg. 

Nyitókép: Green Grassjason, Unsplash

 

SOCIAL MEDIA