Nem kaphat uniós pénzt az az ország, amely gyengíti a környezetvédelmi szabályokat

Kiemelt Piac

Ha egy kormány csökkenti a környezetvédelem jogszabályokban biztosított szintjét, akkor nem kaphat támogatást az uniós Helyreállítási Alapból – ezt válaszolta az Európai Bizottság tíz civil szervezet közös levelére. Uniós tagországok környezetvédő szervezetei ugyanis konkrét példákon keresztül mutatták be, hogy egyes kormányok gyengíteni tervezik a környezetvédelmi jogszabályokat arra hivatkozva, hogy a koronavírus-járvány utáni helyreállítás az uniós támogatások mielőbbi felhasználását teszi szükségessé.

 

A Bizottság Főtitkársága és Környezetvédelmi Főigazgatósága közös válaszlevelében megköszöni a civileknek, hogy felhívták a figyelmüket arra, hogy egyes tagállamokban a helyreállítási tervek végrehajtása az unió környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósítása helyett inkább kárt okozhat az embereknek és a környezetnek. A Bizottság megköveteli a visszalépés tilalma elvének betartását, vagyis azt, hogy semmilyen intézkedéssel, új jogszabállyal nem szabad rontani a környezet védelmének jelenlegi szintjét, hanem inkább javítani kell azt. Csak ilyen feltétellel kaphatnak támogatást a tagországok a Helyreállítási Alapból (amiből Magyarországnak 2500 milliárd forint jutna).

A civilek levelükben rámutattak, hogy a szlovák kormány nemrég egy olyan jogszabályjavaslatot terjesztett elő, amely erősíti a beruházók pozícióját, gyengíti a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek helyzetét, és gyakorlatilag lehetetlenné teszi a természetvédelmi hatóságok számára, hogy elvégezzék a munkájukat. A szlovén kormány azt fontolgatja, hogy megszünteti a civil szervezetek azon jogát, hogy részt vegyenek a környezetvédelmet érintő eljárásokban. A lengyel kormány pedig a vízügyi törvény, az építési törvény, valamint a bányászati és földtani törvény módosításával szabad utat akar adni olyan beruházásoknak, amelyek jelentősen ronthatják a folyók és környezetük ökológiai állapotát.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kijelentette: „Az EU keleti tagállamaiban sajnos rendszeresen hoznak olyan intézkedéseket, jogszabályokat, amelyek a korábbinál is hátrányosabb helyzetbe hozzák a környezetvédelmet. Magyarországon az elmúlt két évtizedben szinte folyamatos volt a visszalépés, így például vészesen legyengítették az illetékes hatóságokat, megnehezítették a hozzáférést a környezeti adatokhoz, továbbá »nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásnak« minősítettek szinte minden olyan beruházást, ahol komoly környezetvédelmi aggályok merülhettek fel, így nehezítve meg a lakossági fellépést ezek ellen. A Bizottság levele reményt ad, hogy ez a gyakorlat nem fog tovább folytatódni.”

A civilek külön előremutatónak tartják, hogy a Bizottság konkrét választ adott az említett tagországokkal kapcsolatban felvetett problémákra is.

A civilek levele és a Bizottság válasza angolul és magyarul itt olvasható.

 

 

SOCIAL MEDIA