K&H: rezsi 2.0 avagy az előfizetések átláthatóvá tétele versenyelőny lehet a bankoknak

Kiemelt Piac

A dobozos szoftvernek lassan vége van, havi előfizetési díjat kérnek a professzionális gyártók. Az operációs rendszer pedig szinte megszűnt termék lenni, ideális esetben frissítésekkel együtt jár a számítógéphez. Az előfizetésekben rejlő lehetőségek azonban ennyivel még nincsenek kiaknázva.

 

Harminc éve a rezsi pár egyszerű elemből állt össze: víz, villany, gáz, fűtés, szemétdíj vagy közös költség. A listára aztán felkerül a rendszerváltás után elérhetővé váló telefon, mobiltelefon és internet díja is. Illetve a banki szolgáltatások, kártyadíjak, biztosítások. Mára viszont a lista nem itt ér véget, hanem a fizikai világgal csak kevesebb kapcsolatot tartó, digitális szolgáltatásokkal.

Az okostelefon tárhelyét felhőszolgáltatással (legyen az Google Tárhely, Fotók vagy iCloud) nagyobbítjuk meg. A zene a Spotify, Apple Music, Deezer vagy a Google átlagosan félévente átnevezett zenei szolgáltatásából jön. A hifisták pedig a Tidalre is előfizethetnek. A kábeltévé mellett megjelent a HBO Go, a Netflix, az Apple TV+ és előbb-utóbb elérhetővé válik a Disney+ is Magyarországon. És, ahogy fent említettük a Photoshop sem egy több százezer forintos, egyszer megvásárolandó szoftver mára, hanem egy havi néhány ezer forintos kiadás.

“Az előfizetéses modellekre való átállás sok lehetőséget tartogat a bankok számára. Részt vehetünk a folyamatban fizetési szolgáltatóként, de emellett segíthetjük költségösszegző (PFM) appokkal az ügyfeleinket abban, hogy átlássák, mire és mennyit fizetnek ki havonta” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

A feladat nem egyszerű, egyrészt mert a magyarok egy része több bankkártyával rendelkezik, és a rezsi elemeit különböző kártyáról fizetheti. Másrészt a digitális tartalomszolgáltatások családi csomagjainak árai általában négy-öt fő között oszlanak meg családon belül. Harmadrészt pedig a havi előfizetési díjnál gyakran érdemesebb éves fizetést választani, így viszont egy összeget kell leosztani az év hónapjaival és a szolgáltatás felhasználóinak számával. A Paypal, Barion és egyéb fizetési szolgáltatók pedig tovább bonyolítják az összképet.

“Bár az online szolgáltatások rezsijét a neten fizetjük, sőt a rezsi hagyományos elemeinek kiegyenlítése is követhető a netbankban vagy a szolgáltatók ügyfélszolgálati felületein, mégis hosszú órákba kerül teljes képet alkotnia egy, a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel élő felhasználónak” –  tette hozzá a szakember.

A kérdéskört érdekessé teszi, hogy már nem csak a startupok próbálják több-kevesebb sikerrel előfizetési alapúvá változtatni a világot. Budapesten hamarosan már vehetünk bérletet rollerbérlésre, havidíjas és hozzáadott kilométer- vagy percdíjas konstrukcióban vehetünk igénybe autót, robogót és biciklit.

Az autógyártók pedig a hírek szerint gondolkodnak azon, hogyan tudnak folyamatos jövedelmet csinálni a járművekből. A Ford az önvezető és vezetéstámogató pluszfunkciók előfizetéses alapra helyezésén gondolkodik, a Mercedes csúcsmodelljének egyes extra funkcióit utólag is meg lehet vásárolni és az autóban futó szoftver engedélyezi ezek használatát. Ezek pedig már nagyértékű vásárlások. Messze jutottunk attól, hogy a Dollar Shave Club egy maréknyi dollárért havi rendszerességgel új pengéket küld ki, vagy hogy a HP automatikusan küldi a tintapatront a nyomtatónkhoz, cserébe csak adott havi oldalmennyiség printelését engedi meg a csomag, amire előfizettünk.

Korántsem biztos, hogy mindegyik rezsi jellegű kiadás megmarad a jövőben is. Egyes termékekről kiderülhet, hogy a vásárlók továbbra is alkalomszerűen vennék meg azokat, vagy az is, hogy az adott területen nehéz úgy edukálni a vásárlókat, hogy elfogadják az új modellt. A bankok és pénzügyi szolgáltatók számára azonban mindenképpen komoly, B2B lehetőség a modellváltás. Még ha a tranzakciós bankolás és a fizetési piac nem is a legnagyobb árréssel dolgozó terület több tízezernyi, havi rendszerességgel végrehajtott fizetés szinte ajándéknak számít. Különösen, ha még ügyfélkapcsolatot is nyer vele a bank.

 

SOCIAL MEDIA