A Covid hatása a tévénézési szokásokra, avagy a koronavírus egy éve Magyarországon

Kiemelt Piac

Egy év telt el azóta, hogy a koronavírus elérte hazánkat, melynek okán életünk számos területén jelentős változások történtek. Ezek nagy része a mai napig meghatározza mindennapjainkat, és hatással van a tévénézési szokásainkra is.

 

A vírus első hónapjaiban a Nielsen Közönségmérés hetente tájékoztatta a hazai piac szereplőit az új trendek alakulásáról, és 2020 nyarán egy átfogóbb, részletesebb elemzést is készített az addig végbement folyamatokról, jellemző trendekről.

“Az elemzés célja ezúttal is az, hogy a tévénézési szokások változásairól tájékoztassunk: bemutatjuk  az elmúlt 12 hónap trendjeit, melyeket az egy évvel korábbi állapottal hasonlítottunk össze, ily módon személtetve az eltéréseket. A tévés piacon végbement folyamatokon a nyáron készült elemzésünkhöz hasonlóan egy interaktív grafikus riporton keresztül kívánjuk végigkalauzolni az olvasókat, és írásunkban a teljesség igénye nélkül csupán néhány főbb gondolatot emeltünk ki, melyhez további részletes információ a grafikus riportban érhető el” – írja friss anyaga bevezetőjében a Nielsen Közönségmérés.

 

Tévénézők száma és a tévénézési idő változásai

A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő teljes lakosság a Covid 12 hónapjában (2020. március – 2021. február) nagyobb arányban ült a képernyők előtt a nap minden órájában, mint egy évvel korábban, különösen 2020 tavaszán. A nyári – kora őszi hónapokban a görbék nem mutattak jelentős eltéréseket, de a 2. hullám előretörésével ismét nőtt a tévénézők aránya. Ezek a folyamatok korcsoport szerint változtak.

A tévénézési idő tekintetében a szokásos szezonalitás megmaradt (általában a nyári hónapokban kevesebbet tévézünk), a teljes népesség ugyanakkor minden hónapban több időt töltött tévézéssel a két időszakot összehasonlítva. 2020 végén a vírus 2. hullámában rekordokat döntött a tévénézési idő – jellemzően a 18 év feletti korcsoportoknál.

Napi átlagos nézőszám, AMR%, 4+

 

 

Egy főre jutó napi átlagos tévénézési idő változása (ATV perc), 18-49 éves

 

A tévéközönség összetételének alakulása

Az egyes korcsoportok aránya megfelelt a szokásos trendeknek: A 4-17 évesek aránya jellemzően 7 – 10% között ingadozott, a 18-49 évesek átlagosan a közönség egyharmadát tették ki, de 2020 utolsó negyedében enyhén nőtt az arányuk, 35% körül alakult.

A 50 év felettiek aránya 2021 első két hónapjában nőtt meg a korábbi hónapokhoz képest. Míg korábban 56-57% körül mozgott az arányuk, addig a 2021. január-februári időszakban 58-59%-ra emelkedett.

A tévéközönség össtetételének alakulása korcsoport szerint

 

Tematikus csatorna csoportok

Általánosságban elmondhatjuk, hogy az egyes tematikák szerinti csatorna csoportok közönségaránya, napi elérése és nézett ideje igen változatosan alakult az egyes korcsoportok tekintetében. A 4 évnél idősebbeknél az általános szórakoztató csatornák közönségarányában nem tapasztalható jelentős elmozdulás a vizsgált időszakban, ugyanakkor napi elérésük egyes hónapokban magasabb volt, mint egy évvel korábban, és az elért nézők az elmúlt 12 hónap során – február kivételével – minden hónapban több időt töltöttek el velük. Az időszak nyertesei elsősorban a sorozat- és életmód csatornák voltak, melyek együttes közönségaránya, napi elérése és nézett ideje is megugrott az egy évvel korábbi állapothoz képest. A hírcsatornák esetében időszakosnak mondható a növekedés, a fokozott nézői érdeklődés a vírus első hullámában, tavasszal volt tetten érhető, továbbá 2021 februárjában, a harmadik hullám és az oltások beindulásának időszakában. Ahogy arról már korábbi elemzéseinkben is írtunk, a koronavírus elmúlt egy éve inkább a sportcsatornákat sújtotta, különösen a tavaszi és nyári hónapokban, ahol jelentős sportesemények maradtak el, ugyanakkor 2020 őszétől – ahogy a sportvilág is alkalmazkodni tudott a megváltozott helyzethez és feltételekhez – bár kevesebb nézőt értek el, mint egy évvel korábban, de átlagos nézett idejük a vírus előtti időszakhoz hasonlóan alakult, és közönségarányuk is megközelítette az egy évvel korábban mért értékeket.

Csatorna csoportok napi elérése, 4+

 

Műsortípusok sugárzása és fogyasztása

A Nielsen által műsorszinten mért csatornákon sugárzott műsortípusok aránya meglehetősen egyenletes volt 2019 márciusa és 2021 februárja között. Csupán néhány kisebb eltérés volt tapasztalható a szokásos trendekhez képest. A többségében kereskedelmi reklámokat magában foglaló „Egyéb” kategória, mely jellemzően a műsoridő negyedét mondhatja magáénak, a vírus első hullámában, 2020 májusára 20%-ra esett vissza, majd az átmeneti visszaesést követően fokozatosan növekedett az arányuk, és 2020 végére visszatért a vírust megelőző időszak szintjéhez.

A műsorfogyasztás tekintetében a 4 évnél idősebbek által 2019. márciusban top10 legtöbbet fogyasztott műfaj* a tévénézési idő mintegy 80 százalékát képviselte, míg a maradék 20 százalékon további 64db kategóriának kellett osztoznia. Ez az arány a vizsgált időszakban mindvégig jellemző volt, ugyanakkor e 80 százalékon belül az egyes hónapokban történtek bizonyos fokú átrendeződések: a vírus első hullámának idején a hírműsorok fogyasztása megnőtt a szokásos trendekhez képest, míg a nyári, őszi hónapokban a sorozatok és mozifilmek kaptak nagyobb arányú figyelmet. A műsorfogyasztás korcsoportonként igen eltérő módon alakult.

Műsortípusok tévénézési időből való részesedése, 4+

 

*sorozatok, kereskedelmi hirdetések, műsorajánlók (promók), mozifilmek, hírműsorok, animációk, vetélkedők/kvízműsorok, valóságshow-k, dokumentumfilmek, labdarúgás

SOCIAL MEDIA