Mennyi juttatás fizetendő március 8-tól az otthon maradó munkavállalóknak?

Kiemelt Piac

A kormány a koronavírus-járvány alatt hozott eddigi legszigorúbb közegészségügyi célú intézkedése a március 8-tól 22-ig elrendelt általános üzletzárás, továbbá az óvodák és általános iskolák április 7-ig tartó bezárása. Ez az ún. szigorított védekezési intézkedés a juttatások szempontjából két munkavállalói csoportot is érint: azokat, akiknek a munkavégzési helye hétfőtől két hétre bezár, illetve azokat, akiknek március 8-tól egy hónapig azért kell otthon maradni, mert az óvodás, kisiskolás gyermek felügyelete miatt ez szükséges. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei összefoglalták a legfőbb tudnivalókat.

 

Az első csoportba azok tartoznak, akiknek munkavégzési helye hétfőtől két hétre bezár, és nincs lehetőség a munkafeladatokat otthonról ellátni, ilyenek például a ruházati üzletben és a szépségiparban dolgozók, de március 9-től a virágüzlet eladói is ebbe a csoportba sorolhatóak. A második csoportba azok tartoznak, akiknek március 8-tól egy hónapig azért kell otthon maradni, mert az óvodás, kisiskolás gyermek felügyelete miatt ez szükséges. Ide olyan munkavállalók is beletartozhatnak, akiknek munkáltatója a következő időszakban is változatlanul üzemel, például élelmiszerboltok, gyógyszertárak, drogériák” – mondja dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

 

Milyen juttatásokra számíthatnak az üzletzárással közvetlenül érintett munkavállalók?

Az első, vagyis az üzletzárással közvetlenül érintett munkavállalói csoportba tartozók esetében jogszabály írja elő, hogy két hétig az üzlet nyitvatartása, továbbá a szolgáltatás nyújtása szünetel, ezért az üzletekben csak az ott foglalkoztatottak tartózkodhatnak. Ilyen esetben, ha például az üzlet vezetője az elkövetkezendő két hétben leltárt rendel el, az üzletben továbbra is történhet munkavégzés. Amennyiben nincs olyan munkafeladat, amely az üzlet zárva tartása mellett is ellátható, akkor nincs lehetőség a munkavégzési helyen munkát végezni. Mivel ez olyan körülmény, amelyet sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem tud befolyásolni, az üzletzárás időszaka – munkavégzés nélkül – munkajogi értelemben olyan állásidőnek minősül, amelyért a munkavállalónak díjazás (munkabér) automatikusan nem jár.

Természetesen annak semmi akadálya, hogy a munkáltató a munkavállalóval akként állapodjon meg, hogy az üzletzárás tartama alatt a munkavállaló az éves szabadságának egy részét felhasználhatja. Ebben az esetben a munkavállalót távolléti díja illeti meg. Továbbá, akár abban is meg lehet állapodni, hogy a munkáltató a díjazás nélküli állásidő ellenére vállalja a munkabér bizonyos részének kifizetését” – hangsúlyozza dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A kormány a március 8-tól kezdődő üzletzárások miatt az adókedvezményeket és bértámogatási lehetőségeket kiterjesztette az üzletzárással érintett munkavállalókra is. Amennyiben a munkáltatók akár az adókedvezménnyel, akár a bértámogatással élni kívánnak, ezt csak akkor tehetik meg, ha a munkavállaló részére a munkaszerződés szerinti munkabért az üzletzárás időszaka alatt is 100%-ban megfizetik, és a munkaviszonyt április 30-ig nem szüntetik meg.

 

Mi a helyzet a gyermekük felügyelete miatt otthon maradókkal?  

Március 8-tól a tavaszi szünet végéig különösen indokolt esetben lehetőség lesz az óvodai és iskolai összevont gyermekfelügyeletre, amennyiben a szülő munkavégzése vagy a védekezésben való részvétele miatt indokolt. Mivel ez a lehetőség csak szűk körben lehetséges, ezért a gyermek felügyeletét, továbbá a digitális oktatásban való segítségnyújtást a szülők jelentős része otthonról fogja biztosítani.

Az a munkavállaló, akinek munkafeladatai otthonról nem láthatók el, a gyermek otthoni felügyeletére tekintettel mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, mert az óvodák és általános iskolák bezárása miatti gyermekfelügyelet különös méltánylást érdemlő személyi körülménynek minősül, azonban erre az esetre díjazás a munkavállalónak nem jár.

Ebben az esetben is irányadó, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak abban, hogy az elkövetkezendő egy hónapban vagy annak egy részében a munkavállaló szabadságot vesz ki, de a munkáltató maga is tehet egyoldalúan olyan kötelezettségvállalást, hogy az otthon maradó munkavállalók munkabérének egy részét kifizeti, függetlenül attól, hogy erre a munkajogi szabályok szerint nem köteles.

Ha a munkavállaló munkafeladatai megengedik az otthonról történő munkavégzést, akkor a gyermekfelügyelet leterheltsége szerint lehetőség van arra is, hogy a felek az elkövetkezendő hónapban egy teljes vagy részmunkaidős otthoni munkavégzésben állapodjanak meg. Részmunkaidő esetén lehetőség van a munkabér időarányos csökkentésére, de ennek mértékét is a megállapodásban kell rögzíteni” – teszi hozzá dr. Molnár Melinda, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.

Otthoni munkavégzésre vonatkozó megállapodás esetén a munkáltatónak a veszélyhelyzet alatt nem kell ellenőriznie az otthoni munkakörülmények biztonságosságát, de arról gondoskodnia kell, hogy a munkavállalókat megfelelően tájékoztassa az elvárt körülményekről.

 

Fotó: Standsome Worklifestyle, Unsplash

SOCIAL MEDIA