Uniós felmérés: Támogatják az Európa jövőjéről tartandó konferenciát az európai polgárok

Inspiráció Kiemelt

Az európaiak túlnyomó többségének elvárása az összes tagállamban az, hogy „jobban vegyék figyelembe a polgárok véleményét az EU jövőjével kapcsolatos döntéseknél” – mutatja egy új felmérés.

 

Kedden hozták nyilvánosságra az első olyan Eurobarométer felmérést, amelyet az Európai Parlament és az Európai Bizottság közösen végzett el. Az Európa jövőjéről szóló Eurobarométer tematikus felmérésre 2020. október 22. és november 20. között került sor az EU 27 tagállamában.

Az Európa jövőjéről szóló konferenciáról megfogalmazott közös nyilatkozat aláírását megelőzően nyilvánosságra hozott felmérés szerint a túlnyomó többség (92 százalék) elvárása az összes tagállamban az, hogy „az Európa jövőjével kapcsolatos döntéseknél jobban vegyék figyelembe a polgárok véleményét”.

Az Európa jövőjéről szóló konferencia pontosan erre irányul: új nyilvános, befogadó, átlátható és strukturált vitafórumot fog létrehozni az európaiak részére olyan témákkal, amelyek fontosak nekik, és érintik a mindennapjaikat.

 

Konferencia Európa jövőjéről

Az európaiak háromnegyede úgy véli, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia pozitív hatással lesz az Unión belüli demokráciára: az összes tagállamban a határozott többség, összesen 76 százalék (ebből 25 százalék „teljes mértékben”, 51 százalék pedig „inkább”) egyetért azzal, hogy a konferencia jelentős előrelépés lesz az Unión belüli demokrácia szempontjából.

A válaszadók fele (51 százaléka) úgy véli, hogy aktívan be kell vonni a legkülönbözőbb helyzetű embereket. Fontos szerepet kellene játszaniuk a fiataloknak (47 százalék szerint), a nemzeti kormányoknak (42 százalék szerint), és a tudományos dolgozóknak, szakértőknek, értelmiségieknek és tudósoknak (40 százalék szerint).

Szintén az európaiak fele (51 százaléka) szeretne maga is részt venni: a leglelkesebbek az ír válaszadók (81 százalék), őket követik a belgák (64 százalék), a luxemburgiak (63 százalék) és a szlovénok (63 százalék).

 

A polgárok hangja az EU-ban

Bár a válaszadók 55 százaléka az európai választásokon való szavazást tekinti a leghatékonyabb módszernek arra, hogy a döntéshozók uniós szinten is meghallják a hangjukat, sokan nagyon határozottan támogatják, hogy az európaiak az Európa jövőjével kapcsolatos döntésekbe is nagyobb beleszólást kapjanak. A válaszadók 92 százaléka (ezen belül 55 százalék „teljes mértékben”, 37 százalék pedig „inkább”) egyetért azzal, hogy az uniós polgárok véleményét jobban figyelembe kellene venni. A kijelentéssel csupán hat százalék nem ért egyet.

 

Európa jövője

Tíz európaiból hat mondta azt, hogy a koronavírus-válság arra sarkallta, hogy elgondolkozzék az Európai Unió jövőjén (19 százalék „teljes mértékben egyetért” és 41 százalék „inkább egyetért”). 39 százalékuk nem érez így (23 százalék „inkább nem ért egyet” és 16 százalék „egyáltalán nem ért egyet”).

A válaszadókat arra is megkérték, hogy válasszák ki az Európa jövője szempontjától legkívánatosabb fejleményeket: a legtöbben a hasonló életszínvonalat (35 százalék) és a tagállamok közötti erősebb szolidaritást (30 százalék) választották ki. Az európaiaknak kiemelten fontos még, hogy az Unió előrelépjen a közös egészségügyi politika (25 százalék) és az hasonló oktatási normák (22 százalék) terén.

 

Értékek és kihívások

Az európaiak úgy vélik, hogy az Unió fő értékei a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása (32 százalék), valamint az, hogy az Unió jelentős ipari és kereskedelmi hatalom (30 százalék). A demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása 14 országban a legfontosabb (vagy egy másikkal közösen a legfontosabb) érték. A jogállamisággal összefüggő értékek különösen fontosak Svédországban, ahol a válaszadók 58 százalék kulcsfontosságúnak tartja ezeket. Az Unió gazdasági, ipari és kereskedelmi hatalma kilenc országban a legfontosabb (vagy egy másikkal közösen a legfontosabb) eszköz, leginkább Finnországban (45 százalék) és Észtországban (44 százalék).

Az Unió jövőjét érintő fő globális kihívás egyértelműen az éghajlatváltozás: az európaiak 45 százalék gondolja így. Az európaiak nagyjából azonos hányada által említett második és harmadik legfontosabb probléma a terrorizmus (38 százalék) és az egészségügyi veszélyek (37 százalék). A negyedik leggyakrabban kiemelt kihívás a kényszerű migráció és lakóhelyelhagyás, amelyet az európaiak valamivel több mint negyede (27 százalék) említett.

SOCIAL MEDIA