Ezrek életét menthetnék meg az önkormányzatok

Inspiráció Kiemelt

Több mint 200 polgármesternek küldött levelet a Levegő Munkacsoport, tizenegy pontban foglalva össze, hogy mit tehetnek a lakossági hulladékégetés visszaszorítására. Ezt a rendkívül káros és jogsértő tevékenységet ugyanis széles körben űzik hazánkban.

 

A magyar lakosság közel egyharmada éget több-kevesebb rendszerességgel hulladékot. A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodáját évente több százan keresik fel azzal, hogy mit tehetnek a településükön terjengő, égetésből – legtöbb esetben hulladék eltüzeléséből – fakadó bűz ellen. A tanácsok között szerepel az önkormányzat felkeresése is, ám a visszajelzések szerint sok település vezetői nem ismerik a lehetőségeiket, és nem ismerik fel a felelősségüket sem abban, hogy ezt a rendkívül egészségkárosító tevékenységet visszaszorítsák.

A Budapest külső kerületei és Pest megye polgármestereinek 2021 januárjában küldött levél összefoglalja, hogy milyen lehetőségei vannak az önkormányzatoknak az illegális égetések megszüntetésére. Mivel a felmérések és a Levegő Munkacsoport tapasztalatai szerint is a lakossági hulladékégetés legfontosabb oka az ismerethiány és a felelőtlenség, már széles körű szemléletformálással is lehet bizonyos eredményt elérni. A rászorulóknak pedig fűtési támogatást kell nyújtani megfelelő ellenőrzés mellett. A notórius égetőket sok esetben a helyi közterület-felügyelet, rendőrség és civil szervezetek segítségével lehet eltántorítani káros szokásuktól. A jegyző hatásköre felszámolni a telkeken belül felhalmozott, nem az adott háztartásban keletkezett hulladékokat (amelyeket általában eltüzelésre szánnak a lakosok).

Érdemes beszerezni és az önkormányzati intézményeknél (például óvodáknál) elhelyezni olcsón beszerezhető és könnyen üzemeltethető levegőminőség-mérő készülékeket. Ezek használata szemléletformálási céllal is bír, másrészt pedig percre pontosan tudják követni a lakosok a terület légszennyezettségének alakulását. A Levegő Munkacsoport azt is javasolja a polgármestereknek, hogy tegyék kötelezővé az önkormányzati dolgozók részére a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazó videónak a megtekintését.

Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője megállapította: „Az elmúlt két évtizedben a korábban sem erős környezetvédelmi hatóságokat olyan mértékben legyengítették, hogy alapvető feladataikat sem tudják ellátni. Az illegális égetések elleni fellépés jogilag a járási hivatalokhoz tartozik, azonban egy-egy ilyen hivatalnál esetenként tucatnyi településen kellene a lakossági bejelentéseket kivizsgálni egyetlen hivatalnoknak, akire sok egyéb feladatot terheltek. Ráadásul ők általában reggel 8-tól délután 5 óráig dolgoznak, miközben a jogsértő tüzelésekre többnyire hajnalban és este kerül sor. Ezért is óriás felelősség hárul az önkormányzatokra az emberek egészsége, élete megóvásában.”

Bár az érintett polgármesterek nagy többsége eddig nem reagált a Levegő Munkacsoport levelére, a válaszadók arról számolnak be, hogy határozott intézkedéseket hoztak, illetve hoznak az illegális lakossági égetések felszámolására és köszönetüket fejezik ki az intézkedési javaslatokért.

Magyarországon légszennyezés évente 13 ezer ember korai halálát okozza, és ezek az emberek átlagosan mintegy 12 évet veszítenek az életükből. A rossz levegő évi egymillió megbetegedésért is felelős. Az ezek miatti gazdasági károk pedig meghaladják az évi 1500 milliárd forintot.

SOCIAL MEDIA