Luxusnyugdíjról álmodik a magyar, de nem tervez különösebben előre 

Kiemelt Piac

Unokáktól nyüzsgő családi házat, gleccsertúrát, luxusautót, kávézót kívánnak maguknak a magyarok, ha öregkoruk vágyálmairól kérdezik őket. A hazai lakosság fejében még mindig él a boldog és nyugodt nyugdíjas évek illúziója, miközben az időskori juttatás vásárlóereje igencsak lemaradt az átlagfizetésekétől[1], a magyarok nyugdíjmegtakarításai pedig csökkenő tendenciát mutatnak[2]. De, vajon mennyit és mikor kell félretenni, hogy 20-30 év múlva is biztonságban élvezni lehessen az életet? Mutatjuk a kőkemény valóságot.

 

A Generali Biztosító átlagos fiatalokat, középkorúakat és a nyugdíjhoz közelebb álló időseket kérdezett arról, hogyan képzelik a munkával töltött évek után következő jól megérdemelt pihenést.

 

A válaszolók alaposan elengedték a fantáziájukat, és csupa olyan vágyálmot említettek, amit még a mostani fizetésük mellett is csak tudatos tervezéssel tudnának megvalósítani, vagy egyáltalán nem. Tervek tehát bőven vannak, ugyanakkor a magyarok egyre kevésbé fektetnek a jövőjükbe: az életbiztosításokba 6 éve, a nyugdíjpénztárakba 7 éve nem áramlott olyan kevés friss megtakarítás, mint tavaly[3], a következő időszakra pedig minden bizonnyal rányomja majd a bélyegét a koronavírus-válság.

 

Egyre kevésbé jön ki a matek

A valóságban számos bizonytalanság övezi azt, hogyan alakulnak majd át a nyugdíjrendszerek egy fenntarthatóbb modellre. A világ legnagyobb részén általános probléma a lakosság öregedése, Magyarországon a prognózisok szerint 2050-re minden negyedik ember 65 éven felüli lesz[4], ezt a jelenséget pedig a népességszám folyamatos csökkenése is súlyosbítja. A magyar nyugdíjasok számára az is rossz hír, hogy az időskori juttatás egyre inkább elmarad a nettó átlagkeresettől – az évezred eleji 60%-ról, 2019-re 50%-ra esett vissza[5] -, a nyugdíjak vásárlóereje pedig alig változott az elmúlt 10 évben.

Ha a gazdasági és demográfiai trendeket nem is könnyű értelmezni minden esetben, elegendő azt megnéznünk, hogyan változott az utóbbi években a nyugdíjas korosztály elégedettsége a házi költségvetésük kapcsán. Amíg 2013-ban a KSH adatai szerint a 65 év felettiek értékelték a legpozitívabban pénzügyi mérlegüket, addig 2019-re az utolsó helyre csúsztak vissza a többi korcsoporthoz viszonyítva[6].

 

Jobb később, mint soha – de a legjobb mielőbb

A Generali szétnézett a saját háza táján is: meglepő jó hír, hogy a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelei körében a 30 év alattiak is megjelennek már. A megtakarításokat illetően az összes befizető átlagosan havonta 22 670 forintot tesz félre nyugdíjas korára, ez azt jelenti, hogy ha valaki 50 évesen kezd el ennyit félretenni, akkor több mint 7 millió forintot, 40 éves korban kezdve közel 17 millió forintot, és 30 évesen indítva több mint 33 millió forintot[7] vehet majd fel, amikor az aktív munkaerőpiaci évei végére ér. A biztosító nem győzi felhívni a figyelmet arra, mennyit nyerhet egy áltagos magyar fiatal, ha mihamarabb elkezd gondolni a jövőjére.

„Az emberek többsége csak egy bizonyos kor után kezd el gondolkodni a nyugdíjtakarékosságon, hiába hall annyit róla a környezetében és a médiában. Aztán jön a megdöbbenés. Hogy konkrét példát nézzünk, a 30 évesen kezdett és összesen összegyűjtött 33 millió forint a nyugdíjas években körülbelül 160 000 forintos járadékbiztosításnak felel meg, míg ugyanez a konstrukció 50 évesen indítva, összegyűjtött 7 millió forinttal csupán havi körülbelül 34 000 forint járadékot jelent[8]. A tanulság viszont látványos: minél hamarabb, akár már az első fizetésünktől kezdjük az öngondoskodást, annál kisebb havi teherrel érhetünk el jelentősebb megtakarítást” – mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosításokért és ügyfélkapcsolatokért felelős igazgatósági tagja.

 

Fix pont a palettán: nyugdíjbiztosítás

A megtakarításra bőven van lehetőség, szerencsére több megoldás közül válaszhat az, aki biztonságban szeretné tudni a jövőjét. A nyugdíjbiztosítások egyik legnagyobb előnye, hogy hosszútávú, fix megtakarításra ösztönöznek, emellett ez az egyetlen előtakarékossági forma, melyet nem érinti a mindenkori nyugdíjkorhatár. Ráadásul az éves befizetések 20 százaléka, maximálisan 130.000 Ft adójóváírás formájában visszaigényelhető az szja bevalláskor.

 

 

[1] https://mfor.hu/cikkek/makro/elkeserito-szamok-csak-annyira-futja-a-nyugdijbol-iden-mint-2010-ben.html

[2] https://www.portfolio.hu/befektetes/20200222/idozitett-nyugdijbomban-ul-magyarorszag-de-van-itt-egy-meg-nagyobb-baj-416747

[3] https://www.portfolio.hu/befektetes/20200222/idozitett-nyugdijbomban-ul-magyarorszag-de-van-itt-egy-meg-nagyobb-baj-416747

[4]https://www.generali.hu/home/Elethelyzet_programok/Ezustkor_nyugdijprogram/Mi_Veszelyezteti_tervei_megvalosulasat.aspx

[5] http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fsp001.html?lang=hu

[6] http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zaa008.html

[7] A szolgáltatási összeg Generali MyLife Extra rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén lejáratkor (a biztosított 65 éves korában), a megtakarítási díjrész évenkénti 3%-os növelésével, 5%-os feltételezett éves eszközalaphozammal és adójóváírással számolva. A szerződés díjfizetése januárban indul. A szolgáltatási összegek a fenti feltételezésekkel teljesülnek, ezekre a biztosító garanciát nem vállal.

[8] 2020.december 1-től érvényes 20 éves tartamú Borostyánkő járadékbiztosítással számolva

SOCIAL MEDIA