Gaming: a megkérdezettek ötöde egy év alatt 60 ezer forintnál is többet költött videójátékokra

Kiemelt Piac

Videójátékokhoz köthető kiegészítő eszközök vásárlására a Budapest Bank legfrissebb kutatásában megkérdezettek jellemzően maximum 50 ezer forintot szánnának, de akadnak olyan eszközök, amelyekre ennél jóval többet is költenének. Videójátékra a válaszadók negyede az elmúlt egy évben 30-60 ezer forint közötti összeget költött, ötödük pedig még 60 ezer forintnál is többet. Jellemzően a betéti kártya és készpénz a két legnépszerűbb fizetési forma, ha játékvásárlásról van szó. A megkérdezettek kétharmadának van valamilyen videójátékokhoz köthető előfizetése, a többség pedig hajlandó drágább internetelőfizetésre váltani a megfelelő játékélmény érdekében.

Legfrissebb kutatásában[1] a Budapest Bank a videójátékokkal kapcsolatos kiadásokat vizsgálta: először maguk az erre használt eszközök kerültek górcső alá, a második felében pedig a kiegészítőké és játékoké a főszerep. A koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozás hatására sokan több időt töltöttek videójátékokkal, a kiegészítőkre és játékokra azonban a válaszadók kétharmada nem költött többet a korábbinál, kiegészítőkre 10%, játékokra pedig 15%-uk költött többet az ezt megelőző időszakhoz képest.

Azok a válaszadók, akik bármilyen kiegészítő vásárlását tervezik, döntő többségben maximum 50 ezer forintot szánnak rá: az irányításhoz köthető eszközöket (pl. egér, kontroller, billentyűzet, kormány) vásárlók 93%-a, a hanggal kapcsolatos kiegészítőket (pl. fejhallgató, mikrofon, hangszóró) keresők 92%-a, valamint egyéb eszközöket (pl. töltőállomás, merevlemez) vásárlók 85%-a ezt az árkategóriát jelölte meg. A megjelenítés és közvetítés terén (pl. monitor, TV, VR szett, webkamera) már magasabb kiadással is kalkulálnak, 37% ugyanis azt mondta, 50-150 ezer forint közötti összeget szán erre.

A költési tervekből látszik, hogy vannak olyan kiegészítők, amelyeknél minden bizonnyal a minőség fontosabb, mint az alacsony ár. VR szettre a válaszadók negyede (27%) 50-100 ezer forint közötti összeget szánna, míg a székek (21%) és merevlemezek (18%) esetében is körülbelül ennyit költenének. A monitorok terén széles a választék, erre a megkérdezettek 36%-a költene akár 50 és 100 ezer forint közötti összeget. A TV-k esetében nyilván szempont, hogy nem csak videójátékokkal kapcsolatban használják, így erre jellemzően nagyobb összeget fordítanának: 18% akár 150 ezer forint feletti összeget is kiadna erre.

A Media Markt adatai szerint 2020 top játéka az Xbox esetében a FIFA 21, a PS4-nél a The Last of Us II, míg a Nintendo esetében a Super Mario Bros volt. A Budapest Bank kutatásában megkérdezettek közül, akik az elmúlt 1 évben vettek bármilyen játékot, azoknak 70%-a 1-4, 20% 5-8 darabot, míg 10% 9-nél is többet vásárolt. A válaszadók 58%-a az elmúlt évben maximum összesen 30 ezer forintot fordított erre, 23% 30-60 ezret, míg 19% még 60 ezer forintnál is többet.

Akár online, akár hagyományos üzletben vásárolnak, elsősorban betéti kártyával vagy készpénzzel fizettek a megkérdezettek. A betéti kártya egy kivétellel minden esetben magasan az első, az egyetlen eset amikor a kitöltők más fizetési módot részesítettek előnyben, az a használt termékeket árusító oldalokon történő vásárlás volt. A készpénz jellemzően a második helyen áll, ez alól kivétel, ha valaki mondjuk fizikai példányt rendel webáruházból (így mondjuk utánvéttel fizet), vagy üzletben, esetleg használt termékes oldalon vesz fizikai példányt. Az átutalás is megtalálható a top3-ban, főként PC-s store-okban, használt termékes oldalakon és webshopokban jellemző ez a fizetési mód.

Az online vásárlás térnyerése évek óta töretlenül nő, sokan azért is választják ezt a vásárlási módot, mert kényelmes, az internetes árakat összehasonlító oldalaknak köszönhetően pedig könnyen megtalálhatják a legjobb ajánlatokat. Internetes vásárlás esetén fontos, hogy kizárólag olyan webáruházból rendeljünk, amelyet jól ismerünk, ellenkező esetben érdemes előzetesen tájékozódni a megbízhatóságáról – figyelmeztet Somogyi Péter, a Budapest Bank lakossági üzletágvezetője. – Amennyiben rendelésre kerül a sor, a bankkártyával történő online fizetés a legtöbb esetben teljesen biztonságos, amit az garantál, hogy a honlap rendelkezik a megfelelő tanúsítványokkal (ezt a címsorban egy lakat jelzi), valamint a fizetés egy megbízható szolgáltató (például bank) honlapján keresztül történik, ott kell megadni a kártyánk adatait.”

A megkérdezettek 24%-ának kizárólag digitális formátumban vannak meg a játékai, 42% ha megunja a fizikai formátumú játékát, akkor is megtartja, 19% eladja, míg 15% inkább elcseréli másra. A jövőbeli vásárlások kapcsán a válaszadók 43%-a úgy véli, a játéktól függ majd, milyen példányt vásárol végül, 35% a digitális verziót preferálja majd, míg 21% kitart a fizikai példányok mellett.

A felmérésre válaszolók 66%-a mondta, hogy van valamilyen videójátékokhoz köthető előfizetése (pl. olyan tagság, amellyel többjátékos online játékmódokat érhetnek el, esetleg a felhőn keresztül, stream segítségével játszhatnak játékokat) vagy fizetett már játékon belüli extra tartalmakért. Az előfizetésekre 66% havonta 5 ezer forintnál kevesebbet költ, 20% már 5-10 ezer forintot, míg 14% 10 ezer forintnál is többet. A játékokon belüli költéseket vizsgálva az elmúlt egy évben az érintett válaszadók 65%-a maximum 20 ezer forintot költött, 20 és 40 ezer forint közötti összeget 19% áldozott erre, míg 16% ebben az időszakban összesen 40 ezer forintnál is többet fordított ilyen tételekre.

Multiplayer, azaz többjátékos játékokkal a válaszadók 44%-a játszik. Ehhez azonban nem árt, ha megfelelő internetkapcsolattal rendelkeznek, a megkérdezettek válaszaiból pedig látszik, hogy ezzel a játékosok is tisztában vannak, a többség ugyanis hajlandó lenne többet fizetni ezért. 34% erősebb internetcsomagra váltana, ha a mostani rontana a játékélményen, 27%-nál már volt is rá példa korábban, hogy ezért váltott, 18% megfontolná, ha ilyen helyzetbe kerülne, 14%-nak már most is kellően gyors internetkapcsolata van, így elenyésző azok aránya, akik nem váltanának kizárólag a játék kedvéért.

 

[1] A reprezentatív kutatást a Budapest Bank megbízásából az Ipsos Instant Research végezte, 2020. október 12. és 15. között a 18 évnél idősebb magyar lakosság körében, 500 fős mintán. A kutatás módszere: online kérdőíves felmérés az IPSOS kutatási panelje segítségével.

SOCIAL MEDIA