TESCO-ügy: Online bevásárlás vagy webáruház – mi lesz most a házhozszállítással?

Kiemelt Piac

A Gazdasági Versenyhivatal („GVH”) 2017 decemberében versenyfelügyeleti eljárást indított a TESCO-val szemben. A GVH szerint a TESCO az online vásárlási szolgáltatása körében a termékek házhozszállítása, illetve az áruházi átvétele során több alkalommal a megrendelt termékek helyett helyettesítő termékeket szállított ki, illetve készített elő, anélkül, hogy erről a fogyasztót előre tájékoztatta volna és ezzel megtévesztette a fogyasztókat.

 

A GVH eljárása végén ugyanakkor – az újabban mutatott szigorán valamelyest enyhítve – nem állapított meg jogsértést és nem szabott ki újabb milliárdos bírságot a TESCO-ra, hanem elfogadta a cég vállalásait, amelyben a kiskereskedő kötelezettséget vállalt arra, hogy magatartását összhangba hozza a GVH elvárásaival.

A GVH álláspontja szerint a megtévesztés abban állt, hogy a TESCO honlapján nem volt egyértelmű információ arról, hogy nem webáruházi, hanem online bevásárlási szolgáltatást nyújt, márpedig van különbség a két forgalmazási típus között – magyarázza dr. Kocsis Márton ügyvéd, a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője. Online bevásárlási szolgáltatás esetén előfordulhat, hogy a megrendelt terméket nem szállítják le, vagy helyettesítő terméket küldenek helyette, a webáruház esetén azonban ez a gyakorlat nem megengedett. A TESCO honlapján nem hívta fel a figyelmet arra a körülményre, hogy jogában áll helyettesítő terméket küldeni, vagy a megrendelt terméket egyáltalán nem szállítani, így a megrendelő gyakran csak az átvételkor szembesült azzal, hogy mást kap, mint amit rendelt.

 

Ennek fényében vizsgáljuk meg közelebbről, hogy pontosan mit talált aggályosnak a GVH:

A GVH az eljárása során ugyan nem állapított meg jogsértést (ahogyan annak hiányát sem), azonban problémaként azonosította, hogy az online bevásárlás felülete, szóhasználata (pl. „kosár, megrendelés”) a fogyasztókban azt az érzetet keltették, hogy a rendelés jellege nem tér el a megszokott webáruházak gyakorlatától.

A GVH azt is megállapította, hogy az online bevásárlás elősegíti a megfontoltabb, körültekintőbb döntés meghozatalát, a honlap speciális beállításainak köszönhetően, mivel megkönnyíti a kínált termékek ár/érték arányának, továbbá az akciós ajánlatoknak az áttekintését, elemzését. Ez alapján feltételezhető, hogy a fogyasztó a vásárláskor a számára legkedvezőbb termékeket választja az adott kínálatból, így ehhez képest bármely helyettesítő termék csak a fogyasztóra nézve hátrányosabb megoldást jelenthet.

Előfordulhat az is, hogy a fogyasztó csak egy bizonyos termékre való tekintettel vette igénybe a szolgáltatást, így, amikor az az egy termék nem érkezik meg vagy más termékkel helyettesítik, szintén hátrányos a fogyasztóra nézve.

Érvényesülhet az ún. „becsalogató hatás” (azaz, amikor eredetileg nem kívánt termékre is rábeszélik a fogyasztót) is, hiszen, ha a helyettesített termékre való tekintettel vásárolta meg a fogyasztó a többi terméket, anélkül a fő termék nélkül vásárlása feleslegessé válna, így inkább elfogadja a helyettesítő terméket.

Ahogyan az az ii. pontban bemutatásra került, míg az online bevásárlás egy hosszabb gondolkodási folyamat, ahol lehetőség van megfontolt döntést hozni, addig a kiszállítás/átvétel során alig áll pár perc a fogyasztó rendelkezésére. Ekkor ugyan joga van nem átvenni a helyettesítő terméket, azonban a fogyasztónak nem csak ideje, de lehetősége sincs a termékek alapos átnézésére, az ár-érték arány értékelésére, mivel a számlán csak a termékek ára és darabszáma látható, összesítve, így azt nem látja, hogy az adott termék pl. akciós-e.

A termék átvételekor a fogyasztóra kettős nyomás nehezedik, annak ellenére, hogy nem köteles átvenni a helyettesítő terméket. Egyrészt feltételezhetően szüksége van a termékre, másrészt annak el nem fogadása a számla módosításával, további adminisztrációs terhekkel járna, amit szeretne elkerülni.

A versenyfelügyeleti eljárás végén a fenti kérdéseket, kifogásokat is mérlegelve a GVH határozatában megállapította, hogy a TESCO magatartása kapcsán felmerült esetleges fogyasztói sérelmek a TESCO kötelezettségvállalási csomagjával hatékonyan kezelhetőek.

 

Mely vállalásokkal biztosítja majd a TESCO az országosan elérhető élelmiszer-házhozszállítást?

 A TESCO vállalta, hogy alábbi kötelezettségvállalásai teljesítésére összesen 407 millió Ft -ot fordít. Amennyiben a TESCO ennél alacsonyabb összegből teljesíteni tudja a kötelezettségvállalását, az így fennmaradó összeget 50-50%-os arányban a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek, illetve az Ökumenikus Segélyszervezetnek ajánlja közérdekű célokra. Nézzük meg melyek ezek a vállalások.

A webáruház működtetése kapcsán a TESCO vállalta, hogy

  1. az online bevásárlással párhuzamosan ettől a szolgáltatástól egyértelműen megkülönböztethető webáruházat hoz létre, olyan vásárlók részére, akik számára az online bevásárlás a lakóhelyük szerint nem elérhető. Ezzel kapcsolatosan azt is vállalta, hogy a webáruház elérhetőségét kiterjeszti olyan vásárlók számára is, akiknek az online bevásárlás elérhető (azaz végül minden magyarországi vásárlóra);
  2. a rendelkezésére álló teljesítési határidő lejártától számított 12 hónapon keresztül működteti a webáruházat, amelynek keretében a vásárlók korlátozott termékkínálatból (kb. 2.900 termék) vásárolhatnak;
  3. a webáruház bevezetését, a webáruház és a jelenlegi szolgáltatás különbségeit hangsúlyosan bemutató kampány keretében népszerűsíti.

 

Az online bevásárlás szolgáltatás javítása érdekében a TESCO vállalta, hogy

  1. bevezet egy olyan megoldást, amely lehetővé teszi, hogy a felkínált helyettesítő termékekről a vásárlók e-mail útján tájékoztatást kapjanak a házhozszállítás előtt. Az előzetes értesítésben a felkínált helyettesítő termékek egységárai is megjelennek majd a megrendelt és helyettesítő termékek összehasonlítása és a döntés segítése érdekében;
  2. bevezet egy olyan megoldást, amely lehetővé teszi, hogy a vásárlók lemondjanak a helyettesítő termékekről az összes, illetve az egyes kosárba helyezett termék vonatkozásában is;
  3. weboldalán a jelenlegi Online Bevásárlás elnevezést félreérthetetlen elnevezésre módosítja;
  4. haladéktalanul, weboldalának nyitóoldalán felugró ablakban az alábbi tájékoztatást teszi közzé [a következő alpont szerinti kiegészítő tájékoztatásokra vonatkozó vállalás teljesítéséig]:

A TESCO Online Bevásárlás nem webáruház, így a választott termékeket Ön csak kiszállításkor vásárolja meg. Előfordulhat, hogy a kiszállítás napján az Ön által választott termék nem található meg az áruházunkban, és nem tudjuk az adott terméket kiszállítani, vagy egy helyettesítő terméket fogunk Önnek felajánlani.

  1. weboldalán a helyettesítő termékekről kiemelt tájékoztatást tesz közzé a vásárlási folyamat során, a „Segítség” aloldalon, illetve egy bemutató videó formájában a főoldalon, továbbá e-mail útján közvetlen tájékoztatást ad a jelenlegi vásárlóinak a kötelezettségvállalás keretében eszközölt módosításokról.

A TESCO-nak vállalásai teljesítéséről a GVH-hoz meghatározott határidőn belül igazolást is be kell majd nyújtania. A TESCO már a versenyfelügyeleti eljárás során is végrehajtott, illetve megkezdte bizonyos, a fogyasztói élményt növelő és a fenti anomáliákat kezelő intézkedések végrehajtását.

 

Melyek az ügy tanulságai?

Ezzel a kötelezettségvállalással végződött eljárással a GVH elérte, hogy egy országosan, az eddig ellátatlan kistelepüléseken is elérhető élelmiszer-házhozszállítási szolgáltatás jöjjön majd létre, amely különösen fontos a jelenlegi járványidőszakban, illetve a karácsonyi és egyéb ünnepek előtt is nagymértékben megkönnyíti a fogyasztók ellátását. Ezzel az eljárással igazi win-win szituáció alakult ki, mely mind a fogyasztó, mind a kereskedő számára jelentős előnyöket jelent.

Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy a GVH által kifogásolt körülmények kiállták volna-e egy bírósági felülvizsgálat próbáját, vagyis nem egyértelmű, hogy a TESCO online bevásárlás szolgáltatása valóban megtévesztette-e az átlagos fogyasztót. Érdekes elméleti kérdés – aminek boncolgatására ehelyütt nem vállalkoznánk – hogy egy, a verseny és a fogyasztói döntéshozatal tisztasága fölött őrködni hivatott jogalkalmazó szervnek mennyiben feladata aktívan alakítani a piaci viszonyokat, és amennyiben ilyen társadalmi igény mutatkozik, azt nem a vállalkozásoknak, piaci versenyben kellene e saját döntésük alapján kielégíteni.

„Jelen döntés ugyanakkor meglátásunk szerint egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a vállalkozások számára rendkívül előnyös lehet a GVH-val való együttműködés – zárta dr. Kocsis Márton. – Meglátásunk szerint jogi szakemberek segítségével kidolgozott megfelelő együttműködési stratégia, illetve az eljárás során együttműködő magatartás tanúsítása az esetek többségében az optimális út, amelyet jelentős költségeket (bírságösszeg, jogi költségek, erőforrások ) takaríthat meg a vállalkozás számára.”

SOCIAL MEDIA