Trendforduló: emelkedhet a vállalati behajtási ügyek száma

Kiemelt Piac

A gazdasági növekedéssel párhuzamosan folyamatosan csökkent Magyarországon a fizetésképtelenségi eljárások száma az elmúlt hat évben. A koronavírus-járvány hatására azonban 2021-ben már minden valószínűség szerint megfordul a pozitív trend. Már idén – várhatóan júniustól kezdődően – akár duplázódhat is a biztosítóhoz beérkező behajtási ügyek és kárigények száma és összege, jövőre pedig 13 százalékkal emelkedhet a bíróság által elrendelt felszámolási eljárások száma az Euler Hermes hitelbiztosító előrejelzése szerint.

 

Az Euler Hermes, az ország vezető hitelbiztosítója a Kínában tapasztaltakat is felhasználva elemezte a koronavírus járvány hatását a magyarországi kárigények számának, valamint a vállalati fizetésképtelenségek és csődeljárások várható alakulására. Idén -3 és -7 százalék közötti GDP-csökkenést vár a biztosító, vagyis drasztikus visszaesésre kell felkészülni. Ez értelemszerűen negatívan érinti majd a vállalatok pénzügyi helyzetét is. Pedig az elmúlt hat évben folyamatosan csökkent a felszámolási- és a csődeljárások száma. Míg 2012-ben, a csúcson – még a 2008-2009-es pénzügyi válság utóhatásaként – közel 24 ezer felszámolási eljárás indult, addig az esetszám tavaly valamivel több mint 5 ezerre zuhant vissza. A csődeljárások tekintetében 2010 volt a legrosszabb év, akkor 140 eljárás indult, ám tavaly ez a szám mindössze 33 volt.

Győrfi Attila, az Euler Hermes kár- és követeléskezelési igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a következő negyedévben várható a trendforduló: a vállalatok többségének nehéz lividitási helyzete következtében június környékén jelentkezik a késedelmes fizetési esetek számának növekedése, majd szeptembertől várhatóan a hitelezők mind nagyobb számban kezdeményeznek felszámolási eljárásokat követeléseik megtérülése érdekében. Idén április 26-ig mindössze 1473 felszámolási eljárást rendeltek el jogerősen, amely időarányosan az előző évi alacsony bázishoz képest is csökkenést jelent. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az elrendelt felszámolási eljárások számából bizonyos mértékben következtethetünk ugyan a gazdaság állapotára, azonban sokkal pontosabb képet kaphatnánk abban az esetben, ha lenne országos összesítés arról, hogy a felszámolási eljárásokba az adott évben milyen összegben jelentettek be hitelezői igényeket. Mivel egy biztosíték nélküli hitelezői igény megtérülési esélye a felszámolásból gyakorlatilag nulla, ezért lehetne kiinduló alap a bejelentett hitelezői igények összessége.

Az Euler Hermes szakértői a harmadik negyedévben 80-90 százalékos növekedést várnak a biztosítóhoz bejelentett kárigények tekintetében a Közép-Kelet Európai régióban – azon belül Magyarországon is.

A 2. ábra adataiból jól látszik, hogy Magyarországon a csődeljárások száma rendkívül alacsony, ráadásul a nem megfelelő jogi szabályozás miatt ezek döntő többsége, egyezség hiányában átfordul felszámolási eljárásba, ahol a hitelezők követeléseik megtérülésére már egyáltalán nem számíthatnak.

Győrfi Attila szerint az a korábbi prognózis, mely szerint 2020-ban nőni fog a hitelezők által kezdeményezett felszámolási eljárások száma, nem jelenti egyúttal azt is, hogy még az idén várhatjuk az elrendelt felszámolási eljárások számának ugrásszerű növekedését. Ennek a szakértő szerint több oka is van. Egyrészről az eddigi kormányzati intézkedések valós segítséget jelenthetnek a nehéz helyzetbe kerülő vállalkozásoknak. Például az év végéig tartó hitelfizetési moratórium a vállalkozások jó részének elegendő likviditást adhat ahhoz, hogy túléljék az idei évet és a hitelezőkkel akár felszámolási eljárásban kötött egyezség következtében szüneteltessék az eljárásokat. Másrészről pontosan az alacsony térülési számok miatt a hitelezők sem érdekeltek a felszámolási eljárások elrendelésében, és az együttműködő, legalább résztörlesztésre hajlandó adósok a korábbiaknál talán több türelemre számíthatnak a hitelezők részéről. Az is megállapítható, hogy minél előbb indul újra a gazdaság, az eddig meghozott kormányzati intézkedések annál hatékonyabbak lehetnek a cégek fennmaradása szempontjából. Az is biztos azonban, hogy azok a cégek, melyek a koronavírus megjelenését megelőző időben is a fizetésképtelenség határán mozogtak és a vírus negatívan hatott a működésükre, a legtöbb segítség és jószándék ellenére is el fognak tűnni a gazdaságból.  Érzékelhető még az is, hogy a bírósági eljárások is tovább lassultak a vírus terjedésnek megakadályozására hozott intézkedések nyomán, de a hitelezőknek jelenleg arra sincs lehetőségük, hogy az adósokkal kötött egyezségeiket végrehajtható közokiratba foglalják, lévén, hogy a közjegyzői irodák sem fogadóképesek jelenleg – figyelmeztet Győrfi Attila.

Mivel egyes felszámolási eljárások eddig is elhúzódhattak akár egy évig is (a kérelem benyújtásától a jogerős elrendelésig), így a statisztikákban majd csak jövőre jelennek meg a megemelkedett esetszámok. A bíróságok által elrendelt felszámolások tekintetében 2020-ban 13 százalékos növekedést jelez előre az Euler Hermes Magyarországon, amely nagyjából megegyezik a világátlaggal, de jóval alacsonyabb, mint a 2008-2009-es pénzügyi válságot követő esetszám-növekedés.