Elkészült Magyarország 2019-es Krízistérképe

Piac

Mintegy 353 olyan esetet gyűjtöttek össze és elemeztek a „Krízistérkép 2019” című kiadvány szerzői, amelyek a tavalyi évben károsan érintettek egy-egy piaci márkát, szervezetet vagy akár hazai celebritást.

Az eredmények rámutattak, hogy Magyarországon az állami fenntartású cégek intézkedései miatt a közéleti szektorban alakul ki a legtöbb veszélyes helyzet, melyet a közlekedési, majd az egészségügyi iparág követ. A külföldi minták és tudományos módszertan alapján elvégzett kutatás a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) Kríziskommunikációs Tagozatának berkeiben, piacvezető szakemberek közreműködésével készült.

Az idén negyedszer elkészített Krízistérkép szerzői olyan botrányokat vizsgáltak meg, amelyeket nagy médiavisszhang követett, és amelyek valamilyen módon válságkommunikációs eljárást; a reputáció, a hírnév védelmét követelték meg az érintettektől. A szakemberek azt is kielemezték, hogy mely szektorokban, milyen gyakorisággal fordulnak elő a közvélemény ingerküszöbét elérő botrányok, milyen az egyes iparágak aktuális krízisérzékenysége, reputációs kitettsége.

„Bár 2019-ben 27 százalékkal több krízist detektáltunk, mint az azt megelőző évben, továbbra is a közélet szolgáltatta a legtöbb válságot – az alapminta közel 38 százalékát. A szektorok közül az állami tulajdonú cégek ügyei a leginkább felülreprezentáltak (47%), melyet a nyereségorientált szervezetek követtek (42%). Ahogy 2016-2018 között végig, úgy tavaly is a nonprofit szektor volt a legkevésbé hírbe hozható botrányokkal (3%). Ami a hazai krízisek főbb kiváltó okait illeti, a balesetek tavaly is megőrizték elsőségüket, a második helyre azonban a 2018-ban tapasztaltaktól eltérően az érdekgazdák kifogásai kerültek a bűncselekmények helyett. A dobogó harmadik helyén továbbra is a szervezeti félrekezelések, hibás belső folyamatok nyomán kialakult helyzetek szerepelnek. Ahogy az azt megelőző években, tavaly is a közélet szolgáltatta a legtöbb krízist, az összesetszám közel 38 százalékát. Mindebből egyenesen következik, hogy bár a hazai válságok abszolút mennyisége időszakosan nőtt, a legfontosabb arányok az egyes iparágakon belül jelentősen nem változtak: tavaly is a második legtöbb válságeset a közlekedés területén történt, harmadik helyen pedig ismét az egészségügy állt” – tájékoztat a kutatás legfontosabb megállapításairól Dr. Pintér Dániel Gergő, az MPRSZ Kríziskommunikációs Tagozatának elnöke, a kiadvány főszerkesztője.

A Krízistérkép szerzői azt is megállapították, hogy a hazai válságok hónapok szerinti eloszlása jóval hullámzóbb volt, mint korábban: 2019 februárja a legkonfliktusosabb hónapnak tekinthető, melyet január és június követett. Ami a krízisek kezelhetőségét illeti, tavaly még inkább a kemény, nehezen menedzselhető és komplex karakterisztikájú válságok dominálták a magyar piacot, melyek az összesetszám mintegy 76 százalékát tették ki. Szerencsére újfent megállapítható az is, hogy a hazai válságok zöme gyors lefolyású, súlyosság szerint pedig az eseteknek mindössze 23 százaléka tekinthető katasztrofális vagy válságos hatásúnak. A korábbi évekkel összevetve mindez azt jelenti, hogy 2019-ben tovább laposodott az egyes ügyekhez kapcsolódó fenyegetettség mértékének görbéje, vagyis kevesebb a kirívó intenzitású eset.

A tanulmány 2019 legfontosabb válságait is azonosította, melyeket mélyreható elemzésnek vetett alá. A Krízistérkép kiemelt esetei között többek között megtalálható volt a Gundel Étterem által üzemeltetett miniszterelnöki menza árképzése nyomán kialakult válság; a Neckermann utazási iroda nemzetközi szervezeti gondjai; a Mátrai Erőmű kapcsán előforduló környezetszennyezés; a Telekom „Bocsi Anyu!”- elnevezésű Anyák napi kampánya; az emberéleteket követelő Hableány-katasztrófa; a CIB Bank informatikai leállása; a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban tapasztalható orvoshiány; a CBA szexista reklámja; valamint a Katona József Színházat érintő zaklatási ügy.

Az MPRSZ szakemberei kiadványukat elsősorban cégvezetőknek, szervezetfejlesztőknek, a kommunikációs szakma képviselőinek, valamint iparági elemzőknek és egyetemi oktatóknak ajánlják, hiszen a Krízistérkép végén nemcsak hasznos szakmai tanácsok és orientációs lehetőségek, de fontos tanulságok is olvashatók. „Az alapos, mindenre kiterjedően válságérzékeny szervezeti hozzáállás, a preventív szemlélet és a profi felkészülés jelentősen csökkentheti a krízisek kialakulásának veszélyét, egyúttal a kialakuló válságok romboló hatásait is képes mérsékelni”mondja Dr. Pintér Dániel Gergő, aki szerint a koronavírus járványnak köszönhetően hazánk válságtérképe ez idő tájt éppen drasztikusan rajzolódik újra, így jövőre új értékelési szempontokra és kutatási módszertanra lesz szükség. „A COVID-19 alapjaiban változtatja meg a világ gazdasági és politikai berendezkedését, mely nemcsak a teljes hazai kommunikációs és médiapiacra gyakorol beláthatatlan mértékű negatív hatást, de a járvány miatt keletkező kihívások a szervezetek közönségkapcsolati tevékenységét is intenzíven befolyásolják. A kialakult pandémiás helyzet különlegessége, hogy miközben hirtelen sokadrangúvá váltak a felkészülést segítő, tudományos igényű kutatások, – így a tűzoltásban aligha jut idő átfogó iparági tendenciákról olvasgatni, – addig aligha időszerűbb és fontosabb a tanulságok levonása, valamint a krízismenedzseri szaktevékenység eredményességével és korlátaival való szembenézés, mint napjainkban.” E célt az MPRSZ számos új, piactámogató szolgáltatás bevezetésével támogatja, melyek között megtalálható egy szakmai ajánlás a koronavírussal kapcsolatos válságkommunikációs és szervezetirányítási tevékenységre vonatkozóan, több, ingyen elérhető tréning és konferencia a nemzetközi partner-szövetségek jóvoltából; ügynökségi vezetőknek szóló online szakmai tapasztalatcsere; valamint állásközvetítés is.

 

A krízistérkép az alábbi linken elérhető:

Krízistérkép 2019

 

A kutatás szerzői:

  • Dr. Pintér Dániel Gergő; PR-stratéga és válságmenedzsment szakértő; a Media 2.0 Communications alapítója, az MPRSZ elnökségi tagja és a Kríziskommunikációs tagozat vezetője, a METU és az IMEC oktatója
  • Bőhm Kornél; kommunikációs szakértő, az Impact Works partnere, az MPRSZ Kríziskommunikációs tagozatának alapítója. A “Sem megerősíteni, sem cáfolni…” (HVG Könyvek) kríziskommunikációs szakkönyv szerzője
  • Horváth Mónika kommunikációs tanácsadó, akinek szakterületei: gazdasági témák kommunikációja, intézményi kommunikáció, belső kommunikáció
  • Vas Dóra; a MatrixPR kríziskommunikációs szaktanácsadója, az MPRSZ Etikai Bizottságának elnöke, a Kríziskommunikáció Meetup sorozat alapítója és az Ügyfélpanasz 2.0 című könyv szerzője

A kiadvány tördelő-szerkesztéséért, vizuális gondozásáért Redl Zsófia, a Doppio Creative ügyvezetője felelt.

SOCIAL MEDIA