Kulcsszerepben a digitalizáció és a robotizáció

Kiemelt Piac

A munkaerőhiány miatt elkerülhetetlen szükségszerűséggé vált a hazai vállalkozások termelékenységének növelése, amiben a digitalizáció, a robotizáció kulcsszereppel bír – hívták fel a figyelmet a III. Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferencia kormányzati, vállalati, illetve tudományos szektort képviselő előadói. Az Eszterházy Károly Egyetem Jászberényi Campusán megrendezett fórumon számos jászsági cég vezetője gyakorlati példákkal mutatta be a termelékenységet erősítő innovációs lehetőségeket.

Idén május 10-én már harmadik alkalommal rendezték meg a Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferenciát. Az eseményt szervező Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke, dr. Rédei István köszöntő beszédében elmondta: három évvel ezelőtt hagyományteremtő szándékkal hozták létre a fórumot, hogy lehetőséget biztosítsanak a jászsági kistérség cégei, illetve települési vezetői számára, hogy a mindenkori kormányzati célokkal összhangban közösen alakíthassák ki gazdasági és területfejlesztési céljaikat. „Az, hogy ismételten nagy érdeklődés kíséri a konferenciát és a kistérség döntéshozói, valamint meghatározó vállalkozásainak vezetői egész nap jelen vannak, azt üzeni számunkra, hogy erre a párbeszédre valóban igény van” – tette hozzá.

Dr. Rédei István, a Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke

„Jász-Nagykun-Szolnok megyén belül a Jászság meghatározó gazdasági térségnek számít” – mondta a konferenciát megnyitó beszédében dr. Berkó Attila, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. Kiemelte: 1990 után a kistérségben a nyugati országrészben tapasztalthoz hasonló szintű gazdasági fejlődés bontakozott ki. A megye értékesítésének több mint felét, illetve exportjának háromnegyedét adja a Jászság, illetve a megyében előállított termékek harmada is itt keletkezik. A kistérségben 17 ezren dolgoznak, ami a megye foglalkoztatottsági mutatójának 10 százalékát teszi ki.

Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági teljesítménye kapcsán úgy fogalmazott: folyamatos gazdasági erősödés tapasztalható, a feldolgozóipar országos viszonylatban is előkelő helyen áll. A megyében 164 ezren dolgoznak, ami 60 százalékos foglalkoztatottsági rátának felel meg. „A további fejlődés egyik kulcsát az újabb munkavállalók felkutatása jelenti. Jelenleg a megyében 14 ezren keresnek munkát, közülük a lehető legtöbb embert integrálni kell a munkaerőpiacra” – hangsúlyozta.

Pócs János, a Jászság országgyűlési képviselője elmondta: a Jászság gazdasági erejére hivatkozva Orbán Viktor kormányfővel folytatott tárgyalásán támogatást kapott arra a célkitűzésre, amely Jászárokszállás és az M3-as autópálya összekötésére vonatkozik, amit a kistérség jelentős kamionforgalma tesz indokolttá.

Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára

Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban hangsúlyozta: aki jelenleg dolgozni akar, az talál munkát. Az utóbbi években zajló folyamatos bérnövekedéssel kapcsolatban elmondta, hogy szerinte a növekedés üteme fenntartható, de ezt a vállalkozásoknak a termelékenységi mutatóikban utol kell tudni érniük. „A cégeknek ugyanannyi munkaerővel kell több értéket előállítani. Emiatt kiemelt fontossággal bír a saját innováció termékekbe történő beépítése, a technológia javítása” – tette hozzá.

A helyettes államtitkár rámutatott arra, hogy a digitális technológiák alkalmazásában a hazai kis- és középvállalkozások elmaradnak az uniós átlagtól. „Az a cég, amely kimarad a digitalizációból, nem tud megfelelően működni” – mondta. A felnőttképzés, a munkavállalói képességek megújításának fontosságát is hangsúlyozta. „Jelenleg kevés hazai cég képzi a munkavállalóit, a felnőttképzési rendszert gyökeresen át kell alakítani” – szögezte le.

Prof. dr. Chikán Attila akadémikus

Prof. dr. Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem akadémikusa előadásában azt emelte ki, hogy az elmúlt években a hazai gazdaság összteljesítménye javult, de ebben a kedvező nemzetközi környezet, illetve az országba áramló uniós támogatások nagy szerepet játszottak. „Az ország gazdasága fejlődik, azonban a térségbeli versenytársakénál lassabb ütemben” – tette hozzá.

Dr. Rédei István, a Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke az idén januárban megalapításának huszadik évfordulóját ünneplő, jászberényi központú CO-OP Star Zrt. elnök-vezérigazgatójaként előadást is tartott a fórumon. Kiemelte: egy adott cég növekedéséhez dinamikus szervezet és innováció szükséges. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: „ma már természetesnek tekintünk olyan dolgokat, amelyek sok évvel ezelőtti bevezetése akkoriban innovációnak számított”. Példaként hozta fel a COOP Csoport törzsvásárlói, illetve különböző informatikai beruházásait. Továbbá ide sorolta azt is, hogy 2009-ben a CO-OP Star kezdeményezésére alapította meg a COOP Csoport a saját pénzügyi szolgáltató cégét, a CO-OP Hitel Zrt.-t, amelynek székhelye azóta is Jászberényben található.

„A Jászságban működő kkv-knek ki kell használni, hogy a kistérségben több nagyvállalat működik” – mondta Péterné Gerendeli Éva, a Samsung Electronics Magyar Zrt. igazgatója. Kiemelte: a Jászfényszarun 30 éve jelen lévő vállalat növelni szeretné a magyar beszállítóinak számát. A munkaerőpiaci helyzetről szólva rámutatott arra: „több kolléga nem lesz”, így a robotok fontos szerepet töltenek be a gyár működésében. Ezzel kapcsolatban a jászberényi Metálplaszt Kft. ügyvezetője, Fülöp Tibor is azt hangsúlyozta, hogy a 600 főt foglalkoztató cégük már nem tud behozni több új szakképzett embert a munkaerőpiacról, árbevételük növelését a jelenlegi állománylétszámmal kell megoldaniuk. Fülöp Tibor is kiemelte a robotizáció szükségességét. Szerinte az a cég, amely ezt nem teszi meg, rövid távon versenyhátrányba kerül, hosszú távon pedig nem biztos, hogy lesz jövője.

Dr. Szabó Tamás polgármester

A konferenciának otthont adó Jászberény polgármestere, dr. Szabó Tamás a „Kisvárosok a versenyképes Magyarországért” kormányzati programtervezet ismertetésén keresztül azt mutatta be, hogy a középvárosi kategóriába tartozó Jászberény előtt 2020–2030 között milyen fejlesztési lehetőségek nyílhatnak meg, valamint a város saját eszközeivel miként tudja támogatni azok kiaknázását.