A fogyasztók és a szurkolók (is) élményre vágynak I. rész

Inspiráció Kiemelt

A sportnak megvan az ereje ahhoz, hogy megváltoztassa a világot, és jelentőségteljes kapcsolatot alakítson ki a márkák és a szurkolók között.

 

Mit jelent a sport? Szórakozást? Rajongást? Az identitás kifejezést? Inspirációt? Vagy akár üzletet? A sport az emberiség történelmének egyik legősibb szórakozási, szabadidős tevékenysége. Az első nyári olimpiai játékokat i. e. 776-ban az ókori görög istenek tiszteletére rendezték meg. A játékok üzenete az volt, hogy békében, egymást tisztelve szórakoztassák az égieket. Az olimpiának ez a szellemisége és identitása a mai napig a világ második legértékesebb sporteseményének alapját jelenti, miszerint a sportszerűség, a becsületesség és a tisztelet jegyében nemtől, nemzetiségtől és vallási hovatartozástól függetlenül békében küzdjenek meg az atléták.

A sport mai formájának kialakulását a 18. századra tehetjük. Az elit – aki tanult, volt kellő mennyiségű jövedelme és szabadideje – átvett egyes, korábban önálló funkcióval, szabályokkal rendelkező, meghatározott időpontokhoz kötődő, rituális népi tevékenységeket, amelyeket átalakított, és amelyekhez különféle szabályokat és irányító testületeket rendelt hozzá. Majd a 20. században bekövetkezett a szabadidő- és a hivatásos sport szétválása. Ez több okra vezethető vissza. Egyrészt a társadalom szabadideje jelentősen megnőtt. Másrészt az egészséges életforma, az egészségtudatosság mind szélesebb körben való elterjedése következtében kialakult a sportnak egy olyan, a testmozgást, az edzettséget, a fittséget, valamint az egészség megőrzését szolgáló formája, amelyből eltűnt a teljesítménykövetelmény, a kemény versengés, és helyette megjelent a rekreációs cél.

Egy szűk rétegnél azonban felerősödött a teljesítmény és a kemény verseny kényszere. A sport elüzletiesedésével (sportfogadás, rádió, televízió megjelenésével), a professzionális sport kialakulásával a sporttevékenységek jelentős része elveszítette szabadidős jellegét. Ekkorra tehető, hogy a hivatásos sport részeként elkezdett kialakulni az az öt piac (fogyasztói, játékos, közvetítési jogok, szponzorációs és merchandise-területek), ahol a sport és annak kapcsolódó elemei már termékként jelentek meg.

Ezek a folyamatok vezettek el ahhoz, hogy a sport ma már sokkal többet jelent, mint egyszerű szórakozást vagy kikapcsolódási lehetőséget. Valójában azonban mindig is több volt annál. Egy olyan iparágról beszélünk, amely emberek milliárdjaihoz jut el világszerte, ahol a fogyasztók érzelmi alapon kötődnek, rajonganak a kedvenc csapatukért, sportolójukért. Egy klubhoz, egy szurkolói csoporthoz való tartozás, az identitás kifejezése jelenti talán a legerősebb érzelmi kötődést a családhoz való tartozás után.

Nelson Mandela 2006-ban azt mondta: „A sportnak megvan az ereje ahhoz, hogy megváltoztassa a világot”. A sport képes arra, amire nagyon kevés dolog a világon. Képes pozitív társadalmi változásokat elindítani, képes egyesíteni és egységesíteni, képes inspirációt és motivációt vinni az emberek életébe, képes olyan nyelven szólni, amelyet kortól, nemtől, nemzetiségtől függetlenül mindenki megért. Példaként elég, ha csak az idei téli olimpiai játékokra gondolunk, amikor is a háborús állapotban lévő Dél- és Észak-Korea közösen vonult ki a megnyitó ceremónia alatt, és közös női jéghokicsapatot indított.

 

A sportmarketing ereje

A sport ilyen szintű társadalmi beágyazottsága, széles körű elérése és hatása komoly üzleti potenciált és marketingértéket hordoz magában. Ezért is fejlődött ki a sportmarketing mint a marketing egy külön szakterülete, amelynek két fő irányvonala alakult ki az évek során. Az egyik a sporttermékek és sportszolgáltatások marketingje közvetlenül a sportot fogyasztók számára.

A sportmarketingben az alábbiakat tekinthetjük terméknek: a) tárgyiasult, fizikai jellemzőkkel rendelkező tárgyak, mint például egy Nike sportcipő vagy egy Wilson teniszütő; b) szolgáltatás, mint például egy bérlet vagy egy belépő egy mérkőzésre; c) személyek, mint például Roger Federer, Fucsovics Márton vagy Michelisz Norbert; d) szervezetek, mint például a Magyar Labdarúgó-szövetség vagy az FTC; e) helyek, helyszínek, mint például a Santiago Bernabéu stadion vagy a wimbledoni teniszkomplexum; f) eszme, imázs, mint például a fitt élet vagy a jól-lét.

Ezen sporttermékek a „fogyasztás helye” szerint is csoportosíthatók. Ezen elkülönítés kapcsán megkülönböztetünk a) sporteseményeket, amelyek magukban foglalják a sportjátszmákat, mérkőzéseket, a sportcsarnokot (helyszínt), a sportolókkal, sportsztárokkal együtt; b) sporttárgyakat, ami alatt sporteszközöket, sportruházatot értünk, de ide tartoznak az ereklyék, emléktárgyak is; c) sportolást, edzési tevékenységet, ami aktív sportrészvételt jelent, a sportfogyasztó által végzett tevékenységek összességét, beleértve a sportoláshoz kötődő egészségügyi szolgáltatásokat is; d) sporthíreket, amelyekhez a napilapokhoz, magazinokhoz, rádió- és televíziócsatornákhoz, internetoldalakhoz való hozzáférés megvásárlásával jut hozzá a sportfogyasztó (Hoffmann 2000, Neulinger 2007, Mullin et al. 2014, Shank et al. 2014).

„A sport önmagában nem médiafelület. Akkor válik azzá, ha terméktulajdonságokkal ruházzuk fel, ha bele tudunk vinni érzelmeket. Amikor a sport egy eszköz lesz a célzott és hatékony kommunikáció szolgálatában. A márkaüzenet, a közönség és a sportélmény hármasát szeretnénk egymáshoz minél közelebb hozni, erre a legjobb megoldások pedig mindig reflektálnak aktuális, mindenkit foglalkoztató kérdésekre. A marketingaktivitásokat így nyugodtan ki lehet vinni a stadionból, a futóversenyről, a medencéből (sőt a nagy sportrendezvények szigorú szponzorációs szabályai ezt direkt meg is követelik): installációtól, speciális ajánlatoktól, extra kitelepülésektől kezdve az applikációig rengeteg kreatív ötletünket megvalósíthatjuk. És ezeknek így egyből nagyon jó hírértéket is generálunk, amitől a sajtó házhoz fog jönni.”  Major Balázs, a Karma Production vezetője

Ennek következtében magukat a sportpiac szereplőit feladatköri szempontból is két külön csoportra lehet bontani. Az egyik csoport a sportszervezetek, sportklubok, sportszövetségek, sportesemények, sportversenyek és a sportolók, akiknek/amiknek a feladata az adott sporttermék vagy sportszolgáltatás identitásának, image-ének, márkaértékének, népszerűségének a megteremtése, formálása. A másik csoport pedig azok a márkák, amelyek az adott sporttermékkel vagy sportszolgáltatással együttműködve, a sportszponzorációs együttműködés keretében az adott sporttermék vagy sportszolgáltatás marketingerejét kihasználva saját üzleti céljaik támogatása mellett hozzájárulnak az adott sporttermék vagy sportszolgáltatás sikeréhez, népszerűségéhez, valamint a márkák és a fogyasztók, a szurkolók közötti jelentőségteljes kapcsolat kialakításához. Erre kiváló példa a Laver Cup teniszverseny, amely a tenisz népszerűségét és ikonikus, legendás alakjait felhasználva piaci alapon jött létre Roger Federer és menedzsmentje jóvoltából. Maradandó élményt nyújtottak a tenisz szerelmeseinek, és adtak lehetőséget a torna támogatóinak, hogy szórakoztató tartalomgenerálás révén kapcsolatot létesítsenek a szurkolókkal.

„A Havas Sports & Entertainmentnél minden kommunikációs megoldásunkban arra törekszünk, hogy megtaláljuk azt a közös szenvedélyt a fogyasztó és a brand között, amin keresztül jelentőségteljes kapcsolatokat tudunk létrehozni. Ez a közös szenvedély sokszor a sport, ami jellegénél fogva képes arra, hogy erős érzelmeket generáljon, az érzelmek szerepe pedig egyre meghatározóbb a modern marketingben. A legfrissebb kutatások szerint a fogyasztók a vásárlási döntéseiket is érzelmi alapon hozzák meg, ezért mind nagyobb figyelmet kell szentelni minden hirdetőnek arra, hogy pozitív érzelmeket keltsen a fogyasztókban, aminek nagyszerű és releváns eszköze, közvetítője lehet a sport. A Meaningful Brands nemzetközi kutatásunk eredménye is azt mutatja, hogy az emberek többsége nem bánná, ha egyik napról a másikra az általuk használt márkák 74 százaléka eltűnne, ami azt jelzi, hogy lépniük kell a brandeknek a jelentőségteljessé válás és ezzel együtt a sport és a sportmarketing felé.” Nagy László, a Havas Sports & Entertainment vezetője

 

A klasszikus sportszponzoráció halott. A szurkolók élményre vágynak!

A sportmarketing másik ágazata a más iparágakból származó márkák marketingje. A sportot marketingeszközként, médiafelületként felhasználva igyekeznek márkák az image-üket, pozíciójukat megerősíteni és piaci céljaikat megvalósítani. A sportpiac 2017-re elérte a 700 milliárd dolláros értéket, s növekedésének mértéke nagyobb, mint a globális GDP-é. A sportiparág egyik legjelentősebb bevételi forrása a jegyértékesítés, a kereskedelmi termékek és a közvetítési jogok mellett kétségkívül a sportszponzorációs együttműködések.

Klasszikus értelemben szponzoráció alatt kölcsönös előnyökön alapuló üzleti kapcsolatot értünk, amely mindkét fél gazdasági céljait támogatja. A szponzor a különböző sporteseményeken vagy sportmérkőzéseken való szerepléssel kiemelkedhet a tömegből, megkülönböztetheti magát. Ma már ugyanakkor egyre inkább eltávolodunk a klasszikus sportszponzorációs modelltől, miszerint a támogató megjelenési felületet kap az adott sportterméken, sportszolgáltatáson financiális juttatások ellenében. Ma már ez a modell nem elég. Ez jól megfigyelhető volt a 2014-es labdarúgó-világbajnokság idején, amikor is a Coca-Cola jóvoltából megvalósult a FIFA World Cup Trophy Tour, amelynek keretében hat kontinens kilencven országában több mint kétmillió emberhez jutott el a trófea.

A szurkolók és az adott márka fogyasztói is igénylik, hogy szórakoztassák őket, hogy az élmény és a márka aktív részesei legyenek a sportszolgáltatáson vagy sportterméken keresztül. Ma már nem beszélünk a klasszikus értelemben vett sportszponzorációról. Az együttműködés keretében élményt kell nyújtani a fogyasztóknak és a szurkolóknak, be kell vonni őket a folyamatokba. Szórakoztatni kell őket, olyan tartalmat kell készíteni, amely mélyebb kötődést, megértést és bizalmat eredményez. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a sportklubok, a sportszervezetek és a sportolók is megfelelő mértékben nyitottak legyenek. Meg kell tudniuk teremteni a megfelelő apparátust, kommunikációs felületet és alapot a márkaélmény-alapú kommunikációhoz. Erre jó példa, amikor a 2016-os olimpia kapcsán az olimpia láng köré szerveződő, fiatalokat megcélzó kampány keretében a Coca-Cola egy külön szórakoztató élményközpontot hozott létre a nyári játékok helyszínén, ahol élőben lehetett átélni az olimpia szellemiségét.

 

„A Henkel világszerte több neves sportesemény, sportág és sportoló partnere. Hozzánk hasonlóan az iparági szereplők nagy részéről elmondható, hogy a marketingkommunikációs lehetőség az elsődleges szempont, amit szponzorjelöltként figyelembe vesznek az együttműködés feltérképezése és tervezése során, természetesen a büdzsével és annak elérhetőségével együtt. Nem vitatom, hogy működnek még a klasszikus kommunikációs eszközrendszerrel támogatott sportmarketing-vállalkozások is, de igazán átütő sikert egy világraszóló eredménnyel vagy egy világszínvonalú, különleges elemeket is tartalmazó kommunikációs kampánnyal kísért aktivitással érhetünk el. Ennek jegyében idén partnerként csatlakozni fogunk Rakonczay Gábor Magyar Antarktisz expedíciójához, amelytől a fentiek ismeretében átütő sikert remélünk.” Németh Ottó, a Henkel Magyarország Beauty Care üzletágának igazgatója

 

Cikkünk eredetileg a Márkamonitor 2018/2. számában jelent meg, nyomtatásban. Szerző: Vincze Dávid sportmarketing- és PR-menedzser, Havas Sports & Entertainment. második részt holnap közöljük.