Hódító útra indulnak a villanyautók

Piac

Az elektromos autókból még világszerte kevés van, de egyre népszerűbbek lesznek, ahogy az automatizált járművek elterjedése is biztosra vehető – áll a Magyar Lízingszövetség összeállításában, amelyből kiderül, hogy a villanyautók akkumulátorainak kapacitása növekedni fog a jövőben, az áruk pedig csökkenhet, 2030-ban pedig már az autók közel 50 százaléka alternatív hajtású lehet.

A tisztán elektromos járművek piaca jelentősen nőtt 2017-ben Európában. Az Európai Autógyártók Szövetsége adatai szerint közel 217 ezer új, tisztán elektromos autó kelt el az uniós piacon, ami 39 százalékos emelkedésnek felel meg. Ugyanakkor az elektromos autók részesedése az uniós autópiacon marginális. Ez részben azzal magyarázható, hogy a tisztán elektromos autók hatótávolsága még elmarad a hagyományos autókétól, ezzel összefüggésben az áram-kúthálózat is hiányos. A növekedés azonban folytatódik a jövőben az autógyártók fejlesztései, az akkumulátorok kapacitásának növekedése, valamint az áram-kúthálózatok bővítése miatt – derült ki a Magyar Lízingszövetség elektromobilitásról szóló workshopján.

A rendezvényen elhangzott, hogy a magyar kormányzat fontos területnek tekinti az elektromos közlekedés térhódítását, ezért különböző direkt és indirekt ösztönző intézkedések segítségével próbálja annak terjedését előmozdítani. Folyamatban van az állami támogatással igénybe vehető töltőtelepítési program, és az elektromos gépjárművek beszerzését és lízingjét támogató pályázat. Ez utóbbiban a lízingcégek is szerepet vállalnak, hiszen az így forgalomba kerülő autók mintegy fele finanszírozott.

Dr. Szalay Zsolt, a Budapesti Műszaki Egyetem Gépjárműtechnológiai Tanszékének vezetője az elektromos autókról elmondta, hogy bár lokálisan nincs károsanyag-kibocsátásuk, de a teljes életciklust tekintve (azaz a gyártástól kezdve) ezek a járművek is terhelik a környezetet. Példaként elmondta, hogy a szénerőművekkel termelt árammal hajtott elektromos autónál akár kilométerenként 200 gramm lehet a szén-dioxid-kibocsátás, miközben a szélerőművekkel termelt áram esetén ez mindössze 2 gramm. Egy belső égésű motornál ugyanez az érték 158 gramm. A BME tanszékvezetője közölte azt is, hogy egy 30 vagy 90 kilowattórás villanymotor gyártása 6 ezer, illetve 18 ezer kilogramm szén-dioxid-kibocsátást eredményez. Az elektromos autózás térnyerése ebből adódóan környezetvédelmi szempontokból abban az esetben kedvező, ha az érintett autók által felhasznált villamos energia megtermelése alacsony károsanyag-kibocsátással jár együtt. Lényeges szempont, hogy más területeken is lehet csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, például a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, a korszerűbb személyautókra történő cserék felgyorsításával, de akár a vezetői magatartás javításával is. Szalay Zsolt kitért arra is, hogy az önvezető autók megítélése nagyon gyorsan változik. Egy autós szakemberek körében végzett kutatás eredményeit ismertetve elmondta, hogy 2017-ben a megkérdezettek 1 százaléka tartotta valószínűnek, hogy 5 éven belül megjelennek a közutakon, 2018-ban azonban már 19 százalék volt ezen a véleményen. Azoknak az aránya, akik 5-10 éven belül várják az autók elterjedését a tavalyi 25 százalékról idén 40 százalékra nőtt.

A Magyar Lízingszövetség workshopján Dr. Edelmayer András, a Magyar Tudományos Akadémia szakértője az okos városokról, a közlekedésbiztonságról beszélt, kiemelve többek között azt, hogy a járművek közötti kommunikáció kulcsfontosságú biztonsági szempontból. A közlekedés során a járművekben generálódó óriási adatmennyiséget kezelni kell, ki kell válogatni azokból, hogy melyek a fontosak.

A szakemberek szerint nagyon lényeges, hogy az önvezető autók megjelenéséhez az infrastruktúra fejlesztése csak az egyik szempont, nagyon fontos a megfelelő jogi környezet megteremtése is. A döntéshozóknak és a gyártóknak megoldást kell találnia a legkülönfélébb közlekedési szituációkra, azaz mindenre kiterjedő jogi szabályozásra van szükség. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a magánbefektetők részvételére is szükség lesz a nagyszabású fejlesztések során.

Horváth Zsolt, a korábban Eurotaxként ismert Autovista szakembere előadásában kifejtette, hogy a következő időszakban a benzin és főleg a dízeles autók háttérbe szorulnak: egyre nagyobb teret nyernek a hibridek és az árammal tölthető, úgynevezett plug-in hibridek, továbbá az elektromos hajtású autók, de az üzemanyagcellás rendszerek elterjedésére is számítani lehet. Az Autovista előrejelzése szerint 2020-ban az alternatív hajtású járművek aránya 4 százalék körüli lehet, 2025-ben közel 20, 2030-ban pedig már 45 százalékos lehet. Az Autovista szakemberei arra számítanak, hogy 2028-ig mérséklődni fog az akkumulátorok ára.

A workshopon elhangzottakat összefoglalva Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára elmondta, hogy az elektromobilitás és az önvezető autók terjedése lesz a következő években, évtizedekben a legfontosabb trend az autópiacon, ez pedig a lízingpiac számára is kihívást és lehetőséget jelent finanszírozási oldalról. Erre a piaci folyamatra mind a magyar, mind a nemzetközi lízingcégek már megkezdték a felkészülést.