A válság előtti szinten a hazai reklámköltés

Piac

2008-ban ugyanis éppen beköszönt a 200 milliárdos szint fölé a hazai reklámköltés, a tavalyi 241 milliárdból viszont – mint az az Evolution konferencián elhangzott – negyvenmilliárd az állami hirdetések szelete.

Az adatsor szerint tavaly az internetes hirdetéseké volt a legnagyobb szegmens, 16,4 százalékos növekedéssel és 76,76 milliárd forint értékkel. A televízió a második 60,2 milliárddal, amely mögött 7,5 százalékos növekedés áll, harmadik a lappiac, ahol 18,5 százalékos bevétel-emelkedés eredménye a 38,3 milliárd forintos hirdetési összeg.

Közel három százalékkal, 32,8 milliárd forintra gyarapodott a direkt marketing bevétele, 13,9 százalékkal, 18,6 milliárdra bővült a közterületi, két százalékkal, 2,8 milliárdra az ambient reklámpiac – amely a gerillamarketing egy fajtája, amely a környezeti elemeket felhasználva, szokatlan helyen reklámoz -, a rádiós hirdetések közel 10 milliárdos értéke 4,2, a mozireklámok 2,5 milliárdos összege négy százalékos javulás eredménye.

Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke azt emelte ki: nem volt zökkenőmentes a tavalyi év az ágazatban, a bizonytalanságok miatt az – általuk 40 milliárd körülire becsült – állami költéseket nem számítva a piac a 2008-as válság kitörésekori méretet sem érte el. A GDP arányában 2008-ban 0,9 százalék volt a reklámpiac forgalma, ez 2015-re 0,6 százalékig esett, most pedig 0,75 százalék.

Sopov István, az internetes hirdetési adatokat összegző IAB Hungary elnöke arról beszélt: stabil, ismét az átlag feletti bővülést produkált tavaly az online hirdetési piac, amelynek legerőteljesebben – közel 40 százalékkal – bővülő szelete a mobilhirdetéseké, amely 22,8 milliárd forintot mozgatott meg.

Kovács Krisztián, a televíziós társaságokat összefogó Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke megemlítette: a negyedik éve tartó növekedés ellenére a 60,2 milliárdos adat elmarad a 2008-as csúcsév 70 milliárdjától, mostanra nagyjából a 2009-es szintre sikerült eljutni.

Mint mondta, ötödével, 7,5 milliárdra növekedett az állami költések értéke a tévés piacon, miközben a piaci alapú hirdetések bevétele 6 százalékkal volt nagyobb, mint egy esztendővel korábban.

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke szerint ugyan nagyban hozzájárult reklámbevételeik bővüléséhez az állami hirdetések növekedése, de piaci reklámbevételeik is emelkedtek, megjegyezve, hogy a százmilliárd forint feletti összbevétel háromötödét a lapeladás termelte, ehhez pedig 8,5 milliárdnyi online bevétel társult, így alakult ki a 106,7 milliárdos tavalyi sajtópiaci árbevétel.

Hozzátette, a 38 milliárdos árushelyi értékesítés mellett 22 milliárd volt az előfizetési bevétel, “ami nagyon erős márkaelköteleződést jelent”, megemlítve azt is, hogy a lapár-bevételből 34 milliárd forintot a magazinpiac termelt, a többit napilapra költötték az olvasók.

Mint mondta, a lapok hirdetési bevételeinek 59 százalékát a napilapok és a női magazinok termelték, az ingyenes hetilapokkal, a hirdetési újságokkal, a B2B lapokkal, valamint a gazdasági és közéleti kiadványokkal együtt a lappiac reklámbevételeinek 90 százalékát.

Husztics György, a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség elnöke azt emelte ki, hogy területükön sikerült stabilizálni a két évvel ezelőtt indult növekedést, míg Hantosi Bálint, az MRSZ külterületi tagozatának elnöke azt közölte, tavaly ezerrel, 46-47 ezerre csökkent az általuk használt felületek száma. Kiemelte, hogy az idén mintegy kétmilliárd forintos többletterhet jelent majd az építményadó bevezetése, a településkép-védelmi szabályok változása pedig bizonytalanná teszi, mely felületeket használhatják a jövőben.

A teljes rádiós reklámpiacról szólva Radetzy András, a Helyi Rádiók Országos Egyesülete elnöke megemlítette: összesített napi hallgatottságban stabilan napi hatmilliós adatot produkálnak, az pedig, hogy tavaly országos kereskedelmi rádió nélkül is sikerült növekedni, azt mutatja:a hirdetők nem feltétlenül egy-egy brandhez, hanem a médiumhoz kötőnek.

(MTI)