A Heineken forgalmazza a Krušovicét

Márkák

A Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. idén új márkával bővítette portfólióját, és megkezdte a Krušovice sör hazai forgalmazását. A tradicionális cseh sör ezentúl csapolt, palackos és dobozos kiszerelésben érhető el a kereskedelmi egységekben.

Csehországban a sör évszázadok óta nemzeti ital. A csehek sör iránti szeretetét jól bizonyítja, hogy a Magyarországnál 15 ezer négyzetkilométerrel kisebb területű, de közel 1 millióval több lakosú országban 19 millió hektoliter feletti mennyiségben főznek sört, ami közel háromszorosa a hazai termelésnek. Ugyan a sörfogyasztás globálisan csökkenő tendenciát mutat – Csehországban az egy főre jutó sörfogyasztás 166 liter/évről visszaesett 140 liter/évre az elmúlt 25 évben, míg Magyarországon közel 40 literrel csökkent az emberek éves sörfogyasztása ugyanezen időszak alatt –a prémium szegmens és ezen belül a cseh sör szegmens az utóbbi években növekedésnek indult.

Hazánkban a Krušovice nevét sokáig csak a Csehországba látogató turisták ismerték. A sört a kilencvenes évek végén kezdték el Magyarországra importálni, és ezáltal a királyok söreként is ismert Krušovice a hazai piacon is egyre nagyobb teret hódított.

„A Heineken-csoport 2007-ben vásárolta fel a Krušovice márkát, amely már akkor világszerte közkedvelt volt a fogyasztók körében. Csehország egyik legkedveltebb sörét a Heineken immár itthon is forgalmazza, mellyel az a célunk, hogy az egyre több cseh sört kedvelő fogyasztónak is kedvezzünk” – mondta Harsányi Zsófia, a Krušovice márkamenedzsere.

A Krušovice több mint 400 éves tradíciója II. Rudolf német-római császárhoz köthető, aki 1583-ban szerezte meg a híres Saaz régióban megtalálható sörfőzdét. II. Rudolf, aki magyar király is volt, nagy sörkedvelő hírében állt, és az ő nevéhez köthető a krušovicei Királyi Sörfőzde felvirágoztatása.

A Krušovice az első királyi sörfőzde lett. Amikor egy város megkapta a sörfőzés jogát, egy lovas meghatározott ideig a városból vágtatott és azt a távolságot, amit megtett, sörmérföldnek nevezték. A távolság minden város esetében más hosszt jelentett, attól függően, hogy a lovas mennyit ment. A sörmérfölddel mint sugárral húztak egy kört, azon belül csak a város főzhetett és mérhetett sört a törvény szerint. Ezért van, hogy a legtöbb főzde a város nevét viselte, mert ez szavatolta a sör törvényességét és minőségét.

A Krušovice a történelem folyamán számos dolgot átvészelt: például a harmincéves háború idején a szász zsoldosok előbb kiitták a sörgyár teljes készletét, majd feldúlták és kifosztották gyárat. A sörüzem utána még egyszer leégett, az újjáépítése egészen 1640-ig elhúzódott.

A 19. század derekától a cseh főzdék kezdenek átalakulni gyárakká: a sörmérföld már nem ad jogi védelmet, a nagyobb főzdék tömegtermelésre állnak át, benyomulnak a konkurencia területére, amelyek sikeresek, megizmosodnak. A sör még inkább része lesz a mindennapoknak Csehországban is, Magyarországon is. 1864-ben 1026 sörfőzde működött Csehországban – számuk ma 300 körüli.