A sport országa?

Márkák

Az Antall József Tudásközpont idei, sorrendben immár ötödik Országimázs konferenciáján a sport és a tudomány, mint nemzeti értékeink álltak a középpontban.

Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője bevezető előadásában leszögezte, hogy az országimázs alapjait két oldalról kell meghatározni: egyrészt a küldő országok megismerésével, a nekik szóló egyedi üzenetek kialakításán keresztül, másrészt pedig olyan magyar eseményekre, személyekre, értékekre építve, melyekkel nagy többségünk azonosulni tud. Fontos az aktivizáló erő is: ugyan Liszt vagy Puskás neve a mai napig ismert és üzenetet hordoz, de már nem mozgatja meg annyira az embereket, mint akár egy-két évtizeddel ezelőtt.

A konferencia szervezői szerint az országimázs két fontos pillére a sport és a tudomány lehet: olyan területek, melyeken tehetségünknek, kreativitásunknak, kitartásunknak köszönhetően lehetőségeinket és számarányunkat messze meghaladó eredményeket értünk el. Dr. Simicskó István, sportért felelős államtitkár szerint egyenesen Magyarország új pozicionálása lehetne „A sport országa” vagy „A fair play hazája”. (Ehhez véleménye szerint természetesen szükség van a minden gyermek sportolását biztosító programokra és a sportlétesítmény-fejlesztésekre is.) Minél több nemzetközi sportesemény megrendezésével egyre több olyan bajnokunk lehet, aki példaértékű a fiatalok számára. Benedek Tibor szerint a bajnki cím automatikusan példaképpé avatja az embert, és az ezzel járó társadalmi feladatokat vállalni kell, még akkor is, ha ez nem mindig kényelmes. Lázár Vilmos ehhez hozzátette, hogy még az olyan konzervatív sportoknak is, mint a fogathajtás, korszerű eszközökkel felépített, trendi bajnokokra van szüksége, valamint olyan bajnokságokat is érdemes létrehozni, amelyen amatőrök viszonylag rövid felkészüléssel és mérsékelt befektetéssel is sikereket érhetnek el.

A sport (magán)finanszírozása kapcsán a beszélgetők elmondták: a legfontosabb forrás továbbra is a családok áldozatvállalása, de a szülők igényszintje egyre magasabb a létesítményeket illetően, ahová a gyerekeiket küldik. Emellett a TAO-szabályozás is átrendezte a piacot, ráadásul túlkínálat van: rengeteg sportág verseng a szponzorpénzekért. A sport sem kerülheti el, hogy vonzó termékként jelenjen meg a piacon, miközben azzal is együtt kell élni, hogy a cégek gyakran többet fordítanak a támogatás tényének kommunikálására, mint magára a támogatásra. Lázár Vilmos szerint egyes sportokban megvan a potenciál, hogy vágyott, divatos dologgá váljanak, amelyekbe szívesen áramlik a magántőke: így történt ez például a mindig is magánforrásokra alapozott lósportban, amelybe orosz és közel-keleti befektetők egymásra licitálva öntik a forrásokat a részvétel lázától hajtva és a pályán elérhető dicsőség reményében.

Néhány praktikus, a sporthoz kapcsolódó fejlesztést is bemutattak a konferencián:

A BTFK koordinálásában létrehoztak egy bárki által szerkeszthető budapesti sporttérképet, amely az ingyenes és fizetős sportpályákat, futóköröket, fitneszparkokat tartalmazza, és sportág és elhelyezkedés szerint kereshető.

Az előadások szünetében pedig a magyar divattervezők legfiatalabb generációjának néhány képviselője – Horváth KingaMechle Viktória, valamint a leadképen is szereplő Dorawyn – mutatta be a magyar jelképek, motívumok és a sport által inspirált kollekcióját.