Így látjuk, így használjuk a marketinget

Piac

Az MMSZ felmérése érdekes tendenciákra mutat rá a hazai kkv-k marketingtevékenysége kapcsán: a terület fontossága növekszik, de még messze nem terjed ki minden olyan funkcióra, ahol hozzáadott értéke volna.

A Magyar Marketing SzövetségMarketing trendek 2015” című, 25. Országos Marketing Konferenciájának alkalmából határozta el, hogy a hazai marketing gyakorlatának, trendjeinek és a lakosság által érzékelt minőségének, megítélésének felmérésére empirikus kutatást végez.

A kutatási cél mögött az a szakmai hipotézis állt, mely szerint a következő években annak érdekében, hogy a vállalkozások helyt tudjanak állni az innováció/tudásorientált versenyben a piaci sikerek, eredmények elérése érdekében, elengedhetetlen a marketing, az ún. innovációvezérelt marketing felértékelődése.

A kutatási kérdés az volt: trendi-e ma itthon a marketing?

A vállalkozói megkérdezésben 133 cég vett részt, melyek zömmel magyar tulajdonú (75%) közép-magyarországi (67%) kisvállalkozások (58%), illetve közepes méretű cégek (25%), többségük pedig a kereskedelemben (26%) és az egyéb szolgáltatások területén (56%) tevékenykedik.

10 megállapítás a vállalkozói marketingtrendekről:

  1. A cégek háromnegyedénél formalizáltan is megjelenik a marketing tevékenység, de többnyire nem integráltan működik, szervezetileg túltagolt, vagy hiányos.
  2. A marketing által „befolyásolt” tevékenységek köre többnyire a kommunikáció, kutatás, tervezés, s kevésbé tölti be a piacra irányuló tevékenységek összehangolását kiszolgáló, szervező funkció, szervezet feladatát.
  3. A marketing befolyása a cégek majdnem felénél ma is jelentősnek mondható, mely jó alap. Csak 20%-uknál nevezték csekély súlyúnak.
  4. A cégek „megtanulták a marketing-leckéket”, s így a vevőorientáltságot, a jó vevőkapcsolatot és a termék, a kínálat színvonalát és rugalmasságát tartják cégük jellemzőjének, de az a tény, hogy a mindezeket biztosítani képes tevékenységeket alig végzik (információs rendszer, ügyfélértékelés, innováció stb.) még nagyon komoly valós marketingteendőket, feladatokat tesz szükségessé.
  5. Leginkább vevőelégedettséget, konkurenseket, árakat kutatnak, de nincs tudatos információ-, adatgyűjtési stratégiai, rendszer, s az alkalmazott módszertan is szegényes.
  6. Marketingszolgáltatókat a kommunikáció-média munka és a kutatás terén vesznek leginkább igénybe.
  7. Dicséretes, hogy megjelenik a vevővel, beszállítóval való tudatos kooperáció, de hiányos az innovációs együttműködési gyakorlat.
  8. A hagyományos értékesítési csatornák mellett erősödik az elektronikus piaci megjelenés.
  9. A kommunikációs eszközhasználat terén az első generációs online megoldások, a weboldal, e-mail, a közösségi média, a SEO jelenik meg, s erősödik a mobiloptimalizált weboldal is, míg a hagyományos eszközöknél a saját kiadványok, rendezvények és DM. Nem terveznek, nem érzékelnek nagyobb átrendezést.
  10. A tudatos CSR kevésbé jellemző a válaszadókra. Láthatóan még a stratégiai, (a szponzorálást, a támogatást meghaladó) CSR szemlélet nem jellemző.

10 megállapítás a lakossági marketingtrendekről:

  1. A válaszadó lakosság marketingtevékenységgel kapcsolatos attitűdje alapvetően pozitív: inkább az összetett, felelősségteljes, hasznos, barátságos, szimpatikus, modern jellemzőkkel értenek egyet, s mint a hatékony piacgazdaság elengedhetetlen eszközét értékelik. A „manipuláció”, mint hozzáragadt jelző, különösen a negatív tapasztalatok miatt még élő sztereotípia.
  2. A termékminőség kapcsán érezhető kritika, nosztalgia a régi minőség iránt.
  3. Magas az egyetértés a márkák iránti bizalom kapcsán.
  4. Az akcióalapú árazást tartják reálisnak, vonzónak, mely az árorientált vásárlás és az egyre inkább elfogadottá váló akciós vásárlás erősödését jelzi.
  5. A válaszok az egyre tudatosabb vásárlás előtti (internetre koncentráló) és a vásárlás közbeni (mobil révén folytatott) tájékozódást erősítik.
  6. A kereskedői tevékenység színvonalának elismerése mellett (segítőkész eladók, jó kiszolgálás) a kereskedők túlzott árnövekedést okozó profitéhségével való egyetértés is magas. Az online vásárlás megbízhatatlanságánál mérték a legkisebb egyetértést, mely szemléleti fordulatot jelez, bár a használati gyakoriság még közepes, jelentős fejlődési tartalékok vannak benne.
  7. A megbízható, vásárlást jól segítő, gyakran használt kommunikációs eszközként a személyes eladás, a személyre szóló ajánlat, az internet, a blog, s a nyomtatott sajtó preferenciája jelenik meg.
  8. A vásárlási helyek értékelésében a gyors, kényelmes jelző a webshophoz, diszkonthoz; a gyakran használt, igényeknek megfelelő választékkal bíró a hipermarkethez; a jó akció a hipermarkethez, outlethez, a szakszerű kiszolgálás a márkabolthoz, szakbolthoz, ügynökhöz, míg a jó hangulat, élmény jelző a bevásárlóközpont, bevásárlópark, vásár-piac formákhoz társult leginkább.
  9. Nemcsak a vállalkozások, hanem a vevő, fogyasztó oldaláról is megvan az együttműködési, interaktivitási készség.
  10. A fogyasztói patriotizmus, a helyi, hazai termékek iránti pozitív attitűdök, a fogyasztó öntudat, kritikai érzék, az egészség és környezettudatosság erősödik, míg a fogyasztói önkritika kevésbé.