Környezetvédelem: Teszünk érte, vagy teszünk rá?

Piac

Tízből nyolc fiatal felnőtt fontosnak mondja a környezet védelmét – hogy tesznek-e is érte, azt az Ipsos kutatása tárta fel.

A fiatalok rendkívül fontos feladatnak tartják a környezet védelmét, és a közepesnél nagyobb erőfeszítéseket tesznek azért, hogy óvják a körülöttük lévő világot – derül ki az Ipsos lapunkhoz is eljuttatott felméréséből. A 15-25 évesek egy százfokú skálán 83 ponttal fejezték ki a környezet védelme iránti elkötelezettségüket, igyekezetüket pedig 65 pontra értékelték.

Leginkább a villamos energia hatékony fogyasztására figyelnek oda a fiatal felnőttek: 72 százalékuk lekapcsolja a villanyt egy helyiségben, ha ott senki nem tartózkodik, 49 százalékuk energiatakarékos izzót vásárol. Csak egy szűkebb csoportra jellemző a szelektív hulladékgyűjtés (43 százalékra) és a háztartási készülékek vásárlása esetén az energia besorolás figyelembe vétele (41 százalékra). A használt elemeket 27 százalékuk viszi el gyűjtőhelyre, a lejárt gyógyszereket még ennél is kisebb hányaduk, csupán 17 százalékuk – ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet az elmúlt 3 hónapban készített az Ipsos, a 15-25 év közöttieket reprezentáló 500 fő személyes módon történő megkérdezésével.

A környezetvédelem a fiatal felnőttek minden rétegében nagyjából ugyanolyan mértékben fontos célkitűzés, de erőfeszítéseikben és a gyakorlati megvalósításban már jelentős eltérések mutatkoznak. A 15-25 éves korosztály összességében – egy százfokú skálán – 83 ponttal fejezte ki nagyfokú elkötelezettségét a környezet megóvása iránt. Nem csak elméletben tartják ezt lényeges feladatnak, de elmondásuk szerint tesznek is érte – ezt 65 ponttal jelzik. Az iskolázottság emelkedésével egyre nagyobb, a környezetért tett erőfeszítésekről számoltak be a fiatalok: az alapfokú képzettségűek 60, az érettségizettek 68, a diplomások 72 pontra értékelték fáradozásukat. A tizenévesek észrevehetően kevésbé törődnek a környezeti kérdésekkel, mint a huszonévesek (60 illetve 70 pont), a budapestiek és a vidékiek közvetlen miliőjükért lényegében ugyanannyit tesznek (68 illetve 64 pont).

A fiatal felnőttek bármennyire is erősnek, a közepesnél nagyobb mérvűnek tartják saját erőfeszítéseiket a környezetért, konkrét cselekedeteikben ez kevéssé jelenik meg. A hat felsorolt lehetőség közül az árammal való takarékoskodás a legelterjedtebb, hozzátartozik az ifjú korosztály héttizedének mindennapi gyakorlatához. A többi környezetkímélő cselekvés már csak a kisebb részükre jellemző, fele részük odafigyel arra, hogy kis fogyasztású égőt vegyen, négytizedük igyekszik energiatakarékos elektromos eszközöket vásárolni. A használaton kívüli termékek gyűjtőhelyre szállítása még nem igazán elterjedt a fiatalok körében: tízből hárman viszik el az elemeket, ketten a gyógyszereket a kijelölt pontokra. Bármilyen környezetvédelemmel kapcsolatos konkrétumról van szó, az átlagosnál sokkal jellemzőbbek a közvetlen életközegük féltésén alapuló tettek a nőkre, mint a férfiakra, a diplomásokra és az érettségizettekre, mint az ennél alacsonyabb képzettségűekre, a nagyvárosiakra, mint a kis településeken élőkre, a 20 év felettiekre, mint az annál fiatalabbakra, a párkapcsolatban élőkre, mint az egyedülállókra.

SOCIAL MEDIA